Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-20 / 3. szám
36. évfolyam iPOLlTIKAI, FÜRDŐÜGYI ÍGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. SZER»WvtösÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTIN^KÖRÚT 113/b. T.: 150-296 MEGJELEN1%1Ni)eÍí csütörtökön líiáitás a Mtnfik feteti Herczeg Ferenc, mikor a Déryné Játék szín elnöki tanácsának ülésén felszólalt, elmondta, miért tartja helyesnek és szükségesnek a mozgalmat,. Buda teljesen átalakult. Pest jómódú lakossága lassankint Budára telepedett át és a régi Buda hovatovább eltűnik. Vagyis, ahogy mi mondani szoktuk: Budából rövidesen Budapest lesz. Elveszti gyönyörű egyéni színét, „egységesül“ és ha nem is válik Pestté, de semmi esetre sem marad meg u régi Budának. Herczeg' Ferenc megállapítása tökéletesen fedi a helyzetet. Talán fájdalmas bizonyos szempontból ez az igazság, mégsem tudjuk, búsultunk, vagy örüljünk-e: a legegyszerűbb es legtermészetesebb, ha egyszerűen tudomása’ vesszük a meg nem változtatható tényt, amelyikei szembeszállani szélmalomharc lenne. A nagyvárosok életét nem irányítják szentimentális, vagy romantikus szempontok: a fejlf ács útjai bizony sokszor kegyetlenek' Igen, Budának szükségé van modern, világvárosi színházra, mert Buda azonos Budapest világvárossal és kultúrája semmivel sem alábbvaló, mint a testvérvárosé. De szüksége és jogos igénye van ezen az alapon sok minden egyébre is, ami ma még nincs meg és ami miatt Buda nem lehet Budapest. Pedig sokat, nagyon sokat áldoz fel Buda, amikor lemond saját életéről, hoy a haladó ország haladó fővárosának életét élje. Aki végignézi a Budai Napló hasábjait, hétről-hétre látja, mint tűnik el rohamos tempóban a múlt és a ma Budája. Óbudától, amelyet most rombolnak le, a Vízivároson és a Krisztinavároson keresztül le az Alsóvárosig, mindenütt rombolnak. De egyes helyeken „már“ terveznek is. A régi Buda éppúgy eltűnt, mintahogy a földdel egyenlővé lett krisztinavárosi Színkör, amelynek sorsa élénken szimbolizálja Budáét. Lesz-e új színháza a régi helyett Budának? Ki tudja. És lesz-e új, modern, egészséges nagyváros annak a helyén, melyet egyelőre csak bontanak, anélkül, hogy — mint azt az óbudai helyzetről szóló beszámolónk elmondja, — tudnnák, hogy mi lesz ezzel az állítólag nagyjövöjű, de jelenleg nagyon-nagyon szerencsétlen városrésszel? És tűi lesz a fürdővárossal, a Lágymányossal, meg a többi ré-\ székkel, melyekből eltűnik lassanként az ősi budai lakosság, élszéled, szétzüllik az ismeretlenségbe? ... Felelet egyelőre nincs a kérdésre. Legalább is> pozitív válasz nincs rá. A rombolás olyan pozitívum, amely sajnos egyelőre csak negatív iránybati jelent haladást és a tervezgetés sem pótolja a. konkrét veszteséget, azt, hogy elvesztettük saját magunkat, azt a Budát, amely maradéktalanul a miénk volt, a mi testünk és a mi lelkünk. Amit Herczeg Ferenc mondott, mi már sokszor elmondtuk ezen a helyen. Mégis nagy hálával és köszönettel tartozunk neki, mert az ö kimagasló alakja messzebbre látszik el, hangja távolabbra hatol, mint a miénk. Igazolás és elégtétel nekünk, hogy a nemzet nagy írója ugyanazt látja és vallja, amit mi régóta hirdetünk gyenge hangunkon. Mert - ha talán fájó érzéssel és némi rezignációvál is — belenyugszunk abba, hogy a régi Buda eltűnik, abba azonban semmi esetre sem tudunk belenyugodni, hogy nein épül fel a romok helyén az új. város, a napfényes, madárdalos Budapest, az ősi budai vár tövében, az egészséa. szépség boldog otthona: a virágos, gyönyörű új Buda. Kérdések, amelyekre kétségbeesett lélekkel várja a feleletet a „lekaszált“ vidékek lakossága, amely elvész a fővárosra nézve, kihúzódik a környékbeli községekbe, ahol még megtalálja ugyanazokat az életviszonyokat és Zc-, hetőségeket, amelyeket a múlt regényes emlékei közé süllyeszt az egyelőre még csak papiroson meglévő modern Budapest. Vf sugáruíaK és teljesen uffáalciteiífáte a Vízivárost Az óbudai nagyszabású városrendezéssel egyidejűleg lázas munka folyik a főváros városrendezési és magasépítési úgy osztályában azoknak a terveknek vélegesítésére, amelyek a Víziváros belső rendjét és külső képét fogják gyökeresen megváltoztatni. Voltaképen már csak az utolsó simításokat végzik a jóváhagyott terveken, amelyek a Víziváros fekvésénél fogva természetesen nem lehetnek olyan mélyrehatóak, mint az óbudaiak. Nem bolygatjuk meg a régi Halászvű- ■fos meghittségét mondotta Kempelen Ágoston tanácsnok, a városrendézési és magasépítési ügyosztály kitűnő vezetője a Budai Napló munkatársának. — Nem lesznek felforgató utcaáttörések, tömeges kisajátítások: a csákánynak itt kevesebb dolga lesz, mint Óbudán, de azért mégis újjá, modernné alakul át a Víziváros, habár csak fokozatosan is. Mert hiszen a már elhatározott és minden illetékes fórum által jóváhagyott szabályozásokat csak az új építkezések során lehet végrehajtani. A közeljövő programja a Várbástya keleti lejtőjét Mkapcsolja, elkülöníti, mert itt jellegzetesebb történeti szempontoknak is érvényesülniük kell. Ettől függetlenül indulnak el a Vízivárost felölelő munkálatok. Ssséles sugárút less a Csalogány-utcából A tervek szerint a legjelentősebb átalakuláson a Csalogány utca esik át. Ez az utca lesz a Víziváros főütőere, sugárútja, amely ezt a városrészt szinte két szabályos részre osztja. Eljövendő fontos közlekedési és forgalmi szerepének megfelelően kiszélesítik. A Csalogány utca ezidőszerint meglehetősen szűk és egyenlőtlen. Átlagos szélessége kilenc-tiz méter, egyes helyeken tizenöt méterre is kiterebélyesedik, de van olyan szakasza is — a Dunapartnál — ahol csak hét és fél méter széles. Az új terv a Csalogány utcát végig csaknem huszonhat méterre szélesíti ki, görbe vonalait egyenesre húzza és egy kis enyhe töréstől eltekintve, valóságos sugárúttá varázsolja, amelynek minden pontjáról kilátás nyílik a parlament épülettömbjére és ezzel egész új színfoltot ad a Vízivárosnak. A Csalogány utca új vonala már kibontakozik a Görgey utcánál, az ott keletkező új bérpaloták építésével, amelyek már az új szabályozási vonalon emeikeü- nek. A Kapás és Medve utcák között mintegy negyvennyolc méter széles tér alakul. A többi utcák szabályozási módját és irányát a helyzeti adottságok szabják meg. A legfőbb cél ugyanis — ez az egész szabályozási terv gerince — naphoz és levegőhöz juttatni a Vízivárost. Napfény, levegő és uf forgalmi utalt a Vízivárosban Ennek megvalósítását a „koretépítkezési mód“ teszi lehetővé vagy legalább megközelíthetővé. Ennek megfelelően a szükebb utcákban az utcaszintjétől legfeljebb tizennégy méter mélységig szabad a telket beépíteni. A háztömbök között így tágas, szabad területek alakulnak ki, amelyek nemcsak a napfényt és a levegőt biztosítják, hanem, gyermekjátszóterekül is alkalmasok. Igen ötletesen légrésekkel teszik lehetővé, hogy a gyermekek az utca felől szabadon is eljuthassanak ezekre a közös játszóterekre. A légréseket ugyanis két épület közptt mégha gyott üres sávok alkot ják. A tervek szerint egy négy utca által határolt épülettömb belső szabad területére minden utcáról bevezető, összesen négy légrésen át lehet bejutni. A szélesebb utcákban a helyzet megfordítva alakul: itt a napfényt és levegőt a házak előtt az utca szegélyén létesítendő előkelőtekkel fogják biztosítani. Ezt a megoldást alkalmazzák például a Fazekas utcában, amely nek húszméteres szélességéből az elökertek számára megfelelő helyet lehet kiszakítani a forgalom veszélyeztetése nélkül. , Vj dorgálni! vonalút is kap a Víziváros a Gyorskocsi utca kiképzésével és meghosszabbításával. \ szüle Fő utca ugyanis csak nehezen tudja már az egyre növekvő forgalmat lebonyolítani. Szélessége — a Batthyány és Vitéz utcák közötti húsz méternyi szélesz szakasz kivételével — végig átlagosan tizenöt méter, édeskevés az autóknak, autóbuszoknak és egyéb jármüveknek, azután gyalogjáró is kel!, amely néhol alig sávnyi a hosszú Fő utcán. Ezen a bajon akar segíteni a szabályozási terv a Gyorskocsi idea rang emelésével, ide terelvén át a Fő utca fölös forgalmát. Ez teszi azután szükségessé, hogy a Gyorskocsi utcát meghosszabbítsák a terv szerint egészen a Bem József utcáig. Szükségesnek vélik — ez az elgondolás még nem végleges — a Margit körút kiszélesítését. A Margithíd ugyanis az átalakítása után öt méterrel lett szélesebb, délebbre tolódott és így tengelye nem esik többé a Margit körút közepére. A tapasztalat szerint az ilyen tengelyelhajlás. különösen olyan erősforgalmu központon, mint a Margithíd budai hídfője, zavarólag hat a forgalom sima lefolyására és ezt lehetne elhárítani a Margit körút kiszélesítésével. A Batthyány-uteából új szerpentin es átjáró útvonalat létesítenek a Toldy Ferenc-utci felé. Ez szintén kisajátításokat tesz szükségessé. A kisajátítandó ingatlan területe 211 négyszögöl és miután jelenleg épület is áll rajta. a főváros 67.00(1 pengőt fizet az új útszakasz céljaira szükséges területrészért. Vf paricolt és ferelt A Víziváros rendezési programja egész sereg új parkot is varázsol a szűk utcák tömött házsorai közé, hogy ezzel is érvényre juttassa a napfény és levegő fontos célkitűzését. így elsősorban parkjellegű lesz a Csalogány utcának 1 Kapás és Medve utcák közé eső szakasza, amely itt mintegy negyvenhét- negyvennyolc méternyire szélesedik. A park sáv a tér oldalára kerül. Áldozatul esik a szabályozásnak az egykor oly híres, régi Nyuüc.-i- szárnya is. A Vitéz, Csalogány és Fő utcák között lebontják az épületet és helyére park kerül. A nemrégiben felemelt Flórián templommá is méltó keretet kívánnak adni. A templom körül térséget alakítanák g ezt parko/.- zák. Ennek a tervnek megvalohtósa kisajátításokat tesz szükségessé és az erih.vonatkozó tárgyalások kedvezően haladnák eloV Érdekesen alakul ki a Tölgyfa utca K 1 i n ger .utca Margit körúti torkolata. Itt neu szépészeti, hanem forgalmi szempontok is irj&v- adók voltak: hogy a jármüvek nagyobb mozgási szabadságát biztosítsák. Egészen új színt fog adni a Fő utcának a' Corvin térrel szemben való újszerű rendezése. A térrel szemben ugyanis a Dunapartig két ház kisajátításával húsz méteres nyílást hasítana le és az így keletkező teret a Corvin térrel összhangban parkosítják. Ennek a térnek létesítésével biztosítják a kilátást a Margit rakpart ról a Halászbástyára, ami már régi elgondolása volt a városrendezési ügyosztálynak és több alkalommal kifejezett kívánsága a Víziváros lakosságának. A nagyszabású tervek végrehajtását már meg is kezdték. Gyors ütemben halad majd előre a lázas munka, hogy a Víziváros, amely olv hosszú ideig volt mostohagyermeke a városrendezésnek, újjá, szebbé váljék, méltó keretül a Várhegynek. Tdnf%l(ünOt Sx&hi Adalbzcth&U! A XI. kér. szentimrevárosi Szent Adalbert egyházközség rom. kát hívei — mintegy 8000 lé- lekszámmal — a Fehérvári úti 88. számú bérházban levő, legfeljebb 200—250 féröhelyü kápolmára vannak utalva. Ilyen mostoha helyzetben talán egy egyházközség sincs, hiszen a vidéken sokkal kisebb számú hi vöknek is megfelelő templomuk .s rendes plébániájuk van. míg ez, sajnos, ma is csak lelkészség és kétségbeejtő a gondolata is, hogy a vallásosságot többfelöl támadó korban mily veszedelmet jelent ez az elhagyatottság azokra a raagyobbára szegénysorsú, tehát könnyen félrevezethető tömegekre, akik a Szent Adalbert egyházközségben megfelelő templom hiányában vallásukat nem gyakorolhatják. És bár a hivatása terjesztésében minden áldozatra kész lelkipásztor: Milbich Tamás plébános és segédlelkésze vasárnap és ünnepeken négy misét szolgáltatnak, Így is legfeljebb 1000 hivő részesülhet a szentmisében, tehát legalább is 7(00 lélek meg van fosztva lelkiszükségletétől. Az Egyházközség a jószándékú gyűjtök műiden erőfeszítése mellett sem képes nagy összeget összeszedni, mert a környék 90 százalékban szegényekből áll, akik jórészt karitász segélyezésben részesülnek, de viszont éppen itt van nagyobb szükség a templomra ,a bolsevista stb. propagandák által állandóan próbára tett hívek megmentébe céljából. Megmozdult már több társadalmi alakulat, belátván a híveket állandóan fenyegető veszély nagyságát s legutóbb a Buda Alsó Város-Sósfiiníö környéke Egyesület indított akciót a templom mielőbbi felépítése iránt s ez ügyben az egyházi főhatósághoz is küldöttséget tervez., majd pedig a pénzügyig támogatás céljából a székesfővároshoz, mint kegvúrhoz szándékozik fordulni. Minden remény meg van arra, hogy e mozgalom az eddigi tapasztalatok szerint a nevezett hatóságoknál megértésre is talál s a 26.000 lakost számláló., de eddig csak kisebb kápolnákkal bíró Szentimreváros külső részének 8000 katolikusa részére a kettős szentévre már biztosítva lesz Szent István megke- resz telőj ének és Szent Imre nevelőjének nevét viselő „Szent Adalbert” templom! Mikola Géza dr.
