Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-03 / 22. szám
35 évfolyam Budapest, 1937. június 3 22. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA : V I R A Á G BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A1 fővár os egyiklegsszebb szobra lesz Julián és Gelléri barátok buáai emlékműve U\ fßvaca&i towing 18?2-től 1930-ig kitűnően megf eleit a régi fővárosi törvény. Hogy milyen jó volt, nemcsak az utóbbi rosszaik bizonyították be, de jó pár ezer nagy alkotás is, amely Budapest amerikai tempójú fejlődésében éppen ez alatt az idő alatt született meg. 1930 óta háromszor módosították e törvényt és minden módosítás le-le csípett valamit a főváros önkormányzatából. Ezért örülünk Széli József belügyminiszter bejelentett újabb módosításának. Az új belügyminiszter — régi közigazgatási szakember. Az autonómiákon nőtt fel és ezekben való működésénél mindig az alkotmány és az önkormányzatok féltő tiszteletét és megbecsülését bizonyította. Legfelsőbb közigazgatási méltóságban töltött múltja, éppen úgy, mint a parlamentben eddig tett nyilatkozatai nem hagyhatnak kétséget aziránt, hogy Széli József maradt, aki volt. Egy új fővárosi törvény tehát, amely az ö alkotása lesz, visszaadja majd az autonómia itt is, ott is megcsonkított teljes- ségét. Lehetelenné teszi majd az oly sűrűn előfordult beavatkozásokat a főváros alkotmányos életébe, pénzügyi gesztióiba, amely beavatkozások, még véletlenül sem szolgálták a főváros érdekeit. Az új törvénytől sok jót, várunk. Tudjuk, hogy minden törvény annyit ér, amennyire a végrehajtása hű annak szelleméhez. Széli József személye biztosíték. hogy a törvénynek nemcsak betűi, hanem végrehajtása is Széli József keze- nycmát viselik majd magukon. Sfritttelefi uJtán — Stadias Szívügye volt régóta Szendy Károly polgármesternek a Népligéti Sporttelep, amelyet hosszú évek szívós munkájával Felkay Ferenc dr. tanácsnoknak végre sikerült megvalósítani. Az a tomboló lelkesedés, iamellyel az ezrekre] menő tömeg leikéből kiáradt a megnyitó ünnepségek során, fényes bizonysága annak, hogy a főváros közönsége összeforrott a sporttal, hogy a sport ma már életszükséglet. Olyan elsőrendű életigény, amelynek fokozott kielégítése1 elől nem lehet többé kitérni. Bennünket, budaiakat reménységgel tölt el a Népligeti Sporttelep avatóünnepségének nagy sikere. Azzal a jogos reménységgel, hogy annyi meddő vita után nagyobb és komolyabb érdeklődéssel terelődik rá az illetékesek figyelme a budai stadionra. Ennek a stadionnak sürgős megvalósítása nemcsak budai, nemcsak fővárosi, hanem egyetemes nemzeti érdek. A népligeti gyönyörű eredmény fényes tanúsága annak, hogyhal egy nagy alkotás megteremtésére megvan a készség, az erős akarat, akkor azt tető alá lehet hozni, különösem, ha azt az illetékes tényezők — szívügyükké teszik. Csak nemrégiben avatták fel az Úri uccában Hadik Andrásnak, az egykor hires, nevezetes Hadik huszárok vitéz generálisának lovas bronzszobrát és máris újabb emlékművel gazdagszik a Vár: a Halászbástya északi kiugró • terraszán állítják fel Julianus barát bronzszobrát. Mi tette érdemessé ezt az egyszerű Domonkosrendi szerzetest arra, hogy emlékét bronzba öntött alakja hirdesse Budavárának egyik legszebb pontján? A régi magyar történelmi időkben a soha el nem halványuló legenda adott szárnyat képzeletének és lendítő erőt akaratának, hogy mesz- sze Ázsiában felkutassa azokat a magyarokat, akik nem csatlakozva bizonytalan világvándorut- ra induló testvéreikhez, visszamaradtak az őshazában, Magna Hungáriában. A Domonkosokat üzlte, 'hajtotta legink/ibbi a vágy. Elsőnek Ottó barát indult el a nagy útra, de nyomot vesztett és eredmény í'mélkül tért visz- sza azzal a meggyőződéssel, hogy helyes nyomon rá kell akadni az ősmagyarokra. Mintegy hétszáz esztendővel ezelőtt egy másik tudós, lelkes Domonkos-rendi barát. Jnlianus vállalkozott a’ nagy útra és hamarosan el is indul három rend- társával együtt. Kettő közülük nem bírja sokáig a viszontagságokat és visszatérnek. Juliaínus egyetlen társával Gerardussal (Gellérttel) folytatja útját uttalan utakon, erdőn, hegyen; sivatagéin át. A sivatagban Gellért barát kimerül és Julianus karjaiban leheli ki lelkét. Julianus barát most már egyedül, törhetetlebbiil és elszántabban megy előre és rá is akad az ős- magyarok utódaira, akiket meg akar nyerni a krisztusi hitnek. Térítő munkájában azoinban megakasztja a rettentő hír, hogy tatár hordák indulnak nyugatra. Veszélyben a magyarok uj hazája és Julian barát siet vissza, hogy előkészítse a veszedelemre honfitársait és egész Európa kereszténységét. A készülő szobor felirata szerint 1235 1238ig tartott ez az ut, amelyről Julianus tömör jelentésekben számolt be a pápának. Ezek a jelentések máig meg vannak a Vatikán Köfruyvtár kézirattárában. Most adja ki a Magyar Tudományos Akadémiai megbízásából ‘dr Bendefi László geológus. Bendefi László alapos ismerője és lelkes rajongója Julianus barátinak. Az ő megállapítása szerint 700 éve van annak, hogy nagy útjáról visszatért és ez a ritka jubiláris év keltette fel benne a gondolatot, hogy az ősmagyarokat kutató barát emlékét méltó módon, szoborban kell megörökíteni. Elgondolását közölte Pater Budánkkal, a Domonkosok rendfőnökével, aki rendtársaival együtt a legnagyobb lelkesedéssel tette magáévá az ügyet. A rövid tárgyalásokat gyors cselekvés követte: a rend elhatározta, hogy a saját költségén szobrot emeltet a hős barátnak és pályázat mellőzésével egy egészen fiatal szobrászművészt: Antal Károlyt bízta meg a tervek elkészítésével és a kivitellel. Antal Károly nagy lelkesedéssel és ambícióval vállalta a megbízást, főként azért, mert teljesen az ő művészeti egyéniségének megfelelő munka várakozott rá. A fiatal szobrászt kezdettől fogva az egyházi művészet vonzotta. Pár évvel ezelőtt állami ösztöndíjjal Rómában járt és ottani munkálkodásának eredményét nagy sikerrel mutatta be a római nemzetközi egyházmüvészeti kiállításon. Egyik alkotását, Szent Péter fejét Mussolini vásárolta meg dolgozószobája számára. Ezek az előzmények magyarázzák meg, hogy miért esett pályázat mellőzésével Antal Károlyra a rcfo'd választása. A Budai Napló munkatársa felkereste a fiatal művészt - műtermében, hogy a készülő szoborról megtudjon egyet-mást tőle. Szerényen húzódik a nyilvánosságtól, de amikor a barátra gondol, a nagyszerű művészi feladatra, lobogni keza arcán a lelkesedés tüze — Kissé nehezen tudtam magam beleélni a témába. Nagyon kevés történelmi és irodalmi motívum állott rendelkezésemre. A szűkszavú pápai jelentések, amelyeket Bendefi professzor bocsátott rendelkezésemre, kevés művészi támpontot adhattak. Azonban az ő révén került a kezembe Chol- noky Jenő egyetemi tanárnak egy cikke, amelyben a nagyhírű geográfus többék között ezeket Írja: „Ha ón szobrász lennék, úgy mintáznám meg Julianust, amint a halálosan fáradt utitársát Geliertet bátorítja, serkenti és mutatja neki az ígéret földjét, a — magyarok őshazáját.“ —Őszintén bevallom — tárja szét karjait a fiatal művész — Cholnoky professzorinak ez a nagyszerű művészi meglátása ihletett meg. Úgyszólván az ő gondolatát vésem kőbe. Azt a pillaBuda, de vele egyben az egész ország is, uj kulturértékkel gazdagodott. A Várban megnyitott Hadimuzeum nemcsak a magyar katona hősiességének örök időkre szemléltetően' elénk táruló | dicsőségét hirdeti, de hirdeti egyben nemzetünk ltjának legfényesebb bizonyságát is, amellett, 'hogy a magyar katona hősi küzdelmei a tiszta és Weines emberi ideálok-' hit és kultúra védelmében folytak: A múzeumban negyvenötezer leltári s^ám alatt kerekszámban kétszázezer darab hadiemlék nyert helyet. És ez még nem minden. Olyan gazdag anyagot gyűjtöttek itt össze, — ami elsősorban Aggházy ezredes érdeme — hogy a helyiségek máris szűknek bizonyultak. 'Kü’föínl kis múzeumra való anyag került raktárba. Leggazdagabb a múzeumnak az a része, ahol Mária Terézia, II. József hadjáratainak emlékei és a napóleoni háborúkból származó tárgyak láthatók. Régi huszáregyenruhák, szablyák, karabélyok emlékeztetnek a múltra. Hadik A'ndrás gróf kardja, Simonyi óbester relikvái láthatók odább. Páratlan érdekesség« és minden tekintethetni telt a gyűjteménynek a szabadságharcra vonatkozó része. A kiegyezés korszakának szép gyűjteménye után szivet dobbantó kép következik: Fe- re?n(c Józísef békebeli hadseregének', a hatalmas monarchia ármádiájának emlékei közül átlépünk egy újabb korba, amely 1914 nyarának derekán szakadt a magyarra. A világháború emléktárgyai Május 28-án tartotta meg a Szentimrevárosi Vöröskereszt Egylet idei közgyűlését Duday Alajos dr. kerületi elöljáró elnöklésével, a tagok élénk részvétele mellett. Ott voltak többek között: űr. Duday Alajosné, Kelecsényi Mihályné, Gyárfás Gyuláné, Sáliamon Jánosné, Bognár Lajosné, Weinszeisz Károlyné, Zibrinyi Kálmánnlé, Hadzsy Olga, Ferdinánd Lajosné, dr. Domonich Vilmosné, izeri Izsák Gyula, Domer Gyula, dr. Tamássy Béla, Sebestyén Andor, Windisch Lajos, Pogány Ödön, dr. Antal István, Thomka Géza és még so kan a kerület vezető személyiségei közül. Duday Lajos elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a mai magyar társadalom mindent a hatóságtól vár. Vannak azonban kérdések, amelyeknek benn kell élni a társadalom lelkiismeretében és amelyeket magának a közönségnek kel; megoldania. Ez a gondolat keltette életre az egyesületet, . amely nem riad vissza a részvétlenségtől, bizakodó reménnyel dolgozik s néz egy szebb jövő elé. A nagyhatású megnyitó után Fajth Tibor dr. titkár terjesztette elő az évi jelentést. Alig két éve fennállása óta igen komoly munkát végzett aiz egyesület. Szegény szülők gyermekeit csecsemőkelengyével ruházta fel, ismertető előadásokat és tanfolyamokat rendezett vöröskereszt- és szociális problémákról, majd többezer pengős befektetéssel tanoncotthont állított fel, ahol egyelőre huszonöt, családon kívül álló tanonc kap lakást, ellátást és gondos nevelést. Az egyesület teadélutánok rendezésével teremnatot igyekeztem megrögzíteni, amikor Julianus barát egyik karjával haldokló társát emeli magához, másik karjával pedig Kelet felé mutat, ahon- •nan a reménység dicsfénye áramlik mindkettőjükre. A szobor már az öntőműhelyben) van. Úgy tetszett nekünk, hogy Antal Károlyinak teljes mértékben sikerült a tragikus történelmi pillanat művészi megörökítése. Julianus barát szobra mellékalakjával, Gellérttel nemcsak a Várnak, hanem az egész fővárosnak egyik legsikerültebb szobra lesz. A bronzbaöntés nemsokára elkészül és az eddigi tervek szerint a szobrot junius 27-én avatják fel. Talapzatát budakalászi mészkőből faragták. Elől ez a felirat kerül rá: Fratres Juliua us et Gerardus exploratores Fraters Julianus et Gerardus exploratores 1235—1238. Körülötte magyarázó szöveg a magyaron kivü) négy nyelven: németül, olaszul, franciául és lengyelül. I még ina gyón is fájó és dicső emlékezéseket keltenek életre. A Hadimuzeum megnyitása óta megélénkült a csendes Vár e környéke. A közönség sűrűin látogatja ezt az intézményt, amelyről nagy óin talá’óan mondotta Röder honvédelmi miniszter: „.j. erkölcsi tartalék a múltból és erkölcsi rugó a jövőre ,..“ 11 Hadimuzeum megnyitása Gyönyörű májusi ünnepség keretében nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó a Hadimuzeumot május 29-én. Igaz örömünknek adunk kifejezést, hogy Buda ismét egy, ugyancsak az egész világot érdeklő hatalmas intézménnyel gyarapodott. Azok az idő- és szakrendben felállított termek, amelyekben a szabadságharc, nemkülönben a világháború emlékei vannak, hatalmas értékkel gyarapították a nemzet közkincseit. Külön ki kell emelnünk azt a nagyszerű ízlést és' könnyen áttekinthető csoportosítást, amellyel a többszázezer tárgy el van helyezve. A kormányzó, akit v. Aggházy Kamii ezredes, a muzeum igazgatója kalauzolt — a legnagyobb elragadtatással adott a látottak fölött elismerésének kifejezést. Mi is igaz örömmel köszöntjük v. Aggházy Kamii ezredest, aki budai ember és a „Hollós Mátyás“ társaság alelnöke. Büszkék vagyunk rá. tette elő .a| költségeket. Ezeken a délutánokon a kerület előkelő közönségének színe-java jelent meg. A gondosan összeállított titkári jelentés szerint a tagok létszáma csaknem ötven százalékkal emelkedett, de az egyesületi életben való tevékenység még mindig nincs arányban azokkal a nagy célokkal, amelyeket az egyesület maga elé tűzött. Az elért szép eredmények azonban bizonyára lelkesítőleg hatnák majd. A tabáni gyógyszálló mielőbbi felépítését sürgeti a bereslceáelem A Fővárosi Kereskedők Egyesületének tegutób bi ülésén több szónok a kereskedelem nevében tiltakozott ama kamarai felfogás ellen, amely ahelyett, hogy elismeréssel adóznék a fővárosnak a gyógyszálló felépítési szándékáén és ahelyett, hogy egyetemleges kereskedői, valamint ipari í'c- deleket is szolgálva, szorgalmazná a felépítés ml előbbi megkezdések el akarja gáncsolni ezt % közérdekű tervet. Dán Leó ^felszólalása során kétségbevonta, hogy az idegenforgalmunk mérvét meghaladó szállodai túlméretezés hangoztatása jogosult vt Ina. Sem elég luxusszállónk, sem elegendő olcsóbb szállónk nincs, ahol a kispénzű idegenek hosszabb időre megszállhasanak. Több hozzászólás után az értekezlet elhatározta, hogy illetékes helyen sürgetni fogják a tabáni gyógyszálló mielőbbi felépítését. A Hadimuzeum n Szent Imrevárosi Vöröskereszt Egylet közgyűlése
