Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-28 / 43. szám

19S7. október 28. Budai Napló i rá éttermeiben Minden este és vasárnap és ünnepnap délután Tánc — Setét György Jazz-zenekara A Budai Napló előfizetési ára 24 P. Egyes szám ára 40 f. Hirdetés ára millimétersoronként. Csend a ftfarQitßidon Befejezés előtt a Margithíd kiszélesítése. Már az útburkoló munkákkal is elkészültek: fával burkolták be végig a hidat, holott az utóbbi évtizedekben nem volt divat a faburko­lat. Most visszatértek rá. Először az Alagút és Lánchíd közti terüle­tet burkolták be Budapesten fával. Erről 1870- böl a következőket olvassuk: „A faburkolat az Alagút és Lánchíd közt, melyet új rendszer szerint egy amerikai vállal­kozó épített, oly jónak és célszerűnek bizo­nyult, hogy a pár nap előtt Szentpétervárról visszaérkezett vállalkozót újabb munkálatokra szerződtették. Rendszere szerint egy négyszög­ölnyi burkolat 38 frt-ba jön, míg a gránitközet- böl ugyanennyi 50—55 frtha. E faburkolatnak, mely fenyőfából készül, még az a haszna is megvan, hogy igen könnyen lehet javítani s a kocsizörgést majdnem egészen elnyeli." Nagyon tetszett a faburkolat, annyira, hogy az Andrássy-utat, amelyet akkor kezdtek épí­teni, végesvégig fával burkolták be. Később ki­cserélték ezt a burkolatot, most pedig — úgy látszik — kezdünk visszatérni rá. Az újjáépí­tett Margithidon nincs is olyan kibírhatatlan zqj^ mint. a régin volt. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában------------«I., ISKOLAU. 27. szám.— megkezdődtek az óbudai hídépítés előmun­kálatai. Érdekes hajó áll már napok óta a Mar­gitsäget északi csúcsánál, az egykori „Feredö- sziget“ helyén, ahol még ötven évvel ezelőtt hat­van melegforrás ontotta gyógyvizét s amit Du- naszabályozás címen elkotortak. A hajón elhe­lyezett különleges fúrókkal, ott keresik most az építendő óbudai hid mederpilléreinek a helyét. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a sok forróvizet ontó forrás most is ott van. Ott nem fagy be a Duna soha s így különös gondot kell rájuk fordítani nehogy a későbbiek folyamán bajt okozzanak. Emlékünnep és előadás a Prohászka-kuttúr- házban. Kegyeletes emlékümepséget rendezett; a Prohászha-kultúrházban okt. 25-én, a Város­majori Kisegítő Kápolna Egyesület, néhai elnö­kének. Somossáné Deésy Anna halálának év­fordulóján. — Ugyanitt okt. 21-én Somody Ist­ván szerkesztő aiz egykori olasz harcterekről beszélt. Keresztelő Szent János ottárt és Szent József szobrot avatott fel okt. 24-én Mészáros János érseki he’ytartó a krisztinavárosi templomban. VOGL és VILLÁNYI TÁNCISKOLÁJA lt. Medve-utca 6. Telefon: 152-346. Meg kell nyitni a Keve-utcát. Sürgős kérése a Rómaifürdőtelepnek, hogy a már kisajátított főforgalmi utat, a Keve utcát megnyissa a fő­város "egészen á Máv töltéséig, A szépen fejlő­dő Lőpodmalomdülő fontos közérdeke, hogy ki­építsék és közmunkákkal ellássák a Keve utcát, amelynek központjában lesz az új katolikus templom. A Svábhegyi MABI üdülő Ugye. Megírta a Budai Napló, hogy a MABI üdülőt akar építeni a Svábhegyen és azt a kormányzó nevéről Hor­thy Mik'ós-üdülőnek akarta elnevezni. A het­ven ágyra tervezett üdülő építése azonban meg­rekedt. November 7.-én tartja a MABI rendes közgyűlését és hir szerint az üdülő ügyében töb­ben kívánnak felszólalni és rávilágítani azokra a" körülményekre, kmelyefk miatt az építést mindezideig megkezdeni nem lehetett. Felavatták Cinkotán a Hősök Emlékművét. Vasárnap fényes ünnepi keretek közt avatták fél Cinkotán a Hősök Emlékművét, Istók Já­nosnak a kiváló budai iszobrászmüvéetrnek gyönyörű szobrát. Minden páthosz és mesterke­dés nélkül való, mégis — vagy éppen ezért — meglepő Istók János müve, mely rohamra in­duló magyar katonát ábrázol. Az új szobor kétségtelenül egyike az ország legszebb hősi emlékműveinek. Elhalasztották a Rudas-fürdő megnyitását. Úgy volt. hogy az újjáépült Rudas-fürdő a meg­szaporodott Juventus kádfürdőkkel és az új szállodai szobáikkal már átadható lesz rendelteté­sének. A főváros hirdette is ezt a megnyitási időpontot, amelyet azonban még sem tudtak be­tartani. Az átalakítási munkák ugyanis elhú­zódtak, még most is folynak úgy hogy csak a Jövő hét végén nyílhat meg az újjászületett Rudas-fürdő és szálló. Búcsú a Rácfilrdőlől Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN III. P8LÉ-IL 13 Telefon: 162-765. Végső napjait éli a Rácfürdö, amely néhány év óta a Szent Imrefiirdö nevet viseli, nem egész méltóan a szent királyfi emlékéhez. Mint ismeretes, a főváros ötmillió pengő költséggel gyógyszállót építtet a Tabánnak azon a részén, amely a Rác­fürdö közelében terül el és bizony a tervek nem nagyon kimélik ezt a fürdőt, amelyből a rendezés után nagyon kevés marad meg mai állapotában. A Tabán a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt. Akkor még a mai Budát nevezték Pestnek ■(erre mutat a német Ofen név is, amely á „Pest" szónak „kemence” egyszérű fordítása,) és a mai Óbuda volt csak Buda. Ez a külváros a „Pál-ár- ka”, (ma: Ördögárok) két pontján terült el. A tőrök uralom alatt kapta a Tabán nevet, később pedig Rácvárosnak is nevezték, mert lakói nagy­részt szerbek és horvátok voltak. A Rácfürdö a Rácvárosról kapta a nevét, de már sokkal régeb­ben is fürdő volt ott, mert hiszen a 42—43° C fokú hőforrás, amely a Gellérthegy lábánál fekvő hat ölnyj sziklahasadékból bugyog elő, bővizű for­rás volt mindig. Mátyás király korában itt pom­pás diszkért volt, melybe a királyi palotából bol­tozott csarnok vezetett. A nagy király gyönyörű épületet emeltetett a forrás fölé: ebből a csarnok­ból már csak az a hollós kőcímer van meg, amely a mostani épületbe van beépítve. Ha majd lebont­ják az épületet, jó lesz vigyázni erre a becses történelmi műemlékre. A törökök alatt elpusztult Mátyás kertje és a fürdő, melyeknek köveit széthurcolták a jövevény szerbek és horvátok, amikor a visszafoglalás után a Tabán nemrég eltűnt viskóit felépítették. A für­dőt 1860-ban Zagler János örököseitől dr. Hein­rich M. János vette meg s az örökösöktől szerezte azt meg néhány év előtt a főváros. A mai épüle­teket Heinrich dr. építette a hatvanas évek elején, aki ugyanakkor a Lukácsfürdö bérlője is volt. Most, amikor a Rácfürdötől rövidesen végleg elbúcsúzunk nem érdektelen, milyen nagy ese­mény volt, amikor a mostani fürdő felépült. „Ezen fürdő"— Írja egy akkori újság — 1860 előtt annyira el volt hanyagolva, hogy csak a sze­gényebb osztályok látogatták. A nagyobb udvar­ban hat kő- s ugyanannyi kádfürdő s a kisebbik­ben öt kő- és egy kádfürdőt használhattak azok. akiket az általános piszok él nem űzött innen”. De aki múlt évben (1863-ban) látogatta meg, bá­mulattal szemlélte ezen fürdő varázsszerű átvál­tozását. Az ódon, sötét épület helyén csinos két- eméletű főépület emelkedik, jobbra-balra egyeme- Letü szárnyakkal. Egy karcsú kémény egy gőzgép működését sejteti, miáltal egyik oldalon a meg­szűrt dumavizet, másikon az ásványost emeli az épület felső részein létező nagy víztartókba. ’ Ezután a tudósítás részletesen leírja az uj fürdő belsejét, és berendezését, melyet nem rész­letezünk, csupán egyetlen mondatot idézünk be­lőle, amelyből kitűnik, milyen eiragadónak látták akkor a mai, bizony épen nem valami szép fürdőt. „Ha fürdeni akarunk — írja a tudósitó — be­lépünk a nagy udvarra, hol magas platánok Hüs árnyékában egy csinos szökőkút csergedezése s időről időre zengedezö orgonaszerü hangok a lé­lekre megnyugtatóig hatnak s a négyszögű ud­var körül három-három folyosóba 13 kő- és 6 kád­fürdő a fürdéshez édesget.” ■ Az egykori tudósítás a következő szavakkal végződik: „Csinos társaskocsik minden órában közleked­nek ezen fürdővel a pesti Szánatérröl. (A mai Deák-tér. Szerk.) A legfelsőbb csarnokból a kilátás valóban elbájoló. Jobbra Pest, a. Rákos messzeter- jedö rónáival s a távolban kéldö magaslataival, — lábainknál a felséges Duna, zöldelő szigeteivel s gőzölgő hajóival, szemközt a Kecskehegy magasz­tos ormai s a királyi vár, s valamivel balra a Kriszti na város, a budai hegyekkel és az indóház- zal, melyből a század csudáivá iramodik kifelé. S mily szép jövendője lehet még e gyönyörű vidéknek majd ama boldogabb jövőben, melyben hiszünk és remélünkT‘ • Kissé sókáig tartott, amig ez á boldogabb jö­vendő jelentkezni kezd . . . kalapoka t HAGY fEREIN-nél vegyünk! MUZEUM-KORUT 2 ERZSÉBET-KÖRÜT 27 lídió, csillár, irógép, kerékpár ér villanyszerelési szaküzlet- üoitliy Miklós biitéi i ttytyS'zAc volt Budán ideUvá&ác!... Többször megemlékeztünk arról a telekspeku­lációról, amely a tervezett óbudai híd környékén folyik. A Horthy Miklós-híd építését is ugyancsak jól kihasználták azok a jólértesültek, akik sietve teliket szereztek ott, mielőtt a hídépítést végleg elkezdték. A közvélmény élesen elítélte ezeket a telekepeskulációkat, pedig milyen semmiségek ezek ahhoz képest, ami a Mairgithíd megépítését meg­előzte? Az volt csak az igazi! Így ír róla az egyik újság 1872 októberében: „A margitszigeti híd kiépítése tárgyában pályázók között mint legjutányosabban vállal­kozó Filleul-Brochy nyerte meg az építési en- ' gedélyt s így a híd építése az ö ajánlata szerint 1,851.719 frt-ba fog kerülni. A telkek ára Budán a rakpart és a margit­szigeti híd, (akkor még nem volt neve a ké­szülő hídnak, a Szerk.) építésének megindítása óta roppant emelkedést mutat; ezzel lépést tart az építő kedv is, így tavasszal a fentemli- | tett két építkezési tárgy közt fekvő vonalon nagyobb számmal fognak új házak építtetni. Hogy mennyire felszökött e házhelyek értéke, illetőleg ára, bizonyítja egy eset, melyben egy, az élelmezési tér közelében fekvő rozzant há­zacskáért 25.000 frttal kínálták meg a tulajdo­nost; az, ki 2 évvel azelőtt még szívesen oda­adta volna házát 6000 frtért, most 30.000 frton alul szóba sem áll.” Elszégyelhetik magukat a budai telekspekulán- sok, amikor ezt olvassák: mi ez a mostani kon­junktúra a 65 év előttihez képest? ... Deszkapalánk a főforgalmi utón Felelősségre kell vonni azokat, akik enge­délyt adtak arra, hogy az óbudai főforgalmi üt mellett közvetlenül deszkapalánkos szénraktárt építhet a Goldberger-gyár. Ez az út a világré­szeket összekötő transzkontinentális út, amely Londonból Ázsiáig és Afrikáig viszi a világ leggazdagabb autósait, kereskedőit. Hirdetjük, hogy e transzkontinentáis út nemzetközi főbi­zottságának székhelye Budapest lesz, de meg vagyunk győződve arról, hogy ha a főbizottság meglátja a hosszú palánkot, hátat fordít Buda­pestnek és Béesbe, vagy éppen Belgrádba teszi át székhelyét. Ezzel az úttal — Árpád fejedelem útjával — kapcsolatban kell újra leszögezni, hogy itt csak alacony. 1—2 emeletes, magyar stílusú házak épülhetnek. Itt nem fojthatják el 5—6 eme­letes beton-skatulyák, mészhabarcstömegek a szem gyönyörének kínálkozó hegyvidékre való kilátást. Az óbudai dunapartról és főképen a Szent Margit-sziget budai oldalának sétaútjairól látni kell az Isten által a Rózsadombtól a Hár- mashatárhegyig elrendezett gyönyörű tájat. Ne szánjanak szembe az Isten munkájával minden­áron a városrendezők. Engedjék, hogy feltárul­jon a dunaparton sétálók, vagy autókon idejövő Idegenek előtt a hegyek; dombok; nyergek; völ­gyek festői halmozásában alkotott, a természet­nek egységes képbe foglalt díszlete. Ezt semmiféle városrendező így nem tudná megtervezni. de akkor romboló kézzel ne Is nyúljon egyik se hozzá*!.. Uj Lipótváros világ- A W városi látványossága. Diszkrét szórakozó, előkelő találkozó hely. Csa­ládias hangulat. Este zene. Kitűnő italok, török kávé, választékos büffé. Polgári árak. — Budaiak közkedvelt összejöveteleiket itt tartják. »., POZSONYI-UT 41 SZ. — TELEFON ötven éves az újlaki zsidótemplom. Ezelőtt 50 esztendővel 1887. október 16-án tették le az újlaki zsidótemplom alapkövét. Az alapító ok­mány szerint a templomot Fellner Sándor műépítész tervezte, az építési munkákat pedig Wellisch j Sándor és Gyula építőmesterek végezték. A budai hitközség most elhatározta, hogy ünnepség keretében üli meg a zsidótemplom alapkőletételének ötven esztendős jubileumát. Reformációi előadások. A budai n. Szilágyi Dezsődért ref. templomban október 28, 29 és 30- án este 6 órai kezdettel „Az evangéliumi keresz- tyénség zátonyai” összefoglaló elmen dr. Incze Gábor vallásoktatási igazgató tart előadást; — október 31-én délelőtt fél 9 órakor ifjúsági is­tentiszteleten prédikál Mirt se Árpád vallásanár; a 10 ólakor tartandó Ünnepi istentiszteleten „Az örökké új vallás” elmen igét hirdet Haypál Béla le’kész. Délután 6 órai kezdettel műsoros estélyt tartanak, amikor imádkozik Kemény La­jos evangélikus esperes, orgonán játszik Ákom Lajos orgonamüvész, alkalmi költeményt ad elő Aprtly Lajos, énekel Kóréh Endre, a m. Hr. Operaház tagja, gordonkán játszik Zsámboki Miklós; a Zeneművészeti' főiskola tanára; „a reformáció célja” címen tart előadást Haypál Béla ref. lelkész. Nincs tBWbé semmi baj! Igyon ebédhez — vacsorához: ABC D-VITAMINE „JOJOE“-T! Fiatalít, regenerál, cukorbajt megszünteti. — Orvosok ajánlják. — Made in ÜSA. — Kapható mindén gyógy­szertárban, drogériában, vendéglőben, kávéhSzban, csemegésnél. — Főlerakat: Dr. med. Sebestyén és Liszkay laboratórium. — Készíti: Egry-konzervgyár. Üdítő ital, nem gyógyszer! Tisztviselőáthelyezések Budán. A polgármes- ter a közszolgálat érdekében Reicht Antal I adóhivatali, tanácsost az 1. adókerületböl a Vl/b. adókejrulletbg, Széles Antal adóhSivjata.'.i fő­tisztet a IX-B. adókerületböl az I. adókerületbe. Gór on d i Növik Sándor adóhivatali tisztvi­selőt a XI. adókerületböl a H. kerületi elöljáró­sághoz, Bay Lóránt havidíjas hivatalnokot a XI adókerületböl a VI. kerületi elöljárósághoz, i végül F á y Ferenc gyakornokot a XI. adóke- rü'etböl a városgazdasági ügyosztályhoz helyez- , tér át. Fényes eSkirvő a Szent Imrevárosban. Oktő- I bér' 24-én, vasárnap vezette oltárhoz a Lenke- űti üj izraelita templomban K r á m e r Rózsit Zelmanovits Lajos. A menyasszony édes­apja, Krämer Adolf, a Lágymányos-Kelenföldi Polgári Kör elnöke, a XI. kér. izraelita hitköz­ség szertartási elöljárója, akinek népszerűségét legjobban bizonyítja a megjelent csaknem ezer főnyi közönség. A gyönyörűen feldíszített és kivilágftoitt tempómban jfrontharcos küldöttség és cserkészek álltak díszőrséget. Benesovszky Imié dr. főrabbi megható beszédben áldotta meg a fiatal pár frigyét. A szertartáson megjelent Becsey Antal kormányfőtanácsos, törvény- hatósági bizottsági örökös tag, dr. Vázsonyi János országgyűlési képviselő. Kóbor Tamás, az „Újság" szerkesztője; dr. Csapó Ferenc, ny. rendőrkapitány, a budai izr. hitközség tel­jes elöljárósága dr. Kriszháber Adolf elnökkel, a Budai Szent Egylet elöljárósága teljes szám bah, a Budai Izr. NŐégylet vezetősége dr. Gso- bádí Samuval az élén, a Nemzeti Demokrata Pálét küldöttsége, a Budapesti Festő és Mázoló I párt est lilét elöljárósága Fock Géza és Diera Ignác vezetésével, Diósi Jenő főtitkár, dr. Szi­láid1 Berta"an főorvos; Roskeö Owszej, az Al­bertfalvai Posztógyár tulajdonosa. Luncer Pál, Bidébauer István, DeSy Feéenc, v. alpolgármes­ter, dr. Rácz Vilmos éS még sokan mások a kerület társadalmából. Táviratban mentették ki magukat és gtatü’áltak: dr. Ripka Ferenc, dr. PetfacSék Lajos. dt. Duday Alajos, dr Bu- day-Goldberger Leó, Magyar Miklós, dr. Fábián Belőj, dr. Kabakovits József; Hubert Vilmos, a Budai Iparosok és Kereskedők Köre nevében. •Jósé Gallart Girbal spanyol konzul, dr. Vázsonyi Vilmosné, a 33-as F. C. és elnöke Bosnyákovits Károly, Fehér Lajos kormányfötanácsos. Katona Gyula ny. postafőitanácsos. Orel Géza dr. legújabb könyve. Most jelent meg dr. Orel Géza főigazgató könyve; „Az ipart és mezőgazdasági szakoktatás köréből”. Orel Géza egyike legtermékenyebb és legala­posabb közgazdasági Íróinknak, akinek műkö­dése, neve egybeforrt az iskolai mühielypedagó- giával, a gyakorlati, ipari és kereskedői tanonc- oktatáis modernizálásával. Több, mint három évtized óta végzi úttörő munkáját, évről-évre foglalkozik a legbehatóbban azzal a fontos kér­déssel, hogyan oldják meg a gyakorlati életre való nevelést a külföld egyes iskolái és hogyan lehet azt, ami ezekben jónak bizonyult, itthon is megvalósítani. Uj könyvében -is útmutatót kíván adni abban az irányban, hogy milyen szempontokat kell tekintetbe venni a pályavá­lasztásnál, az egyes iparágak ajánlásánál. Nem könnyű dolog ez, ha elgondoljuk, hogy 52 féle mesterség előtt áll nyitva az út. Foglalkozik a szerszámismeréttel, a francia elesni iskolák­ban a tanoncok egységes alapképzettségével, Bécs, Zürich modem iparostanonc szakiskoláival, a felsőkereskedelmi, alsófokú mezőgazdasági és háztartási iskolákkal, Tirolban és végül a Hs- vendéglös képző iskolákkal. A könyvet sok haszonnal forgathatják a szülök és szakembe­rek egyaránt. Halottak napja. Közeledik elhúnyt szeretteink Ünnepe, amikor az emlékezés virágai borítják a sírokat. Koszorúkat, csokrokat a legrégibb budai virágüzletben: Nonn Juliskánál rendeljünk. KAROLY VACSORA. November 3-án, Károly napja alkalmából barátai és tisztelői zártkörű va­csorát rendeznek dr. Hiittl Károly törvényhatósági ■ bizottsági tag tiszteletére az óbudai Korona Vi- gadó nagytermében. Óbuda así nevét Mm Saabod bántani! Keresztelési láz rombol újabban Budapesten! Naponta olvasunk újabb „ötletekről”, amelyek ezt vagy azt a vidéket akarják uj rakeresz telni I Egymásfa licitálnák, ki tud nagyobbat „odavágni” amitől a másiknak torkára forrjon a szó. Az öszj _ sze s budai kerületek is sorra kerültek és Óbuda neve is veszélyben van. Ezt pedig nem hagyjuk még Árpád fejedelemért sem, mert Óbuda heve már eierötszáz éves. Maradjon csak továbbra is Óbuda a Ifi. kerületnek ez a része, így tiszteljük igazán a hagyományt, e város történelmi múltját. Legyen az uj híd Árpád-hid, az óbudai kiveze­tő út Arpádfejédelem útja, épüljön meg a törvény- hozás álfái már 30 évvel ezelőtt megszavazott Ár­pád emléktemplom, legyen a mai Flórián téréin egy monumentálfs Árpád-múzeum, állítsák áz uj híd középső pilléréré a ffönifögllaló Hatalmas szobrát, de ne válasszák a legolcsóbb megoldást magyarságunk kimutatására, hogy Óbuda történel­mi nevét Árpádra festik áif. Ezzel kapcsolatban többi'zbeh panaszolták már a Búdai Ndpló olvasói ,hogy az iftoajelzö táblákat kicserélték és az uj tábláikon már csak a kerületet jelzik, de elmaradt a városrész neve, (Víziváros, Óbuda, Vár, Kelenföld stb.) A panaszos Levelek szigorúan megróják, aki ezt csinálta és mi ma­gunk is kiváncsiak lennénk: ki határozott igy? Az ősi1 neveket és hagyományókat a hatóságok tisz- | teljék legalábbis Budán. ___________________ A U aUtútattansáty uiia „(Halálozás.) Déryné Széppataki Rozália, a színművészet „régi gárdájának” egy tagja, Miskolcon meghalt. Déryné a matt század első (izédében született Jászberényben. Peskjul8l9- ben a Hacker-féte teremben, majd 1823-Bari, midőn Borsódmegye hazafisága létrehozta a miskolci színházat, Miskolcon ragadta magá­val a közönségét rhffVésZetévél. Az elhunyt mű­vésznő Pestén végezte be művészi pályáját, de néhány év előtt fellépett, utoljára, Miskolcon is." Ennyit, egy szóval sem többet, ir az azóta legendássá növekédett Déryné ifiasszonyról a Vasárnapi Újság, p'ontosan most hatvanöt éve, 1872 októberében. Pedig akkoriban a Vasárnapi Újság voll a magyar művelődés emlékeinek leg­féltékenyebb őrzője, minden kis eseményt részlete­ken feljegyzett, ami a magyar múlttal összefüg­gött. Mért tehát e közöny éppen Dérynével szem- 1 ben? A magybráZát egyszerű. Déryné a maga idejé­ben nem volt olyan népszerű, mint ma. Hites nap­lóját csak halála után adták ki és túlajdonképeni nagyságát ennek■ a naplónak köszönheti. Színpadi sikereit messze felülmúlja ennek a bűbájos könyv­nek a sikere: örök időkre állított benne emléket ntétgának D'ér))né. Góéthé irjá Benvenuto Cettini emlékiratainak fórditákátvóz irt előszavában, hogy Cettihinék, a réheszárisz nagy ötvös- és szobrász­művészének legnagyobb müve maga Cellini, az ember, melyet emlékirataiban állított fel. Ugyan­ez áll Dérynére is: akármily kivédő színésznő volt is, művészete nem vetekedhetett azzal az emberi dokumentummal, amelyet magának naplójában át­ütött. Ma színmüvek, könyvek, szobrok jelzik^- Déryné emlékének útját, akkor pedig csak ez d— néhány, dem is nag'yon elismerő sor. Különös a hathatatlanság útja. Néha csak ke­rülő úton lehet oda eljutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom