Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-28 / 4. szám

/ 2 Budai Napló 1937. január 38. A Római part további fejlődését az eddiginél nagyobb mértékben kell biztosítani. Ennek pedig a viziközlekedés sűrítése, a hajó járatok szapori tása a legfőbb alapfeltétele. Felmerült az az óhaj is, hogy az újpesti ösz- szekötőhidat, amint az már az Arad-Csanádi vas­úti vonalakon és külföldön is sok helyütt megvan, nyissák meg a kocsiközlekedés számára is. Ennek nincs akadálya, mert hiszen az összekötőhidon mindössze három pár vasút fut keresztül napon­ta, ez a néhány vasúti járat úgyszólván szabad utat biztosit a kocsiközlekedés zavartalanságának. A felszólalásokban többen hangsúlyozták, hogy Csillaghegy hivatalnokokból, kereskedőkből és iparosokból összetevődő előkelő közönsége önzet­len szomszédként kivánja Óbuda boldogulását és további küzdelmeiben, jogos érdekeiért, harcos baj­társként jelentkezik. A közönség azzal a jóleső érzéssel oszlott el, hogy a „rossz szomszédság török átok“ helyett barátságos alapon folytatandó együttműködés meg­hozza Óbudának Csillaghegynek egyaránt a jobb jövő életfeltételéül tekinthető kedvezőbb közleke­dést. Julián és Gellért atyák szobra a Halászbástyán A Szent Domonkos Rend 700 éves alapítási év­fordulója alkalmából méltó módon rója le kegye­letét néhai rendtársuk, Julián barát tudományos és missziós érdemei iránt. Ismeretes, hogy 700 évvel ezélőtt Julián barát kétszer is megjárta az akkor még teljesen ismeret­len keleti világrészt és felbecsülhetetlen érdemeket szerzett, nemcsak néprajzi ismereteink kibővítésé­vel, hanem történelmi és hittérítési tájékoztatásai val és munkájával is. A rend megmintáztatta Juliánus és Gellért atyák szobrát, amelyeket Antal Károly egyházmüvész már el is készített. A mű­vészi szempontból is nagyértékű alkotást a Szent Domonkos rend nevében T. Badalik Bertalan és P. fíalnik Domonkos dr. atyák a székesfővárosnak ajánlották fel, azzal a feltétellel, hogy annak kar­bantartásáról minden időben a főváros gondos­kodjék, egyben azt is kérik, hogy az emlékművet a Halászbástya azon a helyén állítsák fel, ahol valamikor a rend XIII. századbeli kolostora állott- Ez a hely a történelmi emlék hűségén kívül, mű­vészi szempontból is kiválóan megfelelő. A Halászbástyán a Lapidárium előtt fog állani a szobor, ahol nem zárják el házak, mögötte pe­dig bokros és fás parkrész marad. A magyar virtus kedves esete történt 1604- ben, amikor Budavárában a török volt az ur és azt Pestről ostromolta Rostwurm generális. Ka­rácsony előtt a magyar katonák unták már ma­gukat és Léhner százados vezetésével átrohan­ták a befagyott Dunán, egyenesen be a Musztafa pasa fürdőjébe, a mai Rudasfürdőbe. Hagy volt erre az ijedtség a török nők köré ben, akiknek ez a fürdő volt a kaszinójuk, ahol félnapokat is eltöltőitek. S ez olyan rejtett hely volt, hogy még az eunachoknak sem volt szabad ide bejárni. A csupasz keleti szépségek között a daliás vitézek megjelenése olyan nagy riadalmat okozott, hogy az asszonyok és leányok ott hagy­ták ruhájukat és lepedőkben mezítláb, jajveszé- kelve rohantak a városba. Későbben, amikor a magyar veszedelem el­múlt, bizonyára izgatottan pletykálkodtak a kü­lönös esemény fölött a fürdőben, egyetlen plety­kahelyükön, ahova egyes-egyedül mehettek ki­sérő nélkül. Még egyssser a Rudas-fürdő neve Az R. R. S. kézjegyű írónak a Budai Napló január 7-i számában a Rudas-fürdő nevének megváltoztátásáról szóló igen érdekes sorai­hoz, valamint a P. E. kézjegyű iró idevágó megjegyzéseihez, melyek a Budai Napló múlt számában jelentek meg, legyen szabad hoz­zá szólanom. Mindenekelőtt azt, hogy a török hódoltság idejéből való török név, az Évliáh Cselebi tö­rök világjáró litterátus Effendi által is meg­említett Jeszil Derekli Ilidzse, vagyis a Zöld Oszlop Feredője elnevezés aligha jelenti azt, hogy a szóbanlevő kénesvizű hévizfürdőnek a „Zöld Oszlop Feredője“ lett volna a török ne­ve. Ez bizonyára csak azt jelenti, hogy a vi­lágjáró e néven nevezte a bizonyára Hódolt­ság előtt is használt magyar feredőt, mely a középkori budai Alhevizelc fürdői közé tar­tozhatott. A derék és emberséges Évliáh Csellebi szó- magyarázgatásaiban egyébként pontosan ugyau- olyan hibákba esik bele, mint a 17. század minden tüdős tudálékos toliforgatója. Neveket talál Budán és azokat tudálékosan magyaráz- gatja. Az ilyen szófejtések'nek Népies Etimo­lógia, franciául Bllason populaire a neve. A népies tudalom és hiédelem a szó eltorzult hangtestéhez mende-mondát költ, mert magya­rázni akarja a szót A derék Évliáh Cselebi, akinek érdekes szövegeit érdemes magyar lit- terátusok a Kelet és a Török életének isme­rete^ nélkül igen sok esetben tudós „Lajterja- kab“-ul fordították le, számtalan ilyen pest­budai „Népies Okfejtés“-! hagyott ránk. Eze­ket várostörténelmi irodalmunk is, de Króni­kásaink is készpénznek veszik. (A fordítás szívderítő „Lájterjakab“-jait is.) Ilyen a Ke- „Killen ovaszi“ nevéről és a „Gül Ba­bádról szóló mendemonda is. Évliáh Cselebi \ ■ Ki kell terjeszteni a hizadómentessiget Óbudán Vitéz dr. Pólya Antal előadása a III. kér. Egyesült Polgápi Társaskörben Nagyszámú, Óbuda minden rétegét képvi­selő közönség előtt tartotta meg előadását vi­téz Pólya Antal dr. p. ü. főtanácsos „Az adó­zó önvédelme“ cinben. ‘Bevezetésében ismer­tette a pénzügyi hatóságoknak a pénzügymi­niszter által legutóbb kifejtett álláspontját a gyakorlatban is érvényre juttató intézkedésen, amelyek hivatva vannak az ^adózók terhein könnyíteni. Elmondta, hogy a pénzügyminiszter, az ál­lamháztartás kedvező helyzetében azt kivánja, hogy az adóztatás arányos és igazságos legyen és főként a kis egzisztenciák a reájuk nehe­zedő túlzott és sok esetben igazságtalan adó- terhektől megszabaduljanak. Ismertette Pólya főtanácsos azt a gyakori esetet, amikor az adózók, de különösen az ar­ra igazán rászorulók nem veszik igénybe az állam által részükre biztosított törvényes ked­vezményeket. Előadásában részletesen kitért ezek ismertetésére, megmagyarázta a kedvez­ményeknek gyakorlati alkalmazását, amelyek­nek betartása esetén az adózó mentesül az adóhatóságok által hivatalból kirótt bírságok­tól és élvezheti mindazon előnyöket, amelye­ket a törvény részére ez esetben biztosit. Szendy Károly polgármester felterjesztésére a belügyminiszter hozzájárult ahoz, hogy a statisz­tikai adatszolgáltatással kapcsolatos kihágási ügyek elbírálását az egységes eljárás érdekében a jövő­ben kizárólag a II. kér. elöljáró intézze. A kihágá­si eljárásról az 1929. XIX. törvénycikk intézkedik. Ennek 17. szakasza mondja ki, hogy aki tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall he. vagy az adatok bezsolgáltatását megtagadja, kihá­gást követ el, amelyért 600 pengőig terjedő pénz Düntetés jár. A statisztikai adatszolgáltatás főként a gyár­iparra vonatkozóan nagyfontosságu és a központi statisztikai hivatal nagy gonddal és szakértelem­mel állaptotta meg a vallomási iveken a kérdőpon­tokat. Egyes kérdőpontok azonban kissé bonyolul­tak, hogy azokra a válaszadás nem mindig köny- nvü. Rendszerint ez okozza, hogy a statisztikai hivatal megteszi feljelentését a kerületi előljáró­Kiváló íorvosszakértők (kimutatták a balaton­füredi Orvoshét előadásainak során, hogy milyen nagy szükség van szívbeteg-gondozókra, illetve szívkórházakra. Legutóbb Bodon Károly dr. egye­temi m. tanár fejtette ki, hogy a tisztifőorvos vészkiáltását, amely szerint minden negyedik em­ber szívbajban hal meg, mennyire meg kellene szívlelni. A tisztifőorvos adatai között nincsenek meg azok a nagyszámú szerencsétlenek, akik más sú­lyos betegség cimén szerepelnek a statisztikában, akik azonban tüdőgyulladásban, tífuszban, vagy diftériábon nem haltak volna meg, ha a szivük Szakszerű előadását élénk vita követte. Töb­ben fordultak a jelenlévők közül az előadó­hoz felvilágosításért, amit az készséggel min­denkinek meg is adott. Végeredményben a jelenlevők azzal az érzéssel távoztak az elő­adásról, hogy ügyeikben megértő összhang van kialakulóban az adóhatóságok meg az adózó polgárság között, amelynek gyakorlati előnye a kevesebb és igazságosabb adóztatás­ban jut majd kifejezésre. Ennek megfelelően kevesebb lesz a sok elintézetlen akta, a be-j vételek pedig simábban folynak be az állam­kasszába. A társaskör vezetősége az egész Óbudát képviselő megjelentek előtt ismertette akció­ját, amelyben kéri, hogy a házadómentesség­nek eddigi szűk keretein Óbuda részére a pénzügyminiszter terjessze ki s ezáltal tegye lehetővé Óbuda fejlődését, ami eddig, a fenn­álló adókedvezmények szerint, nem volt biz­tosítva. A megjelentek a javaslatot egyhangúlag elfo­gadták és megbízták a Kör vezetőségét a ha­tározatnak illetékes helyre való mielőbbi fel- terjesztésével. Ságokhoz, amely rendes birói eljárás utján hozza meg a döntését. A tárgyalásokon a Statisztikai Hivatal részéről két tisztviselő vesz részt Az 1929. évi törvény csak 1935-ben került a kihágási ügyekre vonatkozóan végrehajtásra. Úgy látszik szükségesnek tartották ezt a csaknem hal esztendős kímélet! időt. A statitsztikai kihágások ügyével már 1935. szeptember óta foglalkozik a II. kerületi elöljáróság és ezalatt mindössze 40-50 esetben kellett döntenie anélkül, hogy a büntetés maximumát alkalmazta volna. Az átlagos bünteté­sek 10-100 pengő között mozognak. Miután az élet és a gyakorlat igazolta az ilyen­fajta ügyekben a központosítás helyességét, kér­te a polgármester a belügyminisztertől, hogy sta­tisztikai kihágási ügyek intézésével a főváros egész területére kitedjedő hatáskörrel a II. kerületi elöl­járóságot bizza meg. egészséges lett volna. Ha pedig számba vesszük az ilyen halottakat, akkor minden harmadik embert öl meg a szive. A német Koller orvos-statisztikus szerint majd­nem hárommillió olyan személy van odakint, akik szívbetegségben, vagy orvosi meghatározás szerint pontosabban vérkeringési betegségben (ér­elmeszesedés, agyvérzések, a .veseerek elmeszese- dése mialt) halnak meg. Ha pedig a hetvenmillió lakosú Németországhoz arányítjuk a kilencmilliös Csonkamagyarországot, akkor 250-300.000 ember szenved itt nálunk vérkeringési zavarokban. Egy amerikai kimutatás szerint őtszörannyi áldozata van az ilyen betegségeknek, mint a ráknak és tízszer annyi, mint a tüdőbajnak. Nemcsak külön rheumakórházat kell építeni, hanem szívkórházat is. "Esetleg a kettőt összekötve. Kétségtelen, hogy erre a csendesebb és jobbleve- göjű Buda alkalmas. Pollacsek Elemér dr. tanár is, mint törvényhatósági bizottsági tag szóba hozta a szívkórház ügyét és most már Salamon Géza ta­nácsnok szintén foglalkozik az eszmével. .Szó van arról, hogy külön ankétot hívjanak össze ebben ez ügyben. fl II. kerületi Vörüs Kereszt Választmányának előadássorozata A magyar Vöröskereszt Egylet tradícióját szol­gálja a budai II. kér. Vöröskereszt választmány népszerű elnöke, Thordai Lajos tanácsnok, elöl­járó, amikor a ma legégetőbb problémájáról, a szociális és egészségügyi kérdésekről előadássoro­zatot rendez. Az első ilyen előadás január 26-án volt a II. kerületi elöljáróság fő-utcai dísztermé­ben. Az érdeklődő előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a helyiséget Vitéz Simon Elemér or­szágos elnök bevezető szavai után, Sebestyén Er­zsébet adott tárgyilagos és nagy éleslátásról ta­núskodó helyzetképet a mai magyar szociális vi­szonyokról. Utána Melly József dr. egyetemi ma­gántanár Ismertette, la tudós tárgyilagosságával, Magyarország egészségügyi viszonyait. Mindkét előadást a közönség hálás tetszésnyilvánítással ho­norálta. A következő előadás február 9-én lesz, amelyen Schopf Anni és Roftenbiller Alajos dr. adnak elő. Február 23-án Imre Ilma dr. és Pellen- berg Sándor dr. tisztiorvos, március 9-én Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök és Doby József dr. tisztiorvos, március 16-án Kczy Horváth József dr., a Katolikus Akció főtitkára és Parassin Jó­zsef dr. egészségügyi főtanácsos, végül pedig, ké­sőbb meghatározandó időben, Tanay Magda fog­lalkozik majd az előadássorozat nagyfontosságú kérdéseivel. XI modern Víziváros A főváros nagy városrendezési tervei, amelyek­nek különböző fázisait már ismertettük, különösen a Vízivárost illetően váltak most aktuálisokká. Kempelen Ágoston székesfővárosi tanácsnok, mint a városrendezési ügyosztály ‘ vezetője, kije­lentette, hogy a Víziváros modern szabályozása most már nemi késhet sokáig; az erre vonatkozó térvet elfogadta az illetékes szakbizottság és szer­dán a székesfőváros törvényhatósági bizottsága is tárgyalta. Igyekeznek megőrizni azt, ami a Vízivárosban történelmi érdekességü és hangulatú, de a görbe kis uccáknak a helyébe megfelelő terjedelmű útvonalakat alkotnak, hogy nagyvároshoz méltó közlekedést tudjanak kifejleszteni. Rózsás Pál műszaki főtanácsos borgazda est­je. Rózsás Pál műszaki főtanácsos az elmúlt pénteken tartotta szokásos borgazda estjét. Ez alkalommal is rendkívül érdekes előadásban volt része a nagyszámban megjelent előkelő társaságnak. A borgazdaesten resztvettek töb­bek között: marosvásárhelyi dr. Thordai Lajos tanácsnok, II. kér. elöljáró, dr. Vezér Károly kér. elől járóhelyettes, dr. Zilahi- K i s s Jenő, dr. Zboray Gyula, P á s z t é 1 y i Vilmos, dr. Spellenberg Sándor, Tóth József, dr. Húsz ka Sándor, dr. Szlávik 1.ászló és még számosán mások, akik a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban töltötték I a felejthetetlenül szép borgazda estét. A //. kerületi elöljáróság intézi az egész főváros statisztikai adatszolgáltatási kihágási ügyeit Zsurkillüaiiaasstjak és diabetikus kenyerek Hoffmann Ferenc süfömester,11 , Margll-krt. 63« I. Kri azt ina-tér 9 II Olasz fasor 25. UJ szivkórház Budán effendi nyilván a rácz és bosnyák Rudas szót hallotta, ami valóban ásványos hévizet jelent rácul; horvátul, bosnyákul, olyat, amilyet a Teplo, Toplo szó, amiből szintén hévizet je­lentő magyar Taplócza, Tapolcza, Tapolcsány szavak lettek. A számára érthetetlen Ruaas szót lefordította és mivel minden török für­dőmedencében ott levő oszlopokat a magyar Rúd szóval kavarta össze: Csinált belőle Osz­lopos fürdőnevet. Klasszikus budai török-ma- gyar-rácz 17. századi „Lájterjakab“-ot. Ebben az első cikkírónak bizonyára igaza van. A Rudas-fürdő neve nem magyar név, nem is Oszlopot jelent, hanem Rudast, vagyis azt, ami a fürdő valóban: kénes hévizet. Pontosan úgy, ahogyan Visegrád vagy Bjelograd Fehér­várat jelent szlávul. Pontosan úgy, ahogyan Gül Baba semmit sem jelent, mert azt a Né- P| Okfejtés halhatatlan budai mendemondája rózsásitotia. lájterjakabitotta el a Kel Baba címből. Amit a P. E. kézjegyű illusztris iró a bu­dai-pesti Repülőhidról ir és annak End-jaihoz köti a Rudasfürdő nevét: az nyilvánvaló té­vedés. A Repülőhid nem volt Komp. mint az Clkkiró hiszi, mert a Komp nem Re- pulohid s a Repülőhid nem Komp. A Komp­nak továbbá nincs rudja, mert a rúd nem cö­löp. A rúd — szekérrud, petrencerud — vé- kony és hosszú, kézi készség. Az 1701-ben üzembehozoit első pestbudai Repülőhid. mely iroi-ig közlekedett a Réven, nem volt Komp. A Komp ktfeszitett kötélen mozog, a Repülő, ludat a Duna sodra nyomta át egyik partról r-t!űaSÍkra'iA D“na köze>pén Jevasmacskázott több dereglye által tartott lánc fogta a két dereglyére szerelt Repülőhidat, mely a két dereglye timon-ja, vagyis kormánylapátja be­állítása szerint — a vizsodra által nyomódott at egy olyan körív szeletének megfelelő utón melynek sugara a lánc volt. Képét közli Bőd Reter több verekedés peres iratai nyomán is­mertetve a pesti és budai mészáros céhek iratai alapján. Az uj Repülőhid - a mostani Batthyány-tér és a mai Országháza között — 1790-bfcn nyílt meg, ugyanilyen elmés szerke­zet volt. Képe ott van minden pestbudai Vá­rosképen, főleg céhleveleken. Az 1701-1761. között működő Repülőhidnak se „rudja“, se „kötele“ nem lévén, az nem adhatta a Rudas-fürdő boszna-rác Ruda nevét. A derék pestbudai bortudós patikusmester, Schams Ferenc ur viszont megőrizte a fürdő Hidfürdő nevét, ami csakugyan a Fliegenue Brücke, a Pons volatilis nevével kapcsolatos. Egyébként többi budai fürdőnk nem is ilyen népetimológiás tévedésen alapszik. A Csaszárfürdő nevének semmiféle bécsi császár­hoz semmi köze nincsen, mert az a budai Kai­ser és Schmidt család révén Kaiser Bad nevet viselte. A család Császárra magyarosította a nevét, a fürdőből is Császárfürdő lett. Az előtte levő Császár Malom — a Kaiser Mühle, ez a középkori négysaroktornyu vár, a felhé- vizi Vár, a török alatti Borút Háné, vagyis a Por Háza, azaz Puskaportörő Malom, helye­sen Portörő Ház név még furcsábban folytató­dott a Lukácsfürdő nevében. Ennek neve ugyanis Landeg Bad volt számtalan leírás és peres irat vitathatatlan tanúsága szerint. Ez annyi mint Lugos fürdő, ugyanis a budai vászonfehérilök vagyis Blei- cher-ek használták vászonderitésre. a fürdők hévizét A Lugosfürdő nevében a népnyelv, az Argot Luckerl-Bad vagyis Lyukas fürdő ne­vet csinált, a magyar lyuk szó ugyanis a né­met Luke-ből leit. Nos: Lugos fürdő és Lyu­kas fürdő: ez nem volt valami épületes i,cv, viszont Szent Lukács vollt a budai fürdősbor- bély és tilógus céh pátrónusa: lett belőle Lu­kácsfürdő. A Király fürdő nevét a budai Kö- nig családtól vette. Jó magyar név volt a Sá­rosfürdő neve, hiszen jó magyar név Sárvár, Sarkoz.Sárviz. Sárrét, Sáros, Sárospatak név is. Regi helytörténeti, letelepüléstörténeti, nem- zetiségiorténeti név volt a Ráczok Feredője A Lyukas fürdőből lett Szent Lukács fU jRaczfürd5b51 Szent Imre fürdő, a Sá- rosfurdobol Szent Gellért fürdő. Ezeket a ne­veket senki sem sirta vissza és senki sem ra­gaszkodik a Kaiser fürdő, a Luckerl Bad és a König fürdő nevéhez. Viszont „Budapest Fürdőváros“ vagyunk, fürdőinket a török fejlesztette ki és tette naggyá, mégis görög, olasz, rácz, latin és német szavakból fordított neye van minden fürdőnknek. Miért nincs török neve török, illetve török által kifejlesztett fürdőinknek? A török romantikus keletieskedést jelent, keleti szint ad. históriás segítséget jelent, hírverés és kellietés. Tisztelet, illesse a szent1 Gherardo di Sagoldo olaszból lett Gellért nevét, tiszte­let illesse Imre magyar herceg német Ente­rich nevét, Hagiosz Lukasz görög nevét, de ezek sem magyar nevek. A Krol, Kral szóból letft király szó is olyan szláv, mint, amilyen német a König, görög a Lukasz és a Kaiszgr, latin a Caesar, német a Kaiser és német a Császár neve. Miért nem lehetne tehát egy budai für­dőnknek török neve? Van már rácz, görög, olasz és német eredetű fürdőneviink. Miért ne változtassuk meg a Rudas fürdő rácz nevét, mikor a Rácz fürdőét is megváltoztattuk. Vi­szont jól vigyázzunk, Szokoli Mehmed se egé­szen török, mert Szokoli rácul Sólyom jelenté­sű, a Mehmed sémi név, arabs és zsidó, Meh- ha-Mod, Meh-haMed, Mehmed, Muhmed. Mohamed és egyéb formákban. Tehát' vigyázat az arabussággal: törököt akarunk fogni és sémi arabust markolunk. Nem sajnáltuk a Kelenföld ősi magyar nevét, amiről a tudatlanság máig azt hirde­ti, hogy az Krenfeld-ből lett, noha Kopasz minden töröky tatár, finn, ugar atyafiság nyelvén Kelen, Kele, Kilin és a Kelen Hegye neve adta, amiből az olasz Gherardobói lett Gellért név leit. Ne sajnáljuk a Rudas fürdő szláv nevét. Ha már fürdővízzel akarunk für­dőt keresztelni, nevezzük szép, igazi magyar néven annak a mi: Hévizfürdőnek, Budahé- viz, Alhéviz: ez magyarul van. Alhéviz volt ennek a később rácnevű fürdőnknek becsü­letes magyar neve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom