Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-28 / 17. szám

1938. április 28. Budai Napló RÉGI V 1848 áprilisában Vahot Imre „Magyar Divat- lappja az alábbi kiáltványt közili: „A radiiÖÍl magyar hölgyek kivánatai 1. Kívánjuk, hogy a valódi magyar hölgy, a ren­des háztartás, gazdasszonykodás s a női munkákbani jártasságon kívül, a szellemi műveltség kivánatainak többoldalúkig is eleget téve, a világ és Magyarország állását,, alkotmányát, törvényeit, politikai viszonyait k történetét legalább alapvonásaiban ismerje, s tiszta fogalmakkal bírjon azokról. 2. Kívánjuk: hogy a magyar hplgy a közügyek­ben, mennyire csak lehet, cselekvőleg is részt vegyen. 3. Kívánjuk: hogy a magyar hölgy tehetségéhez képest par toljon minden, vállaljatok, intézetet, egy­letet es ügyet, mellyek az emberiség, haza vagy nemzetiség érdekeinek előmozdítását célozzák. ■*. Kívánj ük : hogy halottaiból feltámadt hazánk­ban minden jó anya lelkes, hü magyar fiakat és leuiiyoKat neveljen a honnak. 5. Kívánjuk: hogy a közoktatási minister minden idegen szellemű, a magyar növendék leányokat nem­zetiség vagy erkölcsiség , tekintetében elkorcsosító nevelő intézetet mielőbb zárasson be, s ezen kívül imiiuen Kerületben legalább egy-egy nemzeti péidány- neveio intézetet alapítson országos költségen. ü. Kívánjuk: hogy a vagyonosabb magyar hölgyek ne csak sajat magzataik, de a szegény nép gyér me­lleinek neveltetését is — kivált az annyira üdvös kisueuóvas utján — hathatósan előmozdítsák. 7. Kívánjuk: hogy minden igaz magyar hölgy legszentebb honleány kötelességének ismerje: nuvel­' teub köreinkben még mindig gyenge lábon álló nem­zetiségünket a koz- és magánélet minden ágában megszilárdítani s nemcsak a hazában, de meg a külföld eiött is tisztelet és becsület tárgyává tenni azt. a vagyonosabb magyar osztály nagyobb része a legújabb időkig sohasem volt igazi magyar; — ideje most már ezen évezredes bűnért istenünket kiengesztelnünk. Ennél fogva 8. kívánjuk: hogy általában véve házi és társas­köreinkben magyar legyen az uralkodó nyelv. 9. Kívánjuk: hogy mind az, ki magyarul tud, más nyelven ne szóljon hozzánk, különben nem tár­sáig unk vele. 10. Kívánjuk: hogy igaz magyar anya mindaddig semmiféle idegen nyelvre ne tanítsa, vagy ne tanít­tassa gyermekét, mig ez a nemzetit tisztán, csinosan, tökéletesen nem beszéli. 11. Kívánjuk :hogy a magyar hölgy nemzeti iro­dalmunkat mindenek fölött pártfogolja, gyámolílsa. Aliért is kijelentjük, hogy azon magyar hölgyeket, kik nemzeti irodalmunkat és művészetünket mellőzve, csupán az idegent méltatják figyelemre, kik peiuuui csak német vagy francia lapokat járatnak, csak iliy könyveket olvasnak, — örökre megvetjük, s mini a huzanak nuteten, korcs leányait száműzzük korunkból. 12. Kívánjuk: hogy minden magyar hölgy, ki valódi hivatássai bir, vegyen kezébe írói tollat, s működjeit azzal a szabadság, a haza, a nőnem javára, uicsoségére. 13. Kívánjuk: hogy a magyar hölgy a szépmű vé- qzetekben, különösen a gyongjéd nemével annyira egyező festészet-, ének-, és zenében képezze magát, itt is a nemzeti irányt tartsa mindig szem előtt. 14. Kivanjuít: hogy a magyar hölgy külföldi árunra ne pazarolja pénzét; euenben, ha némi nél­külözéseibe kerülne is, a hazai ipart pártolni el ne mulassza. 15. Kívánjuk: hogy a magyar hölgy magyar ■ cseiedeket tartson házánál. ltí. Kívánjuk: hogy a romlatlan magyarnak leg­szebb jellemvonása, mint: a becsületre büszkeség, őszinteség, bizalmasság, jószívűség, nagylelkűség és a nemes egyszerűség, valódi és nemzeti irányú mű­veltséggel párosítva, házi és társasköreinkben legin­kább meggyökerezzék. 17. Kívánjuk: hogy a nemzetiségünkre és erköl­cseinkre kártékony befolyású külföldi szokások, divatok mételyétől minden magyar honleány lehető­leg megóvja magát. 18. Kívánjuk: hogy a majomi utánzásaitól ment, s eredeti önállóságában kifejtendő magyar női divat­nak sarKkovei: honszerelem, nemzetiség, nőiség, házi­asság, s egyszerűség legyenek. 13. Kívánjuk: hogy a magyar hölgy, okulva a régi világ szomorú példáin, kivált, most e penzszük uj világban, de később is minél takarékosabb legyen. 20. Kívánjuk: hogy a magyar hölgy öltözete nem- zeties, csinos, de minél egyszerűbb legyen. A magyar viseletét, m&lynél szebb a föld kerekségén nem létezik, valódi nemzeti bűn volna mellőznünk, 21. Kívánjuk: hogy különösen nagyobb társas összejöveteleink, mulatságaink, főkép táncvigalmaink tisztán magyar szelleműtek, magyar színezetűek legyenek. 22. Kívánjuk, hogy a magyar hölgy eredeti jelle­mével annyira ellenkező szeméreingyiikos jtaczér ko­dás, szienveigés, feszesség, tulpiperéskedés, kardos - kodás s több e féle gyöngeségek, örökre száműzesse­nek körünkből. 23. Kívánjuk: hogy ezen kivonata ink általános terjesztése, életbeléptetése tekintetében országszerte magyar nőegyletek alakuljanak. 24. Es végre befejezésül kérjük István főherceget, királyi helytartónkat, hogy miután őfensége jó pél­dája leginkább követésre fog találni, létesítse mielőbb azon dicső szándékát, miszerint külsőleg, belsőleg tisztán magyar udvart tartand, viend, me Ily a német udvarnokok harisnyás világának romjain régi jobb királyaink neinzeties udvari és házi életének hü képét tükrözendi, s mellynek vezércsillaga — mint meg vagyunk győződve — egy magyar ajkú, s magyar érzelmű lelkes nő leend. A radikal magyar hölgyek • megbízásából jegyzé VAHOT IMRE Megjegyzés: Ezen peticzió már több száz magyar hölgy által alá van írva, s később még több ezer aláírandja azt. P 2 98 komplett P 1* 98 (eredetileg *P*3'2Ü) BLATT XI., Fehérvári-ut 7 " puplinette ing " ■ 1 Bemberg selyemharisnya Dlvatáruház Horthy Körtérnél A budai gyorskörvasul, a Máv és a főváros özv.Ujágh Árpádné BuOapcst.il., Blmbó-úi 17 Telefon; 154—426. Acélplombák mindenféle célra, nagy­ságban és színben. Szalagplombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plom­bazáró fogók. Jegylyukasztó fogók. -------- Konzervbontó kések. ~ A B udai Napló a múlt óv őszén közölte Bar- ta Sándor mérnöknek a Délivasuttal kapcsolatos elgondolását. Mint budai gyorskörvasut indulna ki ez a kelenföldi pályaudvarból, a Délivasut pá­lyájáéi haladna és az alagúttól kezdve kövezetaiat- tivá válnék. Onnan a Vérmezőn, Mairgitkörúton, Mech.waritker.ten és Mecset utcán át a Lukácsfürdő mellett felemelkedve, befutna a Hév vonalába és a mai joibbparti körvasú ton és Újpesti hídon át a Rákosrendezöben végződnék. Megállók lennének a mai Délipályaudivaron, a Margithidnál és a Hun- gáriahidnál. A vasút felett az összes pályaudvaii lelkek parcellázandók. Volt egy másik elgondolás is: Ruzicska müsz. főtanácsossá. Ez a terv azon az utón, mint az előbbi, azonban mint földalatti mélyvasut a Duna alatt viszi a pályát a Csengeri utca mögé kihelye­zett nyugati pályaudvarba. A Délivasút pályaudvart pótló uj indóházát csak a régi helyén, azonban a Mészáros utcával szemben helyezi el. Egy következő megoldás Pieri Cézár műsz. tanácsossé, aki már Kelenföldön kezdi a rnély- vasútat, azt a Tabánon viszi, ahol mintegy 15—lő m. mélységben elhelyezi >a Délipályaudvart pótló új személypályaudvart, elleniben fenntartja a mai Dólipályaudvart teherpályaudvarnak. Azután egy Duna alatti alagúton át haladva, az Erszébettérén elhelyezi belvárosi pályaudvarnak elnevezett 15—- 16 an. mélységben lévő második pályaudvarát s szintén a nyugati pályaudvarba fut be. A MÁV terve a Délipályaudvart és vonalát teljesen felhagyja és helyette az összekötő vasúti töltésre a budai oldalon valami kátóröfélét helyez el a Délipályaudvar pótlására. Ez teljesen céltalan és felesleges, mert az összekötő pályán még job­ban megnehezeti az amúgy is rossz közlekedést s amellett semmitsem pótol. A négy megoldás közül Buda igényét csak az első elégíti ki. Egy állomás helyett három megál­lót nyújt és vonala megvalósítható teljesen füg­getlenül a budapesti pályaudvarok rendezésétől, holott a Pieri és Ruzicska féle megoldásoknál a Délipályaudvar csak a többiekkel együttesen va­lósítható meg. Ezeknél 30, illetőleg 56 millió be­fektetésről van szó, ellenben a budai gyorskörva- sut csak 3—4 millióba kerülne. A MÁV a fővárossal közölte, hogy csak az esetben helyezi át a Déli vasutat, ha a felszabadu­ló telkeket átveszi s érte 5—6 milliót fizet. Mivel pedig a főváros húzódik ettől, a MÁV visszalépett a tervtől. Azonban: miért ne lehetne a magángaz­dálkodást a megoldásba belevenni? Barta mérnök előmunkálati engedélyt kért tervezetének kidolgo­zására, azon az alapon, hogy egy magánérdekeli- séggel megvalósítja tervezetét es felépiti a budai gyorkörvasutat a felszabaduló telkek árábóL A kereskedelmi minisztérium azonban megtagadta Barta kérelmét, azzal az indokolással, hogy za­varni nem engedi a MÁV tervezgetéseit. Mivel most a főváros kinyilatkoztatta, hogy a telkeket átvenni nincs módjában és ezért a MÁV is visszalépett, semmi sem áll útjában annak, hogy az előmunkálati engedély kiadassék és megpróbálják ezt ,a többé el nem odázható kér­dést közmegelégedésre megoldani. legszeoo és legjobb MP7nÍ7PrtM nm Xl - Horthy Miklós-ut 4 „ÍV1C4VJKC1 i -UtSI, II., Margit-körut 65. Világvárosi közlekedést Budapest egész területére Budát köszlekedésileg is bele beli kapcsolni a világ forgalomba Az Eucharisztikus Világkongresszus országunk, nak, de különösen székesfővárosunknak világhírét van hivatva előmozdítani. Es ezit a világhírt mi emelhetné jobban, mint az, ha az ideözönlö kül­földieknek a nagyszerű lelki élmények mellett sze­met gyönyörködtető látványban is lesz részük, vagyis, ha Budapest — s kivált Buda '— szépsé­geit is könnyen, kényelmesen és olcsón szemlélhe­tik és emlékét, hírét hazájukba elvihetik. Ennek, pedig egyik feltétele a jó közlekedés a város min­iden érdekességéhez. Rómában a villamoson 40 centesimiért (kb. 16 fillérért) úgyszólván órák- hosszat hordozzák az utast a kiinduló ponttól vissza a kiinduló pontig, miközben a legtöbb érdé. kés dolgot megláthatja. Ezt az ügyes dolgát vala­mikor Budapesten szintén bevezették az úgyneve­zett körforgalmú villamosokkal, de úgy látszik megbánták később az intéző körök és nem sok idő múltán beszüntették. Jó szolgálatot teszünk talán, ha most az Eucha­risztikus Világkongresszus előtt rámutatunk a köz­lekedés terén égetően szükségessé vált egyes re­formokra és jávaslat formájában fordulunk a vá­ros vezetőségéhez ezek megvalósítása céljából. Jóakaraté polgármesterünk, Szendy Károly dr. a kongresszus rendezése körül nagyszerű érzék­kel máris igen sokat tett s reméljük, hogy előtte az alábbiak sem vesznek el, mint pusztában el­hangzó szavak. Kérjük, szorítsa rá a főváros köz­lekedési vállalatait: rendezzenek be — „olaszmód­ra” olcsó városnéző körforgalmú járatokat, olya­nokat, mint pl. a firenziek, hogy az egyszer meg­váltott (mondjuk 20 filléres) jeggyel az utas két' óráin belül 10—12-szer tetszés szerinti helyeken, (templomoknál, múzeumoknál, képtáraiknál stb.) le- és felszállhasson. Ha nincs is annyi szép temp­lomunk, mint az olasz városoknak, de annál több — és azokénál is szebb — középületünk van, azután sok a természeti szépség is, különösen Bu-‘ dán, mint a Danapart, Szent Gellérthegy , a Bar­lang a temlommal, a Várhegy az impozáns és re­mek kilátást nyújtó Halászbástyával, Zugliget,. Hűvösvölgy... és Budán sok az érdekesség is, i mint pl. a várbeli Barlang-Múzeum, a gyönyörű Királyi palota, a Koronázd-templom, a Várbazár stb. stb. Ezeken kívül ott a sok budai gyógyfor­rás: Hungária, Attila és Juventus, továbbá a Ro­mai fürdő, a Császár-, Lukács-, Király-, Szentim- re-, Rudas-, Szent Gellért- és a világhírű Erzsébet Só’sfürdö, végül a Margitsziget hires fürdője és a természetes melegvizü strandfürdője.. Ezeknek a bemutatása fontosabb és hatásában állandóbb, mint az egyébként helyes elgondolás alapján terv­bevett attrakcióké! A mostani világkongresszus legyen az elhanya­golt Buda rég megérdemelt felkarolásának alkal­ma. Vegyék észre az intéző körök, hogy Budapest világhírét, nem annyira Pest egyébként gyögyöru palotasorai egyenes és ragyogó útvonalai ás dí­szes terei, mint inkább Budának természeti szépsé­géi és értékei adják meg s teszik vonzóbbá a világ előtt minden más világváros fölött!!! Yiraág Béla síremléke, melyet június 9-én avatnak fel a farkasréti temetőben. Ezt a közlekedési reformot jó lett volna ugyan minden kongresszus nélkül is már régebben végre­hajtani és a viszonylatok és kocsik szaporításával az utasforgalmat olcsóbb tarifával mesterségesen is növelni, mert a „kevés haszon, nagy forgalom'* elvének alkalmazásával inkább lehet a bevételt emelni, mint a drágítással. Látjuk ugyanis, kivált a Beszkárt 1936. és ugyancsak az 1937. évi zár­számadásaiból is, hogy számbajöhetö bevétel nem is mutatkozik, mert a drágítás az utasokat a villa­mos igénybevételétől elriasztotta és gyaloglásra szoktatta; — s ugyanez a drágítás a távolra uta­zók tömegeit kerékpárok beszerzésére kényszerít tette. Tehát nem a kerékpárok elszaporodása gá­tolta a villamosok bevételének várt növekedését, (amint a Beszkárt szeretné bizonyos erőszakkal megállapítani) hanem a drágítás szaporította el a kerékpárokat! A boldog békeidőkben két villamostársaság látta el a közúti forgalmat s óriási bevétellel zárta az éveket, holott akkor nem .az volt az elv, hogy új vonalat csak sűrümlakott helyen szabad épiteni. Teljes pusztaságban létesült itt Budán a kelenföldi — s ennél is sivárabb és hosszabb vonalon a Bu­dapest—Szentlörinci villamos. Kispest és Pest- szentlörinc éppen ennek következtében fejlődött rohamosan óriássá, s hozta meg a jövedelmet a villamosnak! És nem törpülf el a bevétel akkor sem, amikor a jóemlékű kereskedelemügyi minisz­ter: Hieronymi Károly az állóhelyeket a villamoso­kon megszüntette. Miért van tehát most oly törpe bevétel, amikor az ülőhelyek mellett kétszer-, sőt háromszorannyi „állóhelyes" utazik? — Erre is megfelelünk: azért, mert a luxuriózus dolgok és pedig a gombamódra kitermelt hurokvágányok és kanyarok, továbbá a síneknek nem nagyon indo­kolható „útközépre helyezése” óriási összegeket emésztettek fel és vontak el a hasznosabb feladat­tól: a régen —• különösen Budán szükségessé vált s az alsóvárosiak és ú. n, „Bibic”-telepiek által könyörögve kért új vonalaiktól, mint pl. a 41-es meghosszabbítása s ezáltal a vonal életképessé té­tele. Erre különben is a Beszkárt által régen tett ígéret beváltásának ideje is elérkezett, amennyiben a Tétényi út burkolása a székesfőváros II. ügyosz­tályának kiváló vezetője, Király Kálmán tanács­nok megértő jóindulata foiytán még ezévben be­fejeződik és így semmi akadálya sincs annak, hogy a rendes közlekedési eszközöktől mindmáig elütött Buda-alsóvárosi polgárság végre villamoson jár­hasson, mert a városfejlődés kerékkötője: a HÉV. rossz menetrendjével, egységtelenül drága tarifá­jával és egyéb ósdi rendszereivel nem számit köz­lekedési eszköznek. De vonala különben is elég messze esik a lakottaöb területtől. Budapest impozáns képet igazán csak akkor fog mutatni, ha Buda és Pest közlekedése szoro­sabbá és teljesen egységessé lesz. E tekintetben elsősorban a félbenmaradt teen­dőket kell tökéletesen befejezni és pedig a 66-os csonkajáratot a Kelenföldi pályaudvarig meghobz­szabbitani, és az 51-es viszonylatot visszaállítani, valamint a titokban megritkitott és megrövidített 19-es viszonylatot helyreállítani és sűríteni, — mig a HÉV végállomásának a határra való helyezésével a 27-est a határig, a 9-est pedig a Sósfürdőig ki­vezetni. Ez az utóbbi vonal észak felé a Római­fürdőig meghosszabbítva, az összes budai fürdő­ket kötné össze. A főváros egysége és tökéletes világvárosi köz­lekedése szempontjából már a mostani világkon­gresszusra elkerülhetetlenül meg kell csinálni a Budát Pesttel összekötő villamos és autóbusz kör­járatokat. A villamossínek kötöttsége és a hi­dak által a villamosjáratok útjai adva is vannak, mig az autóbuszjáratok útja a pályaudvarok, to­vábbá a budai és pesti Dunapártok, a Margitsziget és az összes budai és pesti fürdők, múzeumok, ki­rályi vár stb. stb. érintésével volna megállapí­tandó. Végül a budai kirándulóvonalak (Hűvös­völgy, Zugliget stb.) kiinduló pontjai Pestre, mig a pestiek (pl. városligeti és népligeti vonal) Bu­dára volnának átvezetendök. (Központi városháza, illetve Délivasuti pályaudvar elé, esetleg alkalma­sabb pontra.) A Kongresszus idején az összes közlekedési eszközök záróráját éjfélutáni 2 órában, rendes időkben pedig legalább éjfél utáni 1 órában kelle­ne megállapítani és pedig nappal 3—5 perces, éjjel 10 perces menetrend mellett, nem véve ki a HÉV-et sem. Ily rend hozná meg szép Budapestünknek igazi világhírét és ez tenné valóságos világvárossá MEGKÖNNYITJÜK KÖNYVTÁRA RENDBENTARTÁSÁT! Könyveit bekötjük ÍO havi részletfizetésre. ■ - Elsőrangú munka! -----­Cs apkai Ervin Tolofonhivó: 157-997 könyvkötő I.. Krisztina-krt, 139 • Mielőtt kelengyéjét beszerezné === kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/b. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 BELLEVUE SZÁLLÓBAN máj. 1-től BURA SÁNDOR elsőrangú cigányzenekara MILETIN-JAZZ, a legjobb tánczene Világhírű Somlói borok! Gróf Erdödy Péfer borpincéfe 1. Bors u. 18. Telefon: 157—971. Balázs vendéglő a hűvösvölgyi villamos végállomásnál. GyBnyBrD kert. — ÉtelkOIBnlegessigek. Érdekes újdonságok: A pest-budai árvíz 1838-ban P 9.60 Matolcsy: Uj élet a magyar földön P 4.40 kötve 5.60 Megyery Ella: Budapesti Notesz 3.80 Pilgrin: A nagy Napoleon 5.40 Kaphatók Tisza Testvéreknél II. FŐ-U- 12- T e l e f o n : 152-713 HÁLÓK, KOMBINÁLT SZOBÁK . HADL ANDORNÁL IL, TÖRÖK EBÉDLŐK, KÁRPITOS-BUTOROKÍ Köztisztviselőknek5%_engedmény;_^Résríe1-UTCA 1. letíizetésre is. A 25 éves Horváth Géza 0 X P áll a budai közönség rendelkezésé te. • ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva íj,, Csalogány utca 50. Telefon : 36T.—370;^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom