Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-11 / 10. szám
1937. toetmdn: fl „Hollós Mátyás Társaság“ kiadványainak 1-ső száma. március 11 10. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VI RAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Óbu&a illenie ét pontja Óbuda egéss polgársága páríKUlömbség nélkül elfogadta a III. kerületi városrendezési bizottság 12 pontját, a vasárnapi nagygyűlésen Óbuda a város mostohagyermeke. Köztér-1 hekből 65 éven át ugyanannyit fizetett be. mint a többi városrészek és ma mégis szégyene Budapestnek. A III. kér Városrendezési és Stadion Bizottság Óbuda problémáinak megvalósítása érdekében március 7-ére nagygyűlést hívott egybe, amelyen resztvettek az óbudai törvényhatósági bizottsági tagok is valamennyien pártállásra való tekintet nélkül. Szép és pél diaadó ez az összefogás, amely lerombolta a szűk pártkereteket a nagy jövő előtt álló ősi városrész szolgálatában. Óbuda nem tűrheti tovább, hogy azonos közteherviselés mellett a főváros mostoha gyermeke maradjon: ez az érzés fakadt ki a vasárnapi impozáns nagygyűlésen. Mintegy másfélezer főnyi hallgatóság előtt zajlott le Óbuda egyesült pártjainak gyűlése a Korona nagytermében, amely teljesen megtelt. A megjelentek élénk közbeszólásai buzdították gyűlés rendezőit é sszónokokat, hogy a súlyos és nagy problémát siessenek mielőbb megválóul áshoz segíteni. Nagy és értékes munkát végzett a Bizottság, amikor a 12 pontból álló program végrehajtása xdekében az fosszes törvényhatósági bizottsági tagokat és országgyűlési képviselőket meg tudta nyerni. A niagygyűlésen megjelent törvényhatósági bizottsági tagok kivétel nélkül ígéretet tétek arra, hogy Óbuda múlhatatlanul megoldandó problémáinak kérdésében vállvetve együtt dolgoznak. A legközelebbi nagygyűlésre meghívják Szendy Károly polgármestert és az alpolgármestereket is. A nagygyűlés szónokai rámutattak azokra a kibírhatatlan állapotokra, amelyek Óbudát falusi színvonalra süllyesztik. Nincsenek megfelelő iskolái, parkjai, szobrai, utcái, a hozzátartozó és; üdülőhelynek minősített hegyvidéknek ma sincs méltó autóbusz-közlekedése. Az óbudai hid kérdésének megoldása sokkal előbb volt tervbe véve, mint a most készülő Dunahíd. ennek ellenére mégsem kapta meg Óbuda a megígért hidat. Az adómentesség megadásánál is elfeledkeztek Óbudáról és csak egyetlen utcájára kapta meg az adómentességet. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el s megbízta a Bizottságot, hogy Óbuda részére a lehető legnagyobb adómentesség megadását kérelmezze a Pénzügyminisztériumtól. A III. kér. márciusi 12 pontja: 1. Hidat Óbudának! 2. Legyen már megadva a városrendezési terv. 3. A BESZKÁRT építse ki III. kerületi hálózatát. 4. A Dunapart legyen méltó Budapest világvároshoz. 5. A közműves »fületek kapjanak rendkívüli házadómentességet. 6. Kapjon csatornázást a Kaszásdűlő össze függően beépített része. 7. Kapjon vizet a Gug- gerhegy és vidéke. 8. A Hegyvidéket autóbusz járatokkal hozzák közelebb a forgalomhoz. 9. Rendezzék a Római partot, vegyék meg a Római fürdőt. 10. A versenyuszodát a III- kerületben építsék meg. 11. A hajógyári szigetet tegyék meg tmagvar Práterré. 12. A Stadion az> Aranyhegyen épüljön fel. Ennek a 12 pontnak megvalósulását kéri Óbuda és a vasárnapi nagygyűlés hangulata biztosíték arra, hogy Óbuda márciusi 12 pontja meg is valósul. A nagygyűlés lefolyása HfcdUacco&aU Nagyon bölcsen cselekszenek a frontharcosok, hogy régi jogos követeléseikkel most azon az ajtón döngetnek, amelyet mindig a legjobb szívvel nyitnak meg előttük» Szendy Károly polgármester eddig is bizonyságát adta annak, hogy a frontharcosok ügyét — jóval túl a rideg hivatali kötelességteljesítésen — szívbéli szeretettel karolja fel. Alig pár hónapja kétszáz frontharcosnak utalt ki gyorssegélyt, harmincegyet ugyanakkor szellemi szűk ségmunkához, nyolcat pedig állandó alkalmaztatáshoz juttatott. Tette pedig mindezt csendben, halkan, sok aktagyártás helyett a „kétszer ad, aki gyorsan ad“ emberséges tudatával. Nem lehet kétséges, hogy a főváros törvény- hatósága a főváros első polgárának példaadása nyomán, egyhangúlag magáévá teszi majd a frontharcos-törvényt sürgető javaslatot. Elküldi majd határozatát az ország társtörvényhatóságaihoz is és az autonómiák megmozdulása — nem lehet másképpen — gyors cselekvésre készteti majd a kormányt. Ebbe a kérdésbe áem szólhatnak bele fináncszempontok. Azok, akik nem tekintetlek ilyenekre akkor, amikor itthagyva családot, otthont, egyetlen falat kenyér itthonhagyása nélkül mentek oda, ahonnan valóban csak a csoda segítette vissza azokat, akik visszajöttek, megérdemlik, hogy szerény kis életük biztonsága minden egyéb probléma fölé emelkedjék. A wlágüc matyyat Ueit Itthon 'lehet hangos a kardesattogtatás. A társadalmi és politikai széthúzás fogcsikorgatása is megkínozza az idegeinket. Amikor azután arról van szó, hogy a csonka határokon kívül látjuk magyar testvéreink sikereit, akkor elül egy percre a harc. Amikor magyarok nem politikai szólamokkal, hanem a nagyobb kultúra, az áldottabb tehetség mindennél fényesebb vérté- zetével vonulnak fel, hogy hitet tegyenek egy ezeréves ország termésének nagy értékeiről, akkor a közös büszkeségben az itthoniakat is közös öröm fogja el. Ez a hét a magyar művészek rádió-hete volt. Európa legfejlettebb ■kultúrájú országaiból |zz éter rezgései a mi tehetségeink művészetét vitték szét a világba. Kár lenne ezt az eseményszámba menő ma- ■ gyűr felvonulást ki nem emelni a rádióműsorok apróbetűs szürke lapjairól. Hétfőn a lipcsei rádióban hegedült Zathureczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola tanára, ugyancsak hétfőn az angol rádió közvetítette Droitwichból Fischer Edwin zongorajátékát. Kedden ugyanez a leadó magyar cigánymuzsikát közvetített, Kolompár Sándor cimbalomszólójával. Magyary Gyula dr., a világhírű magyar tudós kedden a bécsi rádióban tartott előadást Pázmány Péterről. Ezen a napon a francia rádió két leadásában is magyarok remekeltek. Strassbourg műsorában hangversenyzett az Uj Magyar Vonósnégyes, Párisból pedig . László Edit . zongorajátékát hallottuk. Csupa magyar siker, magyar kultúra. Szerdán ismét magyar világhíresség beszélt a bécsi rádióban; Germanus Gyula dr. előadását hallgattuk „Találkozás Ibn Szauddal“ címen. Csütörtökön Kresz Géza és felesége, Drewett Nóra Bor oszlóban hangversenyeznek, majd szombaton az ősz- szes német adók Nagy Izabella ajkáról hallatják a magyar népdal szépségeit. Ha meg ehhez azt is hozzátesszük, hogy Bécs hat színházában magyar szerzők darabjait játszották a héten, valóban jogos büszkeséggel hirdethetjük a magyarság diadalát a világ népeinek nemes szellemi küzdelmében. Lehet-e, hogy gonosz elvakultság befoghassa a művelt nemzetek vezetőinek fülét azok elől a hangok elöl, amelyek a légszebb szóval, a művészet szavával így ■követelnek tőlük megértést és igazságot, félreértett és igaztalanul bántott országunknak? A gyűlés lefolyásairól, a következő tudósításunk számol 'be: dr. Botzenhardt János kormány- főtanácsos, örökös törvényhatósági bizottsági tag elnöki megnyítójábani örömmel állapította meg, hogy a kerület lakossága társadalmi és politikai különbség nélkül teljes számban gyűlt össze: ez a nagy érdeklődés és együttérzés biztosítéka annak, hogy Óbuda évtizedes problémái mielőbb eljutnak a megvalósuláshoz. Az első 'szónok Orova Zsigmond >dr., a Nemzeti Egységpárt tagja volt. Kiemelte, hogy a kerület végre felismerte a bajok orvoslásának egyedüli helyes módját: félretéve minden pártérdeket, ma összefogott és együtt dolgozik mindenki, hogy ennek az elhanyagolt kerületnek a jövőjéért harcoljon. A kerület minden fontos kívánságát magába foglalja a „márciusi 12 pont”. Ezek a pontok Óbuda szerénysége mellett tesznek tanúságot, mert vannak ezeken túlmenően is olyan problémái a kerületnek, amelyeket meg kell valósítani. Óbudának kevés az elemi iskolája, az óvódája és napközi otthonai. Parkja, szobra alig van és a közegészségügyet mindössze egyetlen csonka kórház szolgálja. Ezeknek érdekében épp úgy fel kell venni a harcot, mint a 12 pontba foglalt többi jogos kívánságokért. Vörösváry Miklós dá demokratapárti törvényhatósági bizottsági tag utal arrai, hogy a főváros városrendezési programja nem adja meg Óbudának -azt a szerepet, ami ezt a városrészt joggal megilletné. Odaát a pesti oldalon tervbevették a nagyszabású Fórumot, jmegnyitják ^ Madách Imre sugárutat, a Városligeten át meg- hossizabbitják az Andrássy utat, de Óbuda belső szabályozásáról teljesen megfeledkeznek. Kétségtelenül folynak szabályozási munkák a budai oldalon is: rendezik a Tabánt, rendezik a Horthy Miklós hid budai hídfőjének környékét gyönyörű lkentésztj kiképzéssel, az óbudai hid ügye 'azonban még mindig a jövö kérdése. Az útépítési orogramból mindössze egy-két utca kikövezése jut Óbudának. Hír szerint a külföldi autóforgalom útját is el akarják venni és át akarják terelni a Hűvösvölgyi útra. Beszélnek a nyugati, a keleti pályaudvar, sőt a délipályaudvar kitelepítéséről is, a Hév vágányokat azonban ottfelejtik a Dunaparton. A kerület teljesen visszamaradt fejlődésében, pedig földrajzi fekvése, természeti szépségei, történelmi múltja és a közegészségügy reprezentánsainak véleményei szerint is kitünöbb levegője egyaránt előtérbe tolják ennek a kerületnek gyors felkarolását az illetékes tényezők részéről. A mai gyűlésen megnyilvánult nagy érdeklődés hatása alatt össze kell hívni egy újabb nagygyűlést és arra meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket és a tanácsnokokat is. hogy közvetlenül győződjenek meg ennek a kerületnek égető bajairól. Miliők Sándor szociáldemokratapárti törvény- hatósági bizottsági tag azzal kezdi, hogy már a Városházán megmondotta, hogy Óbuda olyan, mint egy abesszin falú, amely mai állapotában igazán nem méltó arra, hogy egy milliós világváros kerületének nevezzük. Bejelenti, bogy a szociáldemokraták minden rágalom ellenére készséggel hajlandók nemzeti alapra helyezkedni, ha hívják őket és készek vállvetve harcolni a polgársággal együtt a kerület jogos érdekeiért. Hüttl Károly dr. keresztény ellenzéki törvényhatósági bizottsági tag mindenek előtt köszönetét fejezi ki vitéz Pólya Antalnak, aki fáradságot nem ismerő munkásságával megteremtette Óbudán a tényleges egységet. Ma már valrmennyi pártnak egyetlen célja van: előmozdítani a III. kerület boldogulását. A 12 pont nem meríti ki a kívánságok teljességét. Nagyon fontos városrendezési kérdés az óbudai hídfő tengelyének a megállapítása, amely még eddig mindig nem történt meg. Az óbudai hid ügyét — folytatta Hüttl — nem lehet tovább elodázni épp úgy, mint ahogy meg kell történnie a dunai utak tehermentesítésének is. A kisajátításokra mindössze 500.000 pengőt vettek fel. Ez nagyon kevés, ezt az összeget fel kell emelni, még pedig jelentősen, mert csak ez biztosítja a kisajátítások gyors és megfelelő lebonyolítását Figyelmen kivül hagyja a főváros a hegyvidék szabályozását, pedig ez a vidék a főváros tüdeje. Kétségtelen, hogy a helyzetet megnehezíti a ^téglagyárak kitelepítése, mert itt a rendezésnek ősi szerzett jogokkal kell megbirkóznia. De jóindulattal és komoly akarattal itt is meg lehet találni a megoldás módját. A közlekedés problémájának megoldásánál az a baj, hogy a BSZKRT mindaddig nem tud mihez kezdeni, amig a városrendezési terv nincsen készen. Ami a Stadion ügyét illeti, ezt igazán nem lehet pártkérdéssé tenni. Pethö Béla dr., a Keresztény Községi Párt óbudai elnöke rámutat arra, hogy Óbudával már évtizedek óta a legnagyobb igazságtalanságok történnek: amíg Pestet állandóan fejlesztik, Óbudával semmit sem törődnek. Még a költség- vetésben megszavazott tételeket is elszedik tőle. így történt ez a Schmidt kastély parkjával, amelyre 16.000 pengőt szavaztak meg. Ezt a pénzt most szépen elvitték Lágymányosra, hogy a Horthy Miklós hid budai hídfőjének kerti kiképzésére fordítsák. Ez ellen a legélesebben tiltakozni kell. Óbuda törzslakóssága a tönk szélén áll. Legalább annyit adjanak rekompenzáció- séppen, hogy biztosítsák számára a leghosszabb adómentességet. Martin Gyula ügyvezető elnök a Stadion kérdésével -foglalkozik behatóan és hangsúlyozza, hogy úgy tudományos, mint sport és közlekedési szempontból minden arra hivatott tényező éeg- atkalmasatibnak találta, hogy a Stadiont az Aranyhegy .alján kell megteremteni. Felhívja Óbuda polgárságát, hogy a Stadion-ügyben fogjon össze és tartson ki. Szóvá teszi még a városi házaik 2000 lakójának a kérelmét. Öt nagy ház szomszédságában terül el a régi újlaki temető, amelynek nincs se útja, se világítása. Ezután vitéz Móra Mihály, a III. kerületi vitézek hadnagya érdekes statisztikai adatokkal világít rá Óbuda elhagyatottságára és hogy kultú- rátis intézményei milyen messze mögötte maradnak a pestieknek. Budán nincs felsőipariskola, sem ipariskola. A 26 fiú iparostanonciskola közül egy se jutott Óbudának. Nemrégiben még két \iparbsjtanonci9kolája volt Óbudának, most egy sincs. A tanoncoknak át kell járni a pesti oldalra: honnan vegyék rá a villamosköltséget? Elemi és polgári iskolák lecsökkentek. Baj van a gimnáziummal is, amelynek megépítése állandóan késik. Az óbudai gyerekek egy része még Kelenföldre is eljár, mert az óbudai gimnázium épülete rossz. Pedig, mondja emelt hangon, akik nem itt érettségiznek, azok nem is vernek itt gyöketet. A születési arány- Óbudán a legnagyobb. Gyerekek tekintetében, jelenti ki óriási derültség mellett, a III. kerület még aktív. Zboray Sándor dr., a HONSZ elnöke nagy tetszés mellett jelenti ki, hogy a III. kerület a főváros hadirokkantja. Itt az ideje, hogy pótoljuk a félévszázados mulasztásokat. Szóvá teszi a Közmunkatanácsnak azt az antiszociális intézkedését, hogy a kisajátított házakból kitelepített 160 családot anélkül, hogy megfelelő elhelyezésükről gondoskodot.lt volnál Sürgősen jóvá (kell tenni ezt a dolgot. Vitéz Komárpoky Gyula, a frontharcosok elnöke szerint a 12 pont kenyérkérdés. A tettek embereinek kell lennünk, hogy Óbuda lakossága kenyérhez jusson, hogy itt többé éhező ember ne legyen. A jnagymivltú iótjudjánaik minden joga megvan a jobb jövőhöz. Legsürgősebb három megoldandó kérdés: az általános szabályozás, az óbudai híd megteremtése, végül résen kell lenni, hogy a Stadion Óbudán épüljön- fel. A nagygyűlés hallgatósága ezután vitéz Pólya Antalt akarta hallani, aki eleget téve a közóhajnak, néhány lelkes szóval összefogásra és kitartásra buzdította Óbuda lakosságát, amely megmutatta ezen a nagysikerű gyűlésen, hogy együttérzéssel, összefogással akar és tud is dolgozni Óbuda jövőjéért. Óbuda eddig csak pénzt adott, ezzel szemben ma már joga van 'hhoz, hogy ne kérjen, hanem követeljen. A két testvér- város egyenlő joggal egyesült, a pesti oldalon minc^n van, itt semmi, csak éhség és nyomor. Meg kell végre indulni a rohamos fejlődésnek és sikerülni is fog a munka, ha együttes erővel döngetjük az ajtót. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a nagygyűlés egyhangúlag fogadta el a Pethö Béla által előterjesztett határozati ja-