Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-09-01 / 35-36. szám
36. évfoyam Budapest, 1938. szeptember 1. 35—36. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BEM JÓZSEF-UTCA 7. T.: 150-296 ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Buda művészei! fejlesztése Beszélgetés Némethy Károly tanácsnokkal Buda Kullur&lis kérdéseiről a kiscelli Sc/untelt-kastélyba helyeznek át. Ne- inethy tanácsnok készséggel válaszolt: — A kiscelli kastélyban lévő ingóságokat is átvettük már hivatalosan és a jövő évben megkezdjük a költözködést. Helyszíni szemlét tartottunk a kastély épületében és a szemlén résztvett a Műemlékei; Országos Bizottságának elnöke is, akivel megállapodtunk a helyreállítási és tatarozási munkálatokra vonatkozólag, hogy a kastély műemlékjellegét és szépségeit megőrizzük. A kastély udvara építészeti műremek, gyönyörű alkotás, azonban annakidején, amikor a XVin. században a trinitáriu- soktól a katonai kincstár átvette a kastélyt, az udvarba két szárnyat építettek bele két- két szobával. Ez az építkezés megrántotta, szinte teljesen tönkretette az udvar harmóniáját, úgy hogy most ezeket lebontjuk és visszaállítjuk azt eredeti szépségében. A kastély egyéb részeit restauráljuk és amint ezzel készen vagyunk, megkezdjük a muzeum átköltöztetését. Ezután az óbudai ásatások iránt érdeklődtünk. — Óbuda szabályozásával kapcsolatban valószínű, hogy sikerül újabb műkincsekre és régiségekre bukkannunk. Az ásatásokat egyébként is folytatjuk, abban a reményben, hogy még számos nagyszerű lelet rejtőzik az óbudai föld méhében. Ezeket mondta Némethy Károly dr. a fővárosnak a budai oldallal kapcsolatos legközelebbi kulturális programjáról. Bizonyos, hogy nincs lelkesebb és szeretöbb barátja Budának, mint Némethy tanácsnok, akinek működése nyomán Buda már eddig is számos nagyszerű művészi alkotással gazdagodott. Látogatás a balatoni levenleláborokban A l ácaS'fefie&zté&i BLzatt&áfy Utnéve, Elmúlt a nyár és Budának nem volt színháza. Buda és Budapest életéből hiányzott az a színfolt, amit a Színkör jelenteit a város életében, pedig ez a szín érték volt. Nemcsak szórakozási jelentett, hanem kultúrát is, Buda számára pedig életet, pezsgést, injekciót, melynek nyomán elevenebben pezsgett a vér a Krisztinaváros gazdasági érhálózatában,. Senkisem fizetett rá a Színkörre Budán. Viszont keresett rajta■ a kereskedő, a nyári vendéglős, a kávés, a színlapárus, keresethez jutott egy sereg színész, muzsikus meg egyéb színházi alkalmazott. -Többszáz ember várta Budán, tavaszonként a színháznyitást, amely egzisztenciát, kenyeret jelentett számára. Idén elmaradt ez a falat kenyér. És attól kell tartanunk, nem is alaptalanul, hogy jövő évre sem lesz még színháza Budának. Nem beszélünk most a kulturális veszteségről, arról, hogy milyen lelki és szellemi szükségletek maradnak ezzel kielégítetlenül, szigorúan materiális alapon tárgyaljuk a kérdést és nem is restetjük ezt, hiszen a budai lakosság egy részének életéről van szó. Nem lehet még jövő nyár rom sem színháza Budának, mégpedig egyszerűen azért, nem, mert még mindig nem jelölték meg, hol• kívánják felépíteni a budai állandó szíhházat Enélkül pedig szó sem lehet komoly elindulásról ebben a kérdésben. Hiábavaló a Déryné Játékszín nemes mozgalmának minden erőfeszítése is mindaddig, amíg a Város- fejlesztési Bizottság nem határozza el, hová épüljön, a színház. A fővárosnak ez a rendkívüli bizottsága, amely Harrer Ferenc vezetése mellett végzi nagyszerű feladatát, az utóbbi időben fokozott munkát végzett, nagy problémákat úlaUíL meg, ezért meg tudjuk érteni, hogy ilyen kisebb, „vicinális“ természetű kérdések kevésbé érdekelték. Buda szempontjából azonban nem másodrendű kérdés a szín ház ügye. Amíg el nem dőlt, hol épüljön fel a szín- náz, addig a főváros nem írhatja ki a pályázatot sem. Pedig milyen messze van még a pályázat kiírásától az a pillanat, amikor kigyulladhatnak majd a budai színház rivaldájának villanyfényei! Arra kérjük itt a Városfejlesztési Bizottsá got és ennek zseniális elnökét, Harrer Ferencet, vegyék már egyszer elő a budai színház dolgát. Állapítsák meg legalább azt, hol akarják felépíteni a színházat. Ha ez majd megtörténik, akkor a pályázni akarók — és itt elsősorban a Déryné Játékszín-mozgalomra gondolunk — tudni fogják,~ érdemes-e, keíl-e pályázniok. Lesz végre reális alapja is kalkulációjuknak, amelynél éppen nem közömbös, hol áll Buda egyetlen színháza. A színház is vállalkozás, melyet részben üzleti szempontok is irányítanak: sem a részvényjegyzés nem bontakozhatik ki teljes erejében, sem a magántőke nem mozdulhat meg, amíg homályos a kérdés, megfelelőnek találja-e a kijelölt helyet, igen-e vagy sem, színházi vállalkozás számára. Itt az ősz, az újjáéledő városháza megkezdi munkáját. Buda lakossága ennek a munkának a kezdetén szeretettel és bizalommal fordul az illetékesekhez, intézzék már el ezt az alapvető kérdést. Mégiscsak lehetetlenh hogy két év alatt még idáig sem tudott eljutni a budai színház; nem szabad megtörténnie annak, hogy megint évek múljanak el, amíg kiderül a nagy titok, hol, Budának melyik részén akarják felépíteni. A városházán lassanldnt megkezdődik az élet. Az ügyosztályokban egymásnak adják a kilincset a felek, bent a hivatalszobákban pedig folyik már a lázas munka Budapest jövendőjének előkészítésére. A fővárosi közművelődési ügyosztályának kitűnő vezetője, Némethy Károly tanácsnok is visszajött szabadságáról, átvette ügyosztályának vezetését és azzal a lendülettel kezdte meg az őszi szezont előkészítő munkáját, amely őt mindenekfelett jellemzi. Némethy Károly neve egyet jelent Budapest kultúrájával. Csupa lelkesedés, szeretet és munkakedv Némethy tanácsnok, amikor az ügyosztály terveiről beszél, amelyek közt mindenütt ott szerepelnek Buda nagy közművelődési kérdései, művészeti és egyéb kultúrális problémái. —■ Nagyon sok minden vár megoldásra Budán — mondja Némethy tanácsnok. — így mindjárt a jövő héten, szeptember 8-án délután félhatkor szentelik meg az új Madonnakutat a Pasaréten. De egyéb szobrokat is állítunk fel ennek az évnek, illetve az 1938—39. városházi évnek folyamán, így elsősorban a Vér halom-térnek újabb szobrokkal való díszítése egyik legközelebbi programpontunk. Általában véve: a jövő évek szoborállítási programjában Budára sokat gondolok, annál is inkább, mert Buda ebben a tekintetben hátrányban van Pesttel szemben. Itt sokkal több a reprezentáns, nagy, valamint a kisebb disz- szobor, mint, a Duna jobbpartján. Pedig Budán több a szabad tér, az arra alkalmas hely. — Mint ismeretes, — folytatta Némethy j tanácsnok — a románok elpusztították Kölcsey Ferenc nagykárolyi szobrát, amely Kallós Ede szobrászművész sikerült alkotása volt. Szerencsére a művésznél megvoltak a szobor gipszmintái, úgy hogy a szobrot az eredeti minták után újból kiöntettük és azt Budán, a Batthyány téren, a Parlamenttel szemben állíttatjuk fel, még az őszi hónapok folyamán. Ezután kérdést intéztünk Némctsy tanácsnokhoz arranézve, mi lesz a Horváth-kertbe tervezett színész-Pantheonnal? Mint ismeretes, a főváros a Horváth-kertben, az ottlévö Déryné-szobor mintájára, nagy színészeink emlékét szobrokkal kívánja megőrizni, amire a Horvátiakért annyival is inkább alkalmas, mert hiszen a magyar színészet nagy hagyományai fűződnek hozzá. — A színész-Pantheont egyelőre nem tudjuk megvalósítani, — felelte Némethy tanácsnok — mégpedig rajtunk kívülálló okokból. A városfejlesztési bizottság ugyanis még nem döntött abban a kérdésben, hol épüljön fel n budai kőszínház: a Horváth-kertben-e, vagy máshol. És amig ez el nem dől, nem is készíthetünk terveket a Horváth-kerttel kapcsolatban. — Uj emléktábla is kerül Budára — folytatta. — A főváros emléktáblát állít A Teli Gallen Kalela-nak, a nagy finn festőművésznek, aki hosszabb ideig élt Budapesten. Még nincs döntés abban a tekintetben, hol álljon az emléktábla, csak annyi bizonyos, hogy Budán helyezzük el, minthogy a nagy finn művész Budán lakott több különböző helyen is. Valószínű, hogy a Fiume-szálló falába illesztjük az emléktáblát, de az is lehet, hogy a finn művész egy másik lakóhelyére, a Horthy Miklós-út egyik házára. Ezután megkérdeztük, miképen áll a Fővárosi Múzeum ügye, amelyet, mint ismeretes,. Ezután egyéb kérdésekről beszélgettünk. Egyebek között a leventeintézmény ügyéről is. — A leventeintézményt fejleszteni akarjuk — mondotta Némethy Károly dr. —, mégpedig olyan irányban, hogy neesak az az ifjúság legyen részese a leventeintézménynek, amelyik eddig volt, hanem belevonjuk abba azokat is, akik eddig még nem voltak leventék, a közép- és főiskolai tanulókat is, 21 éves korukig. Ez nemcsak katonai szempontból, hanem elsősorban sportbeli, szociális és egészAnnakidején részletesen ismertette a Budai Napló a városrendezési ügyosztály tervezetét a Víziváros szabályozásáról. Ez a terv, kiszélesített útvonalaival, az építési módok újszerűségével, gyönyörű, modem városnegyeddé varázsolja a levegőtlen, szűk utcájú régi Vízivárost. Fő-útvonalul a Csalogány-utca van megjelölve, amely a városnegyedet kettészeli. Sugárútszerüen építik ki és ennek megfelelően olykép szélesítik ki, hogy ne- csak a mégnagyobbodott forgalom lebonyolítására legyen alkalmas, hanem szépészeti és közegészségügyi szempontból is megfeleljen a követelményeknek. Ez a célt szolgálják a Csalogány-sugárRégóta foglalkoztatja a nyilvánosságot a Ka- rátsonyi-palota sorsa. Ismeretesek az előzmények: Karátsonyi gróf anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a palotát, amely maga is nagy értéket képvisel és annak telkét továbbra is mai állapotában fenntarthassa és ezért elhatározta, hogy a palotát eladja, a körülötte lévő parkot pedig felparcellázva áruba bocsátja. A palota eladása azonban nem sikerült: nem akadt vevő a gyönyörű épületre, mire a gróf elhatározta, hogy azt lebontatja és a teleknek ezt a részét is parcellázza. A Karátsonyi palota belső berendezését aukcióba bocsátották, eladták a gyönyörű csillárokat, képeket, szőnyegeket, bútorokot, ezüst tárgyakat és most már sor került volna arra is, hogy a csákány megkezdje romboló munkáját és a fővárosnak ez a legszebb főúri palotája eltűnjék a föld színéről. Számos alkalommal foglalkoztunk mi is a Karátsonyi-palota sorsával. Álláspontunk az volt, rogy ezt a patinás, építőművészeit szempontból is ségügyi szempontból is igen fontos és hasznos lenne. — A Balatonnál három helyen is emeltünk végleges épületeket, ahol leventetábor volt egész nyáron át. Többezer leventét nyaraltattunk ott. Magam is végigcsináltam velük a táborozás örömeit, versenyt úsztam a Balaton vizében a leventékkel és meggyőződtem arról, milyen pompás az ifjúság egészségügyi és sportbeli nevelése szempontjából ez az intézmény. út egyes pontjain létesítendő parkok, parksávok és a házak előtti apró kertek. Az egymással szomszédos házak pedig úgy épülnek, hogy kertszerű, közös udvaruk legyen, amelyek gyermekjátszóterekül is alkalmasak. Egy most meginduló nagyszabású építkezésnél már a maguk teljességében érvényesülnek ezek a szempontok. A Csalogány-utca és Hattyú-utca sarkán három ötemeletü bérház épül, olyan elrendezésben, amely már jelentősen kidomborítja majd a Csalogány-utca sugárút jellegét A három hatalmas épületre a magasépítési bizottság hétfői ülésén adta meg az építkezési engedélyt kiváló műalkotást meg kell menteni, mert Budának egyik kiemelkedő építészeti szépsége, amely hozzátartozik a Krisztinaváros külső képéhez, egyike a városrész legszebb, legharmónikusabb építményeinek. Felszólalásunk, sajnos, hiábavaló volt: sem a főváros, sem az állam nem volt hajlandó megvásárolni az épületet, annál kevésbé, minthogy az időközben meglehetősen rossz állapotba került és maguk a helyreállítási költségek is többszázezer pengőre rúgnának. Karátsonyt gróf tehát most más kéréssel fordult a fővároshoz, illetve a Közmunkák Tanácsához: parcellázási engedélyt kért és számos tárgyalás után meg is kapta azt. A hatóság hozzájárult a palota lebontásához, ' A Karátsonyi-palotát azonban mégsem bontották le. A budai közönség legnagyobb örömére ma is érintetlenül áll helyén és valószínű, hogy hosszabb ideig még nem is kerül sor az épület lebontására. Ennek oka azonban nem az, mintha a gróf megváltoztatta volna elhatározását, hanem Épül a Csalogány-sugarúi Miért nem bontják te a Karátsonyi-palotát Asz ingatlanpiac mai helyzete nem alkalmas a hatalmas telektömb parcellázására
