Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-24 / 12. szám

1938; na&rctus 94, Budai Rántó Tisztaság egészség egyszerűség a modern vas- bútor előnyei Kászltl: HUTTER ésSCHRANTZ R.T. VI, Vilmos császár ut 63. RÉGI VILÁG ■■■■■■ KOSSUTH DIADALMAS BEVONU­LÁSA BECSBE 1848. MÁRCIUSÁ­BAN. A múlt héten lázas napjai voltak Becsnek: március 14-én bevonult Hitler Adolf, a német biro­dalom vezére és kancellárja a városba. Mint a tu­dósításokból olvastuk, viharos lelkesedéssel fogad­ták, százezrek ujjongása közt vonult be az ősi csá­szárvárosba. Ha visszapergetjük az idők filmjét, a 90 év előtti Bécs mozgalmas márciusáig, meglep ben­nünket a történelem megismétlésének különös já­téka. 1848. március 14-én is diádal,mámor ban úszott Bécs: Kossuth Lajost fogadta. A „Pesti Divatlap99 1848. március 18-i száma a következőkben tudósit bennünket a nagy napról: Minden elmúlik, minden változik és minden megismétlődik. Legfeljebb a forma változik és az ideál. Az emberek azonban mindig ugyanazok ma­radnak. Székely barátomtól —- írja a tudósitó — az or- •®óggyülési ifjúság: egyik tündöklő csillagától ezt vevém: BÉCS, marcz. 14. A magyar országgyűlés Bécsbcn van, nem azon értelemben, mint azt ed­dig tapasztaltuk, hogy t. i. a bécsi szél mozgatta vitorlásainkat, de mert az országgyűlés szíve van itt. Az önkormányzás azon formáit akarjuk haza­vinni innen, mellyek minden alkotmányos nemzet fejlődésének eddigelé leghatalmasabb tényezői . . . A francia forradalom hire hozzánk jut, ezen forra­dalomé, melly eddig az emberiség történetében legfontosabb, legnagyobb, legnemesebb; mi poli- ticánkat a napi eseményeket mellőzve, magasabb kilátások színvonalára emeljük fel . . . , hagyjuk magunkat megillettetni a külföldi cselekmények ál­tal, de nem elsodortatni . . . Kossuth a teendők élére áll, felelős kormányt, szabadságot, nemzetőr­séget, népképviseletet indítványoz ... az aJsöház egyhangúlag elfogadja ... A bécsi lázongás közbe­jön, az események sürgetnek, a felsőház ugyanezt teszi, s mi ide a sanctióért jöttünk, melly bizo­nyosan nem fog megtagadtatni. Bécsi utunkról fogok szólani« Felültünk az országgyűlés határozatát vivő küldöttség és kísé­rői a gőzösre, a partig kisérve roppant néptömeg által, kik boldog istenhozzádot kívántak. Kegyed ismeri az argonauták útját, kik az aranyg>apjú- ért mentek . . . ilyen volt a mi utunk. Kossuth, Eötvös, Batthyány 1»., Széchenyi I. s a magyar politikai élet sok más csillaga jöttek velünk, csil- " Ingok, némellyek, mert fénylennek, mások, mert magasan állanak. Mindnyájunk mellén nemzetiszin- szalag-csokrok, mellünkben nemzeti lelkesedés. A ~ nemzetiszin szalag mellett fehér pántlikák austn&l devise, melyet most minden bécsi hordoz. A nádor előbb indult; még reggel ... mi 10 órakor délben — a bécsiek kitüntetve fogadták . . . kifogták lovait és maguk húzták be a kocsiját. Kossuthot szinte az imádásig szeretik a bécsiek. Midőn a mi lapjaink megérkeztek az országgyűlési teendők iránti indítványával, németre fordították, közhelyen roppant lelkesedéssel olvasták fel. Most midőn maga érkezett meg, csak növekedett ezen lelkesedés, mint a .tenger. mely a hold sugarai alatt dagad. Partra léptekor, a polgárok fogadták, fegyverben, zászlókkal, az utat a városig ininde- < nütt nép lepte, szakadatlan éljenzések között ju­tottak be a városba. Küldöttséggel jött mindenütt elénk Kossuthot üdvózleni; elragadó volt az öröm, és lelkesedés. . . Kossuth néhányszor beszélt, né­met nyelven nem kevesebb ékesszólással, mini őt országgyűléseinken megszoktuk volt hallani. A ’ német fiatalság erélyes, buzgó, lelkesedett, hazaszerető. A mozgalomnak első és elhatározó lökést az univerzitás adott. . . Ugyanezen nap már vér folyt ... a nép ingerült, tömegekben kelt fel. . . 15en estek el, többen megsebesültek . . . Ma a város kivilágítva, a kedélyek csillapultak, az al-. kotmány proclamálva van. Fáklyás menetek, nem­zetőrök zászlókkal vonulnak keresztül az utcákon, az ablakból fehér kendőket lobogtatva éljenzé­sekkel fogadják áz alkotmányt. Az egész város örömünnepet ül. Holnap lesz az elesettek temetése. A küldöttség reggel fog menni a királyhoz „A mi tegnap sejtés volt, az ma igazság, holnap törté­net*,, A ,,Humorist“ szavai. A „Pesti Hírlap” 1848. március 18-i száma ] vezércikkben méltatja a nagy napok magukkal ra­gadó eseményeit, a cikkből ezen néhány sort iktat­juk ide: „Az európai népek egy rövid hónap alatt rop- pant anyagot adának a históriának. Az absolutis- ticus kormányok rendre buknak, mindenütt diada­lát üli az alkotmányosság. A> absolutiznius ezen­túl Európában lehetetlen. Orosz- és Törökorszá­gon kívül. A lefolyt hónap nagyszerű mozgalmak lánesora, S valljon egyedül a véletlen idézte-e elő a moz­galmakat. Ezt fogják hinni az udvari publicisták, kik >egy tuczat francia kesztyűben, vagy egy bar­nát szelencében keresik gyakran a legnagyobb — események szülő okát Mi máskép vélekednénk! Tempóra mutantur . , . A városligeti csodaforrás után a budai föld mélyén rejlő kincseket is felszínre kell hozni A Városligetben tömegek járnak az új csoda­forráshoz, hogy gyönyörködjenek Budapest föld­jének rendkívüli adományában, a 76 fokos, per- cenikint 3000 literes bőségben fakadó kénesvizben. Mint ismeretes, sok viszontagság után sikerült csak elérni ezt az eredményt, amely nem várt mértékben jutalmazta egyrészt a főváros megértő áldozatkészségét, másrészt pedig azoknak a nagy- tudásu szakembereknek lelkes fáradozását, akik­nek közreműködése hozta létre ezt a gazdasági és balneológiái szempontból egyaránt felbecsülhe­tetlen értéket. Ma már eltörpül az az összeg — bármilyen tekintélyesnek látszik is— amelyet a fúrásra fordítottak, a mellett a haszon mellett, amelyet az uj artézi forrás jelent a fővárosnak, bizonyságául annak, hogy nem szabad áldozatnak tekinteni azokat a költségeket, amelyekkel felszín­re lehet hozni a főváros atatt elterülő, kimeríthe­tetlen gyógyforrásokat. A városligeti fúrás rendkívüli sikere remélhe­tőleg ösztönzés lesz arra, hogy feltárják azokat a sokkal könnyebben és kevesebb költséggel hozzá­férhető ismeretlen forrásokat is, amelyek Budá­nak különböző területein és végig a Duna menté­ben rejlenek a föld mélyén. Nem vagyunk oly gaz­dagok, hogy lemondhatnánk azokról a kincsekről, amelyekért úgyszólván csak le kell hajolnunk. A Budai Napló kérésére Pávai Vájná Ferenc főgeo­lógus volt szives nyilatkozni énről a kérdésről, akinek közreműködésével most már a nyolcadik forrás gazdagítja Budapestet. Pávai Vájná Ferenc a következőket mondta a Budai Napló munkatár­sának; — A városligeti fúrás eredménye reményen felül kedvező. Meggyőződésem azonban, hogy nem szabad még befejezettnek tekinteni a Ligeti fúrást, hanem folytatni kell azt Ma 76 fokos a váz és percenkint 3000 liter vizet ad, azonban az ilyen fúrások eredményének természete, hogy ké­sőbb csökkenni kezd a vízhozam, tehát már most kell gondoskodni róla, hogy a vízmennyiség és annak hőfoka állandó legyen. Még mélyebbre kell letérni, ami annál könnyebb, mert a váltakozóval kötött szerződés szerint ez köteles a fúrást 1320 méteres mélységig folytatni, már pedig az eddigi fúrás mélysége csupán 1256 méter. — Hogy mit jelentenek Budapest részére a források, azt már számtalanszor elmondtam. Most is csak azt ismétlem: bűn, a nemzet ellen elköve­tett vétek, ha nem hozzuk napfényre a budai föld mélyén kiaknázatlanul kárbavesző óriási értéke­ket. Szegény ország vagyunk, meg kell becsül­nünk azt, amit a természet adott, a magyarság ellen bűnözünk, ha továbbra is indolens nemtörő­dömséggel fogjuk fel ezt a nagyon nagyjelentő­ségű kérdést. Pávai Vájná Ferenc e nyilatkozata után re­méljük, hogy végre megkezdődik Budán, a Ta­bánban is a forráskutatás, annál is inkább, mert hiszen a fővárosnak régi programja a fürdőváros kiépítésével járó fúrások megindítása. Wt len legszebb mijii és legjobb yilll tiltsa „Mezőkert“-o O.IMDTU REGENT Cafa-Restanrant II Keleti Károly-a. I Tulajdonos: BOCK ♦ Talefon I IBS -326 Esténkint ♦ SANTHA ILONA énekel Kárpáti Endre zongorázik koromban már inas volt a régi boltban. Még is­merte régen halott Apámat és Anyámat. Mint kis­fiúra emlékezett rám. Most lebontják fölötte a régi házat. Az utolsó kakasgyufás gyufatartót és a faragott ecetméröt megvettem. Ecseteket tartok bennük. Miért vettem meg e régi holmikat? Az elmúlt Budát, elmúló magamat, az elsuhanó élet elsuhanó illúzióit aka­rom visszacsalogatni egy régimódi fapohárral? És ezzel a kis írással ugyanezt akarom belevarázsolni a Nyájas Olvasóba? Igen. WADLER Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN III.-II. 13. Telefon: 162-765. A budai állandó színház, a Déryné Játékszín megvalósításáért indított mozgalom erőteljes len­dülettel fejlődik. Legutóbb Óbuda csatlakozott a mozgalomhoz. Az óbudai keresztény párt és a ke­resztény kaszinó együttes gyűlést rendeztek a moz­galom érdekében. Kuncze Lajos dr. törvényhatósá­gi bizottsági tag, elnök nyitotta meg a gyűlést és ajánlotta a mozgalom támogatását. Somody István szerkesztő tartott ezután előadást a szinházmoz- galomról. Ismertette az a nagyszabású tervet, amely Buda kulturális központját s egyúttal az egész ország kulturális életére kiható, a nemzeti művelődés céljait szolgáló színházat akar meg­valósítani. Miután az óbudai helyi jellegű színház, mint a könnyebb múzsa hajléka nem elégíti ki mindenben az óbudaiak magasabb kultúráját, Óbuda csatlakozását is kérte a Déryné Játékszín létesítése érdekében. A tetszéssel fogadott előadás­hoz Bernáth Gusztáv székesfővárosi tanácsjegyző szólt. Kijelentette, hogy Óbuda örömmel csatlako­zik a mozgalomhoz, amelynek sikeréből ki akarja venni részét. Az óbudai kereszténypárt és a keresz­tény kaszinó részéről Pethö Béla dr. alelnök jelen­tette be a csatlakozást. Mind a kaszinó, minid a pártszervezet nemcsak a jegyzésben vesz részt, hanem a részvényjegyzé­sek gyűjtését is szorgalmazza. A gyűlésen igen so­kan jelentették ki, hogy mint részjegyzők részt- vesznek a színház alapításában. A BUDAI SZINHAZMOZGALOM HÖLGYBI- ZOTTSÁGA MUNKÁBAN A budai szinházmozgalom hölgybizottsága Anna királyi hercegasszony fövédnökségével, a mi­niszterelnök és a miniszterek feleségeinek védnök­ségével erőteljesen megkezdte munkáját. A hölgy- bizottság ügyvezető elnökségét a királyi herceg­asszony felkérésére Halmy Gyuláné, a Szociális Misszió Társulat és a Keresztény Magyar Asszo­nyok Pártszövetségének alelnöknője vállalta. A bi­zottság legközelebb az Országos Kaszinóban teát rendez, amelyen megbeszélik a nő egyesületek ve­zetőivel és az előkelő társadalom hölgytagjaival a teendőket Az egyesületek egyébként egymásután rende­zik propagandagyüléseiket A Budai Polgári Kaszi­nóban március 31-én este tartandó értekezleten Balogh Elemér titkos tanácsos, a mozgalom ügy­vezető elnöke tart előadást, s felszólal Herezeg Ferenc is. Óbuda ünnepélyesen üdvözli új iakóját, József Ferenc kir. herceget Mint megírtuk, József Ferenc királyi herceg és családja a Ili. kerületben épített palotájába köl­tözött és igy óbudai háztulajdonos és latos lttt. Abban az időpontban történt ez az átköltözés, arai­kor Óbuda sorsdöntő óráit éli. A népszerű királyi hercegtől várják a városrész újjászületését, mint ahogy nagynevű dédapja, József nádor építette új­já az 1838-as árviz után Pestet Hanthy-Haidekker jános Ili. kér. elöljáró és Galánthay-Glock Tivadar ny. tábornok, az óbudai Hegyvidéki Szövetség elnöke március 29-én este 7 órára értekezletre hívta egybe Óbuda vezető tár­sadalmi egyesületeit az elöljáróság dísztermébe, hogy megbeszéljék a fenségnek és családjának üd­vözlését a kerület vezetőinek és társadalmi egye­sületeinek tisztelgő küldöttsége formájában. Megnyílt a Budagyöngye-garázs { a volt Budagyöngye vendéglő helyén: j 1., Hidegkuti-ut 11., a Belvedere-vel j szemben. Tulajdonos; Major Dániel. | A 25 éves Horváth 6óza 0 X P ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. II., Csalogány uica 50. Telefon : 367.—370. [d* G’C’fsfy Ida: Biu&ody- Bevttaqua Béla Ott volt a régi bolt az időknek elején is a mai helyén. Ott, ahol ma is van, a régi Buda, illetőleg a régi Víziváros időinek vé­géin, a régi Városfertály napjainak meg­számlált tatása és betelése idején. Igen, az elmúlás harangja megkondult a régi Vízi­város vén házai fölött, így ama vén ház fölött is, melyben a szóbanlévő bolt van. Van? Még ott van, de meddig? Valóban, nem Sammicheli és nem Baldassare Longhena építette a régi házat, mégis kedves budai kispolgári bárok volt annak a módja. Hoz­zátartozott az alsó Víziváros utcája képéhez. Hozzátartozott Budához, hozzánk tartozott, bu­daiakhoz. 16. Lajos nevéről nevezték el az ilyen rómaiasba hajló barokot Nem volt fontos, hogy ezt tudják a budaiak, ök csak azt tudták, hogy a ház régi, hogy boltíves a kapualja, hogy vén ecetfáktól illatos az udvaTa, hogy boltíves a lép­csőháza. Szerették a vén házat és vájjon nem több ez, mint tudni a bárokról azt, amit minden szorgos filozopter bemagoltat arról, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, hogy valójában mi a bárok szelleme, anélkül, hogy csak álmodna is egy régi város régi Urbanitá9ának városlelkéröl. Nos, a Berlinen át érkező plebejusi stílus, a gyakorlati, ám annál laposabb és németebből idétlen „Zweckbau” a maga pöffeszkedö, porosz nyerseségével odatehénkedik a Hangulat helyébe. A vén Arany Kereszt-ház helyére — mert erről van szó, ott van az Erzsébetes Nénök régi Ispo­tályával szemben — bizony odakerül valami ber- liniség. Berlinisme... Mindez azonban nem érdekes. A régi Buda meghal és lesz belőle Pest. Ugyanolyan sivár és idétlen, unalmas, tehetségtelen város, amilyen a Wien-Hermals vagy Berlin-Schönewiede kopár unalma. A vén boltívek alatt pedig haldokolnak a vén boltok. Így ama bolt is, melyről itt szó van. Óh, csodálatos dolgokat lehetett kapni ebben a boltban. Konyhabéli holmikat egykor, melyeke! vén kádármesterek faragtak, vén kosárfonók fon­tak, vágvidéki faragcsáló tótok eszkábáltak. Mint Egykori Budai Kisfiú már megcsodáltam ezt a boltot. Elmúlt Ifjúságom idején sokszor felkeres­tem. Közelgő vónségemnek szelíd nosztalgiája volt. Mert láttam benne veres cserépkancsót, fá­iból faragott ecetmértéket, faháncsból rótt rézdró- I tos tejszüröt. Látam benne Privigyén faragott fa­kanalat, szilvalekvá.rfözö iüsitöt, ötfontos, hatal- I más rézmozsarat, rézgyertyatartót, pincegádorba Ivaló faggyúgyerty afar tót, cigánykolompár által kolompárolt vasalótartót. Sárgaréz pitykedisz csil­logott a börfujtatokon és tulipán magyarkodott a fazekakon. Kedves volt a vörösbegy fürdetésére való vályú és igen jeles papagályételt is lehetett kapni e boltban. Óriási talpsa kávéspoharak, tar­ka bögrék, vasalódeszkák, rézpántos fakádak, kékre mázolt gyerekzsámolyok, parasztlócák, szép fehér szemetesládák, súrolókefék, gyékények ódon tárosháza volt ez a bolt. Old Curiosity Shop, — ha így jobban tetszik Dickens után — a nyájas és elfinomkodott Olvasónak. Vagy ha még jobban tetszik, konyhásbolt az Arany - Kereszthez, szaba­don Anatole France után. (Az Akadémia kegyes bocsánatát esdem, e Tudós Társaság ugyanis azt javasolta, hogy az idegen neveket írjuk magyarán. Igen ám, de e Tudós Társaság megfeledkezett arról, hogy „Anatole Francé" ez álnév, Antoine Thibault neve, tehát ha magyarán Íródna az ál­név, „Franciaország Toncsi” módon kellene ír­nom, mert France Antalt nem lehet írni.) Nos: lassanként elfogytak a boldog, tiszta, budai háztartások, melyek vasalődeszkádkat nem­zedékekre való komoly kivitelben itt vásárolták az Arany Keresztnél. Ki vasaltat ma faszénnel? Ki­nek van ma vasalnivalö gyolcsfehérneműje szek­rényszámra? Dámáinknak szénkátrányból készült „selyem” inge van kfcttö darab. Müselyem rongy, de selyem a neve. Kinek van kelengyéje? Hol a régi patyolatgyolcs becsülete? Kutyának kell a vasalódeszka. A régi bolt sorvadt és a boltos bácsi együtt vénült meg a világ megfiatalodásával. Kicsi fiú BUDAIAK BUDÁN VESZNEK sorsjegyet: PIBLIJÍGEK, II., Csalogány-utca 50. (élemelet 1. T budai éttermek és KÁVÉHÁZAK A MAGYAR VILÁG KÁVfiHÁZBAN Karácsonyi Margit énekel BUDAPESTEN El ÖSZÖR A OÉCIVASUT KAVÉBAZBAN FRANCI ORÖTZ PÉCSI JÓHLER- MŰVÉSZÓ Ax ÖREG DIÓFA BAN Ismét a régi /ó iáöle Hangulata GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara RATKAl MARTA énekel q RÓZSADOMBI ZSIGMOND Óbuda a Déryné Játékszínért Már a Ferenc Jőzsef-hid közepén járnak a villamosok A Beszkárt gyors ütemben hajtja végre azt az elhatározását, hogy a villamossíneket a hida­kon a középre fektesse át A Margit hid után a Ferenc József hidra került a sor. ahol február­ban kezdték meg a munkálatokat A hidat elzár­ták a járműközlekedés elöl és csak a gyalog-át­járásnak engedtek szabad utat. Azóta éjjel-nap­pal szakadatlanul folyt a munka, mert az volt a cél, hogy ezt a forgalmas vonalat mielőbb vissza­adhassák rendeltetésének. Áprilisra tervezték a sínek áthelyezésének befejezését, a fokozott mun­ka azonban lehetővé tette, hogy ez jóval hama­rabb bekövetkezzék. Hétfő éjjel megtörtént a két hídfőnél az át kapcsolás és kedden reggel már a középre fekte­tett síneken futottak a villamosok. A jármű Köz­lekedésre azonban a hid továbbra is zárva marad mindaddig, mig a régi síneket felszedik és az ut burkolatát rendbehozzák. Ez körülbelül két hetet vesz igénybe. A munkálatok befejezése után az Erzsébet-hidra kerül a sor, ahol szintén középre helyezik a síneket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom