Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-23 / 50-52. szám

VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI > LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRÍSZT1NA-KÖRÜT 113/b T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Sz&cetet és béke­“Jfltá • SZ’Cí'tcLl^’ JÓ&C’Q’íty Fényes csillag világított a csodálatos betlehemi éjszakában. Az mutatta az utat a napkeleti királyoknak, kik az emberiség szabadító ját akarták látni. A betlehemi csil­lag azóta mindig ott ragyog a világ felett a karácsonyi eszme alakjában. Ha az em­beriség megrendül lelkében és eltéved 0 földi utakon, mindenkor a betlehemi csil­lagot keresi lázas tekintetével. A karácsonyi eszményekbe kapaszkodik a lelke, hogy el­bírja a súlyos válságokat és megpróbálta­tásokat. A betlehemi csillag feltűnése óta év-, ezredek múltak el, dé a világ ma is a régi gondot és szomorúságot érzi. Az ember más nyelven beszél, az életről és világról való fogalmai megváltoztak, de a dolgok lényegében most is a betlehemi pásztorok örömét szomjazza. A civilizáció roppant arányai között a világrészek távolságában az angyalének szavait ismétli. Szeretetet és békét akar. Az eszmék nagy zűrzavarában az ellentétes érdekek óriási küzdelmében azokat a szavakat sóhajtja, amelyek egy­kor az isteni Gyermek születését hirdették az emberiségnek. Az államférfiak folyton a békéről be­szélnek. Komoly akarattal igyekeznek azt biztosítani. A szeretet fenséges elveiről is sokat hallunk. Az emberek egyre jobban érzik a szeretet szükségét és jelentőségét úgy a maguk egyéni sorsában, mint az egész társadalom életében. Csak a szeretet szün­tetheti meg a 'gyűlölködő hat cokat, a szét­választó ellentéteket. A szeretet mozdít­hatja elő a megértést és szolidaritást, amely nélkül nem oldhatjuk meg életkérdésein­ket. Az igazi szociális szellem is a szeretet mélységéből fakad. A szeretet erősítheti meg a családi kötelékeket és a felebaráti kapcsolatokat. A szeretet és a béke örök vágya és re­ménysége az emberi életnek. Bármilyen idők járnak, bármilyen viszonyok is ala­kulnak a fejlődés folyamán, a szeretet és béke változatlan eszménykép marad. A sze­retet és a béke a legfőbb feltétele az em­beri boldogságnak. A történelem bizonyít­ja úgy az egyén példájával, mint a népek sorsával, hogy más úton nem valósítható meg az ember boldog reménysége és hite. Emberszeretet nélkül nincs megoldás az örök kérdésekben. A világ békéje pedig csak úgy épülhet ki, ha az emberekben helyreáll a lelki béke. A karácsonyi szel­lemet ébresszük fel önmagunkban, ha sze­reletet és békét akarunk a világon. K/PK^ FEUENC: Asz autonómia f>elyszete rendkívül aggályos A volt főpolgármester karácsonyi nyilatkozata a főváros és Buda aktuális kérdéseiről Ripka Ferenc, amióta visszavonult a főváros ve­zetésétől, csupán a felsőházban szólalt fel fővárosi vonatkozású kérdésekben. De azért nem, éli a budai polgár csendes életét. Ezer meg ezer dolga van: résztvesz Buda társadalmi és szociális életének minden megnyilvánulásában, intézi a krisztinavárosi róm. kíth. egyházközség ügyeit, mindenütt ott van, ahöl segíteni és dolgozni kell: nincs aktívabb polgára Bu­dának, mint a nyugalombavonult főpolgármester. A közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából fel­kerestük, kérve, nyilatkozzék azokról az aktuális kér­désekről, melyek az egész főváros, de legelsősorban Buda közönségét érdeklik. Ripka Ferenc készséggel állt a Budai Napló rendelkezésére és nyilatkozatában a tőle megszokott őszinteséggel válaszolt kérdéseinkre. Legelsősorban azt a kérdést kockáztattuk meg: milyennek látja a főváros autonómiájának mai hely­zetét. Ripka Ferenc a következőket felelte kérdésünkre Asz autonómia ßelyszete Szendy polgár mester dicsérete — Az autonómia helyzetéi rendkívül aggályosnak találom. A Gömbös-éra alatt hozott törvények, amint ene a felsőház­ban két alkalommal is rámutattam, a leg- brutálisabb módon megszorílották a fővá­ros közönségének önrendelkezési jogát s még ezen túlmenően, — tehát a törvény keretein is túlmenően — olyan beleszólást vindikálnak maguknak a kormányhatósá­gok a főváros ügyeibe, amelyek teljesen megkötik az autonómia akaratának sza­bad mesmyil vánul ását. — Az adott körülmények közt —- tette hozzá a volt főpolgármester — az a sze­rencsénk, hogy teljesen megbízható és ön­érzetes ember tölti be Szendy Károly személyében a polgármesteri széket, aki­nek igen sok energiáját köti le a véde­kezés. A Krisztinavárosi plébánia~ templom Kibővítése és a plé~ bános svédországi út fa Ezután a krisztinavárosi egyházközség ügyei iránt érdeklődtünk. — A krisztinavárosi’ plébániatemplom kibővítése az egyházközségnek fontos szív­ügye. Budapestnek ez a régi kégyhely- temploma, melyet történelmi emlékek is megszentelnek, mai méreteivel nem tudja már befogadni, a hívek egyre szaporodó tömegei!.. Pedig vasárnaponkint kilenc misét mondanak benne. A társadalom fi­gyelmének felkeltésére megindult már a szervezkedés.. Meg vagyok győződve, hogy a hívek vallásos buzgalma lehetővé teszi a terv megvalósítását.- A krisztinavárosi plébános svédor­szági útja a budai közvélményt sokat fog­lalkoztattja. Voltak, akik úgy gondolkoz­tak, hogy' a lelkész nem vállalhat „szpí­ker“ szerepet. Ezzel a véleménnyel- szem­ben határozottan állást foglaltam. Nemes gondolatok közlésére hivatott a lelkész. Hiszen a szószéken sem tesz mást, mint hirdet. Hirdeti azt, ami felemeli a hallga­tóságot. Ha tehát a mi plébánosunk, ki­váló és sokoldalú nyelvismereténél fogva, alkalmas arra, hogy a magyar nemzet számára ennyire felemelő ünnepen szó­szóló lehet, nem sérti vele, sőt emeli papi hivatását. Ebben a magyarázatban a ké­telkedők megnyugodtak. &uda és az EL ucfjarisztiK us Kongresszus- Természetes — folytatta Ripka Fe­renc — hogy Buda keresztény polgársága is ünnepi hangulatban készül arra a nagy eseményre, mely jövő májusban az egész világ figyelmét Budapestre irányítja. Arra törekszünk, hogy az idegenből jött ke­resztények a krisztinavárosi templomról, mint kegyhelyről értesüljenek és ne mu­lasszák el annak felkeresését. Úgy értesül­tem, hogy a kongresszus vezetősége, amely a mindenfelől ideérkező vendégek ellátá­sáról gondoskodik és a főváros templomai közt felosztotta őket, a krisztinavárosi plébániatemplomba osztotta be a Hollan­diából érkező vendégeket, annál is inkább, minthogy a plébános, ki hosszabb időt töltött Hollandiában, jól beszél holland nyelven és így szentbeszédet is intézhet hozzájuk. A tisztviselöK fizetéséneK rendezése Ezután, a világi dolgokra áttérve, a tisztviselői fizetések rendezésének kérdéséről beszélgettünk. Erre vonatkozólag Ripka ny. főpolgármester a következőket mondta:- Hogy mennyire fontosnak tartom a tisztviselők megfelelő anyagi ellátását, .elég arra hivatkoznom, hogy mikor főpol­gármesterré lettem, első kötelességem volt a tisztviselői illetmények rendezése. Akkor sikerült, a közterhek felemelése nélkül, olyan ellátást biztosítani a fővárosi alkal­mazottak számára, hogy helyzetük azóta ha nem is javult, dé nem rosszabbodott. A főváros vezetősége azonban aligha szál­lította volna le tisztviselőinek fizetését, ha az állami fizetésleszállítás nem kény­szerítette volna erre. Érdekes, hogy a mos­tani fizetésemelést, amely a kisebb kate­góriákban mintegy öt százalékot tesz ki. elsősorban a kereskedelem és ipar sürget­te. mert hiszen a tisztviselőnél nem marad meg a pénz, kénytelen azt utolsó fillérig elkölteni, illetve elvásárolni. A drágaság probléméja Az iránt érdeklődtünk ezután, miként lehetne a tisztviselői és polgári társadalmon oly módon is segí­teni, amely enyhítené a mindent elözönlő drágaságot. — Mindig az volt a meggyőződésem, hogy ha Magy'arországon drágaság van, annak oka nem a termelésben, hanem az értékesítés rendszerében van. Annakide­jén megkíséreltem, hogy egyes ágakban olcsóbbá tegvem ‘Budapest élelmezését, de • minden kísérletnél tapasztalnom kellett, hogy nem egyes tünetekkel, hanem egy­másba futó szervezkedéssel állok szemben és ezért nem tudtam megvalósítani szán­dékaimat. Amíg lehetséges az, hogy az erdélyi alma a magyar határállomáson 14 fillérbe kerül. Budapesten azonban már egy pengő az ára. addig a megélhetés nem lehet olcsóbb, sőt a fogyasztás állan­dó csökkenésével mindig jobban megdrá­gul. A nyilas— mozgalom — A közélet egészséges fejlődését — mondta — két veszedelem fenyegeti. Az egyik a közöny, a másik a fel forgatás. Mindakettő akkor jelentkezik, ha a köz­életnek nincsenek építő eszméi és a jövőre kiható feladatai, hanem a kellemetlen jelenségek elkendőzésével szépítik a hely­zetet és a magánérdekekért folyó tüleke­désben a közügyék általános érdekű ke­zeléséről megfeledkeznek. — Néhány évvel ezelőtt a közöny fa­gyasztotta meg Budapest életét. Fásultan nézték a történelmi fejlődéstől elszakadó törekvéseket. Most apró forradalmi ki­robbanások nyugtalanítják a főváros éle­tét. Nem nagy tüzek, de a füstjük rontja a levegőt. Az is lehet, hogy' kihamvadnak, ha ügyesen megvonják tőlük a lehetőségek oxigénjét. De az is lehet, hogy a nehéz gazdasági helyzet száraz avarját szélesebb területen fel tudják gyújtani. Ht sem a tünetet kell orvosolni, hanem a betegség okait. £e§eíne-e Budán a aazdasági Helyzet könnyítésé fjez Hozzájárulni ? — A napokban jelent meg a hír, — folytatta nyilatkozatát Ripka. — hogy' Németországban minden talpalatnyi föl­det kukoricával. kell bevetni. Még a házak udvarát, a parkokat, szanatóriumok kert­jeit is. Ha nekünk erre nincs is szüksé­günk, de mégis vétek a mai nehéz viszo­nyok között parlagon hevertetni nagy te­rületen megművelésre alkalmas földet. A Csúcshegy- oldalától a házakkal beépített

Next

/
Oldalképek
Tartalom