Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-22 / 16. szám

53 évfolyam 16. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VI R A ÁG B SZERKESZTI: LIPPAY GYULA ÉLA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Balkán a l/áwslLyeí&zn A városligeti nagyvásár helyiségei előtt felállították a robotembert. Gépek­kel pótolták a műemberben az egyes szerveket és így megvan a megnyugvás, hogy jól fog működni. Mindig szabályo­san, egyenletesen. Egyik mozdulat nem lesz sebesebb ma, mint volt tegnap. Ha valamelyik csavar esetleg meglazul, meg­szorítják, ha nyikorog, megkenik, egyéb­ként azonban pontos és megbízható lesz a gép és ami a fő — nem gondolkozik. Visszatekintve a Nemzetközi Vásár sokévi múltjára, akaratlanul is arra kell gondolnunk, hogy ezt a robotembert alig­hanem jelképül állították fel a Vásár bejáratához. Jelképezéseül annak, hogy pontosan, gépszerűen minden úgy lesz, mint eddig volt. Ilyen óraműre beállított sablon az egész vásár. Vásárnak is inkább nizsnij- wmgorodi és nem nyugateurópai. Nem is lehet az, mert a vásár helye nem alkalmas európaibb kiállítás céljá­ra. Emellett sajnáljuk a szegény pestie­ket is. A pesti oldal por- és füsttengeré­ben a Városliget az egyetlen könnyen és gyorsan elérhető hely, ahol egy kis zöld fű, árnyék, virág és nyugalom jut a szá­mára. Ezt a nyugalmat évről-éore fel­dúlja a deszkahordó szekerek zörgése, a vásári bódék készítésén dolgozó ácsok' kopácsolása. A vásár vezetősége nem fogékony új ötletek itánt. Ha az lenlne, már régen foglalkozott volna azzal a kézenfekvő ötlettel, hogy a Nemzetközi Vásár részé­re új és állandó otthont teremtsen. A Lágymányost a természet is ilyen célra alkotta, fel kellene itt építeni az állan­dó kiállítási csarnokokat és bőséges he­lye maradna a további terjeszkedésre is. Nem kellene évről-éore újból feldúl­ni a Városliget rendjét, hogy pámapos rendeltetéssel ezeket az idomtalan desz­kabódékat ott összeeszkábálják. Az ál­landó kiállítási csarnokot meg lehetne építeni magyar nyersanyagból, nem mint a mostani ideiglenesét, külföldi fából. Az a kifogás pedig, hogy évtizedekig is el­tart, amíg a lágymányosi területet feltöl­tik és kiállítási célokra alkalmassá teszik, nem áll meg, legfeljebb abban az esetben, ha — évtizedekig nem kezdik meg ezt a munkát. Ha akarják, csodálatosan rövid idő alatt készen állhat a kiállítási terület. A hely elleni kifogáson kívül hosszú sorát lehetne elmondani az egyéb bajoknak is, melyeknek mindegyike a vezetőség ötlet­szegénységének elvetélt szüleménye. Ezt a vezetőséget ki kell cserélni. Mindenki joggal remélte, hogy amikor sikerült az elnöki méltóságra Szendy polgármestert megnyerni, hogy már csak őreá való tekintettel is, kissé több inven­cióval találkozunk majd ennek a sablo­nos sokadalomnak a rendezésébeni. Csa­lódtunk. Szendy európai szellemű város­vezető. A város is, amelyet vezet, min­den ízében európai város, amelynek ar­culatát kár1 ezzel a levantei folttal he­tekre elbalkánizálni. Egy új vezetőség talán új utakra lép, meg kell próbálni. Évekkel ezelőtt a Vígszínházban Ca- pek cseh író R. U. R. című darabját mu­latták be. A gépembereket a darabban annyira tökéletesítették, hogy végül alko­tójuk, az élő ember ellen fordultak. A ligeti robotember, még nincs ennyire, de ha egyszer csoda történnék, aligha­nem felkelne a hatalmas bauxitalapról, amelyikre rászerelték, és akkor ő cse­rélné ki jelenlegi urait. kár lenne azonban ezzel olyan sokáig oarni... . s Késszül asz állandó budai sszinlpász ierveszete Több cikkünkben) foglalkoztunk az állandó budai színház feépitésének ter­vével. Szivvel-lélekkel álltunk a (mozga­lom mellé, mivel a cikkekben, kifejtett kívánságot, az önálló, független és ál­landó színházat nemcsak helyénvalónak, hanem szükségesnek is találtuk, a meg­valósítás módozlatái tekintetében pedig különösen) figyelemreméltónak véljük azt a gondolatot, hogy Buda állandó színházát Buda közönsége saját erejé­ből saját áldozatkészségéből építse fel. Ilymódon a szi/niház nem lesz Buda kö­zönségétől, lelkiiletétől idegen kultúr­intézmény, hamem szoros lesz a kon­taktus közönség és színház között, ami mind két fél számára csak hasznos gyü­mölcsöket hozhat. Az a közönség, amely áldozatkész megmozdulásával újra feléledni látja az ősi szellemet, a régi budai lokálpatrio­tizmust, sohasetm fogja magár ah agy n i azt a színházat, amely életét, szépségét, fényét ennek a közönségnek köszönheti. De a színház sem válik idegen testté Budán, nem helyezkedik szembe a kö­zönség ízlésével és gondolkozásával, mert hiszen létét neki köszönheti. A technikai kérdések azonban igen súlyosak ennél a gondolatnál. Különö­sen pénzügytechnikai tekintetben fontos a legcélszerűbb tervezet kidolgozása. Az előkészítő bizottság több szakembert kért fel arra, hogy dolgozza ki a pénz­ügytechnikai tervezetet és remélhetőleg ezzel a munkával egy héten belül any- nyira elkészülnek, hogy a tervezetet nyilvánosságra is lehet majd hozni. A tervezet elkészítésével egyidejűleg folyik a társadalmi akció is. El lehet mondani, hogy Buda közéleti tényezői­nek javarésze tiszteletreméltó lelkese­déssel csatlakozott a mozgalomhoz és az előkészítő bizottság eddigi tapasztalata az, hogy még egyetlen budai polgár sem tagadta meg akciótól a támogatását, el­lenkezőleg: egészen szerény jövedelmű budai polgárok között is akadtak olya­nok, akik nem egy, hanem több rész­jegy lejegyzésére kötelezték magukat, úgy, hogy már az eddigi ígéretekből is igen jelentős eredményre lehet követ­keztetni. Az előkészítő bizottság elgondolása és tervezete azonban még rugalmas és a részletekben egyáltalában nem tekint­hető kialakultnak. Hiszen az élet maga veti föl ezzel az akcióval kapcsolatban a legmeghatóbb uj gondolatot. így pl. az előkészítő bizottság legelső tervezetében csupán a tehetősebb budai polgárokra számitott és ezeket kívánta az eszme gondolatának megnyerni. Azonban má­ris érkeztek az előkészítő bizottsághoz olyan kérelmek, épen a legszerényebb jövedelmű társadalmi csoportok részé­ről, engedjék meg ezeknek is a jegyzés­ben való részvételt, mert még a kevés­bé tehetős budai polgárok is hozzá akar­nak járulni az állandó budai színház létesítéséhez, legalább egy-egy szerény téglácskával. Minden remény megvan arra, hogy egy-két héten belül már a végleges ter­vezetek is kialakulnak es nincs kizárva hogy a Budai Napló következő számá­ban immár további részleteket is hozha­tunk erről a nagy és szép akcióról, amely minden budai polgárnak egytor- máini kedves és egyaránt kielégíti azt a nagy kulturszükségletet, amelyet Bú­dán lépten-nyomon tapasztalunk. A várakozás örömével készül Óbuda nagy reneszánszára Hanlhy-Haidecker János elöljáró Óbuda fejlesztéséről A városrendezés uj problémái között kétségte­lenül Óbuda áll az első helyen. Legutóbb a Köz­munkatanács yog’alkozotl igen behatóan Óbuda jövő fejeszlésének kérdésével. A városrész lakos­sága nemrégiben az úgynevezett tizenkét márciusi pontban foglalta össze azokat a teendőket, me- 'yekel legelsösorban kell napirendre tűzni. Kétségtelen, hogy ezen a tizenkét ponton túl- Tnenően is igen sok más fontos, Óbuda lakosságát igen közelről érdeklő kérdés vár mego'dásra. Ily körülméoyek között nem találtuk érdekte'ennek, hogy felkeressük a III. kerület népszerű és kitűnő elöljáróját, Hanthy-Haidecker Jánost és megkér­jük, nyilatkozzék a Budai Napló olvasóközönsé­gének ezekről a legaktuálisabb kérdésekről. Hanthy-Haidecker elöljáró inkább a munka, mint a közszereplés embere, de ha az ö legben­sőbb szívügyérő1, Óbudáról van szó, nem tud el­lenállni az ostromnak. — Örömmel kell megállapítani — mondotta Hanthy-Haidecker — hogy Óbuda végleges szabá­lyozásának ügye úgyszólván már egyenesben van. A munka kétségtelenül megkezdődött azzal a ha­talmas műuttal, amely egészen uj irányt szab nem­csak Óbuda, de Óbudán át az egész főváros for­galmának. Ez az első jelentős lépés Óbuda fejlesz­téséhez és uj kialakulásához. Májusban megkezdik a Lajos-utcai házak lebontását a zsidó templom­tól a Naszád-utcáig, amelyek az uj műut vonalába esnek.- A fejlődés javára kell Írni a Lujzamalom teljes lebontását. Utolsó hírnökét, a hatalmas ké­ményt a napokban döntötték le. Egészen uj képe lesz itt a Uunapartnak, a malom felparcel’ázott hatalmas telektömbjén modem bérpa'oták lesznek a Margitszigettel szemben és így a Dunarésznek ez a képe széységben sokat fog nyerni. — Rövidesen megkezdik munkájukat a csákányok a Királydombon is. Lebontják a fővárosi házakat és utána gyors ütemben megtörténik az amfiteát­rum feltárása, érdekes, értékes, uj látványossága Óbudának. Szép jövő vár a Szépvölgyi-ut környé­kére is. .4 Salgótarjáni Köszénbánya téglagyára 5- 6 éven belül kimerül, egyre kevesebb a kitermel­hető anyag és így aktuálissá válik ennek a hatal­mas területnek rendezése. Maga a részvénytársaság is olyan üzemi terv alapján dolgozik, hogy az üzem beszüntetése esetén beépítésre alkalmas te­rületek maradjanak. Konkrét ígéretet kaptam a gyártól, hogy a Szépvölgvi-uton levő szárító épü­letet, amely kissé bizarrul hat ezen a környéken, az ott levő többi épületekkel együtt tatarozlatja és teljesen rendbehozatja. — Sok munkát és gondot okoznak az elöljá­róságnak az utóbbi esőzések folytán előállott hegy- csuszamlások. Több házat érintetlek ezek súlyo­san. 'Egyikén-másikán olyan nagyméretűek a repe­dések, hogy ezekből az. elöljáróság kénytelen volt kitelepíteni a lakókat.- Nagyon előmozdítaná az újlaki hegyvidék fejlődését, ha megindítanák ide az autóbuszokat. Az autóbuszutak kiépítése olyan kis összeget igé­nyel a mérnöki megállapitások szerint, hogy ezen igazán nem akadhat meg ez a kérdés. Rendezni kell a Törökkő, Kaszásdűlőket és a Filatori-gálat is Nagy részük viz alatt áll még mindig. Különö­sen a Filatori gát csatornázása elodázhatatlan, mert ennek a területe már elég sűrűn benépese­dett. És itt van még a Guggerhegyl Egyike a leg­szebb fekvésűeknek. Ha megvolna a kellő vízel­látása: mérföldes csizmákban indulna el itt a fejlődés... — Revízióra szorulnak a Zay-ulra kiadott épí­tési engedélyek. Itt nincsenek szorosan egymás­mellé építve a házak Kapunyi térség van közöltük és csupasz tűzfa'ak meredeznek egymásra. Oly- képen kellene módosítani az engedélyeke1, hogy a házakat tűzfal helyett oldalt is homlokzat szerűen építsék ki. És itt sajnálattal kell rámutatnom arra a 'egutóbb megjelent pénzügyminiszteri rendeletre, amely a kedvzményes házadómentességről szól. Ebből a rendeletből teljesen kimarad: a harmadik kerület. Márpedig mindaddig nem lehet szó Óbu­dán nagyobbszabású építkezésekről, míg a ház­adómentességet, mégpedig a legkedvezőbbet, Óbu­dára is nem terjesztik ki. Nagyon fontos lenne a HL kerü’et már ré­gen kész városrendezési tervezetének jóváhagyása. Igazán nehéz magyarázatát találni annak, miért késik ez a jóváhagyás, holott a terv már minden illetékes fórumot megjárt és mindenütt jónak, megva ósí Ihat ónak ■ tartották. Már osak azért is fontos a városszabályozás napirendre tűzése, hogy ne kelljen majd uj épületeket is kisajátítani, ami csak a költségeket emelné. Egy kis e’őrelátással ennek elejét lehetne venni. — Amikor majd végre mégis csak hozzáfog­nak a III kerület végleges rendezéséhez, nagy kö­rültekintéssel kell építkezni, mert hiszen itt, a mi kerületünkben egy-két csákányütés után már ér­tékes régiségek kerülnek felszínre. Szinte alig van ház Óbudán, ahol szobrokat, lépcsőket, egyéb Ó- buda történetére jellegzetes és értékes dolgokat nem rejtene méhében a talaj. — Itt, ezen a helyen két dologra szeretném különösebben felhívni a Budai Napló nyilvános­sága révén az illetékes tényezőkeL Az egyik: nem volna-e helyes felvetni és megérlelni azt a gondo­latot hogy a Szent Isiván-év alkalmából az erre kiválóan alkalmas amfiteátrumot a Rómaifürdőben szabadtéri előadásokra használják fel. Több helyütt eljártam már ebben az ügyben és úgy talá'tam, hogy a gondolattól nem idegenkednek. Valószínű, hogy a Szent Islván-év rendezőbizottsága foglal­kozni fog a dologgal és ha valóra válik, Óbuda forgalma sokat nyerne. — A másik a Stadion ügye. Függet’enül attól, mikor épül meg a Stadion, minden esetre már most le kellene kötni magunkat ahhoz, hogy a Stadiont hol helyezzék el. A III. kerület polgár­sága bizton reméli, hogy erre a legalkalmasabb az Óbudai Stadionbizottság e’gondolása. Azért a vá­rosszabályozást is már ennek megfelelően kellene előkészíteni a hozzávezető utak pontos megje'ö- lésével. — Meggyőződésem, — fejezte be a beszélgetést Hanthy-Haideckir, — hogy a főváros és ennek keretén belül Óbuda fej'esztése olyan tényezők kezébe van letéve, akiktől bizton remélhető, hogy Óbuda jövő fejlődése olyan tényezők kezébe van letéve, akiktől bizton remélhető, hogy Óbuda jövő fejlődése és várható reneszánsza nem á'om többé, hanem biztató valóság. /I Guggcróegy és viüébe csaR 1938-ban leap vixvesGtéliGi A Hegyvidék vízzel való ellátása dolgában az Újlaki Hegyvidéki Egyesület küldöttsége Hüttl Károly dr. bizottsági tag vezetésével felkereste Morvay Endre tanácsnokot, akitől kérték a hegyvidék mielőbbi vízzel való ellá­tását. Ennek előfeltétele azonban a Gugger- hegyen építendő vizátemelő medencének a lé­tesítése. A küldöttségnek Morvay tanácsnok Ígéretet tett arranézve, hogy az 1958-as évi költségvetésébe felveszi a Guggerhegvi vizát­emelő medence létesítéséneOd mintegy 120.000 pengőt kitevő költségét. Ennek az ígéretnek alapján a vizátemelő medence s ezzel a hegy­vidéknek vízzel való ellátása most már biz­tosra vehető. Ez természetesen maga után fogja vonni az építkezések általános fellendülését is a Hegy­vidéken, a kellő mértékű adókedvezmé­nyen^ felül. Amíg nincs vize ennek a gyö­nyörű fekvésű vidéknek, addig az a letelepü­lési folyamat sem indulhat meg, amelyre ez a_ vidék predesztinálva van, természeti adott­ságainál fogva. Erre az évre remélték már a Guggerhegy környékének lakói a jvízvezeté­ket, most már azonban abba is beletörődnek, hogy a jövő évre kapják meg, — csalt) meg­kapják. Erre most minden remény -megvan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom