Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-23 / 38. szám

1955. szeptember 23. Budai Napló &runhhahn­IV.PROHASZKA 0-U,.8 tiidavaiás után, UicUptiés eíott... Itta: ötma Zstymottd detv. Uatá&áy-i bi*. tag. Az 51-t& MÜcunto (etfáfaa Régi "Bl-esünk, jhol Jcése) az éji homályban? lm hetek1 múltának el s te alattuk Mélyen enyésző ténnyel tűnsz el a semmibe. HóT vagyon, aki merész hangját riadónak ereszt- ssateír:-.-. ,n I.--J a n<VI * [vén, A Beszkárt lelklismerétét felverje szavával ? S méltán láthassa azt az igazat, hogy: Beszkárt van a közönségért és nem viceverza Bús-Hegedős. Elsőrendű munkát jutányos ái bán KOszit VÁCI G4bo r Első budai cím táblaiest ászé te It:, Iskola.utca 18. Toláfonhivó . >-568-63. ________ 4 Mo ttos Mátyás Társaság első választmányi ülése A.Hollós1Alatyái társaság: hétfőd szeptember 20-ían dr. Henhyey Vilmos e triók Lése mellett tar­totta meg a most megnyíló idény első választmá­nyi Jífeéj.. .fa ülés előadója Szilágyi Károly ügy­vezető főtitkár volt. Élsősoitban Viraág Béla, a Budai Napló feleit- raíietleiv^írjíesztöie síremlékével 'foglalkozott a válasz tmány. V.-Az első közgyölésett Is elfogadott tt^'Wz vojt, .hogy 7s/ók farip&p ré&zbjan elöter- iesztett -Jbüvései gondolatát valósítja' még. Mint- liiwr’,azonban ezt anyagilag a közeljövőben neg- vaRfeífáitf mérii tüáia, Lechhér Jenö'és'Füfédi Ri- chárd időközben beérkezett tervezetét tárgyalta, melyre Jftézáre hérn£9ák ,a szellemi munka,' hanem BpPrs- farkasrragylellcüségóbpl fplyöHág áz em­lékmű .elkészítéséhez ■ szükséges anyag szolgálta t^a'iV'i^' teJjesen lipgyen áll rendelikeziésre. A vá- lasztmiáfiyi-'űtfe ezt 'ä'ifterheSteMr 'ajánlatot köszö­netének kifejezése mellett fogadta el és. ennek az emtákiriütoéJc Idséfte >jösszegft■ "létesítési "köftségei- nyk- megsztxíésév’eT.r' Kap&a"lmre_ álelnökcit bízta nfcg, aki ^^sköfetériék" jövéd(elniet, isvfelaján.- idtta-etre. á’jcéhiá. Peter'dy .Sándor azt javasolta, hdgy-^a--tärsasag ä“ költségek 'előteremtésére hang­versenyt is rendezzem Á- választmány ejtt elffo- gadt a'Vjá&'ébbeli teendők intézésére .az .indítvá­nyozót kérte fel.- A- -rmjezmetö ' iródabhi . ,estéle programjához Timsz Béla ridrv -ezött hozzá 'és azt a gondolatot vftettp' feV 'hpgV'.á .műsorban1 az. Eucharisztikus kongreteznssát -éB"Szeítt "István “évveT" kapcsolatos számok is szerepeljenek. A választmány a gondo­latot magáévá tetté; Dr. Lippay Gyulát, a Budai Hapló-szerkeztöj ét féfkérte á választmány, hogy az eteö,'éfedások: prbgtamját do;lgozza ki. A fürdő­város kérdése továbbra ’iS“ áWaimtó szárny tesz a f elóTváso' 'éstefinek, érre nézve a társaság ismét Bánlak# Géza igazgató és.dr. Pávat-Vpjna Ferenc täirsÄÖfe íjiagyéríékü közreműködését- kéri ki. A választmány ezután elhatározta, hogy zene- S/’j.niokjíal tarkítja *^lyfit.. és Hnlbesz Aladárt bízta meg a rehdezé^.íeeadQWcel. A társaság első fételvgsójoktóber "folyamán a GelJórt szál­lóban tartja meg. “J is’ lUOA látványossága lesz a szep­tember végén megnyitó „MAGYAR VILÁG" K 4 Y É H Á Z Máig i t-leör ut és Horvót-ucca sarok Tulajdonos HORVÁTH JÓZSEF a Spolarich-lcávéhóx volt főpincéro-. 1 Budapest hídépítő programjának jelentős fejezete zárult le * Horthy Miklós-hídnak a for­galom számára való megnyitásával. A Duna déli folyása mentén immár befejeződött a két part összeköttetését szolgáló hídverési munká­latok sora. Mndenki tudja, hogy most már el­kerülhetetlenül sorra kerül az Óbudát a Hungá- ria-körúttal összekötő Árpád fejedelem-hídnak n megépítése, melynek — sok hozzáértő ember véleménye szerint — meg kellett volna előznie déli tesvérének megszületését. Az óbudai híd tengelyének végleges megál­lapításáig sokszor történitek a terveken változ­tatások. A pesti oldalon a Hungária-körútra való egyenes rávezetés, vagy elágazó, deltaszerű útvonalak létesítése körül forgott a vita. Óbudán a Kiscelli utca tengelye, vagy a Vörösvári utca tengelye, valamint a kérdésnek eldöntése után felmerült kisebb jelentőségű problémák, majd a hídfő közelében lévő műemlékszerű épületek fekvésének a megváltozhatatlansága okoztak fej­törést a döntésre hivatott tényezőknek. Csodálatosképen a legkevesebbet érdekelte a közvéleményt az a kérdés, hogy az> építendő új Árpád fejedelem-híd érinteni fogja-e a Mar­gitszigetet vagy sem? A hídtengelynek 150 mé­terrel északra helyezése, majd 85 méterrel délre csúsztatása azonban már döntő befolyást gya­korolt erre a kérdésre. A hivatalos körök féltették a Margitsziget északi részén lévő gyönyörű fürdőépületet a hídlejáró létesítésétől és azzal érveltek, hogy ez a lejáró, még a sziget északi irányban tervezett meghosszabbítása esetén is, a. fürdőépületig ér le es betemetéssel fenyegeti a szigetnek ezt a ritka szépségét. Féltették továbbá a felsőszigeti szállók ex­kluzivitásra igényt tartó nemzetközi fürdővendé geinek nyugalmát is a hídlejáró létezésével járó forgalomtól. Mindezekkel az érvekkel szemben bátorkod­tam a főváros törvényhatósági bizottságának a múlt év november hó 17-én tartott rendes köz­gyűlésén felhívni a figyelmet arra. hogy a híd­építés során a szigeti lejáró létesítésének ismer­tetett akadályai nem lehetnek irányadók azzal a ténnyel szemben, hogy a. III. kerület lakossága nem. fosztható meg attól a lehetőségtől, hogy a saját területéhez tartozó szigetre közvetlen ösz- szeköttetésl kapjon és ne legyen kénytelen ke­rülő úton, a Margit-hi dón át a szigetre menni. Felszólalásomra a polgármester nevében Király Kálmán tanácsnok űr azt a választ adta, hogy ez a kérdés még nincs véglegesen eldöntve. Ezen felbuzdulva, igyekeztünk az arra illeté­kes tényezők állásfogalását komoly érvekkel oly irányba terelni, hogy az a mi felfogásunk­kal harmóniába jusson. Hogy ez a törekvésünk nem volt hatástalan, annak igazolására legyen szabad idéznünk Bessenyey Zénónak, a Közmun­katanács kitűnő elnökének a ,.Független Buda­pest; szeptember 8-án megjelent számában ol­vasható következő nyilatkozatát; „A befejezett munka (Boráros téri hídépí­tés) után kezdődik az új munka: az óbudai híd. Tegnap még úgy éreztem, mintha messze volna tőlünk. De a hídavató ünnep után előre lépett, első sorba jutott. S mivel' a Margitszigetet is érinteni fogja — s egész Óbuda sorsára is dön­tő hatással lesz — úgy nézek a kérdés elé, mint valami megoldásra' váró nagy, szép és nekem kedves feladat elé... Óbuda ma romhalmaz. Bontják az ócska házakat. Építésnek még nyoma sincs. De kép­zeletünk szivárványszínű álomképeiben ott látjuk már az újjáépült Óbudát hatalmas Ár­pád fejedelem-hídjával, mely az új várost ösz- szeköti fővárosunk paradicsomával, a Margit­szigettel. Erős akaratunk, összefogásunk valóra váltja álmunkat a közel jövőben.“ Szemethy Károly dr. A legfájdalmasabb emberi tragédiák egyike Sze­methy Károly dr., tiszti főügyész korai távozása, a férfiúi erőnek tehetségnek, egy magasra lendült életpályának derékban való kettétörése. A főváros törvényhatósági bizottságának egyhangú bizalma ültette Szabó Imre örökébe és most ott kellett hagyma helyét, elragadta onnan a kíméletlen enyészet.' Kitűnő főtdsztviselő volt és kitűnő em­ber: súlyos csapás érte a fővárost Szemethy Ká­roly halálával, olyan veszteség, amely megmérhe­tetlen gyásza a városházának. ______________ WAD LER Megbízhatóságáról Ismart Óbudán III. Polgár utca 13. Tel.: 162-765. SZŰCS „Remélem, Isién Kegyelméből megless a Hatalmam- -“ Brit India igasságtígyminissteréneK levele Husszein Hilmi budai nagymuíiilfos GUI Baba sir fór ól és a budai mecset megvalósításúról pig tartózkodtunk Becsben, majd Párison át Londonba utaztunk, visszatérésünk alkalmá­val pedig futó látogatást tettünk Kairóban és Jeruzsálemben, Hosszú és érdekes utazásunk után hazaérkeztünk, de mélyen sajnálom most, hogy az utazás csak ilyen rövid ideig tartott. Ha a saját utamat járhaftnám, meg­ismételném ezt a körutazást. Sohasem fogom eltelepíteni azt a néhány, de rendkívül kellemes napot, amelyet a ma­guk gyönyörű városában töltöttünk és úgy érzem, nagyon hálásnak kell lennem Isten iráni^ amiért méltónak talált engem arm, hogy betöltsem azt az egész életemen ápolt vágyamat, hogy lerőhassam tiszjteletem adó­ját a szentséges Gül Baba sírjánál. Örökre há­lás vagyok Magának, Madame Hilminek és Mohamed Beynék .mindazért a kedvességért, amelyet rövid budapesti tartózkodásunk al­kalmával tanúsítottak és amellyel olyan kel­lemessé tették azt, továbbá, hogy találkozhat­tunk néhány derék muszlimmal. Legyen olyan kedves, közölje velük legjobb kívánságain­kat és tiszteletünket. Mohamed bey elvitt bennniiket az egyptomi követhez is, aki egész családjával rendkívül kedves és aranyos volt hozzánk. Legyen szíves, kérdezze meg Moha­med beytől a követ teljes elmét, hogyha ő ott tartózkodik, és mondja meg Mohamed beynek: írtam a tábornoknak is, miként azt megígértem, a katonaiskolába. Meg fogok tenni mindent, amit csak te- hetek, hogy segítsem önt a mecset felépíté­sében, amelyet olyan nagyon sürgősen szük­ségesnek tart és remélem, hogy Isten kegyel­méből meg Is lesz az a hatalmam, hogy ezt megtegyem. őszinte tisztelettel kedves feleségének és önnek, vagyok mindenkor őszinte híve Zoolcader Jung.“ Éhez a levélhez — úgy hisszük — felesleges kommentárt fűznünk. Annyit azonban mégis szükségesnek tartunk hangsúlyozni: értsék meg az illetékesek, hogy óriási erő, rendkívüli lehető­ség van a keleti idegenforgalomban: ezerszeresen megtérül minden fillér, amelyet annak fokozá­sáért áldozunk. rádiá. csillár, Írógép, kerékpár és villaoyszerelési szakDzIet* HOfíhy MíklÓS kOltÉT 4. Most 200 éve kidobták a polgármestert, elkergették a tanácsnokokat Különös polgármesterválasztás emlékét őrzi pontosan 200 év ezelöttröl, a Margit körúti Ferencesek elődjének, az Ágostonrendieknek házi története. Buda polgársága igen sokat panaszkodott a város vezetőségére, pazarlás, hűtlenség, megvesztegetés és egyéb hibák miatt. Ezért a császári és királyi „kiküldöttséf?’, Erdödy gróf pozsonyi kamarai elnök vezetése alatt, 1737 október 3-án új polgármestert és tanács­nokokat választott. Legelőször is letették az összes tanácsnokokat és kiutasították őket a városházáról. Az igen megbélyegző, de bizo­nyára megérdemelt aktus után az elnök min­den tanácsnoki székre három egyént jelölt ki, hogy azok közül a polgárok egyet válassza­nak. Ezután a polgárok „planket”-át kaptak, hogy jelöltjük nevét ráírva,a választási urná­ba dobják, ahonnan a következők neveit számlálták győzteseknek: Polgármester: Perger János ügyvéd; bíró: Pogner Bertalan szabó; tanácsnokok: Schulz Lőrinc asztalos, Riz Boldizsár kereskedő, Kristen Antal orvos (a híres Kristen pék fia), Glöckner János szappanfőző, Bernca János kereskedő és pénzváltó, Cettó Jakab keres­kedő, Hörger János szobrász, Ecker János orvos. Két állást a királynak tartottak fenn, hogy arra jelöltjét kinevezze. A Syndikus címet akkor törölték el és jegy­zőnek megválasztották Peyerl János Mihályt, Ugyanekkor az össze városi hivatalnokokat is elkergették. E nagy söprés alkalmából a kiküldöttség- nek egyik tagja „Catastrophe” címen latin verset irt a közérdek tiszta szolgálatának szükségességéről. Az összes Philips-készül ékeket vételkényszer nélkül bemutatja Sugár-rádió, XI., Horthy-kortér 4 Nézze meg a Philips készülékeket Ullmann Bélánál II. Margit korul 7 A Budai Napló több évtizedes harcáé­nak, amelyet az izlám világának, köze'ebbhoza- 1 táláért és a magyar mohamedánizmusért foly­tat, lassan-lassan érni kezdenek a gyümölcsei. Idegenforgalmunknak igen jelentékeny részét teszik ki a Keletről érkező előkelő utasok, köztük a mozlim világ legelőkelőbbjei; radzsák és ma­haradzsák, miniszterek és államférfiak. Egyp- tom és India elsősorban még csak a minő­ségi idegenforgalmunkat növelik, (de ezt az­után igazán jelentékeny erővel), de Albánia Tö- rökoitazág és a közelebbi muzulmán államokból érkező vendégeink már a mennyiség szem­pontjából is komoly tényezői idegenforgalmunk­nak. Keleti idegenforgalmunk azonban csak ak­kor válhatik teljessé, ha az onnan érkezők mind­azt megtalálják itt, amit joggal elvárhatnak. Az ősi judum, (jude) szent fogalom a mohame­dán világban és mégis, az a mozlim utas, aki idejön, aat tapasztalja lépten-nyomon, hogy mindaz, ami őket elsősorban érdekli, ben­nünket egyáltalán nem érdekel. Elég, ha azokra az állapotokra mutatunk rá, amelyek Gül Baba sirja körül uralkodnak: szégyen­keznünk kell miattuk, valahányszor odazarándo­kolnak előkelő keleti vendégeink. Es mégis állandóan növekszik keleti idegen- forgalmunk. Judea, Egyptom, Szíria, az arab államok, Marokko, Tunisz, Algír muzulmánjai már rendszeresen jönnek Gül Babához és az adományok is bőségesen gyűlnek a Gül Baba mecset és a tervezett budai izlám-főiskola épí­tési költségeire. Ennek bizonyítékául itt közöljük azt a leve­lét, amelyet Durics Husszein Hilmi, budai nagymufti most kapott Hyderabad- ből, Navab Zoolcader Jung Baha- d u r-tól, Brit-India igazságügyi miniszteriétől. A- levél így hangzik: „Hyderabad Deccab, India. 1987. aug. 36. Nagyon kedves Husszein Hilmi Mufti, nagyon sajnálom, hogy nem találkozhat­tunk az állomáson, azon a napon, amikor el­hagytuk Budapestet Bécs felé. Úgy gondolom, nagyon el lehetett aznap foglalva. Három na­fyaccoH - íoUásőó pcaUtiUus ua^uiocokat készít HUTTER»« SCHRANTZrt Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. Telefon: 1*229-18. Mintalap Ingyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom