Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-06 / 1. szám

/f^ Iff. cS£rt-*>—*­0 1SI3 te 36. évfolyam hl S85 Budapest, 1938. Január 6. 1. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ES IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI : LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRíSZTlNA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN >Sfz&UIstván Ida: lUw Scindoc Kpriticveszőefí imbolyognak felénk az 1938. év hónapjai, sejtelmes hetei, sűrű fátyollal ta­kart napfai, a jövendő titkait mélységesen rejtő lírái. A végtelen Isten áldó keze leméi újrá egy évet a határtalan Időből és mi Hozzá emeljük lelkünket, hogy nemzetünk, szereteti Budánk és a magunk boldogabb jövendőjéért, könyörögjünk. összesűrűsödött a köd az újév kapuja előtt. S ezt még ólmossabbá súlyosbítják a mágneses erejű- világ szellem sokszor tetszetős lecsapódá­sai, a szellemi és anyagi élet új és új, véres válságokba kergető elméletei, a lelki alacsony- rendűség világmozgató erői, a lelkeket fa­gyasztó különféle jelszavak ígéretei. A jövőbe meredő szemünk csak a nehéz ködöt látja. De nem! Valami izzik, ragyog a teljes bi­zonytalanságban. Az ereréve harangozó múlt emelkedik ottan. Ösmagyar lelkek fényessége magasodik felénk és az új idő gondolatsövé- nyei, a nyomor parázsló üszkeL a nemtörődöm­ség tövisei, az erkölcstelenség mocsarai, a kor­látlanság nyilai és a jószándékok csak itt-ott sorakozó gránitkövei között végigcsorog a nagy magyar szentek teremtő, megtartó, res­tauráló vére. Ez az egyetlen bizonyosságunk. Az ezer magyar év megalapozóiban isteni ön­tudat volt, akiknek a múltból kiemelkedő és a jövendőbe átnyúló lelke állandóan tündöklés­ben Krisztus közellétét, szellemét, szeretető! közvetíti. Ezt erezzük maradéktalanul a régi Budán, ahol a magyar történelem szíve mindig tisztán dobogott. Innen áramlik a győzhetetlen erő a holnap Magyarországáért és benne a régi kin­cses boldog Budáért vívott, szívós életküzde­lemre. Szent István évére harangoznak a budai harangok Sok régi és új elmélet szüléiéit és meghalt Szent István óta. Történelmi özön vizek áradtak és elapadtak, de első szent kirá­lyunknak a magyar nemzetről gondoskodó or­szágépítése ma is ható erő. Intelmei glóriás re­mekművében összeforrasztott magyarságunk és kereszténységünk ma is földöntúli erő. Tökéle­tes egységű államgondolata eleven vágy, amely egyedül tud ma is, a jövőben is ígérni és adni életei, kenyeretrendet, boldogulást. Ország­eszményében a keresztény és nemzeti tudatot olyan sajátosan egységes, egyedülálló rendszer­be gyökeresítette, hogy mintául szolgált már kilencszáz évvel ezelőtt az akkori Európa nagyrészt vicinális gondolkodású, törpevonalú kormányzatainak. Személyisege, lelkülete csil­lagfényű virrasztója népe boldogulásának, mű­veltségének, jellemedzésének, függetlenségé­nek. Alkotása nemcsak országát, hanem egész Európát, is beragyogja: irigylik, bámulják, má­solják nemzetépítő munkáját, tömegből nemze­tet nevelő tevékenységét, a belső politizálás nélküli sziklaszilárd, eqyedülien különleges és sajátosan magyar világnézetének a telkekbe cölöpözését. Az újévből ezt az utat, Szent István győzel­mes útját látjuk egyedül. Járjuk tehát ezt az utat! Ébredjenek a gondolatok, érjenek a ter­vek^ nemcsak a jubileumi ünnepségen, hanem az új évnek minden napján, cselekedetekkel beszőve egész életünkbe Szent István lelket finomító, szíveket összekovácsoló világnézetét. Ne csak a templomok oltárainál, hanem min­den budai otthonban is indítsuk fel és oltsuk tovább a szentislváni szellemet. Az idegenforgalmi kérdéseket nemzetközi és országos viszonylatban az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal intézi. Feladata igen sokoldalú. Először is meg kell teremtenünk idegenforgelmi felkészültségünk alapjait, más­részről a külföldön idegenforgalmi propagan­dát kell kifejtenünk; a hivatal további felada­tai közé tartozik még a hazai idegenforgalmi frremtk.-Táplálkozások közigazgatási úton való ellenőrzése. Az Idegenforgalmi berendezkedés alapjai W* rmrsfazt vizsgáljuk, hogy melyek az idegenforgalmi felkészültség alapjai, úgy elsősorban a jó közlekedésre kell gondolnunk, értve ez alatt az autóturisztika szempontjából fontos elsőrendű autóutakat, jó és olcsó vasúti közlekedést, sűrű, nemzetközi légiforgalmat, fejlett dunai és balatoni hajózást, megfelelő szánni belföldi légiturisztikai leszállóhely léte­sítését a nagyszámú külföldi magánrepülőgép - tulajdonosok számára és sok mást. A jó közlekedéssel egyenrangú a megfelelő modern szállodai felkészültség, úgy Budapes­ten, mint a vidék fontosabb idegenforgalmi helyein. (Olcsó középosztályú szállodák, gyógy­szálló, modern és lehetőleg magyarosstilű ven­déglők, mulatóhelyek, cigányzene stb.) Különös figyelmet fordítunk idegenforgal­munk szempontjából a vidéki népművészet, népviselet fejlesztésére és hozzáférhetővé téte­lére, a sportok fejlesztésére, (golf. tenisz, nem­zetközi lovasturák stb). Egyik legfontosabb tényezője idegenforgal­munknak: Budapest fürdőváros megteremtése és ennek megfelelő furdőkultúra, továbbá a belső, illetve országos idegenforgalom fejleszté­se, ami a vidéken a nemzetközi idegenforgalom alapját jelenti, az idegenvezetői kérdés helyes szabályoz ása. műkincseink feltárása, mind megannyi pillérei idegenforgalmunknak. Túlhaladná az itt rendelkezésemre álló időt annak a felsorolása, mit tettünk és mit akarunk jK..!i a felsorolt kérdésekben. Elég talán, ha a kérdések komplexumából csak nehányat -emelek kf. Kétségtelen, hogy az idegen, aki először látogat ét hOZzAuk., első impresmai-óií a szállodában nyeri és tapasztalatból tudjuk, hogy mily maradandók gyakran az legelső im­pressziók. Érdemes kiemelnünk, hgy a budapesti szál­lodaipar a nehéz gazdasági viszonyok dacára jól megállta helyét, mégis férőhely szempont­jából a nyári nagy idegenforgalmi idényben nagy szükség volna egy olyan modem, olcsó, középosztályú szálloda létesítésére, amelynek miüden szobájához fürdőszoba, vagy legalább is fusfülke tartozik. Szállodaiparunk fejlesztése tehát úgy Buda­pesten. mint legföképen vidéken egyik leg­elsőrendű feladatunk és ezért a közterhek könnyítésével, másrészt előnyös kölcsön szer­zési lehetőségek biztosításával igyekszünk a budapesti kozéposztályú szállodák modernizá lását és a vidéki szállodaépítkezést elősegí­teni. Kulturális tényezők az idegenforgalomban A továbbiakban elsőrendű idegenforgalmi hivatást teljesítenek szorosan vett kulturális tényezőink. Utalok itt ' elsősorban téli zenei életünk fejlettségére, kitűnő Operaházunkia, hi­szen az idegen nálunk télen majd minden máso dik nap elsőrangú hangversenyeket élvezhet. Múzeumaink, ha a mennyiség tekintetében nem is veszik fel a versenyt a külföldi metropoli­sok múzeumaival, minőség tekintetében méltán számot tarthatnak az itt tartózkodó külföldiek érdeklődésére. Szépművészeti Múzeumunk, a Magyar Nemzeti Muzeum, steppe-kiállitása, gyö­nyörűen újjárendezett népvándorláskorabeli aranykincseivel, néprajzi gyűjteményei, mező- gazdasági, iparművészeti múzeumunk, világvi­szonylatban is elsőrendű fürdöintézménycink hogy csak egynéhányat említsek, — iuéli,ó re­prezentánsai ezeréves kultúránknak. A téli idegenforgalomnak tehát kultúrális alapjai megvolnának. Az idegen a legkülönfé lébb szórakozási lehetőségeket élvezheti, — két­ségtelen azonban, hogy kizárólag ezér^nem fog­nak olyan sokan Budapestre jönni, hogy szál­lodáinkat megtöltsék. Ha azonban megépülne az a sokat emlegetett reumakórház, amely min­den fürdőváros alapját jelenti, Budapest fürdő­város jellege is jobban kidomborodna, hiszen a * Elmondta a Hollós Mátyás Társaság de­cemberi irodalmi estjén. tömeges klinikai kezelés és a kísérletek alapján kifejlődő tudományos módszerek és gy ógyei já­ró sok nélkül a lelkiismeretes külföldi orvos nem küldheti Budapestre betegét, hogy reumá­ját kikúrálja. Reumakórház és a majd felépí­tendő gvógyszálloda, azok, amik Budapest téli idegenforgalmát megteremthetnék és olyan vendégeket hoznának Budapestre, akik nemcsak 8—| napig, de 3—4 hétig maradnának itt gyógykezeltetés céljából. Kétségtelen ezenkívül, hogy egy olcsó téli Budapest újból visszanyerhetné az utóbbi évek­ben elmaradt vidéki vendégeit is. Az idegenforgalom főidénye: a nyár Idegenforgalmunk főidénye köztudomásúlag a nyár. Hiszen természetes, hogy a legtöbb em­ber aki élvezetből utazik, nyáron veszi ki a szabadságát és hazánk természeti szépségei, népviseletei, általános magyar eredetiségei, gyönyörű fürdővárosunk és monumentális für­dőintézményeink. kongresszusok, nemzetközi vásáraink, kiállításk, stb. seregestöl vonzzák a vendégeket hozzánk. Sajnos, a nyári hónapok­ban éppen az idegenforgalom szempontjából olyan fontos zenei élet általában szünetel, ezért sürgős feladat a budapesti szabadtéri színpad megépítése, hogy ezáltal a nyári zenei élet ott­honra találjon. A szabadtéri színpad a tervek szerint a Margitszigeten a tavasszal meg is épül a régi tejcsarnok helyén és reméljük, hogy a tervezők úgy a technikai, mint legföképen az akusztikai problémákat helyesen fogják meg­oldani. A jövő esztendőben a nemzetközi eucharisz­tikus kongresszuson és a Szent István jubileumi ünnepségeken kívül kimagasló fontosságúak még~a júniusi zenei ünnepségek, a szegedi sza-. badtéri játékok és különösen említésre méltó ■nég az esztergomi Árpidház-kúrahéli királyi palota felavatásának ünnepségei, stb. Hivatalunk, mint említettem, igen nagy -súlyt iieivee- a- népmüveszet fejlesztésére, ame­lyet az országban több helyütt felállított nép művészeti Vendégházak létesítésével tett hoz­záférhetővé a külföldiek részere. Gyakran az a vád ért bennünket, hogy külföldi propagan­dánkban a népművészeinek nagyobb teret adunk, mint egyéb kulturális, vagy gazdasági értékeinknek. Kétségtelen azonban, hogy a népművészet nemcsak kiitlturtényező, de egyik legfoutosabb nemzeti kincsünk is egyszersmind és így minden lehető esköwl kell támogat­nunk a népet ősi viseletéhez való ragaszkodá­sában. Kétségtelen tény. hogy éppen angol­szász-országokból hozzánk jövő idegenek leg­elsősorban népművészeti kincseinket keresik. Évi bevétel: 40-45 millió pengő Ha a fent elmondottakhoz még hozzáfűzöm azt, hogy idegenforgalmunk évi 40—45 millió pengős bevételével külkereskedelmi statiszti­kánkban a mezőgazdasági és ipari kivite: mel­lett a harmadik helyre küzdötte fel magát és hogy viszonylag a legnagyobb fejlődést, több mint 60%-os emelkedést az idén éppen az amerikai idegenforgalomból érte el, talán eléggé megvilágítottam, hogy idegenforgal­munk fejlesztésével lépést halad országunk kulturális értékeinek a külföld által való meg­ismertetése, de kulturális értékeink ismerteté­sén kívül itt elköltött pénzével gazdagítja is országunkat; a gazdasági vérkeringés viszont a kultúra fejlődésének egyik alapfeltételét je­lenti. Hivatalunknak nem kerülte el figyelmét, hogy külföldön mind nagyobb teret hódit ma­gának az idegenforgalomnak legújabb, de máris legkedveltebb ága: a repülőgépen való kirán­dulás. o légiturisztika. A magánrepülőgép-tu- lajdonosoknak, tehát a társadalom legtehető­sebb tagjainak legkedveltebb szórako­zása ez. Amerikában és Európában már ezer­számra röpködnek a légituristák szebbnél szebb gépei. Ez már az idegenforgalom leg- kultiiráltabb fokát jelenti s tekintettel ennek jelentőségére, arra kell törekednünk, hogy ezeknek a légituristáknak Magyarországra való kiránulásait lehetővé tegyük. Ezért az ország idegenforgalmi szempontból értékesebb váro­sai mellett légiturisztikai leszállóhelyeket léte­sítettünk és ezekkel kapcsolatban a leszálló- helyekre érkező repülőgépek fogadására, keze­lésére. üzemanyaggal való ellátására, őrzésére Az idegenforgalom kulturális és gazdasági vonatkozásai Irta: Zichy Nándor gróf/ az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom