Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-10-09 / 3. szám
/. évfolyam. _______________________ Budapest, 1912. október hó 9-cn. ______________ d. szóm. tai iiniiimiianmiimmömaiiiQgiiaiHoiiiaiiimiimiimuBiiiQfigiBijiisgisaKäs&iiiQigioiiiaiifiSMfimiiaiHßmimiic ELŐFIZETÉSI A HU Ki Egész, évre............... 16 K Fél évre .......................... S K Egy es számok kajxkm— tök a. kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap JfeíetSs szerftmtff; Dacsó Emil. TA^ssiet^kesits.- dr, Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán, esetleg hetenkin többször* is. Szerkesztő* ség és kiadóhivatalt VI.- Kis János-utca 4. szám, m A POLGÁRMESTER erélyes .hangú körlevelet irt a tanácsosokhoz. Az erély alkalmazásának az volt az indító oka, hogy .az ügyosztályok nem ismerik az aranyos középutat a városi munkában, hanem vagy hanyagul végzik a kötelességeiket, vagy pedig túlzott lelkiismeretességgel. A kettőt néha igen bajos egymástól megkülönböztetni. mert vannak tisztviselők, akik annyira fáznak az ügyek elintézésétől, hogy előbb három más hivatalnak a véleményét kikérik. A polgármesteri ukáz egyszeriben aktualitást kölcsönöz a városházi közigazgatás egyszerűsítésének. A bürokratizmusnak elrettentő példája a Károly-körűti labirintus. Hihetetlenül sok idő és munka pusztul el a nehézkes, meddő formaságokhoz kötött bürokratikus rend miatt. Ezer kézen megy keresztül minden akta, ami nem volna baj, ha éppen a túlzott rendszeretet nem tenné illuzóriussá a fokozott ellenőrzést. A modern technika vívmányai a városházán ismeretlenek. Apró-cseprő ügyekből, amelyeket az egyes ügyosztályok, vagy az ügyosztályok és az elöljáróságok a telefon- központ jóindulatú támogatásával két perc alatt elintézhetnének egymással, mázsás aktacsomók születnek, amelyek nélkül a városházi személyzetnek talán csiak felére volna szükség. Az ostoba pedantéria oda vezet, f hogy példának okáért az ügyészséggel, amely pedig csupán egyik szerve a városházi közigazgatásnak, olyan komplikált úton érintkeznek az ügyosztályok, mintha az valami külön, önálló hatóság volna. Megkereséseket intéznek hozzá, jogi véleményeket kérnek tőle, amelyeknek elintézése Írásbeli úton történik és hosszú időt vesz igénybe, holott élőszóval pár percen belül ugyanolyan alapossággal elintézést nyerhetne számos ügy. Tizenhat ügyosztálynak és ugyanannyi mellékhivatalnak a retortáján megy keresztül majdnem valamennyi beadvány s a városi hatóságoknak annyi dolguk van egymással, hogy nem érnek rá a közönség dolgával foglalkozni. A túltengő bürokratizmus csupán a tanácsban kap alapos korrektivumot. A közigazgatás a tanácson belül valóban ideálisan egy- j •szerű. Szó sem lehet ott még a vélemények , decentralizációjáról sem, mert a tanács feje egyetlen véleményt ismer csupán: a saját véleményét. A tanácsüléseken sommás az elintézés. És az arányos munkafelosztás elve győz: a tanácsosok terveznek, a polgármester pedig végez! //mizyÁro/i Zúzalékot akar a főváros kommunalizáló politikájába belefoglalni. A zúzalék című tősgyökeres magyar szó alighanem az útépítési és csatornázási ügyosztálynak a szótárából került a közforgalomba. Értik pedig a szó alatt az utcák burkolására szükséges kőanyagot zúzott állapotban. Ebbe az állapotba eddig a vállalkozók hozták a fővárosi zúzalékot, ezentúl pedig, ha keresztül megy az ügyosztály előterjesztése, a főváros saját kőzúzótelepén megy végbe a nyers kő bomlási processzusa. Milliókat fizet a főváros a szállítóknak zúzalékért és bizonyos, hogy ebben a cikkben százezres megtakarításokat érhet el a házi kezelés, feltéve, hogy szakértő és becsületes kezek vezetik s az adminisztráció költségei nem fogják felemészteni a megtakarításokat. Az ügyosztály előterjesztése tehát helyes és indokolt, de a városvezetési rendszer jellemző vonásai ebben is fellelhetők. Hamis a mája és hamis a zuzaléka az ügyosztálynak, mert a kőzúzó munkája csak akkor lehet tökéletes és eredményes, ha ?.• fe’•••••'. !g-'-::ardő nyersanyagot a főváros saját kőbányájából szállítják. A kőbánya tehát egészen bizonyos, hogy útban van a városháza felé. Az ügyosztály már megint csak a gombról beszél, holott mindenki tudja, hogy a hozzávaló kabátnak is reánk kell szakadni. A zúzótelep egyébként kőlisztet is fog őrölni és így szerves kapcsolatba hozható a fővárosnak egy másik üzemével: a kenyérgyárral... A Sárosfürdővel úgy csináltak, mint a rovott multiak szoktak: egy éjszakán keresztül Gellértre fordították a nevét és viharos előéletére ezzel akartak fátyolt borítani. A szűkebb albizottság legszűkebb pótbizottsága elkészült jelentésével, amely azonban nem került nyilvánosságra. Tovább őrzik a nagy titkot: ki és mi okozta a milliós költségtöbbletet? Bennünket a bizottsági tagok finom diszkréciója nem kötelez, a Sárosfürdő tetemére hívjuk tehát 1. Bárczy István polgármestert, a városigazgatás legfőbb fejét. 2. Bódy Tivadar alpolgármestert. akinek ügyosztályához a fürdő építése eredetileg tartozott. 3. Márkus Jenő tanácsnokot, aki ugyan készen kapta a kellemetlen helyzetet, mégis hibás abban, hogy a nyilvánosságot nein akarja tájékoztatni. 4. Hegedűs Ármin fővárosi műszaki tanácsost, akinek tervei szerint a fürdő épült. 5. Stark és Sebestyén építészeket, akik társai voltak a tervezésben Hegedűsnek. 6. Grünwald és Schiffer éket. Ök az építők és a költségtöbblet legnagyobb része az ö tárcáikat fogja táplálni. 7. A többi vállalkozót s a szakértőket, akik nem tudták, — vagy nagyon is jól udták — hogy a talaj nem alkalmas építkezésre, a telekhez pedig idegen telkeket kell hozzávásárolni. 8. A bizottságokat. amelyek szótlanul tűrték, hogy fiktiv tételek szerepeljenek a tervezők ravaszul kieszelt ajánlatában és azokat is, amelyek az ellenőrzés munkáját lanyhán végezték. Hosszú a sora a tetemre hívottaknak, de tartjuk a fogadást, hogv a tetem állandóan vérezne, ha Bárczy Benőt és Kund Abigélt járatnának körülötte. NÉMETHY ÁLLAMTITKÁR AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNYRŐL. A belügyiminisztériumban lázas munka folyik. A választói jog reformjáról, a választó- kerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslatokon most végzi az utolsó simításokat N é- m e t h y Károly államtitkár. Az előszobájában Smialovszky titkár utolérhetetlen szeretet- reméltósággal fogadja a látogatókat, akik csaknem valamennyien a nagyfontosságú javaslatok dolgában keresik fel az államtitkárt. A Fővárosi Hírlap munkatársának is B éd y- Schwimme r Róza és Dirner Gusztáv egyetemi tanár adták át a kilincset: a nők választójoga fölött, úgy látszik, nem illik többé tréfálni! Az államtitkár úr munkatársunknak a városi törvény revízióját illető kérdésére lekötelező szívességgel válaszolt. Nyilatkozata a következő: Hivatalos állásom az aktuális kérdésekben némi rezelváltságra kötelez a nyilvánosság számára tett nyilatkozataimban. A városi törvény revíziója szoros kapcsolatban áil a választójogi reformmái, érthető tehát, ha a feltett kérdésre nem válaszolhatok teljes részletességgel, mert hiszen, amit mondok, az némikép kormánynyilatkozatnak tekinthető. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel olvastam azokat a nyilatkozatokat, a melyek a Fővárosi Hirlaii hasábjain a városi törvény revíziójáról megjelentek- És bár a nyilatkozók legnagyobb részének, különösen pedig Vázsonyi Vilmosnak és Heltai Ferencnek a véleményét volt alkalmam megismerni. kétségtelen, hogy a Fővárosi Hírlap ankétje az anyaggyűjtés szempontjából igen fontos és hasznos volt. A választójogi reformjavaslat 5—6 év óta elvonja az időt a többi munkától. Mégis, a városi törvény revíziója többé aligha halasztható s nyomon fogja követni a nagy reformot. A városfejlesztési törvény tudvalevőleg két esztendei záros határidőt tűzött ki az új városi törvény megalkotására. Ez a határidő ugyan csak a vidéki városokra vonatkozik, de nyilvánvaló, hogy a fővárosi törvény revíziójára még égetőbb szükség van, mert a városi törvényt 1886- ban hozták, a fővárosit pedig 1872-ben, a főváros fejlődése pedig sokkal rohamosabb volt, mint a vidéki városoké. Meleg szeretettel foglalkozom a főváros ügyeivel s hogy bizottsági tag létemre a közgyűléseken nem veszek részt, ennek az oka nem az érdeklődés hiánya, hanem az a körülmény, hogy állásomnál fogva könnyen összeférhetetlen helyzet állhatna elő számomra. A közgyűlés határozatait sokszor felülbírálnom kell, természetes tehát, hogy a határozatok meghozatalában nem vehetek tevékeny részt. A választókerületek új beosztásáról szóló törvény érdekesen fogja átalakítani Budapest választási térképét. Sajnálom, hogy a részletekre vonatkozólag nem vághatok elébe a közel jövőben teendő kormánynyilatkozatnak.
