Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-08-18 / 33-34. szám
2 Budai Napló 1938 augusztus 18. Alapítási év; 1SS8. ___ _ sa sssza kAevhAshestere Horváth Sándor Magyaros díszítési! Művészi agyagmunJc dk I C...1 uB„ u. i/a Doroszlay Gyula Kalocsai liy őzen! üanos-ter l'3 SZ> tanár Készítményei_______________ Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktfiz- helyek, fayence falburkolatok, Vaskályhák KÓRSAI EDE ötvösmester I., Krisztina körút 151Vert és cizellált ezüstmunkák evőeszközök, lakberendezési fémtárgyak, aranyozás, ezflstőzés, javítás. __________ lő; — nem vonzzák már a kirándulót. Az elkényeztetett városiak az erdő lombjai között is kultúrát, fürdésre, strandolásra alkalmas vizet és járható utakat keresnek. Be kell látnunk, hogy a baj nagy és nem helyi jellegű, azt az egész környék érzi és megszenvedi. Nem egy vendéglő gazdacseréjén múlik a dolog, mert például hiába fektetne egy vállalkozó szellemű ember, vagy pénzcsoport vagyont a Fácántelep újjáépítésébe, pénzének kamatait sem tudná kihozni, mert az erek bétegek, az egész_ séges vérkeringésnek utai elmeszesedtek, eltömöd- tek. Zugligetet foltozgatássci, szépségflastromok- kal nem -lehet új életre kelteni. Azt csak az egész környék tervszerű újjáépítésével lehetne. Közel félszázados kárvényezés és deputációzás után megépítették a Kútvölgyi-utat. Ennek az útnak a Kútvölgy—Virányos nyaralótelepeit átszelő főútvonalnak kellett volna lennie, a város és a Zugliget szíve — Béla király-út, Csillagvölgyi-út, Zugligeti-űt, a Fácámtelep — között. De ez az út három szakaszán is annyira elszükül és oly meredek, hogy pl. aatóbuszközlekedésre a Dániel-úttól kezdve hasznavehetetlen. Kérjük az illetékeseket és elsősorban Király tanácsnok urat,. vegyék elő végre azt az operálókést és messék le, sajátítsák ki az út végleges használhatóvá tételének útjában álló telekrészeket. Ez az az első nagy és komoly lépés, melyet haladéktalanul meg kell tenni, mert ennek az útnak végleges kiépítése Zugligetnek úgyszólván létérdeke. Az első autóbusz, amely végig fog robogni az új Kútvölgvi-úton, újból felfedezi Zugligetet, megindítja a vérkeringést, életképessé teszi a kalapács alá kerülő Fácánt és gombamódon fognak ennek az útnak mentén és környékén a nyaralók százai felépülni. Valljuk be, hogy a városnak ezen a környéken űzött eddigi útpoliti- kája szinte elzárta a középosztály elöl ezt a gyönyörű fekvésű, kitűnő magaslati levegőjű vidéket és szinte kivándorlásra kényszerítette polgárait a minden vizet, fát és jó levegőt nélkülöző pestkörnyéki porfészkekbe. Második pont, melynek megvalósításai nélkül minden út, nyaralótelep, szálló és vendéglő építése illuzórius: a strandfürdő kérdése. Tudvalevő dolog, hogy a Szarvas-vendéglő egy fürdőtelep középpontja volt A víz, amely ezt a fürdőt szolgálta, nem tűnt el. Még ma is pince-, mélységű helyen buzog ez a bővizű meleg forrás, egy pár csákányvágással felszínre tehet hozni ezt | a megfizethetetlen kincset, mely gazdaggá és virágzóvá teheti az egész környéket. A legeldugottabb kis porfészkek is „strand”- ot építenek és itt befalazzák a forrásokat, nehogy egy zugligeti fürdő konkurrenciát teremtsen a Gellértnek, a Császárnak, vagy, mondjuk, a Csillaghegynek. Hagyjuk abba végre a halogatás politikáját! Mi is kérünk egyszer egy kis nagyvonalúságot! Itt nem 10—15 telektulajdonos egyéni érdekéről van szó, a tervek sürgős megvalósítása nemcsak az egész vidéknek, hanem a köznek, a fővárosnak is ,bőven kamatozó érdeke. Lássunk hozzá a munkához. Az eredmény biztos és szép lesz. Vagács Géza. Wagner Söröző Kitűnő magyar konyha. Andrássy ut 44. Telefon: 112—108. Elsőrangú italok. & Vigyázat! Mezőgazdasági övezetbe akarják foglalni Óbuda jelentékeny részéi! Újabb veszedelem fenyegeti Óbuda fejlődésétés ingatlantulajdonosait Nemrégiben megemlékezett. a Budai Napló arról a memorandumról, amelyet Óbuda valamennyi politikai pártja és társadalmi szervezete intézett a törvényhatósági bizottság és az ország- gyűlés tagjaihoz. Ebben a memorandumban súlyos érvekkel, kétségbevonhatatlan adatokkal igazolták, hogy a fővárosnak ez a legrégibb és fejlődésre leghivatottabb városrésze pusztulás előtt áll. Az építkezés csaknem 30 év óta teljesen megállt. Azon a cimen, hogy még nincs végleges szabályozási terv, építési tilalom van érvényben. Tetézi a bajt, hogy ennek ellenére is nagy lendülettel folyik a kisajátítási eljárás. Utcák és házak egész sora pusztul el a föld szüléről, anélkül, hogy ezek helyére új házak épültek volna. Óbuda törzsökös lakossága valósággal földönfutóvá vált, nagyrésze a környékbeli falvakban helyezkedett el és nincs is kilátás arra, hogy valaha is visszatérjen ősi fészkébe. Most újabb veszedelem fenyegeti Óbudát. Az új városrendezési törvény elrendeli a városfejlesztési terv előkészítését. A törvény értelmében meg kell állapítani a mezőgazdasági övezetet' is. A fővárosnak ez az övezete 2500 hektár és ennek csaknem a fele, 1100 hektár esik a 111. kerületre. A törvény szerint a 800 négyszögölnél 'kisebb te* rületü telek kialakítását a hatóság megtagadhatja, ha a terület rendeltetésének és a város érdekeinek meg nem felelő település keletkezhetik. Hogy mi a város érdeke és mi a terület rendeltetése, a hatóság a mezőgazdaságnak szánt területek figyelembevételével állapítja meg. Ez a magántulajdonnak súlyos korlátozása, mert a-mező- gazdasági övezetben a háztelekböl veteményeskert lesz, ami annak értékét jelentősen lecsökkenti. Miután Óbudának 1100 hektárnyi része esik a mezőgazdasági övezetbe, ennek az övezetnek telkei városfejlesztés szempontjából igen sokat veszítenek értékükből. Ha ugyanis itt megindul a szabályozás, a város kisajátításnál a föld mezőgazdasági értékét veszi alapul és igy sokkal olcsóbban jut hozzá a telekhez, mint a városnak ama részein, amelyek a mezőgazdasági övezeten kívül esnek. Óbuda lakossága ráeszmélt ennek a rendelkezésnek ránézve káros voltára. Nem tudja megérteni, miért akarja a hatóság újból ilyen mostoha sorsban részesíteni. Az épülő új hid óriási fejlődési lehetőségeket biztosit a kerületnek és kétségtelen, hogy a fejlődés épp arra felé fog irányulni, ahol a mezőgazdasági övezetet kijelölték. Éppen ezért a kerület minden számottevő tényezőjének összefogásával mozgalom indult meg, hogy Óbudát ne iktassák a mezőgazdasági övezetbe, ha pedig elkerülhetetlen, hogy a kerület egy része mezőgazdasági övezetté minősüljön, a mozgalom arra törekszik, hogy ez az övezet minél szükebb keretek közé kerüljön. Bellevue szállodában Bura Sándor és első- Milotin— Balázs—Milkó rendű cigányzenekara kitűnő jazz-zenekar játszik. Budai kölcsön- és bérautók, modem luxus- autók r™?'WS***Z II-, Ganz utca 6. Jj}! S9°4n Kírléritésf űzet a íővíros. neit a Flírian- timploin feleielésekor elzartáh a Fű-uKát Amikor 1936 novemberében megkezdődtek a fő-utcai Flórián-templom felemelési munkálatai a templomot magas palánkkerítéssel vették körül és csak keskeny sávot hagytak meg a gyalogközlekedés számára. Az építkezés egész tartama alatt ott volt a palánk, sőt egy évvel későbben még a kocsiforgalom elöl is elzárták a közlekedést a Pálffy-tér és a Ganz-utca között. Rendőrörszem vigyázott arra, hogy se gyalogjáró, se jármű ne léphessen át a tilalmas területen, sőt a szomszédos házakba is csak kellő igazoltatás után engedték be a lakjókat. Az egyik divatáru kereskedő, akinek a templommal szomszédos házban volt az üzlete, arra- való hivatkozással, hogy a szigorú intézkedések miatt megcsökkent a vevőforgalma', kártérítési pert indított a főváros ellen. Keresetében elmondotta, hogy bevétele csaknem semmivé zsugorodott össze a zárlat ideje alatt, sőt egy kis ideig üzletét zárva is kellett tartania. Kárát 6000 pengőben állapította még s ennek megítélését kérte a törvényszéktől. 'Másodfokon az ítélőtábla 1000 pengő kártértési összeget állapított meg, igen érdekes indokolással. Az Ítélet szerint a templom felemelési és átalakítási munkálatait közérdekű rendelkezésre az építési szabályok betartásával végezték. Az 1000 pengős kártérítést mégis meg kellett állapítani, mert a kereskedő üzlete előtt hat hétig teljesen szünetelt a gyalogközlekedés és a járókelőket külön rendőrörszem terelte el az építkezés helye mellől. Bár a kereskedő üzleti forgalma a teljes elzárás alatt a szakértők szerint csak mintegy 600 pengővel csökkent, a forgalom teljes elzárása kétségtelenül kihatással volt az üzleti eredményre és kihatással volt a későbbi időkre is, — ^ p mitts a; Göncziné (Línrird Mária) l.,Napra- ulca 9. )o( Telefon: 165—946 | észeti tanácsadás. Szereltesse fel az Esslingeni redőnyeihez a legújabb szab. léghuzatvédí készülékemet, amely teljesen megszünteti a léghuzatot és IO°/0 fűtőanyag megtakarítás érhető el DijtalaBi bemutatás. Számos elismerő levél KEMÉNY SÁNDOR müasztalos I., Németvölgyi u. 20. Tel.: 367-645. A 25 éves Horváth Géza CIPŐ flz,et megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. ■— II., Csalogány utca 50. Telefon : 367—370. BRANDSTETTER FERENC és TSA LAKBERENDEZŐ MŰHELYE II. Margit-raluad 2D Telefon; 158-128 Budai pinceszerek (1838—1938.) Irta: László Zoltán ár. Van a magyar nyelvnek egy rövidke, egyszó- tagű szava, mely egymagában is sokat jelentő, de más szavakkal kombinálva, permutálva szinte a szavak légióját formálja, amelyeknek rendszerint komoly, de amellett mégis derült világnézetű értelmet ad. A legősibb magyar szavak egyike, amelyhez a magyar történelemnek nem egy eseménye kapcsolódik. Ez az ősszó a: „széf”. Ebből lettek, csak úgy hirtelenében említem, a: fűszer, szertár, szerződés, szerkesztő, szerteszét, szerszám és igy tovább. De a szer-szavak között a magyar fülnek mégis a legkedvesebben hangzó, már legalábbis ott, ahol szőlő-kultúra van, a pinceszer: Tokajtól az Adriáig, Soprontól a Balatonon végig le Erdélyig. Ma lassankint kimegy a divatból, még az új hegyközségi és szőllötelepítést szabályozó törvényünk sem tud már róla. Itt-ott dívik ugyan ma is a pinceszerek világa-, főleg ott, ahol a régi turáni becsületre és hagyományos magyar vendégszeretetre még adnak valamit. Mi is az a pinceszer? Aki sohase volt pinceszeren, annak úgyis hiába magyarázom, mert azt át kell élni. A mostani világhajszában azonban kevés alkalom nyílik a pinceszer ezésre. A nyugalom és biztonságos élet eltűnésével eltűnik lassankint ez az ősi magyar szokás is. De azért röviden mégis megmondom, mi is végeredményben a pinceszer. Csőkonai-Vitéz Mihály, Garay János, Kisfaludy Sándor, Jókai Mór, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, László Mihály, Szüry Dénes, Tímár Szaniszló, Sebők Zsigmond, Gegus Dániel, Kapcza Imre novellákban megírták már és igy csak rövidke leírásra szorítkozom. Bortermővidék. Az úri bon-fonhoz tartozik, hogy az embernek egy kis szőlleje legyen, rajta présház és pince. A pincekulcs súlya legalább öt kiló és özönvíz előtti nagyságú, mert különben nincsen becsülete; a présház felszerelése: száz évnél idősebb, az ősöktől ránkmaradt elmozdithatat- lan, óriás súlyú faprés, taposó kád, kármentő, egy rozoga almárium, kecskeiábú asztal, péhány szék és fel-fordított láda, csomó üveg szerte-széj- jel, néhány szódavizes palack, egy két üvegihébér és lopótök, egy szabad tűzhely-féle (kormos, füstös), néhány tányér és korsó, kopott-iepedt poharak, még kopottabb lábosok, egy rossz petróleumlámpa, lehetőleg félig törött cilinderrel s egy-két faggyú-gyertya. A bútorzatnak száz éven túl kell lennie, altkor van tekintélye. Különösen, ha keményfából van és ükapáink is azok mellett pinceszereztek. Minden vendéget illik, sőt kötelesség oda kivinni. Ha lehet, egyszer be is kell rugatni, more patrio. Mialatt a borokat kóstolgatják, már pedig neves pincékben érdemes a kóstolgatás, a házigazda maga, vagy pedig a vincellérje megfőzik a hagyományos pinceszeri gulyást, pörköltet, amilyen még - a Ritzben sem akad. Mert friss birkahús, sajáttermésü zöld paprika, paradicsom, vörös és fokhagyma, jó burgonya, tiszta zsir az alapjai. Politizálás, an-ekdótázás, kvaterkázás, nótázás a folytatás és a végén, úgy hájnál felé: hazafelé dülöngélés. A barálkozás ősi, nomád formája ez, amit csak durvalelkü, tapintatlan, hangosszájú parvenük sértenek meg és tesznek ízléstelenné. A pinceszerezés rendszerint a hét bizonyos napjához van kötve, mint a zsúrok, amikor már ott rotyog a nyílt tűznél a pörkölt, fokhagymás vörösborral készült birkagulyás, no meg pogácsa, -túrós csusza, nyárson sült keszeg vagy gardahal, cigánypecsenye, sültszalonna és halászlé. De azért rendes borosgazda naponta kijárt a pincéjéhez, mint Arácson Paál Dénes és Eötvös Károly, no meg az öreg Cholnoky, Lóczy Lajos, Lovason a hires Morócza Kálmán kúria bíró, Révfülöpön Herczegh Mihály egyetemi jogprofesszor, Alsó- eőrsön László Mihály és Endrődi Sándor. Bizony ezek a tudományos és irodalmi kiválóságok naponta kijártak a ,/hegybe” egy kis kva-terkára, órák hosszat elüldögéltek a diófa alatt s megtárgyalták az ország-világ ügyes-bajos dolgait. Ez is csak amolyan kisebbméretű pinceszerezés volt. Jókai Mór mindig megtartotta pinceszereit svábhegyi szőlőjében és Balatonfüreden is a kúriájában. Herczegh Ferenc a badacsonyi Lábdi hegyen lévő birtokán megtartotta a pinceszerek nemes hagyományát, akárcsak Siófokon Wohl- muth Imre, a plébános-iró, Váth János a Balaton- vidék nagy -mesemondója, Fonyódon Ripka Ferenc, Kenésén a Jánosi család, Alsóersön vitéz Sebőkék, ahol néha főhercegi látogató is akad és Bo- csor Imre ugyanott. Száz év előtt a pinceszerek nemcsak a Balaton mellett, hanem az ország egyéb bortermő vidékein is divatban voltak, Egerben maga az érsekség, Veszprémben a káptalan, Zircen az apátságiéból a városok maguk rendezték. Budán és környékén is nagyon divatban voltak a pinceszerek. Hiszen világhírű bor termett a budai hegyekben, a pincékhez ki kellett járni, igy követelte a becsület. Tele volt a Sváb-, Sas-, Isten-, Gellérthegy, a Rózsadomb (Józsefhegy) és Óbuda szőlővel-, a pincék isteni borokkal és a budai környék is kitett magáért A jó budai „W-einbeisserek” bizony kijártak a sógor-komához, szomszédhoz, baráthoz Ürömre, Budakeszire, Budaörsre, Törökbálintra, Érdre, mindenhová, ahol jó bor akadt, melléje házi füstölt sonka, oldalas, házi rozskenyér és nóta. Még a világháború előtt tizenöt-husz évvel is sokat jártam kollégákkal budai*pinceszerekre, főleg a Sashegyre. Itt egy-két igen vendégszerető pince állott. A Rózsadombra is eltévedtünk, mert az Oszlop utcában is volt szőlő és barátságos pince állott. A Rózsadombra is eltévedtünk, mert még ma is megvan, csak bor nincs benne, a szőlő is kipusztult, a telek is gazdát cserélt,’ a jókedvű vendégek sincsenek már, sőt az Oszlop utcát is ma már Keleti Károly utcának hívják. A Svábhegyen Jókai Mór megtartotta a pinceszerezés jó szokását, akár csak a Girardi, Majorossy és Dol- linger családok a svábhegyi luxusvilláikban. Újságíró kollégáit sokszor hívta -pinceszerre Miller József prelátus, zsámbéki prépost is, hol ürömi pincéjéhez, hol a vendégszerető budakeszi parókiára. Most Székesfehérváron kanonok s fájdalmas szívvel gondol vissza az elmúlt szép budai napokra. Száz év előtt bőséges -termésű szüret volt a budai hegyekben-, ömlött a sashegyi nektár és ország-világra- szóló szüreti mulatságokról és pinceszerekről mesélnek az akkori „Ofner Anzeiger” elsárgult lapjai. Sajnos, a szőlőket kipusztitotta itt Budán a filoxera és a modern civilizáció s ahol pincék állottak, ma hatalmas paloták, főúri villák és középületek állanak. Szőlőt már csak elvétve látni, azt is csak néhány tőkét s legfeljebb az Ampelológiai Intézet szüretje tarthat még számot érdeklődésre, mert igazgatója, Dicenti Dezső miniszteri tanácsos, a budai szőlők sorsát bizony szivén hordja. Egykor a főváros maga is szőlősgazda volt. Nagy présháza és pincéje ott van, ahol ma az új rákoskeresztúri köztemető. A polgármesterek nagy szüreteket és pinceszeri vacsorákat, táncos murikat és borkóstolókat rendeztek. Budának ebből nem jutott, mert Buda és Pest összeolvasztása után azok a városi tulajdonban lévő szőlők és pincék, amelyeknek termését még a török krónikák is megemlítik, valószínűleg azért, mert egynémely vitéz basa meg beg-lerbég az alkorán tilalma ellenére is néha napján nagyonis béosudálkozott a sashegyi orvosságtól, — magánkézbe kerültek. Nem lenne-e jó legalábbis idegenforgalmi és borpropaganda szempontból a szőlő-kultúrát Budán feltámasztani -és a még megmaradt néhány szőlőt talpraállítani? Víg szüretekkel, pinceszerek felújításával? így lehetne megint egy kis jókedvet és némi jólétet teremteni Budán s a magyar bornak hírét messzi világrészekbe kivinni. Jól esne nekünk budaiaknak ezekben a keserű, kedélytelen viharos időkben ismét egy kis kedélyes pinceszeri hangulat, amint az még negyven év előtt is megvolt. Addig azonban eljárunk pinceszerre a Balaton mellé, Érdre és Budakeszire, reménykedve, hogy még így deres fejjel is, ki tudjuk várni talán a budai hagyományos pinceszerek feltámadását? Hol vásároltunk a pesti Mar git~ Hídfőnél Uriálvat-ciKKeKet ING SPECIALISTA SCHWARCZl Lr id ivat V., Szén# Isíván-Körui 8ß Különlegességeit Teleton : 127—703. ________________________Könyvei-n-r, KÖNTVKEREKEDÉS JL Uj V-í Szent István- k Brut 6 Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet selyem és Belvárosi nívó, olcsó ár Eli! SZÍívet V. Szí. István Minit 23. kültfnlegeiiégek Visegrádi utcai villamosmegálló | ___________________SportáruKat í Gyártás sport . I i Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi j j ! luM9^(Phönix-i^sarok)>^_Telefoi^^2i^60lM | Kávéi Legjobb minőségben, legolcsóbban „COSTARIKAI“ kávé és tea szaküzletben, V., Pozsonyi-ut 3. szám. Kárpitos agyaiból bekamst csinálunk: Nagy kárpitos-javitőmühely, függönyözéa MAGAS NÍVÓ, OLCSÓ ÁRAK SCHEICHER kárpitos, V., Fáik Miksa-U. 26. Telefonáljon: 110—896. _____
