Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-25 / 8. szám

1937. február 25. Budai Napló Naponta TÁNC műsorral REGGELIG NYITVA Vasár és ünnepnap 5-8-ig Ötórai te a A főutcai szent és Szent Miklós kápolna 3>i£a : &evitaqua ^3ox<iady. tfiéCa cLx. Lelkesedés és öröm Pest-Budán 1867 február végén — A hetvenéves kiegyezés 1867 február 18. Ma már elfeledett dátum. De hetven év előtt a nemzeti feltámadás örömnapját Jelentette. A háború kitöréséig az 1867. évi kiegye­zés állott a napi politika tengelyében. Lehettek kü­lönböző vélemények Deák Ferenc nagy művéről, de tagadhatatlan, hogy az elnyomatás sötét évei után felderengő alkotmányos újjáébredés határtalan lel~ kesedést keltett annakidején országszerte. Az akkori krónikás erről többek között így ír. „Előrelátható volt, hogy az alkotmány újjászüle­tésének örömünnepe nemi fog csupán február 18-ra és Pest városra szorítkozni, hanem kihat az ország vidékeire, hol a mezőgazdasági és ipari ínség mór- már kimerüli áldozatai tárt karokkal fogadták <* hírt és szívek és elmék eltelnek szebb jövő remé­nyével és hazafias tettek szilárd elhatározásaial. S valóban, Pest még ma is ünnepel. Majd úgy foly­tatja: „Az örömünnepből Buda testvérfőváros sem ma­radhatott ki. A régi városi képviselőkből alakult polgári választmány már február í8-án ülést tart­ván: őfelségéhez hála — Andrássy miniszterelnök­höz üdvözlő, — Deák Ferenchez pedig köszönő fel­iratot intézett, a város kivilágítását elhatározta, a fejedelmi látogatás ünnepélyének rendezésére pedig bizottmányt alakított. Végül az ünnepélyek benső értékét emelendő, díszhangverseny rendezését hatá­rozta el, az ínségesek javára. Ugyanezen lapszámban olvassuk: „Császárné őfelségéről erősen emlegetik, hogy fenséges gyermekeivel együtt az idén is Budán fogja a nyár egy részét tölteni J.VIRBAg ILONA A régi Buda egyik les'bájusabb épitéstörténeti emlékét, a Fő-utca és a Páilffy-tér sarkán levő kis bárok kápolnát megmenti a székesfővárosi művészeti politika, mely csak dicséretet érdemel ezért. A régi kápolna mellett jobbról-balról két tehetséges és szellemes Bauhaus-stilusú ház tor- nyadzik fel. Ezek elnyomták az ódon budai ba- rokot, most lehál három méterrel felemelik a ká­polnát. Newyork legrégibb városfertályaiban így áll egy templom a Manhattan Square tébolyitó forgatagában százemeletes „felhőkarcolók“' között. A régi Buda így húzódik meB az uj Buda árnyé­kában, vagy talán az uj Buda a régiében? A kápolna, mint azt Guszmann József dr., a régi Szehl János kórház igazgató-főorvosa meg­írta, 1730 körül épült Christen Ferenc budai pol­gári fehérsütő mes'.er jóvoltából és pedig a Ki­rályfürdő melletti török Dsami, a kis egytomyos müzlim imaház köveiből. Ez volt a vízivárosi Dsami, török nevén Szu Dsámi, vagyis a Vízi üsámi. A müzlim Dsami, a török Hammam, vagy is gőzfürdő — a Vízivárosi Fürdő, a Szu llidse — és a mai Fő-utca torkolatánál volt Rézkakasos Kapu, a Horosz Kapuszi, egy helyi egységet alko tott a budai Városalvégen, az északi városfalak sarkán. Christen jester (neve negyven évvel ezelőtt mint Christen-telek élt Budán, ez volt a neve i mai széna-téri korcsolyapályának, melynek pocso­lyájában nyáron kedves budai békák kuruttyol- tak, télen pedig a budai gyerkőezék korcsolyáztak iromba iringáikon, vagyis lólábszárcsonlból és fá­ból készült korcsolyáikon. A kápobia Szent Flóriánus nevét viselte. E római szent tudvalévőén a pest-budai kémény­seprő, husfüstölő, kályharakó, téglavető és tégla­égető és serfőző céhek céhi Patrónusa volt ama egyszerű okból, mert Legendája szerint égő házat menteti meg hirtelen felhőszakadás záporával. Áb­rázolásain ott látható a római százados Centurio, amint kicsi nyeles puttonyból vizet zúdít a lábai­nál álló házikóra, miközben a rettentő veres Ör­dög megjuhászkodva kotródik poklok fenekére. A Szeut a vízzel úgy került kapcsolatba, hogy Legen­dája szerint malomkő köttetvén nyakára, vízbe éspedig egyik Legenda szerint a Feldunába, másik szerint az Inntoe vettetett. Tisztelete az olasz Hegy­ik. MARGIT KŐKÚT Ua. MOZDULAT- , MŰVÉSZETI ISKOLA» TELEFONI I-4M-S. Teadéluíán a II. kerületi Uri-Ott&on Javára Az Uri-otthon javára, amelynek létesítésén oly nagy odaadással buzgólkodik Thordai Lajos dr.. II, kerületi elöljáró, nagysikerű leadélutánt rendezett a II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület együttesen a Magyar Vörös Kereszt Egylet II. kerü­leti városi választmányával a Szent Gellért Szálló márványtermében. Megjelentek többek között: József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hrcegnö, Thordai Lajos elöl­járó és ielesége,Szendy Károlyné, dr. Farkas Ákos- né, báró Vojrtits Miklósné, vitéz dr. Simon Elemér titkos tanácsos és felesége, dr. F'etry Pál államtit­kár és felesége, dr. Lamotte Károly alpolgármester, dr. Morvay Zsigmond főispán és felesége, dr. Csór na Kálmán árvaszéki elnök és felesége, Konkoly- Thege Kálmánné, dr. Grecsák Richard és Terbócz Imre országgyűlési képviselők, dr. Vezér Károly fő­jegyző, dr. Buday-Günther Tivadar, dr. Lukácsy Jó­zsef és felesége, dr. Meixner László közjegyző és felesége, Landgraf Dezső és felesége, Faluzsa László és felesége, Darányi Istvánné, Fáy Istvánné, Harsá­nyt Jenőné, Kádár Jánosné, Kardos Lajosné, Kem- pelen Béláné, Ligeti Miklósné, Mátyás Jenőné, dr. Nagy Vilmosné, özv. dr. Veszély Gézáné. Ezenkívül nagyobb küldöttséggel képviseltették magukat: a II. kerületi iparosok és kereskedők köre, a budai református nőegylet, a budai izr. nő­egylet és a budai izr. hitközség. Az előkelő társaság a legjobb hangulatban késő éjfélig maradt együtt. déliről, Bergamo, Friaul, Savoya és Tirol völgyei­ből a 15. század végén került Magyarországba. A Svájc lejtőiről Budára-Pestre bevándorló hegyvi- léki Montenero kézművesek, vándorló serfözőmes- terek, szalámifőzők, kolbászfőző Chandronniere-k, (akikből a sódar, vagyis a sonka neve is szárma­zik) hozták be Budára tiszteletét. Ezek a vándor­mívesek mind olasz-francia-német keverékű svájci Graubündner-ek vagyis Grison-ok voltak. A régi ^estbuda olasz kéményseprő, szalámifőző, kályha rakó, kőfaragó, ács építőmester, köszörűs, selyem akács, kávés, fagylaltos, rozsóléfőző, kandalló­iké, padlórakó és padmalycsináló stuccó-rakó slukatéros“' családjai mind ezeknek a leszúrnia zottjai. Ilyen a Nessi di Locarno, a Devecis del Vecchio, a Del Medico, a Scarron, Menegatta, Viriot, Finali, Rosconi, Depigní család, ök az ó budai Braunhachsler-ek, mert ők viselték a hegy vidékiek börlábszárvédőjét, a Braune Binde és i Graubündner név keveredett össze jellegzetes vise létük miatt. Ma persze mindenféle mende-mond; kering a Braunhachsler név eredetéről. A fő-utcai kápolna Flóriánus nevét nyilván az egy sarokkal lejebb levő, 1718-ban épült budai városi teafőzőházzal való helyi kapcsolata révén nyerte. Ez otl volt a Három Nyúl Kaszárnya ha lálraitélt ódon épülete helyén és 1740-ig működött Ahogyan a pesti üllői-uli Schmidt serfőzőház adta a mai Tűzoltó ucca, Nagy Flórián ucca és a mai i Ferenc-körut helyén volt Serfőzőmester ucca nevét, ahogyan Óbudán is ott áll a Serfőző ucca mellett, a Szent Flóriánus kisebbik szobra, úgy lett a ká­polna neveadója Szent Flóriánus. Szobra ott áll a templomkapu fölött. A Fő-utca egyébként ott van megörökítve a Kapucinus templom emeleti oratóriumában elhelye­zett Flóriánus-képen, 18. századvégi kapucinus házakra önti a Szent a vizet. A tabáni Plébánia Flóriánus oltárán az égő tabáni Dunasor látszik: ég az egész Tabán, sőt a dunai Vízimalmok is ég­nek, az 1800-as évek eleje eme rettentő tüzivesze- delme emlékéül. A kápolna egyideig a budai császári-királyi Helyőrség temploma is volt, újabban a magyar görögkatholikusoké lett és Szent Miklós, a kegyes Szent Mikulás nevét viseli. Szószékén ott látható az egykori budai polgár képe. Az egykor elhanya­golt bájos kis kápolna most felmagasodik a két- [százesztendős budai aggastyán megfiatalodik. gyszeruseg a modern vas- butor előnyei készíti: HUTTER és SCHRANTZ RT. Budapest, ti., Vilmos csisiái-ul S3 I GALLY CIPÓK l, Krisztina körút 24. | nek és a valamennyi társasháztulajdoni illetőségre közösen kiható telekkönyvi bejegyzéseknek feltün­tetésére szolgál, és 2. az albetetekból, amelyekben az egyes tulajdonostársi illetőségeket az alkot«» részként hozzájuk tartozó építményekkel, vagy építményrészekkel és jogokkal együtt, mint tulaj­donostársak szerint egységes jogi egészeket, önálló telek módjára külön-külön telekkönyvi jószágtes­tekként kell feltüntetni és a rájuk vonatkozó külön telekkönyvi bejegyzéseket kell teljesíteni. Ezeknél a társasházaknál tehát minden egyes társtulajdonos vagyona két részből áll: 1. a lörzsbetétben felvett és közös tulajdont képező telekből és az épület bi­zonyos, természetben meg nem osztható, tehát kö­zös tulajdonban maradó részeiből, valamint azok alkotórészeiből és 2. albetétben felveit minden egyes tulajdonostársi illtőségböl. A szóbanlévő tár­sasházaknak erre a jogi helyzetére való tekintettel az egyes tulajdonostársak vagyonilletőségének érté­két akként kell kiszámítani, hogy a törzsbetétben felvett közös teleknek és a tulajdoni közösségben maradó épületrészeknek (házmesteri lakás, pince, padlás, tetőzet, főlépcsőház, mosókonyha, kapube­járat, melléklépcső, vízvezetéki, gázvilágitó, villany- világító berendezések stb.) bérjövedelmét, illetőleg haszonértékét a tulajdonostársak alapitó okiratában megjelölt egyes tulajdoni illetőségek arányában meg kell osztani, a megosztott jövedelmet az albetétben felvett minden egyes tulajdonostársi illetőség bérjö­vedelméhez, illetőleg haszonértékéhez hozzá kell adni és az igy mutatkozó együttes bérjövedelmet, illetőleg haszonértéket meg kell szorozni azzal a szorzószámmal, amelyet akkor kellene alkalmazni, ba az egész épület többek osztatlan tulajdonában volna. Társasházszőnefkezefek és a telekkönyvi tulajdonnal biré társashdztulajdonosok Ügyeimébe Befejeződött a Flóriún-kápolna felemelése Az a rend kívüli érdekes technikai, művelet, amelynek segítségével a főutcai Flórián-kápol- nát 1 méter 40 centivel felemelték, a múlt hét szombatján befejeződött. A templom emelési munkálatai rendkívüli érdeklődést keltettek, mert ilyen bravúros tech­nikai feladat még nem volt a fővárosban. Meg­tekintette azt a kormányzó is, akinek a fo­gadásra megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Jakabffy Zoltán miniszteri osztály­főnök kíséretében. A fővárost Szendy Káról v polgármester képviselte, aki Farkas Ákos es Wossala Sándor tanácsnokkal jelent meg. Szen­dy polgármester bemutatta a kormányzónak Fridrich műszaki tanácsost, a munka vezetőjét, akivel a kormányzó hosszan elbeszélgetett és legnagyobb megelégedését fejezte ki a látot­tak felett. Az emelési munkák következtében csak kisebb repedések támadtak a homlokzati fa­lon, amelyek könnyen kijavíthatok. Az eme­lési munka összköltsége 26.000 pengőt tesznek ki. — Az „Otthon“' öröklakás és családiházlulajdono sok egyesületének a házszövetkezetek és társasház­tulajdonosok érdekében évek óta folytatott lanka­datlan munkájának eredményeként most megjelent a m. kir. P. M. 32.000/1937. sz rendelete, amely egységesen szabályezza a házszövetkezeti tagok és az önálló telekkönyvi tulajdonnal biró lársasház- tulajdonosok vagyonadó alapját. Ugyanis eddig úgy volt, hogy mind a két örökla­kás kategóriánál az előadók egyéni elbírálása sze­rint, a lakás haszonértékének 8-20-szorosában ál­lapították meg az öröklakások vagyonadóalapját. Ugyanez volt a helyzet a felebbezések elbírálásánál is, ahol az adófelszólamlási bizottságok tetszés sze­rint szabad becsléssel állapították .meg az öröklaká­sok értékét. Előfordult gyakran olyan eset is, hogy az egy-házban egymásmelleit lévő azonos nagysá­gú öröklakásoknál a felszólamlási bizottság vezetője az évi 1200 pengő haszonérték alapul vétele mel­leit elfogadta, illetőleg 9600 pengőben állapította meg az öröklakás vagyonadóalapját. Két órával ké­sőbb ugyanazon bizottság helyettes-elnöke a másik azonos lakásra már nem fogadta el, s hivatkozva a bizottság jogkörére, szabad becsléssel 19.000 pen- igőben állapította meg az öröklakás vagyonadó- alapját. A most kiadott rendelet ezeket az anomáliákat megszünteti és véglegesen mind a két tipusu örök­lakásnál — egyesületünk felterjesztésében foglaltak szerint — a lakás haszonértékénk nyolcszorosában állapította meg a vagyonadóalapot, ott ahol a tár­sasház, vagy házszövetkezet összhaszonértéke az az évi 15.000 pengőt meghaladja. A megjelent rendelet idevonatkozó részét szó- szerint közöljük: 1.) A hivatkozott H. 0. 37. §-ának 3.) bekezdé­sében, valamint a hozzáfűzött utasítás 1.) bekez­désének 1. és 2. pontjában foglalt rendelkezések ér­teiméiben elrendelem, hogy a városi ingatlanok és községi belsőségek értékéül: a. ) ha az ingatlan 1936. év folyamán került jelenlegi tulajdonosának birtokába, azt az össze­get kell felvenni, amely az illetékkiszabás alapjá­ul szolgál. b. ) ha pedig az épület már az előző évben is a jelenlegi tulajdonos birtokában volt, az 1937. évi házadó kivetés során alapul vett 1936. évi novembe­ri nyers házbérjövedelem, illetőleg haszonérték évi összege szerint: 6000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 15-szörös, 7000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 14-szeres, 8000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 14-szeres, 9000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg huszonötökig ennek 12-szeres, | Elsőrendű munkát jutányos áron készít VALI GABOR Első budai c i m t á b I a f • s • é s z II., Iskolo-u. 18. Telefon hivő S 1-568 63 10.000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 11-szeres, 12.000 pengő nyers házbérjövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 10-szeres, 15.000 pengő nyers házbér jövedelemig, illetőleg haszonértékig ennek 9-szeres, 15.000 pengő nyersházbérjövedelem, illetőleg haszonértéken felül ennek 8-szoros összegét kell számításba venni. 2. ) Az alacsonyabb szorzószám aikalmzásával megállapítandó ingatlanérték azonban soha nem lehet kisebb a közvetlenül megelőző fokozat alá eső ingatlannak a magasabb szorzószámmal megálla­pított nagyobb értékénél. Például, ha valamely ház bérjövedelme 14.900 pengő, akkor a 9-szeres szor­zószám alkalmazásával az ingatlan értéke 134.000 pengő. A következő fokozatban lévő 15.000 pengő összegű bérjövedelemnél alkalmazandó 8-szoros szorzószámmal az ingatlanérték 120.800 pengő len­ne. Minthogy azoban a 8-szoros szorzószámmal alkalmazandó ingatlanérték nem lehet kisebb a köz­vetlenül megelőző fokozatok alá eső ingatlanoknak a nagyobb szorzószám alkalmazásával megállapítan­dó értékénél, a kérdéses ingatlan értékéül nem 120.800, hanem 135.000 pengőt kell felvenni. 3. ) A Házszövetkezetek, vagy házrészvénytársasá­gok tulajdonában lévő házaknál az egyes lakás­birtokosoknak különálló ingatlan-vagyonilletőségük nincsen, a lakás használathoz való jog a szövetke­zet, vagy részvénytársaság részjegyeinek, illetőleg részvényeinek a birtoklásán alapszik. Ezeknek a há­zaknak a vagyonértékét tehát a részjegyek, illető­leg részvények tőkeértéke fejezi ki. Minthogy pe­dig a házrészvénytársaság tulajdonában lévő házak értéke is a 2030/1932. M. E. sz. rendelet 8. §-a szerint azzal az értékkel veendő fel, mint amilyen értékkel a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó személyek tulajdonában lévő házak értékét kell számításba venni, ennélfogva a házszövetkezetek, vagy részvénytársaságok tulajdonában levő in­gatlanokat az 1.) bekezdés b.) pontjában meghatá­rozott módon fel kell értékelni, az igy kiszámított értéket el kell osztani a szövetkezet, illetőleg rész­vénytársaság részjegyeinek, illetőleg részvényeinek számával és az ilymódon megállapított egy rész­jegyre. illetőleg részvényre eső összeget kell az adózó birtokába^ lévő részjegyek, illetőleg részvé­nyek értékelésénél egy-egy részjegy, illetőleg rész­vény tőkeértékéül felvenni. 4. ) Az 1924:XII. t. c. alapján megállapított tár­sasházaknál a telekkönyvi betét az 1925. évi 30.000/ I, M. rendelet 1. §-a szerint (megjelent az Igazságügyi Közlöny XXXIV. évfolyamának 7.szá­mában) két részből áll: 1. a törzsbetétből, amely a közös teleknek és közösségben maradó alkotó­részeinek. mint egységes (meg nem osztott) telek­könyvi jószágtestnek, a társasháztulajdoni minőség­A dunai helyihajdzás problémáinak megoldása Csillag Miklós dr. előadása a Hajózási Szövetségben A budapesti helyihajózás kérdése lalán sohasem volt olyan időszerű, mint most. Régebben, ha elmúlt a jégzajlás, a Duna síma tükrén megjelentek a kar csú propellerek és fürgén szelték a habokat, hogy |közelebb hozzák egymáshoz a két tesvérvárost. Egy idő óta elárvult a Duna és mélypontra csökkent rajta a hajóközlekedés. Hogyan lehetne visszaállítani a régi állapotokat, mik ma a budapesti helyihajózás problémái: erre adott választ tartalmas és tanulságos előadásában Csillag Miklós dr. a MFTR titkára február 23-án. kedden este, a Wulff Olaf országos elnök és Bor­nemisza Félix ügyvezető elnök veztése alatt álló Magyar Hajózási Szövetségben. A helyihajózási jog százéves múltjának áttekin­tő tömör ismertetése után Csillag Miklós dr. a rész­letes újjászervezés probélmáját a következőkben foglalja össze: Az ideális megoldás legcélravezetőbb lehetősége kétféle járat rendszeresítése. Az egyféle járattal az a régi rossz helyzet állana elő. hogy a szemben levő állomásokat is érintenie kellene. A két járat megadja a lehetőségét az átszállásnak és úgy annak is. hogy a budapesti Dunaszakasz minden pont járót valamennyi más pontjára is eljuthat az utas. Az egyik járat útvonala volna: Római fürdő. Gázgyár, Hungária út, Alsó Margitsziget, (pesti ol­dal), Rudolf tér, Pálffy tér. Árpád ucca, Clark Adám tér, Vigadó tér, Fövám tér, Szt. Gellért tér. Ez a járat meghosszabbítható volna felfelé Pünkösd­fürdőig, lefelé a Nagy-Vásárcsarnokig. A másik járat útvonala volna: Újpest (téli ki­kötő). Hungária út, Óbuda, Felső Margitsziget, Csá­szárfürdő, Pálffy tér, Batthyány tér, Ybl Miklós tér. Fővám tér, Bor&ros tér. Ez a járat meghosszabbít­ható lenne lefelé Lágymányos, illetve a Kereske­delmi kikötőig. Két motor által hajtott kél csavaros, 100—150 befogadóképssségü hajótípusból, két helyi és kél átkelési járat fenntartásához negyedóránkénti indu­lással. maximálisan harminc hajóra lenne szükség. A menetdíjakra vonatkozóan az átkelésnél a villa­mos kisszakasz-jegy bevezetéséi, egyéb viszonylat­ban pedig ugyancsak a villamos meneldíjával azonos átszállójegyek rendszeresítését hozza javaslatba. Vé­gül a propaganda nagy jelentőségét hangsúlyozva, emelkedett hangon tárta a hallgatóság lelki szemei elé a ,.benzin-hattyúk“-tól nyüzsgő Dunát és a fej­lődő Budapestet, amelynek az az elhivatottsága, hogy a Duna királynője legyen. Az előadásnak nagy sikere volt. ■BN Éhgyomorra naponta igy ék egy pohár Kristály-vizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom