Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-10-09 / 3. szám

6 yxjMzo&JÍwzap 1912. október 9. Opai Pénzügy Vállakózás Veresieőefem 'Biztosítás r ípitészet JCözíeáeőés Bányászat Egyenlőtlen mértékkel. Tenyésztik a zugzálogosokat. A vasárnapi munkaszünet. Lapunk első számában már szóvá tettük, hogy a kereskedelmi minisztériumban milyen rövidlátó szociális érzékkel intézik a kisem­berek vitális érdekét. Megdrágították az uta­zást és figyelmen kivül hagyták, hogy a la­kásínség miatt a szegényebb sorsú emberek ezrei a környék falvaiban ütöttek tanyát, a honjáét mindennapi foglalkozásuk ellátására vonaton rándulnak be a fővárosba. Vita Emil dr. tanácsos előterjesztésére a főváros a kereskedelmi minisztériumhoz fordult és a szomszédos forgalom mérséklését kérte. A minisztériumban késik az elintézés, mert hisz csak szegény munkásemberek bajáról van szó, ami a hivatalos apparátus petyhüdt vér­keringését nem ingerli gyorsabb munkára. Ezúttal más esetet is felemlítünk, amely jel­lemzően világítja meg a kereskedelmi ^ mi­nisztériumban uralkodó gondolkozásmódot. A szegénysorsú lakosságnak egyetlen pénz­forrása a zálogház. A fővárosban áz állami zálogházakon kivül. hatósági engedélyivel, a „Budapesti takarékpénztár és országos zá­logkölcsön r.-t.“. továbbá néhány magánzá­logos működik. Az első kettőnek a város több pontján önálló fiókjaik vannak, azon­kívül az állami intézet külön közvetítőkkel is dolgozik. Kálmán Gusztáv államtitkár, aki a zálogházi ügyek legfelsőbb intézését végzi, most a közvetítő rendszert teljesen be akarja szüntetni és az üzemet csupán csak fiókokkal szándékozik fenntartani. Itt nyilvá­nul aztán meg. hogy a kereskedelmi minisz­tériumban milyen keveset törődnek a sze­gény ember sorsával. A fiókok ugyanis költ­séges apparátust igényelnek és így csak a forgalmasabb belterületen érdemes azokat felállítani, mig a perifériák közvetítő helyeit beszüntetik. A „Terézia“, amely az úgyneve­zett batyustételeket (5—10 koronás ruhazálogtárgvak) nem fogadja el. a külterü­leten nem tart fiókokat, mert azokban a meg­felelő é k s z e r t é \ e 1 forgalmat nem tudná elérni. Előáll tehát az eset. hogv a kültelki szegény emberek néhány koronás ingósá­gaikat sok időveszteséggel és költséggel a belterületi állami zálogházakba kénytelenek vinni. A humánus szempont az volna, hogy az állami zálogházak a kültelkeken létesíte­nének fiókokat és evvel elejét vennék a zugzálogosok [izeiméinek. A Külső-váci-utnak és Óbudának keres­kedővilága régóta érzi annak az anomáliának a hátrányait, hogy a vasárnapi munakszünet a főváros egész területére kiterjed. Újpesten ellenben vasárnap délig nyitva tarthatók az üzletek. Természetes, hogy ilyen körülmé­nyek között az említett vidékeknek, különö­sen a munkássága vasárnap az újpesti hídon át tömegesen vándorol a szomszéd Újpestre s ott szerzi be szükségleteit. A 111. kér. keres­kedők és iparosok egyesülete, amelynek el­nöke újlaki Müller .József vezérigazgató, a 1 elnöke pedig Bartók Béla bankdirektor, hónapokkal ezelőtt mozgalmat indított az ' egyenlőtlen helyzetből folyó hátrányok meg- I szüntetésére s a kerület képviselője. Pető Sándor dr. beadvánnyal fordult a kereske­delmi miniszterhez, arra kérve őt. hogy a va­sárnapi munkaszünetet Újpestre is terjessze ki. Azóta hosszú idő telt el s az elintézés még mindig késik. A panaszos kereskedők ké­relme oly jogos és méltányos, hogv több fi­gyelmet és gyorsabb elintézést érdemelne meg a kereskedelmi kormány részéről. A jószívű déli-vasút. Megírtuk, hogy a Déli- vasút személyzete mozgalmat indított a családi pótléknak legalább olyan mértékben való ki­utalására, amilyen mértékben a Máv. és a Ksod. vasút alkalmazottai élvezik azt. Ebben az ügy­ben október 6-ára a déli vasút összes szövetségi kerületei rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ezeket a gyűléseket a legtöbb helyen meg is tartották, sok helyütt azonban ideiglenesen el­halasztották, mert a Déli vasút igazgatósága megijedt a mozgalomtól s az utolsó pillanatban körözvényt bocsájtott ki, amely szerint haj­landó a családi pótlékot ugyanolyan összeg­ben, mint a Máv. megszavazni. A vasút vezeté­sében uralkodó rendszer azonban itt sem ta­gadta meg magát. A körözvény szerint ugyanis a családi pótlékba betudják a f. évi január hó 1-től számított lakbéremelés összegét s a kü­lönbözeiét is csak június 1-től fogva számítják. Természetes, hogy ily módon a családi pótlék csak elvben van meg. Mert az a tisztviselő pél­dául, akinek egy gyermeke van és így 200 ko­rona családi pótlékot kap, ebből az összegből visszafizeti a 180 koronát kitevő lakbéremelést s minthogy a családi pótlék csak június 1-től számitólag folyósíttatik, végeredményben ösz- szesen tiz koronát kap családi pótlék fe­jében! 400,000 koronát szavazott meg az igaz­gatóság ezen a cimen, ennek az összegnek túl­nyomó részét azonban nem a családos tisztvise­lők fogják élvezni, hanem a déli vasútnál nagy számmal levő agglegények. A tisztviselők elke­seredése joggal fordul az igazgatóság, különö­sen pedig a vezérigazgató, Brám Miksa lovag ellen, aki az esztendő legnagyobb részét a bécsi Kaerntnerstrasse aszfaltján tölti s ha Budapestre rándul, bezárkózik a lakásába és hallani sem akar a tisztviselők panaszairól. Á Jelzálogbank tőkeemelése. A Magyar Jelzálog Hitelbank e hó 3-án Széli Kárnán belső titkos tanácsos, kormányzó el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Az igazgatóság javaslatát, hogy a társulat alaptőkéjét 60.000 darab, egyenkint 100 o. é. arany forintról — 250 frankról — 202 és fél német biro­dalmi márkáról szóló új részvény ki­bocsátása által 26 millió o. é. arany fo­rintra — 65,000.000 frankra 52,650.000 német birodalmi márkára emeljék föl, a közgyűlés 11 a uszm a n n Alajos részvényes indítványára elfogadta. Szalámi részvények. A Goldscheider és Fia szalámi gyár cég, amelynek egyedüli tulajdonosa Goldscheider Miksa, mint ér­tesülünk, legközelebb részvénytársasággá ala- I kul át. Az alapításban hír szerint részt vesz Keisz Henrik fővárosi vállalkozó, azonkívül I egy fővárosi pénzintézet is. , A Kölcsönös segélyzö ügye. Ezen a héten fog I eldőlni, hogy a válságba jutott Kölcsönös szö- | vetkezet kiegyezik-e a hitelezőkkel, vagy pe- I dig csődbe jut. A szanálási akciót K a r á- ' c s o n y i Lipót dr., a szövetkezet ügyésze ve- I zeti és valószínű, hogy a csöndes felszámolás akadályait sikerülni fog elhárítani. Egy gyárigazgató tudományos munkája. L a x Lajos volt fakereskedő, a Rózsahegyi cellulose papírgyár r. t. igazgatója, „Der Weg zum Lebensglück“ címmel rendkí­vül tartalmas, magas filozófiai szempontokkal átszőtt könyvet írt a boldogság útjáról. A mind­végig érdekfeszítő és elsőrendű irói talentumot eláruló munka Leipzigben jelent meg a szerző kiadásában. A Hungária Bank alaptőkéje. Ez év március havában alakult meg a Hungária Bank öt millió korona alaptőkével, amelyből akkor csak három millió koronát fizettek be. Az intézet jú­nius havában kezdte meg működését és tevé­kenysége máris oly kiterjedt, hogy a rendelke­zésére álló tőke kevésnek bizonyult. Ez okból a legutóbbi napokban úgy határozott az igaz­gatóság, hogy az alaptőkére még hátralékos két millió koronát is beköveteli a részvényesek­től. A befizetési határidő november 1-én jár le. A „Pallas“ biztosító újjászervezése. A „P a 1- 1 a s“ nyugdíj-, éle t- és katonai r. t. egy évvel ezelőtt egy millió koronára emelte föl alaptőkéjét. A fiatal intézet figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a biztosítás terén és hogy működését szakkörökben is elismeréssel hono­rálják, bizonyítja az a körülmény, hogy a kon­tinens egyik legelőkelőbb társulatával, a „Köl­nische Rückversicherungsgesellschaft“-tal tart fönn szerződéses viszontbiztosítási összekötte­tést. Értesüléseink szerint a „Pallas“ működési körét, most még szélesebb alapra szándékozik fektetni, szervezetét is lényegesen kiterjeszti és hogy a közönség bizalmát még inkább megsze­rezze: fölemeli alaptőkéjét és az igazgatóságba több tekintélyes embert választ be. A transak- ció már elő van készítve és a részvényeseket legközelebb rendkívüli közgyűlésre hívják össze. A Pénzvilág, Fodor Oszkár kitűnő lapja, ezen a héten is gazdag és változatos tartalom­mal lepte meg nagyszámú olvasóit. Különös figyelmet érdemelnek a háborúról, Tisza Ist­vánról, a Csomagszállító csődjéről, Vajda Im­réről írt kitűnő cikkek. Olcsó és szép ékszerek, legszebb nászaján­déktárgyak, legfőbb járása Zsebórák, külön­legességek világitó zsebébresztő órákban. Budapest, Deák Ferenc-utca 21. sz. (a Deák-tér felől az utolsóelőtti ház) TELEFON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom