Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-10 / 6. szám
Budanest. 1B3R. fohmár in 6. szóm VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTÓ n'A : VIRAAG BÉLA SZERKESZTI : LlPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINÁDKORUT ll3/b T : 150*2% MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Ami d'á&fr fel keit fie-dzztoi Óriási munka folyik -a flóráiból újjáéledő Budán néhány ér óta. A Vár történelmi patinája területét kivéve, teljesen átalakul lassan- kint az egész jobbparti város, eltűnnek a régi, kisvárosi részek és ha néhány esztendő múlva egy új fíip van Winkle támadna, aki több évtizedes álmából felébredve, sétára akarna indulni a meghitt, kedves romantikajú Budái, ugyancsak megdöbbenne: semmitsem találna abból, amit keres amit lelkében a Buda név jelent. Nincs olyan hét, hogy ne számolnánk h<- írjabb városrendezési tervekről, mert nemcsak a régi városrészek újulnak meg, hanem eddig Ismeretlen, szűz területeket is belekapcsol fejlődő életébe az ősi Buda, amely íme, új hódító hadjáratba fogott a huszadik század harmadik évtizedében és a huszadik szazad modern szellemében. Mind,ezt azért bocsátottuk előre, hogy rá- midathassánk egy különös jelenségre, amely látszólag -- de csak látszólag — ellentétben van a felfokozott városrendezési és építkezési lázzal, a nagy lehetőségekkel és várakozásokkal, amelyekkel Buda tekint saját jövője elé. Ez a furcsa jelenség a Budai Napló közönségének leveleibőlpanaszaiból és érdeklődéséből vetítődik elénk és azt mutatja, hogy a nagy változások a közönséget csak másodsorban érdeklik: az első és legfőbb érdeklődés a közlekedési kérdéseket illeti. Napi postánk, olvasóink legnagyobb része autóbusz- meg villamos problémákkal foglalkozik és állandóan áramlik felénk a vád, hogy keveset foglalkozunk a mindennél fontosabb közlekedési mizériákkal, smelyek megkeserítik a budai polgárság életét az óbudai hegyvidéktől le az alsóvárosi perifériákig. Mindenki a maga panaszát szeretné elmondani a Budai Naplóban, már pedig mindenkinek van panaszkodnivalója. Sok a szemrehányás ezekben az elkeseredett panaszokban, hogy nem foglalkozunk eleget a közlekedési bajokkal és tálán igazuk is van a felháborodott panaszko ióknak, de ha valamennyi sérelemnek, tervnek, ötletnek helyet akarunk adni ezeken a hasábokon, nem maradna helyünk egyéb közleményeink számára. Buda konstrukciója, fejlődő városi képe - elismerjük — nehéz feladatok elé állítja a közúti közlekedés irányítóit. A völgyes-dombot Budán másfajta megoldásokat kell keresni; mini odaát Besten, ahol nyílegyenes sugárutak és egyéb nyílt közlekedési vonalak szinte maguktól kínálják a megfelelő megoldásokat. Budán keresni kell ezeket. Nem lehet íróasztal mellett, léniával meg körzővel elintézni a közlekedés nagy kérdéseit. Ezen a héten az a kellemes meglepetés érte Budát, hogy két új autóbuszvonalat juttat részére a főváros. Az új autóbuszrelációkról más helyen mondjuk el a közönség vélekedését, itt csak arra a követfeeztctésre akarunk i umutatni, amit az dirinndobiakból már régen le , kellett volna vonniok a közlekedés legfőbb irányítóinak Ez pedig az, hogy Buda város szaggatott terepének természetes és szinte kizárólagos közlekedési eszköze csak az autóbusz lehet, amely nem ismeri, azokat a nehézségeket, amelyeket a természet állít, szinte lekiizdhetetle- niil a villamos közlekedés élé. Autóbuszvonalakkal kell behálózni Budát. Még akkor is, ha azok nem is rentábilisak egyelőre. A jó közlekedés a legfőbb biztosítéka a fejlődésnek, elő őrse a. településnélépítkezésnek, a városalakulásnak. Arra kéi jiik a főváros közlekedésének irányítóit, ha Budára gondolnak, „ne gondolkozzanak villamos megoldásokban." Fedezzék fel végre az autóbuszt, ezt a gyors,, kényelmes, Buda természeti adottságainak megfelelő modern közlekedési eszközt, amely — majd meglátják — ■ bámulatos gyorsasággal szállítja — az új Budát is, a modern, gyönyörű kertvárost, a megvalósulás felé. Kedves Szerkesztő úr! Szemrehányást tett nekem a múlt héten, hogy keveset hallat magáról az az akció, amely oly nagy lendülettel és ügyszeretettel indult el. A magam személyét illetőleg tudomásul vettem a szemrehányás engem illető részét. ezért engedje meg, hogy ne mentségemre, hanem közönsége előtti igazolásomra és tájékoztatás okából szóljak néhány szót az ügyről. Igaz, hogy az utóbbi időben kissé elhalkultak azok a hangok, amelyek a Horthy Miklós hídfő budai oldalának városrendezési és közgazdasági szempontokból kívánatos megoldására mutattak rá. Bizonyos, hogy az az idea, amelyet ebben a vonatkozásban a Szent Imreváros intelligens és a városi problémák iránt nagy fogékonysággal biró közönsége felvetett, nagy érdeklődést keltett nemcsak az arra illetékes hivatalos tényezők, hanem a székesfőváros egész közönsége körében is. És bár voltak természetszerűen a gondolatnak ellenesei is, megállapítható, hogy a közvélemény óriási többsége rokonszenvvel fogadta a Szent Imreváros közönségének kezdeményező lépését. örömmel- és nagy elégtétellel keli megái lapítanom:, hogy az elmúlt hónapban páratlanul érdekes és sok tekintetben eredményes munkát folytatott a Szent Imreváros polgárságának képviselőiből alakult lelkes csoport, amely a hivatalos fórumok tájékoztatását és a felvetett gondolat propagálását tűzte ki céljául. — Ez eljárások során sok fontos és biztató kije lentés hangzott el, amelyeket a kérdés természeténél fogva köteles diszkrécióval kellett kezelni; de bizonyos az is, hogy a propaganda kétségtelenül sok olyan hullámot is vetett fel, amelyek nagyban hozzájárultak aktuális közéleti problémáink megmozgatásához és tisztázásához. Az elmúlt hónapok ez irányú tevékenységére visszanézve, örömmel és önérzettel gondolok ennek a tevékenységnek olyan fázisaira, amelyek megérdemlik, hogy azokról a közvélemény is tudomást vegyen. Elsősorban hálás köszönet Illeti meg azokat, akik a Szent Imreváros közönsége részéről vállalták a megtisztelő, de munkát és felelősséget igénylő tisztet, hogy az előkészítő, szervező és propaganda munkát irányítsák. Emlékezetes az a biztató nyilatkozat, amelyet a múlt év folyamán egy, a Sósfürdöben tartott nagygyűlésen Zsitvay Tibor dr. tett s amelynek hatása alatt a Szent Imreváros társadalmának szervezkedő munkája megindult. Ennek eredménye volt, hogy Almási Balogh Eleméi nek és dr. Szabó Gusztávnak, a műegyetem prorektorának vezetés mellett a Szent Imreváros társasköreinek kiválóságaiból és szakértőiből, a feladatok szerint tagozódva, oly szervezet alakult, amely a vásár és a sport szempontjainak szakszerű érvényesülését biztosítva. a megoldás formáira is megtalálta a gyakorlati lehetőségeket. Elegendő, ha rámutatok Duday Ala jos dr.. Szent Imrevárosi tanácsnok- elöljárónak sajtótevékenységére, továbbá Marót! Géza ópitésztanárnak előkészítő művészi munkájára, valamint arra a sajtóban és elő adásokban kifejtett tevékenységre, melynek a mozgalomhoz csatlakozott fiatalság sportszakértői adtak lendületet. Az elért és még elérhető eredmények fontosabb állomásait jelzik azok a tisztelgő küldöttségek, amelyek Hómait Bálint dr. közoktatásügyi miniszterünknél, Bornemisza Géza iparügyi miniszterünknél, dr. Karafiáth Jenő főpolgármesterünknél, Bessenyei Zénó, a Fővárosi Közmunkatanács elnökénél, dr. Szendy Károly polgármesterünknél történt látogatásokról és azok biztató eredményeiről számoltak be. A Szent Imreváros közönségének különös örömére szolgált, hogy a közönség mozgalmáról Kormányzó urunk Öfőni élt ósága is tájékozódott és elégtétellel vette tudomásul, hogy a nevéről elnevezett hid környékének méltó és monumentális jellegű rendezése és az annak érdekében tervbe vett közgazdasági és sport-intézmények méltóké- per. sorakoznak azokhoz a maiadandó létesítményekhez, amelyek az ö nevéhez fűződnek. Az elgondolások, mint minden újszerű tervnek, természetesen akadtak ellenzői is. Aki azonban objektiv szemmel mérlegeli azokat az argumentumokat, amelyeket a terv ellen felsorakoztattak, az igazat ad nekünk abban i megállapításban. hoiry ázik nem átütő erejűek. — Nem lehet pl. azzal érvelni, hogy jelentős és nagy népszerűségre számitó intézmények, mint amilyen a vásár- és sportliget, nem kerülhetnek a főváros határain kívül eső, nehezen megközelíthető, mocsaras területre, mint amilyen a hid környéke. Ezekkel szemben elegendő rámutatni a székesfőváros térképére. amely világosan bizonyítja, hogy ez a terület éppen a híd létesítése következtében közelebb van a Belvároshoz, mint pl. a Városliget; megközelíthetőség szempontjából már ez- idöszerint is több szárazföldi és vízi lehetőség kínálkozik itt, .mint a székesfővárosnak bármely pontján. — Akik pedig a környék ingoványos voltára hivatkozva kívánják megálla pitani, hogy ez a terület építésre nem alkalmas. azokat emlékeztetem arra, hogy a Duna i -zil'ilpório-án létesített közmii ve!: és WMM*ee ttills építkezések hasonló, a Dunától elhódított területeken épidtek fel. — Elég, ha a Duna- parton álló parlamentre, vámházra, műegyetem épületére, stb. mutatok rá. Viszont rá kel! mutatnom arra a tényre is, hogy a Horthy Miklós-hid a Dunának, mint a dunai népek országútidnak, európai vonatkozásban egyik legkiválóbb alkotása és nagy gondolatszegénységre és a cselekvőképesség teljes hiányára mutatna rá, ha nem tudnánk tovább jutni azon a sokat emlegetett „pocsolyán“, amely ma a hídfő környékén terpeszkedik. Nem szorul részletesebb bizonyításra, hogy a jelenlegi állapot sem városrendezési, sem közegészségügyi szempontból nem állandósítható), még röridebb időre sem. E terület feltöltése és rendezése még abban az esetben is elodázhatatlan kötelességet jt lent a székesföI városnak, mint európai ku lturközpontnak. ha i '-sak fentemlitett elemi követelményeknek óhajtanánk eleget tenni. De rövidlátás lenne meg neiu látni, hzv ez a rendezés oly hatalmas. 100 katasztrális holdat meghaladó oly területet juttat köztulajdonba, amely páratlanul kedvező helyen, nemcsak helyi, hanem európai közlekedésnek gócpontjában új problémáknak és uj feladatoknak lehetőségeit hordja! méhében. Sport vonatkozásban az elmúlt hetek híradásaiból úgy látszott, hogy a mi akciónk ősz-, szeiitközésbe került a sportintézmények tekintetében felmerült más hasonló tervekkel. A fedett sportcsarnokra gondolok. E tekintetben a Közmunkák Tanácsa és a székesfőváros a régi lóversenytér területén jelöltek ki alkalmas helvet. Ebből sokan azt a következtetési vonták le, hogy a lágymányosi spoitiigefc és- stadion ter\ e megbukott. Épen az elmúlt napokban volt e tárgyban a Nemzeti Egység Pártja Észté'■ház v-utcai helyiségeiben igen nagy és illusztris közönség előtt egy előadás, amelyet az Országos Testnevelési Tanács íö- ' titkára, dr. Brgih Lóránt- tartott. Az igen tanulságos és érdekes előadásból mindenki megértette. hogy úgy a stadion, mint a fedett sportcsarnok egyaránt kedves gyermekei a sportnak és egyáltalában nem konkitrrensei egymásnak, sőt teljesen mások azok a feladatkörök. amelyeket betölteni hivatva vannakj —- Épen ennek az előadásnak felvilágosító hatása, alatt adtam kifejezést és is egyfelől annak, hogy készséggel hozzájárulok, mint a törvényhatósági bizottság tagja a régi lóversenytéren létesítendő fedett sportcsarnok gondolatához, viszont örömmel vettem tudomásul, mint budai polgár, hogy az illetékes sportköiök véle-, menye és megítélése szerint a stadionnak céljai mii és hivatásánál fogra a Lágymányos a legalkalmasabb és sportszempontból is leg/d- ratuttabb területe. Tisztelő, igaz híre: Becsey Antal A budai főmufti adja össze mohamedán rítus szerint Zogu királyt és Apponyi Geraldine grófnőt .Apponyi Geraldine grófnőnek Zogu albán ki rállyal való eljegyzése örvendetes meglepetést keltett egész Magyarországon. Kétségtelen, hogy ez a készülő házasság megerősíti azokat az évszázados baráti kapcsolatokat, amelyek a magyar és az albán népet egybefűzik. Különösen nagy az öröm azonban a budai magyar mohamedánok körében, akik lelkesedve beszélnek erről a házasságról. Mint ismeretes, Albánia legutóbbi függetlenségi ünnepén magyar küldöttség járt Tiranában, hogy elvigye a magyarság jókívánságait. Galán- tay-Glock Tivadar tábornok és Durics Husszein Hilmi budai fömufti vezette a magyar küldöttséget, amelyet kitüntető melegséggel, igaz baráti szívvel fogadott a vendéglátó albán kormány. Beszámoltunk annakidején a tiranai fényes ünnepségekről iés megírtuk azt is, hogy Zogu király Durics Husszein fömufti* a legnagyobb albán kitüntetéssel, a Szkander-’oég rend csillagos tiszti nagy rendjével tüntette ki. Most újabb, még ennél is nagyobb kitüntetés érte a budai fömuftit: a tiranai királyi udvar értesítette, hogy Zogu király és Apponyi Geraldine grófnő házasságát ö fogja megáldani mohamedán rítus szerint. A jubileumi ünnepségek alkalmával ugyanis Zogu király a budai fömufti; kinevezte saját udvari fömuftijává és mos* őt bízta meg azzal, hogy a mohamedán egyházi szertartás szerint kérje Allah áldását házasságához. Durics Husszein Hilmi famufti a következőkben mondotta el ennek a magas kitüntetésnek a történetét: — Amikor legutóbb Tiranában jártam, ehettem Zogu királynak a magyar mohamedán vallásit polgárok ajándékát, a Gül Baba emlék ezüstből készült kicsinyített mását Márványtalpazatot készíttettem az ezüstszobor alá és üvegbe foglalva ebben a talapzatban helyeztem el azt a néhány hantot, amelyet Gül Baba sirhal- máró! vittem a királynak. Amikor átadtam, a következüket mondtam: „Felséges Uram, az a föld, amelyet Gül Baba sírjáról hoztam, szeren eset és boldogságot fog hozni Felségedre és az albán népre. Gül Baba szerencsét hozott eddig is mindenkinek és Felségednek is meg fogja hozni az óhajtott boldogságot.” — Amikor most arról értesültem, — folytatta a fömufti — - hogy Zogu király elhatározta, hogy Apponyi grófnőt feleségül veszi, nyomban levelet írtam őfelségének és ebben emlékeztettem arra a kijelentésemre, amelyet a Gül Baba sírjáról néki vitt hanttal kapcsolatban mondtam. Minthogy pedig udvari fömuftija is vagyok Zogu királynak, megkértem a levélben, tiszteljen meg engem azzal, hogy én áldhassam meg és köthessem meg mohamedán rítus szerint ezt a házas, ságot, amely az én lelkemet is boldogsággal tölti el, mert úgy érzem, hogy egyesíti azt a kettőt, ami az én szivemnek a legkedvesebb: a magyar nemzetet meg Zogu királyt és az albán népet. Már meg is kaptam a választ: Őfelsége beleegyezett kérésem teljesítésébe. A budai fömufti tehát nagy eseményre készül. Utóvégre is nem kis dolog európai uralkodó házassági szertartását végezni. Nagy tervei vannak Durics Husszein Hilminek: úgy érzi, nagy lehetőségek útja nyílt meg ezzel a házassággal a magyar gazdasági életnek is, amelyre nagy szerep vár-a modem Albánia felépítésében. A lágymányosi Vásárváros ás Sportliget