Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-10 / 23. szám
2 1937. június io. Budai Napló nők, Schopp János, Háringáts Károly számwizsg, biz. tagok. Ez az első vezérkar jó részében lelkesen és al dozatosan kitartott máig és a taglétszám növekedésével még erősödött számban és tevékenységben Ahogyan a fejlődés és számos kérdésben elért sikerek megkívánták, a vezetőséget szaporítani kel leli. Részben ezért, részben pedig mások kiválása következtében kerültek be a tisztikarba dr. Lébei János, mint főtitkár, Szebehelyi Győző, mint fő jegyző, ifj. Schopp János, mint jegyző. Takács Mi hály, mint pénztáros és az 1936 évi március 31-' közgyűlésen megtartott tisztújításkor Tavasz 1st ván, Szalatsy Richard, Kiss J. Imre, vitéz dr. Tanka Tibor, dr. Mekker György és Palla István, — majd a Sósfürdő Környéke egyesülettel való össze olvadáskor, (1936 május 3,) dr. Szabó Béla, Várnai Alajos, Pozsgai Oszkár, Borján Lajos, Hedvig Károly, Kiss Gyöngy János, ifj. Szabó Géza, dr. Madarász Géza, Szentmiklóssy Gyula, Szilágyi Ár* pád. Somfai Ferenc, László Pál, Buhász Ferenc és Kolits Ferenc. Bevonták a munkába az ifjúságot is, melynek szerepvállalása előnyöket is jelent az egyesületnek. Helyi problémáikon kívül, résztvesznek a jótékonykodásban is, erejükhöz mért teljes áldozatkész' seggel. Céljuk változatlan, útjuk egyenes: minden pártpolitika kizárásával a városrész gazdasági és kultúrális ügyének felkarolása. Városfejlesztési programjuk ma már jóformán hivatalos körök programja is. A beszámoló ismerteii ezeket részletesen és rámutat a gyakori csalódásokra is, és hű képét adja a bőséges sikereknek, melyet jótékony gazdasági, várospolitikai és kultúrális munkájukká! elértek. A tartalmas és érdekes visszapillantást Így fejezi be a szerző: „Azzal fordulok most főleg ifjabb tagjainkhoz jöjjenek hozzánk és hozzák el barátaikat, vegye nek részt minél többen az önzetlen hazafias munj kában. Istent pedig kérjük, hogy Hazánkat vegye oltalmába, vezérelje vissza az elszakított magyarságot, állítsa vissza határainkat s ezáltal adjon] gazdasági erői az ország, a főváros, — és a mi ked vés szőkébb hazánk Buda Alsóváros gyors fejlő-1 déséhez és lakossága békés boldogulásának meg* valósításához. BUDAI PÉKEK RÁTKAI FERENC SÜTŐÜZEME II., RETEK.UTCA 4. SZÁM TELEFON 1—512—7* sülő- és cukrászüzem WÍÍtJwVV I. Böszörményi*ut 36/a i —»— készítményei egész Budán kedveltek Wuzlcslta Pál kenyérgyára II., Borváth-u. 29. V Telefon ; 1-518-23. INTÉZETEK. KÁTÉHÁZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA STÜNZEL KENYÉR III Zsigmond o. elismert 45 at«i: i-53i-48 A főváros júniusban újabb 40 városi in gatlant bocsát árverésre. Az ingatlaneladások jól származó jövedelmet újabb telekszerzesrt Fordítják. A főváros főleg olyan telkeke gyekszik megszerezni, amelyekre városrendező si célból van szükség, így többek között a ■forthy Miklós hid budai hídfője körül és Óbuda rendezése ils jelentős Iki-sajátitásokui tesz szükségessé. Az árverési feltételeit sze rint a vevők a vételár 40 százalékát az ajánlat elfogadásakor, illetve tizennégy napon jelül, a további 60 százaléka«- pedig julíu 5-től november 15-ig egyenlő havi részletben izethetik ki. A szóbeli árverést június 25-ére ervezik. A főváros elhatározta hogy a Lágymányoson népstrandfürdőt épít és el is készítette az rne vonatkozó terveket. A strandfürdő építkezéséhez szükséges anyagi fedezetet a leg- közelebb felveendő kölcsönből akarja bizto tani a város. Most, hogy a Flórián-kápolnát a főváros újszerű technikai eljárással fölemeltette és a hívők számára ismét hozzáférhetővé tette, elhatározták, hogy a. kápolna mellett paplakot is építenek. E célra a főváros megvásárolja a kápolnával szomszédos Ganz uccai (telkei 50,000 pengőért. Párig város polgármesterének meghívására Szendy Károly polgármester a jövő hét elején a világkiállítás megtekintésére és tanulmányozására Párisba utazik. A polgármester ezt az alkalmat felhasználja arra, miként az't Bécs, Varsót és Münchenibe való utazása alkar mávál tette, hogy kimélyitse Franciaország es Magyarország között az idegenforgalmi Kapcsolatokat. A közélelmezési bizottság újból tárgyalja a mezőgazdasági érdekeltségeknek azt tu ke relméft, hogy az őstermelőknek kocáiról való árusítás céljából a Batthyány'téri vásárcsur nokot és a Teleki-téri piacot nyissák meg. A szakbizottság ezt a kérést egyszer már elutu- í tolta, de Pestmegyje főispánja az érdekelt- égek nevében a kérelmet megújította, így került mo£t megint a bizottság elé. Többek elszólalásBi után az egész bizottság egy fizu vázát elleniében elfogadta a javaslatot. Június 7. és 8. napján összeült -ai magyar városok parlamentje Valamemniyi magyar város elküldte képviselőjét. A városok és a piac problémáit) Kálliay Tibor nyj, pénzügyminiszter ismerhette, Magyary Zoltán, egyetemi pro- esszor, a közigazgatás és a közönség viszonyáról, valamint, ai városi tisztviselők továbbképzésének fontosságúról értekezett!. Tormay éza Magyarországnak ;a párizsi világkiállításon való -részvételéről sizámolt be. A tanácskozás második -'napján Sopronyi-Thurner Mihály soproni polgármester, a magyar szociális joggal foglalkozott. Schuller Dezső, Budapest székesfőváros alpolgármestere, az értelmiség munkanélküliségének kérdéseit tárta fel; Németky Károly, a székesfőváros közművelődési tanácsnoka pedig a magyár városok kulturális problémáiról tartott előadást. A közgyűlés tanácskozásával párhuzamosan került sor ,a Magyar Városok Országos Szövetsége választmányi ülésére is. Küszöböli a református egyházmegyék határkiigazlíása Buda református lakossága nagy érdeklődéssel várja az e hó 23-án összejövő budapesti ref. egyházmegyei közgyűlést, amelynek egyik tárgya a budapesti egyházkerületek határkiigazítása lesz. Már a múlt közgyűlésen és a református egyházi ezetőök egyéb megbeszélésein is szerepelt az a probléma, hogy vájjon mennyi is az a gyülekezeti lélekszám, amely egy lelki pásztói' vezetése mellett legeredményesebb lelki munkát tudná elérni és amely önmagában véve is alkalmas arra, hogy kellő anyagi megalapozottsággal bírjon egy egy házkerület fenntartására. Bizottság figyelte a gyülekezetek munkáját, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. A különböző lélekszám-lipusok 1200 főtől 15 ezerig) jól megfigyelhető egyházi munkája megmutatta a gyülekezetnek legjobban megfelelő arányszámol, amelyet ötezer lélekben állapítottak meg. így hoztak javaslatot arra, hogy maximálisan tízezer lélek számítható egv egyházkerületre egy lelkipásztor vezetése mellett. A most következő közgyűlésen tárgyalják meg a budapesti egyházkerületek uj határait, a legutóbbi statisztikai népszámlálás kimutatásai szerint. Buda református társadalmát azért érdekelheti legjobban, hogy a közgyűlés milyen határozatokat hoz, mert« a budai oldalon történt nagyszámú ál költözés az eddigi Iélekszámban olyan gyarapodást jelentett, hogy az uj egyházkerület már min den kétséget kizárva meg fog alakulni. Ennek halárait pontosan megállapítja majd a közgyűlés. Budán három egyházat érint az uj alakulás, amely a Hűvösvölgy, Pasarét, Zugliget részeiből tevődik össze és kisebb-nagyobb darabok leszakadását fogja előidézni a kelenföldi, buda-hegyvidé ki. budai református egyházak területeiből. Főleg ez utóbbit érinti a határkiigazítás, mivel már a múltban messze túllépte a maximális tízezres batári és most a beköltözések miatt még ez a halalB u dán sugár-cipő megbízható! WBicionkben 1., Krisztina-Körül 61. — Postapalotával szemben is nagy váIa más lélekszám is rohamosan növekszik. \ Hűvösvölgy, Zugliget, Pasarét amúgy is messze esett a budai egyház központjától, a Szilágyi Dezső-térl templomtól. Ezt észrevéve és belátva, maga a fou dai egyház' lelkipásztora, Haypúl Béla ajánlotta z uj egyházkerület tervezeteinek1 ^benyújtását. Rúd református társadalma érdeklődéssel várja, i10 az egyházmegyei közgyűlés hol jelöli meg az „• határokat. OÁZIS ARAB KÁVÉZÓ kiiüno úri konykE XI., HOBTHY MIKLÓS UT 60. TELEFON t 4-590-9] (Bejárat Irinyi János utcai oldalon) A budai nagymufü fontos utazása Husszein Hilmi budai nagymufti Bresben volt május közepén, ahol az ottani Uránia meghívására GUI Babáról és a magyar iszlámról, valamint Budáról olvasott föl, amit a közönség nagy megértéssel fogadott.. Onnét vissza akart budai rezidenciájába térni, ám ekkor érte a meghívás az albán király részéről s így nyomban Tiranába utazott, ahol a Bektási dervis-rend nagy káp tálán jai ülésezett. A nagykáptalani ülésen több nagyobbarányú budai zarándoklatok megszervezését halározlák et. A .líSmzetközi pániszlámiista bizottság {ugyancsak Tiranában gyűlt össze propagandaülésre, amelyen a Kalifátus betöltésének kérdését és az európai iszlám jogviszonyait és helyzetét tárgyalták meg. Szoba került a budai Gül Baba mecset és iszlám főiskola építésének kérdése is. Tegnapelőtt utazott a budai nagymufti fontos utasításokkal fíómába, ahol Mussolini-nál jelent meg hosszabb audiencián. Későbbén a Vatikánban is tisztelgő látogatást tett. E hó végén érkezik vissza Budára, amint erről a Mohamedán—Magyar Kullúrbizottság elnökségét értesítette. MEGN yi£j SUGÁR, rádió, csillár, Írógép, kerékpár és villany- szerelési szaküzlet. Horthy Miktós "körtér 4. Vörösváry Miklós interpellációja Óbuda szabályozása érdekében Vörösváry Miklós fővárosi bizottsági tag érdekes interpellációt jegyzett' be a főváros közgyűlésére Óbuda szabályozásának mielőbbi végrehajtása érdekében. Interpellációjában kérdést inlézett a polgármesterhez, vájjon hajlandó-e intézkedni az irányban, hogy Óbuda belső részeinek városszaba- iyozása végre a lehető legsürgősebben megtörténjék és 4 végleges szabályozás mielőbb éléibe léphessen? Hajlandó-e’ minden lehelöt megtenni annak érdekében, hogy Óbuda belső részein az építkezés végre megkezdhető legyen? Hajlandó-e a kormányhoz sürgős felterjesztést intézni, hogy a székesfőváros III. kerülete részére harminc évi rendkívüli házado- mentesség engedélyeztessék? Mit szándékozik tenn: abban az irányban, hogy a III. kerület mai lehetetlen közlekedési állapotai megjavíttassanak? Hajlandó-e-végül a polgármester intézkedni, hogy a III. kerület a régi hajóállomások visszahelyezésével a dunai hajóforgalomba ismét bekapcsoltassék? JBucfa Kövei Irta: JVémeífiy Károly ár. szkfv. tanácsnok I. Aki legutóbb a Tabánban sétált, ahol a romantikus kis házacskák helyén tágas, érdekes alakulásit park fekszik, észrevehette, hogyy a parkterület egyik részében falrészletek állnak ki a földből, néhol pedig a földben lévő üregek löbbméteres mélységben tárulnak elénk. Ezeket a falakat, amelyek legtöbbször pontos négyszöget zárnak körül, a kertészeti rendezés gondosan megkímélte, úgy hogy határozottan érezhető lábukra: itt valami értékeset őriznek Pedig ha közelebbről megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy síma falrészletek, építészeti tagozás nélkül, néhány ajtónyiláson és boltvállon kívül, alig van valami rajtuk, — egyszerű, minden jelegzfer tesség nélkül való romok, amelyektől bárminő ér téket hajlandó megtagadni a sétáló. Sietek előrebocsátani, hogy nem ezekről akarok részletesebben szólni, — nem magyarázni akarom a leleteket, csak azt fogom elmondani: budai a budaiaknak, hogyy mit érzek én róluk. Adva van tehát egy esztétikailag jelentéktelen épületomJadék, amelyneknek még az utolsó századokban naggyá nőtt rom-romantika sem kölcsönöz sok érdekességet, *- alig jelentenek többet, mint azt a nyomot, hogy ott ilyen kiterjedésű épület állott. Azzal a kérdéssel szeretnék szembenézni, mit őrzünk hát az efajta emlékeken, — helyes-e, szabad-e. kell-e ezek fenntartásáért más érdekeket, vík.osreindezé'sit, Ikertfesz-téíiikjart, hattjéxbet&zorítanii. Mit mondhat egy köhalmaz, egy-egy ilyen régi rom, — mit mondhat egy magányos kő, amely sokszor nem is különös művészi megmunkálásu, és mégis tud beszélni és mégsem szabad elvinni a helyéröl, mert abban a pillanatban, amikor elszakad földjétől, cskugyan nem marad egyéb egyszerű, töredékes, jelentéktelen kőnél. Itt Budán sokszorta fontosabb, szinte azt mondhatnék, életbevágóbb ez a kérdés, mert az a Buda, amelynek közel évezredes múltjáról a kortársak magasztaló dicséretei szólnak, mindebből a múltból alig őriz valamit; épségben pedig jóformán semmi nincsen meg, — vagy ujabbkori restaurálás nyomait viseli magán — és az igazi tanúi, igazi bizonyítékai Buda múltjának, nem egyebek, mint rongált, csonka, sokszor félig alaktalan kövek, kövek, kövek. Ha belépünjt a tábáni plébániatemplomban és a karzat alján a jobboldali pillérhez megyünk, a falban egy alig félméteres kőfaragvány tűnik a szemünkbe, — a trónoló Krisztus: valamelyik régi budai templom egyik kapujának töredéke. Aki a város történetéhez szeretettel közeledik, aki; ablban némiképpen jándLos, meghatottsággal áll meg a kis, — eléggé kezdetleges faragást mu tató dombormű előtt, amelynek eredeti rendeltetéséről, magyarázatáról még ma sem alkottak egységes nézetet a szaktudósok. Ez a kő a köztudal szerint Buda egyyetlen legrégibb köve a középkorból, a legrégibb építészeti emlék, a legrégibb jele, hogy ennek a mi városunknak földjén magas műveltségű lakósság élt, épített, alkotott. Mikor azonban érdeklődésünk felébred és közelebbről próbálunk a budai kövekkel foglalkozni, mikor pontosan számba vesszük, mi maradt még meg és miről tudunk, — egyszerre helyesbítenünk kell azt a nézetet. A Halászbástya északi tornyában levő középkori kőemléktár, a székesfőváros múzeumainak egyik legújabbika, amely végre méltó keretben hozzáférhetővé tette, s a nagyközönségnek bemutatta mind azt a leletet, amit a véletlen, vagy a tudatos kutatás a föld alól napfényre hozott és ami most maga is fényi vet a kettős város elmúlt kórszíakaira, — több hasonló korú kőtöredéket őriz. Bocsánatot kérek, hogy egy kis felsorolással untalom olvasóimat, de vannak esetek, amikor a minőség mellett a mennyiség is bizonyító erejű, amikor a szám esetleg beszédessé válik, míg az egyes darabok elszakítva társaiktól, alig tudnak valamit mondani. A Halászbástyái Kőemiéktárban tehát Krisztus korából, vagy még élőbbről. — ezek szerint a XI. és XII. századból a következő kőemlékek vannak: Egy románstilü nagy pillérfő, 1 m. 33 cm. széles, amely a mai Gellérlfürdő helyén állott Sárosfürdőből származik, két fonottdíszű román oszloptöredék, Budáról, egy finomfaragásu) nemes díszítésű román párkánytöredék madár és $árkánymotivumokkal, a budai várból, egy hatalmas románkori építészeti dombormű stilizált cherub ábrázolásával, a Rudasfürdő gépházából, fekvő oroszlán, a Duna fenekéről, az Erzsé- bclhid budai hidfőjet áján; továbbá két uj lelet, egy szalagfonatos dombormütöredék. alakos ábrázolással Óbudáról, amihez hasonló diszű ornainentális darab legutóbb egy középkori fal testéből került elő a Szentlélek térről, végül pedig ennek a korszaknak végére esik az óbudai Calvin utcai református papiak pincéjében feltárt díszes, yörös és fehér kőből épült kapuzat, amelynek nagyszámú, gazdag darabjai mellett különleges figyelmet érdemel egy oszlop- loplábazat klasszikus harcosábrázolással. Kiegészíti még ezt a sorozatot egy másik fekvő oroszlán, amely a királyi várkert egyik bástyafalába befalazva látható, végül, mint a legnagyobb terjedelmű, összefüggő építészeti emlék, a belvárosi plébániatemplom dé'i tornyában levő románkori fal, amely közel 8 méter magasságban és négyméter szélességben van meg és felső részében egy szép, stílusosan faragott, gazdag félköríves párkánnyal vallja meg nyíltan szárpiazási korát annak, akit csodálatos tökéletességű,, fejlett technikájú kőfaragás és falkötés nem figyyelmez- let rá, hogy melyik korral állunk szemben. íme egyszerre egy szépszámú sorozat, ami amellé a nemrég még egyyedülinek tartott kő mellé sorakozik, amelyről előbb szólottám. A legkülönbözőbb fajta, — gazdagabb, vagy egyszerűbb, művészibb vagy mesteremberi töredékek, amelyek egymásmellé állításából bizony nem jönne ki semmiféle példatár a román stílusra. Miért érdemlik meg mégis, hogy felsoroljuk őket, miért válnak emlékké, hogy úgy mondjam kőibkmánnyá, amelynek mondanivalója van számunkra? Már a felsorolásban, ahol igazán a legnagyobb rövidségre törekedtem, mindenütt tudatosan megemlítettem, sőőt hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy a követ hol találták: a lelőhelyet. (Amint a modern régészettudományban a lelőhely olyan értékes eleme a leletnek, hogy a lelőhely és leletkörülmények ismerete nélkül szinte értéktelenné válik mindm lelet, különösen az, amelynek külső jegyei aránylag jelentéktelenebb- bek, úgy válik itt, a mi vizsgálódásunkban a lelő- amelyek összetevése, — egymásmellé állítása — komoly bizonyítékká.) Fussunk csak át mégegyszer a lelőhelyeken, úgy amint már említettem őket. A tabáni templom környéke mellett ott szerepel a Gellértfürdő, a Rudasfürdő, a budai vár, az Erzsébethid budai hídfője, a Várkert, Óbudán a Szentlélek tér és Calvin utca, tehál a város egész területén feltárt lelőhelyek, amikhez még a pesti belvárosi templom is járul, bár ez utóbbit egyelőre figyelmen kivül is hagyhatjuk. Ezeknek a köveknek legtöbbje nem mondható kicsinek, sőt határozottan tetemes súlynak, amiről könnyű lenne méggyőződni, ha csak egy aránylag kisméretű töredéket próbálnánk megemelni, vagy éppen valahová elvinni. Nem közömbös körülmény ez, mert hiszen a közelmúlt lelőhely-magyarázatai között igen gyakran szerepeli: hogy az addig meg nem magyarázható helyen szereplő követ valahonnan messziről hozták oda. így vallotta a tudomány, hogy a Pesten nem Vcisszájmmal' el'őbukkajnló római >sirküvel! Aquincumból hurcolták oda, ami bizony jókora feladat lett volna. Aztán egyszerre csak előbukkant a pesti római, castrum, amely természetessé tette a kövek feltalálását. így vallotta még csak nem régiben is, hogy a svábhegyi Városkút oldalába befalazott ;ké‘sőromán hatalmas pillérfejeaetet a Szép Juhászné melletti páloskolostorból cipelték fel szegény elődeink a Svábhegy tetejére, többmázsa súlyával, csak azért, hogy egy teljesen szegényes kicsi kutház falába, ahol arra semmi szükség nem volt: beillesszék. Az azután még érdekesebb, hogy maga a kő sem származhatott a Szent Lőrinc kolostorból, amely sokkal későbben épült, mint elmek az igen jellegzetes és gyönyörű kőnek stilusa megengedné. Ugye igazam van tehát, amikor azt mondom,' hogy bizony nagyon kevéssé lehet véletlennek tulajdonítani, vájjon egy kő hol bukkan elő a földből. Ha már most a román korból, amikor a városi életről csak igen kevés írásos emlékünk van, hi szén az első oklevél, amely Budát megemlíti, 1148- ból való s a következő meg csupán 1202-ből, tehát a felsorolt töredékek keletkezése utáni korszak ból, ha mondom a román korból ilyen nagyszámú kőtöredék maradt fenn és pedig elszórva Óbudán több helyen, a Tabánban, a Rudasfürdő környékén, végül pedig fenn a Várban: ezek többé kevésbé határozott bizonyságot adhatnak arról, hogy Budán ebben a korban igenis volt város) élet, hiszen volt építkezés éspedig az egész városterülel legkülönbözőbb részein. Volt tehát kétségbevonhatatlan építészeti kultúra s ami ezzel tagadhatatlanul együtt jár: volt valóságos műveltség is. (Folytatjuk) Mi újság a városházán
