Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-14 / 2. szám

VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

ALAPÍTOTTA: V 11? A A G B.É L A SZERKESZTIK

LIPPAY GYULA Dft és OLTY ANTAL

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN

Budán 3100-zal emelkedett öt év alatt a házak száma, Pesten ugyanakkor csak 2993 volt a többlet

A Tabán sok kis házának lebontása ellenére abszolút számokban is nagyobb a budai olda

fejlődése, mint a pestié

A napokban jelenik meg Budapest székesfőváros legújabb statisztikai évkönyve, melyben a városi statisztikai hivatal kitűnő igazgatója, dr. lllyefalvi 1. Lajos, közel 600 oldal terjedelemben számol be a főváros életének számtalan részletéről.

Az uj évkönyv különösen érdekes és értékes anyagot tartalmaz: az 1935. évi legújabb népszámálási adatokat első Ízben teszi közzé. Ezek az adatok a beszélő számok végtelen sorai, amelyek között lapozva, Budának örvendetes fejlődése tűnik ki. Hogy ez a fejlődés a legutóbb eltelt öt év során is milyen jelentékeny volt, azt néhány számadattal érdemes megvilágítani. Az adatokból kétségtelenül kitűnik, hogy Buda erősebben fejlődik, mint testvérvárosa, Pest. Küi<> nősen az utolsó évtizedben épült és terjeszkedett Buda oly mértékben, melyre .eddig még példa nem volt.

Buda fejlődésére jellemző, hogy lakossága az 1930. évi 228.461 lélekszám- ról 1935-ig 249.052-re emelkedett, vagyis öt év alatt 9 százalékos gyarapodási mutatott. Buda népének rohamos gyarapodása jobban szembetűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Pest népessége csupán 4.3 százalékkal volt több, mint 1930-ban.

Legerősebben növekszik a lakosság száma a XI. kerületben,

ahol az csaknem 10 ezerrel több, mint volt öt évvel ezelőtt, de erősen fejlődik a jövendőbeli XII. kerület is, melynek területén ugyanis 5.600 létek volt a népesség szaporulata. Az 1. kerület belső részének népessége viszont a Tabán lebontása folytán csökkent.

Buda társadalma egészen más összetételű, mint Pesté, épen ezért igen érdekesek azok az adatok, amelyek a budai népesség foglalkozási és társadalmi megoszlásálról nyújtanak tájékoztatást. Köztudomású, hogy Budán a tisztviselők és nyugdíjasok, valamint a vagyonukból élők aránylag jelentékenyen nagyobb számban vannak képvselve, mini Pesten, viszont odaát jóval nagyobb részét képviseli a lakosságnak az iparos, kereskedő és munkástársadalom, mini Budán.

A különbség e tekintetben élesen kitűnik a lakások főbérlőinek megoszlásából. A főbérlők foglalkozását figyelembe véve ugyanis a budai lakások 25.t százalékában laknak tisztviselők és hozzátartozóik, mig a pesti lakások bérlő: között csupán 17.2 százalékkal szerepel nek. Mig azonban Budán a fenti 25.' százalékból 14 százalék esik a köztiszt viselők által lakott lakások 17.2 százaiéi vselők által lakott lakások 17.2 százaiéi számarányából 10.5 százalék a magán tisztviselőké. Budán tehát inkább köz tisztviselők, Pesten a magántisztviselői laknak. Hasonló eltérés van a nyugdija sok és vagyonukból élőki tekintetében kik a budai lakások 19.4 százalékát bér lik, Pesten pedig a lakásoknak csupái 11.6 százalékát lakják. Az iparos és ke reskedő osztály adatai már más képe -mutatnak, amennyben a budai főbérlől között csupán 7.3 százalék iparos és ke

I reskedő, mig a pesti főbérlők között 12. százalékkal szerepelnek. Még feltűnőb

az eltérés a munkások lakásainál, mert Budán a kibérelt lakásoknak csupán 27.5 százalékában laknak munkáscsaládok, mig Pesten a lakások 34.4 százalékában.

A buda oldal erős kifejlődésére jellemző a házak számának feltűnő emel- í cedése, ami kitűnik abból, hogy a Tabán ebontásának ellenére

Budán 1935-ben már 3100 épülettel állott több, mint 5 évvel ezelőtt, míg ugyanakkor Pesten csak 2973 volt az épületek számának többlete.

De figyelemreméltó, hogy Budán a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva is jóval több épület van, mint Pesten, mert mig Buda népessége a főváros népességének 23.5 százalékát teszi ki, addig

a Budapest területén fekvő 30.317 épületből 12.713, vagyis 41.9% esik Buda területére.

Buda jellegzetes vonása a villák és családiházak nagy száma, ami szoros összefüggésben van lakosságának egészséges elosztásával. Mig Budán egy hektár területre átlag csak 24.8 lélek esik, addig Pesten 93.6. Épen a cslaádiház és villaszerű építkezésből kifolyólag érthető, hogy a budai házak 62.6 százaléka földszintes és 22.2 százaléka egyemeletes, mig Pesten az épületeknek csak 51.7 százaléka földszintes és 12.6 százaléka egyemeletes.

Buda fejlődésére élénk fényt vet az éptkezések statisztikája. Csupán az 1935. év során 371 uj lakóház épült a budai oldalon és 67 más epület. A legutolsó öt év alatt 2.458 uj lakóházat és 191 egyéb épületet emelték Budán. Ha csak az 1935. évi építkezést vesszük figyelembe, abból is kitűnik1, hogy 371 lakóházépit- kezés folytán 244 földszintes, nagyobb részben családiház épült, mig 81 uj lakóház volt egyemeletes, 22 kétemeletes és 24 pedig kétemeletésnél nagyobb. A pesti oldalon ugyanakkor 327 földszintes, 33 egyemeletes, 9 kétemeletes és 35 kétemeletesnél nagyobb lakóház épült. Hogy Buda külső képe lassan mennyire megváltozik, arra jellemző, hogy 1932- től 1935-ig 430 régi épületet bontottak le Buda területén (ebben a számban természetesen benne van a föld sznéről eltüntetett Tabán is.)

A budai oldal erős építkezésével szoros összefüggésben van a lakások számának nagy szaporulata, amit legjobban jellemez az, hogy 1925-ben még csak 47.547 lakás volt Budán, 1935-ben pedig már 66.465. Tiz év alatt tehát 18.918 volt a lakások szaporulata, ami 39.7 százalékos gyarapodásnak felel meg. Pesten ugyanezen idő alatt csak 22.5 százalékkal szaporodott a lakások száma.

Budán általában nagyobbak a lakások, mint Pesten, amennyiben a budai részen a lakások számának 24.1 százaléka 3 szobás vagy ennél többszobás, mig Pesten a lakások között csupán 17 százalékkal szerepelnek a háromszobás, vagy annál nagyobb lakások. Természetesen ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a komfort problémája, amit jellegzetesen mutat az, hogy Budán az 1935. évi nép- számlálás adatai szerint 66.465 lakás közül azoknak csaknem a fele, 31.782 für- ' döszobás lakás volt, mig Pesten 201.660

lakás közül csupán 75.512, tehát legfeljebb harmadrész volt fürdőszobás.

A régi patinás Buda helyén felépülő uj Buda lassan modem várossá kezd átalakulni. Ezt mutatja, hogy Budán a lakóházak között aránylag több van központi fűtéssel ellátva, mint Pesten, mert mig Budán 11.873 lakóházból 140. főépület van központi fűtéssel és más 619 épület étage-fütéssel ellátva, addig Pesten 15.115 lakóházból 864 főépület van központi fűtéssel és 515 étage-fütéssel ellátva. Tekintve, hogy a budai házak között sok az egy, vagy alig néhány lakásból álló villa, érthető, hogy a központi és étage-fütéssel ellátott budai lakások száma a pesti 11.907 igy felszerelt lakással szemben csupán 8104. De más képet kapunk, ha ezeket a számokat az összes lakások számához viszonyítjuk, amiből kitűnik, hogy mig a budai lakásoknak 12.2 százaléka, addig a pesti lakásoknak csupán 5.9 százaléka van központi- vagy étage-fütéssel ellát- va. Ugyancsak abból, hogy Budán a családi házak jóval elterjedtebbek, érthető, hogy a kevesebb felszerelési költséget igénylő étage-fütéses lakások itt jobban el vannak terjedve, mint Pesten. Mig Budán ugyanis 1906, addig Pesten 745 az étage-fütéses lakások száma.

A fenti adatok, melyeket a statisztikai hivatal értékes kiadványából itt kiragadtunk, oly bizonyítékai a nagy történelmi múlttal rendelkező város fejlődőképességének, melyek az elmúlt idők válságán keresztül is élénken dokumentálják Buda nagy jövőjét. A most épülő és a tervezett uj hidak újabb perspektívát nyitnak meg Buda fejlődése számára és kétségtelen, hogy a következő évtizedek budai statisztikája állandóan emelkedő, egyre örvendetesebb számokat fog feltüntetni.

, Budán most negyedmillió lélek lakik. A fejlődés irama azonban olyan hatalmas lendületet vett, melyből következtetve már reáils formában látszik a jövő képe; az egészséges levegőjű Buda lesz a liakóváros. Pest pedig a kereskedelem és ipar óriási telepe. Ezt mutatják azok a számok, amelyek Buda utolsó éveiről számolnák be es amelyek hatalmas ívben kanyarodnak felfelé továbbra is — beláthatatlan időkig.

Alig van nép, amely az első kis siker nyomán olyan őszintén tudna lelkesedni es aranyhegyeket építeni szárnyaló képzelettel, mint mi. De olyan sincs, a me- , lyik oly gyorsan búnak eresztené a fe- | jét, ha valahol zökkenik egyet a sikerűt. Szépen és rohamosan fejlődő idegenforgalmunk ívelésében valóban egy kis törés történt.

Karácsonyra 3 olasz vendégvonatot ® vártunk — alig tudtak egyre való közön- J séget összeverbuválni. Egyébként is ta- * gadhatatlan, hogy a külföldi vendégjá- ' rás megcsappant. Mi is megijednénk, ha 5 nem ismernénk ennek az okát. Ol&szor- 1 szág, Franciaország, Svájc leszállították a pénzük értékét. A pengő már nem ( olyan olcsó mint volt, a Ura és frank 1 viszonylag olcsóbbak. Az idegen tehát ] most az ö hazájukba megy. s

Ez a jelenség nem meglepő, mert hi- j szén a magyar idegenforgalom legfőbb < fórumai már foglalkoztak a problémával \ es beható tárgyalások után már kialakult \ egy állásfoglalás, melynek a gyakorlati < életbe való keresztülvitele alkalmas lesz • majd a most kissé megcsappant idegen- , forgalom emelésére.

Mindez azonban nem aggasztó. Sehol , a világon nincsenek erősebb és régi tör-«' vények, mint a gazdasági életben. Ideig- óráig meg lehet azt tenni, hogy az olcsó pénzzel szembeni — megakadályozzák az egyéb értékek drágulását. Tartósan nem.

A devalváló államok fel fogják emelni az az árakat és az idegen ismét szívesen : jön ide — mert az olcsóság nem az egyetlen vonzóereje Budapestnek és Magyarországnak.

Azok a külföldiek, akik országunkban megfordulnak, a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak az itt látottakról. Hazájukba visszatérve ezek lesznek a magyar idegenforgalom legjobb propagálói és a magyar ügynek legjobb szószólói.

Ez a mi idegenforgalmunk ereje. A magyar táj csodája, ételeink íze, borunk zamata, fővárosunk szépsége marad a régi — az idegenjárás a réginek is többszöröse lesz.

JíuUucföU*tty

Kár volna szó nélkül elhaladni amellett áz értékes előadás mellett, amelyben Salamon Béla székesfővárosi tanácsnok ismertette a főváros egészségügyi intézményeit. Csak az, aki ezeknek megalkotásában részt vett és fenntartásukért és fejlesztésükért olyan Utáni*és önzetlen harcot folytat mint Salamon tanácsnok, csak az tudja ezeket olyan megérdemelt melegséggel és szeretettel ismertetni, ahogyan ö tette.

Budapest kórházainak, fürdőinek és egyéb egészségügyi intézményének áldásait és jótéteményeit élvezi az egész ország, de a belőlük és értük eredő és kijáró mélységes elismerés egészben és maradéktalanul a . fővárost és ennek közegészségügyi osztályát illeti meg.

Nagy hiba, volna meg nem látni, hogy a, ma. mar °dágszerte elismert kulturfö- lényünknek, legerősebb bizonysága ezekben az intézményekben van. Ha valamikor a szappanfogyasztás volt a kultúra fokmérője ez a mértékegység fejlődött és' kiteljesedett az egyéb egészségvédelmi feladatokban, melyeknek tökéletes megoldásában Budapest vezet.

_ Külön áldása a fővárosnak, hogy a mi szép Budánk egészséges klímájához, pompás gyógyforrásokat is adott a ter- mef}et' melyeknek további kihasználása1 a jovo egészségügyi feladatai között sze-1 repel.

1 kávéházak vasárnapi alkobnltllalma

A jóleső dicsértek mellett, amelyek Budapestről elhangzanak, szükséges néha tudomásul vennünk a panaszokat is. Svéd, Holland, angol és más nemzetiségű külföldiektől sok a panasz a budapesti vendéglők és kávéházak ellen. Főképen kifogásolják, hogy vasárnap nem lehet egy pohár whiskyt kapni.

Apró semmiségnek látszik az ilyesmi. de mégis csak fölöslegesen bosszantja rz idegent. A Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság nemrégiben beadványt kapott az Ostende-ká- véház tulajdonosától, hogy hivatalosan járjon közbe a szeszesitalokat eltiltó vasárnapi rendeltet föloldása érdekében.

Tulajdonképen a falusi kocsmák alkohol- fogyasztása ellen adták ki a háború alatt ezt a külföldieket is bosszantó tüalmat. Több évtizeddel ezelőtt, amikor még nem volt nálunk idegenforgalom, rendelték el továbbá az égy- órai zárórát. Az idegenforgalom érdekeit szolgálná az is, ha a cigányzenét legalább két I óráig megengednék. j