Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-05-12 / 19. szám
VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉL SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KR1SZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Buda és a vácospóUUka Valamikor, nem is olyan régen — mind nyáján emlékszünk rá — Buda vezetett a fővárosi önkormányzati politikában.' Akkor volt ez, amikor a főváros törvényhatósági életét kellett halottaiból feltámasztani, amikor kivételes tehetségű férfiakra volt szükség. Azaz: kivételes tehetségű férfiakra most nagyobb szükség lenne, mint valaha volt. Mert — sajnos — nagy időket élünk. De hol vannak a nagy emberek hozzá? ... Az adminisztráció a legjobb kezekben van. Erélyes, nagykoncepciójú, rendkívüli munkabírású polgármester áll a nagyszerű tisztviselőgárda élén, de a vá-. rosvezetésnck azon a területén, amelyet „város- politikai frontnak“ neveznek, hiába keresünk a mai időkhöz mért egyéniségeket. Nem szűklátókörű, lojális elfogultság, amidkor fájó szívvel konstatáljuk, hogy kiesett a kezdeményezés, a vezetés a budai kezekből. Buda már nem vezet. De Pest se. Senki sem. Nincsenek vezető egyéniségek, nincsenek arra szültett férfiak, akik irányítsanak, utat mutassanak, zászlóvivői legyenek Budapest lelkének. Ami még összetartja valamennyire a várospolitikát, az a tehetetlenség törvénye: a „fortvurstlizás“ gépies üteme, amely minden lendület nélkül tartja még egyideig működésben az organizmust. Ezer szerencse, hogy a város vezetése enélkül is biztosítva van, hogy a városháza munkája és ennek a munkának a tempója a várospolitika agonizálása ellenére is emelkedik, gyorsul, sőt aktívabb, mint volt még nem sokkal ezelőtt is. A régi budai szellem azonban hiányzik a várospolitikából. Ennek a szilemnek kell visszatérnie, annak az erkölcsnek, önkormányzati értéknek, polgári öntudatnak és nemes lendületnek, amelyet a „Buda“ név jelent a magyar lelkek számára. Amucc v&zel Atyád faiedelwn ui{a Nem országrengető esemény, mégis ünnep ez nékünk: megnyílt az Árpád fejedelem útja, az óbudai új kivezető főút. Ezentúl nem kell szégyenkeznünk, ha autós utasok érkeznek nyugat felől a fővárosba, gyönyörű új útvonalon jutnak el a város középpontjába: nyugateurópai országúton a nyugateurópai kultúrájú Budapest szívébe. De nemcsak nékünk ünnep ez, budaiaknak. Ünnepe a fővárosnak és az egész magyar idegenforgalomnak is. Árpád fejedelem útja méltán kapta ezt a gyönyörű nevet: új honfoglalás kezdetét jelenti ez az útvonal, új városrész születését, a főváros legősibb részének feltámadását, bekapcsolódását a világváros fejlődő .életébe. Szégyenletes állapot szűnt meg ezzel az új ríttál. A művelt külföldi, az európai kultúr- ember úgy érezte, hogy egy darab Ázsián kell átvergődnie, mielőtt a modern magyar. világvárosba érkezik. Itt az új út: nincs már Ázsia, „Árpád fejedelem útja,“ kivezetett bennünket onnan és elhozott bentiünket az európai civilizáció közepébe, mintahogy valamikor őseinket élvezették Árpád fejedelem és dicső elődei a szibériai mezőkről az európai kultúrközös- ségbe. Az Árpád fejedelem útja folytatása annak a nagy munkának, amelyet honfoglaló őseink kezdtek meg és amely még folyik, egyre folyik: ma inkább, mint valaha. Mert élünk és élni akarunk. Mert építeni és alkotni kell. Újból meg újból el kell foglalnunk, meg kell hódítanunk ezt a hazát. Mert pillanatig sem szabad megállnunk, mert haladnunk kell, nomád őnmagyárokként kell vándorolnunk tovább és tovább azon az úton, amely Nyugat felé vezet: az Árpádok útján, a Szent István király útján, melyről letérnünk soha, egyetlen pillanatra sem szabad. Ezt szimbolizálja ez a gyönyörű új útvonal. RIpka Ferenc dr.: A budai társadalom elítéli a közéletben tapasztalható kétszin őségét A nyugalmazott főpolgármester nagy beszéde a Budai Társaskör közgyűlésén a közéleti erKölcsről és az aktuális budai problémákról A Budai Társaskör május 5-én tartotta 1938 évi rendes közgyűlését’, a budai társadalom nagy részvétele mellett. Este 7 órára zsúfolásig megteltek a társaskör helyiségei, ott voltak a budai közélet kitűnőségei, a Krisztinaváros társadalmának vezető egyéniségei, köztük Rip- ka Ferene dr., a Társaskör elnöke, Geszthy Andor kúriai tanácselnök, Fejér József dr., a Legfőbb Állami Számvevőszék ny. elnöke, ny. államtitkár, Abt Albin ny. százados, néhai Károly király legutolsó szárnysegéde és sokan mások a budai társadalom előkelőségei közül. Nagyjelentőségű társadalmi eseménnyé avatta a közgyűlést Ripka Ferenc elnöki megnyitója. Ripka Ferenc dr. amióta elhagyta a főpolgármesteri széket, egész életét, minden tevékenységét a budai társadalmi és szociális mozgalmak szolgálatába állította. Mint tréfásan megjegyezte; kevesebb szabad ideje van most, mint főpolgármester korában volt. Annyira igénybe veszik a különböző egyesületek, társaságok és intézmények érdekében szükséges tennivalók, amelyeket önkéntesen vállalt magára, hogy nem ér rá magánéletet élni. Buda legnépszerűbb vezéralakja Ripka Ferenc. Igaz szeretettel és tisztelettel tekint személye felé az egész budai társadalom és ünnepszámba megy minden olyan alkalom, ahol Ripka Ferenc megnyilatkozik a nyilvánosság számára. Az ő elnöki megnyitója Buda ünnepévé avatta a Társaskör évi közgyűlését. A Délipályaudvar, a színkör és a közlekedési kérdések Az elnöki megnyitóban rámutatott Ripka Ferenc dr. az elmúlt év zajtalan munkájára, amely, ha nem is mutat fel nagyobb eredményeket, mégsem múlt el hasznos munka nélkül. I Rámutatott arra, hogy a Társaskör behatóan I foglalkozott minden, a kerületet érdeklő problémával, igy egyebek közt a Délipályaudvar áthelyezésének kérdésével is. Itt azt az álláspontot foglalta el, hogy megfelelő modern, átalakítással a pályaudvart meg kell hagyni mostani helyén. Ilyen átalakítás lenne például a kelen föld—budai résznek villamos vontatásra való berendezése, hogy füst és korom nélkül fussanak keresztül a vonatok a város területén. Ez a mozgalom eredménnyel is járt, a pályaudvar kihelyezésének ügye lekerült a napirendről és az átalakítási munkálatok a vonal modernizálására rövidesen megkezdődnek. — Másik tevékenysége volt a társaskörnek — folytatta Ripka Ferenc dr. — a megépítendő új budai színház meghagyása azon a helyen, amelyen a most lebontott Budai Színkör állott, amely terület tradicionális helye Buda színházának. Ezt a mozgalmunkat, amelyet a Keresztény Községi Párt is támogatott, teljes sikerre vittük, úgy, hogy nincs is már szó arról, hogy esetleg más helyre helyeznék át a budai állandó színházat. Most már csak az van hátra, hgy a folyamatban lévő aláirási mozgalom minél hatékonyabb legyen, hogy a polgárság tömegei min,él nagyobb számban vigyék a megvalósulás útjára az állandó budai színház ügyét. Remélem, hogy ez az óhajtás megvalósul és minél előbb állni fog Buda új színháza. — Hosszas tárgyalás után sikerült a Társaskör közbenjárására keresztülvinni, hogy á BSZKRT a Krisztinavárosból a pesti hídfőhöz vezető autóbusz kisszakaszhatárt az Attila utca és Alagút sarkáról a Krisztina térre tegye át. Ennek a kívánságnak a megvalósulásával olcsóbb és jobb lett a Krisztinavárosnak a pesti oldal felé való autóbuszközlekedése. A Budai Társaskör behatóan foglalkozik azonban az egyéb budai közlekedési kérdésekkel is. így eljártunk annakidején Szendy polgármester úrnál, hogy hiúsítsa meg a 75-ös és a 44-es villa- mosvonalak hurokvágányba való fullasztását és hogy tegye lehetővé az öl-es vonal fenntartását, illetve visszaállítását. A két előbbi kérésünknek meg is volt az eredménye, ez utóbbi azonban még mindig várja a kapott Ígéret valóraváltását. Az eredmény erélyesebb sürgetése céljából, a Társaskör rövidesen ankétet fog tartani, felkérve az I. kerület törvényhatósági bizottsági tagjait és a városháza illetékes tényezőit, hogy vegyenek részt ezen a megbeszélésen és hallgassák meg személyesen is a budai polgárság jogos kívánságait. A Társaskör ennek az ankétnek az előkészítésével Kad- nár Károly ny. délivasuti igazgatót kérte meg, a kitűnő közlekedési szakértőt, aki a kérdést alaposan ismeri. A Budai Társaskör rendíthetetlen hűséggel Áll Bethlen István politikáin mellett A közgyűlés meghallgatta az elnök elgondolásait a Társaskör jövő várospolitikai szerepéről. Ezeknek lényege az volt, hogy a város ügyeinek intézésében érvényesíteni kell azt a polgári közszellemet, amely a Budai Társaskörben tömörült közösségben jut kifeje zésre: a tiszta közéleti erkölcsöt, a cselekvő és nem szónokoló keresztény szellemet és a polgárság érdekeinek önzetlen szolgálatát. __ A mi polgárságunk elitéli a közéletben ta pasztalható kétszínűséget — mondotta emelt hangon Ripka Ferenc dr. — és őszinte, egyene: színvallást kiván, abban az értelemben, amely elődeinket is jellemezte. Kitvalló keresztények vagyunk, nem lehet nekünk jelvényünk semmiféle sallanggal diszitett, hanem csupán az apostoli kereszt. Mi nem a kereszténységből akarunk megélni, hanem a keresztény eszme szolgálatában akarunk működni. És ugyanezt az elvet akarjuk a várospolitikában is megvalósítani, eltérően azoktól, akik várospolitikai működésükből üzletet csinálnak. Mi önzetlenül és a főváros iránt érzett hagyományos szerete- tilnkkel akarjuk a város polgárságát szolgálni, úgy várospolitikai, mint országos politikai vonatkozásban is. Hűségesen ragaszkodunk ahoz az irányzathoz, amelyet a legnagyobb élő magyar államférfi, Bethlen István gróf, a Budai Társaskör cliszelnöke képvisel. A közgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel fogadták szeretett elnökük szavait és Szitár Endre dr. indítványára táviratilag üdvözölték a közgyűlés alkalmából Bethlen, István grófot. A napirend letárgyalása és a tisztújítás során a Társaskör tagjai sajnálattal vették tudomásul Bakonyi Jánosnak a kör tevékenységéből való kikapcsolódását. Sokévi eredményes működéséért a közgyűlés köszönetét és elismerést szavazott neki. Az ügyvezető alelnökségre Abt Albint választották meg, akinek a budai társas- életben kifejtett rokonszenves működése a kerület polgárságában őszinte nagyrabecsülést váltott ki. A közgyűlést választmányi ülés követte, amelyen felvették a tagok sorába Kern Aurél dr. ny. törvényszéki birót, a nemrég elhúnyt Griger Miklós bizalmas barátját, a budai társasélet általánosan tisztelt és nagyrabecsült tagját. Nagyblzotlság alakul krisztinavárosi templom uJIáépitésére Kérdést intéztünk Ripka Ferenc dr.-hoz arra vonatkozólag, miképen áll a krisztinavárosi templom kibővítésének ügye. Ripka Ferenc kérdésünkre a következőkben adta meg a felvilágosítást: — A krisztinavárosi egyházközség most adta át Szendy Károly polgármester úrnak azt a kérvényét, amelyben a templom kibővítési terveinek és költségvetésének elkészítését kérte. Kértük a polgármester urat továbbá, hogy gondoskodjék templomépítési segély biztosításáról is. Az egyházközség azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a főváros juttasson az ez- időszerint más templomok részére lekötött, de 1940-ben már felszabaduló templomépítési 100.000 pengős évi összegből három éven keresztül 50.000 pengőt erre a célra. Többet nem is kérünk a fővárostól a krisztinavárosi templom kibővítésére, a még hiányzó összeget társadalmi gyűjtés útján akarjuk megszerezni. — Az eucharisztikus ünnepségek lezajlása után indítjuk meg a gyűjtést erre a célra. Az egyházközség most alakítja meg a nagybizott- ságot, amely a gyűjtési mozgalmt intézi. Első nagyobb adományunk már be is érkezett: a kéményseprő ipartestülei 500 pengőt adott át a plébános úrnak erre a célra. Ezzel a ténykedésével az ipartestület hagyományainak felelt meg, mert hiszen, mint ismeretes, a krisztinavárosi templom az úgynevezett Kéményseprő Kápolnából alakult ki és az ipartestület a templom védszentjének ünnepén tartja meg a maga védszentjének ünnepét is. A nagybizottság elnöke valószínűleg Széli Józsefné, a belügyminiszter neje lesz. Legalább is öt kérjük fel, hogy vállalja el a vezetést és hisszük, hogy ké résünknek eleget is tesz, mert hiszen egyik legbúzgóbb hive és látogatója a krisztinavárosi templomnak. Ezeket mondta a volt főpolgármester a Budai Napló számára. Felemelöek és megnyugtatóak Ripka Ferenc bölcs szavai, méltóak pályájához, nemes közéleti felfogásához.
