Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-10-16 / 4. szám

4 1912 október 16­AZ ÁRVASZÉK ÜZLETEI. A jelzálogaiét már nem is pang, hanem úgy látszik, teljesen megszűnt. Annál érdekesebb az a hír, amelyet olvasóinkkal közlünk: az árva­szék, amely a gyámpénztárt kezeli, a legutóbbi hetekben óriási kölcsönöket adott ingát lan.okr a. Köztudomású, hogy az árvák pénzét a gyám­hatóságnak jogában áll u. n. „pupilláris biztosí­tékok“ mellett elhelyezni. Ez annyit jelent, hogy az. árvaszék jelzálogkölcsönöket nyújt az inga­tanok becsértékének egyharmadrésze erejéig. A kölcsön amortizációs s az adós 4 és fél száza­lék kamatot tartozik fizetni. A megszavazott összegeket a legutóbbi hetekig készpénzben fizette ki a főváros pénztára. Most azonban, úgy látszik, kimerült a pénztár. Legalább erre vall. hogy hetek óta nem készpénzben, hanem az árvaszéknél letett értékpapírokban fizetik ki kölcsönöket. És pedig csaknem kizárólag zálog­levelekben, amelyek az árvapénzekről készült kimutatásokban névértékűkkel szerepeltek, a valóságban azonban jóval kevesebbet érnek. A kölcsönvevők tehát ezeket a zálogleveleket ér­tékesítik s ennél a tranzakciónál az árfolyam­differencia folytán lényeges veszteségeket szen­vednek. Az árvaszék kölcsönei ily módon nagyon drá­gák, a megszorult ingatlantulajdonosok mégis kapva-kapnak utánna. A pesti árvaszék számot­tevő jelzálogintézet mostanában. . . . Gázmunkások gyűlése. A székesfővárosi gáz­művek munkásai vasárnap délelőtt népes gyű­lést tartottak, melyen megvitatták helyzetü­ket és élesen kikeltek a tanács ellen. Egyhangú­lag elfogadtak egy határozó javaslatot, mely- | ben kimondják, hogy szabadszervezetben tömö­rülnek. Az új szervezetbe rögtön tömegesen léptek be a munkások. Családi kertbérletek. A szociálpolitikai ügy­osztályt ismét elfogta a nagy buzgalom, ami annyit jelent, hogy ismét biztos szemmel meg­pillantottak valamit a külföldön. A családi kert­bérletekről készített előterjesztés derék munka, de félő, hogy úgy járunk vele, mint a házi zöld­ségtermeléssel. Nem akad majd kellő számú és megbízható jelentkező s az ügyosztály a végén hiába dolgozott, a város pedig hiába hozott ál­dozatot. Ami bevált a külföldön, az néha nem kel ki a honi talajból! Az árverési csarnok. Vita Emil dr. tanács­nok, a közgazdasági ügyosztály vezetője, e hé­ten fejezi be a hatósági árverési csarnokra vo­natkozó szabályrendelet hatalmas munkáját. Valószínű, hogy a tanács még e hó folyamán tárgyalja a több ívre terjedő, óriási gonddal ké­szült előterjesztést. Szabadságon. R é n y i Dezső tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője, szombaton két heti szabadságra ment s e hó 28-kán újból át­veszi az ügyosztály vezetését. Zoványi utódja. A tanács nyilvános pályáza­tot hirdetett a Zoványi Jenő lemondásával megüresedett levéltárosi állásra. A pályázat e hó 24-én jár le s mint értesülünk, az egyetlen komoly jelölt Gárdonyi Albert, a főváros könyvtárosa. . .Uj állások. Az új állások szervezésére vonat­kozó ügyosztályi előterjesztés — Buzay ta­nácsnok lelkiismeretes munkája — remélhető­leg közmegnyugvásra talál most már. Voltakép­pen alig van szó új állások kreálásáról, mint in­kább az ideiglenes állások véglegesítéséről. A pénzáldozat nem jelentéktelen, de meg kell gon­dolni, mennyi pénzt dob ki a főváros sokkal ha­szontalanabb célokra. Hűvös László szobra. Az új Szent János kór­ház területén felállított Wodianer-üdülőház előtt vasárnap délelőtt nagyszámú és előkelő közön­ség jelenlétében kegyeletes ünnepség folvt le. ki. báró Wodianer Albert szobrát leplezték le, amelyet a főváros állított a nagy emberbarát­nak. Az ünnepség déletlőtt 11 órakor folyt le a kórház udvarán, ahol a- szobrot. Hűvös László szobrászművész művét felállították. Az ünnep­ségen megjelent a Wodianér-család, élén báró Wodianer Alber ttel, azonkívül nagy és elő­kelő közönség volt jelen. Antal Gyula taná­csos, a főváros közegészségi osztályának veze­^ c / S 0 tője, rövid beszéd kíséretében átadta a szobrot a főváros gondozásába. Az egész szobormű a hála glorifikációja. A sugárút. Dr. H e t e é s Antal föv. bizott­sági tag a múlt héten ismertető előadást tar- i tott az új városháza elhelyezéséről és ezzel kap- ! csolatban tervezendő u j Erzsébet-sugár- I ú t r ó 1. Az előadó e két feladatról műszaki ter- vet készített és ehhez magyarázó füzetet írt. melyben a tervet ismerteti és kivitelének rész- : letes költségszámításait is nyilvánosságra hozza. Tervező az új városházát a jelenlegi Er- i zsébet-téren építené fel, viszont az Erzsébet-tér előtti, a Váci-körút felé terjedő háztömböt le­romboltatná és sétánynyá alkotja át, ezáltal az új városháza központi kapuzata és kupolája í egyrészt az Andrássy-ut tengelyébe, másrészt [ a Károly-körút tengelyébe esnék és mindkét út­iránynak művészi szépségű perspektíváját al­kotná meg. 1 ervező ezután következetesen folytatva az ideát, az új városháza főkapújá- I tói kiindulólag egészen új sugárútat tervez, i amely a városházától merőlegesen és átlós irányban a Baross-térig vonul és így merészen átvágja az egész VII. kerületet, miáltal hatal- I más levegőcsatornát nyit a sűrűn lakott város­negyeden keresztül a külső Kerepesi-út és így Gödöllő irányában. Az új városháza előtti sé­tány tehet városi fórum lenne, amelyből csillag­szerűen indulna ki négy főútirány a Váci-körút, Andrássy-út, az új Erzsébet-sugárút és a Ká­roly- és Muzeum-körút felé. E városrendezési tervezet 193 épület kisajátítását tenné szüksé­gessé, kerek 70 millió koronába kerülne, de vi­szont az új sugárút mentén eladandó telkekből 89 millió lenne a várható bevétel úgy hogy e í szabályozás végeredményül 19 millió korona j hasznot hozna a városnak. Iervekben tehát j nincsen hiány, de a megoldás, úgy látszik, még sokáig fog késni. Ajándéktárgyakat olyan óriási választékban, mint Schönwald Imre telepén, Deák Ferenc- utca 21. sz. alatt, igazán alig lehet máshol ta­lálni. Már csekély 10, 20, 30 koronáért kaphat ! egy-egy szép célszerű és maradandó értékű | tárgy, melynek vétele által rokonainknak és is­merőseinknek kedves meglepetést szerezhe- ! tünk. A Charles cirkusz sikerei. Az érdeklődés oly nagy, hogy a pénztárak alig tudják kiszolgálni a közönséget és ezren mennek el a pénztárak­tól. mert nem kaptak jegyet. Ezért tanácsos a jegyekről előre gondoskodni, melyek egész nap Hirsch Jakab Andrássy-út 19. sz. a. tőzs­déjében és a cirkusz pénztárainál elővételi díj nélkül válthatók. Az állatgyiijtemény, a lóis­tállók, az indiai falú, az állatok etetése stb. na­ponta d. e. 10 órától kezdve megtekinthetők. IC Ragyogó brilliáns ékszerek Schönwald Imrénél, Deák Ferenc-u. 21. * iflioaBiiiiiiiiiiiiiBaaaiiiBiiBiiiiiiaiaiiiniiiaiB FELELJEN A TANÁCS. Szabó .József a Sárosíürdöröl. Nem mi vagyunk az okai, amiért még egy­szer és talán nem is utoljára foglalkoznunk kell a Gellértre keresztelt Sárosfürdő szennyes hul­lámaival, a hallatlan könnyelműséggel, melyet a tanács ennél az építkezésnél elkövetett s a hat milliós költségtöblettel, amely a fürdő rentabili­tását már eleve felfordította. Addig-addig sürgettük az elszámolást, amíg végre összeült a fürdő-bizottság és meghallgatta a szűkebbkörű szakértő-albizottság szomorú jelentését. Erre a jelentésre jellemző, hogy Márkus József, a volt főpolgármester, aki pe­dig, ugyebár, nem tartozik a békétlen és rend­zavaró elemek közé, egyedülállónak mondotta a főváros történetében a 100 százalékos túllé­pést. Meggyőződése, hogy a tárgy kellő élőké- I szítése, köteles óvatosság, körültekintés és el­lenőrzés mellett a botrány be nem következhe­tett volna. Kevésbbé diplomatikusan, de annál keményebb igazmondással bírálta a jelentést Szabó József. A megdöbbentő adatoknak egész arzenálját vonultatta fel azok ellen, akik részesei a vétkes könnyelműségnek. Alapos tudással és nyíltan fejtette ki a túlkbdások keletkezésének okait és okozóit. Beszédét me­legen ajánljuk a tanügyi hatóságok figyelmébe, rendkívül érdekes és élvezetes olvasmány volna az a serdülő ifjúság számára, amely így tanulná meg, hogyan szokták a közpénzeket minálunk elherdálni! Szabó József bizottsági tagot megkértük,vj mondja el. mi a véleménye erről az odiózus 1 ügyről, amelynek egyik legalaposabb ismerője. Nyilatkozata így hangzik: 7 A baj főoka szerintem az volt, hogy az építkezést lateiner emberek ellenőrizték, nem pedig szakértők. Csakis így történhe­tett meg, hogy amikor az építési terv mó­dosítása napirenden volt, nem is gondoltak arra, hogy a tervek módosításával együtt, jelentékenyen változik a költségvetés is. Akkoriban még Devecis volt a középítészeti igazgató s a felelősség nagy része őt ter­heli e miatt. Már a gyógyfürdő bizottság­nak sem adtak részletes költségvetést az építészek, a tanács viszont a saját hatás­körében, önhatalmúlag belement a költség- többletbe. A közgyűlés sohasem kapott tiszta képet arról, hogy tulajdonképpen mi folyik az építkezés körül. A tervező építé­szek folyton újabb és újabb eszmékkel jöt­tek, a tanács pedig nagylelkűen hozzájá­rult, minden tervhez. Természetes, hogy ily módon az 5 millió 600.000 koronából rövidesen 11 millió korona lett s a jövedel­mezőségi számítás elvesztette a realitását. A közgyűlés elé terjesztett költségvetés szerint 6.8 százalék tiszta jövedelmet ho­zott volna a fürdő, ami 383.286 korona és 50 fillért tesz ki. Ebből tőke és amortizáció címén lemegy 289.000 korona, úgy hogy a város évente 93,441 korona 50 fillér hasznot látott volna az építkezésből. Most pedig, amikor a redukált költségek végösszege 10 millió és 200.000 korona, a szűkebbkörű szakértő bizottság 4.15 százalékos jövedel­mezőséget mutat ki, ami azonban a való­ságban sohasem fog előállani, mert hiszen a költségeket a főváros kölcsönpénzből fe­dezi, az annuitás pedig legalább 5.15 szá­zalék, úgy hogy végeredményben a főváros évente egy teljes százalékot, 102 ezer ko- ■ rónát fizet rá a legkedvezőbb esetben is a fürdőre. Sőt, ha az ajándékba kapott for­rásnak az értékét is belekalkuláljuk, akkor a biztos deficit évi 142,000 korona, amiről költségvetésileg kell évente gondoskodni. Arról nem is szólva, hogy az építkezés még nincsen befejezve és így újabb költségtöbb­letre is el lehetünk készülve! A sziikebb- körű bizottság javaslatára 800,000 koronát törölt a fürdőbizottság a 11 millióból. Ily módon elmaradt a tervbevett uszoda és még néhány kisebb dolog. Egész csomó tul- kiadás maradt még elintézetlenül és a fővá­rosnak bizonyára számos pőre lesz még az építkezésből kifolyólag a Palatínus r.-t.- gal. Csaknem bizonyos tehát, hogy a 10.200,000 koronás végösszeg még jelenté­kenyen emelkedni fog! A legújabb jöve­delmezőségi számítás adatait nem isme­rem, de valószínűnek tartom, hogy itt is csalódás fogja érni a fővárost. Nagy baj volt, hogy az építészek maguk is tájéko­zatlanok voltak, ilyen nagyszabású mun­kájuk alig volt még, de végeredményben mégis a tanács felelős a horribilis differen- tiákért- Lehetetlen eltolódások fordultak elő a költségvetésben. Bútorra és fehérneműre például eredetileg 400,000 koronát vettek föl, most pedig kisült, hogy ez a tétel kerek milliójába kerül a városnak. Az építészek tiszteletdija 186,000 korona lett volna, a költségvetés emelkedése folytán ez is 286 ezer koronára emelkedett. Magánál az építkezési költségeknél két és fél millió ko­rona az emelkedés. A szűkebbkörű szakértő-bizottság jelen­tése most újból a Sárosfürdő-bizottság plé­numa elé kerül s ha ezt az utat megjárja, a pénzügyi bizottság, a tanács s végül a .közgyűlés fog dönteni fölötte. FŐVÁROSI HÍRLAP előfizetési árai: egész évre •• •• 16 K fél évre ............. 8 K Ki adóhivatal: VI., Kiss János-utca 4. szára. Telefon: 161—07. sz. tiaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaawaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom