Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-03 / 5. szám
1938. február 3. Budai Napló 3 \>ósdUo&oiv TISZTA GYAPJÚ WlIÖVETET KÖZVETLEN A GYÁRBÓL TltUP POSZTÓGYÁR VI. T EA ÉI K AT;#. IV. VIDÉKRE KÉRJEN SZijVETBOjLT' PROUÁSZKA OTTOKÁR U. 8 MÉG.NA NIMTAKAT Hogyan lesz a rajzolóasztal terveiből gyönyörű város Kezd kialakulni az uj Lágymányos képe — Megindul az épitőmunka a Kelenföldön és a Szentimrevárosban RÉGI V Eltűnt a jég a Dunáról, pedig néhány hét előtt még sóban abban reménykedtek, hogy idén talán megtörténik a ritka esemény: Pest és Buda között megáll a Duna jege. A január eleji kemény hideg reménysége elolvadt a Duma jegével együtt, pedig évtiziedek óta lesik a dunai hidak járókelői, mikor áH be a hatalmas folyam, mint azelőtt oly gyakran történt. 1848-ban, a szabadságharc évének kezdetén is beállott a Duna jege, meg a következő télen is. Szép, friss, eleven volt az 1848-as Pest-Buda farsangi képe, melyről így számol be Vachot Imre Pesti Divatlapot^ í(Nem lehetetlen, hogy éppen Petőfi Sándor szerkesztő úr írta a tudósítást, hiszen ott működött a Divatlapnál!) Farsang 1848-ban és a Duna jege „Fővárosunk őrükké változó és ujuló arcképe most a kemény tél alak; és farsang idejében. mind a mellett is, hogy a fő-arisiokra. fia nagyobb része Pozsonban mulat, — fölötte eleven, friss, kivált, ha az üíczai nép hidegtől, s a bálozók melegtől kipiros-lott arczára tekintünk. A bő hóesés következtében jó csúszós lévén az út, jelenleg nálunk még a bérkocsik is szánokká alakultak át, s a csörgőkkel feiczifrázott gebéik csörömpölése eléggé pótolja az egy időre megszűnt kocsizörgést. A már több idő óta beállott Duna érdekes látványt nyújt .most a parii sétálóknak, s úgy tetszik, mintha az ikervárost csak egy hóval borított nagy árok választaná el, melynek tetején apró fekete bogarakként látszanak a gyalog és ladikon átjáró-kelők hemzsegni, míg a lánczhid építéséhez felállított iiagy czö. löpök magasra emelt fővel hirdetik hogy a nemsokára kész óriási alkotmány fogja megtörni a két város közti közlekedést annyira gátoló jeget. Valóban Budapest gyönyörű fekvése még télen is fönséges panorámával kínálkozik a szemnek.“ §2en2ációs találmány a „jég kötélhidlt Arra, hogy a Duna vize befagyjon, nagyon számítottak a pestbudaiak. Hiszen a jégnek kellett pótolni a hidakat, amelyek nem voltak! A luajó- hidat a zajlás megindulása előtt felszedték és a zaj-ló 'jégtáblák közt istenkísértés yőlifj csónakon kelni át. Igyekeztek is '10 év előtti eleink ezt a közlekedési lehetőséget megerősíteni és kihasználni: ezt bizonyítja a Pesti Divatlap január 23-i másik cikke, amelynek tárgya alighanem szenzációs lehetett. Szól a hír a következőképpen: ..(JÉG FÖLÖTTI ÜT A DUNÁN.) Miután a tapasztalás azt bizonyitá, hogy a befagyott Dunán tört átjárási ui gyakran leszakaúoz, minek már több emberélet lön áldozata, a sok veszély elhárítása s a lehető legbiztosabb közlekedés tekintetéből Varsányi János mérnök és múzeumi segédőr igen célszerű jég.út tervet adott be a városi hatóságnak, mélly haszon- vehető lévén, szives örömest el is fogadtatott. Ezen életbiztosító jég fölötti út körülbelül ebből áll: a Duna jegének legalkalmasabb vonalán .mintegy 5 ölnyi szélességre szalmát hintenek el, erre ujjnyi vastagságú kötélhálöt __ terítenek, melly az írttól távolabb jégbe vert erős czölöpök által tar tátik; úgy aztán a szalma és báló fölé deszkapadlók helyeztetnek. Kívánatos hogy e jelesen kigondolt jég fölötti ut minél előbb létrehozassék, nemcsak azért, mert egyszerűségénél fogva kevésbe kerül, hanem mivel minden történhető veszély ellen biztosit. A derék tervezőnek, s a városi hatóságnak e czélszerü intézkedési ért előre is köszönetét szavazunk.“ Hát lehet, hogy arainak idején ez nagyszerű megoldásnak számított, ma azonban már nem látszik annak. Vidéken egyébként ma is szokás még, hogy a tiszai, marosi, vagy egyéb foJyóátjáirók jegét szalmával és locsolással erősítik meg. Varsányi János niér.nölfi uram találmánya azonban már régen a múlté. A vashíd jobb találmány. Amióta a Horthy Miklós híd megnyílt, szinte egymás sarkára hág a sok régi és új probléma a Lágymányos és Kelenföld jövő fejlődésére vonatkozóan. Az újak közül a Stadion és a Nemzetközi Vásár, a régiek közül az új pályaudvar sorsa, az állomás helyének kijelölése és a Gellert téri hurokvágány kihelyezése vannak az előtérben. Végleges állásfoglalás még egyikben sem történt, jóllehet már olyan munkálatokba is belefogtak, amelyek kétségtelen kihatással lesznek a később bekövetkező rendezésekre. Beavatott helyen, ahol nemcsak a városrende- |zési terveket ismerik alaposan, hanem a valószínű végrehajtási módozatokat is, a következőket mondották a Budai Napló munkatársának: — Legsürgősebben a Gellért téri hurokvágány ügyének kell dűlőre jutnia, annál is inkább, mert a Ferenc József hídon már javában folyik a sínek középre való áthelyezése. Ez maga után vonja a közúti közlekedés rendezését a Gellért téren is. Ennek pedig első etappja a HÉV hurokvágányainak kihelyezése, amihez most már komolyan hozzá kell látni. A tervek közül kétségtelenül az a legalkalmasabb a megvalósításra, amely a hurokvágány helyéül a Fehérvári út és a vasúti töltés fce- resz-teződési pontját jelöli ki. — Forgalmi szempontból is ez a legcélszerűbb. Itt van a Kelenföld szíve, itt fut át, a töltéstől északra, az egész Szent Imrevárost kettészelő és a Hamzsabégi útba bekapcsolódó Sárbogárdi út, a töltéstől délre a hosszú Dombóvári út és a hatalmas új sugárút, amely a Horthy Miklós híd budai hídfőjének tengelyében az Etele térig halad. — Ezen a helyen nagy tér van kialakulóban. Rendelkezésre áll a Sugárút, Bercsényi utca és Sárbogárdi út közötti hatalmas háromszög, amely kényelmes elhelyezést biztosít a hurokvágány számára az új tér sérelme nélkül. Minden remény megvan arra, hogy illetékes helyen ez az álláspont győz és így a HÉV Gellért téri hurokvágánya a legmegfelelőbb helyre kerül. Megmarad a Délipályaudvar — Ami az új kelenföldi pályaudvar kérdését illeti — mondotta informátorunk — ennek, megoldása újból eltolódott bizonytalan időre. Az máris bizonyos, hogy a Déli pályaudvar belátható időn belül nem kerül el mostani helyéről. Nagy érdekek súlyos befolyása érvényesült itt, de ragaszkodott hozzá a lakosság jelentős része is. Már el is határoztak olyan munkálatokat, amelyek amellett tanúskodnak, hogy nem nyúlnak a Déli pályaudvarhoz. így nemrégiben jutott megegyezésre a főváros a MÁV igazgatóságával! a Szent Imre herceg útját a Németvölggyel összekötő vasúti aluljáró kiszélesítése ügyében. Ez az aluljáró ugyanis amy- nyira szűk, hogy egyszerre csak egy jármű mehet rajta keresztül és körülményes a villamosforgalom lebonyolítása is, kiszélesítése azonban húzódott, mert ha a Délipályaudvar kihelyezése ténnyé vált volna, a vasúti töltéssel együtt eltűnt volna az aluljáró is. Most azonban, hogy a pályaudvar ügye messze időre eltolódott, a kiszétesitcsi munkálatokat már a kora tavasszal megkezdik. A tervek szerint az aluljáró negyvenöt méter széles lesz. — Nem gondol azonban a jelek szerint a MÁV. a kelenföldi pályaudvar áthelyezésére sem. Arról, hogy a Lenke térre kerüljön, szó sem lehet. Itt útjában állana annak a nagyszabású városfejlődésnek, amelyre a Horthy Miklós híd megnyitása feljogosít. A kialakulóban lévő ötszögű Etele tér —közvetlenül a pályaudvar mellett — és a Horthy Miklós híd ibudai hídfője, amelyeket az egyszer már Szent Istvánról elnevezett sugárút köt össze, olyan két fontos támpont, amelyet a vasúti közlekedés szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagyni. Erre vall az is, hogy a főváros nagyszabású rendezést hajt végire az Etele téren. Sorra megvásárolja, illetve kisajátítja azokat az ingatlanokat, amelyek a tér megnagyobbítósának útját állják. .4 kelenföldi pályaudvar előtt olyan hatalmas térség fog kialakulni, amely igen alkalmas lesz a legnagyobb forgalom lebonyolítására is. Visszahelyezik az összekötő vasutihid ikerhidját — A lágymányosi és kelenföldi forgalom biztosítására újabban felmerült az az óhajtás, hogy állítsák vissza az összekötő vasúti híd ikerhidját. A Lágymányos fejlődése szoros kapcsolatban van a külső Ferencvárossal és ezt a fejlődést valósággal megbénították azzal, hogy az összekötő vasúti híd mellől lebontották a régi hidat. A pillérek azonban ma is állanak és úgy a Lágymányos, mint a külső Ferencváros komoly lépéseket tett aziránt, hogy ezeknek a pilléreknek a felhasználásával biztosítsanak átjárót a gépkocsik és a teherforgalom számára. — A Horthy Miklós híd megnyitásával kapcsolatban igen nagy jövője van annak a tervezeit és sok helyütt már meg is épített sugárútnak, amely a budai hídfőt a kelenföldi pályaudvarral köti össze. Ez az úgynevezett és az utóbbi időkben igen sokszor emlegetett Szent István útja. Ezt a nevet kapta ugyanis néhány esztendővel ezelőtt a sugárút a Közmunkatanácstól. Amikor azonban a Lipótvárost elnevezték Szent Istvánvárosnak, a Li- pót körútat pedig Szent István körútnak, el kellett ejteni a Szent István útja elnevezést, annál is inkább, mert a Bazilika előtti térséget is Szent István térnek hívják és ezenfelül az új Lipótváros parkot is Szent Istvánról nevezték el. Garszon- lakú s b a praktikus vasbutorokat ! Készíti: Hutter és Schrantz R.T. V., Vilmos császár-ut 63. Telefon 122-918. Mintalap ingyen Szendy polgármester, Lamotte cl- polgármester, Fellcay Ferenc és Morvay Endre tanácsnokok kormányzói kitüntetése Nemcsak a városházán de a főváros egész lakossága körében örömet kelteit a hír, hogy Horthy Miklós kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a közélet terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Szendy Károly kormány- főtanácsos Budapest székesfőváros polgármesterének a magyar érdemrend középkeresztjét a csillaggal és Lamotte Károly dr., Budapest székesfőváros alpolgármesterének a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére F e 1 k a y Ferenc dr. és M o r v a y Endre dr. székesfővárosi tanácsnokoknak, sokéven át kifejtett eredményes közhivatali működésük alatt szerzett érdemeik elismeréséül, a kormányfőtanácsosi címei adományozta. Felesleges lenne méltatnunk azokat az érdemeket, amelyekkel Szendy' Károly polgármester szolgált rá erre az előkelő kitüntetésre a főváros szolgálatában és azokat a nagyszerű szolgálatokat. amelyekkel Lamotte Károly alpol gármester érdemelte ki, különösen a főváros pénzügyeinek rendbentartása körül a kormány, zói kitüntetési. Állandóan ügyelte a főváros közönsége nagyszerű man kassáinkat élvezi annak gyümölcseit: nagy örömül szolgál tehát, bogy legmagasabb helyen is kellőképen .méltányolják tevékenységüket. F e 1 k a y Ferenc tanácsnok, a közoktatás- ügyi ügyosztály és Morvay Endre tanácsnok az üzemi ügyosztály vezetője, olyan két oszlopa a főváros életének, akiknek munkájára és kitűnő egyéniségére méltán lehet büszke a főváros. Rendkívül érdemes- munkát és kivételesen rokonszenves férfiakat, koszorúz meg a kormányzói elismerés. Budapest polgársága örömmel és megnyugvással veszi tudomásul a főváros vezető tisztviselőinek kitüntetését. A kitüntetett városvezetőket üdvözletükkel keresték fel a pártok, az adminisztráció tagjai és a közéiet reprezentánsai. A Fővárosi Rovat. vezeíők Testületének tagjai és maga a testület is üdvözölte őket. Szendy Károly polgármester előtt R á t k a i Károly dr., a szindikátus egyik vezetője szép beszédben fejezte ki a városházi újságírók örömét és üdvözletét, amire Szendy polgármester kedves közvetlen beszédben vála- I szolt. A „Szent István-sugárut“ — A sugárút egy szakasza felöleli a Bártfai utcának egy részét is. Természetesen a Bártfai utcának ez a szakasza is a Szent István útja névvel büszkélkedett. A házakról és a kapukról lekerült a Bártfai utca név és helyébe odakerült a Szent István útja elnevezés. Most, hogy a Közmunkatanács régi határozatát megváltoztatta, a Bártfai; utca teljesen elárvult: se nem Szent István útja többé, se nem Bártfai utca, ami igen sok zavarra ad okot. Épp azért mozgalom indult meg, hogy küldöttség útján kérjék fel a Közmunkatanácsot: adjon megfelelő új nevet a sugárútnak. Legjobban szeretnék, ha visszakapná a Szent István útja nevet, hiszen, ha már annyi utat, teret és parkot neveztek el Szent Istvánról, nem baj, ha eggyel több is lesz. — Ez a sugárút különben is megérdemli, hogy az illetékes tényezők a legkomolyabban foglalkozzanak vele. Több mint három kilométer hosszúságával egyike nemcsak Buda, hanem a főváros legimpozánsabb útvonalainak. Különösen szép lesz a hídfőtől a Fehérvári útig terjedő szakasza Ezen a szakaszon ugyanis a sugárút. 100 méter széles. . Olyan hatalmas, olyan gyönyörű méretű, amilyen : talán az egész földkerekségén nincs. A Budafoki i útig húzódó része, ahol a Verpeléti út torkollik belé, már ki is bontakozott minden szépségében: parksáv húzódik a sínek között, a sínek két oldalán és ■ a járdák szélein. Mindezt majd befásítják. Csak az a kár, hogy a hídfő felől nem ad kilátást a sugár■ út, mert hiszen keresztezi a vasúti töltés, amely ebből a távlatból bizony kissé sivár képet ad. Ezt " nem tekintve azonban, a kelenföldiek büszkék erre 1 a sugár útjukra, amely hihetőleg gyorsan és szépen f épül ki. cél c LÉGÁTERESZTŐ NEM MELEGSZIK HYGI ÉNIKUS Qy^ijn Magyar Ruggyantaárugyár Építőanyag sírausz Antal építőanyag-kereskedés XI-, Fehérvári ut Iá 17 Tel. 260056 Betoncső Uj módi Irta: Bevilaqua Borsody Béla MEG K ÖNNYITJ Ü K KÖNYVTÁRA RENDBENTARTÁSÁT! Könyveit bekötjük ÍO havi részletfizetésre.-■= , = Elsőrangú munkai = Csapkai Ervin Ttlafonhlvói 157-997 ktfnyvktftfi I.. Krisztina-krt, Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN HL POLÉ-U. 13 Telefon: 162-765. Mióta világ a világ, az elmúló nemzedékek utolsó Mohikánjai és hírmondói mindig megvetik, lenézik és csúfolják az utánuk jövő uj nemzdéke- ket, Laudatur temporis acti. azaz az elmúlt iclö dicsértje: ez a szólás Horátius óta él a köztudatban, vagyis kétezer év óta. Apák és fiúk: irta Iván Tur- genyev. Apák és fiák a világkezdete óta állanak szemben egymással, miközben az apák állandóan azt mondogatják, hogy: „Bezzeg másként volt az a mi időnkben!” Az öreg Altorjai báró Apor Péter és a „régi jó Gvadányi” ugyanígy dicsérik a saját ifjúságuk régi módiját, tehát miért ne cselekedne ugyanezt ama morcos, goromba Budai Hárombék Effendi? Teszi: és pedig egy sereg ujmódi szokáson kezdi. Ezek elharapóztak, felháboritóam és gár- gyuan Ömlőnek ol az egész mai életen és elviselhetetlenek azok számára, akik fiatalságukat egy szebb, jobb, úribb, magyarosabb, liberálisabb korszakban élték le és csördülö atyai pofflevesekkel neveltettek úri ménesre. F. szokások nagyrésze ama társadalmi felfordulás következménye, méh a Világháború után ömlött el szegény, régi, szép magyar életünkön. Idegen, ostoba, főleg német szokások ezek, semmi közük a magyar élethez. Mélióságos Uram! Aki úr volt azelőtt is, az egyéb, mint Tekintetes Ur nem kívánt leírni. Tekintetes Ur volt a kétezerholdas, ősi telkén ülő nemesúr, a fia urfi volt. Nagyságos csak a rőfös-vigéc volt. Ma a Nagyságos titulus eltolódott és a Méltóságos lépett a helyébe. Tűrnöm kell, hogy minden pincér Méltósáigos urnák tituláljon. Hiába mondom neki, hogy méltóságos az ángya tórdekalácsa, mégis megiméltóságoz, mert a nagyságos titulus már mindenkinek derogál. Valóban az összes demokráciák arra valók, hogy minden demokrata arisztokratává lehessen.' A folyamat akkor kezdődött meg, amikor a parasztból kisgazda lett és a parasztkép viselő is Kegyelmes Uram, ha miniszter lett ... Hogy miért nem tudatik, mert ez a titulus csak a valóságos belső titkos tanácsosok titulusa volt. 1918. óta miniszter lett mindenki, aki akart. Több volt miniszterünk van, mim azelőtt 1848, illetőleg 1867. óta egybevéve. Ezek mind uj titulusokkal dekorálták önmagukat, így tehát a cimkórság felülről kezdődött. Gentry A Gentry eredetileg az iparüzü angol városi középosztályt jelentette, tehát nem nemesembert jelentett. Herczeg Ferenc és Mikszáth Kálmán teremtettek meg a Gentry szó új. értelmét. Az 1880-as években kezdte magát Gemry-nek tartani a földjén élő magyar falusi nemesség is. Ma már Gentry minden-ki, aki azt hiszi, avagy azt szeretné elhitetni, hogy nemesszármazású, főleg azoknak nagy része, akik messziről jöttek. Főleg azok, akik a fene tudja, mi jogon Írják magukat két-három- négy praedieatummal, aminek soha semmiféle jogi és szokásbeli alakja nem volt a régi. szerény, igaMegnyilt Budán Krisztina-tér 9. az újjá varázsol! MmUMí étterem — söröző Györy Vince muzsikál A_réyi_J6_Spol«rich-kony ha
