Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-08-18 / 33-34. szám

2 Budai Napló 1938 augusztus 18. Alapítási év; 1SS8. ___ _ sa sssza kAevhAshestere Horváth Sándor Magyaros díszítési! Művészi agyagmunJc dk I C...1 uB„ u. i/a Doroszlay Gyula Kalocsai liy őzen! üanos-ter l'3 SZ> tanár Készítményei_______________ Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktfiz- helyek, fayence falburkolatok, Vaskályhák KÓRSAI EDE ötvösmester I., Krisztina körút 151­Vert és cizellált ezüstmunkák evőeszközök, lakberendezési fémtárgyak, aranyozás, ezflstőzés, javítás. __________ lő; — nem vonzzák már a kirándulót. Az elké­nyeztetett városiak az erdő lombjai között is kul­túrát, fürdésre, strandolásra alkalmas vizet és jár­ható utakat keresnek. Be kell látnunk, hogy a baj nagy és nem helyi jellegű, azt az egész környék érzi és meg­szenvedi. Nem egy vendéglő gazdacseréjén múlik a dolog, mert például hiába fektetne egy vállal­kozó szellemű ember, vagy pénzcsoport vagyont a Fácántelep újjáépítésébe, pénzének kamatait sem tudná kihozni, mert az erek bétegek, az egész_ séges vérkeringésnek utai elmeszesedtek, eltömöd- tek. Zugligetet foltozgatássci, szépségflastromok- kal nem -lehet új életre kelteni. Azt csak az egész környék tervszerű újjáépítésével lehetne. Közel félszázados kárvényezés és deputációzás után megépítették a Kútvölgyi-utat. Ennek az útnak a Kútvölgy—Virányos nyaralótelepeit átszelő fő­útvonalnak kellett volna lennie, a város és a Zug­liget szíve — Béla király-út, Csillagvölgyi-út, Zugligeti-űt, a Fácámtelep — között. De ez az út három szakaszán is annyira elszükül és oly mere­dek, hogy pl. aatóbuszközlekedésre a Dániel-úttól kezdve hasznavehetetlen. Kérjük az illetékeseket és elsősorban Király tanácsnok urat,. vegyék elő végre azt az operáló­kést és messék le, sajátítsák ki az út végleges használhatóvá tételének útjában álló telekrészeket. Ez az az első nagy és komoly lépés, melyet haladéktalanul meg kell tenni, mert ennek az út­nak végleges kiépítése Zugligetnek úgyszólván létérdeke. Az első autóbusz, amely végig fog ro­bogni az új Kútvölgvi-úton, újból felfedezi Zug­ligetet, megindítja a vérkeringést, életképessé teszi a kalapács alá kerülő Fácánt és gombamó­don fognak ennek az útnak mentén és környékén a nyaralók százai felépülni. Valljuk be, hogy a városnak ezen a környéken űzött eddigi útpoliti- kája szinte elzárta a középosztály elöl ezt a gyö­nyörű fekvésű, kitűnő magaslati levegőjű vidéket és szinte kivándorlásra kényszerítette polgárait a minden vizet, fát és jó levegőt nélkülöző pestkör­nyéki porfészkekbe. Második pont, melynek megvalósításai nélkül minden út, nyaralótelep, szálló és vendéglő épí­tése illuzórius: a strandfürdő kérdése. Tudvalevő dolog, hogy a Szarvas-vendéglő egy fürdőtelep középpontja volt A víz, amely ezt a fürdőt szolgálta, nem tűnt el. Még ma is pince-, mélységű helyen buzog ez a bővizű meleg forrás, egy pár csákányvágással felszínre tehet hozni ezt | a megfizethetetlen kincset, mely gazdaggá és vi­rágzóvá teheti az egész környéket. A legeldugottabb kis porfészkek is „strand”- ot építenek és itt befalazzák a forrásokat, nehogy egy zugligeti fürdő konkurrenciát teremtsen a Gellértnek, a Császárnak, vagy, mondjuk, a Csil­laghegynek. Hagyjuk abba végre a halogatás politi­káját! Mi is kérünk egyszer egy kis nagyvona­lúságot! Itt nem 10—15 telektulajdonos egyéni ér­dekéről van szó, a tervek sürgős megvalósítása nemcsak az egész vidéknek, hanem a köznek, a fővárosnak is ,bőven kamatozó érdeke. Lássunk hozzá a munkához. Az eredmény biz­tos és szép lesz. Vagács Géza. Wagner Söröző Kitűnő magyar konyha. Andrássy ut 44. Telefon: 112—108. Elsőrangú italok. & Vigyázat! Mezőgazdasági övezetbe akarják foglalni Óbuda jelentékeny részéi! Újabb veszedelem fenyegeti Óbuda fejlődésétés ingatlantulajdonosait Nemrégiben megemlékezett. a Budai Napló arról a memorandumról, amelyet Óbuda vala­mennyi politikai pártja és társadalmi szervezete intézett a törvényhatósági bizottság és az ország- gyűlés tagjaihoz. Ebben a memorandumban sú­lyos érvekkel, kétségbevonhatatlan adatokkal iga­zolták, hogy a fővárosnak ez a legrégibb és fej­lődésre leghivatottabb városrésze pusztulás előtt áll. Az építkezés csaknem 30 év óta teljesen meg­állt. Azon a cimen, hogy még nincs végleges sza­bályozási terv, építési tilalom van érvényben. Te­tézi a bajt, hogy ennek ellenére is nagy lendülettel folyik a kisajátítási eljárás. Utcák és házak egész sora pusztul el a föld szüléről, anélkül, hogy ezek helyére új házak épültek volna. Óbuda törzsökös lakossága valósággal földönfutóvá vált, nagyrésze a környékbeli falvakban helyezkedett el és nincs is kilátás arra, hogy valaha is visszatérjen ősi fészkébe. Most újabb veszedelem fenyegeti Óbudát. Az új városrendezési törvény elrendeli a városfejlesz­tési terv előkészítését. A törvény értelmében meg kell állapítani a mezőgazdasági övezetet' is. A fő­városnak ez az övezete 2500 hektár és ennek csaknem a fele, 1100 hektár esik a 111. kerületre. A törvény szerint a 800 négyszögölnél 'kisebb te* rületü telek kialakítását a hatóság megtagadhat­ja, ha a terület rendeltetésének és a város érde­keinek meg nem felelő település keletkezhetik. Hogy mi a város érdeke és mi a terület rendel­tetése, a hatóság a mezőgazdaságnak szánt terü­letek figyelembevételével állapítja meg. Ez a ma­gántulajdonnak súlyos korlátozása, mert a-mező- gazdasági övezetben a háztelekböl veteményes­kert lesz, ami annak értékét jelentősen lecsökken­ti. Miután Óbudának 1100 hektárnyi része esik a mezőgazdasági övezetbe, ennek az övezetnek tel­kei városfejlesztés szempontjából igen sokat ve­szítenek értékükből. Ha ugyanis itt megindul a szabályozás, a város kisajátításnál a föld mező­gazdasági értékét veszi alapul és igy sokkal ol­csóbban jut hozzá a telekhez, mint a városnak ama részein, amelyek a mezőgazdasági övezeten kívül esnek. Óbuda lakossága ráeszmélt ennek a rendel­kezésnek ránézve káros voltára. Nem tudja meg­érteni, miért akarja a hatóság újból ilyen mos­toha sorsban részesíteni. Az épülő új hid óriási fejlődési lehetőségeket biztosit a kerületnek és kétségtelen, hogy a fejlődés épp arra felé fog irányulni, ahol a mezőgazdasági övezetet kijelöl­ték. Éppen ezért a kerület minden számottevő té­nyezőjének összefogásával mozgalom indult meg, hogy Óbudát ne iktassák a mezőgazdasági öve­zetbe, ha pedig elkerülhetetlen, hogy a kerület egy része mezőgazdasági övezetté minősüljön, a mozgalom arra törekszik, hogy ez az övezet mi­nél szükebb keretek közé kerüljön. Bellevue szállodában Bura Sándor és első- Milotin— Balázs—Milkó rendű cigányzenekara kitűnő jazz-zenekar játszik. Budai kölcsön- és bérautók, modem luxus- autók r™?'WS***Z II-, Ganz utca 6. Jj}! S9°4n Kírléritésf űzet a íővíros. neit a Flírian- timploin feleielésekor elzartáh a Fű-uKát Amikor 1936 novemberében megkezdődtek a fő-utcai Flórián-templom felemelési munkálatai a templomot magas palánkkerítéssel vették körül és csak keskeny sávot hagytak meg a gyalogközle­kedés számára. Az építkezés egész tartama alatt ott volt a palánk, sőt egy évvel későbben még a kocsiforgalom elöl is elzárták a közlekedést a Pálffy-tér és a Ganz-utca között. Rendőrörszem vigyázott arra, hogy se gyalogjáró, se jármű ne léphessen át a tilalmas területen, sőt a szomszé­dos házakba is csak kellő igazoltatás után en­gedték be a lakjókat. Az egyik divatáru kereskedő, akinek a temp­lommal szomszédos házban volt az üzlete, arra- való hivatkozással, hogy a szigorú intézkedések miatt megcsökkent a vevőforgalma', kártérítési pert indított a főváros ellen. Keresetében elmon­dotta, hogy bevétele csaknem semmivé zsugoro­dott össze a zárlat ideje alatt, sőt egy kis ideig üzletét zárva is kellett tartania. Kárát 6000 pengő­ben állapította még s ennek megítélését kérte a törvényszéktől. 'Másodfokon az ítélőtábla 1000 pengő kártértési összeget állapított meg, igen ér­dekes indokolással. Az Ítélet szerint a templom felemelési és át­alakítási munkálatait közérdekű rendelkezésre az építési szabályok betartásával végezték. Az 1000 pengős kártérítést mégis meg kellett állapítani, mert a kereskedő üzlete előtt hat hétig teljesen szünetelt a gyalogközlekedés és a járókelőket kü­lön rendőrörszem terelte el az építkezés helye mellől. Bár a kereskedő üzleti forgalma a teljes el­zárás alatt a szakértők szerint csak mintegy 600 pengővel csökkent, a forgalom teljes elzárása két­ségtelenül kihatással volt az üzleti eredményre és kihatással volt a későbbi időkre is, — ^ p mitts a; Göncziné (Línrird Mária) l.,Napra- ulca 9. )o( Telefon: 165—946 | észeti tanácsadás. Szereltesse fel az Esslingeni redőnyeihez a leg­újabb szab. léghuzatvédí készülékemet, amely teljesen megszünteti a léghuzatot és IO°/0 fűtőanyag megtakarítás érhető el DijtalaBi bemutatás. Számos elismerő levél KEMÉNY SÁNDOR müasztalos I., Németvölgyi u. 20. Tel.: 367-645. A 25 éves Horváth Géza CIPŐ flz,et megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. ■— II., Csalogány utca 50. Telefon : 367—370. BRANDSTETTER FERENC és TSA LAKBERENDEZŐ MŰHELYE II. Margit-raluad 2D Telefon; 158-128 Budai pinceszerek (1838—1938.) Irta: László Zoltán ár. Van a magyar nyelvnek egy rövidke, egyszó- tagű szava, mely egymagában is sokat jelentő, de más szavakkal kombinálva, permutálva szinte a szavak légióját formálja, amelyeknek rendszerint komoly, de amellett mégis derült világnézetű értel­met ad. A legősibb magyar szavak egyike, amely­hez a magyar történelemnek nem egy eseménye kapcsolódik. Ez az ősszó a: „széf”. Ebből lettek, csak úgy hirtelenében említem, a: fűszer, szertár, szerző­dés, szerkesztő, szerteszét, szerszám és igy tovább. De a szer-szavak között a magyar fülnek mégis a legkedvesebben hangzó, már legalábbis ott, ahol szőlő-kultúra van, a pinceszer: Tokajtól az Adriáig, Soprontól a Balatonon végig le Er­délyig. Ma lassankint kimegy a divatból, még az új hegyközségi és szőllötelepítést szabályozó tör­vényünk sem tud már róla. Itt-ott dívik ugyan ma is a pinceszerek világa-, főleg ott, ahol a régi tu­ráni becsületre és hagyományos magyar vendég­szeretetre még adnak valamit. Mi is az a pinceszer? Aki sohase volt pince­szeren, annak úgyis hiába magyarázom, mert azt át kell élni. A mostani világhajszában azonban kevés alkalom nyílik a pinceszer ezésre. A nyuga­lom és biztonságos élet eltűnésével eltűnik lassan­kint ez az ősi magyar szokás is. De azért rövi­den mégis megmondom, mi is végeredményben a pinceszer. Csőkonai-Vitéz Mihály, Garay János, Kisfaludy Sándor, Jókai Mór, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, László Mihály, Szüry Dénes, Tí­már Szaniszló, Sebők Zsigmond, Gegus Dániel, Kapcza Imre novellákban megírták már és igy csak rövidke leírásra szorítkozom. Bortermővidék. Az úri bon-fonhoz tartozik, hogy az embernek egy kis szőlleje legyen, rajta présház és pince. A pincekulcs súlya legalább öt kiló és özönvíz előtti nagyságú, mert különben nincsen becsülete; a présház felszerelése: száz év­nél idősebb, az ősöktől ránkmaradt elmozdithatat- lan, óriás súlyú faprés, taposó kád, kármentő, egy rozoga almárium, kecskeiábú asztal, péhány szék és fel-fordított láda, csomó üveg szerte-széj- jel, néhány szódavizes palack, egy két üvegihébér és lopótök, egy szabad tűzhely-féle (kormos, füs­tös), néhány tányér és korsó, kopott-iepedt poha­rak, még kopottabb lábosok, egy rossz petróleum­lámpa, lehetőleg félig törött cilinderrel s egy-két faggyú-gyertya. A bútorzatnak száz éven túl kell lennie, altkor van tekintélye. Különösen, ha ke­ményfából van és ükapáink is azok mellett pince­szereztek. Minden vendéget illik, sőt kötelesség oda ki­vinni. Ha lehet, egyszer be is kell rugatni, more patrio. Mialatt a borokat kóstolgatják, már pedig neves pincékben érdemes a kóstolgatás, a házi­gazda maga, vagy pedig a vincellérje megfőzik a hagyományos pinceszeri gulyást, pörköltet, ami­lyen még - a Ritzben sem akad. Mert friss birka­hús, sajáttermésü zöld paprika, paradicsom, vörös és fokhagyma, jó burgonya, tiszta zsir az alapjai. Politizálás, an-ekdótázás, kvaterkázás, nótázás a folytatás és a végén, úgy hájnál felé: hazafelé dülöngélés. A barálkozás ősi, nomád formája ez, amit csak durvalelkü, tapintatlan, hangosszájú parvenük sértenek meg és tesznek ízléstelenné. A pinceszerezés rendszerint a hét bizonyos napjához van kötve, mint a zsúrok, amikor már ott rotyog a nyílt tűznél a pörkölt, fokhagymás vörösborral készült birkagulyás, no meg pogácsa, -túrós csu­sza, nyárson sült keszeg vagy gardahal, cigány­pecsenye, sültszalonna és halászlé. De azért rendes borosgazda naponta kijárt a pincéjéhez, mint Arácson Paál Dénes és Eötvös Károly, no meg az öreg Cholnoky, Lóczy Lajos, Lovason a hires Morócza Kálmán kúria bíró, Révfülöpön Herczegh Mihály egyetemi jogprofesszor, Alsó- eőrsön László Mihály és Endrődi Sándor. Bizony ezek a tudományos és irodalmi kiválóságok na­ponta kijártak a ,/hegybe” egy kis kva-terkára, órák hosszat elüldögéltek a diófa alatt s megtár­gyalták az ország-világ ügyes-bajos dolgait. Ez is csak amolyan kisebbméretű pinceszerezés volt. Jókai Mór mindig megtartotta pinceszereit svábhegyi szőlőjében és Balatonfüreden is a kú­riájában. Herczegh Ferenc a badacsonyi Lábdi hegyen lévő birtokán megtartotta a pinceszerek nemes hagyományát, akárcsak Siófokon Wohl- muth Imre, a plébános-iró, Váth János a Balaton- vidék nagy -mesemondója, Fonyódon Ripka Ferenc, Kenésén a Jánosi család, Alsóersön vitéz Sebő­kék, ahol néha főhercegi látogató is akad és Bo- csor Imre ugyanott. Száz év előtt a pinceszerek nemcsak a Bala­ton mellett, hanem az ország egyéb bortermő vi­dékein is divatban voltak, Egerben maga az ér­sekség, Veszprémben a káptalan, Zircen az apát­ságiéból a városok maguk rendezték. Budán és környékén is nagyon divatban voltak a pincesze­rek. Hiszen világhírű bor termett a budai hegyek­ben, a pincékhez ki kellett járni, igy követelte a becsület. Tele volt a Sváb-, Sas-, Isten-, Gellért­hegy, a Rózsadomb (Józsefhegy) és Óbuda szőlő­vel-, a pincék isteni borokkal és a budai környék is kitett magáért A jó budai „W-einbeisserek” bi­zony kijártak a sógor-komához, szomszédhoz, ba­ráthoz Ürömre, Budakeszire, Budaörsre, Török­bálintra, Érdre, mindenhová, ahol jó bor akadt, melléje házi füstölt sonka, oldalas, házi rozske­nyér és nóta. Még a világháború előtt tizenöt-husz évvel is sokat jártam kollégákkal budai*pinceszerekre, fő­leg a Sashegyre. Itt egy-két igen vendégszerető pince állott. A Rózsadombra is eltévedtünk, mert az Oszlop utcában is volt szőlő és barátságos pince állott. A Rózsadombra is eltévedtünk, mert még ma is megvan, csak bor nincs benne, a szőlő is kipusztult, a telek is gazdát cserélt,’ a jókedvű vendégek sincsenek már, sőt az Oszlop utcát is ma már Keleti Károly utcának hívják. A Sváb­hegyen Jókai Mór megtartotta a pinceszerezés jó szokását, akár csak a Girardi, Majorossy és Dol- linger családok a svábhegyi luxusvilláikban. Új­ságíró kollégáit sokszor hívta -pinceszerre Miller József prelátus, zsámbéki prépost is, hol ürömi pincéjéhez, hol a vendégszerető budakeszi paró­kiára. Most Székesfehérváron kanonok s fájdal­mas szívvel gondol vissza az elmúlt szép budai napokra. Száz év előtt bőséges -termésű szüret volt a budai hegyekben-, ömlött a sashegyi nektár és or­szág-világra- szóló szüreti mulatságokról és pince­szerekről mesélnek az akkori „Ofner Anzeiger” elsárgult lapjai. Sajnos, a szőlőket kipusztitotta itt Budán a filoxera és a modern civilizáció s ahol pincék ál­lottak, ma hatalmas paloták, főúri villák és köz­épületek állanak. Szőlőt már csak elvétve látni, azt is csak néhány tőkét s legfeljebb az Ampelo­lógiai Intézet szüretje tarthat még számot érdek­lődésre, mert igazgatója, Dicenti Dezső miniszteri tanácsos, a budai szőlők sorsát bizony szivén hordja. Egykor a főváros maga is szőlősgazda volt. Nagy présháza és pincéje ott van, ahol ma az új rákoskeresztúri köztemető. A polgármesterek nagy szüreteket és pinceszeri vacsorákat, táncos murikat és borkóstolókat rendeztek. Budának eb­ből nem jutott, mert Buda és Pest összeolvasztása után azok a városi tulajdonban lévő szőlők és pincék, amelyeknek termését még a török krónikák is megemlítik, valószínűleg azért, mert egynémely vitéz basa meg beg-lerbég az alkorán tilalma el­lenére is néha napján nagyonis béosudálkozott a sashegyi orvosságtól, — magánkézbe kerültek. Nem lenne-e jó legalábbis idegenforgalmi és borpropaganda szempontból a szőlő-kultúrát Bu­dán feltámasztani -és a még megmaradt néhány szőlőt talpraállítani? Víg szüretekkel, pinceszerek felújításával? így lehetne megint egy kis jókedvet és némi jólétet teremteni Budán s a magyar bor­nak hírét messzi világrészekbe kivinni. Jól esne nekünk budaiaknak ezekben a keserű, kedélytelen viharos időkben ismét egy kis kedélyes pinceszeri hangulat, amint az még negyven év előtt is meg­volt. Addig azonban eljárunk pinceszerre a Bala­ton mellé, Érdre és Budakeszire, reménykedve, hogy még így deres fejjel is, ki tudjuk várni talán a budai hagyományos pinceszerek feltámadását? Hol vásároltunk a pesti Mar git~ Hídfőnél Uriálvat-ciKKeKet ING SPECIALISTA SCHWARCZl Lr id ivat V., Szén# Isíván-Körui 8ß Különlegességeit Teleton : 127—703. ________________________Könyvei-n-r, KÖNTVKEREKEDÉS JL Uj V-í Szent István- k Brut 6 Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet selyem és Belvárosi nívó, olcsó ár Eli! SZÍívet V. Szí. István Minit 23. kültfnlegeiiégek Visegrádi utcai villamosmegálló | ___________________SportáruKat í Gyártás sport . I i Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi j j ! luM9^(Phönix-i^sarok)>^_Telefoi^^2i^60lM | Kávéi Legjobb minőségben, legolcsóbban „COSTARIKAI“ kávé és tea szaküzletben, V., Pozsonyi-ut 3. szám. Kárpitos agyaiból bekamst csinálunk: Nagy kárpitos-javitőmühely, függönyözéa MAGAS NÍVÓ, OLCSÓ ÁRAK SCHEICHER kárpitos, V., Fáik Miksa-U. 26. Telefonáljon: 110—896. _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom