Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-06-23 / 25-26. szám

2 Budai Napló 1938. június 23. A 25 éves Horváth Géza 0 J p (} áll a budai közönség rendelkezésére. — II. üzlet megnagyobbítva és modernizálva Csalogány utca 50. Telefon : 367.—370. KINDERLAND németnyelvű játszóotthon I., L o v a s - u t 2 3. szám. Buda legegészségesebb helyin. Egész ivén át nyitva. Fii- is egésznapos foglalknz tatás. Bentlakás. ♦ Orbánhegyi út 42—44; Istenhegyi út 93; Fodor utca 24; Kovács utca 8-a és 8-b ; Napraforgóköz 2: Csopaki út 3. Cimbalom utca 8; Afonya utca 7-a és 7-b; Ezeket a budai villákat Árpád fejedelem hídja és az óbudai hegyvidék Irta: Szí lágyi Károly, Buda volt követe Fischer Tibor old. mérnök, építőmester, Budapest, VI., tér S. Telefon: 119—764. építette. Jókai nak, mert ha szeles időben támadna itt tűz, nincs az a tűzoltóság, amely gátat tudna szabni a pusz­tulásnak, a Pasaréti úttól le egészen a — Dunáig! Vájjon miért ne lehetne egy akarással két problémát is megoldani? Miért ne lehetne cseretel­kek útján a piacot jelenlegi helyétől alig 200 lé­pésnyire, a körút közvetlen közelében levő, két­szer akkora területre helyezni, s ezzel Buda je­lentékeny részét a pusztító tűzvész állandó veszé­lyétől mentesifeni? Gondoljunk csak az immár nap-nap után per- trakíált borzalmas eshetőségre: a lé|gi támadás veszélyére! Kevés kívánatosabb támadási felület van a főváros területén, mint a Széli Kálmán térre néző távbeszélő és táviró-palota: a Postavezér­igazgatóság rezidenciája. Vájjon mi lenne, ha egy- egy ide szánt kocáiba az alig valamivel odébb fekvő fatelepre hullana? Még elgondolni is borzalmas, hogy mi lenne, ha az egész fővárosi tűzoltóság és annak segéd- csapatai nem tudnának egyedül erre az egy pont­ra összpontosulni. Ez pedig légitámadás esetén egész bizonyoson nem volna keresztülvihető. A külföld nagy városaiban már mindenütt mű­ködnek hivatott szakértőkből álló légoltalmi bizott­ságok, amelyeknek sok a gondjuk arra, hogy ex­ponált támadási felületek közelében ne állhasson fenn erősen tűzveszélyes, az ellenség pusztító munkáját felette megkönnyítő gócpont. Ám ná­lunk, ahelyett, hogy a Széli Kálmán téren elsősor­ban légoltalmi-óvóhelyet létesítenének a telefon­központ által amúgyis fokozottan veszélyeztetett közönség védelmére, hanem az elsőosztályuan exponált támadási felület mellé odaépitjük a ha- sonlóan elsőosztályú támadási felületű va9uti-goc- pontot és mindezek tetejébe intézményesen ott hagyjuk a legveszedelmesebb tűzgócot: Buda leg­nagyobb arányú faraktár-telepét. Nem lehet egy ilyen nagyszabású kérdés meg­oldásánál a légoltalmi, szempontokat figyelmen kí­vül hagyni, de ettől eltekintve is, nem lehet és nem szabad Buda legsűrűbben lakott belterületét úgy rendezni, hogy még a legbékésebb időkben is ál- landó tűzveszély fenyegesse a polgársájg életét és vagyonbiztonságát. Mindezeket pedig nem azért írjuk és hangoz­tatjuk, mintha mi a kérdést egyoldalúan légoltal­mi és tűzbiztonsági szempontból akarnék tekinte­ni, mert mi csak egy irányban vagyunk bevallottan egyoldalúak: Buda régi harcosai és szerelmesei vagyunk. De a fentiekben részletesen reámutattunk a kérdés elgyéb szempontjaira is. A törvényhatóság tagjai ismételt nyilatkoza­tainak és a főváros osztatlan közvéleményé­nek megfelelően számtalanszor méltattuk mi is e helyütt azt a világvárosi nagyvonalúságot, arneiy- lyel Szendy polgármester és kitűnő munkatársai aránylag rövid idő alatt hatalmas lépésekkel vit­ték előre a főváros fejlődését, szépségeinek ide­genforgalmi szempontból is oly fontos tökéletesí­tését, a polgárság kényelmének és biztonságának szolgálatát. Ezért bizonyosra vesszük most is, hogy az említett kérdés megoldásánál az általunk felhozottak figyelembevételével ugyanezek a szempontok lesznek az irányt-adók, Budának ez a régi és nehéz problémája, ezesetben közmegelége­désre oldódik meg. ______________(p. v.) És ez az égbolt nemcsak a rövid nyáron át szürke a pesti rész felett. Ösztöl-tavaszig talán még sűrűbb és még szürkébb, hiszen nálunk, főleg pénzügyi okokból, egyenesen erőszakolták és kü­lönböző adókedvezményekkel egyenesen fokozták annak a hazai barna szenünknek a fogyasztását _ éspedig kétszeres áron, mint ahogy békében a jó porosz szenet fizettük — amely ezt az égboltot sűrűvé, szürkévé és maróvá teszi. Érthető tehát, ha ez a vilájgjelenség, a most csak röptében érin­tett okok miatt, nálunk fokozott mértékben érvé­nyesül. Ez volt egyik főoka annak, hogy, dacára a mesterséges visszaszorításnak, dacára a közleke­dési vállalatok tarifa-politikájának — amely első-: sorban a külső fővárosi területrészek fejlődését köti alá — amit ebből a szempontból ugyancsak tüzetes vizsgálódásunk tárgyává illenék tennünk, — dacára a tripla vizdijnak stb., a hegyvidék mégis 'ejlödött. Ez a fő fejlődési ok annyira nyilván­uló, hogy ennél nem is szükséges tovább időz­nünk. A másik főok ugyancsak álalános jelentő­ségű. Tudvalevő, hogy a szellemi foglalkozásúak lágyrésze: tanár, tanító s hasonlók, nyáron ott ifik fel tanyájukat, ahol erre kedvük és — Iehe- öségük van. így van ez az alkalmazottak nagy észénél is, ahol az üzletért, irodáért való ú. n. zemélyes felelősség szerepet nem játszik. Nem így van ez azonban azoknál, akiknek jelenléte az zletben. irodában, rendelőben stb. fontos és igen sokszor nélkülözhetetlen. Ezeknek .az üdülés és nyaralás kérdését úgy kell megoldcniok, hogy a.~ üzem, az üzlet, az iroda, a rendelő stb. meg ne akadjon. Budapest villa-övezetét eddig is ezek építették be, persze csak a nagyobbak. A Széche- nyihegy, a Zugliget és Hűvösvölgy ezekkel népe­sült be; sőt a Törökvész, a Pasarét és a Rózsa­domb is! Az óbudai hegyvidék övezeti beosztása lehetővé teszi a fentérintett rétegek középső cso­portjai részére is ennek a példának a követését, amit a valután« nehézségek, az önellátást célzó gazdasági elvek érvényesítése mind, mind csak fokozni alkalmas. Az Árpád fejedelem hídja — amelyet nem­csak Óbuda és nemcsak a vele szemben eüerülő pesti rész vár epedve vagy másfél emberöltő óta — hanem az egész esztergom—.pilisi hegyvidék minden községe is — ami a külön értekezést érdemlő teherforgalom méreteinek nagyságára en­ged következtetni s ami megint egy kivizsgálásra érdemes tényezője volna ennek a hidépitési ügy­nek —, ezt a> fejlődési ütemet — ami ma is megvan — feltétlenül gyorsabbá fogja tenni. Ma ez a hegyvidék Pestről, annak északkeleti részéből villamoson egy óra. Ha megépül a hid, erről a részről egy negyedóra. A mai életütem mellett, hogy ez mit jelent, arról feleslegesnek Ítélem a további értekezést. ízelítőt ad azonban — bár más vonatkozásban — a Budára való törekvésből egy szebb vasárnap­nak a két part között való utasforgalma. Minden hajó kevés és a szállítás a rendes üzemidőn túl éjfélig tart! Ha a hid megépül, megjósolom, hogy a forga­lom olyan lesz: mintha mindig szép vasárnap tenne! P 2*98 ESS P 1"28 («JSÍpVao blattá " * ™ puplinette ing “ " Bemberg selyemharisnya Dlvatáruház Horthy Kórtérnél . Vissza kell állitani az 51-es villamosjáratot! követeli Buda lakossága s olty László kertépítő II, Hadapród u 2 Telefon : 1B4-431 Kerttervezés, építés, karban­tartás — Díjmentes ajánlat ­Hol vásároljunk. a pesti Mar Qit~f)idt főnél Uridivat-cilclcelcet ING SPECIALISTA SCHWaRCZ Lridivat V., Szent István-Körut 8, KUlönlegességele Telefon : 127—703. Könyvet nx, KÖNYVKEREKEDÉS MT V., Szent István-k örül 6 Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet selyem és Belvárosi n vó, olcsó ár EL/I1I szil vet V. Szt. István körút. 23. EkUlönlegességek Visegrádi utcai villamosmegálló Sport áruKat Gyóriás spurs Tenisz- és sportárj szaküzlet V., Pozsonyi | j ut 19. (Phönix-u. ^arok) Telefon : 125-198. | j Kávét Előző cikkemben főleg a helyi és természeti adottságokra mutattam rá, amikor az óbudai hegy­vidék fejlődési lehetőségeiről tettem említést. Nem hallgattam el olyan figyelmeztető jeleket sem azonban, amelyek óvatosságra intik azt, aki a vá­rosfejlesztés kérdésével foglalkozik. Ezek között nem tettem azonban említést arról az irányzatról, 5 amely évtizedek óta él és virul s amely irányzat­■ nak azonban csak Budapest közvetlen környéke. \ lehet hálás. Ez a városfejlesztési terv úgy hang- t zik: miután a közmüvek jelentős tőkék lekötését ■ igénylik, az ú. n. külterjes fejlődést minden lehető ■ módon meg kell nehezíteni, hogy a város lehető kis területen tömörítse lakóit, minél több emeletü ■ házakban, amely törekvés egyben a belső telkek • értékének emelésére is alkalmas. Állítom, hogy ez az elv tette naggyá Buda­pestünk környékét, ez az elv szorította ki, sőt szo­rítja ma is ki, a Budapesten dolgozók igen nagy részét a környékre, ahol a Budapesten keresett és megtakarított tőkékből épülnek a barátságos családi házak és villák, vagyis ez az elv idézte elő azt. hogy a budapesti keresetből megtakarított tőkék a környék javát és fejlődését szolgálták. Elég egy tekintetet vetnünk székesfővárosunk tér­képére, hogy megállapíthassuk azt, hogy a váro­sunk határát elfoglaló kertészetek mellett, a leg­több helyen közvetlenül a határon túl, sűrűn be­épített környékbeli városok és falvak sorakoznak egymás után. Sem Bécs, sem Berlin, sem London nem igy lett naggyá. Bár nem szeretem a német példát idézgetni, mert a magam fajtáját minden tekintet­ben különbnek tartom, de azt mégis kénytelen va­gyok elismerni, hogy a városépítés terén Berlin vezet. Legalábbis abban a tekintetben, hogy ott — bizonyos tervszerűséggel — előre építik meg a már szabályozott területen a közműveket és úgy hívják fel építkezésre az erre hajlamosokat. Ná- I lünk ennek az ellenkezője történik, mert már ré­gen állanak az utcák és se víznek, se csatornának, I a gázról persze beszélni sem szabad, nyoma sin­csen. A Gázművek egész városrészeket mellőz , mondván: nem bolondultam meg, hogy én, mint jól megelégedett közüzem, kinyújtsam csöcsápjai- mat Budán villáról villára néhány lakóért addig, amig nekem az új Szent István városban ingyen jön az új fogyasztóm Százszámra már két-három ház­ban is. minden csöfektűtés nélkül, amitől iszonyo­dom! Hát ez a szellem kergette a környékre a Bu­dapesten dolgozó kispolgárság zömét és mélózta- tik a sorok közül is kiolvashatni, de talán mégis inkább meg is irom: ez a szellem ma sem halt ki városigazgatásunkból! Sőt! Elterebélyesedett. Még az előző vizmű-kormányzat előtt vezettem egy hegyvidéki küldöttséget vízvezetéki vízért. Szükségesnek mutatkozott ugyanis a vízvezetéki viz szorgalmazása egyrészt azért, mert egyes hegyvidéki kutak vizéről a vegyi vizsgálat azt ál­lapította meg, hogy emberi fogyasztásra nem al­kalmas, másrészt pedig azért, mert egyes rétegek­ből, az eladdig minden üzemterv nélkül garázdál­kodott — úgy mint faluhelyen a cigányvégen, — téglaégetök, egyszerűen etszivták a vizet! A küldöttség nemcsak ígéretet, hanem viz rí is kapott; de bizonyos k'.kötések mellet*. Biztosíta­nunk kellett városunkat — tehát részben önma­gunkat — hogy az itt befektetett tőke évi 8 száza­lékot fog .hozni. Most kértek fel rá, hogy ezt a kérdést — mármint a főváros üzemei 8%-os jövedelmezőségének kérdését —, vizsgáljam meg, mert ugyebár az csak nyilvánvaló, hogy: ha a „Beszkárt’‘-ba befektetett tőke nem hoz tisztán 8%- ot, akkor nem lehet követelni erkölcsi alapon azt sem, hogy a hegyi vízcsövekbe befektetett tőke ennyit hozzon!? Azelőtt — egy vízmű igazgató jelentette ki előttünk — ők sem követelték, dehát most a kétszer is megdrágított vizár mellett, úgy­látszik, erre a megkülönböztetésre is szőlőséig van. Beígérem ehelyütt, hogy vizsgálataim eredmé­nyét közzé fogom tenni, mert véleményünk az, hogy az üzemek vannak a polgárságért és nem megfordítva! Mint 'ahogy nálunk szerfelett sokan hiszik. Többen, sokkal többen, mint gondolnák. Dacára ennek a katonásan elterebélyesedett szellemnek mégis fenntartom azt az állításomat, ho|gy amennyiben az Árpád fejedelem hidjánál érintett városrész és a felette elterülő hegyvidék megfelelő — de a maiaknál egy kicsit jobban kö­rülbástyázott — adókedvezményt kap, vagyis olyat, amelyet későbbi rendeletek semmiképpen le nem ronthatnak, akkor rohamosan meg fog in­dulni különösön a hegyvidék fejlődése. Az ugyanis világérvényességű tény, hogy a nagyvárosoknak üzletekben, irodákban elfoglalt, a modern közlekedési eszközökön agyonidegesdtett, a szédítő forgalom által szinte kábulttá tett lakós- sága—• annak különösen kereskedő része, de meg a már jobb kereseti viszonyok között élő tisztvi­selő és szabadfoglalkozású polgár is — napi munkája után még az olyan nagyvárosból is ki­felé menekülni igyekszik, amely felett nem olyan sűrű és szürke égbolt van, mint a mi fővárosiunk nesti része felett. A Margiithid átépítési munkálataival kapcso­ltaiban szüntette be a Beszkárt az 51-es villamos­relációt, azzal az ígérettel, hogy az építési munkák befejeztével visszaállítja ezt az annyira fontos vi­szonylatot. A kiszélesített hídon már több, mint nyolc hónapja megindult a fongalom, üzembehe­lyezték újból az 'öjl-essel egyidejűén megszünte­tett villamosjáratokat, maga az 51-es azonban — úgy látszik — őrökre megszűnt. Nyolc hónap óta egyre-másra kapjuk a pana­szos leveleket Buda minden részéből s ezek a leve­lek kivétel nélkül az 51-es visszaállítását követelik. Mi magunk is sokszor felszólaltunk és kértük vissza azt a villamosjáratot, amely egyetlen át­szállás-nélküli összeköttetés egyrészt Öbuda és a Délipályaudvar, mánrészt a Krisztina és a kelen­földi pályaudvar között. Az 51-es visszaállítása különösen időszerű most, a nyaralási évad megindulásakor. A Bala­ton felé irányuló vasúti forgalom a tó déli part­ján fekvő fürdőhelyekre a Délipályaudvanró 1, az északi parton levőkre pedig a kelenföldi pályaud­varról bonyolódik le. A nyaralni' utazó közönség nagy része nem tudja megfizetni az autótaxit és a villamost veszi igénybe a pályaudvarig. Ezt az utasréteget pedig — amely természetesen nagyobb csomagokkal utazik — felesleges, idötrabló és fá­radságos átszállásokra kényszeríti a közvetle'n összeköttetés hiánya. A nyaralástól függetlenül is jogosan követeli azonban különösen Öbuda ,hogy közvetlen kap­csolata legyen Buda többi részeivel. Az utóbbi időben rengeteg szép ígéret hangzott el az eddig elhanyagolt III. kerület ragyogó jövőjét illetően, a kerület lakossága azonban tartózkodással kell, hogy fogadja ezeket az Ígéreteket, hal azt látja, hogy a legelemibb közlekedési kívánságai süket fülekre találnak. Elvégre is ezesetben nem is új reláció nagylelkű engedélyezését kérik a Beszkárt- tól. hanem a szerzett jogok tiszteletben tartását. Belenyugodott Óbuda abba, hogy a kényszerítő körülmények hatására ideiglenesen beszüntessék az 51-es járatot, de nem nyugszk bele abba. hoigy a beszüntetés végleges legyen. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az 51-es egyike volt ama ritka villamosrelációknak, amely- lyel kivétel nélkül mindenki megelégedett volt és csodálatosképpen, teljesen érthetetlenül ezt szün­tette meg a Beszkárt és hallari sem 'akar annak visszaállításáról. Mindaddig, amig nem kapunk érdemleges magyarázatot: mi akadálya van az 51-es üzembe helyezésének, napirenden tartjuk ezt a kérdést. Gerö Sándor. A MAGYAR VILÁG KÁVÉIIÁZHAN Halmes énekel Dudás zenekarával. a d ÉC1VASUT kávéházban CINKA PANNA ItDEH CUKRÁSZDA I. Hidegkúti ut 74. ÉTTEREM Megnyílik május 26-án. Az ÖREG DIÓFÁBAN Lakatos Misi és Tóni minden este cigányprímás és zenekara muzsikái. GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara RATKAI MARTA énekel a RÓZSADOMBI ZSIGMOND ^Íban A RUDA FÜRDŐ nyilvános éttermében Buday Gyurka muzsikál A megnagyob­bított m és atau uott Szeiffert kávéházban Csorba Gyula és cigányzenekaragB^B Tabán Bar, Dancing, Kávéház jjjjj I. Döbrentei tér 6. Esplanade Nagyszálló 111. Zslgmond u. 38-40. Telefon: 151-738 ‘ 51-735 157-299 Svábhegyi nagyszálló KUTASSY HORSAI EDE ötvösmester I.. Krisztina körút ISI. Vert és cizellált ezüstmunkák evőeszközök, lakberendezési fémtárgyak, aranyozás, ezüstözés, javitás. Bellevue szállodában Bura Sándor és első* Milotln- Balázs—MiIkó rendö cigányzenekara kitűnő jazz-zenekar játszik. Leg|obb minőségben, lego csóoban „COSTARIKAI“ kávé és tea azakfizletben, V., Pozsonyi ut 3. szám. SSSF ADAM PARADICSOMIKÉRT Hi,r.erUkoiíS££ estek VENDÉGLŐJÉBEN 111., Lajos-u 101 Híres zene Telefons 163-391. í Legszebb a kilátás a Gugger- j $egy! kioszkból Autójárat Jluguszt pavilon, étterem Hűvösvölgy, Hidegkuti-ut 22. minden délután szalonzene A. CSÁSZÁRFIJrDŰ pomp is kertjében SEBŐ A\ IKFÖS énekel KETTER ÉTTEREM helyiségeiben . XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. t| Esténkint LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál. AVAR vendéglő, XI., Albert-utca 3. JXlIVZlá Hideg, meleg ételek. — Halkülönlegességek. — Nagy kert- hetyiség. Alkalmi vacsorákra külön lermek. A nyári idény­ben cigányzene. — Telefon 459-177. I Százgalamb vendéglő és söröző Kitűnő magyar konyha. FafboroK. M TuJalaonos Butßy Győző. II., Batthyány tér 5. S €> Telefon 156-241. Budaiak,találkozó helye. g> KIS ROYAL, Budán, I, Márvány-utca 19. sz. A fővárosi és külföldi közönség kedvelt vacsorázó helye. Cigányzene. Tel. 152-046.

Next

/
Oldalképek
Tartalom