Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-23 / 50-52. szám
VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI > LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRÍSZT1NA-KÖRÜT 113/b T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Sz&cetet és béke“Jfltá • SZ’Cí'tcLl^’ JÓ&C’Q’íty Fényes csillag világított a csodálatos betlehemi éjszakában. Az mutatta az utat a napkeleti királyoknak, kik az emberiség szabadító ját akarták látni. A betlehemi csillag azóta mindig ott ragyog a világ felett a karácsonyi eszme alakjában. Ha az emberiség megrendül lelkében és eltéved 0 földi utakon, mindenkor a betlehemi csillagot keresi lázas tekintetével. A karácsonyi eszményekbe kapaszkodik a lelke, hogy elbírja a súlyos válságokat és megpróbáltatásokat. A betlehemi csillag feltűnése óta év-, ezredek múltak el, dé a világ ma is a régi gondot és szomorúságot érzi. Az ember más nyelven beszél, az életről és világról való fogalmai megváltoztak, de a dolgok lényegében most is a betlehemi pásztorok örömét szomjazza. A civilizáció roppant arányai között a világrészek távolságában az angyalének szavait ismétli. Szeretetet és békét akar. Az eszmék nagy zűrzavarában az ellentétes érdekek óriási küzdelmében azokat a szavakat sóhajtja, amelyek egykor az isteni Gyermek születését hirdették az emberiségnek. Az államférfiak folyton a békéről beszélnek. Komoly akarattal igyekeznek azt biztosítani. A szeretet fenséges elveiről is sokat hallunk. Az emberek egyre jobban érzik a szeretet szükségét és jelentőségét úgy a maguk egyéni sorsában, mint az egész társadalom életében. Csak a szeretet szüntetheti meg a 'gyűlölködő hat cokat, a szétválasztó ellentéteket. A szeretet mozdíthatja elő a megértést és szolidaritást, amely nélkül nem oldhatjuk meg életkérdéseinket. Az igazi szociális szellem is a szeretet mélységéből fakad. A szeretet erősítheti meg a családi kötelékeket és a felebaráti kapcsolatokat. A szeretet és a béke örök vágya és reménysége az emberi életnek. Bármilyen idők járnak, bármilyen viszonyok is alakulnak a fejlődés folyamán, a szeretet és béke változatlan eszménykép marad. A szeretet és a béke a legfőbb feltétele az emberi boldogságnak. A történelem bizonyítja úgy az egyén példájával, mint a népek sorsával, hogy más úton nem valósítható meg az ember boldog reménysége és hite. Emberszeretet nélkül nincs megoldás az örök kérdésekben. A világ békéje pedig csak úgy épülhet ki, ha az emberekben helyreáll a lelki béke. A karácsonyi szellemet ébresszük fel önmagunkban, ha szereletet és békét akarunk a világon. K/PK^ FEUENC: Asz autonómia f>elyszete rendkívül aggályos A volt főpolgármester karácsonyi nyilatkozata a főváros és Buda aktuális kérdéseiről Ripka Ferenc, amióta visszavonult a főváros vezetésétől, csupán a felsőházban szólalt fel fővárosi vonatkozású kérdésekben. De azért nem, éli a budai polgár csendes életét. Ezer meg ezer dolga van: résztvesz Buda társadalmi és szociális életének minden megnyilvánulásában, intézi a krisztinavárosi róm. kíth. egyházközség ügyeit, mindenütt ott van, ahöl segíteni és dolgozni kell: nincs aktívabb polgára Budának, mint a nyugalombavonult főpolgármester. A közeledő karácsonyi ünnepek alkalmából felkerestük, kérve, nyilatkozzék azokról az aktuális kérdésekről, melyek az egész főváros, de legelsősorban Buda közönségét érdeklik. Ripka Ferenc készséggel állt a Budai Napló rendelkezésére és nyilatkozatában a tőle megszokott őszinteséggel válaszolt kérdéseinkre. Legelsősorban azt a kérdést kockáztattuk meg: milyennek látja a főváros autonómiájának mai helyzetét. Ripka Ferenc a következőket felelte kérdésünkre Asz autonómia ßelyszete Szendy polgár mester dicsérete — Az autonómia helyzetéi rendkívül aggályosnak találom. A Gömbös-éra alatt hozott törvények, amint ene a felsőházban két alkalommal is rámutattam, a leg- brutálisabb módon megszorílották a főváros közönségének önrendelkezési jogát s még ezen túlmenően, — tehát a törvény keretein is túlmenően — olyan beleszólást vindikálnak maguknak a kormányhatóságok a főváros ügyeibe, amelyek teljesen megkötik az autonómia akaratának szabad mesmyil vánul ását. — Az adott körülmények közt —- tette hozzá a volt főpolgármester — az a szerencsénk, hogy teljesen megbízható és önérzetes ember tölti be Szendy Károly személyében a polgármesteri széket, akinek igen sok energiáját köti le a védekezés. A Krisztinavárosi plébánia~ templom Kibővítése és a plé~ bános svédországi út fa Ezután a krisztinavárosi egyházközség ügyei iránt érdeklődtünk. — A krisztinavárosi’ plébániatemplom kibővítése az egyházközségnek fontos szívügye. Budapestnek ez a régi kégyhely- temploma, melyet történelmi emlékek is megszentelnek, mai méreteivel nem tudja már befogadni, a hívek egyre szaporodó tömegei!.. Pedig vasárnaponkint kilenc misét mondanak benne. A társadalom figyelmének felkeltésére megindult már a szervezkedés.. Meg vagyok győződve, hogy a hívek vallásos buzgalma lehetővé teszi a terv megvalósítását.- A krisztinavárosi plébános svédországi útja a budai közvélményt sokat foglalkoztattja. Voltak, akik úgy gondolkoztak, hogy' a lelkész nem vállalhat „szpíker“ szerepet. Ezzel a véleménnyel- szemben határozottan állást foglaltam. Nemes gondolatok közlésére hivatott a lelkész. Hiszen a szószéken sem tesz mást, mint hirdet. Hirdeti azt, ami felemeli a hallgatóságot. Ha tehát a mi plébánosunk, kiváló és sokoldalú nyelvismereténél fogva, alkalmas arra, hogy a magyar nemzet számára ennyire felemelő ünnepen szószóló lehet, nem sérti vele, sőt emeli papi hivatását. Ebben a magyarázatban a kételkedők megnyugodtak. &uda és az EL ucfjarisztiK us Kongresszus- Természetes — folytatta Ripka Ferenc — hogy Buda keresztény polgársága is ünnepi hangulatban készül arra a nagy eseményre, mely jövő májusban az egész világ figyelmét Budapestre irányítja. Arra törekszünk, hogy az idegenből jött keresztények a krisztinavárosi templomról, mint kegyhelyről értesüljenek és ne mulasszák el annak felkeresését. Úgy értesültem, hogy a kongresszus vezetősége, amely a mindenfelől ideérkező vendégek ellátásáról gondoskodik és a főváros templomai közt felosztotta őket, a krisztinavárosi plébániatemplomba osztotta be a Hollandiából érkező vendégeket, annál is inkább, minthogy a plébános, ki hosszabb időt töltött Hollandiában, jól beszél holland nyelven és így szentbeszédet is intézhet hozzájuk. A tisztviselöK fizetéséneK rendezése Ezután, a világi dolgokra áttérve, a tisztviselői fizetések rendezésének kérdéséről beszélgettünk. Erre vonatkozólag Ripka ny. főpolgármester a következőket mondta:- Hogy mennyire fontosnak tartom a tisztviselők megfelelő anyagi ellátását, .elég arra hivatkoznom, hogy mikor főpolgármesterré lettem, első kötelességem volt a tisztviselői illetmények rendezése. Akkor sikerült, a közterhek felemelése nélkül, olyan ellátást biztosítani a fővárosi alkalmazottak számára, hogy helyzetük azóta ha nem is javult, dé nem rosszabbodott. A főváros vezetősége azonban aligha szállította volna le tisztviselőinek fizetését, ha az állami fizetésleszállítás nem kényszerítette volna erre. Érdekes, hogy a mostani fizetésemelést, amely a kisebb kategóriákban mintegy öt százalékot tesz ki. elsősorban a kereskedelem és ipar sürgette. mert hiszen a tisztviselőnél nem marad meg a pénz, kénytelen azt utolsó fillérig elkölteni, illetve elvásárolni. A drágaság probléméja Az iránt érdeklődtünk ezután, miként lehetne a tisztviselői és polgári társadalmon oly módon is segíteni, amely enyhítené a mindent elözönlő drágaságot. — Mindig az volt a meggyőződésem, hogy ha Magy'arországon drágaság van, annak oka nem a termelésben, hanem az értékesítés rendszerében van. Annakidején megkíséreltem, hogy egyes ágakban olcsóbbá tegvem ‘Budapest élelmezését, de • minden kísérletnél tapasztalnom kellett, hogy nem egyes tünetekkel, hanem egymásba futó szervezkedéssel állok szemben és ezért nem tudtam megvalósítani szándékaimat. Amíg lehetséges az, hogy az erdélyi alma a magyar határállomáson 14 fillérbe kerül. Budapesten azonban már egy pengő az ára. addig a megélhetés nem lehet olcsóbb, sőt a fogyasztás állandó csökkenésével mindig jobban megdrágul. A nyilas— mozgalom — A közélet egészséges fejlődését — mondta — két veszedelem fenyegeti. Az egyik a közöny, a másik a fel forgatás. Mindakettő akkor jelentkezik, ha a közéletnek nincsenek építő eszméi és a jövőre kiható feladatai, hanem a kellemetlen jelenségek elkendőzésével szépítik a helyzetet és a magánérdekekért folyó tülekedésben a közügyék általános érdekű kezeléséről megfeledkeznek. — Néhány évvel ezelőtt a közöny fagyasztotta meg Budapest életét. Fásultan nézték a történelmi fejlődéstől elszakadó törekvéseket. Most apró forradalmi kirobbanások nyugtalanítják a főváros életét. Nem nagy tüzek, de a füstjük rontja a levegőt. Az is lehet, hogy' kihamvadnak, ha ügyesen megvonják tőlük a lehetőségek oxigénjét. De az is lehet, hogy a nehéz gazdasági helyzet száraz avarját szélesebb területen fel tudják gyújtani. Ht sem a tünetet kell orvosolni, hanem a betegség okait. £e§eíne-e Budán a aazdasági Helyzet könnyítésé fjez Hozzájárulni ? — A napokban jelent meg a hír, — folytatta nyilatkozatát Ripka. — hogy' Németországban minden talpalatnyi földet kukoricával. kell bevetni. Még a házak udvarát, a parkokat, szanatóriumok kertjeit is. Ha nekünk erre nincs is szükségünk, de mégis vétek a mai nehéz viszonyok között parlagon hevertetni nagy területen megművelésre alkalmas földet. A Csúcshegy- oldalától a házakkal beépített
