Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-07-07 / 27-28. szám
\ V 36. évfoya Budapest, 1938. julius 7. 27—28. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRÁG BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: L, KRISZTINA-KÖRUT 13/b. T : 150*2%. ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A második számú títy/éddom Egy jelentés kapcsán, amelyet a Gázművek adtak ki, kiderült, hogy Budapest levegője kormosabb, füstösebb és egészségtelenebb, mint, bármelyik német nagyvárosé. Sikerült London, mellé kerülnünk az európai városok sorában: legalább is ami a levegő piszkosságát illeti. Londonnal egy rangban szerepelni dicsőség és mi mégsem vagyunk büszkék erre .a példátlan sikerre. Nem vagyunk gőgösebbek, mint eddig voltunk. Sőt ellenkezőleg: sürgősnek, nagyon sürgősnek tartjuk, hogy mielőbb elveszítse. Budapest a londoni rokonságot, már, csak azért is, mert mi úgynevezett fürdőváros vagyunk. Az egészség városa: legalábbis ezt hirdetjük, ellentétben a — bakteriológiai intézettel, ■amely teljesen mást mond. Azt mondhatná az olvasó erre, hogy ez nem nyári téma. Hiszen a karom, füst, szénsav és köd csuk télen veszi át .az uralmat Budapest felett, amikor megkezdődik a fűtési szezon. Erre csak annyit felelünk: tessék kimenni a Margitszigetre, a .világnak erre a legszebb helyére. a Dunának erre a zafirékszerére (mint üalsivorthy, a nagy angol iró nevezte) és megvárni, amikor egy gőzhajó halad el a sziget mellett. Abban a pillanatban vége minden szépségnek, ragyogásnak: bűzzé és 'piszokká válik Szent Margit csodálatos szigete, ahonnan undorodva szeretne menekülni, akit az a baleset ért, hogy gyönyörködni akart a zafirkő' tündöklésében. Orvtámadás ez a szépség és egészség ellen. Divatbajött a légvédelem. Európa országai versenyezve rendezkednek be rá, mi se maradhatunk el tőle. ha élni akarunk. Boldogan látjuk azt a megmozdulást, amelynek célja a magyar horizont megvédése ellenséges támadással szemben. De van egy másik „légvéde- \ lem“ is, az, amely mindig aktuális, békében • meg háborúban egyaránt, amelynek az lenne a célja, hogy Budapest ne Londonnal versenyezzen, hanem — mondjuk — Tirollal, Olaszországgal, vagy legalább is a magyar vidékkel. Az a légvédelem, amely megszabadít bennünket attól a förtelemtől, melyet levegő néven szív be szegény jobb sorsra érdemes tüdőnk. I Ez a légvédelem elsősorban, budai kérdés lenne a világ egyetlen városának sem, mint Búmért népszerűbb, egészségesebb levegője nem lenne a világ egyetlen városának sem, mint Budának. ha nem tűrnénk, hogy ezt az áldott budai levegőt, amit Isten adott legjobb kedveheti, mesterséges eszközökkel elpusztítsuk. Drága kincsünk lehetne ez a levegő, megfizethetetlen propaganda-értékünk, ha törődnénk vele, legalább annyira, hogy ne tegyék tönkre a Itgborzalmasabb eszközökkel. Vannak harcos katonái ennek a légvédelemnek — Pávai Vájná mennyit irt, szavalt, agitált és verekedett érte — minden hiába: Budapest még nem jött rá arra, hogy a fürdőváros a levegőnél kezdődik és ugyanott végződik. Amikor az ország társadalma ráng és osz- tálykiilönbség nélkül lelkesen csatlakozik a légvédelem táborába, ne feledkezzünk meg erről a második számú légvédelemről se. Repülő- támadás csak háborúban érhet bennünket. Az « támadás azonban„ ámelyet levegőnk, egészségünk és fürdővárosi mivoltunk ellen intéznek nap nap után, éjjel és napped, télben és nyárban,, állandóan pusziit és gyilkol. Örökös a mérgesgáz Budapest felelt, az ellenség szüntelenül bombáz bennünket fojtogató, kegyetlen mérgével. Mentsük meg Budapestet, elsősorban pedig az áldott budai levegőt ettől a légitámadástól, építsük ki és szervezzük meg ezt a második számú légvédelmét is: amig ezt meg nem tesszük, addig nincs jelenünk és nincs jövőnk. Fel a második számú légvédelemre!... Óbuda ufjá építésé ért A 111. kerület társadalmának megmozdulása a főbb jövő kiharcolásáért Kétségtelen, hogy az utóbbi időben a felelős tényezők is megmozdultak Óbuda érdekében. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a kéJ riilet szabályozási és városrendezési ügye komoly megoldás előtt áll, sőt nem egy fontos kívánság már be is teljesült. Maga a végleges szabályozási terv azonban még mindig várat magára, pedig enélkül könnyen holtvágányra futhat az egész nagyszabású elgondolás. ■ Ez teszi szükségessé, hogy a kerület minden számottevő egyesülete és intézménye ' állandóan felszínen tartsa a kérdést és a lakosság lelkes támogatásával tovább harcoljon Óbuda igazáért. jogos és a főváros egyetemes érdekében is álló követeléseinek sürgős teljesítéséért. Ez a gondolat vezérelte a Budapest Gazdálkodók és Kertészkedők Egyesületének óbuda-hegyvidéki körzetét, hogy emlékiratba foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek a III. kerület jövő fejlődése érdekében haladéktalanul végrehajtandók. Az emlékiratban, amelyet nagyobY lüldöttség a napokban nyújtott át Bessenyey Zénónk, a Közmunkatanács elnökének és Szendy Károly polgármesternek, mindenekelőtt világvárosi viszonylatnak megfelelő nagykoncepciójú tervet kér Óbuda még nem szabályozott külső területére és a Hegyvidékre. Királyok városa veit Óbuda a múltban gyönyörű fekvése és egészséges vidéke folytán, megérdemli, hogy ezt a nagyszerű hivatását a jövőben is betöltse. A városrendezési terv keretében elsősorban kisparcellák létesítését kell keresztülvinni, hogy a kisajátítások és lebontások miatt ősi lakhelyüket elhagyni kényszerülő kispolgárok új ingatlant vehessenek a kerületen belül. De lehetővé kell tenni a tisztviselők és munkásság számára is, hogy kis parcellák révén családi házakat építhessenek maguknak. A nagypénzen épült hatalmas bérházak belterületre valók. A vékonypénzü kispolgárok apró házai és villái legolcsóbban és legcélszerűbben villanegyedekbe illeszkednek be. Kéri az emlékirat az őbuüai híd építésének haladéktalan megkezdését. Ez törvényben biztosított joga a kerületnek. Meg is Ígérték már minden oldalról és a kerület lakossága számon tartja az elhangzott Ígéreteket. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az óbudaiak 'a kerületükhöz tartozó Margitszigetre lejárót kapjanak az új hidrái. Ki kell adni a szabályozott területekre az építési engedélyeket végleges — és nem ideiglenes — jelleggel. Nem maradhat fenn többé az eddigi elavult övezeti rendszer sem, amely korszerű változtatásra szorul. A kisajátítás alá kerülő telkekre biztosítani kell a régi tulajdonosok elővételi jogának elismertetését. Az útépjtés céljaira csak annyi telket sajátítsanak ki, amennyi a közszükséglethez és útépítéshez okvetlenül szükséges. A szabályozott területre terjesszék ki a legnagyobb adómentességet, hogy sok rombolás után, végre megindulhasson az építkezés. A főútvonalon adják meg a harmincéves adómentességet és ugyanennyit élvezzen a kislakás építője is. Sürgős szükség a, közjnűvek létesítése: víz, villany és csatornázás. Közbiztonsági szempontokból is elsősorban a hegyvidékre és a külterületre ki kell terjeszteni a villany világítási hálózatot. Halaszthatatlan Óbuda csatornarendszerének végleges kiépítése, a csatornázási illetéket pedig az igénybevétel mérve szerint fizessék a telektulajdonosok. Igazságtalan \olna. hogy a kis családi házat ugyanakkora illeték terhelje, mint a nagy bérházat. Rendkívül fontos a közlekedés meg javítása. Ma csak a 72-es villamos jár a Bécsi úton és ez is csupán a Margithídig. Az autóbusz beiktatása legalább egy vidéki mezőváros színvonalára emelné fel Óbudát. Autóbusz kell elsősorban a főútvonalakra, a Főtértől a Yörösvári-úton es a Margit-hídon át Pestre. A Hegyvidék már megépített tranzverzális útja sem nélkülözheti az autóbuszt. Autóbusz kell a Zsigmond-tér. Szépvölgy-utca. Folyondár-utca, Remetehegyi-út. Mánnaros-út. Erdö- alja-út, Farkastorki-út. Bécsi-út, Zsigmond- tér viszonylatában oda és vissza, továbbá a Főtértől a Római fürdőig. A kerület gimnáziumának megépítését már régen várja a lakosság. Az ígéret évről-évre megújul, de az iskola még mindig veszélyes magánépületben van. Épp így haladéktalan szükség a Hegyvidék elemi iskolájának felépítése is. Megnagyobbítandó a külső Bécsi-úti iskola. Régóta vajúdó kérdés a Bründl- és Bandl-árkok befedése, a Hévizi-úti nyílt, bűzös árok csatornázása és az út szintre hozatala, mert a Hévizi út ma csaknem két méterrel fekszik magasabban. Kéri az emlékirat a kerület régi óhajának teljesítését: nevezzék el Óbudát ..Árpád város" - nak. Árpád fejedelem itt pihente ki a harcok láradalmait és itt nyugszanak hamvai. \ Bécsi-út és Vörösvári útnál lévő bővizű forrást ma is Árpád-forrásnak hívják és a forrástól északra fekvő dombra kerül az Árpád- templom is, mint azt már a múltban elhatározták. Árpád-várossal megszűnne Óbuda-Ujlak névleges önállósága. ezzel a legméltóbb emléket állítanák a honalapító fejedelemnek. Végül annak a reményének ad kifejezést az emlékirat, hogy a Stadionnak Óbudán való elhelyezése még nem került le a napirendről. Erről nem mondhat le Óbuda, az idő igazolni fogja ennek az álláspontnak egyedüli helytállóságát. A küldöttséget, amely ezt a nagyfontosságú emlékiratot a Közmunkatanácshoz vitte, Bessenyei Zénó elnök fogadta. Vitéz Komár- noky Gyula üdvözlő szavai után Bessenyey Zénó igen meleg hangon válaszolt. — Örömmel állapítja meg, — mondotta többek között — hogy mennyire szívén fekszik minden óbudai polgárnak Óbuda ügye. Örömmel látja ezt a nagy lelkesedést, de mostanra kéri a polgárságot, hogy minden egyebet félretéve, csak a realitásokat tartsák szem előtt és egyesült erővel döngessék a városháza kapuját abban az irányban, hogy az Óbuda rendezéséhez szükséges kisajátítások és a hídfeljáró kiépítésének költségeit állítsa be a po' gármester a költségvetésbe. Óbuda polgár: vegyék rá bizottsági tagjaikat, hogy ők i tartsák kötelességüknek Óbuda polgárságának kérését minden erejükkel támogatni. Egyben tudomására adta a küldöttségnek, hogy az óbudai híd megépítése, valamint Óbuda végleges szabályozása befejezett tény, csupán, a kisajátítási költségek hiánya veszélyezteti « munkálatok keresztül vitelét. Egyben felhívta a küldöttség figyelmét arra is. hogy az adómentességet csak a kisajátítások után fogják megadni. Árpád-hidja lesz Magyarország legnagyobb hídja és ezzel fogunk méltó emléket állítani Árpád fejedelemnek. Befejezésül arra kérte a küldöttséget, hogy a jövőben gyűléseiken e legfontosabb kéréseket tárgyalják és ezti egységesen követeljék. Megalakult a Vöröskereszt Egylet I. kerületi választmánya Irta: Cxebe Jenő ár., I. kér. elöljáró Folyó évi június hó 22-«én a Magyar Vöröskereszt Egylet központi palotájában, elnökletem alatt, megalakult az I. kerületi választmány, előkelő, s igen nagyszámban megjelent tagok részvételével. A jelenvoltak között ott láttuk dr. Széli Jézsefné. ny.. belügyminiszter nejét, dr. Hász István tábori püspököt, dr. Rottenbiller Fülöp ny. államtitkárt. Lukács Saroltát, a Központ kiküldöttjét és Vitéz Gátföldy Egonnét, az Előkészítő Bizottság elnökét. Kimentették távolmaradásukat: dr. Karafiáth Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, dr. Lamotte Károly h. polgármester, dr. Schuler Dezső alpolgármester, dr. Ripka Ferenc ny. főpolgármester, Kempelen Ágoston dr., Felkay Ferenc dr.. Horony Pálfi Aurél tanácsnokok s még többen. A megnyitó beszédet — a megjelentek elnöki üdvözlése után — dr. Hász István tábori püspök mondotta. Vázolta a Vöröskereszt Egylet nemes, nagy hivatását, amelyet nemcsak háborúban, hanem békeidőben is kifejt. Vázolta a kommunizmus borzalmas Őrületeit Oroszországban és Sphny olors£ágban, kifejtette gyönyörű, m&gasszárnyalású beszédében, hogy a Vöröskereszt Egylet a kommunizmus ellen is harcol, mert a lelkeket győzi meg a krisztusi igazságokról. Rottenbiller Fülöp dr. ny. államtitkár vázolta azután a volt I. kér. Általános Közjótékonysági Egyesület átalakulását a Vöröskereszt Egylet I. kér. választmányává. Kifejtette, hogy azokat a nemes feladatokat, amit az Általános Közjótékonysági Egyesület végzett a múltban, most a' legjobban a Vöröskereszt. Egylet kerületi választmányai tudják elvégezni. Az alakuló közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta el a javaslatot s kimondotta a Magyar Vörös- kereszt Egylet I. kér. választmányának megalakulását. Majd a jelölő bizottságot küldöttem ki, s annak jelentése alapján a közgyűlés megejtette a választást, a kővetkező eredménnyel: Díszelnök: gróf Apponyi Albert né: elnökök: dr. Rottenbiller Fülöp, dr. Czebe Jenő. vitéz Gátföldy Egonné; alelnökök: Jauermk Nándor, dr. Dávid Antal, dr. Magurányi Sándomé: főtitkár: Abaúj- szántói Kerekes Endre dr.; titkár: Kállay László dr., Simon Ákosné dr., Wagner Erzsébet; pénztáros: Hufnágel Kálmán dr. Választmányi tagok: Báncs Emilné, Brossok Rudolfné. Gorka Ágostonná, Hoffmann Marianne, özv. Hufnágel Imréné, Juranek Aladárné, Belicza István, Boldogh Ágoston. Debreczeny József dr., Garancsy László dr., Holló Ferenc, Horváth Vidor dr., Kelényi Ottó dr., Korpás Ferenc, vitéz ELorompay Sándor. Morvay Endre dr., N&gjykovácsy Mjlenkó, Pakányi Ferenc, Ságby Imre dr., Vaitner Béla. Vencel Géza dr., Huszár Ferenc dr., özv. Petényi Istvánné. Pel- lereczky Mártonná dr.. Somogyi Lajosnál Vájná Ferencné; Jegyző: Vajkendaer Rezsőné. A vezetőség, a választmány és a tisztikar megválasztása után vitéz Gátföldy Egonné. az Előkészítő Bizottság ügyvezető elnöke hatalmas, magasszárnyalású beszédben ismertette a jövő munkaprogramját, amelyből különösen két javaslata keltett nagy lelkesedést: az ifjúság beszervezése, s az elszegényedett intelligens egyének részére szeretetotthon létesítése, hogy mindenki saját bútorait, megszokott kedves
