Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-25 / 14. szám
7 Budapest, i912. december 25. Spar 'Pénzügy Váflaíáozás TCei esßeöeiem Szomorú esztendő. Az ország gazdasági élete megdöbbentő pusztulás képét mutatja. Szomorú karácsonyra virradunk. A legsúlyosabb gazdasági válság napjait éljük és az elmúlt esztendő fekete betűkkel lesz feljegyezve a történelem lapjaira. Magyarország gazdasági szervezete súlyos sebekből vérzik, és nincs orvos, aki gyógyszert tudna a pusztító kórság ellen. Apatikusan nézzük a romlást, sem kormány, sem a társadalom, sem a bankhatalmasságok nem tudnak segíteni. Üzlet, vállalkozás teljesen megbénítva, a nemzetvagyon megtépázva, pénzügyeink szilárd alapjai recsegnek-ro- pognak és az állam finánciái súlyos megpróbáltatásoknak kitéve: igy szakad reánk az új esztendő. Pedig az elmúlt év biztatóan, örvendetesen tele reménységgel és jó kilátással indult meg. Az ipari konjunktúra ez esztendő kezdetén még delelőjén állott a pénzviszonyok kielé- gitőek voltak, a vállalatok fényes mérlegeket produkáltak és mindenütt a gazdasági fejlődés a növekvő jólét idei voltak észlelhetők. De a biztató külszín mögött már ott settenkedett a gazdasági romlás sötét árnyéka. Kezdődött a visszafejlődés a vidéki pénzintézetek krónikus bajaival. Egyre-másra megakadtak a roppant nagy számra feszaporodott vidéki hitelintézetek, amelyeket legelőször kezdett ki a hitelmegszórítás veszélyes réme. Az osztrák-magyar bank vezetősége belefújt a vész- Riirtbe és Pranger emlékezetessé vált intelmei már előre jelezték a bekövetkezendő bajokat. A közvélemény eleinte abban a hitben élt, hogy a jegybank rémeket lát, hogy Pranger a bank üzleti szempontjaiból akar féket rakni a magyar gazdasági életre. Sajnos, a tények hamarosan igazolták a haute finánc rémlátását. A pénzpiacon epochális fordulat állott be. Nagy pénzdrágaság, majd később feszültség, végre ősszel teljes pénzhiány állott be a nemzetközi piacokon. A jegybankok végsőkig küzdöttek a normális kamatláb fenntartásáért, de a viszonyok kényszere végre is a kamatcsavar ismételt meghúzására kényszerítette őket. A krízis elsősorban hitelválság alakját ölté. A reeszkompt radikális csökkentése bajba juttatott egy csomó vidéki intézetet, majd átcsapott a fővárosra is. A Törlesztési Bank, azután a Központi Hitelbank hamarosan a tönkrement vidéki intézetek sorsára jutott. A kis- és középintézetek nap-nap után élet-halálhar- cot folytattak a létért. Néhánvan közülök a lassú feloszlás stádiumába jutott. Nyáron a Kölcsönös Segélyző megakadása okozott nagy fennakadásokat a főváros kisebb gazdasági exisztenciák között. Akkor a pénztelenség gyilkos nyavalyája kikezdte volt már a kereskedelmet is. Eleinte csak a textilszakma nagykereskedői közül szedett áldozatokat, később átragadt a kór a bőrszakmára is, majd az árúüzlet egyéb fajaira is. A fizetés- képtelenségek és csődök óriási mértékben szaporodtak, a hitelmegvonások és a rossz üzletmenet foltyán- Őszre a tőzsde is. mely addig bámulatos szívóssággal tartotta magát, inogni kezdett. Jött az októberi tőzsde-derút, amely a nemzetvagyont sok száz millióval megcsappantota. A középoszály érzékeny veszteségeket szenvedett tőzsdei angazsmán- iain, amelyek amúgy is megrendült anyagi helyzetét még jobban megrontották. A külföldi hitelforrások hirtelen bedugultak. A magyar záloglevelek visszaözönlöttek és ennek következtében az ingatlan hitel teljesen megszűnt. Ennek következtében az építkezési tevékenység megszűnt, az építőiparban stagnálás állott be. A téglagyárak, a vassal és fával dolgozó építőiparok egyszerre munkanélküli maradtak. Beállott az iparban is a nagymérvű íizemredukáció. A munkanélküliség nagy mérveket kezdett ölteni, az ország fogyasztóképessége lényegesen megcsappant. Most már a detailkereskedelem is érezni kezdé a rossz üzletmenetet. Ily gazdasági viszonyok között szakadt reánk a háborús bizonytalanság, amely csaknem három hó óta rágódik az ország gazdasági életerején. A megriadt nép egyre-másra kiszedi a takarékpénztárakból betéteit. A külföldi hitel egyszerre visszahúzódik s a bankok két tűz közé kerültek. Felülről a hitelt vonják meg nekik, alulról a betevők ostromolják. Kényszerhelyzetükben a veszedelmet áthárítják adósaikra hitelrestrinkció és — felmondás képében. A háború eshetőségeivel szemben magukat felvértezendő a nagybankok kezdik készleteiket felhalmozni. A gazdasági vérkeringés legszükségesebb eleme: a pénz mind ritkább lesz. Száz és száz milliók- ; ra rug a gazdasági forgalomból kivont ősz- szegek mennyisége. Itt már nem használ a konyhabölcsesség, hogy szegény ember vízzel főz. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy már vízre sem igen telik és beköszöntött a bomlás folyamata. A pénztelenség folytán erős, hatalmas cégeket is elfogott a fizetés- képtelenség betegsége. Sovány vigasztalás, hogy a pénztelenség csak pillanatnyi és a külpolitikai feszültség elmúltával javulásra van remény. A gazdasági pusztulást nem kisebbíti, hogy az inzolvens cégek vagyonállaga aktiv, amikor az aktívumokat nem bírják pénzzé tenni. A gazdasági pusztulás vihar erejével sávit végig az országon és senki sem tudja, mire ébred másnap reggel. A bankok trezorjai óvatosan bezárultak. Hiábavaló minden ostrom: kérés, könyörgés, fenyegetés, nem nyílnak meg ismét. Közben pedig a kormányzat nem tesz semmit a válság enyhítésére. A fináncok minden törekvése odairányul, hogy kisajtolja az országból a háborús készülődések rettenetes költségeit Ausztriában a pénzügy kormányzat még sarkalja a nagy pénzhatalmakat, hogy siessen a piac segítségére. Nálunk ellenben a nagybankok sietnek a politikai veszedelembe került kormány támogatására. Az egész tőzsdederút alatt egyszer sem jelent meg a tőzsdebiztos a tőzsdén. A kormány nem ösztönzi egy szóval sem a nagybankokat a piac támogatására. Ellenkezőleg. A bajba került intézetekre ráereszti a nagybankokat, amelyek kéjjel fojtják meg a kis versenytársakat. Valamennyi szanálási akció egyenesen azzal a célzattal indul meg már. hogy az életveszedelembe jutott intézet félté imái megszűnjék. Nálunk minden szanálás egyértelmű lett a kiirtással. A krízis végén egész nagy sora a sírköveknek fogja jelezni, hogy helyükön egykor virágzó gazdasági élet volt. Ilyen sötét auspiciumok közt üljük meg a karácsony szent ünnepét. Minden lélek dicséri az Urat! Százmillió korona állami betét. A londoni köd eloszlott és a sötét homályból kikukucsgál a béke angyala. A megváltozott helyzetet, teljes nagyságukban, elsősorban a páncélszekrények hatalmas őrei fogták föl és a derengés sugarait máris szétárasztották. A közgazdasági élet feneketlen vizei fuldoklókkal vannak teleszórva. Hónapok óta senki egy szalmaszálat sem nyújtott feléjük, hogy szegények legalább abba kapaszkodhattak volna bele. A pénzhatalmasságok ma már a men- töcsónakokat is útrabocsátották. Most már lehet menteni, mert a háború mumusa félreállt. A fővárosi vezető pénzintézetek elhatározták, hogy 'Biztosítás r építészet Xözfeáeöés Bányászat a szűkölködő vidéki és a kisebb budapesti bankoknak nemcsak a múltban élvezett reeszkompt hitelt adják meg. hanem még újabb hitelt is rendelkezésükre bocsátanak. Ez a segélyakció a Budapesti Giró és Pénztáregylet helyiségeiben már megkezdte működését. Pénzügyi körökben elterjedt hírek szerint, a nagybankok által vezetett szanálási akcióbaji a kormány is résztvesz, a mennyiben a január elején fölveendő nagy ál- larnkülcsönböl 100 millió koronát bocsát rendelkezé s r e és ebből a segítésre érdemes vidéki és budapesti bankok betéteket fognak kapni. Uj téglagyár kartelen kiviil. Két hét előtt jelentettük, hogy Baji a Henrik vállalkozó a köbanyai téglagyárak szomszédságában. Újhegyen gdztéglagyár építésére telepengedélyt kért. A kar tel be tömörült fővárosi téglagyárak ellentál- lása — bár a X. kerületi elöljáróság megtagadta az engedélyt megtört a belügyminisztérium határozatán, amely a téglagyár fölállítását megengedte. A kartel-gyárak nem nagy örömére az új téglagyár föl fog épülni, még pedig részvénytársulati alapon. A napokban ugyanis 600.000 korona alaptőkével megalakult a „Kőbányai magyar téglagyár r. t.,“ amelyre Balia a birtokában levő telepet és az építési engedélyt átruházta. Az új téglagyárat — amelynek Ball a Henrik lesz ! a vezérigazgatója — már a jövő építkezési sze- | zon kezdetén üzembe fogják helyezni. Roheim. A pénzpiac krízisének legnagyobb ; szenzációját, a R o h e i m Károly és fia cég fizetésképtelensége okozta, mert beavatatlanok is tudták, de a megejtett pontos könyvvizsgálások is igazolták, hogy a cég vagyona jóval fölülmúlja | az- adósságokat. A hitelezők nagy készséget ta- j núsítanak, hogy a megindult szanálási akció si- kerre vezessen, de az sincs kizárva, hogy a vál- j lalatból részvénytársulat lesz. Ezt a megoldást, I amint értesülünk, az érdekelt pénzintézetek is szeretnék és a siker érdekében különösen a H a- I zai Bank R. T. dolgozik, amely intézet a leg- | inkább van érdekeive. I Mániákus játékbank gründoló. „Jalovai kör és kaszinó rt.“ cég alatt a kisázsia (Konstantiná- I polylyal szemben fekvő) Jalova községben létesítendő játékbank felállítására Budapesten (Bálvány-utca 19.) 200.000 K alaptőkével részvénytársaság alakult. Az alapító igazgatók közfijj ott szerepel zimonyi Schwartz Mihály is, aki ; igazgatósági tagja az abbáziai játékbanknak, sőt ! a Margitszigetet bérlő részvénytársaságnak is. A „Generali“ karácsonyfája. A Trieszti általános Biztosító-Társulat magyarországi kisebb fizetésű tisztviselőinek és szolgáinak karácsonyi ajándék címén 60,000 koronát utalványozott ki. A Pénzvilág karácsonyi száma rendkívül változatos tartalommal jelent meg: Weiss Fülöp vezérigazgató. A balkán jövőjéről, dr. Lányi Mór vezérigazgató a vidék válságáról, dr. B a 1- k á n y i Kálmán és G á b o r Andor az adóreformról, Berger Mór vezérigazgató a jövő kilátásairól irt érdekes és szellemes cikket. Kiemeljük még. A monarchia és a nemzetiségi kérdés című ankétet. A karácsonyi számot dr. Szegő Elemér. Ungár Miklós, dr. Bari Ágost és dr. Kosa Miklós cikkei, valamint a tartalmas és eredeti rovatok egészítik ki. A Pénzvilág köz- gazdasági hetilapot Fodor Oszkár szerkezsti. „A Kereskedők A „Magyar Kereskedők Egyesületének“ hivatalos közlönye, „A Kereskedő“, amelyet széles látkörrel és nagy hivatottsággal az egyesület elnöke, B o s n y á k Izsó szerkeszt, rendkívül tartalmas decemberi számmal jelent meg. Igen érdekesek Holzer Sándor kereskedelmi tanácsos fejtegetései. „Uj aera“ című cikkében, mint új bizottsági tag, azt az örvendetes tényt szögezi le, hogy a törvényhatóságba sok kereskedő és iparos jutott be, akik ott a kereskedelem és ipar érdekében eredményes munkát végezhetnek. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Merkantil Nyomda (Havas és LehnerJ Budapest, VIII., Német-utca 27. szám.
