Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-15 / 15. szám
2 Budai Napló 1937. április- 15. | Budapest fürdőváros uj feladatai Mit csinát és mire készül a Gyógyhelyi Bizottság A budai fürdők fokozódó jelentősége — Szviezsényi Zoltán előadasa idegenforgalomnak igazi alapja: a távolabbi külföldi íidegenforgalom évröl-évre 25 30 százalékkal állandóan javult. A mi szavunk azonban gyönge. Nem alkalmas ahhoz, hogy egy egész nemzetet felrázzunk éhből a tespedtségéből. De ahhoz elég erősek vagyunk, hogy legalább a lokálpatriotizmus erényétől áthatott Buda közönségéhez szóljunk. Ma már senki sem vitathatja el, hogy a magyar idegenforgalomnak szive és le'ke éppen Buda városa és különösen az lesz az 1938. jubileumi esztendőben is. Itt őrzik a dicsőséges Szent Király jobbját. Itt vannak a mai magyar idegenforgalomnak egyik legfontosabb vonzóerejét nyújtó.budai gyógyfürdők és gyógyforrások. Szendg Károly, Budapest székesfőváros po'gái mestere éppen most készítette el azt a nagyszabású előterjesztést a székesfőváros idegenforgalmának és gyógyfürdőinek fejlesztéséről, amelyet a magyar sajtó egyértelműen az összes hivatalos előterjesztések sorában páratlan értékűnek jelölt meg. A hatóság képviselői, élükön az alkotóerőtől duzzadó polgármesterrel készek, hajlandók és képesek nagyszabású cselekvésekre. 'Ezt a készséget és ezt a képességet azonban csak üres anyagnak tekinthetjük akkor, ha nem segiti alá, nem tölti meg élettel és tartalommal a polgárság szive és lelke. Buda polgárságának kell most megmozdulnia, hogy az 1938-as év ismét összehozza a polgárságot és áldozatkészséget mulasson nagy kulturális elgondolások megvalósitásái a is. Egyik ilyen mód és lehetőség volna az összefogás erejének példaadó illusztrálására az állandó budai színház felépítése is. Ez a színház nemcsak belső klltúrális szükséglet. 'Aki igy állítana a budai közvélemény elé, nem jár he'yes utón. Ez a színház ennél sokkal több: az egész magyar idegenforgalom centrumává kifejlődött Buda a nemzetközi idegenforgalom egyik szükségszerű követelménye is! Ahogyan az eddigi cikkekből értesültem: az a megmozdulás, amely az állandó színházat akarja megteremteni, egyúttal a legmodernebb színházzal akarja megajándékozni nemcsak Budát, nemcsak Budapestet, hanem az egész országot is. Idegen forgalmi szakembereinknek sok-sok [jogos kifogása között á'landóan visszatérő refrain: nyáron nálunk minden kulturális megmozdulás csöndes álomba merül. A magyar színpadi értékek legtöbbje szomorú hallgatásra van kényszerítve, vagy hozzájuk nem méltó keretek között, egyéniségüktől, tehetségüktől távol álló szerepparódiákban kénytelenek színpadra lépni a székes- fővároshoz nem méltó deszkaépületben. Pedig a mai technikai fejlettségnek már egyáltalában nem jelent problémát olyan színházi épületnek a felépítése, amleily kellemesen hűtött ‘.nyári színház, télen pedig fűtött meleg téli színház és igy megadja a lehetőséget a magyar szinházi kultúra szá- mára évszakoktól függetlenül, hogy bemutatkoz- ^ hassék azoknak az idegeneknek, akik eddig fővárosunkat túlnyomó többségben mindig nyáron keresik fel. Ha tehát szabad hozzászólnom az á'landó budai színház eddigi terveihez, rá kell terelnem a figyelmet ennek a szinháznak idengerforgalmi fontosságára és rá kell terelnem a figyelmet az 1938-ik év sorsdöntő fontosságára, amelyet elsősorban a nagy összefogásoknak, a nagy nelzeti tömörüléseknek és a példaadó a’kotásoknak kell magyar szempontból is maradandóvá és gyümöl- lsöz'etővé lenni. Erdekes előadás hangzott el a Szent Gellért gyógyszálló dísztermében az Országos Balneológiái Egyesület ülésén, ahol Szviezsényi Zoltán ny. min. tanácsos ismertette a bizottság terveit. Abból indult ki, hogy a Gyógyhelyi Bizottság, mint törvényalkotta testület tanulságos j részletekről számolhat be. Nyilvánvaló, hogy a közönség élénken érdeklődik a fürdőügyi problémák irán'. és ezt az érdeklődést kielégíti a Balneológiái Egyesület, a fürdők parlamentje. Kétségtelen, hogy a főváros ma divatban van. De mi a tennivaló, hogy ne csak divat, hanem állandó maradjon ez az érdeklődés. Legfőbb problémánk, hogy megfelelő számú külföldi fürdővendég legyen itt s ez attól függ, hogy mit tudunk nekik nyújtani és hogyan férünk hozzájuk. A legismertebb propagandaeszközök közül a prospektusnak ma csak másodrangú a szerepe. Persze szükség van rá, de a nagy, modern propagandaharcban nem elég csak szétküldenünk, hanem meg is kell győződnünk arról, hogy mindenütt kellő helyre jusson és más eszközök kiegészítsék. Hogyan lehet a beteget úgyszólván megakvirálni és elérni azt, hogy hosszabb időt töltsön nálunk? A cserevonatok, a csoportos utazások jól beváltak, de nekünk másra is van szükségünk. Ennél a mi problémánk nehezebb is. Állandóan foglalkoztat bennünket az: hogyan lehet a kontaktust az orvosokkal fenntartani? A doktornak szubjektív meggyőződése legyen, hogy amit ajánl, az megfelel orvosi meggyőződésének is. Fürdőink szempontjából ezt akarjuk elérni. Vámossg professzor exaklui megmutatta az utat a budapesti fürdők orvosi szempontból való kialakítására. Ma már egyre gyakrabban hallgatják meg az orvosi véleményeket nálunk is a különféle létesítményekre nézve és tudják, hogy orvosi munkára nem építhetnek fel akciókat az orvosok meghallgatása nélkül. Fontos célunk, hogy meg'eremtsük az orvosok és a gazdasági tényezők közt a közvetlenebb kapcsolatot. Be kell vallani, hogy a múltban sok hiba történt e- körül, de most már először az orvost kérdezik meg, hogy mi a véleménye a vízről, a források felhasználásának módjáról, a kúrák alkalmazásáról és egyéb vitális idegenforgalmi kérdésekről. Leginkább két probléma-komplexum foglalkoztatja a Gyógyhelyi bizottságot. Az első az: mire valók Budapest fürdői, mit lehet itt meggyógyítani? Két felfogás áll szemben: specializáljuk-e -mugténkal. a fennálló hévizek mellett, vagy keressünk más módszert is? Kialakult az a vélemény, hogy gyógyvizeink külső és belső használata mellett a kitűnő magyar gyümölcsnek is komoly szerepet juttassunk a kúrázásban. Tudományosan megalapozott teljes ivókúra-rendszert akarunk létesíteni és a publikum kellő felvilágosítási kap róla, hogy hogyan mit használjon, még pedig orvosi megkérdezés után. A második feladatcsoport a fürdők és gyógy tényezőink népszerűsítése. Volt már egy jólsikerült ivókúra-tanfolyam ennek érdekében, nagyszámú résztvevővel, és rövidesen lesz egy újabb ,Papp Lajos egyetemi magántanár vezetésével. Kiváló fürdőügyi szakemberek fognak előadást tartani a kúramódszerekről.-Módot találnak arranézve is, hogy a laikus közönség ismertetést kapjon. A Közmunkatanács is nagy energiával teremt a Margitszigeten új gyógylényezőket, ivókúráit; megfelelő csarnokban, gyümölcskúrát orvosi rendelés mellett és épített olyan csarnokot, amelyben ötezer személy elfér. Ez az úgynevezett Gyógyhelyi Társalgó kedvezőtlen időben is biztosit majd kellemes tartózkodást, hazai és külföldi lapokat stb. A sziget, mint gyógypark kétségtelenül/ ideális. Ezentúl pedig reggel 7 órától 10-ig a szegényebb néposztály is ivókúrához juthat 10 filléres ivójegy ellenében. Más fürdőkben ugyancsak hasznos reform- murtka folyik. A Lukács-fürdő uj ivócsamokot épít, amint már említettük és kitűnő gyógyvizét kiviszi a fürdőparkba is, amely kiterjed már a Dunáig szép kertészeti rendezéssel. Jóleső példáit látjuk annak, hogy a hatóság hogyan tér rá egyes föladatok megoldására a közhangulat nyomása alatt. Impozáns részleteket tartalmaz a kimeríő jelentés, amelyet a főváros niest adott ki. Ez már programot is. tartalmaz és különben megerősíti azt az álláspontot, hogy nagy és messzehátó tervek valóraváltása előtt a szakembereket meb kell kérdezni és meg is kell hallgatni. Párhuzamosan folyik külföldi feladatok megoldása. Egyesek szerimit tiPigyorV a propaganda menete, mások szerint lassú. Középen van itt is az igazság. El tudunk már látni 20 25.000 fürdővendéget évente kifogástalanul. Sőt már tartunk 30.000-nél is, de ez nem mind idegen, hanem részben vidéki. Kongresszusok révén ugyancsak jó eredményt várhatunk. Idén ősszel lesz a már említett nagyszabású fürdőügyi kongresszls. Eddig 17 polgármester, 16 ;külföldi egyetemit és közegészségügyi intézet, 9 állam higiéniai képviselete, fürdőszállók tulajdonosai, a Népszövetség idegenforgalmi főre- ferense, Európa majdnem minden kurkomisszioja- nak képviseői jelentettek be a részvételüket. Bemutatják itt a fürdők szociális, építkezési, technikai viszonyait is, gyógyvzeimk értékét minden fontos vonatkozásban, úgy hogy Budapest fürdőváros ezúttal méltó arányokban log reprezentálni. Itt fog megalakulni a fürdők nemzetközi szövetsége is. Balneo'ógiai tanfolyam szintén lesz az ősszel és elismert kapacitások tartanak előadásokat a fürdők legfontosabb tudomámyos és a közönséget is érdeklő kérdéseiről. Világlapok propagardája is megújul. A tavalyi kitűnő példára fejlesztjük tovább ezt a különösen fontos hírvivő módszert és a legfontosabb nagy külföldi lapok képviselői fognak személyi kontaktus útján fürdőink és általában kultúránk értékeiről meggyőződést szerezni. 1937 őszén uj próbakampányt indítunk a világsajtóban Budapest téliszezónja érdekében. y Szviezsényi Zoltán dr. szabadelőadását VáHELLA de PINEDO a Theater an der Wien volt primadonnája minden este a Regent Kávéház - ban II-, Keleti Károly utca I. szám Zongorán kisér NOLDI SCHOOL mossy Zoltán egyetemi tanár, minit a Balneológiái Egyesület elnök köszönte meg. Egyúttal hangsúlyozta, mekkora szükség van a fürdőkórházra, ahol szegény betegek is kaphassanak ingyen kezelést és tudomány, fundamentumán épüljön föl a budapesti fürdők gyógyászati tekintélye. T.K. Ax elsé zenés misét a török idők után 1688. husvét vasárnapján rendezték a budavári Nagyboldogasszony templomban. Erre a célra a száz rajnai frí. értékű hordozható orgonát Széchenyi György prímás adományozta, míg a zenekar megszervezésére négyszáz rajnai frt.-ot Beck városparancsnok adott. károly félévre megkapta a Gellért- szallo bérletét. A főváros félévre meghosszabbította a Gellért szálló vendéglői bérletei Gundel Károllyal. A bérlet május 1-én jár le és Gundel változatlan feltételek mellett kapta meg a bérletet, amelyre senkisem pályázott. A főváros újabb nyilvános versenytárgyalást fog kitűzni a Gellért szálló bérletére, de így is bizonyos, hogy a bérletet Gundel’ Karoiy kapja, akinek úgy Gellért-szállóbeli, mint városligeti üzeme mínit^szerűen van vezetve. Könyvművészeti kiállítás. A Magyar Bibliophil Társaság kiállítása szerdán nyílt meg az Iparművészeti Múzeumban). A társaság, mely a szép könyv kultuszát tűzte ki céljául, immár nyolcadszor lép a nyilvánosság elé, hogy a múlt s jelen szép könyveit a közönség minél szélesebb rétegeivel megismertesse. Mostani kiállításának tárgya a rézmetszettel díszített könyv a XVI. századtól napjainkig. A rendező dr. Drescher Pál, a Fővárosi Könyvtár érdemes főtisztviselője, közgyűjteményeink és kömyvgyüjtményémk legszebb rézmetszettel illusztrált könyveit hordta össze nagy fáradsággal és rendezte el igen tanulságosan, nemzetek és • korok szerint az Iparművészeti Muzeum nagy kiállító termében. A mintaszerűen szerkesztett katalógus megköny- nyití a tájékozódást a szebbnél szebb könyvek tömkelegében. A korai illusztrált könyvektől egészen a francia XVIII. szazadt könyv- művészeti remekeim keresztül egészen a XX. századig minden megtalálható a kiállításon, ami szépet, a j(rézmetszetes könyv, fejlődése során felmutat. Egyszobás, kertre néző, keleti fekvésű lakás május elsejére kiadó egy vagy] két személy részére. Cím: XI. Török Ignác ucca 54. (Telefon: 2—593—93.) KÜLÖNHAJó PÜNKÖSDKOR BECSBE. A Forfait .utazás iroda (Mária Valéria u. 15.1 külön hajókirándulást • rendez a Terézvárosi Sakkor részére. Indul V. 15-én d. u. 3 órakor a Ferenc József hidi hajóállomásról. Menettértijegy P 12.80. Jelentkezni lehet a Terézvárosi Sakkor 'helyiségében. (VI. 'jVágy- mező u. 22—24.. Telefon: 1-254-06) este 7—8 között és a 'Forfárt utazási irodában. Budán SUGÁR-cipő megbízható! CiáBTClpflltliBn is nagy választék 1., Kri&zttna-körul 61. — Postapalotával szemben VEGYEN TENNISZ ÉS^ÜrŐKET SZTOITS TRÉNER ÜZLETÉBEN II. BBTE-PfiLYA Régi budai krajzlerosb oltok Az egykori budai kisfiú máig hallja a Stockin- ger krájzlerosék szentjámosulcai boltajtója csengőjének csilingelőséit, mindama gyönyörűségek revén, melyeket e cselingelés, illetőleg a bolt nyújthatott negyvenöt esztendővel ezelőtt egy ötéves poklom fiúcskának, aki egy szép aranyos krajcár, esetleg egy kevésbé, szép, de sokkal izmosabb négykraj- cáros, másnéven kétgarasos, pontosan susztertallér boldog birtokosa volt. A csengő csilingelt az ajtón, mert némi rugós acélsinecskén lógott. Az ajtó nyílt és csukódott és a csengő mindannyiszor csilingelt. E hangra Slo- cldnger néni kijött egy alacsony kis ajtón. Ebben volt némi varázslat, a kisfiú legalábbis úgy gondolta, hogy a csengő valami olyan, mint a kedves Tündér, avagy derék, jó öreg Óriás mesebeli va- rázslóslpja. Csak meg kell fújni a sípot, csak csi- lingelletni kell a csengőt, máris jön Stockinger néni és adja a gyönyörűséget, hol egy krajcárért, hol egy négykrajcárost, néha fényes ezüsthatosért azaz hatkrajcárosért, vagy piculáért I Óh, az egykori boldog budai gyermeki inyes- ség kincsei voltak kaphatók a fennti éremegységekért, melyeken az ifjú Ferenc József császár és király képe volt látható, ö császár volt és csak mellesleg király, mert császárszakálla volt. (Császárnak császárszakálla, királynak királyszakálla van.) A kisfiú sokszor hallott a császárszakállról és császárkabátról, de többször hallott császárzsemléről,, császármorzsáról, vagyis kájzersmarnról; császárkifliről, császárhúsról és teabeli és kávébeli császárkeverékről és császárnudliról, valamint császárkörtéről, mely a nóta szerint tudvalévőén „nem vadalma”, kisfiúk kevésnél semmibet tudtak az államgögi Dualizmusról, tehát „császár“: ez valami ennivalót jelentett zsenge budai fantáziájukban. Ennivalót, melyet a császár képeivel ékes pénzecskéken venni lehetett a Stockinger néni csengős boltjában. Mert mindent lehetett ott venni, úgymint és először is krumplicukrot. Egy jeles, kissé émelygős, kissé maszatos cukor volt, főjellemvonása az lévén, hogy „egyért’’ igen sokat lehetett kapni e krumpli- cukorból. Nagy darabot, melyet a boltosnéni egy kis kézibárddal hasított le. Kapni lehetett egyért árpacukrot is. Ez pálcika volt, kék, piros, sárga avagy fehér. Lehetett vele szivart is játszani. Volt csavaros árpacukor is. Jeles volt a medvecukor is, melyet a budai magyar csizmadiainasok a rejtelmes belendrék néven neveztek. Ez fekete és igen kemény volt, alapjában véve fertelmes és subickizű is volt, de igen sokáig tartott. Például estig, mikor is a kisfiú kivette a szájából és eltette másnapra, bár ezért gyakorta kikapott. Gyönyörű dolog volt az úgynevezett gyerekfény- máz is, mely malátacukor, vagyis malaccukor volt. Szép kis kerek faskatulya volt, rajta borzas, piros- képű suszterinas képe. A suszterinas szép huszárcsizmát subickolt. A képen ez a szép vers volt olvasható: A fénymáz a szájba veendő, a hatás azonnal élvezhető. A Kisfiú későbbi keserves morfondiáló, filozofáló hajlamai a füttyös cukron élesedtek ki. A Kisfiú rájött ama korai életbölcseségre, hogy ez! énkor is, fütyülő is. Meglehet enni és fütyülni is lehet rajta. Hasznos és kellemes együtt. Görög szépségideát: „kálón pai agethon”, azaz kalokagathia. Addig fütyülő, ameddig cukor, bár tovább cukor, mint fütyülő. Édes, mint a cukor és zene. Ezenkívül nyakban madzagon hordható. Ki ismeri a mai ötesztendős budai nemzedék tagjai közül a savanyú bombóc gyönyöreit? Bombáé: ez a gombóc és a bonbon szavak analógiás szóképzése. Savanykás és cukor, vagyis gombóc, azaz bonbon. Egyért tizenegyet adtak. Ha Stockinger néni kevesebbet adott, a kisfiú jogait követelte. Tizenegy bombócot követelt. Tizenegy: ez volt a számok teteje, öt ujj az egyik kézen, öt a másikon és még egy. Mint mathézis egyszerű dolog volt. No és a rákszemeukor ? Kissé undok, keserű vacak volt, apró, mint a rák szeme, piros, vegyesen fehérrel, viszont rengeteget adtak belőle. Ki tudná elmondani a durranás cukor jelenségét? Szinte hihetetlen, hogy ez mi minden tömény gyönyörűségek temérdekségeit foglalta magában! Úgymint: először is szép tarka, rojtos selyempam ———————— pírba volt csomagolva. Ezt a kisfiú lefejtette, csinált belőle csokrétát, mely szó a csokor és bokréta összevonása. Ezt füle, avagy gomblyuka dé szézl tette meg. Ezután előbukkant egy kis préselt kép: cica, mókus, virág katonabácsi. A cukoi árpacukor volt, rajta csillogó gyűrű. Ólomgyűrű, üvegkővel, mely egyúttal kukucska is volt. Színes volt, fényszóró prizma volt. Játék volt színnel. Szines volt, mint az álom. A gyűrűbe kis papírdarab volt dugva durranó nevezetű. Ha a két végét az ember megrántotta, durrant. Ezért volt durranó cukor a neve. A durranóját durrhigany néven nevezte a tudomány. Az ekrazit őse volt, mellyel a Kisfiú utóbb ama francia kézigránát formájában ismerkedett meg, amelynek révén baltérde máig a földkereke összes meteorológiájával és az összes budai levelibékáknál pontosabban jelzi az időváltozást. Csokréta, préselt kép, árpacukor, gyűrű és durranás: mily gazdag öröm volt az életi Hol vagy, kedves, nyúlós, szutykos, ragadós Török méz ? Hol vagy furcsa, mákkal pöttyögtet- lett, maszatos Mákos cukor ? Hol vagy csodásszi- nű Selyemcukor, szivárvány színeiddel és selymes fényeiddel, izeid csodájával ? Kívül kemény és ra- gyogós, belül puha és ragadós voltát és bensődben lekvárt rejtegettél... Külsőd pompájával csak belsőd, lelked csodái vetélkedtek! A külszín nem csalt, többet adtál, mint amit Ígértél. Óh selyem- cukor, szimbólum voltál... „Egyért“ lehetett kapni szép, pirosvirágos Facsigát öt kicsi márványgolyót, három nagyot. Négyért nagy üveggolyót adtak, tarkát gyönyörűt! Ezeket mint szájba lehetett venni. Néha egyet- egyet lenyelt a Kisfiú, ekkor kicsit kikapott, Marika a cseléd szaladt Petsis doctorbácsiért. Doctor bácsi mondta: „Katonadolog!", jött az irtózatos Ricinusolaj és az egész család aggódó figyelme és öröme nyomán titokzatos útjain előkerü't a lenyelt tarka-barka Márványgolyó. „Egyért’ lehetett kapni kivágó katonát. Gyönyörű huszárt, vercsnadrágosat, tarsolyosat, réz- csákós dragonyosi, még gyönyörűbb lengyel ulá- nust, egyenes pallósost, mancsétás kéziyüst, csinos bakát, komoly, szakállas tüzért, szekér előtt lovagló furvézert, kakastollas kalapos vadászt. Mindebből öt volt egy képen és egy tört! Arcukra holtig fbg emlékezni a Kisfiú. Kivágás kép: ezeket kivágta az ember és lett belőlük tarka várkastély, templom, vadászház, bábszínház, kaputorony, palota, majorház. Bizonyos, hogy az ódon stílusok szépségeit e papirosházikókon tanulta el a Kisfiú. E csodás * papirhá- zikók másait utóbb a Loire francia renaisance kastélyain, Nürnberg és Lübeck patrícius házain és San Giminiano tornyain látta viszont. Kicsi bolt, emlékedet illatok és virágok lengik körül. Ah, elszállott a kulimász, azaz kocsikeuőcs, a sós hering, a fűzésben lógó faggyúgyertya, az ostorok, a kocsisok által ivott rosztopcsin szaga! Kicfsi bolt, kávé, kőpor, pe'roleum; fokhagyma, faalma, füge, ecet, vanília, spiritusz, citrom és cirok- seprű szagod volt, nem szólva a füstölt oldalas és a paprikás szalonna, a hordós káposzta és a krumpli szagáról! Távoli világok, illatait jelentetted, mert csak utóbb ismertem meg a tájat, ahol (mint Goethe Mignon-ja zengi) a citromvirúl, a Mignon narancsos Itáliáját és Békésgyulát, hol a fokhagymás kolbász terem. A régi Stockingerház még áll az egykori Szent János utcából lett mai Görgey utcán, de a csengő már nem csilingel és már a medvecukor sem ízlik. Megszürkült a selyemcukor fénye, a külszínről az utóbbi ötven év alatt kiderült, hogy az csalóka. Az élet már tömény keserveket tartogat, nem tömény örömöket, mint a durranós cukor. Az örök morfondálás már nem a fütyülős cukron folyik, már Padova és Bruges sem csoda és az illúziók álomkastélyai papirrongyokká foszlottak, mint az egykori Kisfiú kivágós papirházikói, e kártyavárak. A vizíváros régi utcái eltűnnek és óh, kiderült, hogy a csodálatos, gyönyörű Stockingerház negyvenötéve is szegényes kis budai vityiló volt. E belátás igen szomorú. A vén Effendi fejelá- gya benőtt, viszont egykori fürtjei elhullottak s hiába adná oda összes vén józanságait egy krajcár ára illúzióért, ilyet már nem mérnek semmiféle boltban. Az elnémult csengetyű már siketen csilingel a műiről... Budai Hárombék Effendi.
