Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-02-24 / 8. szám

2 Budai Napló Megnyílt ttudán Kriszti na-lér 9. Jnolarirl-lfa“ Két főforgalmi úlfa les* st budai Hegyvidéknek étterem — söröző Györy Vince muzsikál A régi jó Spolartch-konyha^^^^ lent. A körforgalmú elrendezés esetén a forgalom egységesebb, könnyebben áttekinthető, az autó- parkozási lehetőség jobb, a folyamatosság bizto­sítható, zöld felületek képezhetők ki, a kocsii'itak jobban’ kihasználhatók és a villamos megállóhe­lyek fejleszthetők. Az utóbbi terv szerint az elosztó sziget mé­rete 43 X33 méter, a körbehaladó út szélessége pedig 9 méter. Miután a körforgalmú megoldás­nak a keresztező megoldással szemben sokkal több előnye van, a főváros a körforgalom mellett foglalt állást. A Széna-tér ilyenformán történő átrendezése 70.000 pengőbe kerül. WADLER Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN-II. 13 Telefon: I62-765. Turistaszállót épit a Beszkárt a Svábhegyen A HÉV és a NOVA tranzakciójával kapcso­latban több telek jutott a Beszkárt birtokába, amelyek egyrésze a Svábhegyen és a Széchenyi hegyen van. Ezeknek a telkeknek értékesítése ér­dekében elhatározta a Beszkárt, hogy a fogaske­rekű végállomása mellett mintegy kétezer négy­szögöles területen turistaszállót épit. Az építke­zést nem maga a Beszkárt, hanem nyugdíjinté­zete hajtja végre a saját vagyonából. A szállóban húsz vendégszoba lesz, vendég- löhelyiséggel, valamennyi a legkorszerűbb beren­dezéssel. Különös súlyt helyez az intézet az épü­let külső formájára: a tervek szerint a szálló lovagvárszerű tornyos építmény lesz, stílszerűen beilleszkedő, az istenhegyi környezetbe. Az épít­kezésre 260.iOO pengőt irányoztak elő. A terve­ket már benyújtották a főváros magánépitési ügy­osztályához. Jóváhagyásuk után nyomban hozzá­fognak a munkához, úgy, hogy szálló az ősz fo­lyamán már átadható lesz rendeltetésének. A Beszkárt reméli, hogy a lovagvárszerű, tornyos turista-szálló nevezetes idegenforgalmi té­nyezővé fejlődik és hogy a szálló révén a fogas­kerekű forgalma is erősen megnövekedik. SZÉPLAKI PIPI esténként a BELLEVUEN e,n TÁNC Asztalrendelés '• 160-582. gne e A Budai Naplő egyik legutóbbi számában részletesen ismertettük azt a nagyszabású város- rendezési tervet, amely megvalósítása esetén nagy - jövőjű lakónegyeddé változtatja át a Mátyás- hegy, Testvérhegy és Táborhegy vidékét. A ren­dezés alá kerülő terület két ütköző pontja a Nagy­ba tony-Ujlaki Egyesült Iparművek és a Bohn Testvérek Téglagyára. Ezek a gyárak akkor létesültek itt, amikor az egész hegyvidék nagyré- sze még mezőgazdasági művelés alatt állott és kívül esett minden városias kialakuláson. A ter­melés menete mellett a két gyárnak legalább ti­zenöt évi működésével kell számolná és addig azt a hatalmas területet, amelyet lefoglalnak, ki kell kapcsolni a rendezés keretéből. A főváros városrendezési ügyosztálya ennek a körülménynek a figyelembevételével állapította meg és fogadta el a hegyvidék végleges rende­zésének főbb irányelveit. Az elfogadott térvek szerint a szabályozás alá kerülő hegyvidéken el­sősorban megfelelő úthálózat megépítéséről), gon­doskodik a tervezet. Eszerint a hegyvidéknek két főforgalmi útja lesz. Az egyik a Remetehegyi-út. Ez folytatását képezi egyrészt a Szépvölgyi-utnak, a Folyondár utcának, másrészt a kiszélesítendő Kiscelli-utca folytatásában tervezett 18 méter széles szerpen­tin útnak. Ideiglenesen tiz méter szélességben a Perényi-úttól való keresztezésig már kiépült, in­nen ugyanolyan nyomvonalon folytatódik a far­kastoroki lejtőig, amelyen eddig ut nem volt, majd a farkastoroki lejtő irányát követi az Erdö- alia-útig, azután az Erdöalja-úton _ folytatódik. Ezt az utat átvezetik majd a Virágos-nyergen Hidegkút községbe és a Hármashatárhegy-Szép- •völgy-Guggerhegy és Hűvösvölgy ön keresztül a emlegetett kilátásos hegyi autóutak lesz egy sza­kasza. A másik főforgalmi ut a Bécsi-útból fog kiágazni és az Árpád-emlékparkon keresztül a tervezett Árpád emlékmű előtt elhaladva, a je­lenlegi Farkastoroki-ut vonalát éri el. Innen a Jablonka ut irányát követi. Mint dülöút már ez a is megvan a Testvérhegyi-útig, innen annakide­jén meghosszabbítható lesz a Testvérhegy-Csuos- hegy és Solymárvölgy-dülökön keresztül egész a Bécsi útig. E két főforgalmi út a belső szaka­szán 20 méter széles lesz, külső szakaszain pedig 15 méter széles. A város felől jövő, különösen a könnyebb forgalmú részére összekötő utakat fognak létesí­teni. Ezeket az utakat, arra való tekintettel, hogy a -bányák nagy területeken lehetelenné teszik az utak egyenes irányban való fölvezeté9ét, szer­pentin-fordulókkal tervezték meg. Ilyen utak a Perényi ut melletti szerpentin ,a Táborhegyi út, a Viharhegyi út és a Farkastoroki lejtő. A vidéket sok zöldfelület fogja tarkítani. Nagyobb zöldfelületet alakítanak ki az Árpád emlékmű körül és a régi táborhegyi temető terü­letéből. A bányák felhagyása után e területek nagyrésze is park lesz. Súg Ár ráúió.tsillár, írógép, kerékpár és villaryszerelés! szakQzIef. Hit lót az Eucharisztikus Kongresszus külföldi vendége, ha leszáll a Kelenföldi pályaudvaron Azt mondják: néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Ha ez igaz, akkor Szentimreváros képe ma már egységes, rendezett és tetszetős le­hetne, mert főleg az Alsóváros szenvedő lakossága elegett hallatta szavát, megértést és segítséget kérve minden irányban; de főképen a budaiak ér­dekeit mindemkor lelkesen támogató Budai Napló ban. Sajnos, a legkiáltóbb bajokra is csaik pillanat­nyilag ható orvosságot kaptak, de nem gyógyítást s habár láttunk megértést is a főváros vezetőségé­nél, sőt Ígéreteket is kaptunk, a teljesítés — anyagiak hiányára való hivatkozással — el­maradt. Itt a Szent István év és egészen közel, az Eucharisztikus Kongresszus, amikor a külföldiek ezrei lépnek a főváros területére s talán a leg­többen épen a Kelenföldi pályaudvaron szállnak ki. Megdöbbenve látják majd a pusztaságot, a rendezetlenséget, az uttalan utakat s ha az ég megnyitja csatornáit: az alsóvárosi „Velencét" — persze a „velencei“ szépségek nélkül. Amilyen gyorsasággal történtek elhatározás sok és gyors végrehajtások a hurokvágányok, vágányáthelyezések stb. körül, amelyek pedig egy oly városban, ahol — a nyomortanyákról nem szólva — sártengerekben úsznak a perifériákon élők házai: miért nem lehetett s miért nem lehet még mindig ezeknek az elhagyatott szerencsétle­neknek nedves, árvizes Helyzetükben vajló pusztulását megakadályozni és az errevaló arány­lag csekély összegeket előteremteni? Hiszen az erre szükséges pénzeket sokszor befizették már adókban a türelmes „adóalanyok”. Ne várjuk, hogy az a másik közmondás jusson eszükbe, hogy „szemérmes koldusnak üres a tarisznyája” s hogy az alapon az eddigi szerény kérelmek jaj- szavu követeléssé váljanak. A kelenföldi pályaudvar előtti térség — az Etele tér — kiszálesitése és megszépítése után — melynek végtelen szükségességére K. Császár Ferenc szfőv. bizottsági tag mutatóit rá s mely­nek végrehajtását nagy megértéssel több ingatlan megvásárlásával arfőváros el is rendelte — folyta­tólagosam és sürgősen követelő szükséggé vált az Etele térbe torkoló Szent Korona útja és az Etele úti főgyűjtőcsatorna haladéktalan megépí­tése. , ■ Az uj sugárút, az idegenforgalomnak a fő­város belseje felé gyors és rövidutom egyelőre legalább autóbuszokkal való lebonyolítása érde­kében nélkülözhetetlen — az Etele úti főgyűjtő­csatorna létesítése pedig Szerf,mrevaros a >ór: ■ szének végleges vizmentesitése s ezzel a külön­böző járványos betegségek megakadályozásán kivül Budapest fürdőváros jöhirnevének megóvá­sa végett is elkerülhetetlen! A Szent Korona útra vonatkozólag azonban 1988. február 24. JUSZT GYULA OPTIKAIÉ* FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE ❖ PUNKTAL ÉSUlTRASlM üvegek lO^GHETTEK LÁTCSÖVEK MÉRKJÖKI MŰSZEREK SZOLID ARAK! Kizárólag a régi /jelyen U., Margit Körút 6. meg kell jegyezni, hogy az előrelátás, a célszerű­ség és a főváros nagyságának és szépségének áttekinthetőbbé tétele is megköveteli, hogy az ere - deti szerencsétlen, u. n. „hangulatos“ magyarázat félretételével az útvonalnak eredetileg .hétszer- görbére” készült iránya sugárszerüen k'iegyelle­si ttessék, addig, míg ez nagyobb költséggel nem jár. Mert egy már kiépített útnak házsorok le­bontásával valp átszabályozása legalább is nagy erkölcsi felelősséget s az utókor szemében egyút­tal jogos vádat hárítana a most élő nemzedékre. Mindent el kell- követni s akár póthitek akár kölcsön, akár a jövő költségvetési év tér. bére ki kell menteni Szentimrevárost borzsimas állapotából. Ezt napokon belül el lehet határozni és ahogyan a Szent Korona útja belső szakaszát, úgy a külső szakaszt is hetek alatt ki lehet építeni. Az igy egyelőre keskenyen létesített vonal alig fog kisajátitatlao, illetve meg nem vásárolt területekbe ütközni, úgy hogy a végleges szabá­lyozás esetleg kisebb akadályai nem gátolnák a gyors — bár ideiglenes — megoldást. Ennél a két kérdésnél égetőbb ügye most alig van Szentimrcvárosnak és nem is túlzott az a követelés, hogy a kettős Szentévre Szentimrevá- rost ki kell menteni a mai rettenetes szomorú ál lapotából. Mikola Géza dr. A BUDAPESTI ÜGETŐVERSENYE6YESÜ-ET Febr. 24, 27. nap/aln D.u. órai kezöettel versenyeket tart I. Hely, úri 3.— » „ hölgy 2.— Belépődíj J}: » i so y J Hl. „ —.60 Külön fog. hely 6.— Közlekedés: 75 és 76 villamossal Viraág Béla emlékezete. Irta és a Hollós Mátyás Társaság ünnepi estjén előadta: HENNYEI VILMOS dr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán szokatlan, hogy művészi estélyünket élőszóval ve­zetjük be. De úgy érzem, mulasztást köveinénk el, ha nem mondanánk mélységes köszönetét azok­nak, akik mai szereplésünk sikerében közremű­ködtek és lehetővé tették, hogy társaságunk bol­dogult alapító tagjának, Viraág Béláinak síremlé­ket állítson. Nagy hálával tartozunk József Ferenc főher­ceg őfenségének, társaságunk illusztris védnöké­nek, aki a mai est fővédnökségét is kegyes volt elvállalni. Hasonló hálát érzünk azok iránt, akik védnöki és pártfogói tisztet vállaltak. Köszönettel tartozunk a műsoron szereplő előkelő művészek­nek, akik a célra való tekintette! minden anyagi megtérítés nélkül közreműködnek. És hálás köszö­net azoknak is, akik társaságunk és a Budai Napló részéről a rendezés munkájában tevékenyek vol­tak. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olyan mozgalmas átmeneti korban élünk, amikor az idő rohan, az események torlódnak — rendkívül gyor­sasággal jelentkeznek és elmúlnak. Ilyen időkben a szereplő emberek is gyorsan tűnnek el a felejtés homályában, érdemeikkel egyetemben. Röviden meg- kell tehát mondanunk, ki is volt az a Viraág Béla. A múlt század hatvanas éveinek elején szüle­tett, abban az időben, amikor hazánk még síny­lette a császári abszolutizmust. Akkor elődeink azon törték kemény fejüket, hogyan lehetne kiját­szani a fináncot, a németet, meg a cselák beam- tert. Asszonyaink is magyar ruhában jártak. Di­vat volt külsőleg is magyarnak lenni. Az egész ország egy nagy összeesküvő tábor volt. Költőink ekkor írták a legszebb allegóriáikat, hiszen a sza­bad szó és a szabad sajtó rabláncon sínylődött. Csoda-e tehát, ha akkortájt magyarabb ma­gyarok születtek és nevelődtek a hazának?! Hiszen a magyar nők és anyák is bőven kivették részü­ket a nemzeti együttérzésből, sőt női írói gárda is serkentette a hazafiúi érzést Csoda-e, mondom, ha ez a trencséni fenyvesek között felcseperedett fiú — családi nevén Jaskula, lengyel vér is cser- gedezett ereiben — mikor Pestre jött tanulni, már magával hozta azt az izzó magyarságot, mely a maga nyughatatlanságával ki-kitört belőle és szin­te prófétai munkáira ösztökélte őt. Mindenütt azT hirdette, hogy a legősibb nyelv a magyar, a leg­régibb kultúra a magyar, a legtehetségesebb faj a magyar, hogy harcban, művészetben, tudomány­ban egyaránt első a magyar. Csoda-e, hogy Vi­raág Béla, magyarul mondva: fanatikus soviniszta volt. Költői lelke az irodalomhoz és újságíráshoz vonzottam A Fővárosi Lapoknál kezdte működését. Az Üstökös hasábjain tréfás és kedélyes politikai versei jelentek meg. Azután Puskás Tivadarnak lett a munkatársa, aki elsőnek honosította meg Európában a mai rádió ősét: a Telefon Hírmon­dót, ennek Viraág Béla volt első szerkesztője. Még egészen fiatalon Budára került, itt meg­alapította a Budai Naplót és 34 éven át szerető odaadással és állandó élénk tevékenységgel szol­gálta Buda felvirágoztatásának ügyét. A budai közvélemény a „Buda szerelmese” nevet adta ne­ki, mert alig akad párja a most még jeltelen sír­ban pihenő leventének, aki úgy szerette volna vá­rosát, mint ahogy ő szerette Budát, melynek évti­zedeken át hűséges odaadással munkálta dicsősé­gét. Megértő tisztánlátással karolta fel az egyes budai városrészek érdekeit és fejlődési lehetősé­geit. Tervei voltak a Római fürdőre, a Vérmező­re, a Tabánra és Gellérthegyre, épp úgy, mint a keserfivizes déli lapályra nézve. A Budai Napló 34 évfolyamának minden száma ezekről beszél. Aquincum ügyét külön egyesület alapításával szol­gálta. Azt óhajtotta, hogy a gyomorbajosok szer­te a viliágon ne a gondosan lezárt üvegekből, ha­nem természetes frissességében ihassák a Hunya­di János-keserű vizet ott a helyszínén, az idegen­forgalomra berendezendő Lágymányoson. Hirdette, hogy Budapest a hő- és gyógyforrások városa. Vezérgondolattá tette a mély források ügyét, nem­csak a gyógyvizek {akasztása szempontjából, ha­nem mint nemzetgazdaságilag megbecsülhetetlen energiaforrást. Sürgette, hogy a feles hővizeket ne a Dunába vezessék le, hanem fűtési célokra kell felhasználni, hogy a nyilvánvalóan meglévő gáz- és olajkincseket fel kell tárná. Hirdette, hogy amit mélyfúrások útján nyerünk, a nemzetnek olyan közkincse, mely bőségesen kamatoztatja a beléfektetett munkát és tőkét. Mint a városi gazdálkodás bírálója, szállóigét teremtett „fordított város“ címen írt szellemesen ostorozó cikkeivel. Amit egy vagy más ok miatt nem akar saját nevén megmondani, azt az érdek­lődés felkeltése okából is megírta, mint Dubonai Pál — a Budai Napló szavak anagram ja — olyan ügyesen, hogy soká nem is sejtették, ki rejtőzik az álnév mögött. Saját ineve époly népszerű volt, mint ezek az álnevek. Különösen két célt tűzött maga -elé. Az egyik a fürdőváros gondolatának a kiépítése, a másik a polgárság jólétét és az ország gazdasági erejét gyarapító idegenforgalom fejlesztése. Ezzel együtt a keleti rokon népekkel való kapcsolatok felvéte­lét sürgette. Ők kevésbbé igényesek, mint a nyu­gati autós vendégek és számukra Budapest az első nyugati kulturváros, melyet útban találnak a Nyu­gat felé. Külön kell választani a fürdőügy gondo­latát a tulajdonképeni idegenforgalom ügyétől. Az első, a fürdöügy, főleg a Keletről, az idegen- forgalom inkább a Nyugatról várhatja fejlődését. Gyógyvizeink s fürdőink propagandáját tehát első­sorban a Keleten kellene kifejtenünk, mert a Nyu­gaton, az ott már kifejlett fürdőiparral szem­ben — nem állhatjuk meg a versenyt. Ezzel kapcsolatban felkarolta az izlam emlé­kek felelevenítésének ügyét. Hangoztatta, hogy Gül-Baba sírját nem dúltuk fel. Nem álltunk bosz- szút a török letörése után: a lovagias magyar nemzet megőrizte a mohamedán szent sírhalmát. Jöhetnek hát a Kelet népei zarándoklatra. A ke­leti kapcsolatok ápolásával a magyar őstörtóne- lem ügyét is kívánta szolgálni. Meggyőződése volt, hogy amiről Julián barát a tatárjárás előtt be­szélt, amiért Körösi-Csoma Sándor és annyi más magyar járt Ázsiában, hogy azok a kisázsiai sziklafalba vésett zsinóros magyarok — mind­annyi rejtély — ezen az úton fog megoldódni. Nyilvánvaló lesz akkor, amire ö hitet tett, hogy a világ legrégibb kulturnépe a magyar. ls V°H- A költészet múzsája korán sze­gődött társául, lantján az ifjúkor szerelmes ver­sein kívül bölcselő költeményeket és tréfás epi gramokat is szólaltatott meg. Egy-két értékes re­gény is kikerült tollából. Még néhány szót a Hollós Mátyás Társaság­hoz való viszonyáról. 1920-ban, a kommün után, érlelődött meg benne a gondolat, hogy meg kel­lene szervezni, egyesületbe tömöríteni a Budán lakó íróembereket, művészeket és tudósokat, a szel­lemi előkelőségeket, abból a célból, hogy előmoz­dítsák hazánk szellemi újjáépítését, hogy Buda közérdekét segítsék megérteni, iránytani és szol gálni és azért, hogy az így tömörített erők az ir­redenta gondolatot is ébren tartsák. Az ő hívó­szavára gyűltek össze azok, akik 17 évvel ezelőtt megalakították a Hollós Mátyás Társaságot. Eb­ben az egyesületben beszélte meg, alakította ki, és kovácsolta azokat az eszméket, gondolatokat és terveket, amelyek Buda szebb jövőjét kívánták szolgálni és a Budai Naplóban találtak megfelelő szócsövet. A Hollós Mátyás Társaság híven őrzi Viraág Béla emlékét és híven követi tovább is azt a köz­hasznú, hazafias tevékenységet, melynek Viraág Béla hódolt. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezt a célt szolgálja a mai estélyünk is. Szívből köszönjük, hogy a budai közönség megértett bennünket és eljött áldozni Buda szerelmesének, a Budai Napló alapítójának, a költőnek és írónak, a kedves és felejthetetlen Viraág Béla emlékének. REGENT ^ Telefon i Cafe Restaurant 1B3 326 II Keleti Károly-u. 1- Tulajdonos: BOCK- EstÓnklllt Jíácpáti índt# UCíHfyU&útbS- •Z&toQ&CQ'­k. f / I // MEGKÖNNYITJÜK KÖNYVTÁRA RENDBENTARTÁSÁT! Könyveit bekötjük ÍO havi részletfizetésre. —— =; Elsőrangú munkai — :----■ Cs apkai Ervin i39 Telefonhivó: I5 7-997

Next

/
Oldalképek
Tartalom