Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-10-13 / 41. szám

Ií)38. október 13. Budai Napló 3 —== Mielőtt kelengyéjét beszerezné kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép szerűvé vált Finom Holmik Boltfái V., Rudolf tér 4A>. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégitö minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, j ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk ; slb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 József Ferenc királyi herceg előadása Oslóban JózsiJ Ppp*nc kir. herceg külföldi propagan­da útján Oslóba érkezett, ahol a legnagyobb sze­letet tel (;s érdeklődéssel fogadták A király hosz- sz&bb kihallgatáson fogadta a királyi herceget, aki megtekintette az oslói fürdőket ét ellátoga­tott Vigeland. neves szobrász műtermébe ia. Este előadást tartó-1 „Az új Magyarország céljai" clmnftl, Az előadáson megjelent a király és a királyné is, továbbá a kormány képvise­lői, a diplomáciai te tíilot ós a norvég parlament több tagja, valamint nagyszámú előkelő közön hég, amely a királyi herceget leikes ünneplés­ben részesítette. József Ferenc kir. herceg elő­adása ban hangsúlyozta, hogy Magyarország békéié törekszik. Kifejtette továbbá, hogy Ma­gyalt rszágra amely központi helyet foglal el a Duna-medencében, gazdasági szempontból is nagy jövő vár i remélhetőleg egyik legfonto­sabb központja lesz a világgazdasági forgalom­nak. A legrégibb VIRÁGÜZLET Budán! N 0 NR JULIS KA 11 •TheSl jSTo!** * Jegyezzünk Déryné-Játékszin részvényt A Déryné Játékszín Felépítő Mozgalom i észvényiá rsasági alapon szándékozik előterem­teni a budai színház felépítéshez és hasznosí­tásához szükséges tőkét. A részvényjegyzés a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénz­tár i\. útján már megindult. Eddig több. mint 150.000 pengő jegyzés történt, s most. hogy Antal István igazságügyi államtitkár állt a mozgalom élére., még fokozottabb mértékben várható a budai polgárság részvényjegyzési megmozdulása. A mozgalom vezet őségével örtént megál­lapodás értelmében a legnagyobb részvény- jegyzési kedvezményt biztosítottuk mindazok részére, akik a lapunkra hivatkozva jelentik be Jegyzési szándékukat. Megállapodásunk értelmében a Budai Napló előfizetői és olvasói a 100 pengő névértékű részvényt 5 pengős havi részietekben törleszt hetik. A résvényekre befizetendő összegeket a Községi Takarékpénztár zárolja és azt a meg­alakulandó részvénytársaság kizárólag a szín­ház felépítésére fordíthatja. Alapítási költségek elmén részvényenként 3 pengő fizetendő. Az első befizetendő összeg 3 pengő. A részvényjegyzésben való részvételt Antal I István igazságügyi államtitkárnál, a mozgalom ügyvezető elnökénél. I.. Krisztina körút 165. le­het bejelenteni. Buda KölíöféneK eiDiékese/e Irta: VACÓCXt EDGÁR Százados álmunkból való din iíc-iinkkor. Má­ria Terézia .uralkodásának elején született földhöz­ragadt szegény jobbágyszülöklöl Nemes Szal.i vármegyében, Dióskálon, a Kis Balaton közelél>en és egy húsz éves rémes álomból való ébredésünk liajnalliapadásakor kelt ki tabáni sírjából, hogy mint a nemzeti léleknek „Tüzes ébresztője” még haló poraiban is hitet ügyin a magyar feltámadás átérzése mellett. Mert igaz és való, hogy a jók és nagyok nem halnak meg őrökre, hanem eszményeik üstét öltve hazajárnak nagy időkben, nagy na­pokban . . . Még áll az elhint Tabán utolsó sarokszigete. Még felkeresheted a régen 594-es számmal jelzett \jkay féle házat és ott az első emelet magas-á­gában olvashatod az emléktábla feliratát : „Nemzeti leieknek tüzes ébresztőié lakóit Hl. Zengve datál s irvan nemzete ,Századait”, III éli, hall; — nem halt — meri holva is él. Mini a mugvai nemzet disze Virág Benedek.” De hol vannak ma már azok. akik IXHO szep­tember 13-án a koszorús költő és történetíró em­lékünnepélyéhez zarándokoltak, amelyre ,,az etn- Iékünnipélyi bizottság nevében" dr. Országh (Reich) Sándor alel nők tiszti-leltei hívta meg okét. Hol van ma már Pauer János fehérvári püspök, I aki az nap reggelén a tabáni templomban nagy segédlet mellett a misét mondotta és az egyház­megyéjéhez tartozott Virágról őrt megemlékezett. I Hol vannak a Budai Dalárda hajdanvaló tagjai, ..kiknek soraiban azon az emlékezetes rmsvn Schmidt Ferenc úr énekeié a gradualéhoz az ,,0 salutaris”-! Beliezaytól, majd az emléktábla alatt I Schwcida Rezső karnagy zenéjével Virág ,.Üröm- I énekét’’ adták elő. Es hol van maga a két ünnepi I ■szónok: dr. Országh Sándor főjegyző uram. meg Toldy László, a nagy irodalomtörténész fia, aki­nek nagynevű atyja, homlokán azzal a csókkal I indult meg a magyar irodalomtörténet megalapo- I zására, amelyet e házikóban ,.a szent öregtől” Ica- | pott. — Elmentek azóta valamennyim, akik 9H év i előtt, azon a napsütötte őszi napon — amint atyám I feljegyzéseiben olvasom — „kirándullak a kriszíí- I navárosi (?) temetőbe Virág sírjához és az emlék­tábla leleplezése után emlékkövét új gránittalap- zp.ttal és vasrácsozattal látták el.” Tudom, hogy e külsőleg dísztelen ódon ház beleesik a városrendezés övébe, de vájjon ezt az egyet, egyetlen egyel, amelyhez irodalmunk ann- i I szent emléke fűződik, nem tehetne e szigetként kis- I ded park szivében meghagyni, hogy emlékeztessen I arra az időre, amikor Kazinczy, Kölcsey és Ber­zsenyi léptei rótták az ódon falépcsőt, amikor I Virág hajléka volt a magyar irnk találkozóhelye, I; mikor itt született meg a magyar fővárosnak magyar irodalmi levegője . . . Virág Hrnedrk, világi nevén: Virág Adóm I Ignác, akinek végső nyughelyért- oly sokáig hasz-1 tatanul formált just Keszthely városa, budai költő 11 voll, valósággal a Tabán remetéit. Igaz, hogy hol-1 csője Zalában ringott, onnan még gyerekkorában a somogymegyei Nagybajomra került, amely falat között melengette egykor Csokonai Vitéz Mihályt és az agg Páióczi Horváth Ádámot és ott is töl­tötte a próbaévet, igaz, hogy pák* noviciussá 1775-ben Pesten lett gróf Esterházy Pál jóvoltá­ból és ott is töltötte a próbaévet, igaz. hogy Pé­csett jegyezte el magát — talán épp t város kiasz- sziktiit emlékeinek hatása alatt — az ókori verse- lök szellemével, tizenhárom tanáréve pedig Szé­kesfehérvárra esett, ahol a Becsből hazatérő Szent Korona üdvözlésével jegyezte el magát az iroda­lommal, majd 1795-ben. a Vérmezőn porba hul­lottak a magyar jakobinusok fejei. Pesten mint a Batthyány urfiak nevelője sikerült életét tengetnie, de ettől az évtől batátáig, 1830 január 23~óig a tabáni remetelakhan lakott is onnan csak az 1810. szent. 5-i szörnyű tűzi ész tudta rövid időre egy geltérthe gyi emberséges vincellérhez költöztetni. Budai költő volt 35 éven át' Ö.-.-zeforrott a város minden örömével és bánatával és különösen benső kapocs fűzte a nádori családhoz, amelynek alapí­tóját. Sándor Lipót főherceget, már 1705-ben meg- énelkelte, amikor az élete virágában a laxenburgj I szörnyű pirotechnikai titokzatos robbanásnak lett áldozati. — A történetírót Székesfehérvár törté-1 ■n-ti emlék ei ébreszették fel benne, mosolygó, meg. I I elégedett bölcsésszé azonban Buda varázsa tette. | joggal dalolta tehát Vörösmarty, akinek költéséé- I téré, akárcsak Berzsenyiére oly nagy hatással volt: .Hamvait e környék fedi a szent keblű Virágnak. I Sírja fölött régen kis fakereszte bedőlt- Enlikel neki egy jobb kor fog lenni: öröktöt, S azt. hogy hű fia volt, a haza jegyzi redT. A magyar főváros irodalomtörténeti kegvhe- I lyekben, sajnos, felette szegény. Egy-két emlék­tábla, egy-két emlékszoba minden, amit e téren | felmutathatunk. Es ha van a pesti oldalon Peiöíi- I ház, legyen Budán is irodalmi ereklyemúzeum, I amelynek keretében új életre kelthetók a magyar Horáciusnak kortársai és barátai, akik tőle tanul­tak fenséges egyszerűséget, önzetlen hazafiságot. tiszteletreméltó szemérmességet, józan higgadtsá­got és példás erkölcsi bátorságot, amiben, sajnos, épen korunk oly felette szegény. Ennek a Virág múzeumnak bejárata fölé pedig arany hetükkel felróhatok az agg költő szavai a hazáról : „ . . Meted Táplát engem is: élek. Míg élsz; hogyha nem, elhalok I (Virág: Egy hajóhoz). Diáksapkd 2 50 p teUzerelA c^lölrAtoi lormékban komorjai Karoly II., Margit hörml 7. űri- ét nőítíivalüzJet Tel.: 358-154 RUSZINSZKO A.Z, ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARICH-ZOLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZŐBEAf I. KRISZTINA TLB 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLARICH konyha! tára, mely két galambról szólt- Két galamb ivott a forrásból, másik két galamb zavarta a vázét, vagyis szerelmi tragédia oka volt, miért w a nóta Menke büntetését kérte a béktbonlikra: Dva holobö voda pete A dvan koioniéle Jeszko nal Bach daj UBi Sta naz ráz la esilel A két galamb talán a magyar és a ruszin volt, a két zavarkeftő talán a cseh és a muszka volt. istenke sújtó keze az egyiket már elérte. Igen jeles volt a Marikától tanult rutén med- vetácoltató nóta is. Ebben Tódor, a medve — a ruszin , .Tódor” néven hívta a táncos medvét — erre a rigmusra táncolt: Hup haj Tódor, vik haj modor Xufurátu máj, máj, máj. muj! A muszka medve bizony áisanditot; mindig a Bukovina felöl. Kírlibaba, Toporoutz és a Ro­tunda kárpátszéli hágóiban ezernyi rutén és ma­gyar vére ömlött a Világháború alatt. Bárcsak a Ruszinák Marika atyai iái újra min: magyarok járhatnának le Budára* E sorok írója harctéri podagráját sutba vágva, boldogan topná a budai mackótáncot, a Tódor medve ruszin tán­töadtec szűcs Megbízhatóságáról ismert OóLjDAN III-, Polgár-u. 13. Te.efon : 162— T®5­! RÉGI Mintha a csehszlovák állam jövőjét érezte vol- I na meg. olyan prófétai tudósítás:! közöl Becsből I az Életképek 1848 október 7-i száma. Jk mostani birodalmi gySMi lélMft. — írja — a mIé* mnarr-bía tiw niténég rt aM—atm dobját a Bépjt*sr<»k aereteégéá. • uiM*áf«a vá­sárát Mtlfai Murtík^cvÁ, kU) aék éfea túr saslyai iwraalhaa lakké jé*éje aiaea . . , mert a »labaásétaal a jüvö terén rla—saamtát káté ksruakai stanrará Ax rlljnaa aaaiit, raelly Irlrir bérisít ara iarujrrr tíkiiti. a aaaa aáaaak — arllyra ayifidk — ankséaAfái áraka rija. aa tűje a araat asaéu U macira a ktHb< itrtrtrt. aéf mieten aaAAKctt Mka. A araaart aapaáfa aaa IrMri irétéi fíMé* klritrtík, a biaark lalrarakra, ksf) a Iraarc ksnirtrtél snitt kis aaoantf, érne—lal taáai a uiái -risa rappaaf ksask* téifrrrvrl . . Ezután így folytatja rendkívül jdfteraó cik­két az Életképek: m . • • Irirtri a ascjsr Units van a aan- kséitg irékáat) éjn tenni, a alf ally tér— arm ált, bal a tiéijásaki asflsbbt ksJkaAalbssi|ál bist—álja, lééit neki a kiUctsmsrt séapsíé' rét lelépnie nem «rabié- Sterepét be beli véfea- nie. Ifjr káraik, bap itt aa Mi, aiibar bér—s- raánés* pikesete ataa saervpét folytatnia ML. Félebrrát s aipsr, srabsé akar baai, • aka­rata »—ts^ft Mitt asegreaMal a tfis. a a B— bea bár—s aaásaáaa át kovácsait láncnak. Innsbruck e* '««béabiaaa •Aj** evel«i*\éayeé • fssésrkséiaai áaraára ta balk—I kendernek, asert teiincerUk a asp art, a sapsr pe-dig. ba in­tern Ken tett terére lép. bpftikttitba éri—s asettséik. Pedig jelen ingerül létének )SfSS- Máfa előtt tiastelettel bajéi ase* a sssksieKt Farépa ifasséi^raits s rbsmrrésasl Mvísl a becsé nép ep rrsa» is. RÓZSA SA.S'DOR EUSDVL Ekkor adott a magyar kormány menedefcleve- tet Rozsa Sándornak, hogy szabadcsapatot ala­kiihasson a rácok ellen Mint ismeretes. Jóka; Mór kapott megbízást az amneszúalevéi átadására, ö kereste fel — amint azt nagyon érdekesen meg­írta. a híres zsiványt a magyar kormány nevében. Erről az Életképek. Jókai lapja a következőkben emlékezik meg: „A Wires alföldi —t|fwj-Wfiwr-wd>. R&csm Sásésr sei »ütvén n (riatrl ■* ciséatt (rttspéji: bsp riá| nrf nem paprik. at| na ellenség v—érett« vap élve. tap baba, meg nem keríti . . , Akik t adjuk. kap n «nkaseré férfi naeltv k»b»ésksa ment kér—«tál. kik csapatunk lét* iák, srattr a félelmet ír sa—I név nkntt nem in- méri. bis—y4— nem bfail bsstté Iáét asánni na elken fenekeinek." Mint ismeretes, Rózsa Sándoréit nem nagyon tüntették ki magukat. A rabló rabló maradt és rö­vid. de dicstelen szereplés után a kormány kény­Zongoratanitás Budán BALASSIMÉ DÓMJÉN TERÉZ SnjgSZX I., Csaba-utca 9. Telefon : 154-860 Értekezés TO -12.lg és 3—8 lg A Ganz fiuk az Országzászló előtt A Ganz Ahrahám fémipari szakiskola nővén- i (lékei is ott voltak vasárnap az Országzászló előtt, j Négy céhics Gnnz-jelvény alatt vonullak ki II zászlóval. Tizei felajánlónak ti Felvidék magyar­jai számára. a tizenegyedik a Ganz-müvek leven- tezászlóaljáé lett. Vámossy Károly Ganz. gyári igazgató, kor­mány főtanácsos adta át a világhírű iskola Mon­téi nek. Mihály György gaciziskolai tanár c(sza­val tn Tarczny Gizella dr. alkalmi ódáját. A fel­vidéki magyar ruszin származású Szabó Gyula dr. ganziskolai igazgató nagyszerű mesierinasa'ra büszke lehel Buda, a Ganz-gyár históriás emlékű őshazája. Ganz Ahrahám Széchenyi István gróf keze alatt kezdte meg működését, 1844-töl kezdve' már Budán dolgozott az első magyar vasútvonal és a Lánchíd vasszerei vénye in. A világhírű isko­lának Széchenyi szelleme a stilnsadója. Garsson­tálcásba praktikus vasbutorokat! Készíti Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon 122 918 Mintalap ingyen Irta: BEVILAQUA Rnszinszko, vagyis K.soroszország. Ruszka Er aj na. vagyis üroozfőkl. Podkarpatszka Busz, vagyis Orosz Kárpótolja a new. < iycrekkorunkban Északkeleti Felföld néven tanultuk. A nagy map­pán amely az iskola falán lógóit, zöld volt ez a löld, a Ruténföld. Zöld volt, alig-alig akadt rajta sárga folt. Zöld volt az erdő és sárga volt a rét. A zöldön tornyadzott a tiszta, átlászn, hideg fel­vidéki égbe a fenyő, mert merő rengeteg erdő volt a Rnszinszko. A sárgán sovány, szegény zab és árpa tengett-termett. Gyönyörű, ám sovány föld volt Ruszinszko, mégis hatalmas, inas, kemény szálemberek termet­tek rajta. Ruszinok, vagyis kisoroszok. Részben honfoglaláskori őslakok ők. A Kár­pátok völgyein lóháton leereszkedő dontövi ma­gyarokat és a velük jött bessenyö. palóc, kán atyafiakat ők fogadták a Topoly, az Ondava. a Lahore, a Latorca és r* Ung völgyeiben. Ok ülték meg a Dukla. Uzsok. és Vcrcckc véresemlékü há­góit. Rengetegjeiket északkeleti védögvöpüvé ma­gyar király líraink államalkotó bölcsessége tette. A kisoroszok a mi oroszaink, hű népeink vol­tak. Róbert Károly és Nagy Lajos királyaink lm- gyel-felvégi kapcsolatai idején tijr.hb kisorosz tö­megeiét telepítettek le. Ezek Togyer Korjátufics tcjedelem, vagyis Knyász vezetése alatt jöttek he és magyar királyi jobbágyok lettek- l’gocsa. I ng. Be reg és Máramaros-vármegyck várispánjai favá­gó és só vágó jobbágy lalvakha relepitették őket. Falvaik sorai közt itt-ort magyar nemesi falvak is keletkeztek Elszóródtak Sárosba .és Zemplénbe is, egészen a szepesi határba, a lengyel hegyvidéki gorálok közelébe. Magukkal hozták keleti-görög óhitüket. Sok volt közöttük a görög katolikus is. Több voj évű dóságra, vagyis vajdaságra osz­lottak. Ezüstgombos, vajdabotos vajdáikról, vaj- dahiróságaikról, valamint a magyar vármegyék s/.olgabiráiitnk megfelelő ,,Zápis-tiszt"-jeikröl a Csallóköz régi magyar netnesfalltjából. Felsogel- lérdröl való legmagynrnbb es legtehetségesebb histórikusunk, a nngyemlékczetü, kemény kötésű, piarista, felsögellérdi Takács Sándor irt nagyszerű dolgokat. Patriarkális oroszos eletformááikat jó­részben megtartották, mert egy házi fejeik \ ládi- káik voltak. A határszéli nagy királyi várak, Ungvár és Munkács várnépei is ők voltak, \mikor .1 Rutén- föld a ThököÜek, majd a Rákocziak kezére jutott, ók voltak a Thököli és Rákóczi szabadságharcok leghívebb fölkelöi. E sorok írójának külön büsz­lEAIAal* Fürdőruha kötés, javítás "01006 S/cmszede« FehérntmOkészités Megbízható kiszolgálás. 1 e t K á r u c c I 2. — 0 I c a k. BORSODY BÉLA kesége. hogy 1703-ban. az első lengyel-magyar határszéli kuruc csetepatékban halálra sebesült, első magyarországi ősének. NiccoAo di Bcvilaquá- nak, II Rákóczi Ferenc tüzérrisztjének testvér-j öccse, Giampietro di Bevilaqua abbé. a fejedelem sárospataki udvari várkáplánja volt az, aki a sá- I rosi fölkelés előkészítője leven, a derék Idsorosz I fejedelmi jobbágyok között is előkészítette a fel* j kelés dolgát. Főtisztelendő uram volt a fejedetem- I asszony és a fejedelem gyöntatója. a fejedelem-1 fiák nevelője, amiért halaira is ítélték. Egész életet | a Felvidéken töltötte. Mint szepesi kanonok és I I magyar nemesi indigéna hah meg Szepesvárotí I I 1742-ben. A „Lőcsei feherasszony"-ban Jókai is ír I I róla. Az első nagy nemzeti szellemi forradalom I I budai vértanúi között ott volt a kisorosz szárma-1 ( zasű juratus. Szollártsik Sándor- az Ahaffy urfiak j nevelője. Neve Sóvá gáti jelentésű, mert Szollár volt a neve a rutén snvágöjobbágyoknak. Kisorosz I vér is áztatta tehát a budai Vérmezőt. A firtal jurátus sírja ott volt a budai L j Szent János kor- I ház mellett, a régi katonai temető árkában. Az ISAS-, Szabadságharcban is rengeteg rutén honvéd vett részi. Az or iszok I S49-ban is, 1914- I ben is ugyanott jöttek be, ahol a honfoglaló ma* I ci .mik. Podhorina mellett, a Rákocziak regi ser- fözőháza mellen a rutén pap. Vozárv Dániel egy ágyúval fedezte a honvédség visszavonulását. Ma is egy Vazáry a rutén-magyar függetlenségi gon- I dolat vezetője. Késmárki diákkoromban sok ruténföldi nemes urfihan tanultam meg szeretni a régi kuruc ruté­nek utódait. A Hápka. Mihálka. Hupka és Zupka j fiúkat mind n ruténföldi mmesurak küldték Kés­márkra. Idevaló rutén a Szamovolszky család is. ille­tőleg az volt Szamovolszky Ödön, az ifjan elhalt zseniális tnagy ar szobrászművész is. Rutén volt Szabó Endre, a kiváló költő es orosz fordító, Dosztojevszkij fordítója. Szalumé Nogáll Janka férje. Kisorosz voh dajkám, a felejthetetlen Rusze- nak Marika is. Kedves nevet a Budai Naplóban sokszor írtam meg Semmiség a Ruszmak Marika budai emléke a mai lengyel-magyar korridor re­ményeinek napjaiban, de nótái mégis itt csengtek Budán. Egy ik volt a kis ruszinkák közül, akik a Tiszán leereszkedő kisorosz tutajosokkal együtt vándoroltak le az Alföldre. Emlékszem a különös miTanköliájü rutén no­1 Vaska György oki, gépészméniók ff* »ta. «tmnth M mUtaiiSI «41- Mat, II. Battkfiay-a 11 ToL : IU-M»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom