Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-06 / 18. szám

VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

ALAPÍTOTTA : V I R A A G BÉLA SZERKESZTI:

LIPPAY GYULA dr.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN

Buda egész társadalma megmozdult, hogy megteremtse az állandó kőszinházat

R Gellért-szálló nagytermében rendkívüli lelkesedés mellett megalakult a színházépítés

intézőbizottsága

A Haytyság&s fejedete*o

„Recrudescunt \ulnere ..hirdeti a szobor. És mégis: azt kell mondanunk, egy fájó sebünk begyógyult azzal, hogy a Fejedelem ércalakja végre odakerült a nemzet pantheonjába, a parlament épülete elé. A magyar törvényhozás nagy adósságot rótt le ezzel: részben letörölte att a gyalázatot, amely a hírhedt „nóta Rákócziane“-val tapadt reá. A megalkuvó, szolgalelkű megyei országgyűlés hazaárulónak deklarálta ebben a törvényben a fejedelmet, fej- és jószágvesztésre ítélte őt: minden magyarnak elégtétel, hogy most az országgyűlés háza előtt áll a „hazaáruló“ gyönyörű szobra.

Két idézet is van a szobor talapzatán.

A harmadik azonban, az amelyet talán legszívesebben látnánk ott. „Amit tettem, aid a szegénység érdekében csele-\ kedtem“ — Írja a fejedelem és a mai időkben úgy érezzük, hogy ennél nagyobbat, nemesebbet, szebbet nem lehetett volna odavésni a márványtalapzatra.

A mi korunk uralkodó eszméje a szociális gondolat. II. Rákóczi Ferenc minden cselekedetét ez ai gondolat vezette — közel harmadfél évszázad előtt. A hatalmas, dúsgazdag fejedelmi család sarja fegyvert tagadott és elúeteűt magától mindent, mindent, hogy a szegény népnek, a misera plebsnek jobb sorsáért küzdjön és szenvedjem

A gyönyörű ünnepségek után, amikor a fejedelem emberi, katonai és politikai jelentőségét annyi tisztelettel és igaz hódolattal méltatták, nem szabad elfeledkezni arról a Szívről, amely Rákóczi Ferenc fejedelmet minden cselekedetében vezette. A szívről, amely a magyar szabadságétt, az ősi alkotmányért, de legelsősorban a Szenvedő, elnyomott magyar nemzet jólétéért dobogott. A Nagyságos Fejedelem csodálatos szépségű alakján ez a szociális érzés egyik legtagyogóbb gyöngyszemeknek és ha nincs is odaírva a szobor talapzatára, mégis ez ragyog a legfényesebben.

A matytycw lóunfy

Elmúltak az oszrák államfő látogatásának szép ünnepnapjai, de a fényes ünnepségek gyönyörű sorozatának van egy fejezete, amelynek ragyogása sohase múlhatik el belőlünk: a magyar katona, a honvédség felvonulásának feledhetetlenül szépséges látványa. Vigasztaló, bátorító, felemelő volt a magyar haderőnek ez a bemutatkozása : büszkébbek, boldogabbak lettünk utána.

Kicsiny ez a hadsereg. A békediktátum és ellenfeleink agyarkodása nem tűri, hogy egyenlőjogúak legyünk katonai téren. Mégis, aki látta ezt a gyönyörű felvonulást, annak meg kellett éreznie, , hogy legalábbis egyenlőjogúak vagyunk: Ezt a mi kis, szinte parányi hadseregünket nem a szuronyok sokasága, ágyúk, tankok és géppuskák tömege teszi nagyobbá, mint övékét, hanem az a lélek, amely minden egyes magyar katona arcán ott sugárzott, az a szellem, amelyet a mi maroknyi hadseregünk ural.

Miklas szövetségi elnök baráti látogatását, a két ország összeforr ásónak ünnepnapjait ez a katonai szemle tette mindennél szebbé. Az a tudat, hogy ezek a gyönyöiHí fiúk a mieink, a mi lelkünk ég bennük, az aiz ezeréves magyar láng, amelyet soha semmi nem tudott eloltani és amelynek szikrázva lobogó szenű tüzét méltó kezek viszik tovább, a magyarság új évszázadai és évezredei felé. i

A budai színház létesítésére indult mozgalom nagy lendülettel halad a megvalósulás felé. A mozgalom intézőbizottsága a Gellérl szálló hangverseny- termében április 30-án tartotta alakuló ülését

almási Balogh Elemér titkos tanácsos, felsőházi tag

elnöklésével. Az ülésen Buda várospolitikai és társadalmi vezetői nagyszámban vettek részt.

Az elnök megnyitójában üdvözölte a közel száz főnyi közönséget:

— Ezt a díszes társaságot — mondta — az a régi hagyományokon alapuló összetartás hozta össze, amelyet Budapest életében legfőképpen Bu- dájn tapasztalhatunk. Az ősi dicsőségben, fényben 'sütkérező Buda, akármilyen szoros testvéri viszonyba került is a balparti Pest városával, mindig meg tudta őrizni régi patinás múltjának maradványait, külsejében és főleg polgárainak lelkületűben.

— Talán már-már elszunnyadt ez az évszáza: dós hagyományokon alapuló .érzés, — folytatta Balogh Elemér — de nagy gondolatok mindig fel tudták lazt éleszteni. Ilyen nagy gondolatot támasztott életre az utolsó hetekben Budapest székesfőváros polgármesterének az az intézkedése, hogy a Horváthkert árnyas ligetében, száz év óta fennálló nyáriszinház épületét a közbiztonság is (egyéb Szempontok érdekében lebontatja. Ugyanakkor felvetődött az a terv, hogy a főváros Budán állandó színház felépítésére adjon engedélyt és aki ezt a színházat előírásának megfelelően felépíti, 35 évre megkapja annak díjtalan használati jogát.

— Az a gondolat, hogy Budának állandó színházra van szüksége és hogy ez a színház meg is lesz, mégpedig mint állandó téli-nyári színház, kőből, acélból, vasbetonból, üvegből, talán márványból is, egyszerre megmozgatta Budaváros poígálrait régi lokálpatrióta! érzésében.

Elmondta aztán Balogh Elemér elnök, hogy ez a színház az egyre fejlődő és háromszázezer főre szaporodott lakosú Budán talán» üzletnek sem rossz.

— A magántőke — mondotta — amely minden üzleti lehetőséget kellő időben kiszimatol, mérlegel és megfelelő adottságok esetén a maga részére akar biztosítani, az állandó budai színház gondolatát is ki akarja sajátítani. Mi nem foglalhatunk állást a tőke ellen, de igenis állást foglalhatunk ,az olyan mentalitás ellen, amely az állandó budai színház 35 évre való megszerzésével, a budai léitektől teljesen távol átló idegen eszmeáramlatok hirdetőjévé válnék és a nagyobb üzleti haszon érdekében el akarna térni a nemzeti és keresztény világnézettől. így merült fel az a gondolat a Budai Napló hasábjain, hogy ha jó üzlet az állandó budai színház a tisztán profit szempontok által vezetett töke számára, akkor a budai társadalom erőinek összefogásával meg lehet és meg kell teremteni ezt a színháza1. Buda közönségének áldó- j ,zatkészségéből.

Egy budai polgárnak, Somody Pálnak köszönhető az a kezdeményező lépés, hogy belevetette a budai közvéleménybe ezeket a gondolatokat. És köszönhető azoknak, akik legelsőknek állottak a gondolat mellé: Somody Istvánnak, a Magyar Névmozgalom országos ügyezető elnökének, a Magyar Távirati Iroda csoprotvezetőjének és dr. Medriczky Andor fővárosi fogalmazónak.

—i Meg kell emlékeznem azokról is, akik a közvélemény irányítása szempontjából olyan fontos újságcikkekben kiélték la inozgalom támogatására: Lippay Gyula szerkesztőről, aki lapjának hasábjait már eddig is a mozgalom szolgálatára bocsátotta, Hencz Lajos postafőigazgalóról, a Nemzeti 'Egység Párja törvényhatósági bizottsági tagijáról, dr. Diúvid Antal '.egyetemi magántanárról, Padányi Gulyás Jenő ok!, építészmérnökről, Somody István szerkesztőről és dr. Medriczky Andor fővárosi fogalmazóról.

— Azonkívül köszönetét mondok különösképpen dr. CsellSnyi Pál törvényhatósági (bizottsági tagnak, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnökének és mindazoknak, akik minden jogi kötelezettség nélkül, de mégis egy közös nagy cél érdekében önzetlenül dolgozó előkészítő bizottság

tagjai voltak és a mai napon tisztségükéi leteszik I az intézőbizottság kezébe, amely mostani gyülé- I sünk alkalmával mondja ki megalakulását.

1200 személyt befogadó, modern, téli-nyári színházra van szüksége Budának

Ezután átadta a szót a mozgalom egyik vezetőjének Somody István szerkesztőnek, aki az előkészítőbizottság nevében megköszönte almási Balogh Elemérnek a mozgalomhoz való csatlakozását és fáradhatatlan munkásságát. Majd a mozga lom eddigi eredményének ismertetése után a kővetkezőket mondotta:

— A budai színház létesítéséről nagyon régóta álmodozunk. Budának talán évszázados álma ez, de hogy félszázados komoly vágya, kívánsága, arról már adataink vannak. Nagyon sok egyesület, különböző testületek folytattak ilyenirányú mozgalmat. Nagyon sajnáljuk, hogy nem üdvözölhetjük körünkben Andor Endre ny. államtitkár urat, — akit a megjelenésben az gátolt meg, hogy nem tartózkodik Budapesten — s aki a Budai Polgári Kaszinóban régóta lelkes mozgatója volt ennek a kérdésnek. De örülünk, hogy itt üdvözölhetjük az ügynek másik igen lelkes támogatóját, An'.alffg Andor ny, miniszteri tanácsos urat, aki még Ap- ponyi Albert kultuszminisztersége alatt, négy évtizeddel ezelőtt indtiványl tett és azon volt, bogy Budának állandó színháza legyen. Appongi maga is akart Budán színházat. Akkor nem sikerült.

— Most érkeztünk el oda, hogy Szendg Károly polgármester ur erélyes közbelépése megadja a lehetőséget a budai szinház építésére. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a színházi vállalkozó tőke érdeklődése felébredt a budai szinház iránt is. Buda a maga szellemiségének megfelelő színhazat akar és benne a tiszta művészetet akarja meg

honosítani. Ez a mozgalom azt célozza, hogg Buda közönsége magáénak tudja színházát.

— Fontos, hogy messze évtizedekre fennmaradjon Buda szinügyi és kulturális életében ez a mozgalom, amelynek további elgondolása, bogy odáig fejlődjön, hogy beleszóljon a filmgyártásba is. Nagyon fontos, hogy jövőre, amikor Szent István királyunk halálának 900 éves évfordulóját ünnepeljük, Budának ez az állandó színháza álljon és szolgálhassa nemcsak a magyar knlturát, hanem a magyar idegenforgalom érdekeit is.

— A főváros kiírandó pályázatában 1200 személy befogadására alkalmas színházról volna szó és erősen kell törekednünk arra, hogy a magunk részéröl is résztvehessünk ebben a pályázatban. Az intézőbizottságot kiegészítjük Buda közéleti tényezőivel, a nagy társadalmi bizottságnak pedig olyan nagy létszámúnak kell lennie, hogy Budán csak a megépülő szinház legyen képes befogadni, de ez is csak a legnagyobb zsúfoltság mellett. A modern technika vívmányával megépülő színházat, amely állandó téli szinház lesz, hűtőberendezéssel kell létesíteni, hogy megmaradjon majd nyári ope- rettszinházként egyedül a porondon, mert hiszen az is célunk, hogy Pestről is áthozzuk a közönséget. Ebben a kérdésben, amint itt is megállapítható, megteremtődött a keresztény nemzeti egység.

— Felmerült az az uj gondolat, hogy Buda szélén akarják megvalósítani a színházat. Ezt a színházat csak azon a helyen tudjuk elképzelni amely leginkább központja Budának, ahova' tradíció köt s amely minden oldalról a legkönnyebben megközelíthető: a Krisztinavárosban.

b _____r •

10,

008 darab 100 nennfis részvény

Ezután Somody Pál, a gondolat elindítója es ( lelkes propagálója tett javaslatot arra, hogyan í szerveztessék és indittassék meg az a mindent / átfogó társadalmi mozgalom, amely részvénytársa- / ság keretében, részvények jegyzésével teremti elő a színház felállításának költségeit. A szinház elöálli- s tási költségei megközelítik az 1 millió pengőt, en- c nélfogva 10.000 darab 100 pengő névértékű névre- ]. szóló részvény kerül lejegyzésre a Községi Taka- $ rékpénztárnál. Ezeknek a beváltása egy törlesztési j tervezet alapján történnék, amely a háramlási idő- ! pontig évenkénti egyenlő részletekben biztosítaná i a részvényeknek sorsolás utján való beváltását. 1 Hogy ezekkel a részvényekkel való spekulációt | már eleve kizárják, az aiapitótervezetben intézkedés történik, hogy a részvények átruházása csak- i is az igazgatóság által kijelölt uj részvényes javára j történhetik. ' j

A sorsolás évi összege ezek szerint megközelíti ] a 28.000 pengőt, amelynek fedezetét a részvény- társaság 35 éven keresztül a színházjegyek árában

! foglalt törlesztési illetékkel biztosítja. Az alapítási tervezet részletes kidolgozása során történik gondoskodás az iránt is, hogy a részvényesek 35 éven keresztül 25 százalékos jegykedvezményben részesüljenek.

Minthogy egy ilyen kulturális intézmény létesítése megérdemli, hogy a jövő nemzedékek is hálásan gondoljanak azokra, akiknek a lelkesedése azt létrehozta, már most indítványozza, hogy minden részvényjegyző neve a szinház emlékcsarnokában megörökíttessék. Az alapítási tervezetben intézkedés történik az iránt is, hogy a részvénytőkének a törvény által előirt 30 százaléka fizetendő a részvényjegyzéssel egyidejűleg a Községi Takarékpénztárnál, a hátralévő 70 százalék pedig a részvénytársaság bejegyzésétől számított két hónap alatt egyenlő havi részletekben törlesztendő.

Ezek után Somody Pál részletesen kifejtette a propagandatevékenységnek módozatait. Többek kö- ■ zött megemlékezett a bizottság által már. kiadott i kis füzetecskéről, amelyet a mozgalom tagjainak • rendelkezésére bocsát abból a célból, hogy barátaik körében a mozgalom jelentőségét ismertetve, összegyűjtsék mindazok aláírását, akik a jegyzésre hajlandóságot mutatnak és a mozgalmat szívvel- lélekkel támogatják.

Bejelentette továbbá, hogy az előkészítőbizottsághoz olyan kérések érkeztek előkelő pesti társadalmi egyesületek részéről, hogy a nem budai lakosok részére is biztosítsanak a mozgalom bizottságában bizonyos tagsági hegyeket, hogy ilymódon a pesti polgárságnak is módja legyen a mozgalomhoz csatlakozni. Megemlékezett arról is, hogy a részvényjegyzést a kevésbbé tehetősek részére is lehetővé tegyék: arra gondolnak, hogy 10 pengős tört részvényeket is kibocsássanak.

A propagandatevékenység részletes és szélesvo- nalu ismertetése után Somody Pál azt a reményét fejezte ki, hogy amint száz évvel ezelőtt a nemzet áldozatkészsége létrehozta a Nemzeti Színházat, a budaiak most hasonló áldozatkészséggel megteremtik állandó színházukat.

Cselényi Pál dr.: Korszakalkotó ez a mozgalom

Cselényi Pál dr. törvényhatósági bizottsági tag, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnöké örömmel üdvözölte a mozgalmat.

,— 'Ennek a mozgalomnak, amelyik ma itt elindul, két nagy jelentőségét látom — mondta. Az egyik helyi jelentőségű. Ez Buda tárasdalmát érdeklő, mert Buda egy fabódéban, egy evőkanállal kapott silányszellemü operettet és evvel ki volt elégítve, mint szinháztulajdonos. Ez helyi érdekű.

; Sokkal kimagaslóbb jelentősége van ennek a kezdeményezésnek nemzeti szempontból. Mert 17 esz- i tendon keresztül elr bennünk, talán elrejtve, vagy i “int bizonytalan, megvalósíthatatlan vágy a tiszta szinház gondolata és a szinház tájának a gondo- i tata. Ez bontakozik ki ebből a kezdeményezésből. - Nemcsak budai kőszinházat. hanem az első ma- 1 gyár fehér színházat >rkarjuk létrehozni, színházat, : amely nem áll ellentétben a keresztény elvekkel.

— Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 17 esz-