Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-26 / 21. szám

2. 36. évfolyam Budapest, 1938. május 26. 21. szóm VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KR1SZT1NA-KÖRÜT 113/b. T.: 150-296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN j-Inna királyi hercegnő felhívása Buda női társad A Déryné Játékszín, az állandó budai szín­ház felépítésére irányuló mozgalmat, megindu­lása pillanatától kezdve élénk figyelemmel ki­sérem. Engem is megfogott a gondolat szépsé­ge és örömmel vállaltam el a mozgalom fővéd­nökségét, amelyet ^szívvel-lélekkel óhajtok be­tölteni. Budának sajátos külön lelkiségét olyan so­kan hangoztatták már, hogy alig merem ezt a szót újra használni. De igy van: Budának más a szelleme, mások a tradíciói, más a gondolat- világa. És ez a külön budai lelkiség, a tradí­ciók tisztelete, a nemesebb értelemben vett kulturális igények ápolása ma közelebb áll a magyar nő leikéhez, mint bármikor. Hiszen a férfiak legnagyobb részét rabságban tartja a mai küzdelmes idők munkájú és gondja. A női lélek finomsága hivatott elsősorban arra, hogy az ilyen nemescélú mozgalmat a megvalósu­láshoz' segítse. Ezért tartom szerencsés gon­dolatnak, hogy mi, magyar nők, egy külön hölgybizottság keretében vegyük ki részünket a munkából és ezért örülök, hogy megértéssel fogadták nivó szózatomat. Ez az évszázadokra -szóló alkotás csak egy nagy nemzeti összefogás jegyében valósulhat meg. Nagyszerű történelmi példák lebegnek előt­tünk éppen most, amikor Szent István kirá­lyunk halálának 900 éves évfordulóját ünne­peljük. Hiszen nemcsak a fővárosnak, hanem az országnak, az egész magyar nemzetnek a szive Buda, az egykori főváros, a királyi vár, amely a magasból árasztja az ezeréves magyar múlt, az ezeréves magyar kultúra dicsőséges' sugarait. Az első magyar király dicsőséges emléke árad a Szent Korona misztikumából, amelyet Budán őriznek.. Körül fogják hordoz­ni Szent István királyunk országépítő, dicső Jobbját, amely még ma is Budáról védi a gondjaira bízott magyar nemzetet, nemes ha­gyományait és ezeréves kultúráját. Hollós' Mátyás korában, 1473-ban Budán nyomatta Hess András az első magyar könyvet. Egy fél évezred után, a XVIII. század végén Budán, a Várszínházban Kelemen László színjátszotár- sasága először szólaltatta meg színpadon a magyar nyelvet. És néhány évtized múlva is­mét a budai Várszínházban aratta sikereit az a magyar színtársulat, amelynek éltető lelke Déryné volt s amely azután a nemzet áldozat- készségéből felépült pesti Nemzeti Színházba vonult át, — éppen száz évvel ezelőtt... A két testvérváros: Pest és Buda hosszú évszázadokon át versenytársak voltak. Mind­két város nagy alkotásokkal igyekezett túl­szárnyalni egymást. És hol az egyik, hol a má­sik emelkedett felül ebben a nemes verseny­ben. , Ma valahogy úgy érezzük, hogy a szépen fejlődő Pest inkább a reális élet városa, pom­pás, lüktető, de anyagias szempontok szerint élő nagyváros. Ezzel szemben a patinás Buda szerepe egészen más. Amikor a szabadságharc idején a vetélkedő két város egyesítését elha­tározták, a rendelkezés találóan fejezte ki ezt a különbséget, amikor megállapította, hogy az egyesített fővárosban Pest adja az élő erőt, Buda pedig az ősi történeti emlékezést. A főváros fejlődésében ma Budáé a jövő. Az egyre nagyobb arányokban fejlődő idegen- forgalomnak is Buda az igazi alapja. Hiszen a pesti Dunapart előkelő szállóinak föva- rázsa a pompás budai panoráma. Szemünk büszkén siklik végig Buda palo­tasorain, amelyek egészséges, napfényes lakást biztosítanak a budai lakosságnak. De mégis a magyar lélek igazi kultúrális igényeinek ki elégítésére csak kevesen gondoltak. A magyar asszonyokra vár a nemes hivatás, hogy fel­építeni segítsék Budán a magyar kultúra temp-, lomát. A magyar anya szereteteszól most belőlem: gyermekeink jövőjére gondolok. Ha majdan elmennek a Déryné Játékszínbe szórakozni, ne­mesen okulni, tegyék ezt azzal a büszkeséggel, hogy ime az ő édesanyjuk is segítette egy­másra rakni azokat a köveket, amelyekből Bu­da legmodernebb kultúrpalotája felépült. Száz év előtt is magyar honleányok lel­kesedéssel vették ki részüket a pesti Nemzeti Színház megteremtésének nemes munkájából. Hóluk vegyünk példát, hozzájuk legyünk mél­tóak. És ne felejtsük el, hogyha a Déryné Já­tékszín. megteremtésénél mi, magyar nők teljes mértékben eleget teszünk kötelességünknek, akkor áldozatkész munkánkkal örök időkre biztosítjuk a Déryné Játékszín működésének j erkölcsi alapját és erkölcsi irányát is. Ebben a munkában npm szabad meghátrál­ * I. nunk! Ez a mozgalom súlyos gazdasági viszo­nyok között fakadt virágzásba. De az igazán kultúrált ember még a legnagyobb nyomorú­sága mellett sem tud lemondani kultúrigényei- nek legalább csekélymértékü kielégítéséről. Már pedig a Déryné Játékszín, nemcsak szín­házi szórakozást nyújtana, hanem valóságos kultúrigényeket akar kielégíteni. És ugyanak­kor az építkezés, berendezés munkája enyhíte­ni fogja a munkanélküliséget, kenyérhez juttat sok-sok iparost és munkást, hajlékot ad a nemzeti kultúra igazi napszámosainak: a ma­gyar íróknak, zeneszerzőknek és előadóművé­szeknek. Lelki szemeimmel látom, hány új művésztehetség fog szárnyrakelni a budai színház színpadán, hogy növelje a magyar kultúra értékeit! Arra kérem Buda női társadalmát, a Déry- Iné Játékszín Mozgalom hölgybizottságának va­lamennyi tagját, legyenek ennek a gondolat­nak igazi apostolai! Hirdessük, hogy a fejlődő TTUdahak szüksége van erre a kultúrintéz­ményre — és mert kell, tehát meg is fogjuk azt teremteni! Adja Isten, hogy úgy legyen! A várhegyi barlangok Irtai Czebe Jenő dr. Május hó 15-én, vasárnap nyitottam meg ünnepélyesen a „Várhegyi barlangot”, amely a; I. kér. elüljáróság épülete alatt fekszik, s — tu-' dósok megállapítása szerint — a világ egyik leg­ritkább mésztufa barlangja. A gyönyörű lilafüre­di Anna barlanghoz hasonlítható, s természeti és történelmi nyempontból valóságos látványosság. Idegenforgalmunk szempontjából is igen fontos lenne az ide érkező külföldiek figyelmét ennek a rendkívül tanulságos, szép barlangnak megtekin­tésére felhívni.. Légvédelmi szempontból^ mint védöhely is el­sőrangú lehet többezer ember részére. A barlang egyik igen érdekes terme, a kopo­nyák terme. Rengeteg itt talált koponya van ott együtt, évszázadok előtti időből. Eddig kilenc te­rem van feltárva, s még két terem kitisztításán dolgozunk, úgy, hogy 11 teremből áll, összekötő folyosókkal 5—6 kilométer hosszúságban, a bar­lang. , , Az elöljáróság épülete régi műemlék. Még 1686-ban a bécsi kamara kezdte- Ceresola Vene- rio tervei szerint az építkezést és 1692-ben foly­tatták azt. 1723-ban leégett, 1724-ben újra épült Kaur Mátyás építőmester által, s 1774-ben épült fel a mai formájában, Neppauer Máté építész ter­ve szerint, mint Buda városháza. A barlang feltárását 1931-ben kezdte meg a Magyar Barlangkutató Tásrsulat várhegyi bizott­sága. Kadic Ottokár dr. egyetemi tanár fárad­hatatlan munkássága tette lehetővé a barlang fel­tárását és létesítését, a székesfőváros, a. várbeli minisztériumok, s a m. Mr. Honvédség anyagi tá­mogatása mellett, őskori emlősök csontjai is bő­ven akadtak a barlang ki tisztításakor, — ugyanis az ősidőben a Duna a mostani hegyháton folyt, s ennek hullámai rakták le a barlangban talált meszes anyagokat. A törökök, majd a Vár lakói is használták ezeket a pinceüregeket. Egyes házakból lépcsők vezetnek. le a barlangbai A mennyezet 5—6 méter magas, s több légaknája van, szellőztetés végett, úgy hogy semmiféle dohos szag nincs a barlang­ban, sőt hűvös, ti szita a levegője. Igen érdekes, hogy több forráskút is van a barlangban, egészen tiszta kristályvízzel. 3 teremben százezer évvel ezelőtt élt állatok csontjai láthatók, őselefánt foga, és más csontrc- sze, jégkorszakbeli oroszlánok csontrészei, neolit- és bronzkorszak beli cserépedények maradványai. A megnyitási ünnepen én üdvözöltem, mint kerületi elöljáró a megjelent nagyszámú, előkelő közönséget, akiknek sorában ott láttuk: Somkuthy ny. honvédelmi minisztert, dr. Cholnoky Jenő egye­temi tanárt, dr. Schara Béla tanácsnok, kér. elöl­járót, dr. Szokolay Leó árvaszéki elnökhelyettest, dr. Garancsy László szfőv. főjegyzőt, dr. Pacher Béla, szfőv. tanácsi egy zöt, Aggházy Kamii ezre­dest, dr. Véghelyi Aladár ezredes-orvost, dr. Urs rendörfőtanácsost, s másokat A barlang természeti és történeti ismertetését dr. Kadic Ottokár egyetemi • tanár adta elő, — s igen nagy figyelemmel hallgatta a megjelent kö­zönség. Ugyncsak ő magyarázta meg lenn a bar­langban a feltárási munkálatokat, s a talált őskori ember és állatmaradványokat. A barlanglejárásokat Makoldy József szfőv. műszaki tanácsos és Lippner Károly szfőv. mér­nök, építészmérnökök készítették, nagy szakérte­lemmel. Szél! Józsefné és Csepely György akciója 10,000 felnőttet és 20,000 gyermeket emberi hajlékhoz juttatott A. budapesti és környéki nyomortelepek megbün­tetése már régóta foglalkoztatja a hatóságokat és mindazokat, akiknek komolyan a szivükön fekszik a szociális nyomor enyhítése". Széli Józsefné, a volt belügyminiszter felesége vállalkozott most arra, hogy 30.000 embernek a sorsát, akik vályogputrikban, föld- bevájt üregekben és ócska barakokban senyvednek. váltsa meg és juttassa őket megfelelő egészségesebb környezetbe. A nagy munkában egy lelkes emberbarát, a_szoci” ális bajok iránt melegen érző férfiú, Csepely György miniszteri tanácsos állott Széli Józsefné mellé és együttes munkával mintalakótelepeket teremtettek a ferencvárosi kiserdő elesettjei számára. Ezen a mintatelepen 10000 féln-őtt és 20.000 gyermek jut emberséges hajlékhoz. Ezt a nagyszerű akciót azonban, amelyet Széli Józsefné és Csepely György megindítottak, folytatni kell. A budai oldalon is akadnak, sajnos, ilyen nyo- mortelepek. amelyeket mielőbb el kell tüntetni a föld színéről. Hogy ez igy lesz, arra meg is van minden remény, mert hiszen a nemes kezdeményezők mellé odaáll segítőtársul maga a főváros is, amely a szociálpolitikai alkotások terén mindig az élen jár. Budapest kislakásépítkezési tevékenysége már eddig is közel ezer családnak adott otthont, most van meg- indulóban az óbudai kislakások nagyszabású épít- kezése, amiben oroszlánrésze van Schuler Dezső al­polgármester és Horony Pálfi Aurél tanácsnok szak­értelmének és buzgalmának. Hadik András népe a Hadik-szobornál Érdekes zarándokcsoport érkezett Budapestre igen messzi útról A bukovinai magyarok indultak el gyalogszerrel az erdélyi hegyeken át, hogy leróják hálájukat egykori jótevőjük, a bős Hadik András generálissal szemben, akinek szobra most ott áll a Várhegyen, az Úri utca és Szentháromság tér találd hozásánál. Ezek a bukovinai magyarok, akiket csángók­nak szoktak nevezni, öntudatos székelyek. Nem volt pénzük arra, hogy az utat vasúton tegyék meg. Budapesten nem várta őket elszállásoló bizottság, nem is volt szükségük rá, bíztak abban, hogy Isten szabad ege alatt is kapnak helyet a magyar főváros­ban. A derék székelyek Hadikfalváról. József falvár ól. Andrásfalváról és Istensegits-ből jönnek, azokból a falvakból, amelyeket Hadik András' alapított több más faluval egyetemben a mádéfalvi veszedelem után, hogy székelyeket telepítsen oda. Most elzarándokoltak alapítójuk szobrához, hogy kegyeletük jeléül néhány szál virágot tegyenek le a szobor talapzatára. A Fő utcai Flórián kápolna plébánosa, Balogh Bálint, négy* esztendővel ezelőtt tért haza Ameriká­ból, ahol az odaszakadt magyaroknak volt a lelki gondozója. A Fő utcában megakadt a szeme a mélyen fekvő, kis tornyával szinte a földből kiemelkedő régi Flórián kápolnán, amely elhanyagolt állapotban volt. Kopott falairól már egészen lehullott a vakolat. Balogh Bálint elhatározta, hogy ujjáteremti a ká­polnát, amely mint műemlék is megérdemli, hogy új életre mentsék át. A kápolnát, mint ismeretes, egy derék budai polgár, Kiriszt Antal pékmester építtette 1759-ben. A pékmester sírja mindmáig ott van a kápolna hajója alatt. Balogh Bálinthoz csatlakozott Terbócz Imre or­szággyűlési képviselő, fővárosi bizottsági tag és együttes munkával, kitartással sikerült az illetékes tényezőket rábírni arra, hogy az újjáépítés költségé­hez járuljanak hozzá. A főváros készséggel karolta fel az ügyet, a munka irányításával megbízta Frid- rich Lajos műszaki tanácsost, aki itt valósította meg régi kedvenc tervét, amelyet a belvárosi templommal kapcsolatban szeretett vc$lna végrehajtani: csaknem másfél méterrel felemelte eredeti szintjéről a kápol­nát, amely igy valóságos templommá lépett elő. Gondoskodtak a templom belsejének művészi kikép­zéséről is. A falakat Medveczky Jenő festőművész három gyönyörű freskója díszíti. Az egyik, az oltár felett: Krisztus az olajfák hegyén, a második: a kereszt felmagasztosulása és a harmadik: a Boldog- ságos Szűzi megdicsőülése. Az oldalfalakra is díszes festmények kerültek: a Jó pásztor, a négy arkangyal és a négy magyar szent: István, Imre, László és Er­zsébet. Visszakerül a régi oltárkép is, amely Wagenschön bécsi festőművész alkotása és Flórián életét ábrá­zolja. A kép eddig a fővárosi múzeumban volt és a főváros engedte vissza a görög katolikus egykázköz>> ségnek. Az újjáépítési munkát W&lder Gyula mű­egyetemi tanár végezte, Balogh György’ főmérnök és Borsos László fővárosi segédmémök segítségével. A padokat és faragott bútorokat Brestyánszky Tibor tervezte. A nagy csillárt a Károlyi palota műkincsei­nek árverésén vette meg a főváros és ajándékozta a templomnak. A teljesen elkészült templomot vasárnap délelőtt adták át a hívőknek. Balogh Bálint esperesplébános ünnepi mise keretében áldotta meg a templomot, amelynek fölszentelése, miután a görög katholikus egyháznak ezidöszerint nincs püspöke, későbbre ma­radt. Az ünnepélyes áldáson megjelent a város ré­széről dorogi Farkas Ákos tanácsnok, a budapesti görögkatolikus egyház világi elnöke, akinek rend­kívüli érdemei vannak a templom ujáépitése körül, továbbá Czebe Jenő dr. kerületi elöljáró, Terbócz Imre országgyűlési képviselő, Harrer Ferenc v. al­polgármester, a XIII. ügyosztály mérnöki kara és még sokan mások. Rövidesen rendezik a templom környékét is. Szép park veszi majd körül a templomot. Parókiát is emelnek majd melléje, amelynek homlokzata hozzá fog simulni a templom tiszta bárok stílusához. A felemeli és újjáalakított Flórián-templomban vasárnap 'volt az első istentisztelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom