Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-06 / 18. szám
Budai Napló 1937. május 6. lendő óta próbáljuk már építeni a magyar köz é’etet, keresztény és nemzeti vonatkozásban. So kát értünk el a társadalmi morál, a közgondolko dás megváltoztatása terén, de legkevesebbet, sőt semmit sem értünk el a művészet és irodalom terén. Én bizom annyira Buda, de utána Pest ke- resztény társadalmában, hogy ezt a szükséges 1 milliót össze fogja tudni hozni. Ha a színház ál- lani fog, én azt hiszem, hogy a nagybizottság abban a pillanatban át fog alakulni a budai színház barátainak társaságává és meg fogja választani a maga kebeléből a budai színházi bizottmányt fcn a magam részéről a legnagyobb örömmel és szeretettel veszek részt ebben a munkában és kérem keresztény magyar testvéreinket hogy ebben u törekvésben semmiféle elkülönülést ne Ismerjenek. Értsék meg már az első hivó szót. Én azt hiszem, hogy korszakalkotó lehet ez a nap Magyarország történetében. Az első fehér szinházi kultúrának megszületése nagy esemény a mi országunkban, az első uj törekvés a legnehezebb ugaron. A polgár- mester ur már annyira segített, hogy a kiírással vár, tehát időt ad. Mi nem leszünk egyebek, mint pályázók, akik mellett más nem érvényesülhet. Ml százszázalékosan akarunk beleszólni. A magam részéről minden támogatást felajánlok. Egyesületek csatlakozása a mozgalomhoz Antalffy Andor ny. min. tanácsos bejelentette a Hegyvidéki Egyesület és az Orbánhegyi Egyesüleii csatlakozását a mozgalomhoz.-— Már Apponyi Albert 1906—10 közötti időkben való kultuszminisztersége idején vetette fel a gondolatat — mondota — hogy Budának színházra van szüksége és Apponyi is magáévá tette ezt a tervet. Azonban ez elaludt. A kultuszminisztérium akkor a Döbrentei térre tervezte a színházat, azzal az indokolással, hogy Pest közönsége is fogja a színházat támogatni. Mindenképpen helyeslem, hogy színházat oda építünk, ahol eddig is volt. Itt van a közlekedés gócpontja. Kacsics Margit törvényhatósági bizottsági tag volt a következő felszólaló: — Nagy örömmel üdvözlöm ezt a gondolatot, különös lelkesedéssel, hogy a fehérszinház gondolata fűződik hozzá — mondotta. Akik keresztények és magyarok, azok velem együtt fogják üdvözölni ezt a gondolatot. A munkának a nagyrészét min dig a férfiak dolgozták ki, de a kivitelben mi nők is nagy segítséget ajánlhatunk fel mint minden tár sadaími és kulturális 'munkában. A keresztlány asszonyok párlszervezettsége és a szociális misszió- társulat részéről ajánlom fel a nők munkáságát. Dr. vitéz nemes Juhász Jenő fővárosi törvény- hatósági bizottsági tag emelkedett szólásra és kijelentette, hogy annakidején a Budai Színkör lebontását nagy erővel támogatta. Meg van győződve arról, hogy a megindult mozgalom helyes utón jár és annak a munkásságnak, amelyet maga elé tűzött, meglesz a jutalma. Állani fog Buda kőszin- háza, amelyet nem az öncélú tőke fog irányítani és nem az anyagi érdeket jelentő szinházpolitikát fogja űzni. A legnagyobb lelkesedést kell kiváltani Buda nemes tradícióit őrző polgáraiból, hogy a színház felépítésére szükséges tőkét előteremthessük. Meg van győződve arról, hogy Buda közönsége teljes megértéssel fogadja a maga színházának felépítési gondolatát és megmenti a régen óhajtott s nagyjelentőségű kulturközpontjá! a maga lelkiségének és szellemének. Haspelné Balázs Lujza, Radnay Árpádné, vitéz Gálócsy Zsigmond s mások felszólalása után Padá- nyi Gulyás Jenő építészmérnök javaslatára elhatározták a tervezet kiépítésének módozatait, majd egyhangúlag megválasztották az intézőbizottság elnökévé almási Balogh Elemért, ügyvezető főtitkárrá Somody Páll, az elnöki tanács tagjaivá 'Andor Endre ny. államtitkárt, 'Antalffy Andor ny. miniszteri tanácsost, Ágoston Gézánét, a MANSz alelnö- két, dr. Bényi Károly, Bocsáry Spur Kálmán, K. Császár Ferenc, Cselényi Pál, dr. Dorner Gyula, Gáldy Béla, Hegedűs Amand, Hencz Lajos, dr. 11- lefalvi 1. Lajos, dr. vitéz nemes Juhász Jenő, dr, Kasics Margit, dr. Kuncze Lajos, Pintér Jenő, Szántay István, Tóth Gábor, Vály Ferenc dr., Vá- lyi Lajos dr. törv, hat, bizottsági tagokat, Bittér Illés tankerületi főigazgatót. Láng József, a Gaz'd. Biz. Szőv. vezérigazgatóját, Lip'.ay Lajos dr, Községi Takarék vezérigazgatóját, Wünscher Frigyes a Hangya Szőv. vezérigazgatóját, dr. Ajtay József ny, közig. bír. tanácselnököt, Gegas Dániel ny, főkapitány helyettest, Pávay Vájná Ferenc főgeológust, Kovács 'Alajos államtitkárt, Kovács József tábornokot, Guilleaume Árpádnál, Slachta Margi- toi, dr. Korpás Ferenc tanker, főigazgatót, Bánla- ky Géza központi igazgatót, Bilkey Papp Lajos lg. főorvost, Bekker Jenő ezredest, Dávid Antal egyetemi tanárt, Somody Istvgn szerkesztőt, Térfy Béla v. minisztert, Morcay Jenő ny. államtitkárt, Padányi Gulyás Jenő építészmérnököt, Medriczky Andor fővárosi fogalmazót, Csilling Dezső műszaki tanácsosi, Lippay Gyula, a Budai Napló szerkesztőjét, Szigéthy Endre a Budai Hírlap szerkesztőjét, vitéz Gálócsy Zsigmond mérnököt, Glazewsky Adóm bakneégvezetőt, Biskey Karola a postaegyer sülét örökös elnökét, Krén Margitot, a fővárosi Erzsébet Árvaház igazgatóját, dr. Fabinyi Henrik- nét, Kertész Róberlnét, Jármay Károlynét, ifj. Gonda Bélánál, Szigetvárg Károly gimn. tanárt, Székelyné Sólymos Beát, Reviczky Ábrisnét, vitéz Baky László csendőrszázadost, dr. Sándor Árpád ügyvédet, nagyiványi Fekete Béla miniszterelnökségi sajtóelőadót, dr. Nádas Béla ny. törvényszéki bíró, ügyvédet, Medgyasszay István műegyetemi tanárt, dr. Lator Géza miniszteri osztálytanácsost, löt, Kiss Károly műszaki felügyelőt, dr. vitéz Afen- nagyiványi Fekete Lajos v. országgyűlési kép vise sáros Zoltán ügyvédet, Pogány F. Béla a Hangya főtisztviselőjét, Szombathy Kálmán igazgatót, Ambrus Pál dr. ügyvédet, Magasházy Béla gépészmérnököt, Németh Lajos .középiskolai tanárt. A mozgalom rövidesen felkéri magas védnökeit, majd létrehozza a részvénytársaságot és megindítja a nagy propagandát a részvényjegyzésre Reflexióit fjárom nagy budai Kérdéshez, Irta: Nádas Béla dr. ügyvéd, ny. törvényszéki biró A „Budai Naplódban a közelmúltban Buda legégetőbb kérdéseiről számos cikk jelent meg. Legyen szabad ezekre az alábbiakban röviden né- hány szerény észrevételt tennem: Rendkívül felemelő az az ünnepi gondolat s ideális terv, hogy Buda állandó színházát Buda polgárai a maguk erejéből és áldozatkészségéből építsék fel. Sajnos azonban, a mai nehéz gazdasági viszonyok közölt számolnunk kell e szép terv esetleges kivihetetlenségével is. Erre az esetre talán megfontolás tárgyává tehető a következő elgondolom: A megfelelő telket adja e színház céljára a székesfőváros. E telekre az állandó színházat építse fel az állam. A felépült színház legyen azután téli évad alatt a Nemzeti Színház és az m. klr. Operaház együttes, nagyobb méretű kamaraszínháza, a mai pesti Kamara Színház és Városi Színhez helyett, mint volt a múltban Budán a kedves emlékezetű, intim Várszínház. A nyári évadban pedig adják bérbe valamely magánvállalkozónak, oly célra, melyet eddig a lebontásra ítélt Budai Színkör szolgált, avagy oly kombinált formában és oly megfelelő városi telken építse fel az állam Budán ezt az állandó színházat, a kialakítandó fürdőváros és nyári idegenforgaom követelményeivel is számolva; hogy a nyári évadban a rég óhajtott és megoldásra váró „Szabadtéri Szinpad“-ként is szolgálhasson. Szóval egyformán és együttesen szolgálja ez az állandó szinház úgy Buda rohamosan megszaporodott lakósságának, mint az egyre erősödő idegenforgalomnak és az immár testet öltött fürdővárosnak érdekeit is. Buda polgárai pedig sürgősen és lelkesen tömörüljenek és alapítsák meg a „Budai Szent István Színház Barátainak Egyesületét“ társadalmi egyesülés formájában. Természetesen csak az esetben ha nem sikerülne létrehozni a „budaiak színházát“, A. muzulmán világ Szent Budája Minden tekinlben osztom a Budai Naplónak azt a céltudatos propagandáját, melyet a Gül-baba mecset és mohamedán otthon megépítése érdekében fejt ki. Adja a jó Isten, hogy belátható időn belül teljes siker koronázza ez irányban önzetlen, lelkes, agitativ munkáját. Mint fanatikus rózsadombi, nem mulaszthatom el azonban, hogy ez alkalommal a nagy nyilvánosság elölt is le ne szögezzem, egy-egy bátortalanul elhangzott újabb tervvel szemben, hogy úgy a mecset, minit az otthon egyedül és kizárólag csak a Rózsadombon épülhet fel, tradicionális okokból és nem a Tabánban vagy másutt és pedig közvetlenül a mohamedánok szent zarándoklati helyévé nyilvánított Gülbaba sírhely (türbe) körzetében. Ez okokból oda kell hatnunk, hogy e síremlék és egész környéke magánkézből közkézre kerüljön és mielőbb valóságos fürdőoárosi és idegenforgalmi attrakcióvá, keleti központtá fejlesszék ki mecset emelésével, mohamedán-otthon építésével és körülöttük jellegzetes park létesítésével. Mily mérhetetlen vonzóereje lesz majd az ek ként méltóan kialakított kegyeleti helynek Kelet felé, mohamedán testvéreink felé! És mily megka pó idegenforgalmi attrakció lesz a Dunán érkező idegenek számára a Margit-szigettel szemben, a kies Rózsadombon a Dunára kikönyökölő, karcsú me eset, hátterében fi 'közeljövőben Ibarokkstílusban restaurálásra kerülő Veronika-uti kápolnával, ez zel is példázva a testvéri kapcsolatot a kereszt és a félhold között. E síremlékhez fűződő legendakört, ha szükséges, mesterségesen is táplálnunk kell. E síremlékben rejlő) elsősorban keleti idegenforgalmi vonzóerőt céltudatosan el kell mélyítenünk. E síremléket és környékét s a szent Budát kell megtenni az európai izlám gócpontjának. Éppen ezért a mecset mellett felépítendő mohamedán otthonban a muzulmán rítusnak megfelelő konviktus, szálloda, vendéglő s kávéház is kell legyen, hogy ekként rítus szerint kellően elláthassuk’ majd' a szent Budára egyre sűrűbben idesereg'ö keleti zarándokokat, fejedelmeket és hogy a szent Budára összpontosítsuk a tanulmányaikat az európai fővárosokban jelenleg szétszórtan folytató mohamedán ifjak zömét, hogy ilykép azok elsősorban a mi európai hírű főiskoláinkon szerezzék meg szakképzettségüket és szaporítsák ez úton őszinte barátaink sorát. Újabb izlám főiskola felállítására azonbari éppen ezért nincs szükség s nyilván tévesen említette a cikkíró ily iskolának is szükséges felállítását a mecset körzetében. Buda fásítása és parKozása Buda fásítását és parkozását (sohasem lehet eléggé propagálni. Igaza volt a cikkírónak, amikor „Rózsadombi Egyesület“-et aposztrofálta e téren, példának hozva fel egyesületünk aktiv közreműködését a múltban a Rózsadomb eredményes be- fásítása és parkozása körül. Igenis, saját költségén kezdte el egyesületünk évtizedekkel ezelőtt a Rózsadomb fásítását s ezt a kezdeményezést melegen ajánljuk a közcél érdekében a többi Buda-hegyvi- déki egyesületek figyelmébe is. Abban azonban nincs igaza a cikkírónak, hogy ellanyhultunik volna újabban a fásítás rendszeres s fokozatos folytatásával. Állandóan szorgalmazza ugyanis egyesületünk az illetékes tényezőknél úgy az újabban nyitott s kiépített rózsadombi utak be- fásítását, mini a rózsadombi terek parkozását is. És az egyre szűkebbre szabott városi, pénzügy) keretek és közmunkaprogram dacára jelentős eredményeket érünk el tagadhatatlanul még most is úgy a fásítás, mint a parkozás terén. A közelmúltban alakította ki szorgalmazásunkHELLA de PINEDO a Theater an der Wien volt primadonnája minden este Regent Kávéház - ban j I.,Keleti Károly utca I. szám Zongorán kísér NOLDI SCHOOL! ra a mindenkor hivatása magaslatán álló székes- fővárosi kertészet igazán minden elismerésre méltó módon a Margit-utcai és a Barsi-utcai ka bájos terecskét, majd mostanában fejezte be a Ve- ronika-uti kápolna körüli, elragadó kilátású tér parkozásának nehéz munkáját, a legcsodásabb pa- norámájú József-hegyi kilátó és vízmedence környékének parkozását, végül jelenleg formálja szakértő kézzel és áldozatos szívvel a szépséges fekvésű Vérhalom-teret. Továbbá éppen most fogott hozzá a Rózsadomb főforgalmi utjának, a 25 méter széles Bimbó-út alsó szakaszának fásításához is, hogy még az ősszel folytassa azt az Alsó- majd a Felső-Törökvész úton. De nemcsak pénzügyi akadályai vannak az utak fásításának, hanem igen sokszor egyéb akadályai is. így sok helyen a kemény, szikla , rózsadombi talaj, melyben a 1 fák ültetéséhez szükséges ,kte- nyész-árok“ létesítése szinte lehetetlen, de mindenesetre rendkívül költséges. Továbbá elsősorban és legfőképen: az egyes gyalogjárók keskeny volta. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a jövőben nem ültetik be sorfákkal az 5 méternél keskenyebb utakat, bár szerény nézetünk szerint e határt 3 méterben kellene limitálni. Ezért egyesületünk körlevélben arra hívta fel tagjait, a rózsadombi villa- s telektulajdonosokat, hogy az ily keskenyebb utak mentén mindenki a saját telkén belül, közvetlenül az utcai kerítése melleit ültessen a saját költségén gyorsan magasra növő, nagylombú fákat, hogy azok árnyékolják be kellemesen útjainkat, anélkül \azonban, hogy az ilyen keskenyebb gyalogjárókon akadályozzák a közlekedést, az egyes közművek (telefon, elektromos vezetékek stb.) lefektetését és anélkül, hogy zavarják az utcai közvilágítást. Nem lankadtunk tehát el és nem is nyugszunk addig, amíg közmegelégedésre nem lesz befásítva a Rózsadomb minden egyes befásltható útja és nem nyújtanak enyhe árnyékot az érdekelt telek- tulajdonosok áldozatkészségéből a Rózsadomb ke- vésbbé széles, hatóságilag be nem fásítható, ösz- szes gyalogútjai is. Ezekben óhajtottam röviden és szerényen reflektálni a „Budai Napló“ fenti közérdekű cikksorozataira. 20 Extra szabású R A G L Á N pengő havi részletre BÁNKI URISZflBÓNÁL, II , FÖ-UTCO 83. SZ. Budái! SUGAR-cipő megbíZhUtÓ! GTágrelpflKlian is nagy választék 1., Krlsztlne-körul 61. — Postapalotával szemben A budapesti ivókúráiról rta és a Hollós Mátyás Társaság ülésén előadta: Nemes 1. György dr. Ma már ország-világ előtt kétségtelen, hogy Budapest, a magyar korona gyöngye, szépséges fürdővárosunk, melyet gyönyörű fekvéséért, hegyi panorámájáért, pompás építményeiért, kulturlétesitmé- nyeiért a Duna királynőjének neveznek, számos gyógyfürdőjével, bőséges melegforrásaival és kese" rűvizkutjaival, hires orvosegyetemével olyan egyedülálló téli-nyári világfürdő, mely méltán viselhe'.i a thermák és keserűvizek metropolisának nevét. A budapesti gyógyforrásoknak kétezer éve ismert kiapadhatatlan energiája azonban nemcsak külső, fürdési használat következtében mutat fel — már a kelták és rómaiak, majd a törökök által is kiaknázott — gyógyhatást, hanem évszázadok óta ismeretes ezeknek az úgynevezett „orvos“- vagy javasvizeknek belső, ivógyógymód alakjában való használata is. A milliónyi liter — ma még sajnos nagyrészt felhasználatlanul a Dunába ömlő — gyógy energiának, a hőforrások — és keserűvizeknek az ivógyógymód keretében való taglalása rövid történeti, ásvány- és gyógytani dióhéjba foglalt ismertetése és leírása: ennek a kis dolgozatnak célja és témaköre. I. A hévvizű ivóforrásokról. A hévvizek eredetükre nézve is mint törtél- neti és alkati szempontból is, élesen elkülönülnek a keserűvizektől, bár vizalkatrészűkét illetőleg ezek is főleg neptunikusnak mondhatók Neptun lévén a tenger istene, könnyen megérthetjük az elnevezés értelmét: a tengervíz páráinak a szél által szárazföld felé sodort tömegeit itt a budai hegyek fölött a magyarok Istene fogadja és azok lehűtés folytán mintegy 250 négyszögkilométernyi területen hullanak esők alakjában alá, hogy mint atmoszférikus csapadék aztán a budai Dunaparton emelkedő hegyek, gerincét alkotó szürkésfehér repedéses dolomit s sárgás mészkő kőzeteibe szivárogjanak és azok nagymérvű tároló képessége folytán igen nagy mélységbe, az Alföld pereme alatt az ottani vizekkel együtt felgyülemkedjenek. Oldva a kőzetek földesmeszesnek nevezett sóit, magábavéve kénes gázokat, gőzöket és rádióaktiv elemeket, ezektől és a nagy viznyomástól hajtva felszállani igyekeznek. A harmadkori tengeri üledékekből, származó vízát- nemeresztő rétegek azonban ezeket az elzárt víztömegeket csak ott eresztik fel' szabadon, ahol a földkéreg egyszer a geológiai korok valamelyik ezredévében a budai Dunapart hosszán történt tektonikus földrengés folytán megtört, lépcsőzetesen lesüppedt (vetődött.) így magyarázható a budai „termáüs vonal“-nak létrejötte, amelynek mentén a Római- parttól és Csillaghegytől egész a Gellérthegy déli lábáig erednek értékes hévvizű forrásaink, melyeket, mint látni fogjuk, már az itteni őslakók is ismerlek, fürdésre használtak, sőt ihatták is vizüket. Történeti adatok szerint az aravise és kelta népek telepedtek az |szaki fo rásos. mellé és az Ak Inke név a bővizek forrásának városát jelentette, amiből a rómaiak nyelve Aquincumot csinált A Krisztus utáni Il-ik században itt 60 ezernyi lakósú várad volt, mint Tausz dr. és mások megállapították, 9 jól berendezett fürdővel. Katonai fürdőorvosok gyógyították a lábfájós legionistákat. Közvetett bizonyiték szól amellett, hogy belső gyógyításra is fogyaszthatták a gyógyvizet. így például egy Sant- anderben tallált ezüstcsészén látható metszeten az Istennő korsójából előgőzölgő gyógyvizét a Salus Umeritana-i gyógyforrásnak egy szolga beteg gazdájának nyújtja. Egy öszvérhuzta hordósfogat az ásványvizüzemek első — bizonnyal deficitmentes — típusa. Római' orvosok közül Caelius Aurelius ajánlotta bizonyos betegségek ellen az ivógyógymódot, mig Plinius — megelőzve sok mai kollégát — már a mértéktelen használatuk ellen ki is kelt. A középkor évszázadait illetőleg kevés történeti adatunk van a budai ivókúrákról. Amennyire előttünk áll Anonymus, a névetlen jegyző feljegyzése Attila és Árpád „felhéwizi“ városáról, az árpád házi királyoknak, majd Zsigmond és Mátyás királyainknak fényes fürdőiről szóló leírások, ügy- annyira kénytelenek vagyunk a török hódoltsáj idejére várni, mikor az első irodalmi nyom egy Budán járt jóhiszemű angliusnak, Brown Edward- nak könyvében bukkan fel. A törökök nemcsak számos szép fürdőépületet emeltek, minthogy val lásuk parancsolta a fürdést, de beteg katonáikat is itt Budán gyógyították. A még ma is fennmaradt Rudas, Király fürdőink török kupolás-oszlo pos gőzfürdői hirdetik kelet felé, mint kiváló balneOlogiai és idegenforgalmi attrakciók, Budapest fürdőváros hajdani virágkorát. Éppen a Királyfürdőben — a törökök Tachteli, vagy Táblafürdőnek nevezték — látta Brown, amint egy mozlim a gyógyvizet itta is és egy a forrás alá tartott ezüstpénz — 'arannyá vált. (Kénsárgulás). Már itt említhető meg, hogy adataink szerint a Hungária forrás foglalata is törők eredetű, So- koli pasa derviskolostorának helyén áll. De, mint a többi csorgónak hivott ivókút, a törökök kiűzése közben pusztító harcokban betemetődött s csak kétszáz év múlva, Hegyei Gyula 1881-ben megjelent prospektusában’ hallunk történetéről. Eszerint mai Rudasfürdő (amit előbb Bürger-, majd a hajóhidról Bruck-Brückenbadnak hívtak) észak felé egy szállodácskával érintkezett, amely az Erzsébet hid építéséig állott kb. a leendő hid tengelyében. Ennek, aiz első gőzhajókról „ Propeller“ nevet (Visedő kis hotlelnek udvarán, a Gellérthegy lábához támasztott kőfal előtt állott Hungária királynői szobra s előtte a Hungária forrás csapja. Az itteni ivókurázásnak azonban már ebben az időben régen nagy konkurenciát jelentett a \császárfürdői gyógyforrás ívókútja. Gyógyudvará- val, sétányával, zenéjével és diétás éttermével már a szabadságharc előtt és után is ez tartotta a rekordot. A kiegyezés uára nagy lendületet adott a budai ivókúráknak Zsigmondy mérnök 2 artézi fúrása, amelyek közül a margitszigeti forrás 1868-ban történt felfakadását maga Ferenc József király és Erzsébet királynő is megtekintette és a gyógyvízből, egykori rajz szerint, kóstolt is. Nyulakszige- tén kezdett el fúrni, de a víztároló dolomitréteg itt már 1000 méterre lévén, csak 9 évi munka után sikerült felhozni Európa egyik legmagasabb hőfokú (73 fok C) vizét. A városi tanács meg is vonta a fúrás költségeit, de Zsigmondy a kutató zseni szívósságával saját anyagi erejéből érte el célját. A régi omnibusz-állomásnál, a Délibáb utca végében állottak az első artézi kutak, ahová nagy zarándoklás indult naponta a gyógyvízért. Ma már az 1913-ban épült Széchenyi fürdő egyik pompás kupolacsarnokában isszák a gyógyvizet. Ebben az időben már nagy ivókultusz volt a Margitszigeten és a Lukácsfürdőben is, megjelentek az első szénsavval telített ásványvizek is: az Ilona, Kristály, és Palatínus. Ivókúráink újkorát csak a háború végétől számíthatjuk. A főváros vezetősége, látva a gyógyvizek ivókúráiban rejlő nagy gyógyító és gazdasági energiaforrást, 1924-ben emelte a Hungária ivó- csarnokát és teremtette meg a Harmatviz előállítására és szállítására az Ásványvizüzemet. Az Erzsébet hid budai hídfőjénél ma már több mint másfélmillió poháradagot használ el az ivókurázó közönség. Igaz, hogy ehhez hozzájárult a legújabban fúrt Attila (kénes) és Juventus (rádiumema- nációs és szinrádiumsótartalmú) forráskutak feltárása és foglalása. Ezek, valamint a margitszigeti és lukácsfürdői uj kutak és ivócsamokok létesítése, a további tabáni fúrások, az uj Széchenyi fürdői 1000 méteres artézi fúrás, nemkülönben a tervezett sétányok, térzene és Gyógyforráskutató Intézet — amely a vizek biológiai gyógyhatását lesz hivatva tudományos esetgyüjtések kapcsán megállapítani — mind- megannyian a budapesti hőforrásokkal végzett ivókúrák |-jövőjének egész gigantikus perspektíváját vetik előrel (Folytatjuk.)
