Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-03 / 22. szám

35 évfolyam Budapest, 1937. június 3 22. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA : V I R A Á G BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A1 fővár os egyiklegsszebb szobra lesz Julián és Gelléri barátok buáai emlékműve U\ fßvaca&i towing 18?2-től 1930-ig kitűnően megf eleit a régi fővárosi törvény. Hogy milyen jó volt, nemcsak az utóbbi rosszaik bizonyí­tották be, de jó pár ezer nagy alkotás is, amely Budapest amerikai tempójú fej­lődésében éppen ez alatt az idő alatt született meg. 1930 óta háromszor mó­dosították e törvényt és minden módosí­tás le-le csípett valamit a főváros önkor­mányzatából. Ezért örülünk Széli József belügyminiszter bejelentett újabb módo­sításának. Az új belügyminiszter — régi közigazgatási szakember. Az autonómiá­kon nőtt fel és ezekben való működésé­nél mindig az alkotmány és az önkor­mányzatok féltő tiszteletét és megbecsü­lését bizonyította. Legfelsőbb közigaz­gatási méltóságban töltött múltja, éppen úgy, mint a parlamentben eddig tett nyi­latkozatai nem hagyhatnak kétséget az­iránt, hogy Széli József maradt, aki volt. Egy új fővárosi törvény tehát, amely az ö alkotása lesz, visszaadja majd az auto­nómia itt is, ott is megcsonkított teljes- ségét. Lehetelenné teszi majd az oly sű­rűn előfordult beavatkozásokat a fővá­ros alkotmányos életébe, pénzügyi gesz­tióiba, amely beavatkozások, még vélet­lenül sem szolgálták a főváros érdekeit. Az új törvénytől sok jót, várunk. Tud­juk, hogy minden törvény annyit ér, amennyire a végrehajtása hű annak szel­leméhez. Széli József személye biztosí­ték. hogy a törvénynek nemcsak betűi, hanem végrehajtása is Széli József keze- nycmát viselik majd magukon. Sfritttelefi uJtán — Stadias Szívügye volt régóta Szendy Károly polgármesternek a Népligéti Sporttelep, amelyet hosszú évek szívós munkájával Felkay Ferenc dr. tanácsnoknak végre si­került megvalósítani. Az a tomboló lel­kesedés, iamellyel az ezrekre] menő tömeg leikéből kiáradt a megnyitó ünnepségek során, fényes bizonysága annak, hogy a főváros közönsége összeforrott a sport­tal, hogy a sport ma már életszükséglet. Olyan elsőrendű életigény, amelynek fo­kozott kielégítése1 elől nem lehet többé kitérni. Bennünket, budaiakat remény­séggel tölt el a Népligeti Sporttelep ava­tóünnepségének nagy sikere. Azzal a jo­gos reménységgel, hogy annyi meddő vita után nagyobb és komolyabb ér­deklődéssel terelődik rá az illetékesek fi­gyelme a budai stadionra. Ennek a stadionnak sürgős megvaló­sítása nemcsak budai, nemcsak fővárosi, hanem egyetemes nemzeti érdek. A nép­ligeti gyönyörű eredmény fényes tanú­sága annak, hogyhal egy nagy alkotás megteremtésére megvan a készség, az erős akarat, akkor azt tető alá lehet hoz­ni, különösem, ha azt az illetékes ténye­zők — szívügyükké teszik. Csak nemrégiben avatták fel az Úri uccában Hadik Andrásnak, az egykor hires, nevezetes Ha­dik huszárok vitéz generálisának lovas bronzszob­rát és máris újabb emlékművel gazdagszik a Vár: a Halászbástya északi kiugró • terraszán állítják fel Julianus barát bronzszobrát. Mi tette érdemessé ezt az egyszerű Domonkos­rendi szerzetest arra, hogy emlékét bronzba ön­tött alakja hirdesse Budavárának egyik legszebb pontján? A régi magyar történelmi időkben a so­ha el nem halványuló legenda adott szárnyat kép­zeletének és lendítő erőt akaratának, hogy mesz- sze Ázsiában felkutassa azokat a magyarokat, akik nem csatlakozva bizonytalan világvándorut- ra induló testvéreikhez, visszamaradtak az ősha­zában, Magna Hungáriában. A Domonkosokat üzlte, 'hajtotta legink/ibbi a vágy. Elsőnek Ottó barát indult el a nagy útra, de nyomot vesztett és eredmény í'mélkül tért visz- sza azzal a meggyőződéssel, hogy helyes nyomon rá kell akadni az ősmagyarokra. Mintegy hét­száz esztendővel ezelőtt egy másik tudós, lelkes Domonkos-rendi barát. Jnlianus vállalkozott a’ nagy útra és hamarosan el is indul három rend- társával együtt. Kettő közülük nem bírja sokáig a viszontagságokat és visszatérnek. Juliaínus egyetlen társával Gerardussal (Gellérttel) folytat­ja útját uttalan utakon, erdőn, hegyen; sivatagéin át. A sivatagban Gellért barát kimerül és Julianus karjaiban leheli ki lelkét. Julianus barát most már egyedül, törhetetlebbiil és elszántabban megy előre és rá is akad az ős- magyarok utódaira, akiket meg akar nyerni a krisztusi hitnek. Térítő munkájában azoinban meg­akasztja a rettentő hír, hogy tatár hordák indul­nak nyugatra. Veszélyben a magyarok uj hazája és Julian barát siet vissza, hogy előkészítse a veszedelemre honfitársait és egész Európa keresz­ténységét. A készülő szobor felirata szerint 1235 1238­ig tartott ez az ut, amelyről Julianus tömör jelen­tésekben számolt be a pápának. Ezek a jelenté­sek máig meg vannak a Vatikán Köfruyvtár kéz­irattárában. Most adja ki a Magyar Tudományos Akadémiai megbízásából ‘dr Bendefi László geo­lógus. Bendefi László alapos ismerője és lelkes rajongója Julianus barátinak. Az ő megállapítása szerint 700 éve van annak, hogy nagy útjáról visszatért és ez a ritka jubiláris év keltette fel benne a gondolatot, hogy az ősmagyarokat kuta­tó barát emlékét méltó módon, szoborban kell megörökíteni. Elgondolását közölte Pater Budá­nkkal, a Domonkosok rendfőnökével, aki rend­társaival együtt a legnagyobb lelkesedéssel tette magáévá az ügyet. A rövid tárgyalásokat gyors cselekvés követte: a rend elhatározta, hogy a saját költségén szob­rot emeltet a hős barátnak és pályázat mellőzé­sével egy egészen fiatal szobrászművészt: Antal Károlyt bízta meg a tervek elkészítésével és a ki­vitellel. Antal Károly nagy lelkesedéssel és ambícióval vállalta a megbízást, főként azért, mert teljesen az ő művészeti egyéniségének megfelelő munka vá­rakozott rá. A fiatal szobrászt kezdettől fogva az egyházi művészet vonzotta. Pár évvel ezelőtt ál­lami ösztöndíjjal Rómában járt és ottani munkál­kodásának eredményét nagy sikerrel mutatta be a római nemzetközi egyházmüvészeti kiállításon. Egyik alkotását, Szent Péter fejét Mussolini vásá­rolta meg dolgozószobája számára. Ezek az előzmények magyarázzák meg, hogy miért esett pályázat mellőzésével Antal Károlyra a rcfo'd vá­lasztása. A Budai Napló munkatársa felkereste a fiatal művészt - műtermében, hogy a készülő szoborról megtudjon egyet-mást tőle. Szerényen húzódik a nyilvánosságtól, de amikor a barátra gondol, a nagyszerű művészi feladatra, lobogni keza arcán a lelkesedés tüze — Kissé nehezen tudtam magam beleélni a té­mába. Nagyon kevés történelmi és irodalmi motí­vum állott rendelkezésemre. A szűkszavú pápai jelentések, amelyeket Bendefi professzor bocsátott rendelkezésemre, kevés művészi támpontot adhat­tak. Azonban az ő révén került a kezembe Chol- noky Jenő egyetemi tanárnak egy cikke, amelyben a nagyhírű geográfus többék között ezeket Írja: „Ha ón szobrász lennék, úgy mintáznám meg Julianust, amint a halálosan fáradt utitársát Gel­iertet bátorítja, serkenti és mutatja neki az ígéret földjét, a — magyarok őshazáját.“ —Őszintén bevallom — tárja szét karjait a fiatal művész — Cholnoky professzorinak ez a nagyszerű művészi meglátása ihletett meg. Úgy­szólván az ő gondolatát vésem kőbe. Azt a pilla­Buda, de vele egyben az egész ország is, uj kulturértékkel gazdagodott. A Várban megnyitott Hadimuzeum nemcsak a magyar katona hősiessé­gének örök időkre szemléltetően' elénk táruló | dicsőségét hirdeti, de hirdeti egyben nemzetünk ltjának legfényesebb bizonyságát is, amellett, 'hogy a magyar katona hősi küzdelmei a tiszta és Weines emberi ideálok-' hit és kultúra védelmében folytak: A múzeumban negyvenötezer leltári s^ám alatt kerekszámban kétszázezer darab hadiemlék nyert helyet. És ez még nem minden. Olyan gaz­dag anyagot gyűjtöttek itt össze, — ami elsősor­ban Aggházy ezredes érdeme — hogy a helyisé­gek máris szűknek bizonyultak. 'Kü’föínl kis mú­zeumra való anyag került raktárba. Leggazdagabb a múzeumnak az a része, ahol Mária Terézia, II. József hadjáratainak emlékei és a napóleoni háborúkból származó tárgyak lát­hatók. Régi huszáregyenruhák, szablyák, karabé­lyok emlékeztetnek a múltra. Hadik A'ndrás gróf kardja, Simonyi óbester relikvái láthatók odább. Páratlan érdekesség« és minden tekintethetni telt a gyűjteménynek a szabadságharcra vonatko­zó része. A kiegyezés korszakának szép gyűjte­ménye után szivet dobbantó kép következik: Fe- re?n(c Józísef békebeli hadseregének', a hatalmas monarchia ármádiájának emlékei közül átlépünk egy újabb korba, amely 1914 nyarának derekán szakadt a magyarra. A világháború emléktárgyai Május 28-án tartotta meg a Szentimrevárosi Vöröskereszt Egylet idei közgyűlését Duday Ala­jos dr. kerületi elöljáró elnöklésével, a tagok élénk részvétele mellett. Ott voltak többek között: űr. Duday Alajosné, Kelecsényi Mihályné, Gyárfás Gyuláné, Sáliamon Jánosné, Bognár Lajosné, Weinszeisz Károlyné, Zibrinyi Kálmánnlé, Hadzsy Olga, Ferdinánd Lajosné, dr. Domonich Vilmosné, izeri Izsák Gyula, Domer Gyula, dr. Tamássy Bé­la, Sebestyén Andor, Windisch Lajos, Pogány Ödön, dr. Antal István, Thomka Géza és még so kan a kerület vezető személyiségei közül. Duday Lajos elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a mai magyar társadalom mindent a hatóságtól vár. Vannak azonban kérdések, ame­lyeknek benn kell élni a társadalom lelkiismereté­ben és amelyeket magának a közönségnek kel; megoldania. Ez a gondolat keltette életre az egyesületet, . amely nem riad vissza a részvétlen­ségtől, bizakodó reménnyel dolgozik s néz egy szebb jövő elé. A nagyhatású megnyitó után Fajth Tibor dr. titkár terjesztette elő az évi jelentést. Alig két éve fennállása óta igen komoly munkát végzett aiz egyesület. Szegény szülők gyermekeit csecsemő­kelengyével ruházta fel, ismertető előadásokat és tanfolyamokat rendezett vöröskereszt- és szociális problémákról, majd többezer pengős befektetéssel tanoncotthont állított fel, ahol egyelőre huszonöt, családon kívül álló tanonc kap lakást, ellátást és gondos nevelést. Az egyesület teadélutánok rendezésével terem­natot igyekeztem megrögzíteni, amikor Julianus barát egyik karjával haldokló társát emeli magá­hoz, másik karjával pedig Kelet felé mutat, ahon- •nan a reménység dicsfénye áramlik mindkettőjük­re. A szobor már az öntőműhelyben) van. Úgy tetszett nekünk, hogy Antal Károlyinak teljes mértékben sikerült a tragikus történelmi pillanat művészi megörökítése. Julianus barát szobra mel­lékalakjával, Gellérttel nemcsak a Várnak, hanem az egész fővárosnak egyik legsikerültebb szobra lesz. A bronzbaöntés nemsokára elkészül és az ed­digi tervek szerint a szobrot junius 27-én avatják fel. Talapzatát budakalászi mészkőből faragták. Elől ez a felirat kerül rá: Fratres Juliua us et Gerardus exploratores Fraters Julianus et Gerardus exploratores 1235—1238. Körülötte magyarázó szöveg a magyaron kivü) négy nyelven: németül, olaszul, franciául és len­gyelül. I még ina gyón is fájó és dicső emlékezéseket kel­tenek életre. A Hadimuzeum megnyitása óta megélénkült a csendes Vár e környéke. A közönség sűrűin láto­gatja ezt az intézményt, amelyről nagy óin talá’óan mondotta Röder honvédelmi miniszter: „.j. er­kölcsi tartalék a múltból és erkölcsi rugó a jö­vőre ,..“ 11 Hadimuzeum megnyitása Gyönyörű májusi ünnepség keretében nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó a Hadimuzeumot május 29-én. Igaz örömünknek adunk kifejezést, hogy Buda ismét egy, ugyancsak az egész világot érdeklő hatalmas intézménnyel gyarapodott. Azok az idő- és szakrendben felállított termek, amelyek­ben a szabadságharc, nemkülönben a világháború emlékei vannak, hatalmas értékkel gyarapították a nemzet közkincseit. Külön ki kell emelnünk azt a nagyszerű ízlést és' könnyen áttekinthető csopor­tosítást, amellyel a többszázezer tárgy el van he­lyezve. A kormányzó, akit v. Aggházy Kamii ezredes, a muzeum igazgatója kalauzolt — a legnagyobb el­ragadtatással adott a látottak fölött elismerésének kifejezést. Mi is igaz örömmel köszöntjük v. Agg­házy Kamii ezredest, aki budai ember és a „Hol­lós Mátyás“ társaság alelnöke. Büszkék vagyunk rá. tette elő .a| költségeket. Ezeken a délutánokon a kerület előkelő közönségének színe-java jelent meg. A gondosan összeállított titkári jelentés sze­rint a tagok létszáma csaknem ötven százalékkal emelkedett, de az egyesületi életben való tevé­kenység még mindig nincs arányban azokkal a nagy célokkal, amelyeket az egyesület maga elé tűzött. Az elért szép eredmények azonban bizo­nyára lelkesítőleg hatnák majd. A tabáni gyógyszálló mielőbbi felépítését sürgeti a bereslceáelem A Fővárosi Kereskedők Egyesületének tegutób bi ülésén több szónok a kereskedelem nevében tiltakozott ama kamarai felfogás ellen, amely ahelyett, hogy elismeréssel adóznék a fővárosnak a gyógyszálló felépítési szándékáén és ahelyett, hogy egyetemleges kereskedői, valamint ipari í'c- deleket is szolgálva, szorgalmazná a felépítés ml előbbi megkezdések el akarja gáncsolni ezt % közérdekű tervet. Dán Leó ^felszólalása során kétségbevonta, hogy az idegenforgalmunk mérvét meghaladó szállodai túlméretezés hangoztatása jogosult vt Ina. Sem elég luxusszállónk, sem elegendő olcsóbb szállónk nincs, ahol a kispénzű idegenek hosszabb időre megszállhasanak. Több hozzászólás után az értekezlet elhatároz­ta, hogy illetékes helyen sürgetni fogják a tabáni gyógyszálló mielőbbi felépítését. A Hadimuzeum n Szent Imrevárosi Vöröskereszt Egylet közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom