Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-10-09 / 3. szám

1912. október 9. ’ZAP FELDÉK SZÁMOKBAN. Az első gáton, a főváros pénzügyi bizottsá­gán keresztül csúszott Felei Zsigmond szubven­ciójának ügye. Most már csak az volna hátra, hogy a legnagyobb akadályon, a közgyűlésen keresztül hajszolják a javaslatot. A szociálpo­litikai ügyosztály mindent megtett, hogy a kö­nyörületes bizottság a vizesárokba ne ejtse a művészet szent ügyét és a 72.000 koronát mind­két fórumon megszavaztassa. Dicséretes ügyességgel csoportosítva az ada­tokat, úgy állították be a dolgot, hogy Feld évenként 16.400 korona különféle járulékkal adózik a fővárosnak. És ha nem sikerül a se­gélyakció, akkor két nagy gondot vesz a nya­kába a főváros: behajtani rajta az adó, vízdii, tűzoltói dij és egyéb járulékokat és ha ez min­den bizonynyal nem sikerül, akkor bekövetke­zik Feld csődje és vele a színház értékesítésé­nek és Feld Zsigmond eltartásának gondja. A szociálpolitikai ügyosztály munkája nem volt teljes, kiegészítésül leközöljük. mennyi pénzébe került már a városligeti műintézet a fővárosnak. Az évi tizenkétezer koronás szubvenciót Feld Zsigmond 1890. óta kapja. 1907. végéig tehát összesen 216 ezer ko­ronát juttatott neki a főváros. Eb­ben az évben egyezséget kötött a várossal, hogy 155.000 koronával átalakíttatja a városli­geti színházat kőszinházzá. A színház telke persze a hatóságé volt, Feld tehát biztosítani akarta magát és megállapodott a közgyűléssel, hogy a kőszinházat 40 évig csak ö használhatja, ez idő leteltével az épület átszármazik a fővárosra. Mikor az átalakítási munkálatokat befejez­ték, Feld számlákkal és nyugtatványokkal bi­zonyította, hogy 155.000 korona helyett az építkezés 300.000 koronát emésztett fel. Erre való hivatkozással kérte a fővárost, hogy az 1908. és 1909. évekre esedékes 12.000 k o ro- rona helyet t 48.000 ko r o n á t fizes­sen ki. A tanács is, a közgyűlés is belement a ké­relembe, amit a belügyminiszter is, a benyújtott számos fölebbezés elutasításával, helyeselt. 1909. végéig tehát 264.000 korinát kapott Feld Zsigmond. 1910. 1911. és 912. évekre is­mét 12.000 koronát kapott, ez idáig kerek 300.000 korona. Hozzá számítva a helyette most kifizetett biztosítási és egy általa ki nem egyenlített vízdijat, Feld Zsigmond 310.000 koronájába van immár a fővárosnak. Feld papa úgy tünteti fel a dolgot mintha az ő ügyéből kerületi, vagy pártkérdést ^ akarná­nak csinálni. Holott senki sem hajlandó a be­folyását Feld Zsigmond ügyében érvényesíteni, legkevésbbé pedig bizonyára azok, akikre so­kan áthárítani szeretnék a népszerűtlen ügy ódiumát. Feld papának csakis abban az_esetben szabad megszavazni a 72.000 koronát, ha némi ellenérték fejében — becsukja a mííinté- zetét, vagy mozit csinál belőle. A demokrata-párt álláspontjára vonatkozólag Pető Sándor dr. országgyűlési ^ képvielő így nyilatkozott lapunk munkatársa előtt: Nem hiszem, hogy a párt ebben az ügyben kötelező határozatot hoz. Bizonyos azonban, hogy a demokrata bizottsági tagok vala- menvnyien megszavazzák Feldnek a kért segélyt. ■■bbbbbbbbbbhbbbbbbbbhbhbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbhbhe A főváros siijtópöre. Másfél esztendővel ezelőtt, amikor a főváros megváltotta a Krausz Mayer-féle angyalföldi tel­keket, egyik fővárosi napilapban hosszabb cikk jelent meg a vásárról. A cikk veleje az volt, hogy a magánérdek ismét csatát nyert a köz­érdek ellen és hogy a főváros illetékes ténye­zői öszejátszottak a polgárság megkárosítására az eladók megbízottjával. Úgy a főváros, mint a tőzsdetanácsos sajtópört indítottak a súlyosan támadó cikk szerzője ellen, az ügyészség azon­ban két héttel ezelőtt értesítette a feleket, hogy nem vállalja a vád képvise­letét. Ez a bírói határozat rendkívül kellemet­len színben tünteti fel a főváros szerepét az üzletnél, s hogy a reparáció valamelyes formá­ban megtörténjen, a bepörölt újságírót M e 1 h a Kálmán tiszti főügyész magához hivatta és arra akarta rábírni, hogy tegyen közzé egy bocsá­natkérő nyilatkozatot. Az újságíró természetesen nem volt hajlandó erre és így a vád képviseletét a tiszti ügyészség, illetve a tőzsdetanácsos vet­ték át. Autóbuszon Budapest körül. Uj tipusu iautobuszt (automobil-omnibuszt) mutattak be a múlt héten Bécs város taná­csának. a szakértőknek s a bécsi sajtónak. Az autóbusz 50 lóerős Daimler-motorral van felszerelve. !a külsejét kellemessé teszi, hogy égszínkékre van festve s fehér színnel dí­szítve. Két oldalt hatalmas üvegtáblák biz­tosítják az utazó közönség részére a kilá­tást. A kocsi tetején 6 padsor van 18 utas szá- t mára, belseje modern és kényelmes beren­dezésű. A hosszában két oldalt 16 ember szá- ! mába vannak ülőhelyek s 6 villanylámpa vi- I lágítja meg a kocsi belső részét. Ezeket a lámpákat a kocsi belsejébe épített elektro­motor táplálja. A két ülősor közötti széles térségen állóhelyek vannak s az utasok a kocsi falára erősített szíjakba fogódzhatnak. Az autóbusz jobb oldalán, hátul keskeny lépcső vezet a tetőre, a kocsivezető mellett pedig nagy tükör van elhelyezve, amelynek segítségével a soffőr figyelemmel .kísérheti a tetőn és la kocsi belsejében történteket. Ha valamelyik utas ki akar szállani, csengeíy- tyiivel jelt ad rá a soffőrnek s a kocsi nyom­ban megáll. 34 utast szállíthat az autóbusz, amely da­cára a hatalmas méreteinek, mégis csak egy harmadrésszel nehezebb, mint a közönséges automobil. Ennek laz a magyarázata, hogy az autóbusz felépítéséhez csakis nyers acélt használtak. Az autóbusznak ezt a nagy élő­ét nyomban felismeri mindenki. Simán és zajtalanul gördül a gyönyörű alkotmány az utcán végig, kivül-beíül pompásan felszerel­ve, a tető utasai pedig kényelmesen élvezhe­tik a kilátást, nem zavarja őket az omnibu­szok folytonos rázása. Gyorsan száguld el az Íauíobusz a villamosok, kocsik és más al­kalmatosságok mellett, az utca népe cso­dálkozva bámulja meg és egyhangú a véle­mény, hogy az autóbusz a legcélszerűbb, leghíasznosabb közlekedési eszköz. A meg­bízhatóságát és abszolút veszélytelen voltát legjobban az bizonyítja, hogy egyedül Lon- on utcáin 5000 ilyen kocsi van forgalomban. A bécsi próba eredménye minden várako­zást fölülmúlt. Neu m ayer polgármester kéí tanácsnok kíséretében beutazta az autó­buszon egész Bécset és ügy ő, mint a megje­lent szakértők a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a kocsiról. A polgármester ki­jelentette, hogy ezeknek (az autóbuszoknak a segítségével egyszer s mindenkorra meg­lehetne szüntetni a közlekedési mizériákat. A gyártmány egy angol társaság tulajdona. Úgy értesülünk, hogy a társaság igazgató­ja, John Arthur Weiss és főmérnöke, Mr. Botsford a mai napon Budapestre érkeznek s az itt bemutatandó autóbuszokon miamiikkal hozzák a magyar delegáció Bécs- ben volt tagjainak na^v részét is. Az igazgató és a főmérnök Budapesten szintén be fogja mutatni a kocsikat a hatósá- W és a sajtó képviselőinek. A főváros te­hát rövidesen megismerheti azokat az autó­buszokat, amelyek a világvárosok forgalmát Uhonyolítják. ________ A Bu dapest Erzsébetvárosi s; Bank R,»T. :: Rákóczi-ut 83. sz. a. épülő uj palotájában 1912 november l-ére méltányos áron még I négy-j 2 ötszobás, minden kém elemmel el'á- totl, fényűzően berendezett lakás, egy kis műterem festő részére és egy Rákóczi-uti nagy bolthelyáség ki­adó. Felvilágosítást ad : Budapest Erzsébetvárosi Bank R.-T. 1 VII., Rákóczi-u« 20. A Wesselényi-utcai villamos. A főváros közlekedésügyi bizottságának tegnapi ülésén ismét szóba került a Wesse­lényi-utcai villamos vasúti vonal régóta va­júdó ügye. Legutoljára tudvalevőleg a kerü­letközi bizottság ülésén tárgyaltak róla s azt ti szinte ultimátumszerű felszólítást intézték a Közútihoz és a Városihoz is, hogy a vonal megépítésére sürgősen nyújtsanak be terve­ket. Ez májusban történt ,a részletes tervek azonban mai napig sem kerültek ia közleke­dési bizottság elé s úgy látszik, hogy a Wes­selényi-utcai vonal megépítését titkos ke­zek akadályozzák minduntalan. Pedig a he­tedik kerületnek az a régi és jogos kívánsága egyúttal magasabbrendü közérdek is. mert a Rákóczi-út hatalmasan megnövekedett for­galmát többé alig lehet lebonyolítani s Iámig egyrészről az# Erzsébet-hidon át való villa­mos vasúti közlekedés problémája gyönyörű megoldást nyerne, a nagykörútakat is ügye­sen kötné össze la belső részekkel. A közle­kedésügyi bizottság ülésén E h r li c h G. Gusztáv újból megsürgette a fontos kérdést s ha a város vezetőiben csak egy kis érzék van. a főváros vitális érdekei iránt, úgy a Wesselény-utcai villamos nem késhetik többé sokáig. 1 iül előfizetési árai: egész évre • • • • 16 K fél évre ............. 8 K Kiadó hivatal: VI.. Kiss .lános-utca 4. szám. Telefon: 161—07. sz. (SBBKBBaäBaBaiaaflBBBBaBBBflBBflaESHBBEiiaBtdiafiraa&BBSilBBBBflfl A főváros szegény hajléktalanam A Kamara-erdőben, (a Hajdú Maróéitól vá­sárolt telkeken, amelyeket eredetileg drága pénzen, villák beépítésére vett meg a fővá­ros. szegényház építését határozták el a vá­rosházán. Miután a telkekkel együtt epületet is ka­pott ott a főváros, elhatározták, hogy 'az épü­letet átalakíttatják és ott helyezik el az agyonzsúíolt fővárosi szegényházakból ki­szorult gyámoltalanokat. Szükség volt erre feltétlenül. A főváros egész közjótékonysági politikája odia tángált, hogy tiz-tizenöt mil­lió költséggel monstrozus szegényházat fog­nak építeni. A szép terv azonban megakadt, — persze szintén pénzhiány miatt. így került a sor aztán a Kamíara-erdőre, melyet 100 ezer korona költséggel terveztek alkalmassá átépíteni. Tavasz óta folynak laz átalakítások és úgy volt, hogy most október elsejére befejezik a munkát. Kiszállítják az ápolásra szorultakat s így legalább egyelőre elhárítják szegény­házi intézményünk fenyegető csődjét. De a reménykedés — úgy látszik — nem válik be. i Október elsejére a vállalkozó nem lett készen a munkával, sőt jövő hónapra se lesz készen. Ha kész lesz, az ügyosztály akkor se meri a nedves és kitudja milyen egészségtelen szo- I búkba a gyönge egészségű ápoltakat elhe- \ lyezni. így hát majd tavasszal lehet szó arról, hogy a sietve és drágán megteremtett fiók­telepet a főváros használatba vegye. Addig azonban keresztül kell vegetálni egy telet, arái tekintve a fővárosnak nyilvánosan is tárgyalt szegényházi viszonyait, beláthatlat- lan következményekkel járhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom