Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-18 / 11. szám

1937. március 18. Budai Napló REGENT CNFE-RESTRIIRRNT (II. Keleti Károly utca, Margit-kürut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének A budaiak. S vásároljanak. Budán Tekintetes Szerkesztőségi Március 4-iki számukban a „szabott árak -ra vonatkozó fejtegetéseimet közölni szíveskedtek. Na­gyon köszönöm ezt azért is, mert ez a mindig ak­tuális kérdés még nincs eléggé tisztázva, ami per dig csak úgy lenne elérhető, ha különböző szakma­beli kereskedő és iparostársaím ehhez b. lapjukban hozzászólnak, vagy pedig - amennyiben ilyen irá­nyú elgondolás vetődnék fel, egy értekezleten mindenki elmondaná véleményét, melynél kialakul hatna eredményképpen az egységes és egészséges közvélemény. A budai vásárlóközönség még most is abban a tévhitben él egyrészt, hogy a pesti üzletekben ol­csóbban vásárolhat, másrészt pedig, hogy Budán csak alku utján érheti el ugyanazt. A „Budai budainál vásároljon" nem üres jelszó. Mindnyájunknak érdeke ez, nem jogosulatlan és partikuláris lokálpatriotizmus. A budai iparos és kereskedő legalább 90 százaléka képzett és lelkiis­meretes üzletember, aki mindenképpen megérdem­li, hogy a mai gyilkos versenyben ne mellőzzék képzeletben élő és máshol el sem érhető előnyökért Ha megtaláljuk és megállapítjuk a helyes ala­pot, akkor budai vevőink rövidesen meg fognak arról győződni, hogy szabott árakon Budán jól vá­sárolhatnak. Soraim közlését kérve és eleve is köszönve, ma­radok polgártársi üdvölzettel régi hiviik: Glancz Lajos Mit mutat a toronyóra? Igen tisztelt Szerkesztő Űrt Esztendők óta ilyenkor szokta a főváros elvégezni azokat a ken- dőzési műveleteket, amelyeknek az idegenforgalmi szezon kezdetére be kell fejeződniük. A múlt év­ben az alagutat csempézték, télen megigazítot­ták az uccai órákat, stb. Ezidén a Margitszigeten vé­geznek nagytakarítást, a dunaparti korzót rende­zik, szóval lázasan készülődünk, mint a szép hölgy, aki szerelmesére várva, rúzsozza magát. Mindez rendjén van, örül neki minden lokálpat­rióta szíve s csupán a végzendő munkák sorrend­je ellen volnék bátor kifogást emelni. A toronyórákról van szó, a toronyórákról, amelyek hol járnak, hol nem járnak, teljesen is­meretlen intéző belátása szerint. Azt hiszem, ami­kor az idegen kutatja, miben rejlenek Budapest orienitális vonásai, az óráknak ezt a rendetlen já­rását első helyre sorozza. A civilizáció haladtá­val az idő mérése egyre fontosabb lesz. Már nem e'.ég a másodpercmutató, a stopperóra divatja terjed, a tizedmásodperoekkel. Ezzel szemben to­ronyóráink, félórás eltéréssel mutatják az időt, — ha egyáltalában mutatják. Ezen kellene segíteni! Bizonyára nem kerülne nagy összegbe, viszont az egységes számlapú, egyformán járó, éjjel vilá­gitó toronyórák esztétikailag is kellemes látványt nyújtanak, bevezetésük nyugati, sőt debreceni minltára nagyon időszerű lenne. Inkább ne szerel­jenek fel órát, semhogy az rendetlenül járjon. Nagy Endre vázolta egyszer publikumának, mi a különbség a Balkán és Budapest között. Valaki monoklit visel, — az lehet Budapest. De hogy valaki monoklival rongyos nadrágban jár, az Bal­kánit Csempézett alagút és rosszul járó toronyórák, — veszedelmesen emlékeztet a szellemes író hasin- latára. Nem meg sxó nélkül AZ UJJA alakított Az uccai órák járását azóta már egy központ­ból irányítják, (tisztelet a Berlini-téri Banámszí- get csapnivalóan rossz órájának, mint kivételnek) de a toronyórák szempontjából bizony még min­dig balkáni állapotok uralkodnak nálunk. Jól ten­né a főváros vezetősége, ha ezt a kis kendőzési műveletet is sürgősen beillesztené programjába. Kiváló tisztelettel: Hampel Károly szobrászművész Kilc kaplak sssdllóépiiési kölcsönt A Magánalkalmazottak Biztositő Intézete Se- beszta Erhárdnak, aki balatonfüredi1 bérlete mellett Balatonalmádin szállótulajdonos, 32.000 P kölcsönt szavazott meg építésre és átalakításra azzal a fel­tétellel, hogy a szállóépitkezéshez még szükséges további 48.000 pengőt megkapja OTI-kölcsönként. Dénes Márton, a budapesti Continental igazgatója a görömbölytapolcai szállóépitéshez 6000 pengő kölcsön^ kap, ha az OTI megszavazza a még szük­séges 9000 pengőt A siófoki Happ János 8000 pen­gőt kap, amennyiben az OTI-tól további 12.000 pengőt szerez. Legnagyobb összeget dr. Érti József és fivérei, mint a Balatoni Gyógyfürdő és Nagy­szálló rt. (Siófok) gazdái kapják meg. Itt 340.000 pengőről van szó, amihez még az OTI által meg­szavazandó 610.000 pengő szükséges. A belügymi­nisztériumi bizottság ugyanis 850.000 pengőben ál­lapította meg az egész szükségletet, öt balatoni folyamodótól megtagadták az OTI-kölcsönt. hogy amikor a budai fürdőknek annyi pénzük­be kerül a fürdővizek hűtésére használt leménte- íen vízvezetéki hűlő- és egyéb víz, ami egymaga elég lenne tiszta haszonnak is, évek óla hiába ma­gyarázom, hogy ehhez a tiszta vizhez másképpen, olcsóbban úgylehel egészen ingyen is — hoz­zá tudnának jutni. Nem két krajcárról van itt szó, hanem az egyes lermális fürdőnként is, 50- «0-100.000 pengőkről, ami igaz, hogy a fővárosi ' ízművek zsebébe megy, de ennek a víznek az ára akkor is oda folyik, ha nyáron többet adnának a Hegyvidék villáinak, nyaralóinak és porban seny­vedő, aszalódó kertjeinek bőségesebb öntözésére Milyen borzalmasan szenvednek azok a kertek, gyümölcsösök úgy nyár derekán, amikor több és olcsóbb kellene, hogy legyen a vízvezeték vize s mennyivel üdítőbbek lennének ezek a kertekl Mennyi virággal, vetemónnyel, gyümölccsel lenne több, mennyivel gazdagabb lenne az a vidéki De hát nem futja a vízből s a budai hegyek olyan vizszegények — szokták mondani. És mi elhisz- szük. De vájjon igaz-e? Nem! 'A budai hegyek tele vannak vízzel. Ahol csak a vörösvári, szemltiváni, dorogi, lokodi s a többi budavidéki szénbányák nekiszaladnak a budai hegyek mészköveinek, dolomitjainak, ott úgy önti ki őket a borzalmasan sok karsztvíz, mint az ürgéket. Odavész szerszám, gép, állat, ember, ha nem tud idejében menekülni. Volt ilyen­re már eset nem egy s megtörtént, hogy amikor a bánya minden hatalmas üregét elöntötte a víz, úgy folyt ki a nyolc méter széles akna nyílásán, mint az artézi kútból. Ez a víz a legnagyobb ve­szedelme ezeknek a bányáknak. Ugy-e, hogy nem igaz, hogy a budai hegyekben nincsen víz? 1 udjuk, tudományosan meg van állapítva, hogy ez a karsztvíz a budai hegyekben általában úgy 130 méter körüli tengerszín feletti minden kőzet­repedést, hasadékot, üreget, apró pórust kitölt. Ezért találtak olyan mészkőüreget is a budakör- nyéki szénbányászattal kapcsolatban, ahol akár csónakázni lehet, ezért van a Pálvölgyi barlang legmélyebb részén víz és azért ömlik ki egész pa­takokban — egy kis lermális vízzel keveredve — a hegyeink lábánál, a Lukácsfürdő kőfal mögé dugott Malomiba várnál, az Árpádmalomnál —- ez hajtja — a Csillaghegy alatt és a Rómaifürdőnél. Nem csoda, hiszen ezek csak alig magasabbak 105-106 méterrel, mint a tenger színei S mióta folynak, ömleoiek? Kétezer év előtt már a rómaiak használták és dobálózhatnánk a geológiai tízezer évekkel, amióta patakzanak és még mindig nem apadtak el. Pedig mennyi ilyen­féle forrásfakadást ismerünk még a budai hegyek többi oldalain is. A karsztvizet még sehol senkinek sem sikerült leapasztani, nem hogy elapasztani. Aki ezt meg tudná csinálni, azt aranyba foglalnák a budavidéki szénbányák. Ez a karsztvíz nagyon sok. Nálunk 17-22 C fok hőmérsékletű, keményebb, mint a dunavíz (vízvezetéki víz), de lágyabb, mint lermális vi­zeink. Kristálytiszta és olcsó, nem kell összeszi­E g é s z s e g Egyszerűség a modern vas* bútor előnyei készíti: HUTIER és SCHRRNTZ Rí. Budapest, VI., Vilmos császár-ut 63 vattyúzni, szűrni, tisztítani, alakulton sétáltatni, kifolyik magától, magasabbra, mint a Duna szint­je. Bombázhatja az ellenség, a budai begyeket nem tudja összedőnteni — az nem egy csomóba gyűjtött távoli vízmű — ez itt van az orrunk előtt, a lábunk alatt. A termális vizek az Alföld alól jönnek, ott van nagy geotermikus fűtés s a hegyek lábánál, a régi kőzetek ősszetöredezett határán törnek be a ml kártyaváraink közé. Ha ezen a ferde határvonalon átfúrunk, eleinte forróbb lesz a víz, mint a fel­színre jutó hőforrásokban, azután kezd lassan, vagy erősen hűlni. Ezt láttuk a Gellértfűrdö előtti fúrásnál, de Diósgyőrnél megesett, hogy egy meleg tavacskába belefúrva, 17 fokos hideg víz folyt ki a fúrás mészkőfenekéről: a karsztvíz. Hévizén, ahol rengeteg termális víz ömlik a felszínre, egyik fű* rácunkban melegebb vizet kaptunk, mint a termé­szetes fúrás vize, de amikor belefúrtunk a dolo­mitba, egyszerre úgy lehűlt a betörő karsztvíztől, hogy el kellett tömni a fúrásnak ezt az alsó sza­kaszát, hogy megmentsük a forró vizet. Most már estik a gyakorlati konzekvenciákat kell levonni. ' Ez, úgy látszik, nagyon nehéz. Lássuk csak1 a budai hegyek dolomitja ott meredezik a Gellért- Rudasfürdő tőszomszédságában s megfúrtuk alat tűk, de ismerjük Óbudán, a Mátyáshegyen s a Hármashatárhegy tövében. Tudjuk, hogy ez a hegy­ség 130 méter tengerszinfeletli magasságig belül tele van rengeteg jó, nem meleg vízzel s az he­lyenként ki is folyik a 25 méterrel alacsonyabb Duna-vonalán. Tudjuk, hogy dolomitba befúrva, a héwízjáratokat keresztezve, hidegebb lesz a víz Sí mert a 130 méter tengerszin feletti magas nívó j alatt indul a fúrás, mondjuk a Tabánban, vagy a Gellértfűrdö melletti alkalmas ponton, a hidegebb I karsztvíz a vezető kőzetrepedéseken, mint a víz zárt csőben, a közlekedő edények törvénye szerint iparkodik a 130 méter magas állandó karsztvíz- nívót elfoglalni, tehát 110-116 méter tengerszin feletti térszínen bőven a felszínre ömlik és magá­tól befolyik a fürdőkbe, ahol nem kell többet drá­ga, egy ébre való vízvezetéki vizet pocsékolni. A kút, 4-500 méter mélyre fúrva, mindenestől 100.000 pengőbe kerül, annyiba, amennyit — mondjuk — egy év alatt fizet a Gellértfűrdö víz­vezetéki vízért s azután minden évben részben, de inkább egészen, megtakarítja ezt az összegei s évi 100.000 pengővel több hasznot könyvelhet el. [ /A dunaparti hat fürdőnél ez a megtakarítás évente félmillió pengőre becsülhető. De ha keve­sebb, akkor is annyi pénz, hogy legalább egyrkét kisebb átmérőjű, lényegesen olcsóbb próbafúrást még azok is megengedhetnének maguknak, akik­nek nem a zsebük bánja ezt a bátortalan tamás­kodást. Én azért, hogy 50-100 év kiadását megtakarít­sam, az egy évnyit megkockáztatnám. Az igaz, t.dgv tudom miért, mit csináljak, de most is és máskor is már megírtam és ezt talán mégsem olyan nehéz megtanulni. A fő, hogy végre csináljunk valamit, hiszen még annyi az elvégezni valói P. V. F. Tiszta sag Szekrényi villamos cukrászdája I. Fery Oszkár utca 52. — Telefon: 3—670 — R 0Iö n u zsonnatermefc. Buda és a Pálosok A Decius-féle keresztényüldözések (III.­IV. század) igen sok hitbuzgó embert bujdo- sásra kényszerítettek, akik a kisázsiai őser­dőkben és Szíria 'pusztaságaiban élték le ájta- tos életüket, mint remeték. A legismertebb re­meték: Remete Szent Pál és tanítványa, Re­mete Szent Antal voltak. Ezeknek a példája igen sokakat követésre buzdított, akik aztán csoportokba verődve élték le imádság, nélkü­lözések és irgalmas cselekedetek között éle­tüket. Amikor Remete Szent Pál, aki szárma- zásásra nézve szittya vérségű volt, 116 éves korában meghalt, Remete Szent Antal kolos­tort épített sírja mellé és remetékre bízta Pál holttestének őrzését. Ez volt tulajdonképeni alapja a Pálosrend (Paulinusok) születésének. Az épségben maradt holttestet a XII. században Byzáncba vitték, ahonnét francia keresztes vitézek átszállitot­„KRISZTINA" KÁVÉ HÁZ ták Clunyba, ahol az apátságban őrizték. A sir egyik őrzője Bertalan páter, aki II. Endre király második feleségének: Jolanda burgundi hercegnőnek gyóntatója volt, a királynéval Magyarországba jött. Itt rövidesen apát, ka­nonok, majd pécsi püspök lett (1219—1252.) Ez a kiváló püspök nemcsak a Mecsek erdőségei­ben, de Buda vidékén is igen sok remetéske- dő embert talált, akik lemondva a világi élet­ről, csak a kontemplációnak éltek. Ezek szá­mára a püspök kolostort épített a mai szent Jakab-hegyen és szerzetesi szabályokat is irt számukra. Az év nagy részét ő maga is ott töltötte. Vagy nyolcvanéves korában lemon­dott püspöki méltóságáról, maga helyett a bu­dai származású Antal frátert nevezte ki a szent Jakab-hegyi kolostor főnökévé s aztán visszatért Clunyba. A jakabhegyi kolostor volt a Pálosrend megalapításának kiindulópontja. A budai ca- merarius fia, Achilles, lett Bertalan utóda a pécsi püspöki méltóságban s ő is nagyban pártolta a Jakab-hegyi barátokat. Antal prior­hoz szoros barátság fűzte, úgy látszik a budai gyerekkori emlékek hozták őket össze. 1250-ben egy budai pap, későbben eszter­gomi kanonok, név szerint Eusebius (Ozséb), aki az irgalmasság lelki és testi cselekedeté­ben tűnt ki, összegyűjtötte a budahegyvidéki remetéket, velük a pilisi hegyek közé vonult, kolostort és templomot épített. Majd a szent jakabhegyi szerzetesekkel megállapodott, át­vette szabályzatukat és igy alakult meg aztán a magyar Pálosrend. Első főnökévé a Budán megtartott konvent Ozséb kanonokot válasz­totta meg, aki a rendet virágzásra emelte s már az Árpádok alatt nyolc kolostoruk volt A budai pálos-emlékek ma is élnek. A szép Juhászné vendéglő helyén állott egykor a pálosok nagy rendháza és a rend kiválósá­gai akiket a történelem is megörökít, legna­gyobbrészt Buda és Budavidék szülöttei voltak. Lássuk csak. Ozséb apát két tanítványa: Benedek és István, az első neves fafaragó mű­vész, a másik szobrász. Gergely diósgyőri per­jel (1378. körül) kolostort és templomot épit, szintúgy Zborói (Zboray) András, a nosztrai apát. A szent életű Báthory László (+1456) a Bibliát fordította magyar nyelvre. Ott élt a Hárshegyre vezető ut baloldalán lévő barlang­ban. A főváros emléktáblával jelölte meg a helyet. Hollós Mátyás királyunk barátságával ALAGÚT^ ÉS ATTILA' UTCA SAROK. (Horváth kerttel szemben) 1867-ben megszűnt. 1897-ben Heötyei Sámuel pécsi püspök a romokban heverő szent jakab- hegyi kolostort életrehivja, azonban halála miatt a művet csak Zichy Gyula gróf pécsi püspök, majd kalocsai érsek fejezi be. A fő­város a Gellérthegy alján telepiti le a páloso­kat. A rend ma is Lengyelországban a legerő­sebb, a híres Czenstochowa kolostor az anya­intézetük, ahol a csodatévő fekete Madonna­képük évente félmilliónyi zarándokot vonz oda. A magyar szerzetesek is ott éltek, amig hazájukban ismét otthonhoz jutottak. Egy ilyen hires magyar pálosbaráról kell még megemlékeznünk, aki tiszta lengyelből (bár édesanyja Budáról származott) lett ismét fanatikus magyarrá. Ez pedig a kiváló Drus- báczky János (György) volt, a czenstochowai spirituális (1848-ban), aki Kossuth riadójáit hallva, leveté fehér csuháját, kardot öltött és mint közhuszár vitézül verkedte végig a ma­gyar szabadságharcot. Sok-sok súlyos sebet, még több kitüntetést, végül főhadnagyi rangot szerzett, ép úgy mint vörössipkás paptársa: Csincsek Flórián varasdi horvát plébános, aki későbben a magyar országgyűlésen hosszú éveken át a horvát delegáció tagja volt és a Vízivárosban lakott. A szabadságharc leverése után Drusbácz- kyt a rend nem fogadta vissza, egyébiránt az osztrák hadbiróság halálra ítélte, de amnesz­tiát kapott, mire a lembergi érsek elküldte a bukovinai csángók közé lelkésznek. Istensegit- sen lett plébános, híres szónoklataira vallás- különbség nélkül eljártak az emberek más or­szágokból is. Az osztrák bosszantására minden vasárnap kitűzte a magyar trikolort az isten - segitsi templom tornyára. Halálát a nyolcva­nas évek végén országszerte meggyászolták. Rákosi Viktor parentálta el. Kívánságára pá­losszerzetesi ruhában temették el. Tanítványa lett az istensegitsi paróchián utódja, a bátyám, László István, aki a háború előtt halt meg. Budáról indult el a magyar Pálos-rend s Budára tért vissza, szülőhazájába. László Zoltán dr. dicsekedhetett Buday Gergely, előzőleg esz­tergomi kanonok. A törökbálinti származású Subáci Gergely pátert a török gyilkolja le (1475.) Tatay Antal elsőként nyomatja ki a rend misemondó könyvét, Dénes fráter hires főfaragó, Zákony János nagyváradi püspök, majd lemond és visszatér a szerzetbe, Fráter Györgyöt nem kell külön ismertet­ni, a bíbor sem védte meg, hogy hazaszere­tete miatt le ne gyilkolják. Boda Lőrinc ne­ves festőművész, Dénes páter egri püspök. A pálosok közül kerültek ki még: Virág Bene­dek költő (néhai Viraág Bélának anyai rész­ről rokona), Széchenyi Pál kalocsai érsek, Ányos Pál a költő, Benkovics Ágost váradi püspök (rácvárosi származású), Edelényi Ma­rián szobrász és még számosán. IL József császár eltörölte ezt a budai ma­gyar rendet és vagyonukat elkobozta. Sci- tovszky hercegprímás 1865-ben Péliföldön, a pilisi hegyekben páloszárdát állit föl, de az Megmozdul! Óbuda Irta: FRIEDLÜHDER JENŐ, az Óbuda-Ujlaki Takarék pénztár igazgatója Óbuda polgársága az elmúlt héten, felismerve a kerület égető érdekeit, pártkülönbséget félretéve egyesült a kerület nagy problémáinak szolgálatá­ban. A nagygyűlésen a kerület bizottsági tagjai és vezetőférfiai lelkesedéstől áthatva tettek bitet amellett, hogy a kerületi polgárság most már ne kérje, hanem követelje a kerület szabályozásának és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek mielőbbi meg­oldását. Csodálatos megnyilatkozások hangzottak eL Minden egyes felszólaló arra a megállapításra ju­tott: szégyene minden óbudai polgárnak is, hogy ezt a kerületet állandóan félretették és még ma sem karolják fel azzal az energiával, amely a mulasztásoknak legalább részben való pótlását eredményezné. Ezen csak maga az óbudai polgár­ság segíthet, ha teljes erővel, igaz lelkesedéssel támogatja azok munkáját, akik hivatva vannak a megfelelő helyeken a kerület érdekeit képviselni. A beszédek őszinte hangja remélni engedi, hogy nemcsak szavakban, de cselekedetekben is kifejezésre jut majd a kerület fejlődésének mi­előbbi megindítása. Az első teendő a szabályozásnak mielőbbi vég legesítése és az adómentességre vonatkozó rendele­tek soromkívül való kibocsátása a pénzügyminisz­ter részéről. A rendkívüli adómentesség biztosítan dó mindazon területeken, ahol a közművek már megvannak és első lépésnek kell lennie, hogy a dunaparti főútvonal adómentessége azonnal ha­— ———■ IGAZI BUDAI KÁVÉHÁZ tályba lépjen, mert ennek az útvonalnak közmüvi kiépítése már megindult. Az óbudai dunapart gyönyörű fekvése biztosítéka annak, hogy amint az adómentesség megvan, impozáns méretű épít­kezés indul meg és aránylag rövid idő alatt meg­lesz az idegenforgalom lebonyolítására alkalmas ideális dunaparti főútvonal Ha e tekintetben a pénzügyi hatóságok hono­rálják a kerület jogos kívánságát és sürgős intéz­kedést tesznek, — ami remélhető — akkor Óbuda némi kárpótlást fog kapni és a szégyenletes álfá" pótból kiemelkedve, bele fog illeszkedni Budapest világvárosi fejlődésébe és elfoglalhatja azt a mél­tó helyet, amely fekvésénél, fürdőinél, levegőjé­nél fogva joggal megilleti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom