Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-24 / 8. szám
2 Budai Napló Megnyílt ttudán Kriszti na-lér 9. Jnolarirl-lfa“ Két főforgalmi úlfa les* st budai Hegyvidéknek étterem — söröző Györy Vince muzsikál A régi jó Spolartch-konyha^^^^ lent. A körforgalmú elrendezés esetén a forgalom egységesebb, könnyebben áttekinthető, az autó- parkozási lehetőség jobb, a folyamatosság biztosítható, zöld felületek képezhetők ki, a kocsii'itak jobban’ kihasználhatók és a villamos megállóhelyek fejleszthetők. Az utóbbi terv szerint az elosztó sziget mérete 43 X33 méter, a körbehaladó út szélessége pedig 9 méter. Miután a körforgalmú megoldásnak a keresztező megoldással szemben sokkal több előnye van, a főváros a körforgalom mellett foglalt állást. A Széna-tér ilyenformán történő átrendezése 70.000 pengőbe kerül. WADLER Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN-II. 13 Telefon: I62-765. Turistaszállót épit a Beszkárt a Svábhegyen A HÉV és a NOVA tranzakciójával kapcsolatban több telek jutott a Beszkárt birtokába, amelyek egyrésze a Svábhegyen és a Széchenyi hegyen van. Ezeknek a telkeknek értékesítése érdekében elhatározta a Beszkárt, hogy a fogaskerekű végállomása mellett mintegy kétezer négyszögöles területen turistaszállót épit. Az építkezést nem maga a Beszkárt, hanem nyugdíjintézete hajtja végre a saját vagyonából. A szállóban húsz vendégszoba lesz, vendég- löhelyiséggel, valamennyi a legkorszerűbb berendezéssel. Különös súlyt helyez az intézet az épület külső formájára: a tervek szerint a szálló lovagvárszerű tornyos építmény lesz, stílszerűen beilleszkedő, az istenhegyi környezetbe. Az építkezésre 260.iOO pengőt irányoztak elő. A terveket már benyújtották a főváros magánépitési ügyosztályához. Jóváhagyásuk után nyomban hozzáfognak a munkához, úgy, hogy szálló az ősz folyamán már átadható lesz rendeltetésének. A Beszkárt reméli, hogy a lovagvárszerű, tornyos turista-szálló nevezetes idegenforgalmi tényezővé fejlődik és hogy a szálló révén a fogaskerekű forgalma is erősen megnövekedik. SZÉPLAKI PIPI esténként a BELLEVUEN e,n TÁNC Asztalrendelés '• 160-582. gne e A Budai Naplő egyik legutóbbi számában részletesen ismertettük azt a nagyszabású város- rendezési tervet, amely megvalósítása esetén nagy - jövőjű lakónegyeddé változtatja át a Mátyás- hegy, Testvérhegy és Táborhegy vidékét. A rendezés alá kerülő terület két ütköző pontja a Nagyba tony-Ujlaki Egyesült Iparművek és a Bohn Testvérek Téglagyára. Ezek a gyárak akkor létesültek itt, amikor az egész hegyvidék nagyré- sze még mezőgazdasági művelés alatt állott és kívül esett minden városias kialakuláson. A termelés menete mellett a két gyárnak legalább tizenöt évi működésével kell számolná és addig azt a hatalmas területet, amelyet lefoglalnak, ki kell kapcsolni a rendezés keretéből. A főváros városrendezési ügyosztálya ennek a körülménynek a figyelembevételével állapította meg és fogadta el a hegyvidék végleges rendezésének főbb irányelveit. Az elfogadott térvek szerint a szabályozás alá kerülő hegyvidéken elsősorban megfelelő úthálózat megépítéséről), gondoskodik a tervezet. Eszerint a hegyvidéknek két főforgalmi útja lesz. Az egyik a Remetehegyi-út. Ez folytatását képezi egyrészt a Szépvölgyi-utnak, a Folyondár utcának, másrészt a kiszélesítendő Kiscelli-utca folytatásában tervezett 18 méter széles szerpentin útnak. Ideiglenesen tiz méter szélességben a Perényi-úttól való keresztezésig már kiépült, innen ugyanolyan nyomvonalon folytatódik a farkastoroki lejtőig, amelyen eddig ut nem volt, majd a farkastoroki lejtő irányát követi az Erdö- alia-útig, azután az Erdöalja-úton _ folytatódik. Ezt az utat átvezetik majd a Virágos-nyergen Hidegkút községbe és a Hármashatárhegy-Szép- •völgy-Guggerhegy és Hűvösvölgy ön keresztül a emlegetett kilátásos hegyi autóutak lesz egy szakasza. A másik főforgalmi ut a Bécsi-útból fog kiágazni és az Árpád-emlékparkon keresztül a tervezett Árpád emlékmű előtt elhaladva, a jelenlegi Farkastoroki-ut vonalát éri el. Innen a Jablonka ut irányát követi. Mint dülöút már ez a is megvan a Testvérhegyi-útig, innen annakidején meghosszabbítható lesz a Testvérhegy-Csuos- hegy és Solymárvölgy-dülökön keresztül egész a Bécsi útig. E két főforgalmi út a belső szakaszán 20 méter széles lesz, külső szakaszain pedig 15 méter széles. A város felől jövő, különösen a könnyebb forgalmú részére összekötő utakat fognak létesíteni. Ezeket az utakat, arra való tekintettel, hogy a -bányák nagy területeken lehetelenné teszik az utak egyenes irányban való fölvezeté9ét, szerpentin-fordulókkal tervezték meg. Ilyen utak a Perényi ut melletti szerpentin ,a Táborhegyi út, a Viharhegyi út és a Farkastoroki lejtő. A vidéket sok zöldfelület fogja tarkítani. Nagyobb zöldfelületet alakítanak ki az Árpád emlékmű körül és a régi táborhegyi temető területéből. A bányák felhagyása után e területek nagyrésze is park lesz. Súg Ár ráúió.tsillár, írógép, kerékpár és villaryszerelés! szakQzIef. Hit lót az Eucharisztikus Kongresszus külföldi vendége, ha leszáll a Kelenföldi pályaudvaron Azt mondják: néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Ha ez igaz, akkor Szentimreváros képe ma már egységes, rendezett és tetszetős lehetne, mert főleg az Alsóváros szenvedő lakossága elegett hallatta szavát, megértést és segítséget kérve minden irányban; de főképen a budaiak érdekeit mindemkor lelkesen támogató Budai Napló ban. Sajnos, a legkiáltóbb bajokra is csaik pillanatnyilag ható orvosságot kaptak, de nem gyógyítást s habár láttunk megértést is a főváros vezetőségénél, sőt Ígéreteket is kaptunk, a teljesítés — anyagiak hiányára való hivatkozással — elmaradt. Itt a Szent István év és egészen közel, az Eucharisztikus Kongresszus, amikor a külföldiek ezrei lépnek a főváros területére s talán a legtöbben épen a Kelenföldi pályaudvaron szállnak ki. Megdöbbenve látják majd a pusztaságot, a rendezetlenséget, az uttalan utakat s ha az ég megnyitja csatornáit: az alsóvárosi „Velencét" — persze a „velencei“ szépségek nélkül. Amilyen gyorsasággal történtek elhatározás sok és gyors végrehajtások a hurokvágányok, vágányáthelyezések stb. körül, amelyek pedig egy oly városban, ahol — a nyomortanyákról nem szólva — sártengerekben úsznak a perifériákon élők házai: miért nem lehetett s miért nem lehet még mindig ezeknek az elhagyatott szerencsétleneknek nedves, árvizes Helyzetükben vajló pusztulását megakadályozni és az errevaló aránylag csekély összegeket előteremteni? Hiszen az erre szükséges pénzeket sokszor befizették már adókban a türelmes „adóalanyok”. Ne várjuk, hogy az a másik közmondás jusson eszükbe, hogy „szemérmes koldusnak üres a tarisznyája” s hogy az alapon az eddigi szerény kérelmek jaj- szavu követeléssé váljanak. A kelenföldi pályaudvar előtti térség — az Etele tér — kiszálesitése és megszépítése után — melynek végtelen szükségességére K. Császár Ferenc szfőv. bizottsági tag mutatóit rá s melynek végrehajtását nagy megértéssel több ingatlan megvásárlásával arfőváros el is rendelte — folytatólagosam és sürgősen követelő szükséggé vált az Etele térbe torkoló Szent Korona útja és az Etele úti főgyűjtőcsatorna haladéktalan megépítése. , ■ Az uj sugárút, az idegenforgalomnak a főváros belseje felé gyors és rövidutom egyelőre legalább autóbuszokkal való lebonyolítása érdekében nélkülözhetetlen — az Etele úti főgyűjtőcsatorna létesítése pedig Szerf,mrevaros a >ór: ■ szének végleges vizmentesitése s ezzel a különböző járványos betegségek megakadályozásán kivül Budapest fürdőváros jöhirnevének megóvása végett is elkerülhetetlen! A Szent Korona útra vonatkozólag azonban 1988. február 24. JUSZT GYULA OPTIKAIÉ* FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE ❖ PUNKTAL ÉSUlTRASlM üvegek lO^GHETTEK LÁTCSÖVEK MÉRKJÖKI MŰSZEREK SZOLID ARAK! Kizárólag a régi /jelyen U., Margit Körút 6. meg kell jegyezni, hogy az előrelátás, a célszerűség és a főváros nagyságának és szépségének áttekinthetőbbé tétele is megköveteli, hogy az ere - deti szerencsétlen, u. n. „hangulatos“ magyarázat félretételével az útvonalnak eredetileg .hétszer- görbére” készült iránya sugárszerüen k'iegyellesi ttessék, addig, míg ez nagyobb költséggel nem jár. Mert egy már kiépített útnak házsorok lebontásával valp átszabályozása legalább is nagy erkölcsi felelősséget s az utókor szemében egyúttal jogos vádat hárítana a most élő nemzedékre. Mindent el kell- követni s akár póthitek akár kölcsön, akár a jövő költségvetési év tér. bére ki kell menteni Szentimrevárost borzsimas állapotából. Ezt napokon belül el lehet határozni és ahogyan a Szent Korona útja belső szakaszát, úgy a külső szakaszt is hetek alatt ki lehet építeni. Az igy egyelőre keskenyen létesített vonal alig fog kisajátitatlao, illetve meg nem vásárolt területekbe ütközni, úgy hogy a végleges szabályozás esetleg kisebb akadályai nem gátolnák a gyors — bár ideiglenes — megoldást. Ennél a két kérdésnél égetőbb ügye most alig van Szentimrcvárosnak és nem is túlzott az a követelés, hogy a kettős Szentévre Szentimrevá- rost ki kell menteni a mai rettenetes szomorú ál lapotából. Mikola Géza dr. A BUDAPESTI ÜGETŐVERSENYE6YESÜ-ET Febr. 24, 27. nap/aln D.u. órai kezöettel versenyeket tart I. Hely, úri 3.— » „ hölgy 2.— Belépődíj J}: » i so y J Hl. „ —.60 Külön fog. hely 6.— Közlekedés: 75 és 76 villamossal Viraág Béla emlékezete. Irta és a Hollós Mátyás Társaság ünnepi estjén előadta: HENNYEI VILMOS dr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán szokatlan, hogy művészi estélyünket élőszóval vezetjük be. De úgy érzem, mulasztást köveinénk el, ha nem mondanánk mélységes köszönetét azoknak, akik mai szereplésünk sikerében közreműködtek és lehetővé tették, hogy társaságunk boldogult alapító tagjának, Viraág Béláinak síremléket állítson. Nagy hálával tartozunk József Ferenc főherceg őfenségének, társaságunk illusztris védnökének, aki a mai est fővédnökségét is kegyes volt elvállalni. Hasonló hálát érzünk azok iránt, akik védnöki és pártfogói tisztet vállaltak. Köszönettel tartozunk a műsoron szereplő előkelő művészeknek, akik a célra való tekintette! minden anyagi megtérítés nélkül közreműködnek. És hálás köszönet azoknak is, akik társaságunk és a Budai Napló részéről a rendezés munkájában tevékenyek voltak. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olyan mozgalmas átmeneti korban élünk, amikor az idő rohan, az események torlódnak — rendkívül gyorsasággal jelentkeznek és elmúlnak. Ilyen időkben a szereplő emberek is gyorsan tűnnek el a felejtés homályában, érdemeikkel egyetemben. Röviden meg- kell tehát mondanunk, ki is volt az a Viraág Béla. A múlt század hatvanas éveinek elején született, abban az időben, amikor hazánk még sínylette a császári abszolutizmust. Akkor elődeink azon törték kemény fejüket, hogyan lehetne kijátszani a fináncot, a németet, meg a cselák beam- tert. Asszonyaink is magyar ruhában jártak. Divat volt külsőleg is magyarnak lenni. Az egész ország egy nagy összeesküvő tábor volt. Költőink ekkor írták a legszebb allegóriáikat, hiszen a szabad szó és a szabad sajtó rabláncon sínylődött. Csoda-e tehát, ha akkortájt magyarabb magyarok születtek és nevelődtek a hazának?! Hiszen a magyar nők és anyák is bőven kivették részüket a nemzeti együttérzésből, sőt női írói gárda is serkentette a hazafiúi érzést Csoda-e, mondom, ha ez a trencséni fenyvesek között felcseperedett fiú — családi nevén Jaskula, lengyel vér is cser- gedezett ereiben — mikor Pestre jött tanulni, már magával hozta azt az izzó magyarságot, mely a maga nyughatatlanságával ki-kitört belőle és szinte prófétai munkáira ösztökélte őt. Mindenütt azT hirdette, hogy a legősibb nyelv a magyar, a legrégibb kultúra a magyar, a legtehetségesebb faj a magyar, hogy harcban, művészetben, tudományban egyaránt első a magyar. Csoda-e, hogy Viraág Béla, magyarul mondva: fanatikus soviniszta volt. Költői lelke az irodalomhoz és újságíráshoz vonzottam A Fővárosi Lapoknál kezdte működését. Az Üstökös hasábjain tréfás és kedélyes politikai versei jelentek meg. Azután Puskás Tivadarnak lett a munkatársa, aki elsőnek honosította meg Európában a mai rádió ősét: a Telefon Hírmondót, ennek Viraág Béla volt első szerkesztője. Még egészen fiatalon Budára került, itt megalapította a Budai Naplót és 34 éven át szerető odaadással és állandó élénk tevékenységgel szolgálta Buda felvirágoztatásának ügyét. A budai közvélemény a „Buda szerelmese” nevet adta neki, mert alig akad párja a most még jeltelen sírban pihenő leventének, aki úgy szerette volna városát, mint ahogy ő szerette Budát, melynek évtizedeken át hűséges odaadással munkálta dicsőségét. Megértő tisztánlátással karolta fel az egyes budai városrészek érdekeit és fejlődési lehetőségeit. Tervei voltak a Római fürdőre, a Vérmezőre, a Tabánra és Gellérthegyre, épp úgy, mint a keserfivizes déli lapályra nézve. A Budai Napló 34 évfolyamának minden száma ezekről beszél. Aquincum ügyét külön egyesület alapításával szolgálta. Azt óhajtotta, hogy a gyomorbajosok szerte a viliágon ne a gondosan lezárt üvegekből, hanem természetes frissességében ihassák a Hunyadi János-keserű vizet ott a helyszínén, az idegenforgalomra berendezendő Lágymányoson. Hirdette, hogy Budapest a hő- és gyógyforrások városa. Vezérgondolattá tette a mély források ügyét, nemcsak a gyógyvizek {akasztása szempontjából, hanem mint nemzetgazdaságilag megbecsülhetetlen energiaforrást. Sürgette, hogy a feles hővizeket ne a Dunába vezessék le, hanem fűtési célokra kell felhasználni, hogy a nyilvánvalóan meglévő gáz- és olajkincseket fel kell tárná. Hirdette, hogy amit mélyfúrások útján nyerünk, a nemzetnek olyan közkincse, mely bőségesen kamatoztatja a beléfektetett munkát és tőkét. Mint a városi gazdálkodás bírálója, szállóigét teremtett „fordított város“ címen írt szellemesen ostorozó cikkeivel. Amit egy vagy más ok miatt nem akar saját nevén megmondani, azt az érdeklődés felkeltése okából is megírta, mint Dubonai Pál — a Budai Napló szavak anagram ja — olyan ügyesen, hogy soká nem is sejtették, ki rejtőzik az álnév mögött. Saját ineve époly népszerű volt, mint ezek az álnevek. Különösen két célt tűzött maga -elé. Az egyik a fürdőváros gondolatának a kiépítése, a másik a polgárság jólétét és az ország gazdasági erejét gyarapító idegenforgalom fejlesztése. Ezzel együtt a keleti rokon népekkel való kapcsolatok felvételét sürgette. Ők kevésbbé igényesek, mint a nyugati autós vendégek és számukra Budapest az első nyugati kulturváros, melyet útban találnak a Nyugat felé. Külön kell választani a fürdőügy gondolatát a tulajdonképeni idegenforgalom ügyétől. Az első, a fürdöügy, főleg a Keletről, az idegen- forgalom inkább a Nyugatról várhatja fejlődését. Gyógyvizeink s fürdőink propagandáját tehát elsősorban a Keleten kellene kifejtenünk, mert a Nyugaton, az ott már kifejlett fürdőiparral szemben — nem állhatjuk meg a versenyt. Ezzel kapcsolatban felkarolta az izlam emlékek felelevenítésének ügyét. Hangoztatta, hogy Gül-Baba sírját nem dúltuk fel. Nem álltunk bosz- szút a török letörése után: a lovagias magyar nemzet megőrizte a mohamedán szent sírhalmát. Jöhetnek hát a Kelet népei zarándoklatra. A keleti kapcsolatok ápolásával a magyar őstörtóne- lem ügyét is kívánta szolgálni. Meggyőződése volt, hogy amiről Julián barát a tatárjárás előtt beszélt, amiért Körösi-Csoma Sándor és annyi más magyar járt Ázsiában, hogy azok a kisázsiai sziklafalba vésett zsinóros magyarok — mindannyi rejtély — ezen az úton fog megoldódni. Nyilvánvaló lesz akkor, amire ö hitet tett, hogy a világ legrégibb kulturnépe a magyar. ls V°H- A költészet múzsája korán szegődött társául, lantján az ifjúkor szerelmes versein kívül bölcselő költeményeket és tréfás epi gramokat is szólaltatott meg. Egy-két értékes regény is kikerült tollából. Még néhány szót a Hollós Mátyás Társasághoz való viszonyáról. 1920-ban, a kommün után, érlelődött meg benne a gondolat, hogy meg kellene szervezni, egyesületbe tömöríteni a Budán lakó íróembereket, művészeket és tudósokat, a szellemi előkelőségeket, abból a célból, hogy előmozdítsák hazánk szellemi újjáépítését, hogy Buda közérdekét segítsék megérteni, iránytani és szol gálni és azért, hogy az így tömörített erők az irredenta gondolatot is ébren tartsák. Az ő hívószavára gyűltek össze azok, akik 17 évvel ezelőtt megalakították a Hollós Mátyás Társaságot. Ebben az egyesületben beszélte meg, alakította ki, és kovácsolta azokat az eszméket, gondolatokat és terveket, amelyek Buda szebb jövőjét kívánták szolgálni és a Budai Naplóban találtak megfelelő szócsövet. A Hollós Mátyás Társaság híven őrzi Viraág Béla emlékét és híven követi tovább is azt a közhasznú, hazafias tevékenységet, melynek Viraág Béla hódolt. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezt a célt szolgálja a mai estélyünk is. Szívből köszönjük, hogy a budai közönség megértett bennünket és eljött áldozni Buda szerelmesének, a Budai Napló alapítójának, a költőnek és írónak, a kedves és felejthetetlen Viraág Béla emlékének. REGENT ^ Telefon i Cafe Restaurant 1B3 326 II Keleti Károly-u. 1- Tulajdonos: BOCK- EstÓnklllt Jíácpáti índt# UCíHfyU&útbS- •Z&toQ&CQ'k. f / I // MEGKÖNNYITJÜK KÖNYVTÁRA RENDBENTARTÁSÁT! Könyveit bekötjük ÍO havi részletfizetésre. —— =; Elsőrangú munkai — :----■ Cs apkai Ervin i39 Telefonhivó: I5 7-997
