Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-07 / 1. szám

1957. január 7. Budai Napló Ji mi utcánk Elnémult a budai kis ágyú Szilveszter napján pontosan déli 12 órakor még ott álltak a Toldy Ferenc reálgimnázium tu­dós tanárai az intézet kis ágyúja mellett, kezük­ben a tudományos műszerekkel és abban a pilla­natban, amikor a nap a állása a delet mutatta, még elhangzotf az ágyuszó Budán. Utoljára. Azóta nem szól az intézeti kis ágyú. Megné- mult, elszállt a lelke. És Buda fakóbb lett, szín­telenebb. Elveszett egy kedves, derűs, meleg szín az életéből, egy külön budai specialitás, amely hetven évig élt és hétvenéves korában a felsőbb­ség akaratából meghalt. A főváros urai úgy talál­ták, felesleges a budai ágyuszónak jeleznie a de­let, amikor pontosan járó villanyórák minden sarkon megmutatják az időt. Törölték tehát « költségvetésből azt a párszáz pengőt, amibe a déli ágyuszó került és bizonyára örömmel kon­statálták, hogy sikerült ezzel egy tételt megtakarí­tani Budapesté javára a költségvetésben. Mi azonban és velünk együtt Buda minden jóérzésű polgára tiltakozunk ez ellen a megfaka- rítás ellen. Nem tulajdonítjuk ezt másnak, mint annak a különös betegségnek, amely abban nyil­vánul meg nálunk, hogy mindent, ami tradicio­nális szokás, eltörtünk, ha pedig úgy vesszük észre, hogy tradícióvá kezd „fajulni” valami, akkor csírájában megfojtjuk. Miért nem szabad nálunk megmaradniok a hagyományos, kedves emlékeknek? Miért rom boljuk le a múlt minden egyes emlékét, mért vagyunk barbárok a saját magunk hagyományai­val szembeni Műemlékeink nincsenek. Mert amit török meg német dulása meghagyott, azt siettünk eltüntetni, nehogy véletlenül megmaradjon a múlt egy da­rabja, amely hirdetné a régi Buda dicsőségét. Ha aztán megbánták, uj „műemléket” emelünk a ré­giek helyébe. Mint ahogy a Halászbástyánál, az uj Bécsi-kapunál és számos más esetben történt és tűrnünk kell azokat a gúnyolódásokat, melyek­kel a német lapok illetik a „meghamisított” magyar múltat. Vájjon Angliában is megszüntették volna a déli ágyuszót? Ott is törölték volna a költségve­tésből, hogy néhányszáz pengőt megtakarítsanak? Hisszük, hogy nem némult el örökre a budai kis ágyú. Hogy lesznek, akik nem nyugosznak bele ebbe a gyönyörű „megtakarításba” és köve­telni fogják az ágyuszót, amely a múlt megbecsü­lését, a hgayományok tiszteletét fogja hirdetni minden délben, pontosan 12 órakor, mint ahogy a hűséges, kötelességtudó kis ágyú ezt 70 éven át oly pontosan megtette. Száz évvel ezelőtt Buda területe a határ­vonalakon belül hétszázhetven hold volt. Ebből a Vár a hegytejtőkkel 140, a Víziváros 150, az Or­szágút 90, a Tabán 130, a Krisztinaváros 150, Újlak pedig 110 hold birtokában volt, Érdekes, hogy a főváros a Tabán területéből 50 holdat szerzett meg a három év előtti kisajátítások al­kalmával. gyezni, hogy a Budai Polgári Kör azóta is, évről- évre elismerően emlékezik meg társaságunk műkö­déséről. Társaságunk erkölcsi térfoglalását látom abban, is, hogy ez időtől kezdve társaságunk tagjai nem­csalt a BUDAI POLGÁRI KÖR tisztségeit nyerték el, kis létszámukhoz viszonyítva kitüntető nagy számban, de tagjaink közül többen a II. kér. isko­laszék, a II. kér. Társaskör, a Budapesti Könyvtár- egyesület, a II. kér. Közjótékonysági 'Egyesület stb. a székesfőváros II. kerületében működő majdnem valamennyi kulturális és közjótékonysági egyesüle­tének elnökségi, vagy választmányi tagjai lettek. Az 1906. évi december havában lezajlott községi választásokon, melyeiken több párt vette fel a küz­delmet, társaságunk a korábban jól bevált receptet követve, a BUDAI POLGÁRI KÖR-ből alakult párt­hoz csatlakozott. Előrelátó politikánk eredménye lön, hogy Neuschloss-Knüsli Kornélt rendes, Kozma Jenő dr.-t pedig bizottsági póttaggá, viszont Kallina Oszkárt és Weimess Mariánt kerületi választmányi tagokká választották. Kevéssel ezután, Ludvigh Já­nosnak 1907. május 2-án bekövetkezett elhalálozása folytán Kozma Jenő dr. is a törvényhatósági bi­zottság tagja lett. Társaságunk működésének háború előtti irá­nyát tulajdonképen Kozma Jenő dr., Lendl Adolf dr. és Neuschloss-Knüsli Koméi közéleti szereplése szabta meg, akik a törvényhatósági életben már akkor is kimagasló és maradandó alkotásokkal tűntek ki. Lendl Adolf dr., a kiváló tudós és Neu­schloss-Knüsli Kornél, az átlagost jóval felülmúló műépítész, a fővárost számos alkotással, különösen pedig az uj állatkert megtervezésével és kivitelezé­sével gazdagították és fővárosszerte ismert és meg­becsült nevet vívtak ki maguknak. Ebbe az időbe esik Kozma Jenő dr. elindulása is. Az 1904. évben a kormány élén Tisza István mi­niszterelnök állt, aki ellen az ellenzék hosszú időn át obstrukciót folytatott, ami az alkotmányos tör­vényalkotást lehetetlenné tette. A király a kormány előterjesztésére az országgyűlést 1905. január 4-én feloszlatta és 1905. január 26. és február 2. közötti időre uj általános választást rendelt el. Az abban az időben al kerületet uraló és a BUDAI POLGÁRI KÖR-ben tömörült vezérférfiak a kerület volt kép­viselőjét, ai kerület nagynevű szülöttét jelölték újra képviselőnek, minthogy azonban Darányi az 1904. évi november 18.-i képviselőházi puccs miatt a sza­badelvű pártból kilépett, a kormány az ő jelöltsé­gét nem támogatta, sőt megbuktatására törekedett, ezért Nyíri Sándor akkori honvédelmi minsztert léptette fel ellene. A választásból a számtalan tör­vényellenes választási trükk, de különösképen Darányi volt személyes barátainak és híveinek ön­ző átpártolása folytán Nyíri került ki győztesen. A „A mi utcánk” a Szent János utcája volt, ré­gen egykor, 1889-ben, mikor is az érdemes Budai Hárombék Effendi négy esztendős volt. A „mi utcánk bizony a legszebb utca volt a világon, il­letőleg Budán, pontosabban szólva az országút (mai Margit-körut) nevezetű városfertályban, melynek már e régi nevére sem emlékszik a mai nemzedék. Szent János utcája: később Szegényház utca, majd Görgey-utca lett a neve. Közben eltelt kettő híján ölven esztendő. Szebb, ha félszázadot mondunk és oh mivé lettél kedves, ódon budai utca. Helykölté­szet, városköltészet, várostájkoltészet, multbarévü- lés, vagyis „Passatismo” mint irodalmi műfaj, íme Nyájas Olvasó, fogadjad kegyesen az ódon budai utca históriáját, mindama vádakkal, melyeket sen­ki magára nem vesz. Halljad óh Nyájas Budai Polgár, ha még van ilyen, mivé tette a rohanó idők túlkövetelése, az uj idők szelleme a mi ut­cánkat. Mivé tiette Budát... Gyermekkoromban még ott volt a régi Luczen- bacher telek a Szegényház utcában. Egykor budai pestistemető volt, majd az Eszterházy családé lett, később a Luczenbacher család fatelepe lett, Ki­épült, ma utca megy át rajta. Az Országút és Ka­pás utca sarkán, a telek felső részén, teljes egé­szében ott állott az egykori budai északi városfal egy darabja. Ott volt még 1928-ban is. Az egész világ minden művelt, hagyományos, városmultat őrző, régi polgárvárosa megtalálta volna a módját annak, hogy bármilyen orosz-berlini Bau-haus-t rak js rá a városfal mögé, azt megőrizhesse. A vá­rosfal darabja eltűnt, öles vastag faragott kövei eltűntek. Eltűnt a néhány házzal beljebb levő má­sik faldarab is. Párisban áll. a Port-Sain t-Denise, Prágában vagy húsz középkori toronykapu, Kra- kóban a Florianska: a mai élet zajlik körülöttük. Mi fecsegünk Idegenforgalomról és Városstilusról és közben elfelejtjük, hogy ha még a régi Buda sze­gényes kis emlékeit is elpusztítjuk, mi a két öreg ördögöt fogunk mutogatni az Idegennek? Berlini műlapokról másolt Bauhaus stílust talán? A Szegényház utcán minden házon ott volt egy házjegy, Szent Floriánus és Szent Sebestyén szo­bor, az Arany Kakas Ház kovácsolt házjegye. Ki törődött ezekkel? Kinek volt stilusérzéke megmcn­A budapesti tankerület megalapításának száz­hatvanegyedik évében -— 1936-ban — rendkívül érdekes és a budai kulturális életet különösen meg­világító adatokat gyűjtött össze és tett közzé Pin­Darányi-párt a választás megpeticionálását határozta el. Tekintve azonban, hogy a választási visszaélé­sekben igen sok előkelő vízivárosi vezérférfiú sze­mélyesen is résztvett és a Darányi-táborban volt több ügyvéd egyike sem merte vállalni, hogy a bűnlajstromok kiteregetésével a hatalmasok harag­ját vonja magára, a petíció képviseletével a fiatal Kozma Jenőt bízták meg, gondolván, annak úgy sincs veszteni valója. Ez a petíció volt Kozma Jenő első ügyvédi és politikai sikere, egyben mindig felfelé ívelő politikai pályafutásának kiindulási pontja. Feladatát sikeresen oldotta meg, amit tu­dásán és éleslátásán kívül kétségtelenül tanítómes­terétől, Kollár Lajostól eltanult ravaszságának és sokszor erőszakos hajlamainak is köszönhet. így már fiatalon, de megérdemelten került Lendl Adolf dr. és Neuschloss-Knüsli borgazdatársainkkal együtt a kerület vezető férfiai közé, amikor pedig Kollár Lajos elhalálozott, a kerület vezetése önként hul­lott az ölébe. A háború és a forradalmi időszak minket is tétlenségre és működésünk szünetelésére kénysze ritett. Az alkotmányos élet helyreállítása és a közvi­szonyok konszolidálása után újra' összejötttünk, ekkor azonban már teljesen Kozma Jenő mindent lenyű­göző egyéniségének varázsa alá kerültünk s bár egyenlő jogokat hangoztattunk, önként és szívesen elismertük, hogy társaságunkban Kozma Jenő első az egyenlők között. Csak természetes, hogy a mi társaságunk mű­ködésének irányát is az ő személye adta meg és társaságunk fénykora arra az időre esik, amikor hatalma tetőpontján állott Sokan, nagyon sokan keresték fel borgazdaestélyeinkel olyanok, akik célszerűnek látták, hogy (bocsánat a triviális kife­jezésért) „pofafürdőt” vegyenek. De a mi társasá­gunk tagjai is emberek, ne vegye tehát rossz néven senki tőlünk sem, hogy barátságával és együttérzé­sével büszkélkedhettünk. Joggal tehettük, hiszen ö volt az, aki már korábban kimondotta, hogy a jo­gos aspirációkat kölcsönösen támogatjuk. Ezt hű­ségesen meg is tettük vele szemben. Társaságunk tekintélye vele együtt nőtt és emel­kedett. Talán nem tévedek, ha azt hiszem, hogy az utolsó tiz év alatt társaságunkhoz csatlakozott szá­mos és országos hírű férfiúnak vonzalmát az ő nimbuszának köszönhetjük. Vitathatatlan tény, hogy ma, 35 éves jubileu­munkon, oly sok és patinás nevű férfiúval büsz­kélkedhetünk tagjaink sorában, ami önmagában is feljogosít arra a reményre, hogy az ő közreműkö­désükkel és az ö vezetésük mellett mi is közre­működhetünk Nagymagyarország feltámasztásában. Úgy legyen! Kedves vendégeink és borgazdatársaim egészségére ürítem Neuschloss-serlegünket. lésükre? Ma már megmentik a Medve utca névadó- át, a Medve házjegyet, de a többi már mind el­pusztult. — A Szent János kórház udvarán 1930-ig ott ál­lott a Budai Polgári Tárcsalövő céh odvas, 17. századvégi háza. Ott voltak rajta a Lövészek emblé­mái. Három hét alatt lebontották. Ki bonlatta le? Mért bontották le? Kinek volt útjában? Most a régi Szent János Ispotály van a soron. Állítólag megmarad a Margit körút felé eső keritésdarab, az utolsó budai városfal. Miért ne lehetne megmenteni az egész régi ispotályt? Szegényes polgári barak ez is, Würzburg, Donaueschingen, Prága és még Ötszáz régi város ezernyi ilyet bir még. Nekünk csak egy van. Megmenthető lenne, ha könyvtár, helytörténeti múzeum, vagy bármi kerülne bele. Kapásházak: a régi budai szöllőmives „Hauer”- ek, magyarosan Hávorok, vagyis Ávorok jellegze­tes kispolgári házai voltak, széles kapukkal, orom- háromszöges homlokzattal. Miért ne lehetne leg­alább egyet megőrizni? Utcanév: szép dolog Görgey Arthur emlékeze­te, De amikor hagyományosságot mentünk jobb kézzel, miért bontunk el hagyományt bal kézzel, tudatlan, stílustalan, balog kézzel? Miért tűnt el a Szarvas tér név és mért nem Országút a Margit körút? Miféle Margit ez? Ki ez a Margit? Bécsben ki gondolna arra, hogy a Landstrasse — Haupt­strasse nevét valami újra merészkedne ferlelmesí- teni. Miért adták a Szegényház utcának a Görgey utca nevet? A Görgey utcában repedeznek a házak. Vá­rosárok lett az egész Margit körút. A külföldön mindenütt Glacis, vagyis városárokpark lett az ilyenek helyén. Az uj házakon bévül áll a régi Városárka? Szépek, fiatalok a uj házak, de vájjon Budát jelentik-e? Buda eltűnik Budáról? Az életet nem lehet megállítani, semmiféle históriás szentimentá- lizmus nem állítja azt meg. A „mi utcánk” már nem budai utca. Mégis: őrizzük meg azt, ami meg­őrizhető Buda régi városlelkéből. Pest maradjon Pest, Budapest legyen Budapest, de Buda nem Pest és nem Budapest. Buda — „Nem oda Buda!” Budai Hárombék Effendi. tér Jenő, a budapesti tankerület főigazgatója. A könyv elsőnek öleli fel a főváros összes iskoláit, az óvodáktól az egyetemekig és tanulságos vissza­pillantást vet az iskolák történeti fejlődésére. Pintér Jenő egyetemi tanár, a kiváló irodalom- történész, -aki ezzel a nagyszabású munkájával új területen végzett úttörő munkát, a következőket mondotta a Budai Napló munkatársának nagyérté­kű adatgyűjtéséről és ennek budai vonatkozásairól: — Az 1935. évi VI. törvénycikk újjászervezte a tankerületeket és megállapítja a tanügyi igazgatás és nevelésügyi felügyelet irányelveit. Ez tette szük­ségessé az összes iskolák összeírását, amely eddig csak a fiú- és lánygimnáziumokra terjedt ki. Ne­héz, úttörő munkát kellett elvégezni és az adat­gyűjtés során önként adódott az elgondolás: a je­lent összekapcsolni a múlttal és ezzel nagy voná­sokban rámutatni arra, hogyan alakult ki a törté­neti idők során a magyar közoktatásügy mai hely­zete. — Budán csaknem hétszáz esztendővel előbb volt iskola, mint Pesten. A tatárjárás után, 1250 körül /V. Béla király várost alapít a budai várban. Az első budavári telepesek között megjelennek a domonkosrendi t szerzetesek és megteremtik első ko lostori iskolájukat, amelyben latin nyelvet és teo­lógiát tanítanak. Buda elfoglalása után — 1541-ben — megszűnik a domonkosok iskolája. Török isko­lák alakulnak, amelyekben keletről hozott moha­medán papok tanítják a „magasabb” ismereteket. A százötven évig tartó török uralom alatt a keresz­tény lakósság csak időnként tud fogadni egy-egy tanítót gyermekei számára. — Egy évvel a törökök kiűzése után az első iskolát, ugyancsak a budai várban, a jezsuiták állít­ják fel, Széchenyi György esztergomi érsek segít­ségével. 1687. decemberében kezdődik meg az elemi iskolai és gimnáziumi tanítás. Ide járnak a pesti gyerekek is a Dunán keresztül — csónakon, amíg a Duna be nem fagy, ami annyit jelentett, hogy télen elég hosszú volt a vakáció a pesti nebulók igaz örömére és a budai gyerekek bánatos irigysé­gére. — Ez az állapot egészen 1717-ig tartott, amikor az első pesti iskola létesül: Pest város tanácsa nyit gimnáziumot, amelynek vezetését a piaristákra bízza. Ettől kezdve Pest rohamos fejlődésnek indul, egyre több iskola nyílik, 1772-ben már hat iskola működik és tizenkét év múlva, 1784-ben, II. József császár rendeletére az egyetem is átköltözik Budá­ról Pestre. Szinte feltűnő —*■ fejezi be érdekes fejtegeté­seit Pintér professzor — és Buda nagy elhanyago­lására vall, hogy ezután egészen az egyesítésig, milyen nehézségek árán keletkeznek az újabb budai középiskolák. A könyv statisztikai adatai sajnálatosan igazol­ják, mennyre igaza van Pintér Jenőnek, amikor Buda elhanyagolására mutat rá az iskolákkal kap­csolatban. Budapest ötvem községi iskolájából mindössze tizenhárom van a budai oldalon. 'Pesten 17 fiú­Illatszerek, háztartási és fotócikkek KISS FERENC üzleteiben I I. Endresz György lér 4/b. T.: 1-668 22 V- Vilmos cs. ut 45. T.: 1-119-17 Buda: az iskolaügyek mostohagyermeke Egyetlen tanonciskola sincs Budán Pintér Jenő tankerületi főigazgató nyilatkozata a Budai Naplónak 3 gimnázium van, Budán 7, a leánygimnáziumok száma Pesten 15, Budán 6. Tanító és tanítónők,ípző intézet Pesten 23, Budán csak 5 van. A felsőkereskedelmi fiúiskolák száma Pesten 6, Budán 2, női felsőkereskedelmi iskola Pesten 4, Budán 2, fiú kereskedelmi szaktanfolyam csak há­rom van, valamennyi Pesten. Női kereskedelmi szaktanfolyam 11 van, ebből Pestnek jut 10, Bu­dának csak 1. Különleges rendeltetésű kereskedelmi szaktanfolyam 7 van, -— valamennyi Pesten. Nincs Budán sem felső ipariskola, sem ipariskola, csak Pesten. A 7 női ipariskolából Budán csak egy van, a XI. kerületben. A fiú ipari szaktanfolyamok száma 35, mind a pesti oldalon van, még pedig feltűnő megosztásban: 24 esik a Vili. kerületre, 11 a IX. kerületre, a többi kerületnek — beleértve Budát is — egy sem jut. A 21 női ipari szaktan- folyam kivétel nélkül a VIII. kerületben van. A 26 polgári fiúiskolából csak 6 Budáé, 20 a pestieké, a 37 polgári lányiskolából 29 jut Pestnek és csak 8 Budának. Kereskedö-tanonc iskola nincs Budán. A 26 fiú iparos tanonciskola közül 24 vem Pesten, 2 Budán, a 6 leány iparostanonc iskolából pedig csak egy van Budán, a többi Pesten. A főváros egész területén 201 állami, községi, felekezeti, egyesületi és magán népiskola van: ezekből a budai részekre esik 56, amelyek kerüle­tenként igy oszlanak meg: I. 19, II. 9, III. 17, XI. 11. A 30 továbbképző népiskolából Budára jut S, 2 az I, 1 a II, 3 a III. és 2 a XI. kerületben. Az óvodák száma Budapesten 110. Ezekből 76 van a pesti, 34 a budai oldalon: 12 az I, 5 a' II, 12 a III. és 5 a XI. kerületben. Árvaház és tanulóotthon van Pesten 9, Budán 8. az intemátusok száma 56, ebből Pestre esik 40, Budára 16. Előkészítő és ismétlő tanfolyam van Pesten 15, Budán 4. A gyermekjátszó otthonok száma 75, a pesti oldalon 49, a budai oldalon 26. Részletesen beszámol még Pintér Jenő az egye­temekről, főiskolákról, egyéb tanintézetekről, tan­folyamokról és a főváros Iskolánkivüli Népműve­lési Bizottságának tanfolyamairól és a tanulmányi versenyekről is. Bautzen város főpolgármestere meghivta a Hollós Mátyás Társaságot Báidaky Géza igazgató legutóbbi mélyenszántó előadása Budapest fürdőváros kérdéséről a Hollós Mátyás társaság decemberi estélyén oly gazdag volt gondolatokban, hogy a társaság legutóbbi vá­lasztmányi ülésén elhatározta: Báidaky előadását sorozatos hozzászólások céljából napirendre tűzi. A Hollós Mátyás társaság január 11-én tartan­dó következő estélyén dr. Pávai Vájná Ferenc fő- geológus elsőnek fog az előadáshoz hozzászólni. Ugyanezen az estélyen dr. Lukács György v. mi­niszter a revízió kérdéséről értekezik. Ezenkívül két szépirodalmi szám is szerepel a tárgysorozaton. A Hollós Mátgás társaság budai írók, művészek és tudósok egyesülete havi estélyei a Gellert szál­lóban folynak le, este háromnegyed 7 órai kez­dettel. Az estélyeken belépő dij nincsen, vendége­ket szívesen lát a társaság. Meghivóért dr. Hennyey Vilmoshoz (II. Vérmező u. 14.) a társaság elnö­kéhez lehet fordulni. A Hollós Mátyás társasághoz legutóbb Bautzen szászországi város főpolgármesterétől érkezett ér­dekes átirat. Arra figyelmeztet, hogy az ezeréves városkát emlék fűzi Mátyás királyhoz. A 15. szá­zadban Mátyás király építtette át újból a várost díszítő Oldenburg várát és királyi emlékét a vár kapuján is megörökítette. Ez az az emlék, melynek mását Budapest fő­város a Várban a pénzügyminiszériummal szem ben a régi viztoronymaradványon emlékként meg­örökítette. Bautzen főpolgármestere meghivta a Hol­lós Mátyás társaságok hogy Bauzen városát láto­gassa meg. _______________ Ter itza Mária Budapesten fog kurázni Jeritza Mária, a világhírű operaénekes- nő, aki Popper bárótól elvált és Mr. Shenan- hoz, a Paramount egyik dúsgazdag elnökéhez ment nőül, értesítést küldött Budapestre, hogv 1937. tavaszán visszatér Európába és Budáa fog kurázni. A művésznő New York nedvesen- hideg, téli éghajlatában, a Metropolitan huzatos színpadán kapta a reumás betegségét és egyszer már gondos kúrát végzett Buda egyik fürdőjében. Betegsége azóta kiújult és úgylátszik, hogy másutt nem talált rá kellő gyógyulást, mert a legnagyobb elismeréssel ir Buda gyógyfürdőiről és annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy „újra a Pearl of Danube hévizei“ szüntetik meg balkarjá­nak és vállának erős fájdalmaik PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk __BUDÁN__ „Má rvány" RÁDIÓ hak eng. villanyszerelési vállalat i. márvAny-utca at.____________telefoni i—522—*s IjN ánav Elem Ér j;l., Krisztlna-krt 129 (Missziós hóiban) T.: 1-563-75 I márki s rádiót ft lakásán díjtalanul bemut ft t i 1 Cl,,<_________BéiiUt (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom