Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-17 / 24. szám

1957. június 17. Budai Napló megjwvilt SU G ÁH rádió, csillár, írógép, kerékpár és villany- * szerelési szaküzlet. Hortfiy MMcíós körtér 4. jfUlym vdt a stáziudStti budai fxottyfo? Hiába nevezik a Duna két partján elterülő két várost egynéven Budapestnek, mert Buda mind a mai napig megtartotta egyéniségét, noha az utóbbi évek szédületes arányú építkezései és kisebb nép- vándorlásnak beillő Budára özönlése a pestieknek, igyekezett megváltoztatni Buda ősi jellegét. Az tör térit, hopy a pestiek elbudaiasodtak. Azt hiszem, ezt senki sem vitathatja el. Buda nagyban külön­különbözik a balparti tesvérvárostól. Más a levegő itt, más a budai polgár, más a kedvtelése és nem mondunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy más az erkölcse. Anélkül azonban, hogy ennek okát megmagya rázni igyekeznénk, vessünk egy pillantást vissza a múltba: milyen volt Buda, az ősi város, száz évvel ezelőtt. Milyen volt a budai polgár? Száz évvel ezelőtt hiányoztak a modern villák és a modern társasháziak, valamint a mindnyájunk által ismert középületek Budáról. Az ember alig tett pár lépést és máris kinn találta magát a sző­lőben, mert a száz év előtti budai polgár többek között arról is nevezetes volt, hogy mindegyik- nek megvolt a maga szőlője. Szőlő és saját bora nélkül elképzelhetetlen volt a budai polgár, aki azonban csak mellékesen volt kisgazda, valame­lyik iparágat űzte nagy szorgalommal, de módja val, mert hiszen akkor nem volt még oly sietős az embereknek az élet, mint manapság. A budai polgár nyelve: német volt, újságot pe­dig csak vasárnap olvasott: az Offner Pesther- Vereinigte Zeitung on kívül a Spiegelt. Kissé le­nézte a sebesbeszédü pestieket, akik sokszor jöt­tek át a budai városmajorba mulatni. ,„'AJ budai polgár egyszerű, komoly és kissé nehézkes mozdulataiban, — irja Garay egyik „ko molyságá“-ban — gondolkodásmódja, békés és józan és semmiben sem tulcsapongó, társalgásé ban van valami, ami némi kisvárosiasságra emlé­keztet, noha egészen annak nem nevezhető, vágya inak végcélja, hogy fiából kamarai tiszt válhassék, leánya tisztviselőhöz mehessen férjhez, mulatsá­gaiban szintoly egyszerű, mint takarékos; a termé szét bájait kevésbé élvezi, mint a pesti, meglehet azért, mert közelebb éri azokat hegyeiben, megelég­szik vele, ha szőllőjéből nézheti önmegelégedve a világot. De mi történik abban, hogy kellene azzal előhaladni, azzal nem sokat törődik.“ Tehát a száz év e’őtti budai po'gár maradi. Ál­dott maradisági Más iró arról tesz említést, hogy a budai pol­gár — hivatalból — híres vendéglátó. Ez IV. Béla egyik rendeletének köszönhető, a második h,onfog laló ugyanis, amikor a tatárok kitakarodtak ha­zánkból, olyan nagy idegenforgalmat szervezett meg az országban, hogy a Budán átvonuló keletről és nyugattól jött népség, csak nagy nehézségek árán tudott hajlékhoz és étel, italhoz 'jutni. Ekkor IV. Béla rendeletet adott ki, hogy minden budai pol gár köteles szállást adni az idegennek, egyben pe­dig éteWtal kimérésére adott nekik kiváltságleve­let. Mély vallásosság jellemzi még a fentieken ki- vül a száz év előtti budai polgárt, aki kevésbé kedveli a zajos mulatozást pesti polgártársánál, aki viszont épugy, mint mai kései utódja, a zajo­sabb életet szereti és aki valami legyőzhetetlen nosztalgiától vezetve, át-átrándul néha Budára gondot, bút felejteni. Ádám T. István I I SZÓRAKOZZUNK BUDÁN POMPÁS A POZSONY ÉTTEREM TERRASZA I., Kriszfína-körut 8—10. A POZSONY-KAvEhAZBAN esténkint HAJRA TROJKA női balalaika zenekar! Az öreg biöfAban Ismét a régi Jó idők Hangulata ■Kedélyes sörözés« az „ATTILA“ sörözőben, I., Attila utca 39. KETTER.£l TEREM kerlhelylségében XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. ___LAK mos FLÖRIS ÉS CIGANYZENÉKARA MUZSIKAI com pel gellért-ettermeben Ráess Zsiga musslkdl MINDEN ESTE RAJKAI MARTA KAIMON MIKLÓS JAZZ TRIÓJÁVAL >a ZSIGMOND kóvéhózbon Buda társadalmában élénk visszhan­got keltettek azok a kegyeletes emléke­ző sorok, amelyben az ősi város társa­dalmának kiválóságai közül többen megemlékeztek a Budai Napló alapító­jának, Viraág Bélának halálévfordulójá­ról és jeltelen sírjáról. Úgy érezzük, hogy mire az idő gyorsan járó óráján újabb esztendő pereg le Viraág Béla halála után, kőbevésett emlék is hirdeti már az ő nemes emlékezetét. Erre vall az itt közölt levél, amelyet meghatottan és mélyem érzett hálával adunk át a Budai Napló nyilvánosságának. A leve- et Balás Farkas építőmester, Buda te­kintélyes polgára intézte Lippay Gyula dr.-hoz, lapunk felelős szerkesztőjéhez: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Olvas­tam a Budai Napló cikkét, amely megboldogult Vitaág Beid: halálának évfordulója alkalmából íródott. Tekin- kintettel arra, hogy a megboldogult­hoz engem is a legnagyobb barátság kötött, engedjék meg, hogy síremlé­kének felállításához kegyeletemet ak- kép róhassam le, hogy a síremlékéhez szükséges anyagokat, (vörösmárvány, kemény váci kő, tégla) díjmentesen felajánlhassam. Bizonyára akad a megboldogult Viraág Béla barátai kö­zött olyan tervező mérnöki aki a sír­emlék terveit' díjmentesen elkészíti, akivel aztán a részleteket a kőanyagra vonatkozóan megbeszélhetnénk. T o- vábbiakban szívesen állok rendelke­zésre. Vicnntmi pAlmvSrlsmirti-aliasánridóki hnraitlülf kimérése __ 7 la Ullldl" still ÜJírtaltaso't ssiáltermisü IHImHIMII |. Krlszlina-kbrut 139. Telefon I—572—00 Tíz éves a magyar-olasz barátság irta: Vákár P. Arthur (fUocbH - lakásba pcaUUlcus f/as&uiocoíud k é z i 1 HUTTER tsSCHRQNTZr, Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. Telelőn : 1-229-18. Mintalap Ingyen Q VARKERT KIOSZKBAN minden délután katonazenei A kiváltságosság külön jogán ünnepelt Buda, amikor a magyar glóbusz és a magyar égbolt négy napon át verőfényben, napsugárban és örömmá­morban úszott. Innen Budáról, a Szent György- téri palotából indult el 10 esztendővel ezelőtt a nagy gondolat: Olaszország és Magyarország test véri kézfogása. Tíz esztendővel ezelőtt gróf Bethlen István és Mussolini nemzeteik nevében testvérjobbot nyúj­tottak egymásnak. Tiz esztendő múltán, a magyar nép százezrei örömrivalgással üdvözlik szemtől szemben az olasz uralkodópárt. De a magyar nem­zet nem százezrekből, hanem közel 14 milbó em bérből áll. 14 millió magyar ember Mkiszemei kísérték az urallkodópárt s Budapest milliónyi né­pével Erdély, Felvidék, Délvidék, Nyugatmagyar- ország magyarjai éppúgy ünnepeltek, mint a ten­gerentúli magyarok: Amerikában, Kanadában; Déli ameri kában. Ha lehet egy nemzet érzelmében és értelmé­ben összeolvadás, akkor ilyen módon tallált most egymásra Árpád népe, Szent István magyarja. Amikor Olaszország királya és császárja egy történelmileg értékelllheliő testvér barátsági szerző­dés megpecsételéseként Magyarországba érkezett, e látogatásban egy Üstökösszerű figyelmeztetés is fog­laltatik a világ számára, Zrínyi Miklós' figyelmez tetése: „Ne bántsd a magyart!“ Lehetnek és vannak, akik még mindig behunyt szemmel járják a világot s vannak, akik még min­dig magyargyülölettől szomjasak, de már van nak számosán tegnapi ellenségeink, akik ma már a barátság ünneplő ruhájában állnak mellettünk. Egy nemzet sorsdöntő életviszonyait csak tör- lénelllmi fele'ősségiéi leheli? ltoviább munkálni. A magyar nemzet sorsa uj stációhoz érkezett s az uj stációnak útirányait az államférfiul bölcseség nek kell megszabnia. Az' idők uralma lassan, de biztosan őröl. Tiz esztendővel ezelőtt, amikor Budáról, a Szent György-téri palotából elindult egy történe'met for máló gondolat, még senki sem á'modolt arról, hogy a dunai kérdés az európai problémák centrumába kerül és senki sem gondolt arra, hogy a Dunámé dence problémáját az olasz és a magyar nemzet összefogásán keresztül lehet megoldani. Azaz, hogy két államférfiu gondolt erre és csak erre gondolt: Mussolini és Bethlen István! Hiába a nagy sietség, amelyet ellenségeink a megszállt területeken a magyar kérdést a magyar nép sorvasztásával és irtásával akarják „megöl- dani“(9): a magyar kérdés, amely a Dunamedence s így ICözéperirópa kérdése lett, — nem a csonka ország határaiban teljesedik ki, hanem az egymásra- talált nemzetek vérében, érdekeiben és jószándé kaiban és abban a magyar népben és magyar vér­ben, amely szétömlött ugyan a nagyvilágban, de mindenütt megmaradt magyarnak. Nem politikát, hanem történeimet kell csinál ni! Valamikor száz esztendővel ezelőtt Garibaldi­nak és Cavournak Kossuth Lajos s az ő magyar jai nyújtottak kezet s akkoron megszületett: Uni- ta Itáliai Most úgy érezzük, hogy a darabokra tör delt Hungáriából áífomférfiaink bölcsesége te­remthet Unita Hungáriát! A nemzetek életének formálásához mesteri ke zek keltelek. Valamint Cavour, Bismarck, Napole­on, Rákóczi Kossuth államférfim bölcsesége nem hiányozhatott onnan, ahol államszervezésről volt szó s mint ahogy Michelangelo, Rafael, Tintoretto Munkácsy ecsetje és vésője szükséges a székesegy ház szentélyének építéséhez, úgy .azonképpen nem hiányozhatnak a mai Magyarország jobb sorsának kimunkálásánál azok a Bethlen Istvánok, akik Cavour leikével Kossuth szellemében dolgoznak együtt az o>l!asz nemzeti nagyság megtestesítőjével: a Dúcéval. 1938. év Szent István éve s egyben — rabság­ban élő Kincses Kolozsvárunk szülöttének — Mü lyás királynak 500 éves jubileumi éve is. 1938-ban az öltáriszentség imádatában magyar földié össze sereglő ünneplők imádságába és tettrekészségébe van lefektetve jobb sorsunk. Isten akaratán és raj­tunk múlik, hogy, az 1938-as év az Unita Hungária éve legyen. VEGYENTENNISZ ÉS^ÜTŐKEr SZT01TS TRÉNER ÜZLETÉBEN II* BBTE-PALYfl Ssenüy polgármester as uf abb budai városrendesési terveidről 1 K fillér a taxi dija a Hangária forrást 61 a pazar kilátású GELLÉRTHEGYI kioszkhoz NAPONTA CIGÁNYZENEI TEL.:2-687-83 Kertiiinnepek rendezésére legalkalmasabb o Sósfürao gISB Buda különböző részeinek modernizálása soha még olyan nagyarányú terveket nem érlelt meg, mint a legutóbbi időben. A Horthy Miklós híd környéke, Óbuda jelentékeny része, a Taban és Buda egyéb pontjai teljes újjáépítés ellöl állnak, de a tervek nagy része még mindig ismeretlen a közönség előtt. Szendg Károly polgármester a 'egközeltebbi tennivalókról igy nyilatkozott:- Még ezen a nyáron befejezik az új Horthy Miklós-hfd építését, amelyet szeptember elején adunk át rendeltetésének. Mindent elkövetünk, hogy a hídhoz vezető utak építése is véget érjen a megnyitás napjáig. Közlekedési okokból egészen át kellett építeni a Boráros teret. — A budai hídfő környékének architektoniku^ szabályozására külön tervpályázatot írtunk ki, aminek eredménye nagyon megkönnyítheti magát a hídlfőszabályozást. A budai részen a Műegyetemi rakpartot is át kelllett alakítani a Bertalan-ucca és a híd között. A tabáni gyógyszálló kérdése sokat foglalkoz­tatta a nyilvánosságot. Az óbudai kivezető út átépí­tése, a XII. kerületi szekzháé és a kislakások épí­tése, a Rudas fürdő átalakítása, az óbudai híd he­lyének kijelölése, valamint Óbuda szabályozásé nak előkészítése olyan közmunkák, melyek rősen foglalkoztatják a fővárosi hatóságokat. TÖKÉLETES SZABASU FÉRFI ING XI. Horthy Miklós ut 25 — Telefon 2-695-06 a Qel lépt - divatházból Szivkórházal Budára! Nagy érdeklődést kellett a Budai Napló június 3 iki számában közölt cikkünk a szívkórház létesí­téséréről. Errőil a fontos kérdésről az Orvosegye­sület Társadalomtudományi Szakosztályában dr. Hasenfeld Artur egyetemi tanár tartott előadást. Ma már ott tartunk, hogy a népbetegségek közt a szív és érbajok foglalják el az első helyet. Illye- jalvy J. Lajos dr. megállapítása szerint Budapes­ten 1935-ben 15.587-en haltak meg, ebből 4.041 volt a szívhatlál, tehát 25.8%, míg a rák és tuber­kulózis együttvéve 3.380 embert ölt meg. Berlin, Budapest, Frankfurt, Lipcse, New York; Prága és Bécs összhalandósága 230.552 volt. Ebből tüdőbaj 19.237, karcinóma 29.617, szív. és érbaj 62.396 személyt pusztított el. Részletezte a szívba­josok betegségi és gyógykezelési adatait, a meg előzés módszereit, a rejtett szívbajok kikutatását, a szívrokkantság elodázását, a rendszeres szív-vizs gálatok jelentőségét, a külön szívgondozók létesí­tését. , A szívbajok modem és bonyolult diagnosztiká­ját és gyógyítását szolgáló különleges szívosztá lyokra mindinkább nagy szükség van. Balatonfü- red- volna elsősorban hivatott a szénsavas fürdők miatt nagyobbszabású szívkórház létesítésére. Bu da kiimája és gyógyfürdői ugyancsak megokolná teszik a közérdekű óhaj teljesítését, hogy szívltűr- ház épüljön Budán. Jobb Tdősleteedést a Krisztinának I A Szabadpolgári Vári memoranduma a Heszkárlfjoz Állandóak a panaszok az I. kerület, különösen a Krisztinaváros, a Tabán s közvetve a Vár közle­kedési viszonyai ellen. A Szabadpolgári Kör, amely 40 éve működik az I. kerületben és intenziven foglalkozik a budai polgárság egy igen jelentős ré szenek közérdekű ügyeivel', az érdekelt közönség elkeseredett hangúlatának hatása alatt legutóbb memorandumot intézett a Beszkárthoz. A memo­randum részletesen rámutat úgy a- villamos, mint az autóbuszközlekedés hiányosságára és közli azo kát a változásokat amelyek a közlekedés javulásá­ra vezetnének. A 14 es, 44-es, 51. és 71-es vonal kocsijainak szaporítását, a 49-es vonalnak, mint körforgalmi járatnak, a Déli pályaudvartól a Ke lenföldi pályaudvarig való meghosszabbítását és a 61-es vonalnak szintén a Déli pályaudvartól az Attila körúton, Ferenc József-hidon át a Károly - körutig való továbbvezetését kéri előterjesztésében a Kör. Az autóbuszforgalomban a 14-es vonal ril ka járatai elln hangzik el a legtöbb panasz, azon­kívül a 12-es és 7 es vonal végá'lomásának a Déli pályaudvarhoz való áthelyezése oldanák meg a memorandum szerint az I. kerület közlekedési problémáit. 27-es autóbusz A polgármester a Beszkárt előterjesztésére en­gedélyt adott, hogy a Vörösmarty tér és a Budaörs határában létesült új repülőtér között egyelőre kí­sérletképpen hathavi időtartamra 27. számjelzéssej új autóbusz kerüljön forgalomba. A járat a Vö rösmarty-térről kiindulva a Petőfi Sándor utcán, visszafelé a Váci utcán, Eskű-úton. Erzsébet hidon, Hegyalja-úton és a Budaörsi úton át közlekedik a repülőtérig. Egyidejűleg a polgármester a GeHért- tér és n Hengermalom-utca között közlekedő 10 es jelzésű autóbusz útvonalát úgy módosította, hogy a 10-es kocsik reggel fél 8-tól 9 óráig, délután 4 órától 5 óráig és 6 órától fél 7 óráig, szombati napokon pedig reggel fél 8 órától 9 óráig és dél­után 3 órától 6 óráig az Andor utcán közlekedje­nek, egyéb időkben és vasár- és ünnepnapokon egész napon át csak a Hengermalom utcáig. Ez a módosítás is csak hat hónapig, kísérletképpen ma­rad érvénvben A Buda név előfordul már Szent István életében, amikor Vászolyt megvakittatta. Szent István húga, Ilona, hogy fiának, Péternek biztosítsa a magyar trónt, a Szent István elleni merénylet után Buda fiát, Sebős ispánt küldi lóhalálban Nyitra várába, hogy Vászolyt megvakitsák és fülébe forró ól­mot öntsenek. Szent István a rémes hírre magához hivatja a bűnös merénylet felbujtójának három fiát s maga biztatja őket, hogy külföldre menekülje­nek. Péter királynak, a velenceinek azután rossz szelleme lett a bűnsegéd Buda. .4 király erkölcs­telen viselkedése, de főkép Buda miatt támadt összeesküvés ellene s ezért Regensburgba kellett menekülnie, Hl. Henrikhez, 'a királyi udvar ma­gyar része erre Budát kivégezteti, Sebőst és test­véreit megvakíttaltja, Gizella özvegy királynénak visszaadja a Péter királytól elkobzott javakat és Aba Sámuelt teszi meg királynak. De a császár leveri Aba Sámuelt és Székesfehérváron vissza­helyezi hűbéresének a behódolt Pétert. .4 magyarok azonban nem nyugszanak, Vöt ha vezérlete alatt fellázadnak és visszahívják Vá- szoly fiait, Endrét és Leventét. Ekkor szenved vértanúhalált Szent Gellért. Böldi, Beszteréd püs­pökök és Szolnok ispán a pesti rév (dalt. Pár nap múlva Péter királyt, aki egy majorba zár­kózva hősiesen védekezett, elfogták és megvakí­tatták. Erre nemsokára meghalt s ekkor Endre király Budát, hű emberének, de rossz széllé mének birtokán, a mai Óbudán, az általa ott alapított nagyszabású, de sokáig befejezetlenül maradi Szent Péter templomban temcttetle el. I ajjon a Buda város név nem innen veszi-e az eredetét? DELVEDEHE “,ll0SStH‘z megnyílt BUDAKESZ1-UT 10. (Villamos és autóbusz megálló WEEKEND. ARANGAMENT. —Telefon: 16—40—75. A BEUEVUE világvárosi függőkertjét a legszebb közönség szívesen látogatja Minden este és vasár és ünnepnap délután TÁHC, SETET GYÖRGY JHZZ-ZENEKBR5 Vlraág Béla síremléke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom