Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-12-08 / 49. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. december 8. 49. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÄG SZERKESZTI: BE LA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II:, BEM JÖZSEF-UTCA 7 T : 150-296 ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Kárpátalja és a magyarlengyel testvériség A U&zfoségi éctsés fejlődése Irta: ScQuIer Dezső dr., Budapest sxélíesfőváros alpolgármestere A XX. században az agyén és a társadalom viszonya megváltozott. A gazdasági, szellemi és politikai élet terén korábban érvényesülő egyénies törekvéseket csak látszólag segítette elő a technika és a külső kultúra fejlődése. Az időt és távolságát legyőző emberi akarat, a jelentkező újabb és újabb feladatok sokasága előtt egyre jobban érezte embertársaira való ráutaltságát, egyre jobban érezte, hogy az egyéni, összes lehetőségeivel, csak egy atomja a nagy egésznek, kereke a hatalmas gépezetnek, része a társadalomnak. A korszerű szociális munkák igazolják az irodalmi remekművek ama megállapítását, hogy az emberi, lélek sehol nem érezheti any- nyira az egyedüllétet, mint a nagyvárosban. Ebből következik, hogy a nagyvárosban az egyénnek fokozott mértékben kell bekapcsolódnia a társadalmi szervezetekbe. A társadalmi szervezetekre, egyesületekre tehát nagy hivatás vár: az egyéneknek, a társadalmi célok és feladatok megvalósítása végett váló összefogása, a közösségi érzés kifejlesztése, megszilárdítása. Bele kell vinniök a köztudatba, hogy a társadalomban élő egyénnek a társadalommal szemben nemcsak jogai, hanem kötelességei, sőt elsősorban kötelességei vannak és csak ezen kötelességek felismerése, teljesítése segítheti elő, hogy a társadalom — amelyet ilyenformán az egyesek segítő ereje és törekvése átalakít — élő és tevékeny egység legyen és úgy szellemi, mint politikai és gaz- j dasági téren meg tudjon felelni azoknak a feladatoknak, amelyek megvalósításától a jobb jövő kimunkálása és megteremtése remélhető. A társadalmi szervezetek ezen átalakító ereje azonban nemcsak az egyént, hanem a társadalmat is átformálja és a nagy nemzeti célok és eszmék irányába állítja be. Ebből következik, hogy az államnak és a nemzetnek sem közömbös, hogy mely társadalmi szervek és milyen munkát fejtenek ki, mert nemzeti szempontból elsőrangúan fontos, hogy a társadalom ne szürke és közömbös, hanem cselekvő, nemzeti és keresztény szellemtől átitatott legyen. Ezek a godolatok alakultak ki bennem, midőn arról értesültem, hogy a Hegyvidéken egy M egyesülés foglalta keretbe a keresztény és nemzeti gondolkodású társadalmat és nagy örömmel töltött el, hogy ezek az új egyesület, a „Mátyáskirály városi Keresztény Társaskör“ célkitűzéseiben is szerepelnek, őszinte szívvel kívánom, hogy az egyesület célkitűzéseit, mindannyiunk érdekében, minél teljesebben és maradéktalanabbul tudja megvalósítani. A Kárpát-Bizottság hétfőn este Szilágyi Károly volt nemzetgyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tairtot, amelyen Csarnogurski József, a rutén föld és a rutém nép érdekeit ecsetelve, ia közös magyar-lengyel törekvések napirenden tartását követelte, mert ez az európai béke alapfeltétele. Dr. Kertész János jegyző és Szirmay Andor titkár az utóbbi napok magyar, rutén és szlovák menekültjeinek szociális helyzetét tárta fel és tett javaslatokat sorsuk javítása érdiekében. Kovács-Karap Ernő volt országgyűlési képviselő a nagyszámú közönség élénk helyeslése mellett ismertette az elmúlt napok külpolitikai eseményeit. Megállapította, hogy a helyes külpolitika megkívánja, hogy a lehetőségekkel számoljunk és a valószínűségekre készüljünk el. Közgazdasági szakemberek véleménye szerint Németországnak azzal kell számolnia, hogy akár katonai, akár gazdasági háború esetén készletei két év alatt kimerülnek. Ezért nyitva kell tartania az utat Románia és Ukrajna felé. Ezt biztosítaná részére, ha a ruszinszfcói korridor Csehszlovákia írtján az ő kezében marad. Ezután részletesen fejtegette a Kárpátalja külpolitikai fontosságát, kapcsolatban az utóbbi hetek eseményeivel. Dr. Györy Ernő és dr. Törössy Béla szóltak Szentimreváros alsó részének villamosközlekedése tervszerű visszafejlesztésre van ítélve. Nem vették észre az illetékesek azt a fejlődést, amely az utolsó 10 év alatt mutatkozott és amely az itteni rég tűrhetetlen közlekedés alapos megjavítását követeli. Ehelyett meg lehet állapítani, hogy; a fejlődéssel a közlekedés fordított arányban van. Amikor ugyanis a HÉV. megindult, csak néhány ház állott a Fehérvári>úton és. a kelenföldi és a sós- fürdöi Bszkrt. villamosvonal létesítésekor ugyanez állott az Átlós (most Horthy Miklós) útra nézve is. Azóta kb. 40 év telt el. Az akkori 1 2 ezer lakossal szemben most Kelenföld külső részének lakossága mintegy 18 ezer. Nem lett volna szabad tehát az 51-est kétes indokokkal elvenni s illetéktelen — mert nem a Székesfővároshoz tartozó — területen létesített ( Kispest—Pestszenter- zsébet—Pestszentimre) vonalra áthelyezni. És nem lett volna szabad az amúgyis ritka időközökben közlekedő 19-es járatát még jobban megrit- kítani azáltal, hogy egyes közbeeső kocsikat a Kelenföldi pályaudvar helyett a , Horthy Maklós- körtérnél 27-esre változtatott számitáblávai a Keleti p. u. felé visszafordítják, hanem inkább valamennyi viszonylat járdtát sűríteni. Pedig a közlekedés ezután még rosszabb lesz azáltal, hogy a már jóváhagyott tervek szerint a HÉV. törökbálinti járata is megszűnik. Kérdezzük ezekután, mi itt a cél? Az-e, hogy a következetes vissziafeljeszitéseel a kerékpár- és cipészipart fellendítsék, vagy egyszerűen az, hogy a Horthy Miklós-híd létesítése által remélt (bár be nem következett) hirtelen városfejlődés veszélyét (?) elhárítsák!? A BSzKRt., éppen mert a polgárság szociális jólétének célját kell szolgálnia, nem a jövedelmezőség foka szerint, hanem a lakosság rászorult- .ságáínak mértéke szerint köteles feladatát teljesíteni. A BSziKRt tehát akkor, amikor több évtized óta a jövedelmét a luksziust képező és célszerűtlennek bizonyult hurokvágányokra, sínek középre helyezésére stb., majd pedig, egészen ötletszerűen Jövedelmezőnek vélt vidéki vonalak építésére ho^zá a jelentéshez, illetve a lengyel sajtóból történt kivonatok témájához. Miklóssy Ferdinand Leó azokat a legfrissebb történeti fényeket elevenítette fel, amelyek Kárpátalját a magyar és lengyel nemzettel közösen összefonták. Egyrészt az 1849-es szabadságharcban a ’ lengyel légiók itt kezdték meg tevékenységüket a magyar ügy mellett, másrészt a világháború első felén Wo- roehlától éppen Nagyszöllösig ott küzdöttek a lengyel légiók, melyeknek soraiban magyarok is kivették részüket és együtt pecsételték meg a két nemzet testvériségét és sorsközösségét. Ezt a megszentelt földet visszakövetelni, a magyar és lengyel nemzet közös jussa és történelmi joga. Wolfs István kormánvfötanácsos a baráti nagyhatalmak felé a magyar érdekek hatásosabb és hatályosabb biztosításáért haladéktalan és őszinte lépéseket követeit az illetékes fórumok útján. Meleg elismeréssel adózott Ciano olasz, Beck lengyel, Kánya magyar külügyminiszterek, valamint Imrédy Béla miniszterelnök iránt, azzal kapcsolatban, hogy a magyar és lengyel nemzetnek a közös magyar-lengyel határ felállítására folytatott küzdelmében eminens szerepük volt. Szilágyi Károly az elhangzott felszólalások eredményeként kimondta, hogy az illetékes kormányokhoz átirattal fordul a bizotfeág. költi — letévedt eredeti hivatásának teréről! A BSzKRt. vizsgálja meg — és pedig a legsürgősebben — Szentimreváros alsó részének közlekedését! Ehhez ki kell szállnia a MÁV-töltésen túlra. És akkor majd kiderül, hogy körülbelül 40 év óta a Fehérvári-úti HÉV. és a Horthy MLklós- úti BSzKRt. vonalon kívül még mindig nem épük újabb vonal, pedig a 18 ezer lakosú városrész megérdemelné, hogy legalább a nyúlfarknyi inga- vonal, a 41-es, mely legfeljebb egy kis szakasz harmadrész hosszúságának felel meg, a sűrűn lakott „Bibid'-telepen át a főváros határáig meg- hosszabbittassék. Kérdezzük: szabad-e a mai szociális világban az adót saját szájuktól megvonó többgyermekes fővárosi családokat a \ vidék javára, az életszükségletet képező közlekedési eszköztől továbbra is elütni? Nem! Még akkor sem, ha az a vidéki lakos a mostani jó villamos összeköttetését budapesti foglalkozásába. való bejárása céljából kapta. Mert inig az itteniek az adófizetés mellett összes keresményüket itt költik el, (tehát a fővárosi ipart és kereskedelmet támogatják), addig amazok más községben lakván, ott fizetnek adót és ott szerzik be a mindennapi élelmüket stb., sőt még az itt munkaközben elfogyasztott élelmüket is onnan hozzák be! És a főváros könnyű elérése folytán az itteni munkásság bérét nyomják le, sőt olcsóbb életszükségletük folytán az itteni munkanélkülieket kenyerüktől végleg el is ütik olcsóbban felkínált munkaerejükkel! Nem antiszociális eljárás-e ez? És nem látja-e ebből mindenki, hogy így a székesfőváros sok adózó polgártól, az itteni iparos- és kereskedővilág sok fogyasztótól fosztatik még? Ne láncoljuk tehát ide addig a vidéket, míg a fővárosnak rossz közlekedése, * sok szenvedő, éhbérért dolgozó, sőt állástalan polgára van! És ne kültsük ennek a városnak pénzét idegen városok és községek lakosainak kényelmére addig, amíg az itteni lakosság nem jut hozzá a megfelelő közlekedési eszközhöz! MIKOLA GÉZA dr. Pávai Vájná Ferenc előadása a Pénteki Borgazda társaságban A Pénteki Borgazdatársaság december 2,-iki borgazdája Pávai Vájná Ferenc fögeológus volt A tagok szép számmal jelentek meg és vendégekben sem volt hiány. A szokásnak megfelelően a soros borgazda rövid előadásban, nemzetgazdasági elgondolásairól adott áttekintést. Rámutatott arra, hogy különösen a mi szélsőséges alföldi kiimánk alatt több gondot kellene fordítani a belterjes gazdálkodásra, azonban tömeges termelés szempontjából, különösen a kivitelre való tekintettel, csínján kell bánni a nagybirtok felaprózá- eával. Egészen bizonyos, hogy különösen a gyakori fagykáros és aszályos homokterületeken kiosztott földek csak nagyobb invesztíciós és forgótőkével rendelkező tulajdonosok kezében lesznek termelőiképesek és fogják tudni adójukat rendesen fizetni. A magyar föld nagy része csak hosszú évek befektetése után és akkor is csak kedvező időjárás mellett fog annyit teremni, hogy tulajdonosuk adósság nélkül megélhessen és kötelezettségének eleget tehessen. És még akkor is a kisbirtokosokat nevelni kell arra, hogy a saját szükségletükön felül eladásra, esetleg kivitelre termeljenek. Rámutatott pávai Vájná Ferenc arra, hogy a magyar föld felszíni terményei mellett talán még nagyobb jelentőségűek azok az energiaféleségek, amelyek jelenléte már az eddigi kutatások alapján is bizonyosra vehető. Ilyenek a mélyfúrásokkal már igen sok helyen feltárt gyógyhéwizek. földgáz és petróleum. Ezek mindegyike olyan energiaforrás, amely arra képesíti a magyarságot, hogy azok segítségével a magyar termőföld többtermelését mozdíthassa elő és azonfelül olyan iparosodási lehetőségre adnak alkalmat, amely még több és jobb megélhetést biztosit a magyar föld népének, mint a felszíni talaj termőképessége. Az iparosítás lehetőségeire különösen a földgáznak és a földiolaj-féléknek bányászatával kapcsolatosan mutatott rá. Az új hőforrások nyomán keletkezett gyógyfürdők ezer és ezer embernek adják vissza a munkaképességét akkor, amikor a dolgozók százainak megélhetést biztosítanak. A hőforrások másik nagy gazdasági jelentősége abban van, hogy mint höenergiaforrást lehetne felhasználni őket. amikor az azokkal fűtött melegházakban olyan növényeket és gyümölcsöket termeszthetnénk, amelyek ára ma külkereskedelmi mérlegünket érinti súlyosan. Ehelyett éppen nekünk kellene a tölünk északra fekvő országokba importálnunk azokat, a már rendeBcezésnükre álló és még feltárandó hőforrások fütöértékéveJ termesztett primőröket, virágokat és gyümölcsöket. Különösen a Duna-Tisza közi homokterületeken kellene az öntözést meghonosítaná, mert csak úgy lehet majd ott gazdaságos gazdálkodást meghonosítani. A borgazdák még sokáig maradtak együtt s nagy figyelemmel kísérték az elhangzott gazdasági kérdésekkel kapcsolatosan Kozma Jenő és Petracsek Lajos saját tapasztalataikon alapuló értékes hozzászólásait. E hét péntekén, december 9-én, Petracsek Lajos dr., i Buda képviselője lesz a borgazda, akinek az aktuális kérdésekkel kapcsolatos felszólalását nagy érdeklődéssel várja Buda közönsége. Vitéz Tóth András dr. és Hfitt Károly dr. ünneplése Óbudán A Nemzeti Egység fővárosi pártja ül. bér. szervezete vitéz Tóth András dr., a NÉP fővárosi pártja megbízott vezetőjének és Hüttl Károly dr. fővárosi bizottsági tagnak, a NÉP fővárosi pártja m. kér. szervezete elnökének tiszteletére december 10-én este 8 órakor az óbudai Korona-Vigadó összes helyiségeiben (in., Korona tér 2.) vacsorát rendez. Teríték ára 1.20 pengő. Jegyek kaphatók Királyffy Mihály főtitkárnál a párthelyiségben, ni.. Hajógyár utca 2. Miért nincs Sxeniimreváros- naK rendes közlekedése ?
