Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-03-02 / 1214. szám

Budai Napló 1936 március 2. felelősségre a főváros vezetősége, mert az az adott körülmények között teljes lelkiismereteséggel járt el és szakértőit sem lehet azzal vádolni, hogy köny- nyelműen adták ki az építési engedélyeket. A sok esőzés és néhány év óta túlságosan sok talajned­vesség váltották ki ezt a megindult hegycsuszam- lást, amit előre sem látni, sem pedig előre meg­akadályozni nem igen lehetett. A mai technikánál: még nincsen olyan felkészültsége, hogy setara in­duló hegyeket megakadályozzon útjukban. Hegy- csuszamlások éppen a közelmúltban más országok­ban is megtörténtek, ahol nem egy vagy két házat kellett kilakoltatni, hanem ahol városokat söpört el a föld színéről a nyugalmában megzavart föld és halottak ezrei jelezték haragjának kitörését. Szo­morú és katasztrofális a mi jó öreg Várhegyünk­nek a megmozdulása is, de hat a kiscelli maiga nem bírja el a nagy terhet, erre az építész és épít­tető uraknak gondolniok kellett volna. A felelősség kérdésének megállapításánál egyszerűen mindent a Városházára kenni es a sajat maguk hibájáért más tenni felelőssé, nem lehet. Hasonló baj fenyegeti a Várhegy keleti olda­lait is, ha a hegyoldalba 3—4 emeletes bérházakat építenek. Ez a hegyoldal is mutatja a régi csuszam- lások nyomait. Az apró földszintes házakat bírta. Ha a székesfőváros vezetősége az eddigi szak­értői véleménnyel nincsen teljesen megnyugtatva, kérdezzék meg Pávai Vájná Ferencet is, akinek ebben a kérdésben európai szaktekintélye van és aki szívesen rendelkezésére fog állani a fővárosnak, amelynek már oly sokoldalúan tett hasznot. De úgylátszik, hogy a sajtóban felbukkanó és túlzott riasztó híreknek valami Buda ellen irányuló, kiérezhető éle van, mert hiszen a pesti gyárfüstös levegőből mindenki, aki csak teheti, Budára jön át lakni és ez, elismerjük, kellemetlen konkurrencia a Duna-balparti háziuraknak. Megnyugtathatjuk őket, hogy a párcentis hegycsuszamlás miatt nem fog megindulni a budaiak tömeginváziója Pestre át. László Zoltán dr. Óbuda ősisége — Az Árpád-házi királyok otthona — Óbnda középkori egyházairól szól az igazi tudós alaposságával és Buda tiszteletreméltó rögei iránti szeretettel megírt mű, amely BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ DB. a Tudományos Akadémia főkönyvtárosának tollá­ból nemrég hagyta el a sajtót. Mint a szerző elő­szavában is megjegyzi, Óbudán töltött ifjúsága idején, annak hegyei között járva, gyakran eltű­nődött azon, mennyi kérdésre nincs még felelet, amelyek fővárosunk közvetlen környékének tör­ténetére vonatkoznak. Lapunk is többször szóvá tette azt, miként lehetséges, hogy a hivatásos régészet oly csekély érdeklődésre méltatja Budának valóban „szentnek" nevezhető földjét, amelyen, közel 2000 éves múltja alatt hazánk történelmének legfontosabb eseményei is játszódtak le! Itt nyugszanak a Honalapító hamvai, e szelíd hajlású hegyek látták a keltákat, a rómaiakat, hunokat, avarokat s végül magyarokat bevonulni, amint, a világtörténelem színpadán egy­mást váltották fel a Duna e hajlatában! Hiszen az újabb időben örvendetes módon szaporodói ásatások — bárhol is mélyedjen a csákány néhány méterrel a föld alá, máris oly emlékeket hoznak napfényre, amelyről más kultúrországok világ­lapjai hasábokat írnának! Nálunk még 50 év előtt is az történt, hogy az akkori régészek és hatóságok mulasztása és nemtörődömsége miatt a véletlenül előkerülő romokat is puskaporral robbantották szét s a szertehulló ősi kövekből az óbudai sváb lakosok házat, istállót építettek. Ezért nagyon nehéz ma annak a tudósnak a munkája, aki — a csodaként még megmaradt — szegényes emlékekből akarja rekonstruálni a dicső­séges múlt képét, mert még ma is kísért az az érthetetlen szellem, amely nem könnyíteni, hanem lehetőleg még nehezíteni akarja a levéltári kutatás munkáját! Bártfai Szabó László azonban a fáradhatatlan tudós kitartásával s a minden akadályt legyőző fanatikus kutató lelkesedésével látott hozzá, hogy az általa felfedezett 187 db középkori oklevél alap­ján, valamint régi térképek egymásra vetítésével megállapítsa, Óbuda melyik helyén állott az a 4 egyház, amely a török mindent elpusztító uralmáig, nagyságával és szépségével az egykorú írók elis­merését és bámulatát keltette fel. — A rendkívüli fontosságú térképanyag és minden regénynél ér­dekesebb okfejtés alapján a könyv kétséget ki­záróan állapítja meg, — hol állott az óbudai prépostság híres nagy egyháza, — a Klarisszáknak királyasszonyaink által bőven támogatott kolostora és temploma, — a ferencrendiek egyháza s ami bennünket aktualitása miatt főként érdekel, — az Árpád hamvait rejtő fehéregyház, a legendás Álba Mária. A főváros a Táborhegy szabályozásával kap­csolatban most foglalkozik ismét a Schulek-féle Árpád-emlékmű felállításával, (amelynek emelésé­vel 30 év óta adósunk) s ahogy lapunk 1934 máj. 26-iki számában is szóvátettük azt, e régi terv egy­általán nem a régészetileg legvalószínűbb temet­kezési helyre, azaz a mai Bohn téglagyár melletti területre akarja elhelyezni, őszinte örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy Bártfai Szabó László kutatásai nyomán ugyanazon eredményre jut, vagyis Wekerle László 1886. évi véleményének igazolására, aki a sok különböző nézet elvetésével Legjobb VÖRÖS SALAKOT legjutányosabban szállít tenisz- pályákhoz és kerti utakhoz DELTA VÁLLALAT vezér* ■ képviselete OBLATH IMRE, V., Nádor-utca 15. TELEFON: 25-8-70, 25-8-02. szintén e helyet jelölte meg aa Árpád-emlekmú felállítására s nem azt, ahová a Schulek-féle terv alapján azt elhelyezni óhajtják. Most még van mód változtatásra! Melegen ajánlhatjuk e könyvet — mely Hetényi Imre dr. h. főkapitány áldozatkész­ségéből történelmi irodalmunk értékes gyarapodá­sát jelenti — nemcsak az Óbuda múltja iránt ér­deklődő közönség, de a hivatalos fovarosil vezető urak figyelmébe is! Y“* Különleges tervek merülnek fel csaknem naponkint, amióta Buda divatba jött — Buda rendezésével kapcsolato­san. Így került a nyilvánosság elé a „Szabad színpad“ terve mint olyan, amely boldoggá teszi Budát. Eleinte a hegy északi reszere ter­vezték, a Tabán fölé, ami még talán valahogy elfogadható terv volt. Most azonban fel a Gel- lért-hegyre tervezik, még pedig a régi kőpor- bánya helyére, amely a Gellért-hegynek leg­nyugatibb nyúlványa és vele csaknem egyfor­mán magas. Ezt a tervet úgy hozták a nyilvá­nosság elé, mint valami különös praktikus megoldást, holott éppen ellenkezőleg — a leg- inpraktikusabb elképzelés, hogy oda föl a hegyre, a t ízperc cnkint közlekedő autobusz- szal 4—5 ezer embert lehet fölszállítani. Oda pedig másfajta közlekedést aligha tud terem­teni a város. Leáldozásig odatüz a nap és a szintér legnagyobb része nemigen látja tőle a színpadot. Érthetetlen, hogy ilyen lehetetlen terveket miképpen akarnak megvalósítani a tervezők, mert ilyesmire manapság nálunk vál­lalkozó nem akad. Aki ilyenbe pénzt fektetne bele, az föltétlenül latba veti az összes körül­ményeket és már az elsőnél, a közlekedésnél megáll. Ahova nem lehet eljutni, oda nem megy a közönség. Ezt a tervet le kell venni a napirendről, mert van Budapesten — főleg Budán — elég és sokkal jobb hely. Különös az is, hogy milyen mestersége­sen tartjuk magunkat távol a nagy, a világ- politikát irányító — Japántól. A németeknek köszönhetjük nemzeti pusztulásunkat, de azért egyik legszebb terünk ma is Berlini-tér és egyik legszebb utunk ma is Vilmos csá- szár-út. Ellenben Japán, amely nemzet a maga szentjei sorába állította Körösi Csorna Sándort és politikusai a nagy Ázsia előőrsé­nek tekintik és hirdetik Magyarországot, sem­miféle néven nem szerepel utcáink között, de Berlin is törülte a „Budapester-Strasset. Vi­szonzásul mi is megtehetnénk, hogy a Vilmos császár-utat Tokió-útnak neveznénk el. Ez mindenesetre jó hatást váltana ki Tokióban, mert bizonyítaná, hogy mi kellő tisztelettel vagyunk a Kelet iránt és elismerjük Japán világhatalmát. De tartozunk ezzel ősi hazánk­nak is, amely ott volt az őskultúra területén, a Csin-nép szomszédságában, H í H~E K VIKAÁG-JUBILEUM A Hollós Mátyás Társaság által 1936 március 10-én a Gellért-szálló termeiben Viraág Béla 50 éves írói és 30 éves szerkesztői jubileuma alkalmával rendezett művészest MŰSORA: 1. Megnyitó beszédet mondja: Dr. Hennyey Vilmos, a Hollós Mátyás Társaság elnöke. 2. Ün­nepi beszédet mond: Szilágyi Károly v. nemzet- gyűlési képviselő, igazgató. 3. Ünnepi óda. írta: Gegus Dániel. Elmondja: Gr. Berényi Jánosné, Török Irma, a Nemzeti Színház örökös tagja. 4. Áriák. Énekel: Szalag Hona operaénekesnő; zongorán kíséri Radnay György zeneszerző. 5. Sa­ját szerzeményű dalaiból énekel és zongorán előad: 5. Schack Manka zeneszerző. 6. Viraág Béla költe­ményeiből szaval: Kazacsayné Lázár Jolán szavaló­művésznő, a székesfővárosi népművelődési osztály előadóművésznője. 7. Magyar nóták. Énekli Kom- lóssy Emma, a Népszínház v. művésznője; zongo­rán kíséri: Rad/nay György zeneszerző. 8. Viraág Béla költeményeit teljes mozdulatművészettel adja elő Viraág Ilonka mozdulatművésznő. Az előadás d. u. 6 órakor kezdődik. Este %9 órakor a Gellért- szálló márványtermében ünnepi vacsora. Ezen Vi­raág Bélát a sajtó, a társadalmi és a budai egye­sületek képviselői köszöntik. MEGHÍVÓ Szívesen látott vendég minden budai polgár, a Budai Napló minden olvasója. Belépődíj nincsen. A társasvacsorán mindenki tetszése szerint étkezhet. „A kirakat jelentősége az idegenfor­galomban“ címen tartott előadást Orel Géza dr. főigazgató a Baross Szövetségben a fürdőügyi cso­port felkeresésére. Rámutatott arra, hogy az ide­genforgalmi szállók, hotelek és fürdők környé­kén modernizálni kell elsősorban a trafikok és a vegyeskereskedések kirakatait és boltjait. Felhívta a figyelmet arra is, hogy reggel boltnyitás előtt, este boltnyitás után, fel kell frissíteni a kiraka­tokat. Fejtegette, hogy mik viszik előre a kiraka­tok fejlesztését: a kirakatversenyek, állandó fel­ügyelt, stb. A trafik üzjetek modernizálásánál az államra hárul a feladat, aki a jogokat kiadja, Rá­mutat a jeles előadó Berlinnek, Zürichnek, Lau- sannenak, Beesnek szinte patika tiszta trafikjaira. Elgondolásában Orel dr. előadja, hogy milyen mó­don és eszközzel lehet a Duna Gyöngyét foko­zatosan napról-napra szebbé tenni. Ez érdeke az egyénnek, a fővárosnak és a nemzetnek is. Budai Művészek nótaestje. A III. kér. E°yesült Polgári Társaskör művészi csoportja (Budai Művészek) kitűnően sikerült és magas szín­vonalú magyar nótaestet rendezett a III. kér. Ko­rona-vigadó különtermében szépszámú és előkelő közönség jelenléte mellett Koncz Dezső író, zene­szerző művészeti vezető kiváló rendezésében. A színes műsor keretében megérdemelt nagy sikerrel működtek közre: Andréka Károly ny. főkapitány­helyettes, a társaskör elnöke, dr. Pólya Andor pénzügyi főtanácsos, az est szónokai; Móra László, a kiváló poéta, dr. Borsodyné Novy Panni írók; K. Votisky Alice, Oláh Julia magyar dalénekesnők, Nópessy Lucia operaénekesnő, aranykoszorús ma­gyar dalénekesnő, Iiutyra Viktor aranyokleveles magyar dalénekes, Makádi Horváth László tároga- tóművész és Majtényi-Müller Lea gyermekprima­donna. Kísért: Radios Józsi és cigányzenekara. Az előadást társasvacsora követte, amelyen a közön­ség a legkitűnőbb hangulatban szórakozott.. Hősök Orgonája. A Balatoni Társaság Irodalmi, Művészeti és Tudományos Egyesület a Tihanyban felállítandó Hősök Orgonája alapja ja­vára 1936 február hó 24-én este fél 9 órai kezdettel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében' orgonahangversenyt rendez, melyen Sehmidt- hauer Lajos, Szakolczay Riegler Ernő és Wehner Géza orgonaművész, zeneművészeti főiskolai taná­rok vesznek részt. Háromszáz francia, háromszáz angol diákot hoz Magyarországra nyaralásra a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szö­vetsége ez év nyarán, hogy ezzel lehetőséget nyújt­son idegen nyelvtudásuk tökéletesítésére mindazok­nak, akik nem utazhatnak külföldre. A külföldi diákok igénylését előjegyzi a MEFHOSZ Utazási és Idegenforgalmi Irodája, IX., Ferenc-körút 38. Telefon 872-74. Igénylési lapok a fenti címen kaphatók. KOTSIS Dl in AM a gyermekfénykép II, Corvln- ERZSÉBET DwUe'l* specialista lór 5. ss. Orvosi előadás. A krisztinavárosi egy­házközség cserkészcsapatának rendezésében vasár­nap délután az A. C. kulturális szakosztálya az egyházközség kulturházában előadást tartott. Do­bók Ferenc dr. főorvos volt az előadó, aki a házas­sági eugenikáról oktatta ki a nagyszámú közönsé­get. Ismertette a fajjavítási, illetve fajnemesítés mozgalmainak jellegét és megmagyarázta, hogy milyen nagy szerepe van a mozgalomnak a házas­ságkötés, a családalapítás és a leszármazol! fel­nevelése körül. Rámutatott arra is, hogy az Egyház milyen korán eszmélt rá az egészséges házasságok szükségességének tudatára. Már a tridenti zsinat határozatai is tele vannák faj egészségügyi szem­pontokkal. A külföldön számtalan házassági tanács­adó működik, Magyarországon ezzel a kérdéssel az Országos Szociálpolitikai Intézet tanácsadója fog­lalkozik. Az illusztris előadó befejezésül hangoztatta annak a szükségességét, hogy a szülők házasság- kötés előtt kérjék ki orvosaik véleményét, mert az átöröklési törvény mai ismeretei alapján nagy való­színűséggel meg tudjuk, már mondani, hogy egész­séges vagy beteg utódokat várhatunk-e? Mert, ha egy családnak nemzetségfáját pontosan ismerjük, akkor tudunk az örökölt tulajdonságokra vagy öröklődő értékekre is következtetni. Azért azonban az átöröklés törvényét nem lehet oly egyszerűen alkalmazni, mint a növényvilágban a Mendel-féle szabályt. Az eugenika szabályaira a legnagyobb súlyt a turáni japán nemzet fekteti, ahol minden városban van házassági tanácsadó, Tokióban egy­magában 68. Az érdekes előadást a figyelő közön­ség zajos tapsokkal jutalmazta. Dobák dr. tanul­mányait Eugénikai Házassági Tanácsadás címen a Pallas Irodalmi és Nyomdai rt. kiadásában meg is jelentette füzet alakban. BELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK Összes napilapok, folyóiratok Kül5n utcai bejárat Az új Boráros-téri híd budai pillérjét el­esett tengerészek hősi emlékével díszítik. Az em­lékmű egyik oldalán a kormányzó reliefje, a má­sik oldalán egy tengerészkatona, másik két oldalát pedig csatajelenetek fogják díszíteni. A szobor- bizottság felterjesztést intézett a belügyminiszter­hez és az emlékmű céljaira országos gyűjtés enge­délyezését kérte. GYERMEMfrPEK Blatiiosnál, II., Fő-iiteald Újabb építkezések Budán. A polgármes­ter a magánépítési ügyosztály előterjesztésére a következő új építkezéseket engedélyezte: Tóth Jó­zsef a Margit-körút 13.541. hrsz. alatt hatemeletes bérházat, gróf Schönbom Weisentheid Kelemenné az Attila-utca 87. szám alatt ötemeletes bérházat, Vatai József a Kapás-utca 45. sz. alatt két darab háromemeletes bérházat. Földszintes családi lakó­házak építésére adtak engedélyt: Kohányi Tibor a Viharhegyi-út 8, Győri Pál a Devecseri-út 40.548. hrsz., az Erzsébetvárosi Ingatlanforgalmi rt. az Ilosvay-utca 33. szám alatt. Nehezen hiszi el, hogy mind valóság, amit a magyar fővárosról beszélnek — írja a „Le Locomotiel“ című előkelő jávai folyóirat, amely több képpel illusztrált cikket közöl Budapestről. A cikkíró az elragadtatás hangján; számol be ta­pasztalatairól. Budapest a legelkényeztetettebb külföldi, igényeit is kielégíti. Gyógyvizeinek párat­lan hatásai és a szórakozások változatában is ki­meríthetetlen. Hangversenyt rendez a Budai Zeneaka­démia tanáraival március hó 2-án, hétfőn este fél 8 órai kezdettel az országúti róm. kát. egyházköz­ség dísztermében (II., Zárda-u. 4. sz.) A műsoron szerepelnek: J. Kaszás Géza, Panrok Auguszta, Hartay (Harnischfeger) Teri, Kereszty Jenő, Hosszú Margit, Koller Alfréd, Effenberger Hona, Fetl Tibor, Szervánszky Judit, Kaszás Géza, Led- vinkat Ferenc. A Bibic-telep rendezését tette szóvá Vályi Lajos dr., bizottsági tag a NÉP fővárosi szer­vezete út- és csatornaépítési pártszakbizottságánal; legutóbbi ülésén az 1936. évre megállapított útépí­tési tervvel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Bibic-telep utcái nincsenek fásítva, úgyhogy amíg a nedves hónapokban minden vízben, úszik, a nyári hónapokban kibírhatatlan a hőség és a por. Rámutatott arra, hogy a Sasadi-út szegélyfásításá­nak a hiánya is tűrhetetlen. Javaslatára elhatá­rozta a szakbizottság, hogy felkéri elnökét ezeknek az állapotoknak a szóvátételére, hogy az illetékes ügyosztály minden évben fokozatosan foglalkozzék az utcák célszerű fásításával. MENYASSZONYI kepeit Biahosnál, Fii-utca 18 Ideiglenes igazgatót állított a polgár- mester a Községi Kenyérgyár élére Rabolt Antal anyagkezelő személyében, aki 18 éve áll az üzem szolgálatában. Kellner Nándor igazgató helyét, aki 65. életévét betöltötte, a kenyérgyári igazgatói ál­lásnak megfelelő szakemberrel a közeli hónapban már betöltik. Magyar Kütjepov>eset? A SA rohamcsapatosok elhurcoltak és kegyetlenül megöltek egy magyar konzulátusi tisztviselőt és egy angol urat — — A budai származású katonatiszt tragédiája — 1934 augusztus elején a nürnbergi magyar r királyi konzulátus irodaigazgatója (Konsulats- I Kanzler) nemes Muchmayer Jenő szkv. őrnagy | feleségével és gyermekeivel, mint minden évben, j néhány napi szabadságra utazott a Garmisch-1 Partenkirchen melletti Farchant-ba. Augusztus 7-én reggel 7 órakor az őrnagy, aki ismert alpinista és zergevadász volt, kirándulásra ment a közeli Notkarspitze-re. Ide sokan járnak sétálni, tehát veszélytelen hegyi kiránduló és érthetetlen volt, hogy a régi budai családból származó Muchmayer többet nem tért vissza. A hegy közel fekszik az osztrák határhoz. Ugyanitt egy előkelő angol úr és egy indiai túrista szintén nyomtalanul eltűntek. A család haladéktalanul jelentette a nürnbergi és müncheni magyar konzulátusok és a berlini kir. magyar követ útján az összes német és osztrák hatóságoknak ezt az esetet. A müncheni magyar konzul mentőexpediciót is küldött Farchant-ba, de az is hiába kutatott, holttestet nem találtak. Aztán gyanús hallgatás volt 1935 júniusáig az egész vonalon. Az angol követség újabb nyomására és a vélet­len játéka folytán kezdett aztán a homály oszla­dozni. De a tanuk oly terror alatt állottak, hogy vallani nem mertek. Egy németországi magyar vendéglős, akinél a magyarok megfordulnak, adta az első nyomot és megnevezte azt a két magyar urat (volt katonatiszteket), akik az elhurcolt őr­nagyot még látták a németországi osztrák SA internáló táborok egyikében egy bűzös, nedves pin­cében leláncolva, két másik idegen úrral (állítólag az angol és indiai turistákkal) együtt. Áz a két volt magyar katonatiszt (Czibók vagy Cibulka és Egyedv Balázs) a német SA formációkban szolgál­nak. Ok vallomást tettek és ezeket a vallomásokat eljuttatták a magyar diplomáciai hatóságok a né­met rendőrséghez a Nümbergfürt-i rendőrigazgató­ság útján. Ezekből a vallomásokból kiderül, hogy német területen garázdálkodó felelőtlen osztrák SA csa­patok rabolták el őket s aztán agyonkínozva, vég­leg eltüntették. A .két tanúskodó magyar urat egyszer nagy pénzösszeggel próbálták elhallgattatni, majd pedig halállal fenyegették meg őket, ha va- lanak. De azért vallottak, mert hiszen ők beszéltek az osztrák internáló táborban az elhurcolt őrnagy- gyal s állítólag az angolokkal is. Amikor a felelőtlen németországi osztrák terrorfiuk körül szorult a hurok, éjnek idején összekötözve autóra dobták az őrnagyot és társait s átvitték a közeli osztrák határra, ahol az osztrák határőröknek és titkos SA alakulatoknak adták át őket, akik ott a határon éjnek idején egyszerűen agyonlőtték és elásták. Ennyi állapítható meg a tanúvallomásokból. Eddig egyetlen lépés sem történt Bécs és Berlin részéről, hogy a bűnösöket letartóztassák, megbün­tessék és tisztázzák ezt a borzalmas esetet, amely nemcsak a legyilkoltak családját, a diplomáciai vi­lágot, de a becsületes közvéleményt is érdekli. Andriska Károly.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom