Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-07 / 14. szám
Budai Napid Ü38. áprilj8 Tisztaság sgészség egyszerűség a modern vas- bútor előnyei Készíti: HUTTER és SCHßANTZ R. T. VI, Vilmos császár ut 63. A Bécsi ut menten épült városi házak új szint és’ elevenséget adtak az egész környéknek, amely énnek ellenére megmaradt régi ósdiasságában és elhanyagoltságában. A lakótelepnek több mint kétezer lakója megnyugodott abban, hogy a környék rendezésének sorsa összeforrott a végleges városrendezési terv megvalósításával és azért csak egy kívánsága volt: addig is hozza rendbe a város a Kálváriára vezető utal, amely különösen ősszel és kora tavasszal, az esőzések idején vált járhatatlanná. Tíz év óta harcolt ezért az utért a bénházak lakossága. Néhány évvel ezelőtt sikerült is ki- rekedni erre a célra a költségvetésben ötezer pengőt, a munka azonban csak inam akart megindulni és egy szép napon kitűnt, hogy az ötezer Megny ílt Budán Kriszti na-tér 9. pengő elkallódott a költségvetési tetelek szamlen- gerében és más célra használták fel. A bérházak lakói erre Hanthy-Haidekker János kerületi elöljáróhoz fordultak s megkérték: vegye kezébe az ügyet. Hanthy-Haidekker, akii kerülete minden joogs érdekéért sikraszáll, hamarosan dűlőre is vitte a dolgot: a kerület útjavítási célokra rendelkezésére bocsátott összegéből rendbehozatta a Kálváriára vezető utat. Amikor az ut teljesen elkészült, a városi bér- hazak lakói meleghangú hálaiiratban fejezték ki köszönetünket Hanthy-Haidekker Jánosnak. A hálairaitot, amelyet mintegy kétezren irtok alá, a napokban küldöttség adta át a III. kerület népszerű elöljárójának. Meghívó A „Hollós Mátyás Társaság" írók, művészek és tudósok budai egyesülete, 1938 április 11-én (hétfőn) d. u. fél 7 órakor a Szent Gellert gyógyszálló I. emeleti zenetermében irodalmi-estét rendez, melyre Önt és kedves családját meghívjuk. Budapest, 1938 március hó 28-án. Hazafias üdvözlettel: az Elnökség. 1. Dr. Hennyey Vilmos: Elnöki megnyitó. 2. Dr. Hasenfeld Arthur: A beteg szív védelméről. 3. Gróf Széchenyi Károly: Nyaraljunk itthon. 4. Árpád Margit: Komád Ottó dalait énekli, zongorán kisér a szerző. 5. Dr. Pávai Vájná Ferenc: A városligeti második kút. fi. ■ Harsányt Zsolt: Hogyan készül a törté- 1 nelmi regény. 7. Dr. Kazatsayné Lázár Jolán: Szavalat. 8. Szép Ernő'■ Mátyás király mondák. Belépődíj nincs. Pontos megjelenést kérünk. Műsor után társasvacsora az ottani Gundel polgári éttereimben. Étkezés étlap szerint. SCHÄFER. CIPÓszaküziete MEGNYIIT ! SZOLIDSÁGÁRÓL. KÖZISMERT MÉLIVASUTNAL I., ENDRESZ GYÖRGY TÉR 4. étterem — söröző Györy Vince muzsikál ______A_rég| Jó Spolarich-honyha Ér dekes terv a Sszeníimre-fürdő és Tabdn rendelésére J. Viraág Ilus táncestje Április 1-én este 8 órára teljesen megtelt a Zeneakadémia előadóterme azzal az előkelő és magas kultúrájú közönséggel, amelyet J. Viraág Ilus, a kiváló mozdulat- és táncművésznő vonzott oda. Hatalmas műsort mutatott be J. Viraág Ilus, azzal a bámulatos tökéletességgel és precizitással melynek nincsen párja nálunk, de külföldön is alig-alig akad. Neugeboren Jolán és Gorlaszk} Eta működtek közre, kísérő Poich Sári volt. Előbb költeményeket interpretált Viraág Ilus, majd kultikus stilustanulmányokat mutatott be rendkívüli hatás mellett. Különösen egyiptomi és kínai ábrázolásának volt frenetikus sikere. Műsorának második felében ismét költeményeket interpretált, olyan erővel és mégis lepkekönnyedséggel, akkora megelevenítő és érzékitő tehetséggel, hogy minden egyes száma után lelkes ovációkban részesítette a közönség. Számtalanszor tapsolták ki és meg kellett ismételnie az egyes számokat, hogy meghálálhassa a közönség elragadtatásának kifejezését. Barta Sándor mérnök, aki nemrégen a Budai Napló hasábjain ismertette a iDélivasutat pótló budai körvrsuti elgondolását, most abból az alkalomból, hogy a polgármester a tabáni gyógyszálló megépítésére beérkezett tervek egyikét sem fogadta el kivitelre, a következő elrendezést ajánlja: I. SZT IMRE GYÓGYFÜRDŐ ÉS SZÁLLODÁK Két megoldást ajánl. Mindegyik a Gellérthegy kanyaréhoz simul. A Hegyaljai ut a tervezettnél szélesebbre készül a Gellérthegy leásásával. Ha a Gellértszobor talpazatának kiképzése a Délivasut felé úgy fejeződik be, mint Kellenföld felé s itt is csak 3 lépcső marad, a Hegyaljai út 10—12 méterrel 24—26 méterig kiszélesíthető, a támfal 12 méterrel beljebb terül, de elöbb-utóbb amúgy is lebontandó, mert helyenként kidőlt és állandóan vizes. Ezzel összefügg az Erzsébethídfő két kanyarónak befelé tolása, ezáltal a hidra való be- fordulás is lényegesen egyszerűbbé válik s a Gellérthegyi utba való vargabetüs iránytörés megszűnik. Elmarad minden további házbontás s megmaradnak a Döhrentei tér 4—6. sz. háziak, a görög templom, a Beíhlenudvar és a Döbrentei utca meg a Zita rakpart közti háztömb. Mindkét megoldásnál az uj gyógyfürdő a régi fürdő helyére kerül. A régi Rácfürdő csak az újnak udvarában marad meg. Az uj gyógyfürdő a Tabánkert felől 6-, a Hegyaljai út felől 4 emeletű: két főbejárata lesz: az ut 'és a kert felőL A DStr- rentei tér felől a szállodák 3 külön épületben csatlakoznak a tér 4—6. sz. házaihoz s amennyiben a főváros azokat is megszerzi, szállodáknak alakítandók át. A szállodák magas átjárókkal kapcsolódnak a gyógyfürdőhöz. Felfelé, a gyógyfürdőhöz csatlakozik egy emelettel alacsonyabban egy negyedik szálló, azután külön épületekben sorjában a személyzeti szálloda, népszálloda, garage, gépház és esetleg konyha. A két megoldás közt a különbség, hogy az egyiknél a házsor párhuzamos a Hegyaljai úttal, a másik sarkosan megy felfelé. A gyógyfürdő mindkét frontjára 8—15 m széles terrasz kerül, mig a szállodák közvetlenül csatlakoznak á Hegyaljai úthoz. Fölfelé azután az épületek abban az arányban, mint ahogyan az út emelkedik, fokozatosan alacsonyabbak, úgy, hogy a hegytetőtől a kilátás meglesz a házak fölött is. A Tabánikért felöl a föbejáró a Döbrentei térről nyílik, körülbelül a mai Hadnagy -utcáiban. Közte és a Közmunkatanács háza között autópark lenne. II. A TABÁNKERT A kert vízszintesen készül Körülbelül az Attila körút végleges magasságával egy szinten. Köröskörül vezet a Tabánikért! ut A ' Gyógyfürdő és szállodák előtt egy cca 50 m széles kertsáv van [kihasítva, kizárólag a gyógyulást keresők és benn- akők számára. Nyugat felöl elziárja a kertet a Krisztina körút egyenes folytatása oly magasságiban, hogy az ut és a kert nívója között egy többemeletes házsor elférjen. Ezen magas úthoz csatlakozik 2 villasor, köztük van a Gellérthegyi ut és légiéiül a Naphegyi út folytatása. Eme 22 m széles körút alatt elférnek többé-'kevésbé a kerttel és a gyógyfürdővel összefüggő épületek, színház, mozi stb. is. A kiviteli elgondolás az, hogy az ut alatti telekrészt az építtető ingyen kapja, evvel szemben a házak feletti utat is kiképezi s az egész 60 év múlva a főváros tuladonába megy át. A Krisztina körút és a 'Hegyaljai ut csatlakozása alatt elfér egy nagyszabású télikert. Észak felöl a Palotatér egész szélességében elnyúlik a Naphegy útig, közben csak az Attila-, Krisztina körút .és Gellérthegyi ul szeli át. Megmarad a Szent Jálnos tér is, azonban rajta keresztül folytatódik a Horvátkerf a Palota térig. A Horvátkert teljes hosszában beépületlenül marad, sőt a Vérmezőiig terjesztendő ki, a Pauier és Attila utcák közti háztömb lebontásával. Kelet felöl a Bethlen udvarral azonos szélességű házsor vezetendő a Palota térről a Tabán- templom főbejáró vonaláig. Hozzásimul a végleges Attila körút. A Várpalota, a Duna és a Döbrentei tér közti telektömb úgy rendeződik, hogy közvetlenül iá Várpalotához simulva, kihasítják egy szimmetrikus trapéz alakjában a kb. 2500 négyzetméteres „Várkertet”, körülötte úgy kiépül a többi, hogy a Ta'bántemplom szabadon maradjon. iaiatieiiBiéíSőbbi' iái [$ „Mezőkert“-|| el. XI. Horthy Mik ós-nt 4. Rendkívül gazdag és magas színvonalú volt a Hollós Mátyás-Társaság elmúlt esztendeje budai éttermek és KÁVÉHÁZAK A MAGYAR VILÁG EÁVÉHÁZBAN Sebő Miklós énekel A DÉLEI VASÚT KAv£hAZBAN KÓSZA MÜ ÉSZ-ZENEKARA AX ÖREG DIÓFA Rt* minden VprPC Kúrolv cigányprímás ás este * uiy zenekara muzsikái. GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara RATKAI MÁRTA énekel a RÓZSADOMBI ZSIGMOND £á*Ban A RUDAS FÜRDŐ nyilvános éttermében Buday Gyurka muzsikál A megnagyobbított him és átalakított Szeiffert kávéházban Gödöllői Vidak 1 cigányzenekarai than I k Jóska I a—■ 1 A „Hollós Mátyás Társaság” irók, művészek és tudósok budai egyesülete tizenkilencedik rendes évi közgyűlését április 16-án, szombaton este 7 órakor tartja a Császárfürdő Hollós Mátyás termében. A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. |2. Évi jelentések: főtitkári-, kinostárosi-, számvizsgáló-bizottsági jelentések és költségvetés. 3. Megüresedett tisztségek betöltése. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csupán olyan indítványok tárgyalhatok, amelyek legalább 8 nappal a közgyűlés előtt elnökünknél benyujtaittak. Tagtársaink tagdíj befizetési kötelezettségük, nek annál is inkább megfeleljenek, mert alapszabályaink 14. 'S-a értelmiében: tagdíj hátralékban levő tagok a közgyűlésen nem szavazhatnak. A rendes tagok évi 6.—, a pártoló tagok pedig évi 12.— pengő tagdíjat kötelesek fizetni. A közgyűlés után ugyanott társasvaesora, étkezés étlap szedi nit. Szilágyi Károly dr. titkár emelkedetthangú, költői évi jelentésben számolt be a társaság elmúlt évről. Bevezetőben néhai J. Viraág Béla nemes emlékének áldoz, majd a következőket írja: „Az elmúlt egyesületi esztendőben 11 irodalmi és 1 müvészestélyt [rendeztünk. Ezek az irodalmi esték, négy emlékbeszéden kívül, főleg a trianoni békeparancs revíziója, a fürdő- és idegenforgalom szolgálása, keleti kapcsolataink elmélyítése, a székesfővárosi közigazgatás, társadalmi kérdések, a történelem és szépirodalom tárgyköreit ölelték fel. Emlékbeszédet tartottak: Aggházy Kamill: Viraág Béláról, Havas István: Pékár Gyuláról, dr. Hennyey Vilmos és Szilágyi Károly különböző alkalmakkor: Viraág Béláról. A trianoni béke revíziójáról, dr. Lukács György: A magyar revízió mai helyzetéről, címmel értekezett. Keleti kapcsolataink ügyében: Hussein Hilmi Durics: Magyar kapcsolatok az Iszlámmal, dr. Keöpe Viktor: A székelykapu útja Ázsián végig és Magyar szemmel Kínában, Szilágyi Károly: Keleti kapcsolataink kiépítéséről, Zajti Ferenc: A Tabánban .létesítendő ősi magyar emlékműről tartott előadást. A fürdő- és idegenforgalmi tárgyak köréből, amelyek társaságunk működésének gerincét képezik, a következők értekeztek: Bánlaky Géza: Budapest székesfőváros fürdőügyei. Dr. Nemes Jenő György: A budapesti ivókúrák, különös tekintettel a budai keserűvízforrásokra. Dr. Pávai Vájná Ferenc: Hozzászólás Bánlaky Géza előadásához és A tenmális vizek eredete és gazdasági jelentősége. Dr. Szentkirályi Ákos: A repülés közgada- sági-, idegenforgalmi és kulturális jelentősége. Dr. Tausz Béla: A budapesti források és fürdők gyógyhatásairól. Dr. Völgyesi Ferenc: A gyógyfürdők lelki hatása. Gróf Zichy Nándor: A magyar idegenforgalom kulturális és gazdasági érfékei. Történelmi vonatkozású előadásaink a következők voltak: Dr. Hennyey Vilmos: 1848 március 15-ről. Holbesz Aladár: Márciusi prológ. Istók László: Uj magyar március. Dr. Lux Kálmán: Mátyás király budai palotája. Vitéz dr. Némethv Károly: Buda követei. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső: Adatok 1848-49-iki szabadságharcunk emigrációjának történetéhez. Rédey Rezső: Emlékezés az 1838. évi pest-budai árvízről. Dr. Széli Sándor: Székesfővárosunk ősi magyar nevéről. Torbágyi Novák József: 1848 március 15 jelentősége. Legtermékenyebben azonban mégis irodalmi mezőnk virágzott, amennyiben részben költeményekkel, részben ezek szavalásával és koreográ” fiai előadásával, novellákkal, regény,ismertetések kei és bírálattal a kővetkezők működtek közre- Dr. Agner Laijos: Kinai versek. Dr. Agyagfalvi Hegyi István: Versek. Dr. Andor Reicher Endre- Az én kertem. Barthos Andor: Tökéletes fiú Árpád Margit: Sziavalait. Gróf Berényi jánosné Török Irma: többszöri szavalat. Dr. Bárdosáé 1-Veisz Margit: zongorajáiiélc. jS. Bokor Malvin: Két palota. Gegus Dániel: Versek. Györffy Magdolna: szavalat. Farkas Imre: Költemények. Dr. Felkay Feremené, kisjókai Takách Elzár Napoleon két házassága. Holbesz ‘Aladár: Két novella. Dr. József Ferenc kir. herceg: Költemények. Kapcza Imre: Versek. Kátay tValória: Száváját. Kormai István: Költemények. K. Lázár Jolán: többszöri szavalat. Ligárt Béla: Zongoraszám. Ligárt Lujza: Szavalat. Dr. Lippay Gyula: Humoros novella. Dr. Borsodiné Növi Panni: Szavalat, özv. Odrv Lehelné gyulai 9áál Annunciata: többszöri szavalat. Petri Mór: Költemények. Dr. Székely Vladimir: Kacagjunk — novella. Dr. Sziklay János: Irodalmi visszaemlékezések. Végh Aranka: Szavalat. Viraágh Ilona: többszöri mozduiaitművé- szeti előadás. Dr. Wagner Károly: regiény,bírálat. Zágon István: Humoros csevegés. Negyvennyolc előadót szólaltattunk meg az elmúlt egyesületi évben, akik közül 30 tagjaink közül került ki, miig 18 — köztük 11 nő * * 1— vendégelőadónk volt. Köszönetünket számukra ez úton is kifejezésre juttatjuk. Tartottunk tizenegy választmányi ülést, amelyen fontosabb jellegű egyesületi ügyeinket intéztük el. Szokásos hétfői összejöveteleinken pedig az előkészítés munkáját láttuk el. A tagjaink körében történt időközi változásokról szólva, mindenekelőtt fájdalommal emlékezünk meg azokról, akik körünkből örökre eltávoztak : Barát Ármin, dr. Lampérth Géza, Ringer János, és dr. Vadnay Tiborról, akiknek emlékét kegyelettel őrizzük. Kiléptek társaságunkból: Lelkes Nándor József, dr. Mihelics Vid, Otty Antal és Vajda János. Tagokul felvettük: Agyagfalvi dr. Hegyi Istvánt, Balás Farkast, Füredy Richár- dot, Kordély-Kovách Bélát, dr. Koncz Dezsőt, Thury Lajost és dr. Umlauff Sigfridet. Tagjaink száma a közgyűlési év végén: 1 védnök, 7 -tiszteletbeli-, 101 rendes- 60 pátoló, ösz- szesen 169 tag. Miután dr./Mihelics Vid titkárunk lemondott, Lelkes Ná/ndor József ellenőrünk pedig elköltözött Budapestről és kilépett, nevezettek tisztségei betöltendők. A jelentés ezután a legközelebbi feladatokat vázolja, amelyeknek célja a társaság fejlesztése, munkájának hatályosabbá tétele, najd a következőkkel végződik: —1 Jelentjük a tisztelt Közgyűlésnek, hogy néhai Viraág Béla tagtársunk síremlékének befejezése csupán rövid idő kérdése. A síremlék tervét dr. Lechner Jenő tagtársunk készítette el, Füredy Richard szobrászművész tagtársunk közreműködésével, mig a hozzávaló kőanyagot Balás Farkas tagtársunk bocsájtattá díjtalanul rendelkezésre.' Ez a síremlék a mindegyre jobban ritkuló baráti szeretetnek a halálon is túlélő kegyeleti jele és I annak ormán igazságos Mátyás királyunk hollója | nem csupán azit jelenti, hogy elhunyt barátunk ebben a jelben dolgozott több mint egy emberöltőn keresztül Budáért, hanem egyben jelzi a visszamaradt „Hollósoknak” köbe vésett azt az akaratát és törekvését is, hogy mi nem lankadó erővel igyekszünk magyar szépséggel dii szított munkát végezni ugyanebben a jelben,- elsősorban ugyancsak Budáért, de mégis abban ia tudatban, hogy Buda nagyobbá és szebbé tétele egyben záloga a jobb és boldogabb magyar jövendőnek is. . A Hollós Mátyás Társaság március 28-án tartotta az évi közgyűlést előkészítő választmányi ülését, melyen Hennyey Vilmos dr. elnök Pávai Vájná Ferenc társelnököt üdvözölte abból az alkalomból, hogy a ligeti második kút fúrásával oly nagyszerű eredményt ért el. Elhatározta a választmány, hogy üdvözli a társaság fővédnökét abból az alkalomból, hogy a III. kerület polgára lett. Köszönetét mondott az elnök Lechner Jenő professzor .ópitőműm,vésznek, néhai Viraág Béla síremléke tervezőjének, Füredy Richárd szobrásznak, aki a síremléket mintázta,. Balás Farkasnak, aki a kőanyagot adományozta és Král Ferencnek, aki azt kifaragta. Szilágyi Károly főtitkár felolvasta a fent ismertetett évi jelentést, majd Tausz Béla dr. .indítványozta, tegyen a társaság kezdeményező lépéseket a budapesti II. kér. fürdőegylet megalakítására. Az indítványt elfogadta a választmány- Elfogadták Komái István indítványát is . egy hölgybizottság megalakítására Beke Mózes pénztáros a pénztári jelentést és a jövő évi költségvetést ismertette, majd kitűzitek a közgyűlés határnapját és megállapították annak napirendjét. 2000 óbudai polgár Qálairata Hani&y-Haiáelcb er Ján os elölfáröt>ox .
