Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-09-15 / 37. szám

1938. szeptember 15. Budát Napló 3 Mielőtt kelengyéjét beszerezné == kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép szerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4A>. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 Kolosváry-Borcsa Mihály lett Rálcóczy Imre dr. utóda Rákóczy Imre dr., a miniszterelnökség sajtó­osztályának vezetője távozott állásából és a mi­niszterelnök vitéz dr. Kolosváry Borcsa Mihályt bízta meg a sajtófőnök! teendők ellátásával. Rákóczy Imre dr.-t az egész magyar sajtó, annak mindem egyes munkása őszinte sajnálkozás­sal búcsúztatja. Tizenhét évig működött a sajtó­osztályom és ez idő alatt úri egyéniségével, mű­veltségével és lelkiismeretes munkájával mindenki becsülését és tiszteletét kivívta. Uj beosztásába a magyar újságírás művelőinek szeretetét viszi ma­gával. Vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály, a sajtóosz­tály új vezetője, a magyar újságírás sorából emelke­dett erre az előkelő helyre. Amire régóta nem volt eset: a szerkesztői asztal mellől, az aktiv újság­írás köréböli kapott vezetőt a magyar sajtó és ez már maga is biztosítja a legharmónikusabb együtt­működést a kormány és a sajtó közt. Kolosváry- Borcsa Mihály izig-vérig újságíró, akit, amikor átveszi nehéz és felelősséggel teljes hivatalát, nemcsak a kormány, de az egész magyar újság­írás bizalma és szeretete is üdvözöl új munka­helyén!. E változással kapcsolatban Rákóczy Imre dr. a miniszteri osztályfőnöki, vitéz dr. Kolosváry- Borcsa Mihály pedig a minszteri tanácsosi címet kapta. Ugyanekkor a sajtóosztály két kitűnő fia­talabb tagja is méltó elismerésben részesült: Kom­játhy Aladár dr. és vitéz Bodroghközy Zoltán dr. sajtóelőadók legfelsőbb kormányzói elismerésben részesültek. Magyar perzsa: Turáni II.. Fő-utca 80. Telefon: 151-579. A Saxlehneivcsalád nem parcellázza kelenföldi és lágymányosi telkeit Híre járt, egyes lapok meg is írták, hogy a Saxlehner-család kelenföldi -és. lágymányosi ha­talmas telektömbjeit megvételre felajánlotta a fő­városnak, majd pedig azt kérte, hogy állapítsák meg az újonnan létesült útvonalak mentén fekvő telkek pontos területét, mert a szabályozás után ezeket a telkeket parcellázni és értékesíteni szeret­nék. Azt is tudni vélték, hogy a főváros és a csa­lád között az összegszerű megállapodás is megtör­tént volna már. A nagyszabású tranzakcióra vonatkozóan a Saxlehner-család részéről a következőket mondot­ták a Budai Napló munkatársának: — Szívesen vennök, ha akár a főváros venné meg a kelenföldi és lágymányosi telkeket, akár pedig megfelelő szabályozás révén mód nyílnék arra, hogy a Lágymányos jövő fejlődése érdeké­ben. a telkeket parcellázni lehetne. Eddig azonban egyikről sem volt 'szó. Osupán annyi történt, hogy azokat a területeket, amelyekre a fővárosnak a balatoni rnűút és a Kőérbereki-út építésénél szük­sége volt, kisajátították. A kisajátítási ár körül bizonyos bonyodalmak támadtak és majdnem bí­róság elé került az ügy. Tekintettel azonban en­nek hosszadalmas voltára, a család és a főváros között megegyezés jött létre. — Az ügy aktái azonban még nem zárultak le, mert a kisajátítási árat nem kaptuk meg. Úgy látszik, a főváros előnyt ad a kényelmi szempon­toknak a telektulajdonosok érdekeivel szemben. Éppen nemrég történt, hogy a budaörsi gazdák is kénytelenek voltak a nyilvánosság előtt szóvá- tenni, hogy nem kapták meg azoknak a telekré­szeiknek az árát, amelyeket a főváros az említett két út építésénél tőlük kisajátítás útján megszer­zett. Reméljük azonban, hogy az ügy rövidesen mégis csak kedvezően zárul le. Tisztaság egészség egyszerűség a modern vas- bútor előnyei Készíti: HUTTERésSCHRANTZ A NemzetiI önállósltá&l Alap támogatásával 11., Margit-Körui 43. alatt iskolakönyvek és iskola- könyv és paplrkereskedésí nyitottam. VITÉZ* CÁSXCÓ. Telefon 167—742. szerek nagy választékban Sokai vár Buda a köxlekeáés reformjától A beruházási javaslat 45 millió pengőt szán Budapest közlekedésének gyökeres átlalakitására. Buda ettől a hatalmas összegtől évek óta hiába sürgetett közlekedési kívánságainak megvalósítá­sát várja. Bár az utolsó években a Beszkárt eléggé megértőnek mutatkozott a budai kívánságokkal szemben, még mindig sok itt a tennivaló- A villa­mosközlekedés terén gyors és sűrű járatok, az észszerű és a közönség igényeit kielégítő vonal- vezetések, a bevált és megszüntetett relációk visz- szaálitása és közvetlen kapcsolat Buda és a Nagy­körút, valamint Buda egyes részeinek egymáskö- zötti forgalmában: e kívánságok teljesítése egye­lőre megjavíthatná Buda közlekedését. Véglegesen és gyökeresen természetesen csak az autóbusz fej­lesztése oldaná meg azt. Különösen a Hegyvidék számára életbevágóan fontos az autóbusz, mint ennek a vidéknek egyetlen megfelelő közlekedési eszköze. A múlthoz viszo­nyítva az autóbusziközlekedés fejlesztése terén az utóbbi időben jelentős események történtek ugyan Budán: autóbuszhoz jutott a Virányos—Kútvölgy, járatot kapott a Sasad és nemrégiben megindult az öbuda-hegyvidéki járat is, azonban nem sza­bad félúton megállni. A budai Hegyvidék fejlődése szorosan összefügg a jó közlekedéssel, ez a fej­lődés pedig az egész főváros érdeke. A beruházási javaslattal kapcsolatban feltét­lenül megoldandó többek között a Zúgliget és Svábhegy közlekedésének problémája is. Ebben az ügyben az illetékes társadalmi egyesületek: a Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kör, a Sváb­hegyi Egyesület, az Orbánhegyi Egyesület, a Zugligeti Egyesület, Kissvábhegyi Egyesület és az Istenhegyi Egyesület még az év elején memoran­dumban fordultak a polgármesterhez és azt kér­ték, hogy a Svábhegyet és az azt övező Hegyvi­déket kapcsolják bele az autóbuszközlekedésbe. Az érdekeltségek tervet is dolgoztak ki, amely minden tekintetben megfelelő lenne. A rózsadombi autóbuszjárat mintájára körforgalmi járat indulna ki a Széna tértöl. tehát a mai 28-as végállomás­tól és annak az Olaszfasoron és Kútvölgyi út egy részén vezető vonalát hosszabbítanák meg a Béla\ király úton át a ma is közlekedő 19-es vonaláig az Istenhegyi-útón és Orbánhegyi-úton át a Böször­ményi-úti végállomásig. így bekapcsolódnék a köz­lekedésbe a Virányosdülö, Kútvölgy, Hunyadorom, Zugliget, Béla király-út, Istenhegyi-út és Orbán- hegyi-út környéke és e nagykiterjedésű vidék szá­mára megközelíthető lenne az új XII. kerületi elöl­járóság is. Gazdasági szempontból is nagyon elő­nyös lenne az új járat, mert rengeteg nyaraló és kiránduló kerené fel a Hegyvidék eddig meg nem közelihető részeit és könnyebben volna elérhető a svábhegyi strandfürdő is, enyhítve így a régóta nélkülözött strandfürdő hiányát. A svábhegy-zug­ligeti körforgalmi autóbuszjárat megindításának még az sem lehet akadálya, hogy az utak nem megfelelőek az autóbuszközlekedésre, mert a Béla király út kivételével minden út a legjobb álapotban van. A Zúgliget és Svábhegy lakosságának ez a jogos kívánsága eddig még nem valósult meg, de még csak Ígéretet sem kaptak az érdekeltségek, hogy kérésük teljesítését remélhetik. Ez érthető is volt eddig, hiszen az autóbuszüzemnek mindössze 180 kocsija van és abból nem igen jut mindenhová. Most azonban remény van arra, hogy az autó­busz kocsiparkot is növelni fogják és akkor első­sorban a zúgliget-svábhegyi új járatot kell meg­indítani. Másik nagyfontosságú budai kívánság — amelyről már többizben irtunk — a 3-as reláció­nak meghosszabbítása a Széna térig, vagy a 12- esnek a Délivasutig. Ma az a helyzet, hogy a bu­dai polgár a Margit kőrútról a Krisztina térre és a Krisztinából a Pasarét felé csak óriási kerü­lővel juthat el, mert a 3-as csak a Déli vasúiig közlekedik, a 14-es befordul a Csaba utcába és igy a Csaba utca és Széna tér közötti tekintélyes útszakaszon nincs autóbuszközlekedés. Erre a meghosszabbításra különben Ígéretet is kapott Buda, amikor megindult a 30-as járat. Egyelőre ezek azok a kívánságok, amelyek nek sürgős megvalósifását várja Buda. GERÖ SÁNDOR Diák§apka2*50 o jelszereivé, eiöirásos iormáteban Somorfai Karoly II., Margit korul 7. Úri- és nőldivatűzlet Tel.: 3S8-1S4 A budai szoborkuíak és a régi pesí-budai hajóhíd Szent János szobra Irta: Bevilaqua Borsody Béla Örvendetes dolog, hogy a székesfőváros köz­művelődési osztálya újból olyan terveket hozott köztudomásra, melyek mindínyájunik városa min­den barátját őszinte örömmel töltik el. A kútszobrok gondolata már csak azért is szerencsés .mert csobogó, csörgő vizük a Fürdő­város eszmei gondolatát fejezik ki, a kútszoboi tehát ezért lesz anyagszerü: vizszerű és pestbudai szerű. Még stilusosabb, városiasabb és polgársze- rűbb gondolat, hogy a Margithid budai hídfejéhez két céh kútját, a fémmivesek és a takácsok kútját tervezi a hivatása magaslatán álló kitűnő ügy­osztály. Itt azonban egy kérdés merül fel, melyet tel­jes lojalitással vet fel e sorok írója. Miért van szó a fémművesek és takácsok kútjáról? Fóntmüves: ez a szó újkeletű és mint össze­foglaló kifejezés bronzművest, haramgöntöt, azaz a régi értelemben vett vöröskovácspt, sárgaková­csot, galvanizálót, domborítót, fémnyomót jelent. Azaz valami általánosságot jelent, régit és újat, össze nem tartozókat. Bizonyos, hogy nem jelent patkoló kovácsot, kocsigyártó bognárt és lakatost, puskamüvest és kardcsinálót. Viszont úgy a fémmüves, mint a lakács nem fejezi ki a budaiságot. Nem volna-e jobb, ha két olyan céhkutat állítanának fel, melyek például az európai viszonylatban is legrégebbi budai céhet, az 1270 óta működő budai mészáros céhet fejez­nék ki? Rendkívül dekorativ lehetne a oéh öt cí­mere, melyeknek hiteles hagyományossága a török hódoltság előtti időre nyúlik vissza. Magyar mivesség a világhírű magyar timár- ság is. Egy magyar timárkút viselhetné a „Hon- groyeur” felírást, hiszen Angliában és főként Franciaországban máig ,,Hongroyetlerie” a neve a timárságnak. Ősi magyar név a szablyakovácsság, hiszen a magyar szablya szóból lett a német Säbel, az olasz Sciabola, a francia Sable, vagyis a keleti magyar görbe kard neve. Magyar kardcsiszár kovácsolhat­ná a kardot az üllőn és ez magyaraöb szimbólum lenne, mint a takács, mely angol takácsot jelentett és Gerhardt Hauptmann „Takács’’-ad után is in­kább sléziai német takácsot jelent. Magyar szín a világhírű kocsi szekér, a mai „magyar Komárom” oldalán levő ősi nemesfalu egykori királyi szekérgyártó várjobbágyainaik al­kotása, a „kocsi szekér” szülőhelye, melynek ne­véből minden angol lexikon köztudata szerint is az angol Coach, a francia Coche1 az olasz Cozzia -és a német Kutsche szó lett. Rendkívül stílusos lenne az óbudai szőilökapá- sok kútja, hiszen ez a régi budai bort is, illetőleg ennek a tokajinál régebbi világhírét is, a magyar bort is kifejezné és egyben budai is lenne. Semmibe se kerülne, ha céhi kút gyanánt a régi pestbudai Hajóhíd máig épen álló Szent Já­nos szobrát valahol a Duna parton felállítanák az 1761-től 1849-ig fennállott hid emlék táblájával. A szobor ott áll a Mária Valéria utca egyik udva­rán. A régi pesti dereglyéscéh és a hidasok em­lékét őrzi. Pestbudai várostörténeti emlék, egykor ott állott a Hajóhíd pesti hídfejénél és az 1849-i pusztulást, a Hajóhíd leégését túlélte. Mindezeket szives ötletül ajánljuk fel a ki­tűnő ügyosztály stílusos elgondolásai melllé. Budai kávéházak REGENT Cafe-Restaurant II KeletiKároly u. I Tulajdonos: Bock Lajos Telefon s 153 326 ♦ Buda legszebb kávéháza A megnagyob­bított hm és átalakított Szeifferí“'*““" w cigányzenekaraBHHi RATKAl MÁRTA énekel a RÓZSADOMBI ZSIGMOND £A£BFANÉ Tabán Bar, Dincing, Kávéház 1. Döbrentei tér 6. A AVAOYAR VILÁG kívéhXiban Sztáray Márton énekel A DÉCIVASVT kAvEhAzbas Közismerten Kitűnő Konyha ílléres divatáruk hibátlan n'üse- Endresz György tér 5. Telefon: 367-604. 'ye™ hansnya P. 0-98 arp. 2-981 AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARICH-ZÖLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZOBßV I. KRISZTINA. TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekarai muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha! RÉGI VILSIG ■■■■■■ Az, amit mi 1848—49-es szabadságharcnak nevezünk, az osztrákok és aulikusok pedig forra­dalomnak szoktak mondani, tulajdonképen csak 1848 őszén, pontosan most 90 éve kezdődött. A magyarság csodálatos önvédelmi élet-halálharca volt ez, ezeréves történelmünk legdicsöbb erőfe­szítése, amellyel példát mutattunk a világnak arra nézve, mit jelent magyarnak lenni. A szabadságért rajongó emberiség szeme ekkor fordult a magyar nemzet felé, ez volt az a csodálatos harc, amely­ről később Heine Henrik irta „lm Oktober 1849’ című versében: „Wenn ich den Namen Ungarn hör! Wird mir das deutsche Wams zu enge, Es braust darunter wie ein Meer, Mir ist, als grössten mich Trompetenklänge! Es klirrt mir wieder im Gemüt Die Heldensage, längst verklungen. Das eisern wilde Kämpenlied — Das Lied vom Untergang der Niebelungen .. A véres küzdelem ekkor kezdődött. A magyar kormány, megérezve, milyen óriási feladat vár reá, szeptember elsején már felhívással fordult az or­szág népéhez, hangsúlyozva, hogy nemzetiségi kü­lönbség nélkül mindenkit keblére ölel, aki magyar nak érzi és vallja magát Szükség volt erre na­gyon, hiszen — mint ismeretes — a látogatók el­sősorban nemzetiségeink körében végezték uszító munkájukat. A „Közlöny” című hivatalos lapban jelent meg a kormány kiáltványa: „Botránkozva értesült a ministérium arról — mondja a szózat —, hogy a.acsany rágalmazók és bujtogatók meg akarják in­gatni a hadihűségökben és becsületükben azon külföldi származású vitézeket, kik magyar ezredekben szolgálnak, avagy je­lenleg az ország határain bétől szállásoló nem magyar ezredekben vannak. A. ministérium kötelesnek érzi magát ennek folytában kijelenteni, miképen nem azt tekinti, ki mi nyelven beszél, hanem kinek szíve mint dobog; nem azt nézi, ki hol született, hanem ki mint teljesíti kö­telességét, — híven az alkotmányhoz, mellynek itt pajzsa alatt él. Hűség, becsület és tettek által e ha­zának mindenki polgárává válhatik. Sőt örvendünk, ha a hazafiak számát eképen hős és hü tetteknél fogva Látjuk szaporodni. Örvendünk oily férfiak szem­léletén, kik elfelejtve, honnan jöttek, de nem felejtve el, hol élnek, és hallgatva a becsületnek örök szózatára, a csatamezön omló vérrel avatják magukat a hűség baj- noiuvá » e honnak fiaivá. Ezért a ministérium a hadseregből kit-kit megítél és megbecsül tettei, nem pedig származása szerint. Sőt, a melly védelmet a hazafiaktól megvár, köszönet­tel és hálával fogad, másoktól azt kétsze­res köszönettel s hálával fogadja. És a ministérium ama rágalmak és csak meghasonlásra számított bujtogatások ellenében ünnepélyesen kijelenti, hogy a hazafiak és azon külföldiek közötti, kik becsülettel teljesítik kötelességeiket, semmi különbséget nem tesz, sem az előmenetel­ben, sem a nyugdíjazásban, sőt inkább el van határozva az érdemeseket olly jutalom­mal ajándékozni meg, melly a haza nevé­ben nyújtva, egyszersmind megtiszteltetés. E nyilatkozással a ministérium tarto­zott az igazságnak. A hadügyminister megbizatott ezt az összes hadseregnek tudtára adni. Bduapest, aug. 30. 1848. A ministérium nevében Szemere Bertalan belügyminiszter." A felelőtlen rémhírekkel szemben a Vas Ge­reben és Arany János szerkesztésében megjelenő néplap, a „Nép Barátja” írja szeptember 10-i szá­mában: MINDENKIHEZ! Magyarország sorsa felett e héten vet­tetik el a kocka. Az országgyűlés intézke­TANKÖNYVEK, TANSZEREK az összes iskolák részére. TISZA TESTVÉREK KÖNYV- ÉS PAP1RKERESKEDÉSÉBEN II., FŐ-U. 12. Telefon: 152—713.

Next

/
Oldalképek
Tartalom