Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-05 / 18. szám

1938. május 5. Budai Napló 3 Kevesebben költözködtek az idén májusban Budára, mint a múlt esztendőben . A májusi költözködés rendszerint nagyobb ■arányú szokott lenni, mint a többi negyedekben, ősszel és télen nem szívesen mozdulnak ki az em­berek otthonukból. Az idei májusi negyedre is erősen készülődtek a fuvarozó vállalatok, főként azért, mert olyan hírek szállingóztak, hogy a há­ziurak jelentős része felmondott a lakóknak, hogy öt-tiz százalékkal emelhesse a házbért. Úgy szá­mítottak, a lakók elfogadják a béremelést, hogy ezáltal mentesüljenek a Jakáskeresés és költözkö­dés izgalmaitól. A háziuraknak ez a számítása azonban nem vált be: a lakók nem voltak hajlan­dók többet fizetni és tudomásul vették a fáimon, dóst. A háziurak kénytelenek voltak engedni: visz- szaállitotfák a régi bért és visszainvitálták a. la­kóikat. ÓBUDÁN NEM KÖLTÖZKÖDNEK Ez a körülmény különösen éreztette hatását a mostani költözködésnél, de befolyással volt rá a budai részeken az is, hogy a két-három szobás la­kások nagy részében az Eucharisztikus Kongresz- szusra érkező idegenek számára foglaltak le szo­bákat és sokan ezért maradtak meg régi lakásaik­ban. A fuvarozóvállalatok szerint azonban e nél­kül is kevesebb a költözködik száma, mint tavaly ilyenkor. Különösen Óbuda mutat ezen a téren siralmas képet. — Az idei költözködés alig egyharmada a tavalyinak — mondta a tludai Napló munkatársá­nak egy Lajos utcai butorszállitó. A városrendezés során rengeteg házat bontottak le Óbudán, ame­lyek helyére újakat nem építenek. Ezekből a többnyire egy szobás-konyhás lakásokból maguk ■a lakók vitték el a holmit, kézikocsin, vagy ,,fe- kete-f nyarában. — Tagadhatatlan, hogy sokan költözködnek át Pestről Budára — ez a vándorlás eddig is Eu- da javára dőlt el— Óbudára azonban úgyszólván semmi sem jut ebből a népvándorlásból. Egysze­rűen azért, mert itt nem áll megfelelő lakás ren­delkezésre. A legtöbb pesti család a Víziváros új házait, meg a XI. és XII. kerület villáit és családig házait kedveli. De az idén itt is erősen megcsap pant a májusi forgalom, amely alig egyharmada a tavalyinak. VÉGH REZSŐ NEM ENGED Óbuda képe teljesen megfelel annak, amit ró­la az elkeseredett butorszállitó megállapított. A Budai Napló olvasói előtt nem ismeretlen ez a kép. A kivezető főút, amely most már az Árpád feje­delem útja büszke nevét viseli és az óbudai új hid egész sereg kisajátítást tett szükségessé. Sorra bontották le a házakat a Lajos utca felső vonalán, a Flórián teret környező utcákon és még sok más helyen. A kisajátítások nem mentek min­denütt simán. Többen akadtak — szegény rutin­kások —, akik nem akartak kimozdulni a lakásuk­ból, mindaddig, mig az illetékes hatóságok nem gondoskodnak részükre megfelelő más lakásról. A hatóságok azonban, úgy látszik, eleget véltek ten­ni kötelességüknek, ha a szegény embereket egy­szerűen kilakoltatják, a többit a jó Istenre bízzák. Egész sereg pör keletkezett a dologból és minden esetben hol a főváros, hol a Közmunkák Tana-' csa nyerte meg a port, úgyhogy a szegény embe­reknek még rá kellett fizetniük arra, hogy neki­indulhatnak a nagy bizonytalanságnak. Csak egyetlen lakó akadt, aki szívósan ra­gaszkodva a maga nagy igazságához,’ még min­dig tartja a frontot a hatalmasságokkal szemben. Ez a hős lakó Végh Rezső hajómester, akinek a Lajos utca 167. számú földszintes házban van a lakása és műhelye huszonhat esztendő óta. Vitat­ta törvényben gyökeredző jogát, hogy egy évi fel­mondásra és megfelelő kártérítésre van igénye, amelyet az illetékes tényezőknek nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Megindult a perlavina, a hajómester perli a fővárost és a Közmunkataná­csot, de. a két hatóság is felvonultatta a maga ügyészeit. Hogy ki lesz a győztes, az ebbén a pillanatban még teljesen bizonytalan, csak egy bizonyos: a keskeny homlokzatú, de annál hosz- szabb földszintes ház ott áll egyedül a nagy pusz­taságban, élő tiltakozásul a bürokrácia kifürkész­hetetlen rejtelmességeinek . . . ELTŰNT AZ ÖBL’DAI ŐSLAKOSSÁG Az idei költözködés legjobban az óbudai ke­reskedőket és iparosokat sújtja. Tudniillik azokat, g'ki'k még itt maradhattak, mert a kérlelhetetlen csákány az ö kezükbe is odanyomta a vándorbotot. • — Temető lett, kérem; ebből az egykor vi­rágzó negyedből, mondja panaszos hangon mun katársunknak egy valamikor jobb napokat látott iparos. Tessék elhinni, mindenki szívesen itt ma­radt volna, ha tett volna hová költözködnie. Még a nagyobb házbért is megfizette volna. Az uj há­zakban — csak nagyon kevés épült Óbudán — azonban olyan magasak a bérek, hogy túllépik a kereskedő és "iparos teherbíró képességét. Nincs más hátra, le kell tennünk a szerszámot, a keres­kedőnek pedig be kell csuknia a boltját. MIT MOND AZ ELEKTROMOSMŰVEK A költözködés mértékének megközelítően leg­hűbb képét az Elektromosművek bejelentő osztá­lya adja. Ide futnak be minden negyedben a be­ás kikapcsolási kérelmek. Május harmadikéig kö­zel húszezren kérték a villamosórák átírását, ebből mitegy hatezer esik a budai részekre. Az Elektromosmüvek megállapítása szerint ez a szám jóval kisebb a tavalyinál. A csökkenés csaknem huszonöt százalék. Ebből az következik, hogy ek­kora a csökkenés, a költözködések terén is. :P 2 98 komplett P 1*28 (eredefilejp 3"20) BLATT Xh, Fehérvári-ut 7; **** puplinette ing" “ 1 - ... 1 Honi* K“'”é> A Via Antica és Óbuda a magyar urihőlgyek virágmintás otthoni, nyaraló és kiránduló ruhája. Száz meg száz szinpompás tarka változatban készül. Ára kartonból ....... O pengő Mintás A A A műselyemből O pengőtől IL pengőig Cégűnk alkotása, kizárólag mi árusítjuk ÜZLETHÁZ (Bokrétáinkat" a Nemzetközi Vásár ruházati pavillonjában is bemutatjuk FIÓKÜZLET: XI., HORTHY VUKLÓS UT 39. Modern piac épül a Sséll Kálmán-tére ffa ott felépítik a „kázsponti pály" Megemlékeztünk már arról, hogy a Szél! Kál­mán téren a Beszkárt nagy villamospályaudvar: akar építeni. Ez a tér lenne középpontja es elosz­tóhelye az egész budai villamosközlekedésnek: a villamospályaudvarról indulnának ki és oda tér­nének vissza a különböző irányban elindított vil­lamoskocsik. Természetesen az autóbuszközlebe-1 désnek is forgalmi középpontja lenne ez a pálya­udvar, amely egészen átformálná Buda közleke­dési rendjét. Még nem alakult ki a végleges terv. Sőt még az sem bizonyos, hogy egyáltalán niegvalósui-e. Ez ugyanis nemcsak a fővárostól, az autonómiától, az illetékes ügyosztálytól és a Beszkárttól függ, a kereskedelmi miniszternek is döntő szava van eb ben a kérdésben. Ami Buda közönségét elsősor­ban érdekli e tervvel kapcsolatban, az ennélfogva e. pillanatban még nem is vonatkozhatik a közle­kedési problémáira, hanem arra, hogy mi lesz a téren lévő piaccal és másodsorban, hogy mi lesz a BBTE ottani sporttelepével. Feltétlenül megbízható helyen a következőket mondták a Budoi Napló munka­társának a Széli Kálmán téri piaccal kapcsolatban. — A piacnak meg kell maradnia továbbra is a Széli Kálmán téren. A közönség megszokta, ra­gaszkodik hozzá, nagyon régóta áll ezen a helyen a piac, ennélfogva a főváros nem is gondol arra, hogy azt megszüntesse. Ellenkezőleg, fejlesz­teni és rendezni kívánják ezt a fontos piacot, amely számos piaci árusnak ad megélhetési lehe­tőséget és a közönségnek is kényelmessé és ol csóvá teszi a beszerzést. Az árusító bódék természetesen nem marad­hatnak meg mostani helyükön, minthogy a terve­zett pályaudvar kiszorítja őket onnan. A mostani sporttelep helyére kerül a piac. anélkül azonban, hogy a főváros ott vásárcsarnokot, vagy más. drága befektetést igénylő épületet akarna emelni. Rendezett, szabályszerűen megtervezett piaci le­iepet létesít a főváros a mostani piac helyett, a korszerű egészségi és tisztasági követelményeknek megfelelő formában. Arra is gondol a főváros, hogy erre a piacra tereli a bndakörnyéki ősterme­lőket, akik számára könnyen elérhető a Széli Kál­mán tér. Mint értesülünk, a BBTE klubházát és sport- I telepét a Pasarétre helyeznék át, a volt Drasche- féle telkekre, amelyek mind fekvésüknél fogva, mind közlekedés szempontjából rendkívül alkalma­sak arra, hogy ott szép és hatalmas sporttelepet kapjon Buda legnagyobb és legelőkelőbb spor:- egyesülete. S A Szt. Gellért-téri HOETHY 3flKLÓS UT s I S ■■ - megnyílj- - Telefon: 259-9*2. ____£ A török Hódoltság, vagyis 1686 után a ragyo­gó középkorvégí Óbuda roncsai fölött felépült sze­gényes johbágyfalú — előbb a Királyi^ Kamara, majd a Zichy grófok, később megint a Kamara te­lepes jobbágyainak, valamint a Zichyek által védett zsidók faluja — az Óbuda nevezetet viselő uj te­lepülés szegényes kispolgári házai eltűnnek a Vá­rosok sorsát jelentő bomtócsákány alatt.« Az „új” Óbuda eltűnik. Fölötte felépül a „legújabb” Óbu­da, de a bomtócsákány nyomán előbukkan a régi Óbuda: a középkori királynéváros. A bontócsákány azonban még mélyebbre vág a budai márgába és a Királynék Óbudája alól ki­hozza a rómaikori Aquincumot, ez alól pedig a rómaikori Óbuda előtti kelta Acinc-ot, a Város ősét. Szépen ott fekiisznek egymás alatt ezek a so­rozatos Óbudák. Úgy feküsznek egymás hegyén- hátán, egymás alatt és fölött, mint a geológiai ré­tegek. A história ama bizonyos szállongó pora temette őket egymás fölébe és egymás alá, mely­ről Madách ir az' Egyiptomi Jelenetben. Az ásató régészet történetében páratlan érde- kességü eset ez, mert tulajdonkópen nem egy vá­rosfertály, hanem egy egész város tűnik el, rom­jai alól viszont egész romvárosok fognak felbuk­kanni. Európai nevű kitűnő régészünkre, Nagy La­josra tudásának megfelelő nagyszerű feladat vár, amit ö bizonyára ez alkalommal is tudományos remeiben fog megoldani. A megoldásra váró feladatok között bizonyá­ra a legérdekesebb városfej.lödéstörténeti emlék lesz az újkori Óbuda .alatt futó római Hadiút, a „Pannónia Határút”, vagyis a Limes Pannonicus óbudai szakaszának ieltárása. Mi volt ez a Római' Hadiút? Az itáliai latinus Genius mérnöki lángeszének hatalmas alkotása volt, úttal összekötött óriási vonulatú erődsor, haL latlan építmény, mely mellett silány semmiség a világháború Flandriától Svájcig, a Keleti tenger­től a Fekete tengerig húzódott lövészárka. Ez a jiadimiiül a maga eiödsoraiva! grandiózusabb épit- fnény, mint a nála fiatalabb Kína! Fal. Itália, az ókor civilizációjának magva ezzel az érödsorral védekezett az északi germánus és a szarmata-keleti Barbaries eilen. Rómából, a Fo- rum Trajtmuni első, aranyozott mértfötdjelzö osz­lopától futott fel a Római Hadiút. Ravenna, Aqui- Ieja — a mai Velence — Trigste és Eszék volt a vonala. Eszéknél a ‘ Düna mellett északra fordult az út. Mohácstól kezdve pompásan követhető, a nyo­ma, máig, a durajobbparti országhatárig. Duna- szekcsö, Báta, Báttaszék, Decs, Öcsény, Bölcske, Szekszárd, Paks, Tolna, Dunaptntele, Ercsi, Érd, Téténv, Budafok vonalain fut fel a Hadiút Budáig. A mai Budafoki-út vonalán fut a Gellérthegy alá, onnan a Döbrentei utca és a Fö-utca, a Lajos utca és a Zsigmond utca vonalain fut Szentendrén,| Dunabogdátiyon, Visegrádon, Esztergomon, Győ­rön át Hamburg, Regensburg, Passau, Frankfurt, illetőleg a Rajna vonalain Hook Van Hobandeii-ig, azaz a Britannia felé vezető tengeri révig. Eszéktől ugyancsak a Duna vonalain fut a mai Isztambulig. Fut: „Eisz tán Polin”, vagyis a „Városba”, Büzanteion-ba, azaz Bizánczba. £i-?z tán Polin: e görög kifejzésböl csinálta a Konsz- tantinopolisz-t megszálló török az Isztambol szót. Nos: Óbuda alatt fut a Rónyai Hadiút. Közép­kori okleveleinkben Via Antiqua, vagyis „Régi Ut” és Via Magna vagyis Nagy Ut a neve. Közép­kori okleveleinkben előfordul magyar .neve is a „Hadút” formájában. Egy szakaszát, mint ezt a Budai Napló is megírta, Helcnyi Imre dr. fökapi- tányhelyettes ásatta ki 1911-ben. Híre van, hogy az óbudai Via Antiqua-t mo­numentális módon fogják megjelölni. Városunk történelmi régiségét fejezhetné ki, ha a római Via Appia módjára az óbudai Via Antiqua szegé lyén római sírok és mértföldkövek sora között futna be a Nyugatról érkező gépkocsi. Egy két­ezer éves város városi kultúráját, historiás urbani- tását fejezhetné ki valamely latinus-római szelle­mű megoldás, Óbuda eltűnő német jobbágyházai alól a ró­mai Genius latinus útja bukkanhatna fel. Betonját római alapzat hordja máig. Ez az út kultúránk gyökereit fejezhetné ki. Magyar kultúránkét, me­lyet nem német főidről hajó rakományban telepitett jobbágyivadékok és egyéb zsellérfiak hozták, ha­nem Keletről jött ázsiai magyar kultúra volt az, de a legnemesebb kultúra, a római és itáliai lati­nus színekkel színesedett az meg. Ez az út nyomot jelenthetne: Délről és Ke­letről jött a mi magyar kultúránk, nem a Lajtán túliról, mint ezt azok hirdetik, tudatosan avagy tu­datlanul, akik németből ojtódtak ide, tehát német­séget akarnak ide ojtani. RÉGI ■■■■■■ 1848 április 30-án az Életképek szerkesztője, Jókai Mór, bejelentette, hogy az Életképek társ- szerkesztőt kapott Petőfi Sándor személyében. Ezentúl tehát ők ketten szerkesztik a lapot. És, hogy a közönség ezt el is higgye, a beállott vál­tozást nyomban be is bizonyították az alábbi felhívással, amely ma, amikor a magyar törvény- I hozás az új sajtórendsza'oályokai tárgyalja, sok szqrosan érdekes. Ezt írja Jókai és Petőfi: „Felszólítjuk tisztelt vidéki levelezőinket:- hogy u mennyire lehet, mentol többször s minét rövidebben írjanak. • Dicsérni ne igen dicsérjenek minden embert, hanem annál in­kább róják meg, a ki úgy érdemli* ha tet­szik, írhatnak álnevek, vagy épen semmi nevek alatt. Csak igaz legyen, a mit írnak, meg- paprikázhatják kedvük szerint. A szerkesztőség neveiket el ,nem árnlandja. írjanak bátran, szabadon, mi kiadjuk és*- helyt állunk érte. Korbácsolják fel az apróbb kény uracs kákát, kikkel a törvények sem boldogultak, s kikről, féltében, a nép beszélni nem mert; a sajtó arra való: hogy bitor hatalmukat megtörje s mi nem félünk haragjuk súlyát magunkra» idézni. Kies satyrát a megkövesült társadalmi előítéletek ellen! Mi a fegyvert önök kezébe .adjuk! Nem kell félni, vágjanak vfle mélyen, jó mélyen, gyökerestül ki kell irtani a meg­rögzött gonoszt s azt csak a gúny és nevetség gyógyíthatja ki leghatályosabban.“ Úgy látszik, az ifjúság problémája akkor is megvolt. Kitűnik ez az Életképek „Charivari” ro­vatából, (melyet tudvalevőleg Jókai irt) amely kissé gúnyosan emlékezik meg az ifjúságnak ál­lások után való hajszájáról.A beszámoló a követ­kezőket mondja: „A ministeriumhoz ez ideig 1642 folyamod­vány nyujtatott be. Mind hivatalt kérnek, de egyik sem mondja meg, hogy mifélét? Magyar ember természetesen, universal genie szokott lenni, • kivált, ha még táblabíró-fajta. Kilencz iskola padjába belefaragja a nevét, s mikor a tizedikből kimenekül, ott van. hogy mindent tud a világon, a mire szüksége nincsen. Hlyen- kor aztán csak az a kérdés: hogy csenővarga legyen-e, vagy minister? Mindkét pályára egyenlő előkészületei vannak. Mikor magyar nemes ember fiát! iskolába küldi, ezt mondja neki: tanulj fiam, te belőled még palatínus is - lehet. S az aztán szörnyű baj. mikor egynéhány százezer ember egyebet sem tanul, mint mi­nek csak palatínus korában vehetné hasznát. Denique, a niinisteriumnak szabad tetszésére van bízva 1642 úriemberből maireket, tanáro­kat. pénzügyi titkárokat, mérnököket, bar «-au­ch eteket, status titkárokat s főispánokat, stb. csinálhatni. így van az. mikor az ember csak gyanítja, hogy tud hegedülni, de még nem próbálta. Esküszöm mindenre, a mi zöld: hogy nem szeretnék minisztereink helyében lenni.“ A közönség nyugtalan volt. A polgárság még nini dig féltette vagyonát, pénzét, ami a Pesti Di­vatlap alábbi- cikkéből látható: (Nyugtalan állapotunk.) Mióta a schweicii és olasz forradalmak s különösen a száműzött király, Lajos Fülöp fölégetett trónja romjain köztársaságot alapított franc zia revolutio, s országgyűlésünk feszült helyzetének lánghíre el­jutottak hozzánk, s a bankjegyek kríziséről mindenféle alaptalan koholmányt kezdtek ter­jeszteni; fővárosi lakóink kedély világában is a legnagyobb mozgalom és nyugtalanság ural­kodik. Most mindenki csak az említett tárgyak­ról beszél, okoskodik, s főleg a nyilvános kö­rökben szokatlan élénkség vehető észre. A bankjegyek leszállításáról terjesztett álhirek annyira megrettentették a fővárosiakat, hogy egy pár nap óta bankjegyért ezüstöt senki nem akar adni, s_ papirt felváltani még a boltok­ban sem lehet. Kár a vészharangot idő előtt meghúzni, annyival is inkább, mert a mostani körülmények között devalvátióra gondolni va­lódi képtelenség. Nem az a világ van most,, mint azelőtt. olty László kertépítő II, Hadapród u 2 Talafoa: 164-431 Kerttervezés, építés, karban­tartás — Díjmentes ajánlat „ Zászlók. ÓS ) az Eucharisztisus kongresszus Uain wá|»iazászló- és di- hózdlszliések) alkalmából legjutányosabban IHUIgCll IOSzitövállalatnál j MÜH1V' Pr°6 m igjffyglcár “• 46- . V"• S2- IWiiilii I

Next

/
Oldalképek
Tartalom