Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-04 / 9. szám
VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Las&avi a csákáMt^oi Most, hogy a Horthy Miklós-uti híd építése befejezéshez közeledik és előbb- utóbb (sajnos a jelek szerint inkább utóbb) a Margithid kiszélesítése is csak megtörténik, komolyan kell már beszélni az óbudai hid építéséről is. A főváros fejlődésében komoly és jelentős lépés történik ezzel. Uj és reméljük, gyönyörű városrész épül a hid körül. Az építést máris megelőzi az elengedhetetlen rombolás. Es itt emeli fel szavát a Hollós Mátyás Tátsaság: minden csákányvágás nyomán a magyar főváros többezeréves dicsőséges múltjának kincsei kerülhetnek napfényre. Ez a város, amennyire gazdag és) értékes történelmi múltja, annyira szegény a múlt látható emlékeibeti. Nem lehet tehát a bontást kizárólag műszaki emberekre bízni, mert nem lehet tudni, melyik kubikos-kordélyban, vagy talicskáA ban hordanak el egy-egy világtörténelmi emléket, minthogy évszázadok során mindent, de mindent eltalicskázták, ami Buda többezeréves kultúráját, példátlan dicsőségét hirdette. Szakértőket kell a helyszínre hívni, akik mát" eddigi kutatásaik és feltárásaik nyomán bőséges bizonyságot adtak hozzáértésükről és munkájuk iránti szerete tűkről. Legyen jelen a szakértő, amikor a csájcány lecsap, mert a csákány nemcsak rombolhat, de rendkívüli ériéket termelhet is. A régész az eddig napfényre került leletek nyomán útbaigazítást tud adni, hol lehet gyorsabb ütemben bontani és hol kell lelassítani a munka iramát. Az az anyagi áldozat, amelyet a régész-szakértők igénybevétele jelent — egyetlenegy újabb római, vagy ősmagyar emlék feltárásával sokszorosan megtérülhet. A tabáni földmunkák nyomán kiderült, hogy Buda Európa legrégibb1 városi települése es ha már a kultúra és a múlt megbecsülése nem is vezetne bennünket, vezessen legalább az a tudat, hogy st múlt feltárása és megőrzése — üzlet. Még pedig nem is a legrosszabb. Bajban a Bes'zUáU Baj van a Beszkárt-tarifával. A legutóbbi tarifareform & gyakorlatban megbukott, egyáltalán nem felelt meg azoknak a várakozásoknak, melyeket a főváros, meg a Beszkárt vezetői fűztek ahhoz. A statisztika szerint a Beszkárt bevételei még annyira sem emelkedtek, amennyivel a régi tarifa alapján a gazdasági javulás folytán emelkedniük kellett volna, ennélfogva a tarifadrágitás- sal nemcsak, hogy nem nyert a vállalat, ellenkezőleg, veszített. Minthogy pedig minden kudarcért valakinek, vagy valaminek vállalnia kell a felelősséget, hamarosan meg is találták a bűnbakot. Kisszakasznak nevezik ezt: a kisszak&sz az oka annak, hogy a Beszkárt nem tud talpraállni, ezen bukik meg minden reform. Most tehát uj reform készül majd. Hogy milyen lesz, nem tudható, még ma- a Beszkárt sem tudja. De mi úgy hisszük, nem is a tarifán múlik ez a kérdés, hanem magán a villamoson, mely lassú, kényelmetlen és — akármilyen alacsonyra szabnák is a jegy árát — ennélfogva... drága. Drága, mert rossz. Ha jó lenne, gyors, kényelmes, úgy szívesen fizetne a közönség többet is és a Beszkárt kalkulációjával sem lenne baj. De mivel rossz, készülhetnek uj, meg újabb tarifareformok, nem fognak beválni. , -A. reformot nem a tarifánál kell kezdem, hanem magán a villamoson. Ez ebből a tanulság. jl Lágymányoson vagy Óbuáán épüMfön-e fel áss uf versenyusssoáa? Vltéx "Pólya Antal «fr. az óbudai nagy problémákról Amióta a Stadionlbizottság szélesebb alapokon III. kerületi városrendezési Stadionbizottságga alakult át, azóta fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg azokkal a problémákkal szemben, amelyeknek megvalósításától függ az annyi év óta elhanyagolt III. kerület jövő fejlődésének biztosítása. vitéz "Pólya AÍrttal dr. aki a III. kerületi városrendezési és stadionbizottság munkaprogramját nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel kidolgozta, a következőket mondotta a Budai Napló munkatársának Óbuda legégetőbb és legsürgősebb megoldásra váró kérdéseiről: — A megoldásra váró problémák élén az óbudai híd kérdése áll. És miután a Horthy Miklós- híd felavatása a Kormányzó ur őfÖméltóságának bevonulása évfordulóján, november 16-án meglesz és mivel a Margithid kiszélesítése is elkészül ez év őszére, semmi sem akadályozhatja meg többé az óbudai híd építkezésének megindítását. — A dunai hid feljárójának építésére és ti hídfő környékének rendezésére kiirt tervpályázat határideje március 2-án lejárt és igy a Közmunkák Tanácsa ez év tavaszán megindíthatná mindazokat az előmunkálatokaf, amelyek mindkét parton elvégezhetők. Óbudának a hid az élete, jövő fejlődésének aríája :s ómegája. — A város illetékes ügyosztályai és a Közmunkatanács között lefolyt tárgyalások alapján a városrendezés terve is) olyan kedvező fordulathoz ért, hogy csak a törvényhatóság jóváhagyása hiányzik, de már is lehetővé vált az építkezési engedélyek kiadása. Király Kálmán tanácsnok készséggel bocsátotta rendelkezésemre adatait és az ő nagy te-l hetségének a kerület érdekében történt latba vetése bizonyítéka annak, hogy az óbudai dunapart rendezése és a bekapcsolódó útvonal a megszavazott kétmillió pengő körüli hitelösszeg felhasználásával meg fog valósulni. — A fejlődés ütemét és az építkezés fellendülését természetesen csak a legmesszebbmenő házadókedvezmények biztosíthatják és ezért a kerület a pénzügyi kormányzat eddig is tapasztalt jóindulatát oly irányban óhajtja megnyerni, hogy Óbuda közműves területeire a legnagyobb mértékű házadómentességet engedélyezze. — A további fejlődés elengedhetetlen feltétele a közlekedés fejlesztése. A Beszkárt még 1923-ban köteles lett volna vonalait a Főtértől a Filatori- gátig, 'valamint a Bécsi-uttól az Óbudai állomásig kiterjeszteni. Ennek létesítése ese'tén becsatolható volna a Hévizi-ut már sínnel ellátott része és az Aquincum-óbudai állomás közötti Máv.-vonal is. E két körív közé, a Bojtár-utca magasságában még egy összekötő vonalat lehetne (beilleszteni a Bécsi- ut és Szentendrei-ut között Ezenkívül meghossza- bítandó a Filtex mögött elhúzódó gázgyári vonal a Nánási-uton át az Emőd-utcáig, amelyen visszatérne a Rómaifürdő állomásnál a Hév. pályára. Kívánatos lenne még a Bokor-, Szőlő- és Viharutcákon át a lókórházig vezetendő egyenes vonalárat, amely Óbuda sík területét és a két körívet metszve, a lókórháznál érné el az esztergomi vasút töltését Az óbudai gázgyártól a összekötő- lódon át vezetendő ingajárat az újpesti hálózatot kapcsolná össze az óbudaival. — Az esztergomi-vasútvonal napi 30 vonatja ilyen 10 percenkénti közlekedést megengedne és nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az épitedő ó- budai hídtól három kilométerre szintén adassék meg a közönség részére az átkelés lehetősége, amikor a déli részen átlagban egy kilométer távolságra feküsznek egymástól a hidak. A Máv.-val peage- jog alapján jóakarattal történhet olyan megegyezés, mely Óbuda közekedését a kívánt) fokra tudná fejleszteni. Az ilyen építkezések összege folyóméterenként 75 pengőt számítva 1.200.000 pengő körüli összeget tenne ki a kitérőkkel együtt és leg- ilább Óbuda is, mely a város területének egyötöd része, megkapná végül a területéhez aránytagosan gényelhető vonalhosszt: mintegy 36 km-t az eddigi 7.5 km-el szemben. — A Hegyvidékre egyrészt a Guggerhegy felé, másrészt a Tábor- és Testvérhegyre, úgyszintén a Rómaifürdőre is meg kell teremteni az autóbusz- járatokat. , '— A Versenyuszoda elhelyezésének kérdésére kell még rámutatnom. Ahogyan a ma már mindenki által időelőttinek tartott Borárostéri hiddal tették az óbudai hid kárára és ahogy senki sem vállalja nyíltan a szerzőségét az elsietett megépi-esnek, — ugyanúgy akarják most az érdekeltek a Versenyuszodát a Lágymányosra csempészni. í Az ottani források, ha a Duna helyett vízszolgáltatásra ezeket kellene 'igénybevenni, nem jöhet- iiénék számításba keserű vizük, kénes tartalmuk miatt. Horribilis költségű fúrásokkal más viz után kutatni fölösleges pazarlás volna, amikor Óbudán, a Margitszigeten, vagy a Rómaifürdőn a célra megfelelő tömegű és megkívánt hőfokú viz áll rendelkezésre. Itt nem kell sem lehűteni, sem melegíteni. A Rómaifurdőn a 24 óra alatt 169.000 hektolitert szolgáltató források napjában többször, felfrissíthetik a medencék vizét, gyógyvízzel és zsilipezés- 1 sei akár az eredeti 23 fokon tartható meg, akár a svédek és németek által kivánt 18-19 fokra hüthető le. A medence ősparkba helyezhető, vagy történelmi környezetbe, a legcsodálatosabb panorámát nyújtva. A levegője a legtisztább, ami csak elkép Sglhelő, környezete festői, azután a vizisportoknak t is itt van a székhelye a római parton. Éppen iért Óbuda nagygyűlést hiv össze a napokban é; kormányhoz, sőt a Kormányzó ur őfőmél- ágához is memorandumot intéz a szerintem letétien terv megakadályozására. — Amig csak arról volt szó, hogy a Margitszi get legyen a vérsenyuszoda helye, nem tartottuk szükségesnek az állásfoglalást, mert ott van viz •megfelelt; hely, szép környezel, olcsó cdminisztrá ció, hajókkal és kibővített, híddal. A közönség sem távoz,k el egyszerre, őrt marad, mert a! Sziget szórakozást nyújt. Azonban megdöbbentő annak a tervnek az életrehivásá, hogy a Lágymányost favorizálják és a terv mögé a, legmagasabb fórumok támogatását és hozzájárulását hiresztelik. — Hiszem — fejezte be nyilatkozatát vitéz Pólya Antal dr. — hogy egy nyilvános nagygyűlés lerántja a leplet a közéletben oly gyakran fel-fel- bukkanó ilyen játékokról. luuiniiiiiiiiiiiiiuymniiii Meghívó. A „Hollós Mátyás Társaság“ 1937. évi = = március 8-án (hétfőn) délután */z7 órakor s g a Szent Gellért Gyógyfürdő I. emeleti §= = zenetermében g | iro dalmi-est ét j |E rendez, melyre önt és kedves családját ez g meghívja. §§ Budapest, 1957. február hó 26-án. = §1 Hazafias üdvözlettel g §§ Az Elnökség. = = Az est műsora: g 1. Megnyitó, mondja: Dr. Hennyey g M Vilmos, ny. államtitkár, elnök. zz M 2. Dorogi dr. Farkas Ákos, szfőv. ta- g zz nácsnok előadása: Budapest tiszt- zz jH viselői hajdan és most. |j 5. Hussein Hilmi Durics, budai nagy- ü mufti: Magyar kapcsolatok az isz- =§ ü Iámmal. g g 4. Agyagfalvi dr. Hegyi István, a Pe- g = tőfi Társaság tagja, verseiből fel- Ez H olvas. ü iE 5. Dr. Tausz Béla igazgató-főorvos gj zz előadása: A budapesti források és g zz fürdők gyógy hatásairól. g 6. Dr. Keöpe Viktor tanár, író elő- = adása: A székelykapu útja Ázsián |j§ §s végig. = 7. K. Lázár Jolán színművésznő sza- g zz val, Gegus Dániel verseiből. g Belépődíj nincs g Pontos megjelenést kérünk ! g Műsor után az ottani Gundel polgári ü zz étteremben társasvacsora. EE EH fl modern bérpaloták kiszorítják a Vtzioáros ősi lakosságát Irta: GRENYO BERTALAN, a II. kér. Iparoskor ü. v. elnöke A pénzügyminiszter 1934. évi 65.500/VII. sz, számú, majd az azt módosító 1935. évi 58.181/ \ IIjÁ sz. rendeletéi, igeri jelentős rendkívüli ideiglenes házadómenteséget biztosítanak a belterületi építkezésekre, különösen a Margit-körüt s Margit rakpart egyrésze által határolt területekre. Ezen a területen 15 éves teljes és 10 éves 75%-os házadómentességet biztosít a rendelet azon új épületekre, melyek olyan helyre épülnek, ahol régi ház volt, amely régi ház a szabályozási vonaltól kijebb vagy beljebb esett, vagy az ucca szintjénél magasabb talajszinten, vágj' mélyebben volt. A tőke, ott épít, ahol megtalálja a számítását és hogy itt megtalálja, azt bizonyítja az, hogy az utóbbi években évente átlag 50—60 régi ház került csákány alá és helyén ugyanannyi modern bérpalota épült. Ez az építkezés folytatódik, mert a pénzügyminiszter úr a jelenlegi házadómentesség meghosszabbítását máris bejelentette. Amilyen örvendetes városrendezési szempontból a budai belterület újjáépítése, épp oly súlyos szociális hátrányokat eredményezett már isj a kerület kispénzű polgárai, a Vízivárosban emberöltők óta élő kisiparos és kereskedő családokra nézve. A Víziváros kispolgárai tömegesen szorulnak ki a külső perifériákra. Sőt miután a kerület perifériái is egyre drágább villanegyedekké fejlődnek, a Víziváros őslakóssága a fővárost környező) községekbe kénytelen vándorolni. A Víziváros kispolgári családjait műhelyeik és üzleteik helyhez kötik. Ha más városrészbe tennék át műhelyeiket, üzleteiket, az exisztenciájuk pusztulására vezetne, mert hiszen a kisiparos és kiskereskedő évtizedeken keresztül megszerzett fogyasztóközönségét elveszítené. Az újonnan épült modem bérpalotákban rendszerint azok alagsorában kénytelen a vízivárosi kisiparos és kereskedő régi lebontott műhelye, üzlete helyett új helyiséget bérelni, a réginél súlyosabb feltételek mellett. Arra azonban, a mai gazdasági viszonyok között képtelen, hogy műhelye üzlete közelében, vagy akár a Vízivárosban bérelhessen lakást is, mert a modem komfortos bérlakásokat nem tudja megfizetni, valamire való olcsóbb kis lakás e kerületekben pedig nemigen kapható. így kénytelen' a város másik sarkában, vagy a főváros környékén lakást bérelni, onnan hajnalban és késő este, hosszú és költséges villamosozás árán bejárni munkahelyére. Számos esetben a kisiparos és kereskedő családi körülményei sem engedik meg, hogy iskolás gyermekeivel órákat villamosozzon és már is tapasztalható több helyen, hogy ilyen kisiparos családok kénytelenek műhelyeikben lakni, a modem bérházak alagsori helyiségeiben s igy nem szólva arról, hogy ezen alagsori helyiség lakás céljára egészségtelen, amellett az ott , lakó iparosok nagy zaklatásnak is ki vannak téve. A székesfővárosra nem lehet közömbös, miként szóródnak szét, kallódnak és proletarizálódnak el a perifériákon az ősi Víziváros kispolgárai, csupán azért, mert a modem építkezés miatt kiszorulnak régi műhelyeikből, olthonaikbóL A kerület iparossága kénytelen felemelni szavát és kérni, hogy a város fontos érdekeit egyeztessék össze a városrész szorgalmas, becsületes, súlyos gondok között élő kispolgári családjainak érdekeivel. Ezt pedig akként véljük megvalósíthatónak, hogy a magántőke luxuriózus, drága spekulációs bérházai mellett, maga a főváros is építsen olcsó, korszerű kispolgári lakásokat, műhelyeket, üzleteket, mint azt már a mattban megtette Budapestnek több kerületében. Ez mindeddig hasznos befektetésnek bizonyult, egyszersmind megoldotta az említett szociális problémákat is. A magántőke által épített bérpaloták tulajdonosai, bérházakba befektetett tőkéjüket 8—10 esztendő múlva viszont akarják látni. A székesfővárosnak szociális szempontokra is figyelemmel kell lennie, de még így is az egyes kerületekben felépített kislakásos városi házak rentábilisak. A székes- főváros, mely ebben a kém', tb. n 32 beépítésre alkalmas telekkel rendelkezik, sürgősen gondoskodjék fedezetről és a most megújítandó rendkívüli házadómentesség kihasználásával a Vízivárosban is építtessen kispolgári igényeknek megfelelő olcsó bérű lakásokat, műhelyeket és üzleteket. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a mai viszonyok között munkaalkalom teremtése szempontjából is mennyire fontos e kérésünk mielőbbi teljesítése. Természetesen amennyiben ezen városi
