Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-01 / 26. szám
35 évfolyam Budapest, 1937. július 1 26. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: V-IRAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502 96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Buda Időszerű kérdései As állandó s szín fi ász ügye ~ A Vérmeszö problémája A Sszéna-lér rendeszése Hyúri szünet Az úgynevezett „boldog jó időkben”, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlés tárgysorára szintén sok városi ügy gyűlt össze, de azért éjfélig mégsem tartott az ülés, mint a múlt héten. Pedig akkor igazán a közgyűlésen dőlt el sok életrevaló és életet adó tervezgetés. Most, amióta az önkormányzat e legfőbb szervének hatáskörét megnyirbálták és a főváros közönségének akarata a kormányhatóság gyámkodása alá került, hiányoznak azok, akik elsősorban a székesfőváros polgárságának, népének összér- dekét, boldogulását, szociális és kulturális haladását szolgálták s a mindennapi politikai változásnak alárendelt kormányhatalommal egyáltalán nem törődtek, vagy csak másodsorban vették figyelembe. Történtek ugyan ezen az utolsó közgyűlésen is tiltakozások a kormányhatóságnak az önkormányzati hatáskörbe való helytelen beavatkozása ellen, de a Nemzeti Egység Pártjához tartozó bizottsági tagok csak nagyon óvatosan tiltakoznak az autonómia megsértése miatt, az ellenzék pedig, úgylátszik, csak a kerületi árdekek mellett és saját pártja gyűlésiéin mer síkra szállni. Hiányzik a mai közgyűlésből a nagy várospolitikai irányítás és a régi idők nagyvonalú városfejlesztési munkálkodásnak nyomát alig látjuk. Érezzük elsősorban mi, budaiak, ennek a hiánynak nagy hátrányait, ahol nemcsak a fürdőváros kifejlődésének lassú tempója, hanem a Kelenföld—Lágymányos és még inkább Óbuda és a Víziváros rendezésének halogatása sokévi mulasztásnak beígért orvoslását teszi lehetetlenné. Pedig a folyton növekvő drágaság, a rossz közlekedés, a közigazgatás bonyolult volta, a\ közterhek kíméletlen behajtása, de főleg az ipar és kereskedelem hanyatlása, a városrendezés lassú menete rengeteg problémát idéz fel a bizottsági tagok működési körében. , A központi igazgatóság rég óhajtott decentralizálása, a kerületi válásztmá- nyok életrehivása is régen várat már magára. Számtalan fontos kérdés csak a kerületek hatáskörében oldható meg közmegelégedésre. Ilyen m iskolaügy, a közegészségügy, a közélelmezés, az útépítés és közmüvek létesítésének kérdése, az utcarendezés, köztisztaság és főleg a szegényügy. Ezekre a kérdésekre felhívjuk a nyaralni készülő bizottsági tagok és a polgármester urak figyelmét. Csendes üdülő helyeiken a nagy.őszi évadra készítsenek egy ollyan átfogó munkaprogramot, mely a közeledő jubiláns esztendőben, az első nagy királyi, Szt. István halálának 900 évfordulója alkalmából idesereglő sok idegennek méltóan mutathassa be a magyar nép élniakarásának es tudásának legszebb bizonyítékait: a boldog, megelégedett, mégfiatalodott székesfővárost. Nem mai keletű kérdések ezek; évtizedek óta foglalkoztatják Buda közvéleményét, amtely évtizedek óta var és nem kap rájuk feleletet. Különöse11 időszerűvé mégis az tette őket, hogy az állandó színház és a Vérmező ugye a városfejlesztési bizottság elé került, a Szénatér rendezését pedig több bizottsági tag kezdeményezésére napirendre tűzték. Az állandó színház helyének kijelölésével legutóbbi ülésén behatóan foglalkozód a várósfejfeSzted különbizottság. Véglegesén azonbafhi nem foglalt állást ebben a kérdésben. A színház elhelyezésére legalkalmasabbnak a Krisztinaváros középponti fekvésű részét, a Tabán és Vérmező közötti területet találta ugyan, de hasonlóan megfelelőnek véli a Török és Zsigmoud utca sarkan fekvő üres fővárosi telket, valamint a Horthy Miklós körteret is Ez utóbbinál különös tekintettel volt a bizottság arra, hogy a Borárqs téri hid megnyitásával a XI. kerületben hatalmas méretű fejlődés indul meg, ami a körteret a kerület életének központjává teszi. A bizottságban elhangzott véleményeikből végeredményben' csupán egyetlen negatívum alakult ki, hogy a Horváth-kert területén semmi- esetre sem lesz színház. mert a kertet egész terjedelmében park céljaira veszik igénybe s a nyári színkör lebontása után a Budai Tornacsarnok is lebontásra kerül. Ezzel szemben Buda ismét elvesztette reményét, hogy hamarosan állni fog a színház. Azonban mégsem lehet színház nélkül hagyni évekig egy 25.000 lakosú * városrészt, amelynek lakossága túlnyomóan a müveit középosztályh z tartozik. De tulmenőeim a helyi érdekeken, a jövő évi jubileumi Szent István ünnepségekre és az eucharisztikus világkongresszusra ideérkező vidéki és megszállt területi magyarokra is gondolni kell akkor, amikor színházi és ezzel nemzeti kultúránk egy újabb bi- zonyitékáliliak, a budai színháznak ügyét évekre kitolják. Fel kell építeni sürgősen az állandó budai színházat, akár állami vagy városi hozzájárulással, akár társadalmi akció útján. A másik aktuális probléma, ami városfejlesztési szempontból óriási jelen- tciségű: a Vérniező átvétele. A város- fejlesztési bizottság foglalkozott az esetleges átvételre, vonatkozó javaslatokkal és az a vélemény' alakult ki, hogy a Vérmező kérdését most már állandóan napirenden kell tasr- tani. Arra nem hozott határozatot a bizottság, hogy az átvétel ügyében a tárgyalásokat már most megindítja, bár véleménye szerint erre talán meg is lenne a mód. Ismét negatívum, ami egy lépéssel sem viszi élőbbre a Vérmező kérdését, pedig Buda nagyarányú fejlődése szükségessé tenné enniek a hatalmas területnek bekapcsolását a Krisztinaváros városfejlesztési terveibe. [ A két negatívum után egyetlen pozitívumról számolhatunk be s ez a Széna tér rendezései. A Széna-tér Buda legforgalmasabb, de egyben legrendezetlenebb tere, ahová kilenc útvonal torkollik és ahol a Hegyvidék átmenő forgalmának túlnyomó része lebonyolódik. Minden eddigi rendezési kísérlet meddő volt, de nem is lehetett eredményes, mert részletmegoldásokkal kísérleteztek akkor, amikor gyökeres: rendezésre lett volna szükség. Énnek szüklségességét most végre az illetékes körök is belátják és a napokban Schuler Dezső alpolgármester vezetésével helyszíni szemle volt, ame- Ij-cn Rosta Jámlos, báró Babarczy István tanácsnőkok. Thordai Lajos, II. kelr. elöljáró, Csilléry Dezső Beszkárt vezérMindenfelé nagy érdeklődési keltett az a hatalmas munkaprogram, melyet a Budai Napló legutóbbi számában az óbudai szabályozással kapcsolatban ismertetett és mely a közeljövő teendőit alapos szakszerűséggel tárgyalta. Yalóban nagy előnyére szolgál Óbud'a-lüjlak lakosságának, hogy a szabályozás ügye végre dűlőre jutott és most már kialakult az a kép, amely hivatva lesz a III. kerület mai nagy rendezetlenségét felváltani és ezt a városrészt a visz- szamaradottságból kiragadva, a fejlődés és felvirágzás útjára vinni. Mtoát már csak a gyakorlati megvalósítás van hátra, de nem szabad engedni, hogy ez csigalassúsággal történjék és oly soká tartson, hogy ezáltal a várva-várt fejlődés bekövetkezte ismét kitolódjék. A legsürgősebb teendő a legalább 30 évre szóló rendkívüli ideiglenes házadé- mentesség megadása az egész III. kerület számára, továbbá a szükséges kisajátítások és városrendezések mielőbbi eszközlése. A Budapest székesfőváros területére vonatkozó rendkívüli ideiglenes házadómentességet (legutóbb az 55.000—1937. P. M. sz. renddel szabályozta. Ez a rendelet a III. kerületet nem részesítette kivételes elbánásban és nem biztosította a kerület számára azokat a nagyobb házadómentességeket, melyeket Budapest egyes más területeire — ezek fellendítése céljából — engedélyezett, noha a korábbi 65.000—1934. P. M. sz. és az 58.181—1935. P. M. sz. rendeletek sem honorálták az idevonatkozó kívánságokat. A legutóbbi rendelet megjelenése’ idejében hallhattuk és olvashattuk, hogy ez a rendelet Óbuda-Ujlakról külön azért nem intézkedik, mert a városrendezéssel kapcsolatosan ezen városrész rendkívüli házadómenltessége ujabbi rendeletben fog szabályoztatni és ez a szabályozás majd lehetővé teszi a kerület fejlődését. A székes- fővárosi Közmunkák Tanácsa Óbuda belső részeinek szabályozási tervét és pedig az Óbud'a-Hungá- ria-u'ti híd óbudai hídfőjére vonatkozólag is már megállapította és így most már elhárult az akadály a rendkívüli házadőmentcsségi rendelet kibocsájlása elől. Ez a rendelet nem várathat sokáig magára. Legalább 30 évi rendkívüli házado- mentességre vdn szükség, hogy e városrész megtalálja fejlődési lehetőségeit és külső megjelenésében is méltóan sornkozhassék Budapest egyéb részeihez. igazgatóhelyettes, Harrer Ferenc és Ter- bócz Imre bizottsági tagok, valamint az útépítési, városrendezési és közlekedési ügyosztályok bzakértői vettek részt. A helyszíni szemlén megbeszélték a rendezés lehetőségeit és a megjelenteknek bemutatták a rendezés vázlatos tervét. A Széna-tér mai állapotában még lehetőséget nyújt egy tökéletes, évtizedekre szóló rendezési terv megvalósítására. Ilyiem tervre azonban pályázatot kellene kiimi, mint az a Kálvin tér esetében is történt. Ezen ai pályázaton bizonyára ölömmel vennének részt európaihírű városrendező építészeink és számos terv közül a legtökéletesebb volna megvalósítható. Mindenesetre rjeméljük, hogy a helyszíni szemle során szerzett tapasztalatok kielégítő rendezést eredményeznek. A jóváhagyott tervekből kétségtelenül megállapítható, hogy uj utak és terek létesítésére, meglevő utcák kiszélesítésére, stb. stb.-re tekintettel Óbudán nagyarányú kisajátításra van szükség. Mindaddig, amíg a székesfőváros nagy eréllyel hozzá nem fog a kisa'átítások keresztülviteléhez, a fejlődés ugyancsak nem indulhat meg. Sajnos, ezt a tempót, mellyel a székesfőváros a kisajátításokat, illetve az ezekkel összefüggő városrendezést eszközölni kívánja, túlságosan Idssúnak tartom. A főváros az 1937. évi költségvetésbe a sző- banforgó városrendezési célokra 500.000 pengőt állított be. Már akkor javasoltam az összegnek 2 millió pengőre való felemelését, javaslatom azonban nem fogadtatott el, holott indítványom oly időben hangzott el, midőn az 1937. évi költségvetés még összeállítva nem volt és így még meg lehetett volna találni a pénzügyi fedezetet. Nézetem szerint sürgősen meg kell találni a* óbudai városszaHályozájs gyakorlati keresztülvitelének pénzügyi lehetőségeit, mert ha olyan lassú tempóban folyik a dolog, hogy csupán évi 500.000 P fordílltatik e célra, akkor a feladatok nagyságára és ebből folyólag a szükségelt összegre tekintettel legalább 15 évig fog tartani a szabályozás tényleges keresztülvitele. Az óbudai . városrendezés éppen olyan sürgető teendő kell, hogy legyen a székesfőváros számára, mint Budapest egyéb városrendezési és városfejlesztési feladatai és ha az utóbbiaknál gyorsabb tempót észlelünk és nem halljuk folytonosan a pénzügyi akadályok hangoztatását, akkor az óbudai szabályozás pénzügyi megalapozását is meg kell találni I Kétségtelen és ezt mindenkinek el kell ismerni, hogy a III. kerület fejlesztése terén az utóbbi években megindult a komoly munka. A kivezető főutak építése, a szabályozások megtörténte, az Óbudai-Hungária-uti híd megépítésének előmunkálatai mind ezt bizonyítják. Félúton azonban nem szabad megállni! Folytatni kell a munkát a fentebb vázolt irányokban, mert csak így lehet a magánépítési tevékenységnek módot és lehetőséget adni, hogy ez is elvégezhesse a maga munkálat! A magú népi tkezések teszik az építkezési tevékenység zömét és hogy megfelelő adókedvezmények megadása mennyire serkentően hat rá, legjobban bizonyítja a Szent István város, ahol n& hány év alatt a főváros legmodernebb városrésze nőtt ki a földből. Kendkiitülj íjáxctdö- mentességei a III. Irta: Vörösváry Miklós dr., szfőv. törvényhatósági bizottsági tag.