Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-27 / 4. szám
Budai Napló 1038. január 31. Hangulatos uzsonnadelulanok vacsorák táneoil, zenével. Leggondosabb diétáé konyhe is II., Atilla utca 53 és BELLEVUE Tóth Gábor a filsíerkeres kedők országos elnöke KBTTER ÉTTEREM helyiségeiben XI.. HORTHY MIKLÓS UT 48 Esténként LAKXTQS FLÓRiS cigányzenekara muzsikai. I i,.t; hivatásától. a i áraik szabályozásától messze is sokban hozzájárul ahhoz, hogy a kis fü- ri^ifk alig tudnak megélni. A törukrcmenl kiskereskedő kénytelen alkalmazotti állást vállalni, ha ez egyáltalán lehetséges a mai viszonyok között. Egészségtelen ez az állapot, hiszen az államnak az | az érdeke, hogy az önálló egzisztenciák száma nö- vektidji&k. ...- A kiskercskedclem helyzetének javitasa ír- dekében — mondotta Tóth Gábor — követeljük .1 szövetkezeti kérdés rendezését, a Községi Élelmiszeriizem terjeszkedésének korlátozását, a szakma képesítéshez kötését, a záróra egységes rendezését és a tanonckérdés radikális megoldását. Nagy gondot kell fordítani kereskedőink helyes kiképzésére és oktatására; a müveit, intelligens, udvarias kereskedő emeli a szakma nívóját és a közönségnek is csak előnyt jelent. Ezeket mondotta a fűszeresek új elnöke és hogy ezek a programpontok nemcsak üres szavak, arra garancia Tóth Gábor személye, aki a törvény- hatósági bizottságban az egyetlen kiskereskedő, aki választás utján és nem mint érdekképviseleti tag jutott be, Bornemisza Géza miniszternek, a kiskereskedők és kisiparosok igaz barátjának lemondása folytán. ___________Gerö Sándor. \ RE GENT Cafa Restaurant II Keleti Károly-u. 1 Igazgató: BOCK • Telefon i IBS 326 Esténklnt Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál együttese 120 gyermeket uzsonnáztatott meg a NÉP asszonytábora \ Rómaifúrdö' Tóvendéglőhen vasárnap! délután 4 órakor a NEP-asszónytábor vendégüli látta uzsonnára a romai fürdői, löpormalom-dülöi, I péterhegyi, cs alhegyi szegény családok gyerme- j keli. Mintegy százhúsz an gyűltek össze az apróságok közül, akiket énekszámokkal, szavalatokkal j ■ és kis színdarabok előadásával szórakoztattak A | gazdag műsort Magyar Imréné tanítványai adták 1 elő. Különösen kitűnt Molnár Dezső főfelügyelő 1 két gyermeke szavalattal Fehér Zsuzsrka az apróságoknak beszélt míg a nagyok részére Rózsa j Zsigmondnc kerületi elnöknö és vitéz Pólya Antal . min. tanácsos mondottak beszédet. A központból dr. Kovács Istvánné Volt jelen. Az uzsonnán ott ■ volt a környék előkelőségének szine-java is élükön ! Kézdi-Kovárs Lá-v.l o::l, a telep egyesületének elnökével. Sug ár rádió,csillár, írógép, kerékpár ér villanyszerelési szakdzlet. /Is uj öid nem öosöuija meg Sseniimreváros fejlődését a 30 éves adómentesség nélkül azok, akikre nézve ebben a tiszta levegőjű, por- c> tiislnélküli városrészben való lakhatás éle (szükség És honnan várhatnak az építtetők a támogatást, ha nem attól az Államtól, a: vlynek polgárai irányában fő kötői essége ezek egészségének megóvása, de kötelességei vannak az ország fővárosa n."k fejlesztése körül is, ha azt akarja, hogy Budapest Fürdőváros neve necsak hangzatos és megtévesztő idegenforgalmi reklámul szolgáljon, de maga a város a: ittjártak vonzó Mekkája legyen?' Hatadéktnlanul meg kell tehát adni u 30 éves vagy még ennél is nagyobb lendkivüli adómentességet at áj híd budai lejéiül sugars zenien elágazó minden útvonalra, ideértve légióké pen a Szent István sitgárntnt egész hosszában, tehát a Kelen- I földi pályaudvarig, — valamint a közheneső nagy I tereket, tehát a Szent István sugárútnak a Buda- I foki, a Fehérvári és Tétényi úttal való keresztezé- I sérrél levő, valamint az Etele-leret is Ez az egyedüli módja Budapest Fürdőváros tlóraválásánnk. I lévő, szilárd anyagú s ha sem a telek sem az építési anyag, sem a munkaerő nem drága, — viszont a házbérek az összköltséggel arányosak és sta- [ bilak. Sajnos, ezeknek a teltételeknek meglele minden irányban kétséges. Ilyen körülmények közöd pedig ki merjen építeni? Segítségre, támogatásra van tehát szükség. Nemcsak azért, hogy az új hídnak legyen értelme, de Budapest szépsége, az elhagyatott Szentimre- i'áros fejlesztése és főleg: a szociális követelmények szempontjából, hogy t. i. a pesti túlzsúfoltságból egészségesebb környékre menekülhessenek A kiskereskedők érdekeiért küzd Magyar Detailkereskedő Szerkeszti: KERTÉSZ IMRE UJ zenei köny vek! Deménv: Hangversenykalauz P 4 80 Fáik : A magyar muzsika mesterei 4.80 „ Vezető a zene világában 3.90 Gál György S.: A zene története 10 — Kaphatók Tisza Testvéreknél II. Fö-u 12 Telefon; 152-713 Buda száz év előtt Százéves útmutató adatai alapján Közli: Mazsáry Béla dr. — Második közlemény — Charitativ iintézményekel találunk már száz év .előtt is Budán. Ezek: a jótékony nöegylet, mely évente több mint 70.000 frtot fordít jótékony célokra, azután az önhibájukon kivül elszegényedett polgárok tápintézete és a magyarországi tisztviselők nyugpénzintézete. A város egészségügye eléggé tűrhető. Volt I 20 orvos, vagyis Doctor Medicináé, 22 sebész, fogorvos és 30 szülésznő. A hatósági közegészség- ügyi szolgálatot három fizetéses városi fizikus, azaz tisztiorvos, több tiszteletbeli fizkus és 6 seb- orvos látta el. Patika nyolc volt a város különböző részeiben. Buda forrásai már a középkorban világhírűek, a török hódoltság alatt valóságos fürdőváros, utána azonban nagyon megcsappan a fürdőzés s száz év előtt mindössze a Rudas- és a Császárfürdő mutat némi emelkedést. A többi szerény, sőt szegény állapotban leledzik s legnagyobbrészt magán- tulajdonban van. A Sárosfürdö, a mai Szí. Gellért-fürdő, jelentéktelen épület. Egy deszkafallal kettéosztott közös medencéje, hol óránként 2 krajcárt kell fizetni), három hőfürdője Í12 kT.) és nyolc kádfürdője (24 kr.) volt. Hosszabb gyógykezelésre érkező vendegek számára öt idegenszobával rendelkezett. A polgári fürdő mellett volt a szomszédos katonai gyógyintézet (a mostani Fővárosi Asványvizüzem helyén) külön katonai fürdüháza. Még jelentéktelenebb ebben az időben a Mátyás király fürdője helyén épült Uj- vagy Rác- iiirdo, a mai Szt. Imre-fürdő elődje. Előtte a most már beboltozott hegyipatak fotydogált, melyen át kőhíd vezetett a fürdőbe. Volt egy közös fürdője, 8 kőfiirdöje és három vendégszobája. Jóval jelentékenyebb s a leglátogatottabb volt a város tulajdonában levő Rudasfürdö, melynek közös medencéje s fürdőrésze még a török időkből való. Már tetszetős külsejével is kitűnik. Szabad téren fekszik a Duna partján, előtte szép fás, bekerített térség. Belső berendezése feltűnően tiszta. Nagy közös fürdőjének külön bejárata van. Három hőfürdőjének óránkénti ára 24 krajcár, 30 kádfürdője van 32, 45 kr. és I írt órabérrel. Ezeken kívül van még egy fényűzően berendezett külön kádfürdője, az úgynevezett Ferdinánd fürdő, melyben 2 frtot kell fizetni egy órai fürdésért. A vízivárosi Királyfürdő a helyőrségi kórház mellett, egy közös fürdővel, nyolc köfürdövel és két vendégszobával egészen eltörpül a Császár- fürdő melleit. A Csí zárfürdő, az ligalmasok rendháza mellett, már teljesen nyugatcurópai színvonalon álló- fürdő, az irgatóias testvérek tulajdona, kiknek Marczibányi ajándékozta. Van egy közös fürdője, 19 köfürdóje, melyek közül hármat török fürdőnek neveznek, 7 kétkádas fürdőszobája, két ivó- csarnoka, 33 vendégszobája, étterme, kávéháza és szép, nagy, fás udvara. Az 1837-es év májusa óta az akkori bérlő a Hajóhíd pesti hídfőjétől óránkinf közlekedő he .. kocsi-járatot rendszere silett. ami a vendégforgalmat jelentékenyen felien ditette. Igen érdekes, — írja még útmutatónk a Császárfürdövel kapcsolatban, — hogy ennek a fürdőnek forró vizében, különösen a Császármalom kerekei alatt, olyan halak is akadnak, melyek | fi hideg vzben felfordulnak. Buda többi fürdőiben nem találhatók! Részben a lakosság kényelmét, részben az egészségügyet szolgáló intézmények: a kövezel, ül l/i’óivilágítás, a vízvezeték, a közutak és a fiáker. Kövezettek a Vár összes és az elővárosok főbb utcái. Járda kevés van, de feltűnő a nagy köztisztaság. A közvilágítást 438 lámpa szolgáltatja, köztük 78 Argand-lámpa, vagyis szivattyús lenmag- olaj-gáz! ampa. A vízvezeték 1728 óta áll fenn, vizét a Doktor- kút, a svábhegyi forrás és a Király- vagy Mátyás- két szolgáltatják. A Svábhegy aljában a három vezeték egyesül s a Krisztinavároson és Vérmezőn át felvezet a Várba a Városháza (a Szent Háromság tér és Szent Háromság utca sarkán) ciszternáiba, honnan csövekben vezetik a nyilvános kutakhoz: a Franciskánus térre, az Iskola téri Zöld kút"-hoz és a Disz térre. Buda ezen hegyi forrásvíz révén igen jó ivóvízhez jut, mely a legnagyobb hőségben sem apad ki. A svábhegyi vízvezetéken kívül két vízemelö gépezet Dunavizet emelt fel a Várba a Szent György téren állott víztárolóba (Wasserhaus). Ez nemcsak a napi víz- szükségletet fedezte, hanem gyöjtómedencékben előre gondoskodott a tüzeseteknél szükséges víz- mennyiségről. Ennek a vízműnek összes csövei idomból voltak. A királyi palotát külön víznyomógépezet látta el vízzel s emellett a. vízivárosi kút- gépezet (Brunnenniaschiné) mellett a Duna vízállását mutató kész.lék is volt felállítva. Buda személyforgalmát 70 számozott, örabé- res tarifával fuvarozó fiáker látta el. A rákeresek azonban -*zt a városi magisztrátus által szigorúan megszabott tarifát, különösen idegen utasokkal szemben, úgy játszották ki, hogy útközben előre igazították zsebóráikat! A távoli, messzefekvö Ö- budára külön stájer kocsik vittek négyülésen nyolc személyt, személyenként 12 krajcárért. A Szúg- ligetbe, de csak nemrégóta, a rácvárosi Ferenc térről (a későbbi Szarvas térről) induló omnibusz- szál lehetett eljutni. A távolsági forgalmat a .,gvorsparaszt”-nak nevezett szekeresgazdák bonyolították le. Ezek Pozsonyba az „Arany Hajó” és „Arany Korona”, Székesfehérvár felé pedig a „Hét Választófejedelmek" vendégfogadók kocsiszínei alól indultak. A postakocsik gyorskocsijai megállapított időben a megállapított postaútvonalakra a postaigazgatóság épületéből indultak, ennek emlékét őrzi a Gyorskocsi utca elnevezés. A húsz budai vendégfogadó közül a legnagyobbak és legjobbak voltak: a Fortuna fenn a Várban, a Fortuna utcában, az Arany Hajó és az Arany Korona a vízivárosi Fő utcában, a Híd-fo- gadó a Hajóhídfönél (ez volt a legkedvellebb, mert ablakaiból szép kilátás nyitott a pesti Duna- sorra és a Hajóhíd élénk forgalmára), továbbá az Arany Perec a mai Apróid utcában, a Hét Választófejedelem, melynek háza a Döbrentei utcában még ma is megvan és a Vörös Ökör, szemben a Rndasfürdövel. A kávéházak száma a fogadóbalielc- ket együtt 16, a bor- és sörméröházuke pedig 240. 1.7 a szám meglehetősen alacsonynak látszik, d elegendő, ha arra gondolunk, hogy Budán majdnem minden polgár sajátterrnésíi borát itta s minden szőlősgazdának jogában állott sajáttermésü borát kimérni. De azért jócskán fogyott a sör is. Az őszi hónapokban pedig a sok Wermuth-ot, vagyis ürmöst mérő borház számos pesti vendéget is vonzott át Budára. A város közbiztonságáról a városkapitány [gondoskodott 60 városi darabon ttnl, de szükség esetén a katonaság is rendelkezésre állott. Az 1810. évi tűzvész óta nagy gondot fordítanak a tűzrendészeire. A nádor, József főherceg, tűzoltó felszerelése kiváló s az ő tűzoltói mindig a legelsők a tüzesetek színhelyén. A tűzkár elleni biztosítás mind gyakoribb, persze a külföldi biztosítók itteni expozituráinál, mert hazai biztositó- társulat még nincs. Villámhárító nincs, a Duna és a környező hegyek szerepelnek mint termesze tes villámhárítók. Nyilvános müvésziskola nem volt Budán, de ott élt és dolgozott fenn a Várban, egy Országház utcai házban, .nagy szobrászunk, Ferenczy István, ki nemcsak itthon örvend nagy hírnévnek, hanem külföldön is. A rajzművészetnek és festészetnek számos híve van Budán. A Mária Terézia által alapított rajziskola azonban inkább az iparosképzést szolgálja. Szép munkákat szállít Szak- mdry József úr „l-ithographiá”-ja. Szép számban van azután még véső, órás. arany- és ezíistmives és ékszerész. Buda ipara csak kézmivesipar. Igen virágzók a bőrmivességek, különösen a tanárság, a Duna partján hosszú sorban állanak a jellegzetes tímár- házak. A főfoglalkozás a bortermelés. A budai 5333 hold szőlő gyenge termes mellett is 200.000 nkót ad. A legkiválóbb budai bor a „sashegyi”. „A budai vörösbor — írja útmutatónk — a külföldön is jó hírnévnek örvend cs fanyar alaptulajdonsága miatt gyógyszernek is ajánlják; sokszor nagy sikerrel használták gyógyszerként, különösen a kolerajárvány idején (1831-hen) olyan orszó- gokhan. hol egyébként kevés bort isznak.” Az ipar és kereskedelem alig említésre méltó, ezen a téren Pest ragadta magához a vezetést. A hetenkénti három hetipiacra esek a szomszédos községek lakói járnak be s látják el a budai háztartásokat a szükséges élelmiszerekkel. Az évenkénti négy országos vásár teljesen jelentéktelen A legnagyobb részletességgel tárgyalja útmu tatónk Buda szórakozóhelyeit és lehetőségeit, már akkor felismervén, hogy ezek az idegenforgalom igen jelentős tényezői. A Várszínház az 1837. év húsvétjáig a magyar játékszín fellegvára, hűsvétkor búcsúzolt a magyar társulat, hogy augusztusban immár Pesten, tíz új állandó magyar játékszínt épületbe költözzék. Azóta újra német társulat játszik a Várszínházban. Bálokat szép számmal tartanak Budán, különösen mikor a téli fagy miatt a Hajóhídat a téli k kötőbe vontatják. F.zek a budai bálok az országház nagy tanácstermében (ma a belügyminisztérium díszterme). és a „Fácán” jól berendezett j tánctermében zajlanak le. Igen közkedveltek a lüu zibálok is. Promenádé, vagyis sétány, valamint nyilvános és r agánkért, közt lobbi és távolabbi kirándulóhely azután volt bőven, már száz év előtt is. Ezekről maga a természet gondoskodott. A Bástyasétány. a szórakozóhelyek fénypontja. Ez az „esplanade” az erődítmények nyugati oldalán az azóta már régen lebontott Fehérvári kaputól a helyőrségi templomig követte a várfalak irányát, kettős fasor alatt vezetett a gyalog- és kocsisétány, a lejtőkön pedig kertek és szőlőültetvények voltak. Kelvelt sétány tavasz idején a Városmajor, néhány egyszerű épületével és jegenyefasorokkal szegélyezett sétaútjaival. Május elsején már a kora hajnali órákban végeláthatatlan sorokban vonul ki ide a budai és pesti publikum, hogy harsány ötömmel iijje meg a természet újraszületésének ünnepét. A Krisztinaváros kellős közepén fekszik a Horválh-kert. Ezt rendesen bérlők kezelik, a vendéglátás kifogástalan, a kert kellemes, a baj csak az, hogy a bérlők ünnepélyek és egyéb címeken sokszor beléptidíjat szednek. A Gellérthegy a csillagvizsgálóval csak Húsvéthétfőjén nyújt szórakozást Pest és Buda lakosainak, egyébkon igen gyér a látogatottsága a hegyre vezető út meredeksége miatt. A magánkeriek közül vezet a várkert, jobb- fele angolkert, terraszos balfele virágoskert. A margitszigeti főhercegi kert valóságos kis paradicsom, számos regényes rommal. A szigetet csak a budai oldalról lehel megközelíteni. Ha valaki megkongatja a Császárfürdő mögött álló harangot, feltéve, hogy rendes ember, sohasem tagadják meg az átvitelt. A gróf Sándor palota kertje olyan mint a várkert, csak miniatűr kiadásban. A Lövöház a Víziváros végén áll, a polgárt kóroda (régi Szt. János kórház) mögött, ünnep- ős vasárnap délután itt gyűlnek Össze a budai Lövészegylet céllövöi. A közelebbeső kirándulóhelyek közt elöl iU i Svábhegy. Keleti oldala csupa szőlőkért, magaslatain és a nyugati oldalán rétek és erdők terül nek el. Tetején több majort találunk, melyek nyáron át vendéglátásra rendezkednek be. Kedvelt kirándulóhely a Disznószug (a mai Zugligeti és legfelsőbb -ziklaja az aljában fakadó Oisznófö-forrással. Az itteni kis mezei lakokban tavasszal és nyáron számos pesti és budai családdal találkozhatni, sokan lakást is bérelnek itt, hogy tavaszi kúrájukat itt tartsák meg. Igen látogatott major a Szép fuhászné, közelében az elhagyott pálos kolostor romjaival, valamint a Lipótmezö, hol tágas lokál és jó vendéglátás várja a nagyszámban odaözöívlő közönséget. A távolabbi kirándulóhelyek között elsőnek Óbuda szerepel, mely földrajzilag ugyan összefügg Budával, de politikailag önálló mezőváros. Azelőtt a gróf Zichy család birtoka volt, ekkor már régen koronauradalom. A 700 házból álló mezőváros igen falusias külsejű. 7400 lakosa közül 4010 knlnlkus, 3200 izraelita, 100 református és 100 evangélikus. A lakosság főfoglalkozása a földműdéi, bortermelés, a zsidók pedig legnagyobbrészt bejárnak Pestre s ott űzik foglalkozásaikat. További kirándulóhelyek: Üröm, melynek ne ■vetességc az a kápolna, ahol József nádor első felesége, Alexandra Pawtovna orosz cárleány alussza örök álmát, Budakeszi, Budaörs, a korona- uradalom híres merinói juhtenyőszeiével, Pro- montni; vagyis Budafok sok pincéjével és Tétény, hol sok pesti és budai polgárnak van szőlője vagy kerlje. * * # 6 # A Fiiszerkereskedök Országos Egyesülete ja nuár 23-án tartotta 43-ik tisztújító közgyűlését amelyen lelkes külsőségek között, egyhangú felkiáltással Tóth Gábor budai esemegekereskedö, törvényhatósági bizottsági tagot választották országos elnökké. Mindig jóleső örömmel számolunk be, na dai embert ér kitüntetés, de különösen örömül o. szolgál, ha ez a kitüntetés arra valóban a leg nemesebbet éri, Tóth Gábor nevét ismeri minden kiskereskedő és kisiparos; a Fiiszcr eres leedök Országos Egyesületében, és a fuvaros or .’ényhatóságában is mindig ennek a ket tre es ársadahni osztálynak érdekeiért harcolt. Felkerestük az uj elnököt, aki er sem e, 1 vezetése alatt álló hatalmas egyesület jövő pro- r ram jár illetően, kijelentette, hogy lankadatlanul 1 kiskereskedelem problémáinak megoldásáért űzd. A kiskereskedelem lassan teljesen elsorvad, iá nem sietnek segítségére és elsorvadásával « álam egvik értékes rétegét vészit, el. Ma a okceros vagy vállalatok hatalmas fiók rendszerükkel oly.: 11 He féktelen versenyt támasztanak, amivel szemben kiskereskedő tehetetlen. A tejválfnlatok fiókjai emcsak tejtermékeket árusítanak, hanem valósá- os kis csemegeüzletek. A Községi Élelmiszerüzem Megépült a gyönyörű Horthy Miklós hid, melytől Buda alsó részének, a Szentimrcvarosnak fejlődését várta a polgárság. Hiába várta, mert ásító rendezetlenséget látunk még a megnyitás utáni hatodik hónapban is. Pedig a hid létesítésének főcélja épen a híd irányában megrekedt városfejlődés felélesztése volt. Mi a városfejlődés? Az építkezési kedv felébredése. ennek következmények épen bérpaloták emelése és általános forgalomemelkedés. Az építkezés azonban a mostani időkben merész vállalkozás, akkor is, ha a talaj megfelelő — vagyis kellő nívóban Uj zárdát épit a Csúcshegyen a Jó Pásztor rend A Szőlő-Utcában van nemcsak Óbudának, hanem a fővárosnak is egyik legérdekesebb Intézménye, a Jő Pásztor zárda. Az a rendeltetése, hogy az erkölcsös életről letért szerencsétlen fiatal leányokat a jő útra < térítse. San Marco hercegné bőkezű alapítványa tette lehetővé ennek az otthonnak a megteremtését, amely- j ben állandóan 150-160 leány részesül nemcsak erf r kölcsi oktatásban, hanem megfelelő munkakiképzés- / j, ben is. Leginkább mise ruhák készítésével fogl&lkoz- I ^ nak. amelyeket az egyházi hatóságok révén érté kési- I , fenek. Bzekoől a pénzekből gyűlt össze az a jelentős összeg, amely most alapul szolgál arra. hogy « Jő ‘ Pásztor zárda terjeszkedhessék. A vezetőség elhat A- P rozta. hogy a Csúcshegyen építi fel fiókintézetét és 3 erre a célra már telket is vásárolt Az építkezéshez már k a tavasz folyamán hozzáfognak . Szükség van erre h annál is inkább, mert a zárda által pártfogásba vett |; leányok nagy része ottmarad a zárda kötelékében. n mint annak munkás tagja, szívesen is tartják őket ;j vissza, mert amellett, hogy erkölcsileg teljesen megtisztultak. a legkiválóbb munkaerőknek bizonvultak. ni
