Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-10-13 / 41. szám

1938- október 13. Budai Napló 5 A Nemzeti Önállósítás! Alep támogatásával II, Marglt-kttrut 43. alatt Hl könyv és pp tkeieikefléit nyitnitam =?■= Iskolakönyvek á> Iskola- szerek nagy vé I Vitezy László Tei: 167—702 ! HÁLÓK, KOMBINÁLT SZOBÁK . HADL ANDORNÁL IL, TÖRÖK UTCAI EBÉDLŐK, KÁRPITOS-BÚTOROK? Köztisztviselőknek 5% engedmény. — Részletfizetésre is Mit tanulhatna a Beszkárt a chilei villamostól Irta: GRÓF BERÉNYI JANOS A Budai Napid előfizetési ára Egyes szám ára Hirdetés ára mUlimétersoronként. 24 P. 40 t. budai Icci’p’Ulcö-ft Budai barangolásaim alatt szedtem össze ezt a néhány csodabogarat, melyeket a kapukra ki­ragasztott cédulákról másoltam le. Az egyik igy szól: „Itt új Bitter Májer antik bútorok azon­nal készülnek (A derék budai asztalos nyilván biedermeyer-t akart inni, nem tudva,, hogy az „új” meg az .„antik” kissé ellentétes fogalmak.) „Kétszobás modern lakás nagy fürdő és ellö-szobával kiadó elsejére vagy előbbre is.” (Talán fiatal házaspárnak keli az élő-szoba-). ,Jtt frissen szedett csaszlaui szöllö kapható-' (A finom budai Chasselast (saszla) Benes földjéről, C-sasztauból hozzák Budára.) ,,Ahtung! Btuthund! — Vidjáz Véres kutya'" (A Svábhegyen láttam.) „Itt borpince az első emeleten.” (Úgy látszik a technika legújabb vívmánya.) „Itt zászlók, koporsók és egyéb házibu- torok kaphatók.” <Egy budai asztalosmester felirata üzletén.) „Vigyászl Kuty kuty ham ham!!!” (A derék polgártárs, ott az óbudai hegyvidéken még Altofen stílusában irta fegyelmeztetését.) „Tisztességes fiatalembernek tiszta ágy azonnalrdf esetleg előbbre is kiadó.” I. z. A nagy világégés után felkavart és meg­zavart gazdasági élet egyensúlyhelyreállító kí­sérletei között nem utolsó helyen áll az a titáni küzdelem, melyet a Beszkárt pénzügyi vezető­sége folytat több, mint jgy évtizede, saját foly­ton növekedő kiadásainak 'fedezése céljából, a nagyközönségnek ugyancsak folyton apadó er­szénye ellen. Némi részem volt magamnak is ebben a küzdelemben. Éveken át, mint a „Közgazdasági Kurír“ főszerkesztője, baráti szívességből láttam el néhai Fock főtanácsos urat titkos és értékes külföldi hírekkel, melyek főleg a fővárosi köz­üzemek anyagszükségleteire vonatkoztak. Ter­mészetes, hogy mint szemlélő, élénk figyelemmel kísértem a Beszkárt újításait is, nemkevésbé szinte kapásból érzékeltem a következményeket, amelyekkel ezek jártak. Amikor pedig a „tantusz“ forgalombahoza- talára került a sor, akkor teljes mértékben ki­bontakozott az a kép, amely gimnazistakorom­ban vésődött belém, 1 Fiume kikötővárosában. Akkor még élő anyai rokonságom révén ugyan­is, a külföldi haditengerészetek tisztjei, akik torpedórendelések átvétele céljából megjelentek Fiúméban, nálunk is vendégek voltak, lévén édesanyám unokatestvére altengernagy és a pólai hadikikötő admirálisa, a fivére pedig a híres fiumei olasznyelvü főgimnázium igazgatója és egyúttal tanfelügyelő is. Voltak közöttük olyan későbbi notabiliáisok, akik nyelveket ta­nultak nálunk, a hosszúranyult ott tartózkodás hasznosítása céljából, de inkább csak baráti alapon. így [például velem jgyakorcllt ínémletüU Schükri effendi, a későbbi világhírű pasa, Dri- nápoly hősi védője. A velünk szembeniakó Lob­ként tz herceg, akkor fiumei dandártábornok, később budapesti hadtestparancsnok, tőlem ta­nult magyarul és szerette Petőfi: Hadnagy uramját szavalni, stb. így került hozzánk, de csak látogatóba, Don Amaral Valente, Brazília akkori bécsi nagy­követe és két chilei haditengerésztiszt. Ez 1888. vagy 89-ben történt. Arra emlékszem, hogy orosz háború fenyegetett és nagybátyám orosz nyelvtant vett, mely még ma is birtokomban van. Most pedig rátérek arra, ami a Beszkárt-ot érdekli. Az egyik chilei félvér tiszt (spanyol és bennszülött-indián leszármazott) nekem két darab keménygumiból készült érmét adott em­lékül. Az egyik piros, a másik feketeszínű, ak­kora, mint egy mostani ötvenfilléres, a követ­kező préselt, domborfelirattal: ^,Fei*ro carnil urbano electric© — Valparaiso“ 20 centavos. A kisebbiken ugyanaz és 10 centavos. Mi következik ebből ? Az, hogy a múlt- század nyolcvanas éveinek végén, a délamerikai Chile államban,. annak Valparaiso nevű tengeri kikötővárosában már volt villamos közúti vasút és papirjegy helyett keménygumiból préselt (mint a mai gramofonlemezek) tantuszt hasz­náltak. Élénken emlékszem arra, a villamos- közlekedést hogy dicsérte a tiszt, hogy az utak tiszták maradnak, hogy olcsó és gyors a villa­mos és hogy a társaságnak sokat jövedelmez. Kapcsolatban ezzel még arra a kijelentésére is emlékezem, ,hogy Valparaisoban mindfen nap délután 4—5 óra között esik az eső. Nemrég ünnepelte a budapesti villamos 50 éves jubileumát. Már akkor szándékoztam a fentieket közzétenni, mert a lapok íEerint ná­lunk indították meg az első alsóvezetésü vil- lamosvasutat. Legfoképen a tantusz és az üzemkezelés jövedelmezősége „érdekelné a Beszkárt vezető­ségét, de a nagyközönséget is. Érintkezésbe kellene (lépni Valparaiso polgármesteri hivata­lával. Részletes történeti adatokat kérni az ottani városi villamosvasút indításának idejéről, a keménygumi tantuszokról és az üzemkezelés- röl, valamint a mostani állapotokról. De ez már nem az én dolgom. Én csak a történeti igazságnak voltam a krónikám. „Vészbíróság" a hűvösvölgyi Nagyréten Irta: LÁSZLÓ ZOLTÁN Rádió, Csillár, Villany - Molnár, XL, Vásárhelyi Pál-utca 10. ^====== Telefon: 257-104 Wagner Söröző Kitűnő magyar konyha. Andrásiy ut 44. Telefon: 112—108. Elsőrangú italok. Bobkowski lengyel alminiszter Szzndy pol­gár,mesternél. Kedden délelőtt Bobkowski József lengyel aiLminiiiszter városházi hivatalában meglá­togatta Szeridy Károly polgármestert. Bobkowski minisztert) és a kíséretében lévő lengyel repülő­ket a polgármesteri hivatal bejáratánál gróf Lá­zár Imre polgármesteri titkár fogadta és ő ka­lauzolta >a vendégeket a polgármester dolgozó­szobájába. A miniszter és a lengyel polgári re­pülődelegáció tiszteletére Kunder Antal kereske­delemügyi miniszter hétfőn vacsorát adott a Du- napalota szállóban'. Ezen a vacsorán is résztvett Szendy Károly polgármester. Ami nem mindegy... Egy olvasónk írja: Úgy látszik, nekünk, dolgaink lótó-futó egy­szerű 'embereknek kall törődnünk olyan dolgok­kal is, amelyekre laz Illetékes tényezőknek ille­nék, jobban/mondva, kellene goindotniok. Most rendezték a Szentendre úti kis Mária kápolna kö­rüli térséget. A kápolna előtt állott egy köemlék: .beleesett az újra szabályozott Szentendrei, út ten-- gelyébe. Nlem teketóriáztak sokat: a követ ki­emelték és mintegy negyven-ötven méternyire Aj helyet jelöltek ki számára. Tudni illett volna az illetékeseknek, hogy ez a kő visszamaradt töredéke azon pillérei: egyikének, 'amelyen a Római fürdőből a Flórián térre vezetett vízivezeték nyugodott. A kápolna előtti köemlék pontosan jelölte meg a vízvezeték irányát. Éppen ezért, elhelyezése eredeti helyéről már a történelemhamisítás határát súrolja. Köny- nyen félrevezeti a későbbi kor kutatóját, aki esetleg még' fennmaradt emlékekből akarná meg­állapítani az jóbudai vízvezeték iiránlyáti. Nem mindegy, egyáltalában nem, hogy hol áll ez a kőtömb. Ha pedig közlekedési szempontok tették szükségessé ennek a nem egészen értéktelen pil- Iértöredékmak áthelyezését, akkor feltétlenül em­léktáblával kell megjelölni, amely kortörténeti je­lentőségét néhány szóval lerögzíti. Abban a íbiztos tudatban, hogy a Budai Napló nagy nyilvánossága révén erről a kis fel- jajdulásiról az illetékes tényezők is tudomást sze­reznek, maradtam. 01 Budai Napló régi, hű ol­vasója _________(Aláírás) Ős zi újdonságok. Colerus ; A ponttól a négy dimenzióig P. 7.80 R. NI. Du Gard r Egy lélek története 2 kötet 12.60 Hunyady Sándor i A tigriscsíkos kutya 3.— Kovács Imre s A kivándorlás 3.60 Pourtalós : Csodálatos halászat 6.40 Minden uj, bel-vagy külföldi könyvet gyorsan szállít Tisza Testvérek könyvkereskedése II., Fő-u. 12. Tel.: 152-713. SIMPCON sssörme&ásc XI. Irinyi János a. 12. Horlßy Körtérnél Női- és férfikalapok leg megbízhatóbban BREZNAY kalapüzem, II., Batthyiny-tár 4. Az idegenforgalom állami irányítása. Bedöi Markos Béla dr.„ Budapest székesfőváros Ide­genforgalmi Hivatalának h. igazgatója kitűnő ta­nulmányban foglaiita össze mindazokat az ada­tokat és elgondolásokat, amelyek az idegenforga­lom irányításának: új módját kívánják szolgálni. Markos Béla dr. tanulmánya történelmi nyomo­kon indul el, ismerteti a kérdésre vonatkzó kül­földi anyagot is, majd megvilágítja a füzet címé­ben kifejezett problémának minden irányban való jelentőségét. Nemcsak fővárosi, gazdasági, Vagy turisztikai kérdés nálunk az idegenforgalom, ha­nem nagy nemzeti jelentőségű érdek is, mert hiszen számtalanszor tapasztaltuk, miti jelenít or­szágunk és fővárosunk értékelése szempontjából, hogy megismerkedtek velünk a külföldiek. Hasz­nos szolgálatot tett Markos Béla a füzet kiadá­sával. amely idegenforgalmi irodalmunk egyik .becses értéke­smarz paplan, matrac 1. Horthy Miklós-ut 181 MW Tisztviselői áthelyezések. Szendy Károly polgármester ,a hivatali szolgálat érdekében dr. Bukovszky Péter segédfogalmazót a polgármes­teri IX. ügyosztálytól a II. kerületi •anyakönyv- vezeitőséghez; Berkes Béla kezdőt a polgármes­teri IX. ügyosztálytól az I- kerületi elöljáróság­hoz; Tasnády László adóhivatali gyakornokot a II. ádökerületi adószámviteli (forgalmi és kere­seti adó) osztálytól az I. adókerületi adószám­viteli (forgalmi és kereseti adó) osztályhoz; Kar torna Béla adóhivatali, .tisztet a VI/A. adókerületi adószámviteli (fongiailmi és kereseti adó) osz­tálytól a III. adókerületi adószám vi teli (forgalmi és kereseti adó) osztályhoz helyezte át. Gramofonkölcsönző és kedvezményes jegyiroda a Szent Imrevárosban. Hézagpótló vállalkozás nyílt meg a napokban a Horthy Miklós-út 14. szám alatt, mely lehetővé teszi még a szerényebb anyagi eszkö­zökkel rendelkező közönségnek is, hogy a legújabb lemezeket csekély kölcsöndijért otthonában hallgassa. A rádió óriási népszerűséghez juttatta a gramofont is és annak mégnagyobb elterjedését csak a művész- lemezek drágasága korlátozta. A lemezkölcsönzés alcsony díja mellett így érdemes egy jó gramofont is beszerezni, amit szintén megkaphat olcsón az új vállalkozás üzletében a legújabb típusú rádiók és kedvezményes színház, mozi, fürdő és sport jegyek mellett. A magyar kúnok hétszáz esztendeje. 1939- oen lesz hétszáz éve annak, hogy a kúnok letele­pedtek Magyarországon. Ennek az évfordulónak a megünneplésére a kún kerületek összes irodalmi és kulturális társaságainak és a kúnság ható­ságainak a bevonásával nagyszabású ünnepet rendeznek, amely — a kúnok török eredetére való tekintettel, — egyúttal a török-magyar ba­rátság eszméjét is szolgálja. A megnyitóünnepet Budapesten tartja a Vajda János Társaság, amely azonban a kúnság fontosabb városaiban is ván­dorgyűléseket rendez. Ezeknek a keretében Petőfi szülőföldjén megünmepli Petőfi halálának 90-ik évfordulóját is. A Vajda János Társaság felhívja a kunsági megyék és városok kulfúrálisi egye­sületeit, hogy la szép ünnepségbe kapcsolódjanak be. Jelentkezni a társaság elnökségénél, Budapest, Gróf Zichy Jenő utca 7. lehet. ANTIK BÚTOROK restaurálása, £Seutoro* CSÁKVÁRI REZSŐ müasztslos,* I., Krisztina-körut 139. Telefon 167-4S9 BRANDSTETTER FERENC és TS4 «an LAKBERENDEZŐ-MŰHELYE Telefon; 158 128 Zárt szemétrakódót kap a Városmajor. A Városmajor területén elhelyezett szemétládák­ban halmozza fel a Köztisztasági Hivatal a kör­zeti hegyvidéken összegyűlt szemetet és innen szállítják el azután a szemeteskocsik. A környék lakossága sokat panaszkodott emiatt. A Budai Napló hasábjain is nem egy cikk, meg panaszos- levél tiltakozott ez ellen a lehetetlen állapot el­len. Az egész Városmajort megfertőzte a bűz, amelyet a1 rosszul záródó szemetesládák terjesz­tenek. A Köztisztasági Hivatal arra gondolt, hogy a Városmajorban zárt szemétrakódó épületet épít­tet. de a Közmunka'an ács eát nem engedélyezte. Most olyan megállapodás jött lére, hogy a fő­városi kertészet és a közeli kőtár területéből ha­sítanak, ki területet szemétlerakás céljára, ahol hig'énikusabb módon történik majd az össze­gyűjtött szemét elhelyezése. Szakváry Géza Foto- illatszerek- és háztartási cikkek szaküzlete II, Batthyány u. 15. Tel : 158-184 GRAMOFONLE MEZ-KÖLCSÖNZÉS, vétel, csere. Kedvezményes színház jegyiroda, XI., Horthy Miklós út 14. Telefon: 45—73—45. Szloszlár Pál ás Társa URIS7.A BÓ IV., SZERVITA-TÉR 3. */. em Tel: 182-457 A legkevesebb ember ismeri szűkebb pátriáját. Rendszerint idegenek figyelmeztetik annak néha rejtett szépségeire, népies különlegességeire, sőt néha a benszülöttekmek fel sem tűnő furcsaságaira is. Vadászembereknek, túristáskodóknak inkább van megfigyelő tehetségük, mint azoknak a honfi­társainknak, akiket a sors az íróasztalhoz köt. Amióta a tudós Lendl Adolf bátyánk peripaitetikus tanítványa lettem s szabad időmet gyalogjárva töltöm, (ami egyrészt biztos óvszer a gutaütés, elöregedés és érelmeszesedés ellen, másrészt \a hires Örtel professzor és Kneipp páter szerint a szívműködés elernyedése ellen is, no meg a zsebet is kíméli), azóta bizony sok mindent meglátok, amit azelőtt külön figyelmeztetés nélkül soha észre nem vettem volna. Hogy Budán is folyik néha állatbíráskodás, arról álmodni sem mertem. Olvastam ugyan Brehmnél, Hermann Ottónál ilyesmiről, Lendl Adolf professzor is regélt ha­sonló élményekről, de, az igazat megvallva, azt hittem, hogy mindez a mesék országába tartozik. S ha megtörténik is, az csak az afrikai vadonban s a civilizációtól meg nem fertőzött állatvilágban lehetséges- A néhány hete elhunyt Horváth E- János fővárosi iskolaigazgató, országosnevű mé­hész s gazdasági iró-barátom mutatta meg nekem az első ilyen állatbíráskodást vagy (két év előtt, a szépséges Csúcshegyen. Kisétáltunk egy kora nyári reggelen a svájci szépségű, páratlan kilátású óbudai hegyvidékbe és egy vendéglőnél pihenőt tartottunk. Gyönyörű, napsugaras budai idő volt, amilyenhez hasonlót csak ezen a hegyvidéken élvezhetünk. Madárdal­tól volt hangos a határ, virágillattal terhes a le­vegő. Fecskék röpdöstek körülöttünk, szorgalma­san hordták az élelmet fiókáiknak. A vendéglő eresze alatt vagy négy fecskefészek húzódott meg, | egész kolónia „Allah madárkáiból”, ahogyan a ■beduinok nevezik. Egyszerre csak éktelen csipo­gásra lettünk figyelmesek. Olyan kétségbeesett hangzsivajra, mint amikor ragadozó madár csap le a baromfiak közé. ‘önkéntelenül felfigyeltünk s ekkor Horváth barátom igy szólt hozzám: „Most figyelj, Zoltán, törvényt ülnek a budai fecs­kék!” Hangya és darázscsatákat figyeltem meg már, de madártörvénykezést még soha. Alig tudtam el­képzelni, máris egy négytagú fecskebizottság repdesett fészektől fészekig. A fecskeszülők ékte­len csipogó csicsergéssel kísérték a „komisszióf ’ amely oda szállott minden egyes fészekhez és azt alaposan megvizsgálta. A száj tátogató fiókák el­csendesedtek, amikor látták, hogy nem a szülök repdesnek körülöttük, lehet, hogy finom ösztönük­kel meg is érezték a közelgő veszélyt A fecske­szülők ugyan dühösen repdesték körül a fészke­ket, de megakadályozni a törtémendöket nem mer­ték­S a bizottság megkezdte kegyetlen munkáját. Az egyik fészekből egy, a másikból két fiókát do­bott ki a padlóra. Két fióka szörnyethalt, egy még vergődött, azt felemeltem és visszatettem szüleihez a fészekbe. Néhány perc múlva a bizott­ság ismét megjelent s razziát tartott, hogy intéz­kedéseit végrehajtották-e? Azon nyomban észre­vették, hogy egy fiókát véd az anyja, azt, amelyi­ket én csempésztem vissza. Erre nekiestek az anyafecskének, „kiboxolták” a szó teljes értelmé­ben a fészkéből s a kis halálraítélt fiókát, amely kétségbeesve csipogott, kidobták a földre. Ott el­pusztult A fecskeelöljáróság pedig, mint aki dol­gát jól végezte, továbbrepült kötelességét teljesí­teni. Ez az állatbíráskodás, magyarázta Horváth János, azt a célt szolgálja, hogy a faj tisztasága és egészsége megóvassék, a satnyák pedig elpusz­tuljanak s ne essenek a fecsketársadalom terhére. Udvarhelyi Kapcza Imre, mint vérbeli költő és Pávai Vájná Ferenc, mint tudós [geológus, szin tén a természet barátai s igy nem csadálkozom, ha hol az egyik, hol a másik invitál sétára a bu­dai hegyekbe. Azt. amit az ősz elején láttam a Hűvösvölgy nagyrétjén, egy igen korai, majdnem hajnali órán, sohasem fogom feledni. Este a Hollós Mátyás Társaságban nagy titokzatosan suttogja Kapcza Imre barátom, hogy senki meg ne hallja: „holnap hajnalban gyere velem a hűvösvölgyi nagyrétre, olyasmit látsz majd, mint életedben soha”. Nem megyek, hátha valami népgyfilés talál lenni ott, gondoltam, ahol esetleg nyilasok vagy kommunisták a vita hevében könnyen beverik az ember fejét. Nem nekünk való már, átengedjük a fiataloknak. Közöltem ezt Kapczával, aki erre elmondta, hogy egy százesztendős sváb erdész barátjától tudja, hogy a gólyák kurultájt tartanak, ami igen nagy titokban szokott olyan fontos eseménynél történni, amik a gólyatársadalom életébe és be­csületébe vágnak- Ember a kőzetben nem lehet, mert akkor vége az egésznek s még a határból is elmennek. A gólyatánsadalom árulód felett, a faj- tisztaság veszélyeztetői vagy a gól yarn órái meg­sértői ellen ül ilyenkor össze a gólyák nemzet­gyűlése, ahol háromtagú vészbíróságuk fellebbez- hetettenül dönt s az ítéletet nyomban végre is hajtják. Olyan szépen magyarázta nekem mindezt Imre barátom, hogy a zoológia professzora se kü­t. Zöldséget, tojdst „Mezőkert“­XL, Horthy Miklós-ut 4 II-, Margit-kfinit 65-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom