Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-06-02 / 22. szám

AZ ÚJJÁVARÁZSOLT Hol vásároljunk a pesti Mar git~&iüfönéi SPOLARICH-ZÖLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZ.ÖBEN I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SP0LAR1CH konyha! kisember erre a célra egész egzisztenciáját felál­dozza. A Közmunkatanács palotájának lebontásával még várni lehet és kell is várni. Nemcsak a jövő hozhat egészséges elgondolásokat, kitűnő megol­dások már eddig is merültek fel, amelyek nem teszik szükségessé az értékes ház lebontását Ezek között első helyen áll Hegedűs építészmér­nök, nyug. fővárosi műszaki főtanácsos egészséges és könnyen megvalósítható terve, amely gy&gy- szállóvá akarja átalakítani az erre a célra .kiválóan alkalmas épületet. Márvány lépcsöháza, nagymé­retű helyiségei, zárt folyósói, központi fűtése egyenesen predesztinálják erre. Hegedűs főtaná­csos errevonatkozó részletes javaslatot terjesztett a polgármester elé, olyan költségvetéssel, amely­ből kitűnik, hogy az átalakítás költségei aránylag kis összegre rúgnának és ezek is tiz éven belül nemcsak visszatérülnének, hanem jelentős jövedel­met is biztositanának a fővárosnak. Mindez amellett szól, hogy a Közmunkatanács épületének ügyét nem szabad elsietni. Meg kell hagyni és meg kell kegyelmezni azoknak a kis- egzisztenciáknak is, akiket sorsuk, megélhetésük négy évtizeden át fűzött és fűz ehhez a szép, le­bontásra még egyáltalában meg nem érett palotá­hoz. FOGAS-ra akaszthatja minden gondját, ha a FOGAS SÖRÖZŐBEN. II., Olasz-fasor 45. Telefon: 155-098. 60 filléres uzsonnát, P 1.40 ebédmenüit, P 1.50 vacsoramenüt fogyaszt. ELSŐ HÍR A KARATSONYI-PALOTARÓL. ..Karátsonyi Guidó Ur budai pompás palotája e hó végére már teljesen kész leend. A termek nagyurias fénnyel vannak fölszerelve, hogy mindenki kíváncsiságát fölgerjeszthetik. A pa­lota mindenesetre a testvérvárosnak egyik leg­szebb magán diszépülete. (Hölgyfutár, 1857 április 4.) Zarándokhelyei kell csinálni a Tabánból és jobban ki kell használni a Juventus- forrásban rejlő kincset Szőllősy Fernand felirata a kormányhoz Szöllösy Fernand emlékiratot terjesztett be a kormányhoz a Tabán és a Juventus gyógyforrás érdekében. Az emlékirat bevezetőjében rámutat azok­ra a zarándoklatokra, amelyeken tömegesen vesznek részt a hivök egyes külföldi államokban. Ilyeneket valamilyen formában nálunk is meg kel­lene szervezni. Azt javasolja, fontolja meg a kor­mány, nem lehetne-e a Tabánt is zarándokhellyé avatni, tekintve a Tabán nagy történelmi múltját és az ott fakadó csodáserejü gyógyforrásokat. Buda és a Tabán világtörténelmi hely, vérrel áz­tatott szent mártirhely, amely megérdemelné, hogy a világ kereszténysége ide zarándokoljon, hogy le­rója háláját a magyar nemzet iránt, azokért a hallatlan véráldozatokért, melyeket a keresztény­ség védelmében hozott. — Mily kegyelettel őrzik — mondja egyebek közt az emlékirat — a mohamedánok Gül Baba sírját a Rózsadombon. A távol keletről is ide za­rándokolnak az Izlam hivei és Gül Baba sírja a mohamedánság zarándokhelyévé válhatott, miért ne lehelne az Buda, vagy Tabán a kereszténység­nek? Ez a két hely százszor inkább méltó erre, ama világtörténelmi tragédiájánál fogva, amelyet a magyar nép vére hullatásávaJ volt kénytelen más nemzetekért elszenvedni. — Szerény véleményem szerint a Tabánban egy nagy katedrálist (bazilikát) kellene emelni nemzeti vagy nemzetközi adakozásból a vértanú­halált halt Szent Gellert püspök emlékére és a Ta­bánt vallási alapon búcsújáróhellyé kellene fel­avatni. — Minthogy itt vallási szempontok jönnek tekintetbe, szerény magam itt csak az eszmét ve­tettem fel, melyet azonban meg is lehetne valósí­tani, ha intézőköreink magukba szállva át­éreznék, hogy ez tulajdonképp a magyar nemzet kötelessége lenne! — Ha például a hercegprímás őeminenciája felkarolná az ügyet és a Tabánt zarándokhellyé avatná fel, akkor a fentidézett tényekre 'támaszkod­va pásztorlevéllel a keresztény hivök figyelmébe és szereiébe ajánlva, az eszmét meg lehetne valósí­tani. , . . — Ha ez ténnyé válnék, úgy Budapest egy­magában egyesítené a világvárost, a gyógy, és luxus-fürdővárost és zarándokhelyet, ami igen nagy jelentőségű volna. Ezután a Juventus forrás szerepére tér át az emlékirat. — Ha már a gondviselés Magyarországot ilyen kinccsel ajándékozta meg, — írja — való­ban nagy mulasztás lenne, ha ezt a nagy aján­dékot nem karolnák fel méltóképpen, illetve nem aknáznák ki és nem hoznák meg érte azt az ál­dozatot, amely ennek az ügynek nagy horderejé- vel méltó arányban áll. — Egy hevenyészett, kisszerű megoldás csu­pán a helyi szükségleinek felelne meg, ezért bá­torkodom ajánlani, hogy ezt a ritka természeti kincset nagyvonalúan oldjuk meg és annak ér­dekében minden áldozatot meghozzunk s a legna­gyobb propagandát fejtsük ki, mivel a rádiumtar- tailmú források igen ritkák és azok gyógyhatása az érelmeszesedés, rheuma, megfiatalítás stb. esetében nagyon jelentős. — Budapest összes gyógyfürdői sem közelít­hetik majd meg azt a nagy sikert, amelyet mii a Juventus forrással el fogunk érni, ezért nagyon előrelátó s bölcs dolog lenne, ha a Juventus for­rásból egy, a Gasteinhez hasonló, világhírű fürdő- intézményt létesíthetnénk. Ha az ország szegény­sége miatt ezt nem lehetne megfelelően megoldani, úgy nagy koncessziók nyújtása által, külföldi pénzcsoporttal, kellene megvalósítani. — A Gellérthegy tövében egy európai színvo­nalú fürdőt magaslati kiima, erdő, párás levegő, árnyas park és sétányok hiányában létesíteni nem lehet. Elleniben, ha ezt a rádiuiiitorrást esetleg több más gyógyforrással egyetemben csővezeték­kel a Hűvösvölgy valamely kies pontjára vezetnék fel, ott Karlsbad, Ischl, Gastein mintájára modern, európai színvonalú, előkelő, művészies építkezésű, GOLD I SZALON HL, Rio« D. 19. DélelSltl, délutáni és estélyi ruhák. Uridivat-cUcKeKet ING SPECIALISTA S|CHWaRCZ Lridivat V., Szeni Islvún-körut 8, különlegességek: Telefon: 127—703! Könyvei könyvkerekedés Mi V., Szent István-kSrut t> Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet HTiif selyem és Belvárosi n vó, olcsó ár szövet V. Szí. István körűi 23. különlegességek Visegrádi ulcal villamosmegálló SportáruRat l Gy ár fás sport I í Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi 11 gj ut 19, (Phönix-u. sarok) Telefon : 125-198. {1 Kávét Legjobb minőségben, legolcsóbban „COSTARiKAl kivé is tea szakUzletben. V., Pozsonyl-ut 3. szóm. (nem dobozrendszerü hipermodern) hoteleket emelnének, topábbá parkokat, sétányokat, golf­pályát, teniszpályát, táncpalotát, elegáns kaszinót létesítenének és minden tekintetben a nagy világ- fürdőket vennék irányadóul, úgy ezzel valósággal a világfürdök sorúba lépnénk, a hűvösvölgyi Ju­ventus rádiumgyógyfürdő világhírű lenne s ekként egy örökbecsű nemzeti kincsre tennénk szert, mely idővel busásan megtérítene minden érte ho­zott áldozatot, emellett pedig propagativ hatásá­nál fogva nagy erkölcsi és anyagi alapja volnia az országnak a jövőre nézve. Az emlékirat részletesen kifejti SzöUösy Fer­nand rendkívül érdekes elgondolásait, amelyekkel, ha nem is értünk minden tekintetben egyet, foglalkozni kell és meg kell azokat — legalábbis legnagyobb részükben — valósítani. Érdekes újdonságok: báró Doblhoff L.: Horthy Miklós életrajza P 6.— Erdős Renée: A Timóthy ház P 8.40 Márai Sándor: A négy évszak P 5.60 Tamási Áron: Ragyog egy csillag P 5.60 Kaphatók Tisza Testvéreknél II- FŐ-U. 12. Telefon: 152-713 A FÖLDALATTI ÓBUDA Irta: PÁLOS ÖDÖN, az Országos Rákóczi Szövetség társelnök-főtitkára Szent István király emlékének áldoz ezidén Csonkám agyarország, —- Szent István évet tart, — mert 900 éve annak, hogy 1038 évi augusztus hó 15-én a mai Óbuda területén a szent király el- húnyt. Ahogy a krónika írja: „... Nagyboldog- asszony napján 1038-ban I. István király épen- a budai főegyház építésével foglalkozott. .” midőn beteg lett és elszállították palotájába ,ahol még aznap elhúnyt. A jobblétre szenderült nagy ki­rály koporsóját országos gyászünnepséggel Szé­kesfehérvárra szállították és ott temették el az általa épített székesegyházba. Hogy ennek a bazilikának mely részébe került a szent király koporsója, hogy a főhajó, a szentély avagy pe­dig a bazilikával összefüggő kápolna fogadta-e be az első magyar király földi maradványait, az a tudósok által máig sem tisztázott kérdés. A va­lószínűség az, hogy az építkezés teljes befejezé­séig egy kápolna fogadta be ideiglenesen a ko­porsót, hogy .azután onnan a székesegyház fő­hajójába kerüljön. Van arra elég példa a magyar középkorból, hogy valakinek holttestét többször is ünnepélyesen áthelyezték. így pl. Szent Gel­lert vértanú holtteste először a nagypesti vagyis a mai belvárosi főplébánia templom altemplomá­ban, azután .a kispesti Szent Gellert templom ha­jójában, végül a Csanádi székesegyházban pihent meg. Szent István király holttestét minden való­színűség szerint először a királyi palota kápolná­jában felravatalozták, majd az óbudai préposfsá- gi egyházban ideiglenesen, arra az időre, mig Székesfehérvárott a díszes kőkoporsó faragásával elkészülnek, el is temették ,hogy azután még ugyanazon évben Székesfehérvárra, állandó nyughelyére átszállítsák. Ezek után felmerült a kérdés, hogy hol volt a mai Óbuda területén Szent István király palotája és hol volt ugyanott az a hatalmas prépostsági egyház, amelynek épitése az ő nevéhez fűződik. Mielőtt ennek tárgyalását megkezd enő k, le kell szögezni, hogy a római Aquincum rommeze- jének egyrészét Szent István idejében egy falak­kal körülvett városka foglalta el, melynek lakos­sága szinmagyar volt, mig a régi római Pessium helyén elterülő Nagy-Pest, a németek későbbi Gross-Oven néven ismert telephelye akkor még magyar és bolgár lakossággal bírt. Nagy-Pesttel szemben a Duna jobbpartján, a mai Tabán helyén, Kis-Pest más néven Kelenföld terült el, melynek lakóssága szintén magyar és bolgár ezidőben. Hisz Szent Geliért legendája szerint ez a lakosság lázadt fel a pogány vallás visszaállítása érdekében és ez a lakosság ölte meg a katolikus püspököket, köztük Szent Geliért vértanút. Már pedig a Ma- gyaroszág területére Géza fejedelem óta sorra betelepített németek kivétel nélkül buzgó katoliku­sok voltak. Tehát Kis Pestnek, a későbbi Klein­I Ovennek akkor még nem lehetett német lakóssága. Budának, Nagy-Pestnek és Kis-Pesfnek már Géza fejedelem és Szent István idejében kőből épített temploma volt, amit az újabb ásatások iga­zolnak. Henszlmann Imre elmélete: Géza fejedelem és Szent István idejében csak fából építettek Ma- magyarországon templomokat és palotákat, ma már a mesék világába tartozik. Nem is érthető, hogy Henszlmann Imre és utána Pauler Gyula ezen elgondolása hogyan és miért talált követőkre a magyar történetírók sorában, amikor adatok so­kasága van arra, hogy Szent István Ravennában, Rómában, Bizáncban és Jeruzsálemben kőből épít­tetett templomokat az ugyancsak kőből felépített magyar zarándokházak mellé. Nem valószínű, hogy egy magyar király fából építtetett volna ön­maga részére palotát ugyanakkor, mikor a pap­ságból, köznemességből és a népből kikerülő za­rándokok részére köépüíet építését tartja szüksé­gesnek. Epen 30 éve annak, hogy 1908-ban az óbudai református papiak épitése alkalmával egy torony alapzatát ásták ki a Calvin utca 4. szám alatt a földből. A Műemlékek Országos Bizottsága, ille­tőleg Lux Kálmán dr. kutatásai alapján mindenki elfogadta azt a feltevést, hogy a mongoljárás előtti Buda Szent Péter és Szent Pálról nevezett társaskáptalanának prépostsági temploma került elő. A tudósok tévedését elősegítette az, hogy vörösmárvánnyal és fehérmiárváninyal borított fal- részek, oszlopok és csiszolt vörösmánvány padozat került elő. Az akkor általánosan elfogadott véle­mény szerint Szent Istvánnak csak fából épült palotája lehetett, viszon Rupp Jakab és mások megállapítása szerint a nagy 'király Budán kőből építtetett egy hatalmas székesegyházat. Minthogy 1241-ig, a mongoljárásig, Buda városa a mai Óbuda földjén virágzott és a mongolok elől meg- menekedett lakosokat IV. Béla király csak 1242 után telepitette át a mai Várhegyre, akkor „Pesti új hegy”-re és a Buda név csak 2—3 emberöltő után szállt át az új településre, amikor is a régi város maradványai Óbuda nevet kaptak, ezért sok ideig nem mondott ellent senki a tudósok által el­fogadott, de téves megállapításnak. Az „Orszá­gos Rákóczi Szövetség” által még 1932-ben meg­indított Julián barát kutatások alkalmából azon­ban kiderült, hogy az ösmagyarorazág felkutatá­sára IV. Béla ifjabb király támogatásával 1234-ben útnak indult Julianusz csakis iá királyi székhely­ről indulhatott útnak. De hol lehetett az Árpád királyok palotája Budán? Én vetettem fel elsőnek lazt a gondolatot, hogy a prépostsági ro­moknak gondolt maradványok voltaképen a Szent István idejében épült királyi palota maradványai. Ez a gondolat akkor élénk ellenkezést váltott ki, dacára annak, Hogy a torony-alapfalak és a mongoljárás után a Várhegyre áttelepített Buda város elhagyott falai közt ismét felépült kisváros­nak, — ez időtől 'fogva Óbudának, — déli részét képező .királynéi város”-nak a XIV. századból fennmaradt pecsétjén levő cimerrajz kaputornya mögött látható királyi palota román stílusban áb­rázolt tornya közt az azonosság kétségbe sem von­ható. Amikor azonban két évvel későbben vízveze­téki csövek fektetése alkalmával a III. kerületi Főtéren megtalálták az óbudai prépostsági ba­zilika alapfalait, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy nem Szent István templomának, hanem Szent István királyi palotájának maradványaira épült II. József császár idejében az óbudai református templom. , „ , Az óbudai prépostsági templomot, vagyis a mongolveszedelem előtti Buda városnak Szent Péter és Szent Pál apostolok emlékére szentelt fő­egyházát az 1358 évbeli Bécsi Képes Krónika és Turóczi Jánosnak 1488-ban megjelent Chronica Hungarorum című müvének tanúsága szerint Szent István király építette és utóda, Péter király idejé­ben tovább folytatva az építkezést, csak Szent László király idejében fejezték azt be teljesen. Méreteire nézve a Rajna folyam mellékén (Worms, Speyer, Mainz stb.) és északi Franciaországban (Laon, Amiens stb.) található középkori székes- egyházakkal hasonlítható össze ez a föld alatt rej­tőző Árpádkori műemlék, mert Ranzamus huma­nista püspök 1490-ben Magyarországon járva, Buda várában a Nagyboldogasszony templomát (.másnéven a Mátyás tmplomot) nem találta elég nagynak, ellenben szószerint ezeket írja- Szent István óbudai főegyházáról: „Ott Óbudán, melyet ma faluként laknak, van egy építményeinél, alkot­mányánál és művészeténél fogva büszke bazilika, mely bizonyára méltó volna arra, hogy ne azon a majdnem puszta helyen, hanem akármelyik hires városban emelték volna.” Hogy ez a nagyméretű templom mikor pusztult el teljesen, arra nézve megbízható adat még nem került elő a levéltárak mélyéből. Azonban történelmi tény az, hogy Buda várának minden ostromát megelőzte a Buda kö­rüli /helységek tervszerű elpusztítása. Áll ez az 1598, 1602, 1683 és 1686. évi ostromokra egy­aránt. így pj. 1596. évi január hó 22-ének éjjelén erdődi Pálffy Miklós gróf esztergomi főkapitány Óbuda egész lakosságát, mely akkor szinmagyar és szinrefonmátus volt, két hajón és 175 szekéren, melyekbe 8—10 ökör volt befogva, Óbudáról Esz­tergom váréiba szállította. Pálffy ekkor mindent elpusztított, kivéve a templomokat. Az Óbudáról elszöktetett jobbágyak azonban Érsekújvár vidé­kén, ahol PáLffy letelepítette őket, nem tudtak megmaradni, mert nem engedték meg nekik .a re­formátus vallás szalbad gyakorlatát. Kénytelenek voltak néhány év miulva a budai török basa előze!- tesen megadott engedélyével Óbudára visszaköl­tözni. Ez időben még tető alatt volt a föegyház épülete, melyet az 1602. évi ostrom idején az épü­letben elhelyezett német csapatok felgyújtottak. A teljesen kiégett templom falait most .már a tö­rök sem kímélte, hanem az 1602. évi ostrom után Buda várfalainak kijavítására elhe.ndatta köveit. A középkori Buda árváltozását Óbudává avagy az ókori Aquincum átváltozását, hogy mi­ként lett a római városból húr., később avar, majd magyar város, avagy a középkori Buda átváltó zását Óbudává, ma még alig tudjuk kellően elkép- 1 zelínii. De sok biztató jel mutat arra, hogy Óbudá­nak most kezdődő újjáépítése, — feltéve, hogy nem az 1686—1908. évek nemibánomságával inté­zik majd a hatóságok az építkezések ügyét, — sok homályos kérdésre vet majd világosságot. Itt van pl. a Dilich—féle metszel 1606-ból, mely a* mai Laktanya utca felől ábrázolja Óbudát, a Szent Margitszigetet, Budát, a Gellérthegyet és Pest városát. Óbudán a rajz .előterében a Szent István által építtetett prépostsági egyház falma- rndvámyát látjuk. Faragott kövekből épített ro­mánstílusú épületmaradvány közepén háromoszlo­pos kettősablak, felette rózsaablak látható. Ettől balra (keletre) a prépostsági épület romjai, me­lyek tetején már fák és bokrok nőttek ki. Ez a két épület a középkori oklevelek tanúsága szerint az északi prépostsági vagy .káptalanvárosban te­rült el, miként azt Dilich rajza is bizonyítja. Ezek­től a inomöktól délfelé a „királyné városának” északi falát és hatalmas kapuját*látjuk. A király­né városának nevezett déli Óbuda területén föld­del borított és növényekkel benőtt romokat látunk egy magasabb dombig, mely talán I. Valentiniánus római császár aquincumi palotájának romjait ta­karja. Ebben a palotában kiáltották ki a Bregetio- ban (Ó-Szörnyben.) Kr. u. 375-ben elhunyt I. Va- lenitiniamusnak fiát, a négyéves II. Valentinianust a római légiók császárrá. Közvetlen a római palotát elfedő domb mellett ‘védőfallal körülvett másik 'magaslaton egy alul négyszögü, fent nyolcszögű torony mellett egy palota romja. Ez a 111. kér. Calvin utca 4. szám alatt kiásott toronnyal, illetőleg a Szent István által lakott királyi palotával azonos, mert Óbuda középkori címerében foglalt palota, rajzának tel­jesen megfelel. Ettől keletre egy templom marad­ványai vehetők ki. Nem lehetetlen, hogy Fehéregy­háza rommaradványai. Ettől a templomtól délre, a mai Perc utca vidékén egy nagyobbszabású római emlék vagy síremlék kúpalakú maradványa, attól nyugatra, pedig — talán a m.ai Szomolnok utca vidékén, __ egy négytornyú római castrum falai­na k és tornyainak maradványa látható. Ai kúp­alakú romon és a római catrumon túl attól délre, Óbudának vagyis a ikirálymé városának déli város­fala egy kapuval jól .kivehető. Ennek vonalában a Duna partja közelében, de magaslaton, egy ke­rek bástya, talán az előbb említett déli városfal tartozéka. Ismét ezektől délre két nagyobb épület romja, de a rajz nem teszi lehetővé annak meg-Jf állapítását, hogy világi épület vagy templomma­radvány ábrázolása látható-e Óbuda ledélibb részén a Kírályhegyet ábrá­zolja jellegzetesen Dilich metszete. A tudósok ezen rajz alapján római amphitheatrumra gondoltak és a most folyó ásatások ennek falait már fel­színre is hozták. Ettől messze délre még egy tem­plomromot ts látunk és annak hatalmas nyugati tornyát. Ez a gótikus stílusban 1372 és 1392 közt épült Szent-Háromság templom, melynek falaira 1890 körül bérházat építettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom