Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-24 / 8. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. február 24. 8. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉL SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRÍSZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*2% MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Sxabad-i, ícUei-c ? Forr a világ, óriási kérdések izgatják az emberiséget. A magyar nemzet aggódó reménykedéssel figyeli az egymást rohamosan követő nagy eseményeket, hiszen ha nincs is azokban közvetlenül része, mégis tőlük függ jövője, jóléte, egész élete. Váratlan, új helyzetek merednek elénk a világpolitikában, a világ hatalmasai gigászi harcot fejtenek ki a visszafojtott lélekzettel figyelő emberiség szeme- láttára; olyan kérdések megoldása vajúdik, amelyek a lét vagy nemlét kegyetlen kérdése elé állítják egesz Európát, de különösen ennek centrumát, a Dunavölgyét, amelynek sorsát a békeszerződések „örökre rendezték“. Igen: örökre. A magyar népmesékben egy esztendő három nap: vájjon hány napig tart az „örök“ idő? Belső életünk is teli izgalmakkal. A parlament a magyar belpolitika legnagyobb problémájának,sokévtizedes küzdelmeknek megoldásával foglalkozik: a titkos választójog kérdésével. Nem könnyű a feladat. A magyar alkotmányos életet kell végre teljessé tenni, anélkül, hogy megrenditenők állami életünk eddigi biztonsagának alapjait. Nagyon-nagyon óvatosnak kell lenni, hogy építés helyett ne -legyen romboló hatású a mű, mely most készül a törvényhozás boszorkánykonyháján. Közben különböző, érvényesülésre törekvő divatos eszmék megszállottjainak működése zavarja a munkát, telíti meg a közélet levegőjét az idegesség elektromos szikráival. Kifelé és befelé egyaránt állandó készenlétben kell állnia a kormánynak meg az egész közvéleménynek; olyan időket élünk, amelyeknek nyomasztó végzetessége szörnyű felelősséget ró ennek a vergődő, ezer sebből vérző nemzedéknek görnyedő vállaira. Amikor ilyen rendkívüli idők szinte követelik, hogy minden erő a nemzet nagy kérdéseinek szolgálatára álljon, kell,, hogy felmerüljön bennünk a kérdés: vájjon eleget teszünk-e jemberi és nemzeti kötelességünknek, amikor itt, a Budai Napló hasábjain csupán lokális problémákkal foglalkozunk, ahelyett, hogy nagy, országos jelentőségű problémák felé irányítanánk figyelmünket? Szabad-e — kérdezzük önmagunkat — ilyen nehéz időkben a nemzet létét érintő problémák helyett úgynevezett vicinális kérdések szűk határain belül maradnunk? Szabad is, kell is .Kossuth Lajos mondja Irataiban, hogy nem az a fontos, mekkora területen végzi valaki a maga feladatának teljesítését, hanem miként végzi. Az a fontos, hogy a maga elé tűzött feladatot egész lélekkel vállalja és hasznosabb a hazára az az egyén, aki a maga működésének szűk határain belül egész munkát végez. A részletekből adódik az egész közösség élete; mindenkinek azon az őrhelyen kell teljesítenie kötelességét, ahová sorsa állította. Mi ezt a kossuthi tanítást hisszük, konzekvenciáit vállaljuk. Igen: mi továbbra is itt maradunk Budán, a lokális problémák területén és mégcsak arra sem vállalkozunk, hogy akárcsak Pestre átkeljünk a Dunahidakon. Ha itt hasznosak tudunk lenni, az egész nemzetnek használhatunk; jobban, többet, mintha sokat markolva, semmitse fognánk. Megmaradunk a „vicinális“ problémáknál. A budai várost endezés, közlekedés, idegen- forgalom, fürdőügy, a gazdasági és kulturális élet „apró, jelentéktelent‘ kérdéseinek szolgálatánál, Nem lehet mindenki tábornok. Néha egy jó káplár, aki szemét a „direktionsobjekt- re“ függesztve, vezeti szakaszát a megszabott cél felé, jobban szolgálja hazáját, mintha had- vezéri ambícióktól sarkallva olyan területekre téved, amelyek ismeretlen szakadékok felé vezetnek. Ez a válaszunk a kérdésre, amelyet önmagunknak teszünk fel a nehéz 'idők álmatlan, vergődő éjtszakáin. Mégis megépül a reuma^kórház ÍOOO ágyas reuma-kórházat épít az OTI a Császárfürdő mellel! Az OTI építési programját egyre nagyobb arányokban és egyre gyorsabb ütemben hajtja végre. Most folyik a Tisza Kálmán téri kórház építkezése, amely egymagában több ,mint 7 I millió ^pengőbe kerül. Egymásután építik az ! uj rendelőket is, amelyből kettő Budának jut. Az egyik, a Kapás utcai rendelő, amelyről a Budai Napló hosszabb cikkben számolt be, már elkészült. A másik a Horthy Miklós útra kerül, illetve az itt már meglévő rendelőt alakítják át korszerűen. Részben budai érdekeket szolgál majd az újpesti uj rendelő is, amely az óbudai hid réyén teremti meg a kapcsolatot a rendelő és Óbuda között. Általában arra törekszik az OTI, hogy mentői több egészségügyi intézményt létesítsen és ezekben megvalósítsa mindazokat a higiéniai követelményeket, amelyek a külföldi, különösen a svájci, német, osztrák egészségügyi intézményekben beváltak. J Érdeklődtünk az OTI-nál, ahol meglehetősen elzárkóztak a kérdés nyilvánosságrahoza- tala elől. Informátorunk az OTI elzárkózásának okáról a következőkben tájékoztatott bennünket. Legújabb nagyszabású terve az OTI-nak. — mondták — amely nagyban hozzá fog járul - 1 ni Buda. jövő fejlődéséhez: a reuma-kórház létesítése. A reuma-kórház természetesen Budán épül fel, de még nem dőlt el véglegesen, hogy az építkezésnél az északi, vagy a déli forrás- csoportot vegyék-e figyelembe. Ennek a kérdésnek megoldásánál az idegenforgalmi szempontok is nagy szerepet játszanak és épen idegenforgalmi szempontokból az északi forrás csoport látszik alkalmasabbnak és valószínű, hogy emellett döntenek majd az illetékes tényezők. A reuma-kórház nemcsak az OTI elgondolása. Régi terv ez, melyet már meg kellett volna valósítani. Rokonszenvezik a gondolattal a belügyminisztérium is. amely már több ízben juttatta kifejezésre, hogy ha a kórház megvalósulása komoly fordulatot vesz, a maga részéről készséggel adja meg hozzájárulását. A főváros, mint ismeretes, régóta foglalkozik a reuma-kórház létesítésével, hiszen addig nem is lehet komolyan foglalkozni a „fürdőváros“ dolgával, amig nincs olyan tudományos intéz mény, amelynek speciális feladata a budai kénes forrásvizeknek a gyógyítás szolgálatában való felhasználása. A reumakórház és a reumakutató-intézet felállítása halaszthatatlan. meg kell csinálni és amig nincs meg, addig ne is beszéljünk Rudapest-fürdővárosröl. A munkásság egészségügyi helyzete is már nemcsak indokolttá, de egyenesen parancsoló szükséggé teszi a reuma-kórház sürgős megépítését. A Központi Statisztikai Hivatal egészségügyi adatai szerint a reumás betegek száma a biztosítottak arányszámához viszonyítva igen jelentékeny és ez az arányszám évről évre nő. A keresetképtelen betegek száma 1933-ban 174.034 volt, 1934-ben már 195.786. Ezekből a csúzos betegek száma 1933-ban 2675, vagyis a betegek 1.54 százaléka. 1934-ben 2974. vagyis a betegek 1.52 százaléka. A köszvényes betegek száma 1934-ben 2982, 1934-ben 3269. vagyis a betegeknek 1.85 százaléka. Egy betegségi esetre átlag 50—58 napot lehet számítani és így a betegségi időtartamot- véve alapul, 915 beteget kellene a reuma-kórházban elhelyezni. A statisztikai adatoknak megfelelően készítette el az Oti igazgatósága a terveket, amelyek szerint az uj budai reuma-kórházat 1000 férőhellyel építik meg. Az ügy teljesen megérett-, komoly tárgyalások folynak róla. bar még sok kérdés vár megoldásra. Bonyolulttá teszik a dolgot vizjogi és szolgalmijogi problémák, mert. tudni kell. hogy a melegforrások szolgalmi joga 4—5 kilométeres körzetre is kiterjed. Azonkívül latba esik a források kímélésének kérdése is. mert az egyik forrásnak a hozama erősen befolyásolja a többiekét. A Budai Napló értesülése szerint az OTI vezérigazgatójának Horváth Istvánnak és ebben a kérdésben lelkes munkatársának. Komig Béla egyetemi magántanár, igazgatónak régi szívügye a reuma-kórház mielőbbi megteremtése. Ha ez a kórház megépül, nemcsak első. hanem egyúttal páratlan is lesz a maga nemében az egész világon. Sehol sincs még a munkások egészségügyi érdekeit szolgáló \jp-tma-kórház. Nem is lehet, mert hiszen a szükséges iszapot importálniuk kellene. Kifejezetten iszapkezelésre épült két évvel ezelőtt Pádua mellett egy nagy kórház izületi betegek I számára, de ez a kórház is vagontételekben j hozatja részint Magyarországról. részint pedig | Pöstyénből a szükséges iszapot. A reuma-kórházzal kapcsolatban más épit- I kezéseket is megvalósít a közeljövőben az OTI a budai részekeu. Az OTI tudomásul vette azt a körülményt, hogy a pesti oldalról a polgárság egyre sűrűbben költözködik át Budára és | ez a budai lakásépítkezés bizonyos konjunktúráját idézte elő. Budán egyre sűrűbben épülnek a lakóházak és ezekbe az építkezésekbe kíván bekapcsolódni az OTT is. Egy nagyobb- szabású építkezése: az Attila utca és Mikó utca sarkán már meg is indult. Valószínű, hogy már a közel jövőben Buda több helyén is fog építkezni az OTI. Ennyit mondott informátorunk. Más oldalról szerzett megbízható értesüléseink szerint az OTI már véglegesen elhatározta, hogy -a Császárfürdőt veszi meg é< ennek területén építi fel a kórházat. V tárgyalások annyira előrehaladtak. hogy az OTI már több más telket is megvett a Császárfürdő környékén, igy egye bek közt a székesfővárostól is megvásárolt erre a célra két telekkomplexumot, de magánosokkal is tárgyal több. a kórház területét kiegészítő telek megvételéről. Rendkívül örvendetes az OTI elhatározása. Az uj kórház a Osuszárfürdő uszodája és a Zátony utca közötti területen épül és valóssi- iiűleg részt vesz az építkezésben az lrgnlmas- rend is. a Császárfürdő jelenlegi tulajdonosa. Ezzel az intézménnyel kezdődik meg tulajdon- képen a fürdőváros felavatása, mert addig, amig nincs megfelelő tudományos intézménye Budapesten a reumakutatásnak. céltalan és felesleges minden propaganda, amellyel azt akarjuk elhitetni a világgal, hogy tényleg fürdőváros vagyunk. Éhez nem elég az a tény. hogy nagyszerű forrásaink vannak... A XII. kerületi Közlekedési kívánságai Irta: Anialffy Andor ny. min. tan., a Hegyrídéki Egyesület és Orbánhegyi Egyesület, elnöke Budapest közúti közlekedéséről érdekes előadást tatrtott a napokban Patz Sándor dr., a Beszkárt forgalmi igazgatója a Budai Polgári Ca- sinó-ban. Ez az előadás kedvező alkalmat nyújtott az érdekeltek hozzászólásaira. A XII. kerületi Hegyvidék idevágó kívánságait Kappéter Géza építészmérnök, az Orbánhegyi Egyesület alel- nöke tolmácsolta, aki a Németvölgyi Polgári Kör és a Hegyvidék Egyesület nevében is a következőkben fejtette ki a közlekedés terén végrehajtandó változásokat az említett Hegyvidék érdekében: Elsősorban: meghosszabbítandó a 12-es autó- buszvonal egyelőre a Délipályaudvarig, majd a Királyhágó-térig, amink rédezése után. Kívánatosnak tartják ugyanis az érdekeltek, hogy a Királyhágó teret, mint a XII. kerület legjelentősebb belső gócpontját, megfelelően rendezzék, tekintettel a jövő szükségleteire is és igy pótolják a Délivasut környékét, amely autóbusz-végállomás céljaira már ma sem alkalmos Ezért már ma áthelyezendő a 3-as végállomása Ideiglenesen az Istenhegyi ut és Németvölgyi ut találkozásához. Kapcsolat létesítendő a 2-es és 8-as vonalak között a Németvölgyi utón, akár a 2-es meghosz- szabbitásával, akár uj kocsi beállításával. A 30-as vonal meghosszabbítandó, egyelőre az Alkotás utcán át a Déli pályaudvarig, majd később a XII. kerületi elöljáróság elkészülésekor a Csörsz utcán és a Böszörményi utón át a Királyhágó térig. Több hegyvidéki egyesülettel karöltve kérjük a nemrég megindított 28-as vonal kiterjesztését a Béla Király útig, majd a kellő feltételek megteremtése után ezen az útvonalon a Városkútjáig, másrészt a 19Jes vonalnak meghosszabbítását ugyancsak a Vánroskutjáig. A viteldíj módosítása tekintetében a 8-asnál a Budaörsi ut és Döbrentei tér között kisszakasz bevezetése, a 2-es és 3-as vonalnál a Ferenc József tér és Királyhágó tér között, a 30-as vonalnál pedig a Budaörsi ut és Horthy Miklós hid pesti hídfője között 24 filléres szakasz megállapítása a Hegyvidék kívánságai. A villamosközlekedésben kérjük a 75-ös járatok sűrítését, közvetlen villamosösszeköttetést az Alkotás utcából a Margithid felé. a 66-os vonal meghosszabbítását az Alkotás utcán át a Délipá- lyaudvarig, a régi 51-es visszaállítását, valamint a 49-es relációnak a Krisztina körúton át körfor galmi járattá való átalakítását. A XII. kerületi Hegyvidék az utolsó években hatalmas fejlődésen ment át és joggal elvárhatja lakossága, hogy a Beszkárt, ha nem is egyszerre, de fokozatosan valóra váltja kívánságainkat. Erre különben reményt nyújt az a megértés is, amely - lyel Patz Sándor dr. előadása után előterjesztésünket fogadta. Kétféle terv a Széna-tér végleges rendezésére Buda egyik legforgalmasabb gócpontja n Széna-tér. A nagyarányú forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében most égetően szükségessé vált a tér átalakítása. Az építési ügyosztály elkészítette az erre vonatkozó tervet és költség- vetést. Az egyik terv a körforgalom, a másik a keresztezés elven épült fel. .4 villamosvágányokat mindkét tennél középre helyezik és az autóbuszvonalak hossza is ugyanaz. A keresztezés elvén felépülő elrendezésnél a gyalogos átkelés egyszerűbb, a közúti forgalom lebonyolítása azonban bonyolultabb. A villamosmegállók-a keresztezések elé kerülnek, azonban nem hosszabbíthatok meg, ami hátrányt je
