Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-17 / 46. szám

2 Budai Napló 1938. november 17. Alapítási év; isss. SSEmSSSSZ káljhásmestere Magyaros díszítésű Uj cserépkályhák, kandallók, takarélrtüz- KfÜVéSSZÍ flOVOnmilfllf/iL< helyek, fayence falburkolatok,vaskályhák UflflUK esusiKoszorus —------------------------------------ helyek, tayence falburkolaton,vaskaiyna* --------------_ _ _ — ___— _ vv . . _ > ■ __ , « . ,, u Doroszlay Gyula Kalocsai Ho rvath S a n dor I., Szent János-tér l/a sz. tanár Készítmény a Az indulás pillanataiban újból felhangzott a „Magyar Hiszekegy". És a lord akkor meghatot­tam szólít, mondván: „Á viszontlátásra Buda­pesten!” Ez a viszontlátás most történt meg. És eh ez 2500 magyar dalos (kísérte el ia Budai Dalárdát, amely az angol himnusszal, a többi dalos pedig a magyar himnusszal és „Hiszekegy” előadásával köszöntötte azt a férfiút, aki irántunk való felbe­csülhetetlen értékű rokonérzésével az egész ma­gyar nemzet hálájára tette érdemessé magát. A budapesti dalosoknak felvonulása és ünne­pélyes könzönetnyilvánitása 60.000 magyar dalos leikéből szállott fel. Ennek adott kifejezést Ripka Ferenc, a magyart Dalosegyesületeik Országos Szövetségének elnöke, aki a Dumapaloita erkélyén átnyújtotta a magyar igazság nagy angol harco­sának a Szövetség dísz aranyérmét. Ennek fel­irata a magyar dalostársadalom mélyen áténzett háláját és köszönetét tolmácsolta a felvidéki ma­gyarság visszatérésének ünnepe alkalmából. MOLDOVÁNY1 KAROLY CUKRÁSZDÁJA I„ KRISZTINA-KÖRUT 117. Uj kezekbe került a Jánoshegyi vendéglő. Örö­münkre szolgál, hogy a Jánoshegyi vendéglő bérletére kiírt- versenytárgyalásból budai vendéglős, legifjabb Balázs Antal, a közismert hűvösvölgyi Balázs vendég­lős-család tagja került ki győztesen. Legifjabb Balázs Antal édesatyja üzletében már gyermekkora óta köz­reműködött, majd 1925—26-ban az öregdiófá-ban nyert áttenni kiképzést, 1927-ben a Piaristáknál letett érett­ségi vizsga után a vendéglős ipariskola továbbképző tanfolyamának volt hallgatója, ez idő alatt a Nemzeti Casinóban mint szakácstanonc volt leszerződve. A ta- noncév leteltével felszabadult és 1929—30 években Svájcban, Lausanneban, az École Hoteliére-ben 10 hó­napos kurzuson vett részt, majd a bécsi szállodaigaz­gatói tanfolyamot végezte^ 1931—32 évi katonai szol­gálata után mint zászlód szerelt le és a lillafüredi Palota Szállóban volt irodai tisztviselő és gazdasági ellenőrző. 1933-ban a budapesti egyetemek klinikáinál: központi konyháján dr. Soós tanárnál tanulmányozta .a diétás konyhát. 1931-ben iá Carlton szállóban volt szakács. 1937-ben pedig a Belvárosi sörözőben üzlet- | vezető. Több külföldi tanulmányutat is tett . Legif­jabb Balázs Antal tehát a legkomolyabb szakmai kép­zettséggel rendelkezik és óriási ambícióval fogott az idegenforgalmi szempontból is fontos Jánoshegyi ven­déglő felvirágoztatásához, amelyet a tavasszal nagy befektetéssel teljesen át akar építeni. Wagner Söröző Telefon : *2— 108. 1 K itflnö magyar konyha. Elsőrangú italok. Nagy fejlődés előtt áll a Svábhegy Megkezdték a monumentális Uj-Majestic építését Odalenn >áth a toliharbaitil.an ködtenger borítja a várost, iitt fenn. .azonban a Svábhegy még most, a késő ^novemberi délelőtt is a gyönyörű magyar ősz ragyogó napfényében sütkérezik. Ment itt szinte soha sincsen iköd, de nincsen szél! és por sem és ezek az adottságok teszik a Svábhegyei csodás hatású üdülőhellyé,' amit bizony csalk az utóbbi években kezdenek felfedezni. A Sváb­hegy mindig kedvéit kirándulóhelye vo'lrt ugyani a főváros népéinek, igazi nagyvárosi és a fürdővá­roshoz méltó fejlődésről azonban csak az utolsó két évben lehet beszélni. elhanyagoltság megszüntetésére, a sérelmek or­voslására és felhívta az illetékeseik figyelmét arra, hogy a Svábhegy, mint egyik legértékesebb ter­mészeti kincsünk, többet vár, mint amit kapott eddig. Urbanovich O. Zoltán föérdeme azonban az, hogy mintegy két évvel ezelőtt megvetette az alapját egy európai színvonalú vállalkozásnak, amely állandóan fejlődik és ma már az egész vi­lágon a legjobb hírnévnek örvend. A Majestic- szállókra gondolunk, amelyek létrehozásában nagyszerű segítőtársa volt Démán István, a mar­gitszigeti Sziget-Club volt igazgatója, akinek Tervező: Szőke Imre. AZ VJ-MAJESTIC-LUXUSSZALLÓ. Kivitelező: Wagner Sándor. A .fejlődésnek erős lökést adott a fogaskere­kű villamosítása, viteldíjának mérséklése és a fon­tosabb autóutak kiépítése, mindezek azonban csak ai kiránduló és sportoló közönség számára tették hozzáférhetőbbé és kedveltté' a Svábhegyet. Az igazi fejlődés akkor indult meg, amikor a Sváb­hegyi Egyesület élére, mint elnök, Urbanovich G. Zolííjáni ko.rmtányfőtanácsos (került, lak? a legna­gyobb odaadással kezdett foglalkozni a Svábhegy problémáival és erős harcot indított az évtizedes Olaszországban, az idegenforgalom klasszikus földjén volt szállója és aki fanatikusa a Sváb­hegynek. Csakis az ö fanatizmusának, valamint Urbanovich ü. Zoltán páratlan agilitásának ered­ménye az, hogy immár a harmadik Majéstic- luxusszálló építése .kezdődött meg. Ez a monumentális palota, amelyet Szőke Imre építész tervezett és Wagner Sándor építész kivitelez, büszkesége lesz nemcsak a Svábhegynek, hanem Budapest-Fürdövárosnak is. 400 méter ma­gasságban, a fogaskerekű állomás közvetlen kö­zelében épül az Uj-Majestic, ,a Svábhegy centru­mának legszebb, legegészségesebb pontján, a leg- remekebb kilátással az egész fővárosra. A szálló öröklakasos tarsashaz alapon épül, 50 méter hosz- szúságban, 4 emelet magasságban, igazi luxuski­vitelben, a nagy városi fokozott igények teljes fi­gyelembevételével. Az új Majestic nagyszerű, ózomdús és pormen­tes levegőjű ősparkban épül, 750 négyzetméteres tetőterraszán napfürdővel .és zuhanyozókkal. Elő­kelő modern étterem, télikert, rtársashelyiiségek, az I. emeleten gyönyörű terrasz, dohányzó-, bil- liárd- és kárty.aszóba a .társalgóban teszik töké­letessé ezt a pompás építkezést. Az Uj Majestic monumentális épülete a már megépült Máj esti c - h otelekk el együtt teljesen meg­változtatja a Sváhhegy centrumának a képét és ez .természetesen megköveteli a fogaskerekű állo­mása körüli tér teljes rendezését is. Örömmel ál­lapítjuk meg, hogy Urbanovich G. Zoltán ebben az irányban is nagyszerű munkát végzett. Az ö közbenjárásának eredményeképen már bontják a szanatórium parkjának bejárata előtt iaz emeletes üzletházat .és .a régi cukrászdát és helyükbe remek parkot kap a Svábhegy reprezemtativ tere. Ta­vasszal a közvilágításit ás teljesen átépítik a Hő­sök terének világításához hasonló megoldással. A fogaskerekűnek a múlt századiból liitt maradt ócska állomásépületét is eléri megérdemelt sorsa, nem­sokára eltűnik és helyébe modem üvegvárócsar­nok .kerül. A Svábhegy nagyarányú fejlődése még egy nagyon fontos probléma megoldását követeli, és ez az autóbuszjáratok! megindítása. Ezt fis Urba­novich elnöktől várja a Svábhegy és reméljük, hogy az Orbánhegyi Egyesület elnökével, Kappé- ter Gyula építésszel 'karöltve, rövidesen tó is har­colják a Délipályaudvartól az Orbánhegyen át a Svábhegyre vezető autóbuszjáratot. Evangélikus teák. Az elmúlt évi nagysikerű teadétutánoíkat az idén 'is .megrendezi |a Budai Ifjúsági Luther Szövetség november 20-án, de­cember 4-én és 18-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a Bellevue-szállóban (I. Attila utoa 53.) Asztalfoglalás és meghívóigénylés a rendezöbizott- ságnál: 11. Apostol utoa 6. I. emelet. Rendezik a Zugligeti-Utat. Az út rendezése során lebontásra kerül a régi lovasát állo­mási épülete, amely ma villamosvasúti alkalma­zottak lakásául szolgál.' • > IZSÁK JÓZSEF «FT. vegyészeti gyár ké­szítményei előnyösen beszerezhetők Steiner Jenő háztartási .szaküzletében, II., Olasz-fasor 41. sz. Telefon: 167—772. BRANDSTETTER FERENC és TSA mmmm LAKBERENDEZŐ MŰHELYE 1 "“SÍK A 25 éves Horváth Géza O I P ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. —■ II., Csalogány utca 50. Telefon : 367^370. Á BUDAI CARMEN Irta: László Zoltán dr. A kulturvjlág centennáriumát üli a világ? egyik legnagyobb zeneköltőjének, Bizet-nek, aki­nek ez a müve túl fogja élni az időket. Ott, ahol a zenekirály, Wagner Richard neve szere­pel, azon a listán az első helyen lesz mindig a Carmen halhatatlan szerzője is. Nemcsak a nyugati nemzetek minden számottevő lapja fog­lalkozik most Bizet nevével, de nem akadt magyar lap sem, amelyik ne szentelt volna ha­sábokat az annyi kedves órát, annyi édes élve­zetet szerző mü alkotójának, ülő tehát, hogy mi budaiak is foglalkozzunk Bizet-vel és Car­men jével, természetesen budai vonatkozásban. (Sajnos, édeskevés forrásmunka áll rendel­kezésünkre, ami Bizet-re és a Carmienre vonat­kozik. , A szombati délelőtt a szerkesztőségi kon­ferencia napja . Ilyenkor osztják ki kinek- kinek a feladatát a szerdán este megjelenő új számhoz. Tárcaírók!, vezércdkkezők, 'rovatve­zetők, külmunkatársak jönnek be a aki elmarad, ttelefonon (érdeklődik. Ezért szomba- tonkint eléggé ideges a hangulat, pipázni nem lehet. Rám kerül a sor. — Most van a Bizet-centennárium. Kellene valamit írni a Carmenról Budával kapcsolatban. Tudsz erről valamit ? Kicsoda? — 'Carmen. I— Hisz ez női név!? — Nem baj. A kármentö szó, ez az ős­magyar elnevezés ebből a névből ered. Kiborul tan néz rám a szerkesztő. — Egyebet nem tudsz róla? — Dehogynem. Rengeteget Majd ’meg-i írom. Ezzel ledváltunk). Tejhá/t Carmenról kell írnom Budával kapcsolatban. És Bizetről, pedig nem volt sem polgármester, városi poli­tikus, sem kerületű elöljáró, sem tanácsnok. De azért megérdemli a megemlékezést. Tehát: „Föl, föl torreádor!“ ■ — Megint töröd valamiben a fejedet? Gyere inkább a Regentbe reggelizni. Elmegyek (reggelizni ja kávéházba, miköz­ben a többi munkatárs már rágja a penzumát. Addig majd mi is gondolkodunk, mi az össze­függés Buda és Carmen között. Rogífeli után átnéztem vagy harminc kül­földi és belföldi lapot a centennáriumról, de budai téma nem akadt. Pedig kell lennie. Vál­laltam, tehát megírom, ha a föld alól kell is elő- kapamom. Boldogan csapok <az asztalra. Eszerrtbe jut, hogy otthon, régi folyóiratok közt olvas­tam egy tárcát Carmenról. Most már arra is emlékeztem, hogy V a c h o t Sándor írta. De- hát ez egymagában nem fesz elég, keressünk más nyomot is a budai Carmenról. V|isa|zlamegiyek a (redakcióba, (megkérde­zem a kollégákat. Hosszén annyi okos ember van ott együtt, sok a tudós koponya közöttük, biztosan akad, aki tud Carmenöl. Majd meg­látjuk. Elsőnek „Menyust“ fogom meg, aki író­asztala fölé borulva, röfös riportot ír a Háx- mashatárhegyen tervezett sétányokról. Ez a Menyus juris doktor, volt törvényszéki aljegy­ző, a legrégibb újságíróik egyike. Megkérdem: — Te Menyus! Hallottál-e valamit a budai Carmenról ? — Hogyan? — kapja fel fejét a sok kutya­nyelv közül. Nagyot bámul rám és csíptetöje táncot jár az orrán. — Te mindent tudsz, kellett, hogy hallot­tál légyen a budai Carmenröl ? Menyus valamikor Kolozsvárit és Debre­cenben volt újságíró, mint frontharcos bejárta a világégés alatt Szerbiát, Macedóniát, Albá­niát, vérengző vegeteriánus és antialkoholista, a székesfőváros 5937 meglévő s még leendő ut­cáit együtt és összesein betéve tudja, bekötött szemmel 'elhadarja előlröl-íhátuj róüi. herülleten­kint s anékül és még az 1850-es évi régi, több­ször változtatott nevüket, is tudja. De Carmen- ről, már t. i. a budairól nem tud, Kérdezzük meg a másik kollégát, aki éve­kig orosz fogságban voR, tartalékos hadnagy, messzejárt ember, a Beszkárt minden bünét- baját állandóan nyilvántartja, a budai közle­kedés fanatikusa. Énekel és. táncol, Így hát zenei nexusai is vannak. De Carmenröl budai vonatkozásban nem hallott. — Kérem, — mondja borongósan, — má­son jár az ember esze ilyenkor. Az élet gond­jain, lakbéren, miegymáson. A Carmen szép, jó, a torreádor indulóra még szteppelni is tu­dok, de budai Carmenról nem hallottam. A külmunkatársak talán jojjban -informjáltak. Ezzel se boldogulok. A kis Tüske Ilonka, a redakció titkárnője, se tud budai Carmenröl. Hacsak moziban nem adják. Már-már két- ségbeesek, de csengetnek s jön a mi 42-esünk: BeVifilia'q ua-Borsody Béla dr. .Történet-i tudós, pompás, zamatos író, polihisztor, aki mindent tud és sohasem jön zavarba a káden- ciák miatt. Ha a Szvatopluk ükapjának genea­lógiáját kérdezzük, azt is elmondja. Hogy aztán vág-e a história adataival. (kinek 'lenne ideje ellenőrizni. — Béla, — toppanok feléje — hallot­tál-e a budai Carmenröl? — Természetesen! Már Anonymus is fog­lalkozik vele. írjak róla? Mi kell? Tárca, budai krónika, amit őhajtass» No, itt sem boldogulok, bár Béla barátom még azt is tudná, ha ráhagyom, hogy a Mars bolygón mikor volt a Carmen első előadása. Pegazusán se nyereg, se feiszítözabla Még utóbb kideríti, hogy Bizay, a nemzet 'bárója, nem volt más, mint Bizet, inkognitóban. — Jó, jő, Bélám! Nekem kell írnom a té­máról. Adatot kérek. — Menj a Fővárosi Könyvtárba és kérj adatokat Z/a j t i Ferenctől, ö, az ind és szan- szkrit tudós, aki Krisztus Urunkról is kiderí­tette, hogy szittya származású. — Jól van! Megyek. Nem is megyek, rohanok már. A Margit- körúton fel a Széli Káimán-térre. A „Pozsony“ vendéglő előtt éppen ott találom K a p c z a Imrét. No, ez kapóra jött. Poéta és hisztérikus. — Imre, állj! Fontos kérdésem van.- Itt az utcán nem. Itt remek sört csa­polnak. Menjünk be. így is jó. Ebéd előtt a hetedik korsó sör után mertem csak előhozakodni Imre barátom­nak, aki eddig folyton a lirai költészet szépsé­geiről és Petrarca érzelmeiről szavalt. Csak most jártam meg igazán, — Carmen Budán? Pincér hozzon még két korsó sört. Mire a Carmenhoz jutottam volna, már ránksötétedett. Elváltunk, Nem is annyira bo­rongás, mint inkább „söröngős“ hangulatban. Fel, fel torreádorok! A Retek utcai halálka- nyarnál a másik budai poétamunkatárssal ke­rülök szembe. Ott gördül fedőm a mindig mo­solygós, telejás Gegus Dániel, fővárosunk egykori helyettes főkapitánya, az ebtenyésztők friss csapoló5 van Itt a Fogaskerékben. Érdemes lesz benézni. Szervusz Zoli! Hova? . — Haza! ...— Ugyan kérlek, '— mondja kedélyesen — friss csapolás van itt a Fogaskerékben, Villá­nyinál. Érdemes lesz (benézni. — Gyerünk! Most már úgyis mindegy. Néhány korsó rá­adás javíthat az európai egyensúlyon és talán tud valamit Gegus Dani barátom a budai Carmenröl. A vendéglő előtt hórihorgas, bri- csesznadrágos, angol füzöszárú, csizmás katona áll. Nini, hiszen ez á munkatársunk, Vécsey, a másik alacsony, kövérkés, rrp olygós pilóta! peó'g a Budai Napló adószakértője, Feit-1 scher Béla.- Szervusztok fiuk! Tudtok-e valamit a budai Carmenröl? Vécsey Matyi morózusan felel: — Zoli bátyám! Lehetetlen más témával fogdalkozni, mint a Felvidék sorsával. Egyébként fogalmam sincs, mi van a, budai Carmennel. Itt se boldogulok. Feitsöher, az adó és köz­ügyek nagymestere, jelenleg kitűnő pilóta (töd.© magától tudom), de a budai Carmenhez nem ért. De ime itt jön velünk szemben Benjámi­nunk, (Bcflitay mester1. Robeslpiierre (mjejnyajsszo-i nyának sírját megtalálta ugyan a Tabánban, de a budai Carmenröl ö se tud. Megállóit a tudományom. Kit hivjak még fed adatokért? Ahá, Szilágyi Károlyt. Óbudán. Volt képviselő, bankigazgató, orfeum-direktor, kitűnő zenei érzéke van. Szép hangja, jól éne­kel, a bort is kedveli. Benedek Jánossal együtt de sok dalos estét rendeztek. , — Károly, mit tudsz a budai Carmenröl?- Mindent, — válaszolja a telefonba, — s már énekli jó baritonján a Torreádor indulóját. Végighallgattam, aztán kétségbeesve letettem a kagylót. Ebbőd nem lesz cikk. Van még sok jő fiatalkori barátom, iskola, konviktor vagy tánc­iskolái társam. Azok közül valakit? Okos em­berek, tudósok, müveitek, zeneértök s jó pajtá­sok. Megpróbáltam még a budai kereskedői és iparosvilágot, Fábián Józsefet, akinek adósa is vagyok és Ravasz Lászlót,; a Cutkrászkirályt, aki hét nyelven beszél, de valamennyit felvidéki akcentussal, holott Debrecen vidékéről való. —. Kéidlekj, ha a tunkmalsszát kérdezed, arról szakszerűen referálhatok s még Hadrián császár krémespite receptjét is tudom. De Car­menról csak annyit, hogy van Carmen-torta. Szóval itt is megbuktam. Node nem haj. Otthon megvan a derék Vachot Sándor tárcája, abból ki .lehet bányászni annyit, amennyire szükség van. És ekkor állt be a katasztrófa: kiderült, hogy Vachot nem a Carmenról írt, hanem Kár- mán-ről, a Fanny hagyományai írójáról. Végem van. Ezúton kérek fel mindenkit, aki tud vala­mit arról, mi köze van néhai Carmennek Budá­val, közölje ezt velem. Utóvégre is nem vallha­tom be a szerkesztőségben tragédiámat, azt, hogy Carmen nem volt magyar, sőt budai... Mert ugyebár Önök is tudják, hogy budai volt? Sőt — ha jól emlékszem — vízivárosi. Valószínű ez már azért is, mert a Víziváros eredeti neve Bizet-ívárois lehetett.,. De az is lehet, hogy óbudai volt. Sőt bizonyos is, hisz ott van a dohánygyár... Hol vátsárolfunte a pesti Cánc&icitönél Böröndös, bőrdíszműves J»cl\önüelti és Klein FINOM BÖRÖND ÉS BÖRDISZMÚÁRU KÉSZÍTŐK V., Akadémia-utca 1. Tel.: 327-577. Akadémiával szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom