Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-18 / 7. szám

Budai Napló 195?- február 1H. erősen 9ÜÓ a Jtiizdeleni és töBBiéle ve­szély fenyeget bennünket. Ilyen a nem­zetközi konkuirencia, amely nem szíve­sen veszi egy uj fürdőváros beiktatását. Ilyen veszedelem az orvostudomány né­mely változása, mert sokbelyt mestersé­ges gyógyszerrel akarja pótolni a gyógy­vizek erejét. Vámossy professzor irányi- tása alatt el tudtuk fogadtatni évtizedes munka utján, hogy gyógyvizeink olyan értékek, amelyek liivatva vannak Buda­pest idegenforgalmát megszilárdítani. Ma már nem vitatható, hogy Budapest gyógyfürdői Magyarország idegenfor­galmának legszámottevőbb tényezői. A háború előtt egy kiváló polgármes­ternek, Búrczy Istvánnak köszönhettük a bátor nekiindulást s a jelen igazolta őt. Ha nem lennének itt még azok az alko­tások, amelyeket ő kezdeményezett, ide­genforgalomról nem lehetne beszélni. Sajnos, most mintha megtorpant volna az akciók kialakítása. A Gellértszálló európaszerte a legláto­gatottabb fürdő. Sehol ennyi gyógyfür­dőt nem oettek igénybe. Legalább 78.000- re kell tenni a budapesti fürdőoendégek szúrnál s ezek átlag' kéthetes gyógykúrát vettek igénybe. Ma már a szállodák kel­lő módon alkalmazkodnak az idegen- forgalmi igényekhez. Tiz év alatt igen nagy fejlődésen mentek át. Nagy ambí­cióval és áldozatkészséggel hajtottak végre drága átalakításokat már akkor, amidőn idegenforgalmunk még kissé gyenge lábon állt. fájdalom, még mindig hiányzik a vidéki réteg, amely télen megtöltötte a szállókat. Ma Budapest kulturértékei nyáron jobban érvényesül­nek, de éppen ezért gondoskodni kell ar­ról is, hogy operai, zenei előadások, sza- badszinpad stb. utján ne csak Szent lst- oúnkor kapjanak a külföldiek némi Íze­lítőt a magyar művészetből. Budapest fürdői, egyelőre a Margitszi­get és a Lukácsfürdő, be akarnak ren­dezkedni téli ivókúrára is. Kétségtelen, hogy a fürdőfejlesztési politika nagy lé­pésekkel haladt előre. A magántőke is látja már a fejlődési lehetőségeket a für­dőkben, amit éppen a Lukácsfürdő bizo­nyít. Többet kell törődnünk a jövővel. 1934-ben még csak 14 pausál-füzetet si­került eladni, amely külföldiek három­hetes fürdőzésére szól, 1955-ben már 380-at, 1936-ban pedig 1256-ot. Ezeken kívül más fürdővendégek is nagyszám­mal jártak Budapesten. Különösen fontos az, hogy Budapest olcsó legyen — mondta az előadó. A ma­gyarországi idegenforgalom 92 százaléka Budapesté s ehhez képes szükséges a to­vábbi akciókat lebonyolítanunk. Buda­pest kétségtelenül megérdemli, hogy a tervezett építkezéseket csakugyan végre is hajtsák. Társas vacsora a TuKács­tltrdö éttermében A rendkívül nagyhatású beszéd nlán, amelyet a királyi herceg köszönt meg, vacsorára ültek ösz- sze a jelenlevők. Mint házigazda, Metzler Jenő dr., a MOKTÁR vezérigazgatója és a Lukácsfürdő rt. elnöke köszöntötte fel szép beszédben a királyi her­cegei, aki nemcsak- nagy történelmi nevét, hanem személyi vonzóerejét és tudását is odaadta Buda­pest fürdőügyének fejlesztése érdekében. A királyi herceg szellemes beszédben aposztro­fálta a fürdőket, ezúttal leginkább a Lukácsfürdőt. — A derék Tarján — mondta — tudja, hogy hány­szor és milyen szívesen jövök ide feleségemmel együtt és hogy a külföldiek is milyen jól érzik magukat ebben a finomhangulatú helyiségben. Ta­lán az egyetlen hely, amely afféle párisi jellegű s intimitását francia báj és Ízlés teszi kellemessé. A magyar fürdők és szállók fejlődése valóban jó- irányú. Szviezsényi Zoltán dr. Mikecz Ödön államtitkárt üdvözölte,- aki a fürdők nagy jelentőségét elismer­ve, készséggel kilátásba helyezte a maga hivatali támogatását is. — Budapest Fürdőváros Egyesület munkájával mondotta — azt reprezentálja, amire minden magyar törekvésnek irányulnia kell: megtalálni, felfedezni a Csonkaroszág kihasználatlan adottsá­gait. Gyógyforrásuk hosszú idő óta öntötték a ma- guk gyógyitóerejét a Dunába. Ezeknek a források­nak a gyógyerejét és azt, amit ezek idegenforgalmi és városgazdasági életünk felélénkitése tekintetében jelentenek, az egyesület organikus keretekbe szedte még akkor, amikor az a gondolat nem volt ismert az egész ország előtt, — Azt hiszem, a hatóságok feladata a legköny- nyebb. Intuíciót kapott, s most csak az a feladata, hogy azt a szuggesztiót, azt az irányt és munkát, amelyet az egyesület az egész ország által elismert kiváló vezetés mellett végez, igyekezzék a maga ré­széről támogatni. Ennek a munkának a támogató­ja kell, hogy legyen minden tényező, mert ezen a munkán keresztül a magyar föld hallatlan értékeit juttatjuk megfelelő elismeréshez. Nemcsak materiá­lis, nemcsupán egészségügyi propagandát végez ez a munka, hanem ezen keresztül idehozza azokat, 3kikkel más vonatkozásban is meg kell ismertet­nünk a magyar kiválóságokat. Az államtitkár végül ígéretet tett, hogy a nem­zet érdekeit szolgáló munkát támogatni fogja, elő­segíti az előrehaladásiban. A ?tstí>udai Unta: ßevUaqua ßoKJodyi&ela. Montesquieu 1717-ben megjelent nagyszerű szatírája, a levélformában megírt Lettres Persans“-a, „Perzsa levelek", elmondja, ho­gyan nyüzsög a párisi sétáló sokadalom a Pont Neuf-ön. A régi városok hidján nemcsak köz­lekedő helyek, hanem sétáló-helyek is voltak. A középkori alaprajzú régi városok regi bel­városi szutykos, hallatlanul sáros, szu u cai kai, városfalak közé szorítva setálasra nem voltak alkalmasak. A városi nép a városfala* laposán, a Városkapu előtt és a hidakon sé­tált. 1 "95-ig még állottak a régi Pest városfalai. Még' lepedékes. békanyálas, rettentően mocs­kos Városárok vette körül a Belvárost Az es­ti séta természetszerűen oda terelődött a Fel­dunasorra és az! onnan nyíló Hajohidra. , Feldunasoron ebben az időben épült ki a po­ros kis Sétáló Erdőcske, a Sylvula Deambula- toria, a mai Hangli helyén. Képét számos met­szet és rézka re ti céhlevél őrzi. A Ha johis pes­ti fejénél, közvetlen közelében ott volt Pest akkori legmonumcntálisabb háza, a ..Nagy Ház“-nak nevezett Kemnitzer Ház. Ezt a ka­landos és zavaros múltú. Péterváradról Pest­re verődött cserzővargamester, Kemnitzer Já­nos uram építtette. Ebben volt a hamar világ­hírűvé lett Kemnitzer Kávéház. Mindközönsé­gesen Márványos Kávéhaz, Grand Cafe^ es Nagy Kávéház volt a neve. A Sétáló^ Erdőcs- kében volt egy ..Lemonátás Kunyhó" is. Ez nyári kávéház volt, a Limonadiere franciául ugyanis kávést jelent. . Nos, a Hajóhíd kevés sétálóhelye^ erre a kávéházra támaszkodott. A Sétáló Erdőcske es a Nagy Kávéház volt az esti nyüzsgő sokada­lom gyülekező helye. Mindezekről bőven szólt a napokban megjelenő, a régi pest-budai ká­véházakról szóló munkám. A Hajóhid-promenáderól Gvadányi József gróf 1788-ban megjelent ..Falusi Nótáriusba Keresztesi Szabó József biharszacsali reformá­tus prédikátor „Budai Itinerarium‘‘-a és Cso­konai Írnak pompás pestbudai holmikat. Ugyan­így ir arról Horváth Tstván 1809-ben kezdődő laplója a „Mindennapi". Ezekből az írásokból teljesen kialakul a Budáról Pestre és Pestről Budára vonuló Hidpromenade képe. A budai hídfőnél egész 'sereg kávéház volt. A hatalmas, félkörben meghajló hajóhídon ssite már megcsappant a forgalom. Sétálók százai lepték el a Hajóhidat. lefizették a lie-* hány garasnyi hídpénzt és sétáltak. A két Hídfőnél a kávéházak várták őket. Pontosait így,' mint ma. Gvadányi leírja az anglus es Eránczus módi szerint öltözködő dámákat és javallérokat. A Francia Forradalom előesté­ién a londoni divat vol az ur Párisban. a tél- világi dámák neve „Angol Leány“ — „les fil- íes anglaises“ — volt. A nagyúri, nagyvilági lestbudai dámák e fertályvilági dámák vise­letét hordották. Pest messze volt Londontól, íz urivilág csak a divatlapokból értesült a ..Mo- ii“-ról. tehát úgy öltözködött, ahogyan Páris­ban a „Nyolcadvilág“ legalsó osztályának dá­mái. Érdekes, hogy az angol lovászsipka, az „á la Jockey“ 1788-ban is divatban volt. A mai divattervezés ezt az 1788-ból való bolond divatot agyalta ki, az ilyesmikre kapható kedves pestbudai dámák számára. Ott pörgött a pestbudai Hidpromenade ká­véházaiban a Yo-Yo is. Akkor Jeu noble volt a neve. 1795-re már a „Fenséges Nép“, a forradalmi „Nadrágtalanok“,-a „Sansculottes” sajátította ki e játékot és nevezte J e u na­tional e-nak. „Nemesi játék“ helyett „Nem­zeti játék” lett a neve. Csokonai „Templfői“ című pompás városszatirájában leírja a Hídfő melletti pesti kávéházban „National spil”-jét követő irodalmi hóbortot. Ezt „módi értelmes­nek” csúfolja. Az „Intellektuel“ ekkor gúny­név volt. A kicsufolt nemes ifjú szája Rous­seau, Gellert és Voltaire igéivel volt tele és Y o - Y o-t pörgetett a kávéházban. A Hidat és a Promenádáját Gvadányi „Út­vesztődnek nevezi, illetőleg megírja, hogy ez a Promenade közönséges pestbudai neve. Ez­zel a pestbudai utcanyelv, az Argot bájos em­lékét őrize meg. Útvesztő, a sétálók elvesztik ütjük célját, fejüket, szivüket és zsebüket, írja Gvadányi. A „tzinkos Hajóhíd“ Venus örömére csábítja be őket a kávéházba. Itt. e hivalgó nép között sétált minden este az öreg budai Remete, főtisztelendő Virág Bence ur. Dehogy is ment volna át ő a „rom­lott Pestre“. Angyali ártatlanságában sétált ott a fiatal Horváth István társaságában. A fiatal urfi, az Egyetem akkori tollnoka raeg- sétáltatta az öreg barátját, hazakisérte a Ta­bánba és rohant ifjú barátnőjéhez, Trézsiké- hez, akit naplója „Bögyörke“ néven nevez. Eb­ből (irodai omtörténetileg) megállapítható, hogy a szóban levő leányka bögyös lyányka. azaz - molett volt. Itt kocsikáztatta meg az édes Bögyörkét, a masamódlyánykát az ifjú Hor­váth István. Sokratesi peripatetikus pestbudai séta az öreg Virág Benedekkel, a Tabán bölcs, szelíd Remetéjével, szivvesztő séta a Hajóhí­don a drága Bögyörkével: ime, pesti „Ifjú“ anno 1809. Horváth István később a Nemzeti Muzeum tudós főigazgatója lett. Fiatal szerelme emlé­két a Napló őrzi. Bögyörke és az ifjúság ka­cagása cseng ki a Naplóból. Virág Benedek ott lakott a tabáni Arany Szarvas sütőházban. Az emléktáblás házba be­levág a csákány. Eltűnik majd ez is. A Ha­jóhíd- helyén a mai Hangli előtt ma is ott nyüzsög a séta. Ez is útvesztő, de hol van Bögyörke, Trézsike, a pestbudai „Midinette“, a pestbudai Diákromantika hiteles ősanyja? Budai Ifjú, ki ma ifjú párokkal a budai Dunaparton andalogsz, állj meg, vedd le sü­vegedet' és emlékezzél az édes Bögyörkéről. Párisban szobra van a La Montmartroise-nak, a Montmartre vidám kis varróleánykájának. E sorok írója, ha pénze volna, szobrot emelne Trézsinek, a budai korsón. Megszüntetnek egy fővárosi fürdőigazgatói állást. A főváros közigazgatósági tisztviselők létszámában egy fürdőigazgatói állás is volt szervezve. Tekintettel arra, hogy a főváros fürdő- és ásványvizüzemeket egyesítették és azok mint egyesitett vállalatok közös igazga­tás alatt működnek, az egyik fürdőigazgatói állás feleslegesnek bizonyult. A polgármester most előterjesztést tesz ez állás megszünteté­se iránt. Julián barát Irta : Zafil Ferenc Sarutlan talpát kérgesre edzi A szikes puszták sótermő homokja, S hot csatit tövise se akad vadbuvónak, Az ég boritá rá ezer csillagú Himes takaróját, Hogy álmodjon alatta: Töretlen hittel járni meg utján „Magna Hungáriát“. Julián, Juliánt.. hallja a kiáltást. Erre ébred sebten, — ki tudja már hányszor, Két szerzettársa a négyből, aki im felé kiált, Kik pénzen szántó baromul eladva maguk, Szeriettársukat igy a pusztai nagy útra Segíteni kívánták, Hogy megjárhassa a nagylelkű Julián „Magna Hungáriát“. „Halálos betegnek nem való már étel, Te erősítsd vele magad még egy napra“, Mondja a harmadik halál-vivódással.. Julián tüz-szeme égő fénnyel lángol, Hogy búcsút kell vennie • Az uj pusztai sírtól... S hogy árnyékát a hold im messzi elő-veté, Maga se‘ tudta, hogy már szélien éri dele „Magna Hungáriát“. Azt se tudja s érzi, hogy skenved a teste, — Hisz a lélek él most, — tesz, vesz, Feszit lelki izmokat, Hagy lelki-csatára : Visszaforluljon-e ö is9 Vagy amint láttatni engedte neki az Ég, Menjen csak „előre“, • Mert bizton eléri „Magna Hungáriát“. Füves mezőség lepte meg utján... Már vad méhek raja is szálldos, — Biztosan virágos mezőség után. Héja üz vadat fenn a magasban, • Úgy, mint otthon.., Amott béklyós lovak... Kolomp-bongás, csodálatos szépen... Lehet, hogy lába már tapodja is: „Magna Hungáriát“. Örömmámorban hazaszáll a lelke, Még egyszer látja, mit soha nem feled, Amikor az idegenbe induló „Erzsébet“ királyi-leánykát Királyi atyja, Endre, ezüstös szekérre ülteté, Ajándékul adván neki, Arany csattal ősi krónikát, Hogy mint imádságot olvassa. Hogy soha el ne felejtse, „Magna Hungáriát“. Vadrózsa fának most hullik virága, Sok zöld levelekkel tele van az ága. Madár is száll rája. Nóta-szóba zendűl, Odább étel-vivő asszony Nótás szava csendül. „Utam igazától többé már nem félek. Akár meg is halnék, Hisz vágyam betelt. Mert szemeim im látták „Magna Hungáriát\ De nem! Társai pora, vére, S lelkűk áldozatja, — Tatár hordák szele, S mongol hadak félelmetes hire, Tovább üzék jó Juliánt magát. — Csak hirt vinni megy hát.. — És felkeresi majd hazulról, Még máskoron is, „Magna Hungáriát". Julián teste kihűlt, Szeme lehunyt, Pora roskadón a sírjába omlott. De két keze, két fénylő keze Még ma is ott lángol a magyar égen; Az etjyik ökölbe szorul, A másik csontujjaiva! mutatja, Arra kelet felé: „Magna Hungáriát Újból Hűttl Károly dr.-t választotta meg elnökévé az Újlaki Hegyvidéki Egyesület Az Újlaki Hegyvidéki Egyesület február 14-én tartotta a Szépvölgyi utón lévő Kakukfészek ven­déglőben évi közgyűlését. A közgyűlésen az egye­sület közszeretetnek örvendő elnöke. Hüttl Károly dr. székesfőváros, bizottsági tag elnökölt. Kartyó Lajos főtitkár részletes jelentésében beszámolt az egyesület működéséről. Ismertette a hegyvidék autó- buszjáratának ügyét, amelynek megindítására nézve Szendy Károly polgármester a nála járt hegyvidéki küldöttségnek határozott ígéretet is tett. Beszá­molt továbbá arról az összefogásról is, amely a viz- zónatarifa elleni küzdelemben az elnök iniciativájá- ra az egész budai hegyvidéket képviselő 14 egyesü­letet is felvonultatta. A beszámoló kitért azokra az előnyökre, ame­lyekkel Buda légvédelmi* szempontból rendekezik a város többi részeivel, főleg a zsúfolt belső városré­szekkel szemben és amelyek uj. egységes, kertváros- szerű fejlődéshez kell, hogy vezessenek, ha a fejlő­dést gátló körülményeket megszüntetik, A főtitkári jelentés, valamint a zárszámadások ismertetése után az egyesület megválasztotta uj tisz­tikarát. Elnök Hüttl Károly dr., fővárosi bizottsági tag lett, aki már három cikluson keresztül áll az egyesület elén. Alelnökök: Lázár Ottó dr. ny. kincs­tári jogügyi főtanácsos és Gyurcsy László, társelnö­kök :Lorch Károly Lajos m. kir. kormányfőtanácsos. Baross Ernő dr. e. ü; főtanácsos, Kun Árpád dr; ny; polgármester és Wagner Levente szfv. mérnök. Tit­kár: Kanyó Lajos szfv. mérnök, ügyész: Elszász Osz­kár ügyvéd, jegyzők: Doró István dr, és Mülller Béla, pénztáros: Német Béla, ellenőr: Somló Jenő; számvizsgálók' ifj Som Im-e, I >y I-álmán és öwy Imre, gazda: Reisz Péter. Választmányi tagok: Bo- dócs János, Beke Mózes, Hajdú István dr., Bresz- tovszky Ede, Homonnay Mihály, vitéz Kovács Ala­dár, Kuszenda Gyula, László Zoltán, és Katzer Jó­zsef. Választmányi póttagok: Bach Frigyes, Dóra Andor, Kiss Ernő, Tóth Vince dr, és Varga Imre. A megválasztott tisztikar nevében Hüttl Károly dr. mondott köszönetét a közgyűlésnek és vázolta az egyesület célkitűzéseit, amelyek szerint már a közeljövőben szükségesnek mutatkozik a többi bu­dai egyesületekkel való együttműködés, amely egész Buda érdekeit érintő problémákat van hivatva meg­oldani. Iyenek: a városrendezési törvényjavaslat egyes sérelmes rendelkezései, amelyeket a képvise­lőhöz már letárgyalt ugyan, de megfelelő össszefo- gás esetén annak végrehajtási utasítását még eny­híteni lehet. A budai hegyvidéket érintő kérdések­re a végrehajtási utasításnak ki kell terjednie. A zónatarifa elleni harc lankadatlan folytatása mel­lett tárgyalni kell a vizszolgáltatási szabályrendelet módosításának tervét is. Állást kell foglalni és fel kell venni a küzdelmet a téglagyáraknál tapasztal­ható szabálytalan állapotokkal szemben. Egy intenzív életet élő egyesület munkájába volt alkalmunk betekinteni a közgyűlésen. Meg vagyunk győződve arról, hogy Hüttl Károly dr, elnök egyéni képességei és munkatársainak buzgó tevékenysége az egyesület további fejlődését biztosítják és a meg­kezdett munkát az egyesület vezetősége a többi társ- egyesülelekkel együtt Buda érdekében diadalra viszi. Az egyesület már december 29-én tartott közgyű­lésén diszelnökévé választotta Szendy Károly pol­gármestert, ki a diszelnökséget el is fogadta. A disz elnöki oklevelet Hüttl Károly dr. elnök vezetésével az egyesület tagjaiból alakult küldöttség fogja 19- én. pénteken délelőtt Szendy Károly polgármester­nek átnyújtani. REGENT CAFE-RESTAURANT (II. Keleti Károly utca, Margit-körut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének Húszezer pengő bánatpénz kell a Gellért- vendéglő bérletére. Március 5-én jár le a Gel- lért-szálló vendéglői és kávéházi üzemére hir­detett versenytárgyalás határideje. A polgár- mester súlyt helyes arra, hogy ha Gundel Ká- rolyon kívül akad más pályázó, kizárólag ko­moly ajánlattevő legyen az illető, ezért a pá­lyázati hirdetmény azt a súlyos kikötést tar­talmazza, hogy a pályázónak 20.000 pengő bá­natpénzt kell ajánlatával egyidejűleg letétbe helyezni. Természetesen nincs szó arról, hogy Gundeltól elvegyék a bérleteit; méltóbb kezek­ben, mint Gundelében nem lehetne a Gellért. Személye biztosítéka annak, hogy a legelőke­lőbb világvárosi nívón marad a vendéglő a jövőben is, ami már magában is nagy nyere­sége a főváros idegenforgalmának. Miért kell fővárosunk ősi nevét visszaál­lítani? A fenti cint alatt tartja Széli Sándor dr. tb. főszolgabíró a Terézvárosi Casino ren­dezésében a Casino nagytermében (Nagymező u. 22-24. sz.) f. évi március hó 6-án este fél 8 órakor, a főváros régi magyar nevének, Bu­dának visszaállítása érdekében folytatandó elődássorozatának első bevezető részét. Ezen nagysikerűnek ígérkező előadáson fogja Széli Sándor dr„ ezen akciónak régi lelkes harcosa, történelmi indokokkal megvilágítani az ősi Buda név visszaállításának szükségességét. A Virágkedvelők Egyesülete szobanövény és kiskert ápolási tanfolymot tart. Csütörtö­kön d. u. fél 5 órakor az egyesület helyiségé­ben Vin. Eszterházy ucca 4. szám alatt. „A hideg szobába való növények” címen Füredi Jenő tart előadást. Minden érdeklődőt szíve­sen látnak. , I.VIRRRG ILONI Hmaiqit kokot mH _ MOZDULAT- . fflVESZETI ISKOLAI! TELEFON* ------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom