Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-27 / 20-21. szám
193r, május 27, tíudai Napio A UitöktUett szigeti, $tiand$ücda Álgyai Hubert Pál, a Közmunkák Tanácsa nagyszerű képességű niérnök-alelnöke bejűiitaifila a sajtó képviselőinek a kibővített és átépített margitszigeti Palatínus strandfürdőt. Az átalakított strandfürdő az építő- művészetnek valóságos remeke. A higiénia minden követélményének szem előtt tartásával épült át ez a festői fekvésű fürdőüelep. A hővízű gyógymedencét félig befedték, a száznegyven méteres nagymedencéhez egy méter szélességű lábmosót 'építettek, a medencéket környező terület szintjét felemelték és kikövezték, végül pedig építettek egy teljesen új hullámfürdőt, amelyet stadionszerfi park vesz körül1. A dunai uszoda teljes egészében megmaradt, az újítás csupán annyi, hogy aki nem akar, annak nem kell homokra lépnie. Az ' öltözőhelyiségek! modern „Bauhaus” stílusban épültek. Mindenütt fény és levegő, a homlokzatom pedig gyönyörű szép magyar motivumu freskók díszelegnek. Álgyai Hubert Pál alelnök a sajtó képviselőivel ismertette az új strandfürdő céljait. Mindéin kérdésre a tőle megszokott szakértelemmel felett és az újságírók természetszerű kíváncsiságéi és érdeklődését a legnagyobb mértékben kielégíteitlte. A kilencezer ember befogadására kibővített strandfürdő már megnyitói s nagyszerűen megfelel feladatának. Minden fennakadás nélkül látja el szolgálatát a személyzet is. amelyet természetesen nagyobb forgalomra is kiképeztek. A Budapesten járt idegenek is nagyszámban tekintették meg a strandfürdőt. Miért nem folytatták a városmajori park rendezéséi Az egyik fővárosi napilapban nemrég cikk jelent meg az elhanyagolt városmajori parkról. A cikk Írója szemére veti az „ illetékes he!y“-nek,' hogy 1925-ben megkezdték már a park tervszerű és valóban szép eredményű rendezését, azonban a munkákat beszüntették éppen akkor, amikor csak a középső rész rendezése volt még hátra. Sőt nem csak, hogy beszüntették, hanem őrizetlenül, gondozatlanul hagyták a már meglevő, rendezett területeket is, aminek következtében a „Semmering- re utazná nem tudó budaiak“ hüsölőhelye is elpusztul. A Budai Napló érdeklődött ezzel kapcsolatban az „Illetékes Hely“-nél, ahol a következő felvilágosításokat adták: A Városmajornak valóban már 1925-ben megvolt a teljes tervrajza, amelynek alapján meg is kezdték dr. Morbitzer Dezső kertészeti igazgató irányításával a munkálatokat. Azonban a vendég- forgalom érdekében más sürgősebb munkákban felemésztett hatalmas összegek miatt jelenleg még a park őrizedéi sem tudják biztosítani. A város építészeti és kertészeti költségvetésében minden évben szerepel a Városmajor parkírozására és karbantartására 12.000 pengő, ami legjobban mutatja, hogy mostmár csak idő kérdése, hogy a legárnyasabb és legnépszerűbb budai park — teljes egészében park legyen. n Kormányzó jelenlétében nyílik meg május 29-én, szombaton ünnepélyesen a Hadimuzenm Szakavatott, hozzáértő szorgalmas munkával befejeződtek a Várban a Magyar Királyi Hadi* múzeum átrendezési munkálatai, úgy, hogy megnyitására a honvédelmi miniszter megadta az engedélyt. A múzeumot, amely kétségtelenül egyik legértékesebb látványossága lesz Budának, május 29-én, szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Röder Vilmos honvédelmi miniszter és Aggházy Kamii ezredes, a Hadimuzeum igazgatója fogadja a kormányzót, aki elvonul a dfszszázad előtt, majd a díszemelvényre megy és megadja az engedélyt a muzeum megnyitására. Az ünnepi megnyitó beszédet Röder Vilmos honvédelmi miniszter mondja, majd vitéz Aggházy Kamii ezredes, a Hadimuzeum igazgatója ismerteti a Múzeumot. A kormányzó ezután az előkelőségek kíséretében megtekinti a Múzeumot. Az ünnepségen a honvédség tisztjei rendes és soronkívüli diszöltözetben, a polgári előkelőségek pedig magyar nemzeti díszruhában, akik ilyennel nem rendelkeznek, fekete ünneplő öltözetben cilinderrel vagy nemzeti viseletben jelennek meg. Május 30-án, vasárnap, a hősök emlékünnepén a nagyközönség számára is megnyílik a Muzeum. A látogatási napokat és időt a Muzeum igazgatósága rendszeresen fogja közölni. Budáit SUGÁR - cipő megbízható! GTégwlpökhen Is nagy—választék I., KriszIlna-kUrul 61 ___Postapalotával szemben Ki J ceII-e ßelyessni a 'Déli pályaudvari Sógor Jósssef előadása a Krissztina város nagy problémáidról A Déli pályaudvar Buda-fürdöváros szempontjából címen tartott előadást május 18-án Sógor József építőmester a Nemzeti Egység Pártja 1. kerületi körében dr. Nyulászi Alajos elnöklésével a. nagyszámban megjelent közönség előtt. Az előadó szerint a pályaudvart megszüntetni, vagy kihelyezni nem szabad, de hátrább kell tolni a Márvány utcai híd és a Gellérthegyi alagút közé. Csak a területet kell befedni s a legideálisabb földalatti pályát és jobb városrészfelszint kapunk. A felhagyott terület lakásra alkalmatlan, mély részeibe és a Krisztinaköruti piacra kellene helyezni a gyümölcs!orgalom lebonyolítására való második nagycsarnokot. A pályaudvar fölé nagy befogadóképességű szállót kell építeni, fürdőt, esetleg gyógyfürdőt, áruházát stb. olyan intézményt, ami a pályaudvar közelségében jobban tud érvényesülni. Az új pályaudvar csaknem egészen megépülhet a felszabadult és használható telkek értékéből. A már véglegesen rendezett városrészben bekövetkező magánlépítkezések 3-4000 embernek 4-5 évi közvetlen munkaalkalmat adnának. Az első hozzászóló, Bartha Sándor vasútépítő mérnök azt fejtegette, hogy az építkezéssel kapcsolatban gondoskodni kellene, akar földalatti, vagy fötdfeletti meghosszabbítás lehetőségéről a Császárfürdő érintésével Óbuda felé. Vető Sándor ny. máv. igazgató, megállapította, hogy a vasutat kihelyezni nem kell, viszont Dimsits Miklós igazgató szerint igenis ki kell helyezni, mert a helyiforgalom akadálya az átjárha- tatlan terület, a hegy mögött pedig a töltés. Tóth Gábor szerint a vasút úgy, ahogy ma van, kiniai fal, ezt meg kell szüntetni, de vannak jó tervek az akadályok kiküszöbölésére. Béldy Zoltánná szerint a kelet felőli forgalomra kellene vetni a súlyt. Dr.Hoór-Tempis Mór szerint, a vasutat kihelyezni nem szabad s az átépítést valószinüleg csak a költségek előteremtése akadályozza. Végül az előadó megköszönte az értékes hozzászólásokat, s kérte, hogy a műszaki akadályok kiküszöbölését bízzák a technikusokra. VEGYEN TENNISZ és*Ötöket SZT01TS TRÉNER ÜZLETÉBEN II* BBTf-P>UH R kilátás és tájkép védelmét kéri a Rizsadomb és Vidéke Egyesület Hosszabbítsák meg a 12-es vonalat a Déli pályaudvarig A ,,Rózsadomb és Vidéke Egyesület“ választmánya május 12-én, Harrer Ferenc dr. felsőházi tag elnöklésével, Nádas Béla dr. ügyész-főtitkár előterjesztése alapján a Rózsadomb és környéke fejlesztését és szépítését érintő, számos közérdekű kérdést tárgyalt. A kifejlődő, élénk vitában résztvettek: almási Balogh Lóránt és Lengyel Endre dr. alelnökök, továbbá Terbócz Imre, Návay Aladár, Tholt József dr., Jónás Géza dr., Wesely Ferenc dr., Aujeszky László dr., Bánlaky Adorján, hámos- falvi Hámos Róbert, Medek Béla, Sásdy János, H etndrich Antal, ifj. Hoff marin Károly, Asbóth Éhgyomorra igyék egy naponta pohár Kristály-viaet Oszkár, Asztalos Géza, ,Politzer Sándor, Fáber Fü- löp, Rét hi Zsigmond, Luspay Mihály, Sarkadu Károly és Vargha Imre választmányi tagok. Az elnökség és a választmány elhatározta hogy az egyesület jövő célkitűzései sorába iktatja és teljes súlyával megvalósítani igyekszik többek között a következőket: A Közmunkatanács legyen figyelemmel arra *°gf aJ£°lJ^fÖ^ltési szabályrendeletben tételes intézkedések védjék meg a Rózsadombon s környékén a szép kilátást. A közforgalmi közeke- dós zavartalansága s életbiztonsága érdekében az egyes telekszabályozások és építkezések engedélyezése alkalmával, mindenkor kivétel nélkül rendeljék el a jövőben a forgalmasabb utcakeresztezéseknél a saroktelkek megfelelő letompítását. Indítsanak követlen autóbuszjáratot Budáról is, a Széna- térről a Margitszigetre és a 12-es járatot hosszabbítsák meg a Délivasutig. Állítsanak fel villanyórát a Margit-köruton a Statisztika parknál. Készítsék el sürgősen a Rózsadomb északi kapujában a Kavics-utca és környékének végleges szabályozási tervét és lássák el mielőbb közcsatornával ezt a lakott vidéket is. Akadályozzák meg az illetékes hatóságok a Ferenchegy további kibányászását és eltorzítását. Általában az illetékes hatóságok tekintsék legkomolyabb feladatuknak az egész budai hegyvidéken a látkép- és tájvédelmet s ezért az egész vonalon megfelelően korlátozzák a budai hegyvidék természeti szépségét károsan érintő ki- bániyászásokat, erdőirtásokat s fakivágásokat. A gyors betelepülés arányában szaporítsák a Rózsadombon és környékén a rendőrőrszemeket s őrjáratokat. Rendeljék el ás ellenőrizzék a lakatlan köz- és magánterületeken a gazirtást. Folytassák fokozatosan a Rózsadombon és környékén az utak kiépítését, fásítását, padokkal való ellátását, locsolását, olajozását és a kiépítéssel egyidejű'eg fektessék le az összes közműveket. Köztulajddhba szerezzék meg az újabban felfedezett ferencheggi cseppkölarlangot és a Gül-baba síremléket. Környékét a felépítendő Gülbaba-mecset és Mohamedán-otthon céljaira ennek, megfelelően parkoz- zák is. Vélgül a választmány hálás köszönetét szavazott a Veronika-uti kápolna körüli tér rendezése, a kápolna külső és belső restaurálása és a stációk tervezett visszaállítása körüli értékes támogatásukért és fáradozásukért Terbócz Imre országgy. képviselő és Tholt József dr. egyházközségi világi elnök, választmányi tagoknak, majd elhatározta a választmány az egyesület csatlakozását „a budaiak állandó színháza“ mozgalomhoz. Az ülésről való elmaradásukat kimentették: Vály Ernő dr. alelnök, Abos Brunló, Bartha Antal, dr., Bársony Oszkár, Fodor István, Gerenday Tivadar, Kóngi Hugó és vitéz Marton András Lajos választmányi tagok. A választmányi ülést kedélyes társasvacsora követte. A japánok szent városa Irta; dr. Keőpe Viktor Csereszmiy ©virágzás idejében egyik japan barátommal sétáltam a tokiói Siba-parkbán. A tavasz leheletétől feslő természet latijára önkéntelenül is felkiáltottam, hogy milyent gyönyörű iítft minden! — Ne használja ezt a szót, hogy gyönyörű, amíg Nikkót nem látta — szólal meg barátom. — Ez ősrégi és igaz közmondásunk. Nézze meg előbb Nikfrót! Harmadnap már Nikkőban vagyok. Magas, sűrű erdőborította, kétezer méterig emelkedő vulkáni hegyvidéken fekszik a szintje érintetlen anyatermészet ölén ez a kis városka. Hegyek, völgyek, erdők, tisztások, csörgedező források, rohanó hegyipatakok gazdag változatossággal követik egymást; milntha a természet minden pompáját erTe a helyre szórta volna. A japánok szépérzéke és természetszer retete hamar búcsújáróhellyé, majd meg szent várossá tette. Az első templomok építését már a Kr. u. VIII. században megkezdik. Később .idetemetkezik a hatalmas Tokugáva sogun család és mai nap is kedvenc tartózkodás! helye a császároknak. A pályaudvaron,1 megérkezve* előbb még hosszú falucskán kell végigmenni, mielőtt elérnék Japán nevezetességét, a többszázéves cédrusfasort. Gyönyörű, égbetörő fasor ez, valamelyik sogun ültette. Az óriási, öt-hat méter kerületű coniférák mohlepte, mély repedé- sű törzseinek végimélküli sorában állva a szinte elérhetetlen magasban1 egymásraboruló, súlyos lombkorona alatt — úgy érezzük, mintha óriási, nem emberalkotta dómban járnánk. Növeli még titkos borzongásunkat a sejtelmes; félhomály, amelyet csak itt-ott tör meg, egy vakító napsugár. A fasor végén elérjük a kristálytiszta Dai- jagáva-patakof. Jobbra-balrü sűrű erdővel borított hegyek övezik, a messze távolban pedig egymásmögé sorakozó kéklő hegyek zárják be a képet. A folyócskát pompás piros lakkhid Íveli át, zt híres Mi-hasi vagy Vörös-híd. A híd egyetűten ívét két „kőtőri” támasztja alá, tálán csak azért, hogy a nehéz kő mellett annál jobban érvényesüljön könnyedsége. A híd maga is tele van szórva finom, cizellálja gazdagon aranyozott brcímzrozettákkal. F*ylik, ragyog a pompás napsütésben, mintha csak ma került volna ki a művészek keze alól. Pedig már négyszáz éve áll a tél zordon hidegében, a nyár égető melegében. A monda szerint Sodo Szoniini buddhista szent égi látomástól vezettetve, ezen a helyen akart a folyón átkelni. A vadul rohanó ár azonban útját állotta, míg végül a jóságos Kvannoin isten két sárkány kígyót küldött segítségére. A sárkányok a víz fölött szépen összecsavairodtak, így aztán testükön át mehetett a túlsó partra. A híd maga is szept, azon csak a császár járhat. A közönséges halandók részére valamivel a Min-hasi alatt másikat építőitek. A pompás; híd, a fehér habözön, a zöldelő hegyek s a ragyogó kék ég, — kezdem már felfogni, hogy mi is a gyönyörű! A Daijagáván átkelve elérjük) Nikkó városkáját Itt is azokat a jellegzetes faházikókat látjuk, mint mindenfelé az országban; dei mégis, mintha ezek díszesebbek volnának.; Ezeken az uccákon vonulnak át az ájtatos bú-! csú járók, körmenetek alkalmával a magas kerekeiken járó díszkocsik és hívők ezrei. Nem, messze pompás iskolát látunk, szép nagy pairk-l kai és tágas játszóhellyel. Japánt jól tudja,! hogy jövendő nagyságát csak a jövő nemzedék nagyságával érhetöi el, azért «nem. is sajnál semmi áldozatot sem, hogy iskoláin ke-j resztül! ezt elérje. Körülbelül a város közepén fekszik a Há-.' from Buddha temploma. Hatalmas, fából farágott, vörösre lakkozott épület ez, mamit a leg-: több nikkói templom. Ezt is gazdagon díszíti1 a sok vörösréz- meg bronzveret. Saruinkat les-j vetettük, beléphetünk. Fénylő fekete és tompa' aranyragyogás körülöttünk, csak íift-ortí ve-i gyűl bele egy kevés zöld meg pilros. Szemben; három óriási lóiuszvirágon három aranyozott; Buddha trónol. Előttünk nagy bronzfüstölő üstök. A kékes füst lassan csavarodva száll fel-1 felé. Aranybarma ruhába öltözött barátok térdepelnek az istenek előtt, összetett kezekkel! hosszan mormolják az imát. Balkézről elhagyjuk a császári palota kert-j jét, majd átszelünk egy szép parkot, tele ta-| vacskakkal, vízesésekkel, mesterséges szikla-^ csoportokkal és elérjük a hegy oldalában fék ' vő templomvárost. Ismét a cédrusok sejtelmes: világába lépünk. Alattunk finom moha és páfrányok. Lépten-nyomon apró kis források, las-| sú, egyhangú csobogásuk szinte álmosítóan hat. Szürke kőtórin áthaladva, tágas udvarba érünk. Balról ötemeletes piros pagodát látunk, mindegyik emeltetnek külön kiugró tetőzete van. Valamelyik kínai pagoda mása. Körülötte szazaval állanak a cifra, kunkorodó tetejű fogadalmi kőlámpák. Ismét lépcső s a híres Yomeiman kapuim haladunk keresztül. Ez a leggazdagabb és legfinomabb kapuk egyike. Viaskodól párducok, égikutyák, sárkányok és mindenféle csodaszörny faragott képe egészen ellepi. Köztük itt-oit főnixmadarak és finom rajzú darvak. Az udvar másik sarkán hatalmas, égbetörő cédrus áll. A monda szerint Ieyaszú sogun cserépben maga gondozta és utazásain ils mim,dig magával viite. Mellette csinos !kis lakképület. A szent . szürke istállója. Falát a híres majomcsoport díszíti. Három guggoló majmot látunk egymás mellett: az egyik szemét takarja el, a másik fülét fogja ha és végül a harmadik ke- zet szájára teszi. A magyarázat szerint ez art! jelenti: „Ne láss, ne hallj, ne beszélj és bol-i . £ leszel! A majom csoporttal azért diszí-j tettek az istállót, mert régen az volt a szokás, hogy a lovak mellé majmokat tettek,i nogy a nemes paripák ne unatkozzanak. Ismét kapu,; majd hatalmas bronzharan- gok, dobtornyok s elérkezünk a nagy Ieya-j szu sogun-femplom elé. Lakkal bevont fafepu- let ez is, csak kettős eresze van színes cseréppel fedve. Az épület homlokzatán hármas, kaput látunk. Felettük fehér mezőben a To- kugavák cimere, arany körben háromlevelű arany lóhere. Széles kőlépcsőn megyünk fel. Belsejében ragyogó színes, dús bronzveretek- kel' ékes lakkierem. Faragásai csodálatosan, szepak. Arany rácsra arany glycineák futnak fel, köztük repülő madárkák, aranyhalak, fi- nomszárnyu lepkék. Valóban gyönyörű! Minden ragyog, minden tün|döklik, mintha vado- nat uj volna, pedig mák több minit háromszáz éves az épület. — A templom mögött 24 mé-j ier magas vörösréz oszlop áll. Két oldala tete. van írva japán betűkkel. 1643-ben' emelték a' gonosz szellemek kiengesztelésére. Puha, mohlepte lépcsőn kanyargónk to-í vább. A lépcső végén keskeny kapu. Ezen; van a halhatatlan Mandári Dzsvngót nágyhirű műve, a fehér alvó macska. Mögötte a Toku-; gava-család első nagy sogumjámak, Ieyaszu-; nak sírja. Fia emeltette 1616-ban. A sír világos, álló bronzhenger, hajion bronz tető alatt;’ olyan benyomást tesz, mintha pagodát utánozna. A henger mellső -része kétszámyú ajtócska, amilyeneket a tabernaculumon látunk. Előtte kőlapon az áldozatok számára bronz- medence, fedelén ülő égikuWya, a kutya és az oroszlán sajátságos keveréke. Mellette sötét bronz teknősbéka, hátán szent Íbisz, csőrében gyertyaiartó. A bronzmedence másik oldalán bronzvázában egy szál lótuszvirág. Az egészet nehéz kövekből összerótt kerítés ve szí körül. Az erdő néma csendjében ez az egyszerű sír a legszebb pmlék. Ieyaszu tiszteletére egész kis város emelkedett. Kisebb pagodák la kegyszereik befogadására;,; színpad 1 'a (Szent táncok részere, épületek Ieyaszu palankinja és egyéb emléktárgyai megőrzésére. Élvezettél, csodálattal és irigykedve nézem a japán’ történetnekl a sok értékes emlékéi. Boldog országi, amelynek földjét imem tipori'-a ellenség s így érintetlenül megmaradtak évszázadokon át kincsei. Beszélő kövei ősi kultúrájának szemmel láthatói bizonyítékai, s ezek nemcsak a nemzetet töltik ^eí büszkeséggel, önérzettel, de az idegen előtt is tiszteletét: keltenek. Büszke, boldog nép. amelynek nem volt Mohi pusztája, Mohácsa, Világosa és Trianonja. Sokat lehetne még írni a templomokról. A Béke templomáról, amíelybem csupa fegyvert láttam, egy másikról, ahol forró páliükávtal kínálják meg a hívőket és a többiekről, de ez már kötetekre teirjedne. Még csak a másik sogun, Iemitsu, az unoka tiszteletére emelt templomról emlékezem meg nehány szóval. Mig a többi templom szerkezete egyszerű, addig ez már külsejében Is gazdagon tagolt. Két alacsony épületet! hatalmas, fehér-fekete lakk, aranyfaragásokkal ékes kapu kői össze. Emieletmagasságban tornác lfutja ikörül, e fölött jiagodaszerűemi hajlított sárga tető. Már ez a bejárait, is gyönyörű; hat meg maga a templomi Ez volt a legszebb, amit Japánban láttam. Az előterem is csupa arany és fényes lakk. A gyönyörű faberakásos padlói felett csodaszép kék és arany kaszettamenyezet. Érdekes, hogy itt is és az egész templomban is majd római, majd reneszánsz, majd empír vonásokat fedezünk fel. Valószílnűleg ezt az anyag horta magával, mert érintkezésükről nem tudok. Bármilyen terembe lépünk, szépségé elbűvölő, lenyűgöző. Legtökéletesebb azonban a belső; csodafinom faragásaival, szinpompá- jávál, ragyogó aranyozásával egeszen elkápráztat ... Az ember cspk áll es bámul némán, szótlanul... Bódultán, szinte álmodva jártam végig ezt a csodavilágot és igazat adtam barátomnak: rtlgen, most már tudom, mi az a SV3' nyörű!”
