Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-25 / 14. szám
Budapest, 1912. december 25. O O nek a koronként fel-felmerült eszmének az lett a következménye, hogy azt a bizonyos pályázatot tényleg ki is írták. Nem is bánta ezt meg sem Becs sem München, sem a többi város. Egy ilyen pályázatra vezethető vissza a bécsi Ringstrasse, újabban a Gürtelstrasse, valamint a most kivitel alatt álló erdő és rétövezet, mely valamikor Bécs városának egyik legáldásosabb, legszebb és legsikerültebb alkotását fogja képezni. A berlini pályázat folyománya az a mozgalom, mely immár törvényes alapokra fektette nemcsak magának Berlinnek, hanem vele együtt egész környezetének jövendőbeli célszerű szabályozását, kellő parkok és ültetvények fentar- tását és a közlekedési eszközök oly fejlesztését, amilyen nélkül egy nagy városi cong- lomeratum boldogulása el sem képzelhető/ Ezzel szemben mért ne vehetné ki magának Budapest székesfőváros közmunkatanácsa azt a privilégiumot, hogy ő egy uj szabályozási terv beszerzését pályázat utján simpliciter hamis jelszónak minősítse, melylyel szemben elég rámutatni arra, hogy Budapesten „az általános szabályzati terv tényleg már régen megvan.“ Sőt nemcsak megvan, hanem jó is; sőt annyira jó, hogy kár volna helyette újat csinálni, mert hiszen, mint azt az előzőkben meggyőzően kimutattuk, e szabályozási terv alapján kétségtelenül sikerült a főváros nagyarányú fejlődését minden irányban a legkitűnőbb eredménynyel elintézni. He nem akarjuk a tréfálódzást tohvább folytatni. Be nem látható és soha többé helyre nem hozható karos következményekkel jár állandóan és fog járni a jövőben is, ha a közmunkák tanácsa konokul megtagad- min'den közösséget a városrendezési tudománynak és művészetnek az utolsó évtizedekben megfeszített munka árán elért összes eredményeivel, ha továbbra is azon az állásponton marad, hogy az a fejletlen, primitiv, minden eszme és gondolat, minden előrelátás és áttekintés nélküli végig kocká- zása Budapest székesfőváros térképének, melyre hivatkozik, tényleg szabályozási terv számába mehet és ha azért, mert nézete szerint — amiben különben igaza van — örök érvényű szabályozási terv nincs és nem is lesz, Budapest székesfőváros most már örökérvényű szabályozási tervtelenség- nek essék áldozatul csak azért, mert egy Nem kapott választ az öreg, mert hirtelen csönd támadt a teremben. Az elnök kihirdette a választások eredményét, hogy Buzay meglett és Marher meglett, sőt Lengyel Endre sem búsul többé hona állapotján. Az uj tanácsnokokért küldöttség ment, benne volt R é n y i József is, aki új tagja a közgyűlésnek, nem ismeri még a szokásokat. Az ármányos Magyar Miklós megpróbálta ugratni: — A házszabályok értelmében a megválasztott tanácsnokokat a küldöttség tagjai a vállukon hozzák a terembe! Így figyelmeztette Magyar Miklós R é n y i Józsefet, de Rényi oko^ ember, nem hallgatott Magyar Miklósra és csak a kezét fogta meg Buzay- nak és Marher Aladárnak. Már hozták is őket, B o s n y á k Izsó éles szemei pillantották meg először a tanácsnokokat, ö eresztette meg az első ”élj.en“-t- Buzay és Mahrer szépen megálltak az elnöki emelvény előtt, Bárczy István pedig beszélni kezdett, üdvözölte őket. Egy pillanatra kínos csend támadt, a lelkeket elfogta a nagy bizonytalanság, amelynek Gálos Kálmán adott hangot: — Kettőn áll a vásár — mondotta — megválasztani még csak megválasztottuk a Károlyt meg az Aladárt, de kérdés, hogy vájjon elfogadják-e a választást? Hát nem kellett sokáig drukkolni: Buzay és Marher hosszas habozás után —• elfogadták a választást. Rögtön fogadalmat is tettek, beszédet is mondottak. Azután hazavonultak a városatyák. A lépcsőkön útjukat állta egy mérnök és építész cs elkeseredetten kiáltotta: —• Csak azért is: éljen Szabó József! szerencsétlen törvény útját állja annak, hogy Budapest székesfőváros a maga szabályozási dolgait saját érdekeinek megfelelően minden felesleges gyámkodás kiküszöbölésével önmaga intézze. Az élet halad, minden fejlődik, Budapest székesfőváros sem térhet le az egészséges fejlődés útjáról csak azért, mert a szabályozási kérdéseinek intézésére hivatott fórum nem akar tudomást venni az utolsó évtizedek műszaki fejlődéséről. 9 törvényhatósági választói jog • M 99 • JOVOjB. Irta: Dr. Rényi József, egyetemi tanár, székesfővárosi törvényh. bizottsági tag. Azt kívánja tőlem, kedves Szerkesztő Ur, írjak valamit lapjukba egy szabadon választandó kérdésről. A legutóbbi napok eseményei azonban valósággal korlátoznak a téma szabad megválasztásában és kényszerítenek arra, hogy a jövendő törvényhatósági választójog kérdésével foglalkozzam. Most hatályban lévő törvényeink tudvalevőleg íi^.on elvi állásponton állanak, hogy a törvényhatósági választói jogot az országgyűlési képviselőválasztói jog rendszerének alapjaira helyezik; egynéhány lényegtelen eltéréstől eltekintve, amelyet inkább csak mi közigazgatási jogászok fedezhetünk fel, azt lehet mondani, hogy a két választói jog egymást fedi. Reméljük a legjobbat, hogy az uj ország- gyűlési választói jog kérdését a törvényhozás tényezői mielőbb meg fogják oldani, számot vetve ennek az országnak egészen különélés társadalmi struktúrájával, nemzetiségi viszonyaival, amelyek kizárják azt, hogy — éppen ha a haladást kívánjuk szolgálni — a pesti viszonyokra szabott mértékkel mérjük az erdélyi havasok alján vagy a Tátra alján lakó népesség viszonyait. Minthogy a közfelfogás azt tartja, hogy az országgyűlési választói jog reformját mihamarabb követni fogja a törvényhatósági választói jog újjáalakítása is, itt mái jó eleve csak arra akarok reámutatni, hogy a két választói jog rendszere közt kell lennie elvi kapcsolatnak, de ez nem azt jelenti, hogy minden vonatkozásban azonos szabályok alá kell majd esniök. All ezen különösen a bizonyos meghatározott ideig egy községben való lakás, mint a választói jog gyakorolhatásának egyik előfeltétele tekintetében. A nyilvánosságra került törvénytervezet (e lap megjelenésekor talán már törvényjavaslat) legalább egy évig való helybenlakást kíván meg ahhoz, hogy valaki az illető községben országgyűlési képviselőválasztói jogot gyakorolhasson. A töíyényhatósági választói jog gyakorol- hatása szempontjából — és itt különösen a magyar városokra gondolok — a kiterjesztett választói jog uj világában csak egy évi helybenlakásnak megkivánása mindenesetre kevés volna és községi közéletünkre hátrányos következményekkel járhatna. A városi törvényhatósági bizottság (vagy alrend, tan. városi képviselőtestület) nem országos parlament, hanem helyi képviselet. Az idevágó választói jog szabályainak tehát a helyi kötelék, a helybenlakás követelményeit kell mindenesetre fokozottabb mértékben érvényesítenie. A mostani törvény is legalább két évi ottan lakást kíván a töryinyható sági választói jognak valamely törvényhatóságban való gyakorolhatásához. Az országgyűlési képviselőválasztói jog gyakorolhatása szempontjából talán elég a törvényjavaslat által kontemplált egy évi állandó ottlakás. Hiszen az állampolgár a z országnak akár egyik, akár másik^ végében ugyanannak az államnak polgára és a bizonyos ideig egyhelyben való lakás kívánalma az országos választói jog szempontjából főleg csak a választás (névjegyzékek összeírása stb.) keresztülvitelének egyik technikai megkönnyebbítése. Bár lehet más irányban is fontossága. Akadályául szolgál t. i. annak, hogy el. ha csak pár heti ottlakás kivántat- nék meg — az egyik kerületben túlnyomó többségben lévő párt a maga „eröíeleslegét“ pár héttel a választás előtt egy másik kerületbe, szállodákba vagy hónapos szobákba küldje „lakni“ és igy a szomszéd kerület választóit majorizálhassa. A városi választói jog szempontjából a meghatározott ideig való ottlakás kívánalma mindenesetre ezeken a szempontokon is túlmenő fontossággal bir. A városi köteléknek, mint helyi és vagyoni jelentőségű köteléknek természete szükségképpen követeli, liogy egy-egy városban a városi (községi) választói jognak gyakorolhatásához legalább is 3—5 évi állandó helybenlakás kiván- tassék meg előfeltételként. Megfontolást érdemel, vájjon nem kel- lene-e azoknak törvényhatósági választói jogát is, akik nem laknak ugvan a törvényhatóság területén, de ott ingatlannal bírnak, szintén ahhoz az előfeltételhez kötni, hogy az ingatlant már legalább is 3—5 éven át egyfolytában bírták legyen. Amint ebből is látható, az itt felvetett korlátozás eszméje éppen nem „osztályuralmi“ felfogásból indult ki, mert egyenlő mértékkel mér azoknak, nak, akik nem birtokosok és azoknak, akik ingatlan-birtokosok. A legalább 3—5 évi helybenlakás (esetleg birtoklás) kívánalma a törvényhatósági választói jog szempontjából egyik elsőrendű fontos követelmény. Aki csak 1—2 évig lakik valamelyik városban, még nem tekinthető az illető város ama törzslajíbssága körébe tartozónak, amely annak a városnak összes közterheit évek hosszú során keresztül, talán egy egész életen át viseli. Ha azt a követelményt elejtjük, ki vagyunk téve innak, hogy a mi adóinkkal és áldozatainkkal fen- tartott es fejlesztett városok ügyeibe olyan hatalmi szóval szólhatnak bele a városban csak átmenetileg lakó, a flottans népességhez tartozó emberek, amilyent méltánoysan maguknak — szemben a városi törzslakosság gal — nem igén vélhetnek. Csak nézzünk bátran a szemébe annak az esetleges vádnak, hogy ebből a felfogásból az osztály felfogás btszel. iV\eg kell már szoknunk valahára, hogy azért, mert valaki ennek az ideológiának efféle kifejezéseit vágja ki előttünk, higgadt meggyőződésünk kinyilvánításától ne tartózkodjunk. Ne essék meg velünk, ami a képkiállitások látogatóival annyiszor megesik, hogy a legbadarabb piktura előtt is sietnek behódolni és elragadtatásukat kifejezni csak azért, hogy a mögöttük álló műkritikus vagy más, magának a művészeti csal hatatlanságot igénylő jó ur őket valóban hozzáértő, modern felfogású publikumnak tartsa. Igenis a városi törzspolgárság vezető szerepét és döntő szavát akarjuk megóvni a magunk filléreiből íentartott városokban. Ha ezt majd osztályfogásnak tartják, tessék annak tartani. Ha más osztályoknak vannak szervezetei, legyenek és maradjanak meg nekünk is. A magyar városok községi életét töltse ki és vezesse az a társadalom, amely azokat létrehozta és fenntartotta: a magyar városi polgárság. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István ut. COGNAC ^ Az összes, bel- és külföldi kiállításokon legutóbb „ Turin“-b&n kÍ7árólae BUDAFOK disz- klevéllel kitüntetve. Mindenütt kapható.
